Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-27 / 149. szám, csütörtök
1991. JÚNIUS 27. HAZAI KÖRKÉP FÖLDÜGYBEN H. K. jeligére: - A mellékelt nyilatkozat nem nyújt jogalapot arra, hogy kérdésével a bírósághoz forduljon. I. ANDOR mérnöknek: Magyar állampolgárként megörökölheti-e nagyszülei után a földingatlant? - Igen. Póthagyatéki eljárást kell indítania nagyszülei hagyatéki ügyében. Mint unoka, szülei hagyatéki részében jogos örökösként jön számításba. Természetesen tulajdonosként is fölléphet az örökségét képező föld használójával szemben. VALKOVICS BÉLA, Szántó Szőlővel betelepített földterületünket a szövetkezet a 70-es évek során földrendezés címén használatba vette, a szőlőtőkéket kivágta. Milyen kártérítési igénnyel élhetünk? - Jogában áll kártérítési igénnyel fordulnia a szövetkezethez, és kérheti a kivágott szóló értékének megfelelő összeget. VILÁGI OSZKÁR, jogász NYÁR ELEJÉN A HELYI KULTÚRÁRÓL LADISLAV SNOPKO KULTURÁLIS MINISZTER TÁJÉKOZTATÓJA (Munkatársunktól) - A helyi kultúra állapotáról, a műemlékek helyreállításába bekapcsolható külföldi töke lehetőségeiről és a nyári kulturális fesztiválokról tájékoztatta az újságírókat Ladislav Snopko, a Szlovák Köztársaság kulturális minisztere. Szerinte a városok és falvak önkormányzata elótt tágas lehetőség nyílik arra, hogy az átmenetinek mondott időszakban felmérjék adottságaikat. A miniszter elsősorban arra gondolt, hogy tisztázniuk kellene, hogy a helyi kultúrában mik a pangás okai. Vannak helyek, ahol ezt objektív körülményekkel (pénzhiány, feltételek hiánya stb.) indokolhatják, de sok helyen a kultúrát irányító és szervező emberek alkalmatlansága a fó ok. Példákkal lehet bizonyítani, hogy ott, ahol megfelelő körülmények között zajlik a kulturális élet, nem mindig csupán az előteremtett anyagi eszközök, hanem elsősorban a szakemberek felkészültsége, rátermettsége a meghatározó tényező. Városainkban, falvainkban sok olyan műemlék, illetve múemlékjellegű épület omladozik, amelyet külföldi tőke bevonásával megfelelő módon helyre lehetne állítani. Lehetőség van közös részvénytársaságok alapítására, amelyek alaptőkéjét egyrészt az épülettel maga a tulajdonos önkormányzat, míg a másik részt - helyreállítás költségeit - a külföldi részvényes adná. Másik ilyen lehetőség a bérbeadás, amelynek során a külföldi bérlő helyreállításra fordított pénzét beszámíthatják a bérleti díjba. Egy harmadik módozatban külföldi szponzorokat is kereshet az illetékes önkormányzat. Miközben egyes kulturális fesztiválok fokozatosan anyagi csődöt jelentenek, mert nem képesek a régi finanszírozás és szervezés kereteitől megszabadulni, egyes helyeken eddig teljesen ismeretlen kezdeményezéseknek lehetünk tanúi. Ez is bizonyítja, hogy a megszokottól eltérő módon még mindig lehetséges - vagy éppen mostanában válik lehetségessé - az anyagiak előteremtése egy-egy fesztivál megrendezéséhez. (d-n) MÁSOK ÍRTÁK VÍZIÓ EGY TELEVÍZIÓRÓL . A Technický magazin idei februári számában felsorolta azoknak a nevét, akik hazánkban meg akarják szerezni a magán-rádió - vagy-tévéadás jogát. E 4 elnevezéssel Gálán Géza kíván magántévét indítani. A tudósító hozzáfűzte: ezt a kérvényt kézzel írták, aztán rövidesen kiderült, hogy a kérelmezőnek 60 millió dollár tőkéje van... - Valóban kézzel írta a kén/ényt? - Hát persze. Ugyanis lábbal még nem nagyon tudok írógépen írni... A kérvényt tehát saját kezemmel írtam - írógépen. Egyébként őrzöm a másolatot, meggyőződhet róla. Fogalmam sincs arról, hogy mi volt a szándéka a szerkesztőnek, közlése rosszindulatúnak tűnik föl. S ami a tőkémet illeti, nem tudom honnan kapta az információkat, ez is... nem is tudom, miként minősítsem. Kinek mi köze hozzá, ^ hogy mennyi a tőkém? Semmi esetre sem v" helyénvaló, ha tudomásom nélkül közölnek ilyen dolgokat. - Rossz-szándékúnak érzi a közleményt? - Valami szándék 'csak vezérelte a szerkesztőt, habár sem ót, sem pedig a szerkesztőség többi tagját nem ismerem. - Az ön által kért E 4-es csatorna négy nyelven sugározna. Miként képzeli ezt el? -Elöljáróban hadd mondjam el azt, hogy az egész adás az európai gondolatkörre, a demokratikus értékrendre épülne, mást kínálna, mint a nemzeti prpgramok. Elsősorban kereskedelmi adásra gondolok, amelyben az Euro»for« lehetőséget kínálna a vállalkozóknak, hogy nálunk és külföldön reklámozzák termékeiket, szolgáltatásaikat. Persze, nem lenne ez teljesen kereskedelmi adás. Szeretnénk közelebb hozni egymáshoz a közép-európai nemzeteket, elősegíteni megbékélésüket, a kölcsönös megértést. Szeretnénk például a turistáknak állandóan friss információkkal szolgálni. A program egy részében iparkodunk majd bemutatni az egyes nemzetek kultúráját, szellemi életét. - Konkrétan hogyan képzeli el, hogy ez a tévécsatorna egyszerre négy nyelven sugároz? -A műsor egy részét szinkrontolmáccsal fordítanánk, illetve feliratoznánk, megszabnánk az időt, hogy mikor, melyik nyelven sugárzunk. - Tudomásom szerint az E 4-es szlovákul, magyarul, németül és angolul sugározna. A cseh nyelv kimarad? -A cseh nyelv egészen bizonyosan nem hiányozna az adásból. Úgy vélem, tárgyilagosan ítélhetem meg a cseh és a szlovák kultúra értékeit, azért is, mert sem cseh, sem szlovák nem vagyok. Mindkét kultúrát nagyra becsülöm. Szegényebbek lennénk, ha Szlovákiába nem jutnánk cseh szellemi értékekhez. Ha megkapom az engedélyt, természetesen cseh nyelven is sugárzunk majd, ez egészen bizonyos. - Magyarként miért él Pozsonyban? - Miért, ön szerint hol kellene élnem? - Például Budapesten. - Tudja, én tizennégy évig budapesti színházakban játszottam, oda kötött a szerződésem, de egyszer sem fordult meg a fejemben, hogy letelepedjem a magyar fővárosban. - Talán Pozsonyban született? - Nem. Éppenséggel Komáromban születtem, amely akkor éppenséggel Magyarországhoz tartozott. Tizenhat éves korom óta Pozsonyban élek, s úgy vélem, ez a város újra közép-európai település lehetne. A tősgyökeres pozsonyiak ugyanis igazi európai emberek. Pozsonyban egykor teljesen természetes volt az, hogy németül, szlovákul, magyarul vagy más nyelven beszélnek. Hiteles adatok szerint 1851-ben e város lakosságának 70 százaléka német, húsz százaléka magyar, hét százaléka pedig szlovák ajkú volt. Nem azért mondom ezt, hogy kiemeljem, miszerint egykor minden másként volt, vagy pedig azokhoz az arányokhoz kellene visszatérnünk. Mindenesetre az a véleményem, hogy mindenki maradjon meg annak, aminek érzi magát, maradjon ott, hol született, él, avagy, ahol jól érzi magát. Nagyon remélem, hogy újra visszatér ez a természetes állapot, s ez lesz a normális, nem pedig azt kérdezgetni, hogy magyarként miért élek Pozsonyban ... - Mit gondol, mikorra tér vissza ez az állapot? - Nem foglalkozom prognosztikával, így hát annyit mondhatok, én minden erőmmel azon munkálkodom, hogy ez a kor mielőbb ránk köszöntsön. - Mit tesz majd akkor, ha nem kapja meg a tévéadás jogát? - Akkor azt csinálom majd, amit eddig. - S hogyan járul hozzá a népek, nemzetek közötti megértéshez, amiről az előbb beszélt? - Nézze, én sohasem úgy teszem föl önmagamban a kérdést, hogy mi lesz akkor, ha valami nem lesz. Én a körülményekhez képest mindig a maximumra törekszem. - Ha feloldják a moratóriumot és megkapja az engedélyt, miként szervezi meg a műsorszórást? - Bérbe veszek néhány reléállomást, hogy a környező országokban is látható legyen az adás. - Műholdat nem akar bérelni? - Egy ideig nem. A jövőben azonban ez is szóba jöhet, ez ideális lenne. Ám mindez újabb tetemes költséget jelentene. - Tervében milyen szerep jut a külföldi partnernek? - Nagyon fontos a szerepük, hiszen a Cseh és a Szlovák Köztársaságban talán nincs egyetlen olyan polgár sem, aki megengedhetné magának, hogy külföldi partner nélkül kísérelje meg beindítani a magán-tévéadást. - Az ön külföldi partnere az angol Transat cég lesz? - Úgy vélem, ez most nem lényeges. - Nem óhajt erről nyilatkozni? - Nem tudom, honnan jutott ilyen információkhoz. Azért nem óhajtok erről nyilatkozni, mert szerintem korai még erről beszélni. - Nem tartattól, hogy a külföldi partner az ön fejére nó? - Nem. Nagyon figyelmesen kell megkötni a szerződést. Mi nem vagyunk borúlátóak, sót. Mi a partner megbízhatóságából, szavahihetőségéből indulunk ki. Eddig mindig sikerült megőrizni önállóságomat. Mindig is nagyon óvtam politikai, ideológiai és művészeti függetlenségemet. Ma és a jövőben sem megyek bele olyan játékba, amely veszélyeztetné ezt a nagy értéket. Radka Piroutková (Televize) A NŐK ÉS A VÁLLALKOZÁS (Munkatársunktól) - A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet feltételezi, hogy Csehszlovákiában a változó szociális és gazdasági feltételek következtében nehezebbé válik a nők érvényesülése a munkaerőpiacon. Ez a feltételezés egyebek közt abból indul ki, hogy várható a legtöbb női munkaerőt alkalmazó adminisztráció jelentős korlátozása, s az, hogy a családok szempontjából továbbra is a férfiak keresete lesz a döntő. Az NMSZ a holland kormány anyagi támogatásával tervezetet dolgozott ki a csehszlovákiai nők munkalehetőségeinek s vállalkozó kedvének felmérésére. Ezt a szociológiai felmérést a prágai Közvéleménykutató Intézet végezte el ez év februárjában, összesen 2050 18 éven felüli nó, illetve 820 férfi véleményét kérték ki. A növekvő munkanélküliségre vonatkozó érdekes adat, hogy a nók, főként a diplomások és a nagyvárosokban élők egyharmada szívesen fogadna fel háztartási alkalmazottat. Viszont ha a házastárs fizetését, illetve a családi pótlékot kifejező módon emelnék, akkor a megkérdezettek 28 százaléka otthon maradna. Az aktívan kereső nők négyötöde úgy véli, hogy az elegendő munkahely biztosítása az állam kötelessége. A dolgozó nőknek a fele bizonytalannak ítéli meg munkahelyét. Jelenlegi munkahelyétől viszont csupán 14 százalékuk kíván megválni. A megkérdezett nők 17 százaléka tanúsított érdeklődést a magánvállalkozás iránt. Leginkább a kereskedelem és a szolgáltatások terén szeretnének vállalkozni. A magánvállalkozás iránt érdeklődő nők az államtól elsősorban alacsonyabb adókban, és alacsony kamatú kölcsönökben megnyilvánuló pénzügyi támogatást várnak. (sm) REFLEX GENERÁLISOX KÜLÖNVÉLEMÉNYE? Amikor 1956 őszén még azt ígérték a szovjet politikusok, hogy hadseregük kivonul Magyarországról, egyetlen kikötésük volt a tábornokoknak: rezesbandával, virágcsokrokkal, fehérruhás szüzek felsorakoztatásával búcsúztassák a hazatérő sereget. A magyar illetékesek boldogan elfogadták a feltételeket. Nem rajtuk múlott, hogy hiába gyakoroltatták a zenekarokat, hiába készültek letépni sok ezer szál rózsát, és hiába készültek a szüzek a búcsúztatóra. Úgy alakult a helyzet, hogy most, 1991 nyarán a szovjet tábornokok Csehszlovákiában már nem voltak olyan helyzetben, hogy feltételeket szabhattak volna a kivonulás külsőségeit illetően. Igaz, néhány hónapja, az első katonavonatok indulásakor némely újságírók magánszorgalmából még meg-megjelentek andalító írások arról, hogy virággal búcsúztatták a harcosokat, ennek azonban az olvasók felháborodása csakhamar véget vetett. Tapasztalhattuk, hogy sok egyszerű ember ízlése sokkal fejlettebb a tollforgatókénál. Kétségtelen, hogy egy hadsereg erkölcsének szilárdításához semmiképpen nem járul hozzá a vereség. Az sem erősíti a katonák morálját, ha utólag kiderül, hogy tábornokaik 23 esztendeig egyfolytában hazudtak. Vagy emlékezzünk csak vissza az afganisztáni kudarc utáni csapatkivonásra; még a szovjet sajtó is naponta és tucatjával közölt írásokat a hadsereg tagjainak tömeges erkölcsi romlásáról, a kábítószerező katonák által előidézett gondokról, a hadviseltek beilleszkedési zavaráról. Nem sokat segített már az sem, hogy a csapatokat vezénylő Gromov tábornok emelt fővel és méltóságteljesen vonult át a hídon, amely a két országot elválasztja. A hazugság hazugság marad, a ködösítés pedig ködösítés, még akkor is, ha naponta ezerszer emlegetjük az önzetlen internacionalista segítség-' nyújtást. Úgy tűnik, Dmitrij Jazov szovjet hadügyminiszter is nehezen viseli el a csehszlovákiai kudarcot. A kivonulást. Amelyet minimum rezesbandával, virágesővel és fehérruhás szűzlányok sorfala között képzelt el ő is. És ha már nem valósult meg ez až elképzelés, legalább kinyilvánította különvéleményét. Néhány napja azt nyilatkozta a. Lidové noviny munkatársának, hogy 23 esztendeje a „vezetés beleegyezésével" történt Csehszlovákia elözönlése. Mégis igaz lenne, hogy több Szovjetunió is létezik? Például azoké a szovjet embereké, akiket mondjuk Gorbacsov képvisel. Vagy azoké, akik politikai ízlésének, gazdasági elképzeléseinek már az elnök társadalomátalakítási elképzelései sem felelnek meg. És nyilván egészen más társadalom, más Szovjetunió az is, amelyet a tábornokok képviselnek. Nem tudom, milyen rangban, milyen beosztásban szolgált 1968ban Dmitrij Jazov. Azt viszont tudjuk, hogy ki volt 23 esztendeje Alexander Dubček. A szó szoros értelmében ő volt a csehszlovákiai történések központja. Most állást foglalt a marsall sajátos történelmi megállapításaival kapcsolatban, és lényegében azokra a tényekre hívta fel a figyelmet, amelyek a Václav Havel és a Mihail Gorbacsov által aláírt nyilatkozatokból következnek. ' Lehet azonban, hogy a szovjet hadügyminiszter többet tud, mint Gorbacsov elnök, és hogy Dzúr tábornok, az 1968-as csehszlovák védelmi miniszter is (ha élne) többet tudna mondani Havel elnöknél, de talán még a szintén elhunyt Svoboda elnöknél is. Jazov marsall valószínűleg szintén olvas újságot, és tudja, hogyan vélekedik az ötök bevonulásáról Gorbacsov elnök. Ezt figyelembe véve feltételezhető, hogy ilyen magas és felelős beosztásban aligha nyilvánított volna légbőlkapott különvéleményt. Nem arról van szó, hogy esetleg a csehszlovák hadsereg tábornokai írták alá azt a bizonyos, régen keresett „behívó" levelet? Kétségtelen, hogy a Szovjetunióban a hadsereg: állam az államban. Vajon nem arról van szó, hogy Martin Dzúrék is vérszemet kaptak a példa láttán, és önállósították magukat? Mindenesetre - és ezt a marsall is kiemeli - gyanúsan gyorsan ment végbe 1968 augusztusa után a hadsereg normalizálódása. Kár lenne, ha Dmitrij Jazov a titkot (ha egyáltalán létezik) magával vinné a sírba. Biztosra vehető, hogy sok olyan okirat van a szovjet katonai levéltárakban, amely nyilvánosságra hozatalával számos történelmi kérdésre feleletet találnánk. Vagy egyszerűen arról van csak szó, hogy legalább egy ködösítő nyilatkozattal menteni akarja a menthetőt, kiköszörülni a szovjet hadsereg önérzetén ejtett csorbát? Viszont mindenképpen igaza volt Churchillnek, amikor ezt mondotta: „A háború túlságosan is komoly dolog, mintsem hogy vezetését tábornokokra bízzuk". A politikába se lenne szabad beavatkozniuk. TÓTH MIHÁLY AZ ÁRKÉPZÉS GYAKRAN ÖNKÉNYES A kereskedők lelkiismeretét továbbra sem bántja, hogy a vevőket lépten-nyomon becsapják. Pontosabban minden második vásárlásnál - ezt állapították meg az elmúlt héten a Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai. Az árdrágításokat elsősorban a pontatlan mérések, illetve a rosszul megállapított árak okozták. A Szövetségi Pénzügyminisztérium által meghatározott maximális árat húsz egységben, 70 féle árunál nem tartották be. A galántai állomás vendéglőjében a magánkereskedő az eidami sajtot 57 koronáért árusította 55 korona helyett. Jozef Čerňan losonci bisztrójában 18 élelmiszer ára volt helytelenül feltüntetve, Štefan Balog rimaszombati élelmiszerkereskedőnél pedig hatféle hentesáru ára nem felelt meg az előírásoknak. A vállalatok által meghatározott árakat sem tartják be a kereskedők. A Drogéria vágsellyei boltjában péidául az ellenőrök arra figyeltek fel, hogy az Ida nevű bevásárlótáskát 18 korona helyett 36-ért, a szatyrot pedig 11 korona helyett 14 koronáért árusították. A Zdroj losonci 034es számú boltjában a paradicsomot adták el „felárral": 35 korona helyett 42-ért. A háztartási cikkeket forgalmazó állami vállalat eperjesi üzletében a 16 600 koronás mélyhűtőt kínálták 18 460 koronáért. A zsolnai Jednota Šibenica moteljében 72,80 koronáért rendeltek ételt az ellenőrök. A számlázáskor 26 koronával kértek tőlük többet. Amikor alaposabban körülnéztek a vendéglőben, hígított italokat is találtak, három áruféleség árát helytelennek ítélték meg és hiányoztak az itallapok is. A besztercebányai nyugdíjasotthonban 8 féle, közel 5000 korona értékű élelmiszer további árusítását tiltották meg, mivel szavatossági idejük lejárt. A rimaszombati húskombinátban 55 750 korona értékű áru szállítását állították le a nem megfelelő minőség miatt. A losonci Gracia butik vezetője sem örült az ellenőrök látogatásának. 10 570 értékű ruházati cikk forgalmazását tiltották meg neki, mivel a ruhadarabokon nei.i voltak feltüntetve az anyag jellemző adatai, a kezelési útmutató, sőt, a méret sem. A felsőszeli vendéglőben a higiéniát kifogásolták a felügyelőség munkatársai. Érdemes felfigyelni a felügyelőség azon megállapítására, hogy a boltokban egyre több a kifogásolható minőségű élelmiszer. Tehát vásárláskor vegyük szemügyre a gyártás dátumát! D.T.