Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-28 / 150. szám, péntek

1991. JÚNIUS 28. ,ÚJ SZÓ* HAZAI KÖRKÉP RÖVID IDŐN BELÜL ÚJ GYERMEKKÓRHÁZALESZ KASSÁNAK? (Munkatársunktól) - 1989 novemberét követően Kassán talán még a pártok, politikai mozgalmak és a polgármesterválasztás sem váltottak ki akkora közvitát, mint a gyermekkórház ügye. Sokan azt akarták, hogy a Moyzes utcai szűk területen és többnyire régi, korszerűtlen épületekben meghúzódó egészségügyi intézmény minél rövidebb időn belül költözzön be a kommunista párt volt székházába. Mások ellenezték ennek a tervnek a megvalósítását, s egy új kórház építését javasolták. Az első csoport mellett szólt a pénzhiány - tudniillik akkor senki sem merte megígérni, hogy az állam vagy a városvezetés valahonnan előteremti az új létesítmény építéséhez szükséges 600 millió koronát -, a másik csoport pedig azzal érvelt, hogy a volt pártház még átalakítva sem felelne meg gyermekkórháznak. A lázas vita az utóbbi időben lecsendesedett, s könnyen lehet, hogy rövidesen teljesen elcsitul. Történt ugyanis, hogy közben a szlovák egészségügyi minisztérium kutatta a lehetőségeket, s tárgyalt francia szakemberekkel is. Úgy látszik, nem eredménytelenül. A francia kormány ugyanis hajlandó segíteni, vállalja az ideiglenes beruházó szerepét, míg a kivitelezést a szintén francia Phelouzat cég vállalná. így 4-5 éven belül elkészülhet az 500 ágyas gyermekkórház. Természetesen csak akkor, ha Szlovákia elfogadja a francia felek feltételeit, vagyis hogy 16 év alatt megtéríti nekik a teljes beruházás költségeit, háromszázalékos kamattal. Az említett cég főépítésze, Paul Phelouzat úr a minap ez ügyben ellátogatott Kassára, s többek között tárgyalt František Böhm mérnökkel, a szlovák egészségügyi minisztérium beruházási osztályának igazgatójával és másokkal. Megtekintették azt a helyet is - az új egyetemi kórház és a Kuzmány-lakótelep közötti térség -, ahol az új kórház épülne. Jelenleg úgy tűnik, ahhoz, hogy a terv megvalósuljon, már csak a szlovák, valamint a szövetségi kormány beleegyezése és garanciavállalása kell. G. J. Mérlegen: A VÁLLALKOZÓ KEDV Milyen a lakosság viszonya a magánvállalkozáshoz? Él-e az emberekben a vállalkozó szellem? A lakosság milyen rétegei vállalkoznak leginkább, s milyen területen? Egyebek közt ezekre a kérdésekre is választ keresett az az országos felmérés, amelyet májusban végzett a Közvéleménykutató Intézet. Következtetései alapján hazánk lakosságának egyharmada akar vállalkozni, s közülük 5 százalék már a gyakorlatban ezt teszi. Elgondolkodtató adat viszont, hogy az állampolgárok fele egyáltalán nem szándékozik vállalkozni. Az elkövetkező két évben a megkérdezettek nyolc százaléka erős elhatározással, 20 százaléka valószínűleg akar vállalkozni. A vállalkozási szándék a fiatal és középkorúaknál a legjellemzőbb. A férfiak járnak elől, akik szakképesítéssel - leginkább középfokú műveltséggel - rendelkeznek. Ez az adat is arra utal, hogy az értelmiségi réteg szenved leginkább a vállalkozáshoz szükséges alaptőke-hiányban. A vállalkozó kedv legerősebben a kereskedelem területére összpontosul (22 százalék). Ezt követi a szolgáltatási szféra (10 százalék), a közúti forgalom és gépkocsijavító szolgálat (4 százalék), valamint a számítógépekkel kapcsolatos szolgáltatások (4 százalék). A megkérdezettek 46 százaléka főállásban, 31 százaléka pedig mellékállásban, mindenekelőtt családtagjaikat segítve szeretne vállalkozni. A vállalkozók döntő hányadának elképzelései szerint legfeljebb öt dolgozót foglalkoztatnának. -mA „SLÁGERTERMÉK" (Tibor Hradíiek felvétele) INCHEBA '91 SZÍNESEDŐ HÁZTARTÁSVEGYIPAR Változik a nemzetközi vegyipari vásár arculata. Évről évre lerövidül a bemutató ideje, közvetlenebbé válnak a kereskedelmi kapcsolatok, de egy valami nem változik: változatlanul a háztartásvegyipar termékei és a kozmetikai cikkek vonzzák a legtöbb érdeklődőt, nézelódót. Ebben az évben ezen a területen a pozsonyi Palma vállalat lepte meg leginkább a nagyközönséget. Már a bejáratnál - minden nap - legújabb termékük, a Persil mosópor minicsomagjával várták a látogatókat, s akinek jutott, boldogan vihette kipróbálni - ingyen. Persze, a Persil nem a Palma, hanem a német Henkel vállalat nevéhez kötődik, de ez csak eddig volt igaz. A két vállalat szerződése alapján már a Palma is gyárthatja a német vegyipari óriás márkás termékeit. A kozmetikai termékek bemutatója most is az R-pavilonban van, de kisebb, mint az előző években. Ez azonban csak a mennyiségre vonatkozik. A minőséget illetően jelentős a javulás, hiszen az új körülményekhez igazodva minden hazai gyártó igyekszik termékeit szebb csomagolásban kínálni mint eddig, és a Pálmához hasonlóan nagy arányban gyártanak csúcstermékeket külföldi licencek alapján. Elmaradtak ugyan a hagyományosan nagy bemutatót tartó bolgárok, kubaiak, szovjetek, de megjelentek a francia, olasz és német cégek. Kisebb területen, színesebb kínálattal. Továbbra is tartja viszont helyét Csehszlovákiában és az Inchebán is a magyar kozmetikai ipar, amelyet az idén a legmarkánsabban a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár és a szegedi Florin vegyipari szövetkezet képvisel. Az R pavilon igazi slágere lett például a Varikopax visszérkrém, amely a visszérbetegségek kezelését szolgáló gyógytermék, s amely az érdeklődést tekintve bizonyos lehetőségekkel kecsegteti a Florin szövetkezetet a csehszlovák piacon. Mindenki erre kíváncsi (sajnos eléggé elterjedtek a visszérbetegségek), így egyéb termékeik, a samponok, dezodorok, fürdóhabok ennek árnyékában maradtak, pedig itt is újítottak, például a Florin női és az Alex férfi kozmetikai kollekcióval. A legnagyobb érdeklődésre azonban ma számítanak, amikor a Varikopax gyógykozmetikum feltalálója is megjelenik a vásáron. S ha már a gyógykozmetikumoknál tartunk, a Richter Gedeon Rt. is számos ilyen terméket kínál, amelyek közül ismert már a Richtofit izomfáradtságot megszüntető, izomlázat gyógyító, gyógynövénykivonatokból készült termék. Persze, az idén sem jöttek újdonság nélkül, hiszen nagyon fontosnak tartják a csehszlovák piacot és harcolnak megtartásáért. Legújabb termékeik a bébikozmetikumok, amelyek a Walt Disney figurákkal díszített, könnyen felismerhető csomagolásban kerülnek piacra. Tehát még játéknak is megfelelnek. De újítani akarnak például a hajápolási cikkekben is, ahol a francia L'Oreal cég termékeit kezdik gyártani. Sok licencet vásárolnak, de továbbra is jelentős fejlesztési kapacitás foglalkozik náluk a gyógyhatású termékek kifejlesztésével, mert ezek használata rendkívüli mértékben terjed az egész világon, hiszen csak természetes alapanyagokat tartalmaznak, mellékhatásaik nincsenek, és emellett hatékonyak is. Tegnap még egy fontos eseménye volt az Inchebának. A pozsonyi vár Lovagtermében 13 csehszlovák és külföldi cég képviselője vehette át a vásár díjait, az Arany Inchebákat. Noha kevés terméket neveztek be a versenybe, a bíráló bizottság szerint minőségük egyértelműen jobb volt mint az előző években, és ez azt is jelzi, hogy a csehszlovák vegyipar helyzete nem reménytelen az európai konkurenciában. Ugyanis a 13 díj közül 10 marad idehaza, egyetegyet pedig Osztrák, olasz és kanadai cég vihet haza. SZÉNÁSI GYÖRGY VÁRJÁK A KÁROSULTAK JELENTKEZÉSÉT TÖRVÉNY KÉSZÜL A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLTAK KÁRTALANÍTÁSÁRÓL A Szlovák Nemzeti Tanács nemzetiségi, etnikai és emberi jogi bizottsága megvitatta az anyagi és más sérelmek kártalanításáról és a nem bírósági rehabilitálásban illetékes államigazgatási szervekről szóló törvény tervezetét, amelyet a szlovák kormány terjesztett a parlamenti bizottságok elé. A törvény kitér azokra is, akiket 1944 és 1950 között a Szovjetunióba hurcoltak. A tervezet szerint a szovjet lágerekben eltöltött egy évért 30 ezer (hónaponként 2500) korona kártalanítás jár, és ezenkívül a kárvallottakat az első nyugdíjkategóriába sorolják. Az elhunytakra is vonatkozik a kártérítés - azok legközelebbi hozzátartozói (férjük, feleségük, gyerekük), akik a lágerekben haltak me'g egyszeri jóvátételként 100 ezer korona kártérítést kapnak. Meg kell jegyezni, hogy a jóvátétel nem jár azoknak, akik harcban, fegyverrel a kezükben estek a Szovjetunió területén hadifogságba. Sok magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárt is elhurcoltak a malenkij rcrbortra, vagyis kényszermunkára. Bodrogközben olyan falu is van, pl. Lelesz, ahonnan 160 ember került a munkatáborokba. Természetesen a törvény, elfogadása után, nekik is igazságot szolgáltat. A politikai foglyok konföderációja, illetve az erőszakkal elhurcoltak asszociációja eddig is várta az elhurcoltak jelentkezését. (Konfederáciá politických väzňov, Okresný výbor, Nám. SNP 3. 08001 Prešov; SAMO, Štefaniková 47, 811 04 Bratislava) Mivel Szlovákia magyar lakta területein is sokakat érint ez a kérdés és eddig éppen ezekről a területekről kevesen jelentkeztek az előbb említett címen, Bauer Edit és Paulický Péter, az SZNT képviselői felajánlják segítségüket a károsultaknak az ügyintézésben. Szívesen adnak felvilágosítást és a szükséges nyomtatványokkal is rendelkeznek. Várják az elhurcoltak jelentkezését írásban vagy személyesen a következő címen: Paulický Péter OV SDL, Nám. slobody 1203, 029 01 Dunajská Streda, esetleg telefonon: 0709/22616, illetve Írásban: Bauer Edit Bratislavska 17,931 01 Šamorín. -rREFLEX CSUPA KRIPTASZÖKEVÉNY? Aki figyelmesen szemlélte a tavalyelőtti fordulat utáni politikai eseményeket, annak már 1989 utolsó napjaiban észre kellett vennie, hogy nem lesz problémamentes azok beilleszkedése, akik 1970 után 20 esztendőre kényszerűen kiestek a közéletből. Visszatérésük ugyan a totalitarizmussal szembeni általános összefogás jegyében megoldódott, és vérmérséklete, ízlése, tapasztalatai alapján számos vezető „hatvannyolcas" el is kötelezte magát a különböző mozgalmak, illetve pártok keretében. Hogy azonban nem teljesen idillikus az egykori reformkommunisták együttműködése ar új politikai tömörülésekkel, s hogy vannak bizonyos feszültségek a visszatértek körül, az már akkor is nyilvánvaló volt. Az egyszerű újságolvasó ebből nem sokat vett észre, legfeljebb csak találgathatta, hogy milyen egyezkedésekre került sor például a köztársasági elnök jelölése körül. Egy cseh publicista ezt egyetlen mondattal így jellemzi: „Végül is nem Alexander Dubček lett a köztársasági elnök, amit ő nagyon nehezen viselt el..." Vegyük szemügyre alaposabban ezt a mondatot, amely 1991 júniusának végén kapott nyomdafestéket. Kétségtelen, hogy sokkal többet hivatott e mondat kifejezni, mint azt az ember első tekintetre hihetné. Például némi kárörvendést is kifejez, de szemrehányást is. Valahogy így: Hogyhogy ennek az egykori kommunistának még voltak politikai ambíciói? Az idézett mondat a Csehországban nagyon népszerű és nagy példányszámú Študentské listy című folyóiratban jelent meg. Az első oldalon „indított" írás fölött féloldalas rajz látható. Temetői jelenet öt alakkal, frissen felnyitott kriptákkal, a síremlékeken vörös csillaggal. És az évszám: 1968. Még a gyengébb értelmi képességű olvasó is első tekintetre felfedezi, hogy mit ábrázol a rajz. Kriptaszökevényeket ábrázol. Akik 23 esztendő után az 1948 és 1968 között kapott kitüntetésekkel dekorálva szerepet követelve kilépnek a síri világból. A legelöl haladó mintha Josef Smrkovský lenne, mellette pedig Alexander Dubček tántorog, és szomszédságában éppen František Kriegel lép ki a sírból. Mögöttük ott sorakozik Jirí Hájek, meg čestmír Císaŕ, meg sorban a többiek, és leghátul mintha magamat is látnám, ahogy moha szakállal éppen a kriptaszökevénységet választom életformaként. Meglehetősén morbid a képzőművészeti alkotás, de én kedvelem az ilyeneket. Eltűnődtem rajta. És feltettem a kérdést: Mit kezdjünk magunkkal? Mit kezdtünk eddig magunkkal? Úgy gondolom, a politikában... Mert főképp ezt a kérdést pedzi mind az elemző írás, mind a rajz szerzője. Kis kitérőként előbb hadd szóljak arról, hogy mit nem tett meg közülünk talán egyetlen egy sem: Nem léptünk vissza a kommunista pártba. Ez - mitagadás - nem nagy tett és nagyon csekély érdem. De tény. Főképp az elemző írás szerzője által kétségbevonhatatlanul megfogalmazott állítás szempontjából. Dan Hrubý úr ugyanis megcáfolhatatlan ténynek tekinti, hogy aki egyszer kommunista volt - akár a szilárd maghoz tartozott, akár a reformkommunisták táborába -, az javíthatatlan, és alig várja, hogy alkalmas időpontban kiléphessen a kriptából. Építgetjük a többpártrendszert, és eközben sok mindent elárul rólunk, hogy a politikában hogyan sértegetjük egymást. Pluralizmusért kiáltunk, és közben legszívesebben mindegyikünk egyszínűre festené a politikai palettát. Mostanában, hogy már nem vagyunk annyira szemérmesek, mint másfél éve voltunk, a magukat nyíltan jobboldalinak minősítő pártok megnyilatkozói úgy gondolják, hogy a tőlük véleményben különbözőket mindennél jobban megsértik, ha baloldalinak titulálják őket. Ismétlem, teszik pedig ezt a pluralizmus jegyében. Azt egyelőre még nem szögezhetem le, hogy a baloldal is ugyanezt teszi. Félek azonban, hogy megvadult viszonyaink között ugyanezt tenné és a „jobboldali" jelzőt tekintené dehonesztálónak De nem teszi, mert a baloldal még nem szerveződött meg. A baloldal helyét még a kommunisták bitorolják, akikkel szemben Hrubý úrék és társaik oly elnézőek. A jelenség nemzetközi méreteket öltött. Magyarországon éppen ezekben a napokban panaszkodott egy vezető politikus arra, hogy azok a miniszterek, akik nemrég még nagy pompával újratemették Nagy Imrét, ma már olyan képet vágnak, mintha soha sem élt volna 1956. október 23-ának hőse. Úgy látszik, még időbe telik, amig helyükre kerülnek a dolgok. TÓTH MIHÁLY, kriptaszökevény KÉSZÍTIK A TORLASZOKAT SZOMBAT DÉLELŐTT LEÁLL A KÖZÚTI FORGALOM AZ ABAÚJSZINA ÉS TORNYOSNÉMETI KÖZÖTTI CSEHSZLOVÁK-MAGYAR HATÁRÁTKELŐN? A Kassa-Miskokf vonalon fekvő határátkelőhely mindig forgalmas volt, ám amióta a közép-kelet-európai államok polgárai szabadabban járhatnak a világban nem 400-500 ezer ember kel át rajta évente, hanem több mint kétmillió. Még ponto: sabban: tavalyelőtt 2,27, tavaly pedig 1,8 millió utas útlevelébe ütöttek pecsétet a helyi vámőrök. Tulajdonképpen az abaújszinai községi hivatalnak is csak 2-3 éve okoz egyre erősebb fejfájást az idegenforgalom, illetve a falu határában levő átkelőhely környékének rendben tartása. Mert rendszeretet ide, szépérzék, illedelmesség oda, a turista is csak ember, s mit tehet szegény, ha órák hosszat várakozik a vámsorompó előtti hosszú sorban, a puszta természetben, higiéniai berendezések nélkül, s közben... Röviden: ilyen szempontból az illetékeseket felkészületlenül érte a megnövekedett nemzetközi idegenforgalom. Igaz, az abaújszinai községvezetés tavaly hozzáfogott egy szociális létesítmény építéséhez - amelyben az eredeti tervek szerint 'pénzbeváltó iroda is helyet kapna-, ám a község kevéske pénze már elfogyott, így a kőművesek ez év májusában kénytelenek voltak leállni a munkával. - Szeretnénk megoldani ezt a nem kis problémát, hiszen az itteni látvány s a fertőzésveszély nemcsak Abaújszinára vet rossz fényt, hanem az egész országra. Sajnos, községünk önerőből egyelőre képtelen megbirkózni a feladattal, másutt, „feljebb" pedig hiába kopogtatunk. A pénzügyminisztérium, a környezetvédelmi minisztérium, az ellenőrzési minisztérium, néhány kormánytag, valamint a járási és körzeti közigazgatási hivatalok már február óta tudnak segítségkérésünkről, de nem segítenek. Legutóbbi ülésén a községi tanács úgy döntött, hogy ha a legfelsőbb szervekhez újból benyújtott kérvényünk is süket fülekre talál, tiltakozásul szombat reggel 7 órakor a határátkelőhely közelében eltorlaszoljuk a közutat - tájékoztatta az újságírókat tegnap délelőtt a helyszínen Schmidt Derenc, Abaújszina polgármestere. (gazdag)