Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-26 / 148. szám, szerda

1991. JÚNIUS 26. NÉHÁNY SORBAN HÍREK - VÉLEMÉNYEK .ÚJSZÓi ÉRDEK- ÉS NÉZETEGYEZTETÉS LUXEMBURG ELŐTT ÜTKÖZŐPONT: A POLITIKAI UNIÓ ÖRÖMÓDA - ENYHÉN FALS FELHANGOKKAL Francois Mitterrand francia államfő az Elysée-palotában találkozott tegnap Helmut Kohl német kancellárral. Tárgya­lásaik a hét végi luxemburgi közöspiaci csúcs előkészítését érintették. Megvitat­ták az Európai Közösségek gazdasági, pénzügyi és politikai uniójának még nyi­tott kérdéseit. Egyetértettek abban, a lu­xemburgi találkozónak ösztönzést kellene adnia az integrációnak nemcsak gazda­sági, hanem külpolitikai téren is. Ebből a szempontból a hétvégi csúcs határkő lehet az egységes Nyugat-Európa megte­remtése szempontjából, távlatilag figye­lembe véve azt is, hogy a közösség majd kibővül a közép- és kelet-európai orszá­gokkal. Franciaország a nyugat-európai iden­titást egy független védelmi politikával is szeretné kifejezésre juttatni, konkrétan az Egyesült Államoktól független fegyveres erők létrehozásával. Németország azon­ban - az EK-tagok többségéhez hasonló­an - előnyben részesíti a NATO-ra való orientálódást. Azok a kubai írók és értelmiségiek akik a közelmúltban tiltakozó levelet írtak alá, határozottan elutasították a Granma című napilap hivatalos nyilatkozatát, és a Kubai Irók és Művészek Nemzeti Szövetségé­nek (UNEAC) dokumentumát, amelyek­ben bizonyítékok nélkül árulóknak és az amerikai CIA ügynökeinek nevezték őket. Manuel Diaz Martinez, Jorge Pomar Montalvo, Viktor Manuel Serpa és Ro­berto Luque Escalona a Csehszlovák Sajtóiroda havannai tudósítójának átad­ták a kubai kormányhoz intézett nyílt levelüket, amelyben visszautasítják a ha­mis vádakat. Hangsúlyozták: céljuk a vál­ság megfékezése és a feszült helyzet erőszakos megoldásának megakadályo­zása volt. Jorge Montalvo, aki továbbra is tagja az UNEAC-nak és a Kubai Kommunista Pártnak, levelében hangsúlyozta: „Nem A francia elnök egy nappal korábban Dunkerque-ben John Major brit kor­mányfővel találkozott, ugyancsak a lu­xemburgi csúcs előkészítése keretében. Ezen a találkozón nem volt olyan mértékű egyetértés, mint a tegnapi francia-német megbeszéléseken. A felek kifejezésre jut­tatták együttműködési szándékukat kétol­dalú alapon és az EK keretében, egyetér­tettek abban is, hogy az év végéig alá lehetne írni az új európai egyezményt, amely új szakaszt nyithat a nyugat-euró­pai integrációs folyamatban, de az ilyen módon deklarált „szándék" is jelzi, hogy a két fél között változatlanul fennállnak az elentétek. Nagy-Britannia - amint azt Ma­jor hangsúlyozta - ellenez mindennemű sietséget, amely beavatkozna az Európai Közösségek törvényszerű fejlődésébe. Mindenekelőtt ahhoz ragaszkodik, tiszte­letben kell tartani a tagországok sajátos­ságait és szuverén érdekeit. London nem ért egyet azzal a francia javaslattal sem, hogy az USA-tól függetlenül építsék ki Nyugat-Európa védelmi rendszerét. kérdőjeleztük meg a rendszer alapjait, csupán közvetlen parlamenti választáso­kat, utazási szabadságot kértünk, továb­bá követeltük a mezőgazdasági termékek szabad eladásának felújítását, a politikai foglyok szabadon bocsátását, valamint az ENSZ segítségét a gyógyszerek szállítá­sában. Lehet ezt piszkos árulásnak ne­vezni?" Montalvo nyílt levelében foglalko­zik a kubai gazdasági válsággal is, hang­súlyozva, ennek nem az amerikai keres­kedelmi embargó az oka és nem is az európai szocializmus összeomlása. „Hagyjuk végre nyugton Csehszlovákiát, a Szovjetuniót és a többi országot, végre szembe kell néznünk a probléma valódi okával, amely a termelési potenciál és a termelési viszonyok ellentétében rejlik. Válságunk a rossz gazdaságpolitika kö­vetkezménye" - állapította meg Jorge Montalvo. (Folytatás az 1. oldalról) belül vonul csak ki Szlovéniából. A Ljubljana melletti lg községben levő egyik helyőrségben (a másik Maribor mellett van) beszélgetek az ezredessel, miközben körülöttünk a szlovén hadsereg első újoncai sö­rözgetnek, beszélgetnek, csak odébb tart egy csoport alaki kikép­zést. Szlapar ezredes nem tart a két hadsereg közötti konfliktustól, a ju­goszláv fegyveres erők intervenció­ját határozottan kizárja. Az operett­beli laktanyai állapotokra, a csak­nem szanatóriumi körülményekre utaló kérdésem hallatán elmosolyo­dik, s elismeri, hogy az még nem igazi hadsereg, annak csupán a csí­rája. De fontos lépés volt ez is a tel­jes függetlenségre való felkészülés keretében. Szóval, a szlovéneknek van már „hadseregük", hétfő óta saját hír­ügynökségük, a Slovenec című új­ság révén tegnaptól új napilapjuk, továbbá új állami zászlajuk és címe­rük, lesznek új ellenőrző állomások a horvátországi határ mentén (egye­lőre nyolc) fokozatosan a dinárt a li­pa váltja fel (de csak három év múlva, egyelőre elméleti értéke van: 6 német márka!). A vezetés azon­ban a „régi", ugyanaz, amely az elmúlt egy esztendő alatt, a válasz­Mircea Snegur, Moldova elnöke közölte, az idén ősszel tartják meg a köztársasági népszavazást Mol­dova függetlenségéről. Nyilatkoza­tában, amelyet tegnap tett közzé az Interfax független hírügynökség, a köztársasági vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy Moldova sosem értett egyet a Szovjetunióhoz való csatolásával, nem írta alá az 1922­es szövetségi szerződést, melynek most az átértékelése folyik. Snegur azt mondta, hajlandóak a gazdasági kapcsolatok fenntartására a többi köztársasággal és esetleg a köz­ponttal is, de csak akkor, ha tiszte­letben tartják a 9+1 tárgyalásokon kidolgozott elveket. A Moldova és Románia egyesülésével kapcsola­tos kérdésre Snegur azt válaszolta, mindkét köztársaság vezetése amellett van, hogy egy nyelvet be­szélő két állam létezzen. Az Interfax jelentette azt is, hogy a Pavlov-kormány engedélyezte a barter kereskedelmet, vagyis a cse­rekereskedelmet a volt KGST-tagor­szágokkal és néhány további állam­mal, köztük Jugoszláviával, Kínával, a Koreai NDK-val, Laosszal, Kam­bodzsával, Indiával, Szíriával, tások óta elvezette Szlovéniát a mai állapotokhoz. Milan Kucsan állam­főre ráillik a „békés átmenet embe­re" elnevezés, hiszen jó egy éve még ő volt a Szlovén Kommunista Szövetség főnöke, s mától már az első független Szlovénia legelső el­nöke. Nos, Kucsan tegnapi sajtóér­tekezletén egyebek között azt a re­ményét fejezte ki, hogy a környező világ pragmatikusan fog közeledni az új Szlovéniához, s végül fokoza­tosan befogadja ót. Gyakorlatiasan, nagy szavak nél­kül közelítik meg tehát a szlovének saját függetlenségük kérdését. A nap ugyanúgy felkel június 27-én, mint azelőtt, s bár már csökkentett „jugonosztalgiával", ám annál na­gyobb iramban lát munkához min­denki, aki szlovén. Mellesleg az egyszerű paraszt­ember eddig sem nagyon vett részt a politikai gyűléseken, még a hagyo­mányos énekkari fesztivál sem von­zott sok embert az idén. Ellenben a földeken nagy a nyüzsgés: itt az aratás. Marko Pecsauer kollégám, a ljubljanai Delotól lakonikusan csak annyit jegyzett meg ezzel kapcsolat­ban: „Még ezer évig leszünk önálló­ak és függetlenek, de a termést már ma be kell takarítani..." PAPUCSEK M. GERGELY Ljubljana, 1991. június 25. Egyiptommal és Afganisztánnal. A barter csak a feldolgozó- és a gépipari termékekre vonatkozik, s változatlanul tilos az ipari és mező­gazdasági nyersanyagok csereke­reskedelme. Az utóbbi napokban egyre több­ször hallat magáról a Szojuz képvi­selőcsoport, amely a szovjet parla­ment kb. 700 tagját tömöríti. Jurij Blohin, a konzervatív csoport vezé­re hétfőn a készülő új szövetségi szerződés ellen intézett támadást. Azt állította, ez lényegében az or­szág széthullásáról szóló megálla­podás lesz, márpedig ez ellentétes a nép akaratával. Utalt a márciusi népszavazásra, amelyen a többség az unió megőrzése mellett foglalt állást. Blohin szerint a tervezetből kitűnik, hogy a Szovjetunió nem fö­deratív, hanem konföderatív állam lesz. A még folyó viták ellenére Ka­zahsztán máris jóváhagyta a terve­zetet - igaz, több módosító javaslat­tal. A köztársaság törvényhozása cikkelyről cikkelyre vitatta meg a do­kumentumot, s a megjegyzések el­lenére az alapelvekkel egyetértett. ^^ien Csi-csen kínai külügyminisz­V/b ter tegnap négynapos látogatásra Japánba utazott, hogy tárgyalásokat folytasson az ázsiai, a csendes-óceáni térség, valamint Korea és Kambodzsa problémáiról. A megbeszéléseken szó lesz Akihito császárnak a jövő évre terve­zett kínai látogatásáról is. Megbízható források ezerint a kínai diplomácia veze­tője meg akarja kérni a japán képviselő­ket, a hét legfejlettebb ipari ország küszö­bönálló londoni csúcsértekezletén akadá­lyozzák meg azt, hogy a konferencia záródokumentumában közvetlenül bírál­ják Kínát. K ína és Mongólia megállapodott ab­ban, hogy a közös határokon nyolc átkelőhelyet nyitnak a baráti kapcsolatok és a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítése érdekében. A felek az erről szóló megállapodást Radnaszumberelin Gon­csigdordzsa mongol alelnök hétfői pekingi látogatása során írták alá. D imitar Popov bolgár kormányfő hét­főn este lemondta részvételét a lich­tensteini herceg által adott vacsorán, mert nem akart találkozni Simeon egykori bol­gár királlyal. Jaszen Indzsev bolgár kor­mányszóvivő elmondta, Popov a lichten­steini királyi palota folyosójáról fordult visz­sza, amikor megtudta, hogy a hivatalos vacsorán részt vesz III. Simeon is, aki jelenleg száműzetésben él. „A kormányfő nem fogadta el a program módosítását, s ezért küldöttségünk visszatért az autó­buszba, amellyel Zürichből érkezett" - mondotta a szóvivő. J úlius elsejétől a szovjet munkaügyi hivatalok megkezdik a munkanélkü­liek hivatalos bejegyzését, s várható, hogy a listán az év végéig hétmillió ember neve szerepel majd. Ezt Alek­szandr Sohin, a tudományos akadémia foglalkoztatási intézetének igazgatója mondotta az Argumenti i fakti című hetilap­nak adott nyilatkozatában. Abból a tényből indult ki, hogy 1990-ben a munkaközvetí­tők szolgálatait 4 millió személy használta ki, s ötven százalékukat munkanélküliek­nek lehet tekinteni. D elhi nemzetközi repülőterén a teg­napra virradó éjszaka bomba rob­bant s ennek közvetkeztében 12 személy megsebesült. A terrorista támadásért ed­dig senki sem vállalta a felelősséget, a rendőrség azonban a Pandzsáb függet­lenségéért harcoló szikh szélsőségeseket gyanúsítja. Először fordult elő, hogy az indaiai főváros nemzetközi repülőterén pokolgép robbant. A mos Sawyer libériai vezető bemutat­ta a felkelők legerősebb szervezete által bojkottált ideiglenes kormány tagjait. Sawyer, aki a nyugat-afrikai békefenntartó erők segítéségével tartja ellenőrzése alatt Monroviát, már pénteken kinevezte 11 miniszterét, a nyilvánosságot azonban csak hétfőn tájékoztatták. Politikai megfi­gyelők kijelentették, Sawyer korábbi, ta­valy novemberben megalakított kabinetjé­ben nem történtek nagy változások. A kül­ügyminiszter Baccus Mathews lett, aki már a meggyilkolt Samuel Doe elnök kormányában is tevékenykedett. I dén a keletnémet vállalatok eladásából származó haszon valószínűleg eléri a 16 milliárd márkát. Erre számít a berlini vagyonügynökség, amely közölte, hogy e pénzeszközök nagyrészét a terme­lőegységek szanálására, illetve a tartozá­saik kiegyenlítésére fordítják. Az év első felében a vagyonügynökség 9,5 milliárd márka értékben mintegy 2200 vállalatot adott el magánkézbe. S ri Lanka északi részén hétfőn a tamil szeparatisták megtámadtak egy falut és lemészároltak 9 tamil lakost, akiket árulással gyanúsítottak. A független tamil államért harcoló szélsőségesek meggyil­kolnak minden olyan személyt, akiről fel­tételezik, hogy információkkal látja el a hatóságokat és a katonákat. P eru délkeleti részén a Fényes ösvény nevű maoista partizánszervezet tag­jai több mint 15 személyt gyilkoltak meg. Az áldozatok farmerok, a perui hadsereg által kiképzett védelmi csoportok tagjai voltak. A támadás valószínűleg válaszlé­pés volt arra, hogy a farmereket újabb fegyverekkel látták el, és ezen az akción részt vett Alberto Fujimori elnök is. aa Ö tórás sétát tett az űrben tegnap Ana­tolij Arcebarszkij és Szergej Krika­lov. A szovjet űrhajósok május 20-án érkeztek a Mir űrállomásra Helen Shar­man kíséretében. A brit űrhajós egy hetet töltött velük, orvosi és tudományos kísér­leteket végzett, majd visszatért a földre Arcebarszkij és Krikalov öt hónapot tölt majd a Mir fedélzetén. EGY HET A VALUTAPIACON A valutapiaci mozgások az egyes országok gazdasági eredményeinek viszonylatában a múlt héten is az előrejelzések szerint alakultak, különösebb meglepetés nem született. Az elmúlt hét első felében a dollár árfolyama az 1,8235 DEM szintig emelkedett, a dollárvásárlás pedig ezzel párhuzamosan nőtt. A dollárpiac lanyhulása akkor következett be, amikor a hét második felében éreztetni kezdték hatásukat a kedden nyilvánosságra hozott amerikai májusi lakásépítési adatok (ezek értelmében csökkenés következett be e téren az előző hónaphoz képest) és közismertté váltak a legújabb japán gazdasági eredmények is, melyek jobbak voltak a vártnál. Közben dollárárfo­lyam-erősítő vásárlást eszközölt az egyik délkelet-ázsiai ország központi bankja, s különböző hírek, kijelentések is befolyásolták a piac résztvevőinek magatartását. Általában az a vélemény tükröződött ebben, hogy csak a dollár szempontjából jó híreket értékelik, a rosszakat figyelmen kívül hagyják. Szerdától kezdve a dollár árfolyama esni kezdett, az 1,77 DEM körüli szintre süllyedt. A múlt hét során az angol font továbbra sem játszott jelentős szerepet, leginkább a spanyol peseta mozgása borzolta a kedélyeket. Ugyanakkor a japán jen erősítette pozícióját, főleg a már említett kedvező gazdasági adatoknak köszönhetően. E héten továbbra is várható a dollár erősödése, ezért érdemes a devizabe­téteket amerikai pénzben tartani. VEZETOKANTÁR AVAGY TRAGIKOMÉDIA TUCATNYI FELVONÁSBAN Lehet, csak foglalkozási ártalom, nekem mégis úgy tűnik, hatalomra jutása óta Mihail Gorbacsov ugyanazt a beugratós játékot ismételgeti újra meg újra, s mindig bedőlnek neki. Ráadásul mindig ugyanazok. Erre csak egy magyarázat lehet: izgalmas a játék és Gorbacsov jól csinálja. Ha nem így lenne, már évekkel ezelőtt lekerült volna a műsorról, de így lassan akár Agatha Christie Az egérfogójával is felveheti a versenyt. A játék lényege a következő. A Kremlben anno a bölcsek (vének?) tanácsa ráosztotta a vezető nem éppen hálás szerepét egy szinte ismeretlen kezdőre, mondván, vagy megbu­kik vagy befut. Rövidesen ország-világ őt ünnepelte, ő lett az ügyeletes kedvenc. Elszánt hívei - hol többen, hol kevesebben - azóta is kitartanak mellette, de évek óta vannak már ellendrukkerei is - jobbról és balról egyaránt. Mit vetnek a szemére? A konzervatív jobboldal azt, hogy túl sokat újított, a liberális baloldal pedig azt, hogy keveset. Ez utóbbiak szerint nem tud túlszakadni a meg­unt, elavult klasszikus szövegtől, gesztusai is túl vissza­fogottak, s olyan dramaturgokra hallgat, akik már rég lejáratták magukat. Elismerik, hogy ő a főszereplő, ő viszi a darabot, de nem hiszik, hogy még soká, sót, máris készek újraosztani a szerepeket. S mit tesz Gorbacsov? Időnként újít. Hol a jobboldal, hol a baloldal szájíze szerint, szigorúan betartva a sorrendet. És learatja a tapsokat. Kész komédia, ugye? Pedig van tragikuma is: a sta­tiszták tömegei egyre kevesebb gázsit kapnak, miköz­ben egyre nagyobbak az elvárások velük szemben. Állandóan alkalmazkodniuk kell az improvizálásokhoz. Közben meg azt kell látniuk, hogy a főhősön vezetókan­tár van, s még csak nem is berzenkedik ellene. Ő maga sem hiszi, hogy egyedül is meg tud állni a lábán. A nagyközönség meg páholyból szemléli az eseménye­ket. Belemegy a játékba. Hol borzong, hol felháborodik, hol boldogan tapsol. S újra jegyet vált, nem sajnálja a pénzt, tudja, hogy a főhős megint tartogat számára valami meglepetést, egy új hangsúlyt, egy váratlan gesztust. De azért már érzi, kellene egy új darab, eljött az ideje egy happy endnek. Kérdés persze, hogy az improvizálásokban oly nagyokat alakító főszereplő ké­pes-e teljesen átírni a darabot. Egyedül aligha. S zajlik a nagy találgatás, kiket kellene felkérni. S főleg: kik legyenek a súgók. Bizonyítandó a fentieket, röviden vázolom a most zajló felvonást. A szovjet gazdaság lefelé szánkázik a lejtón, s félő, hogy elindít egy olyan lavinát, amely mögött csak romok maradnak. Nyár ide, nyár oda, a lavinaveszély egyre nagyobb. Ki kellene egyenesíteni azt a lejtőt, fel kellene tölteni a szakadékot. Ezt nemcsak Gorbacsov látja így, meg a többi szereplő, hanem a páholy is. Hosszas huzavonák után megszületik a döntés: menjen csak el Gorbacsov Londonba, ott vázolja a megoldási elképzeléseket, próbáljon szponzo­rokat szerezni az új programhoz. Van új program? Sajnos, több is. Visszakísért a kor­mányfőváltás előtti helyzet. Van egy válságkezelő prog­ramja a Pavlov-kormánynak, amely merő óvatoskodás, nem is tetszett a parlamentben, de átment, mert nem volt más. Most már van, mégpedig az úgynevezett harvardi, amelyet Grigorij Javlinszkij reformközgazdász dolgozott ki amerikai szakértőkkel egyetemben. Ez pon­tos menetrendet tartalmaz a szükséges gazdasági és törvényhozási lépések elfogadására egészen 1997-ig, s ígéri akkorra egy egészséges gazdaság bázisának megteremtését. Ami kellene hozzá: 100 milliárd dollár. Sőt, egyes értesülések szerint 25-35 milliárd évente. Ebből kellene legalább valamennyit beígérniük a hetek­nek Londonban, ha a javaslat elnyeri a tetszésüket. Csakhogy az előterjesztett javaslat nem éppen ez lesz. Gorbacsov megint improvizál, most próbálja a Pav­lov-programot keresztezni a harvardival, mert a Krjucs­kov-Jazov-Pugo-Pavlov négyesfogat máris azon sirán­kozik, hogy a Nyugat gazdasági diverziót kezdett a Szovjetunió ellen, belülről próbálják robbantani a rend­szert, a harvardi terv nem más, mint a CIA destabilizáló forgatókönyve, s nem is kell semmiféle segély, mert ez, kérem, egy hatalmas és gazdag ország, igazi nagyhata­lom, csak a védelmére kell ügyelni... Biztos, hogy ilyen zagyvaságokkal Gorbacsov nem állhat elő Londonban. Az is biztos, hogy a személyes ellenőrzése alatt zajló programegyeztetés nem más, mint porhintés a „négyek" és táboruk szemébe. Ugyan­úgy arra is fogadni lehet, hogy a „keresztezett" válto­zatot - legyen bármilyen közeli a harvardihoz - a refor­merek keményen bírálni fogják. Amire pedig mérget lehet venni: a hetek nem fognak sietni a milliók, a milliár­dok osztogatásával. Ugyanis egyre inkább az a vélemé­nyük, hogy a Szovjetunióban a reformok már nem nagyon elegendőek, ott már nem is reformálni, hanem transzformálni kell. Lehetőleg Gorbacsovval, mert ó már fogalom, igazi-vonzerő. Rá lehet építeni, ha ő színen van, van garancia is a befektetések megtérülésére. Senki sem vár, persze, nagy profitot. Mindenki megelé­gedne a sok kicsi sokra megy módszerrel. Program tehát lenne több is, lehet válogatni. Most már csak az kellene, hogy Gorbacsov megszabaduljon a vezetőkan­tártól, megpróbáljon végre önállóan járni és eldönteni, merre lép ki. „ _ GÖRFÖL ZSUZSA „NEM VAGYUNK ÁRULÓK..." MOLDOVÁBAN NÉPSZAVAZÁS LESZ A FOGGETLENSÉGRÓL KONZERVATÍV TÁMADÁS A SZÖVETSÉGI SZERZŐDÉS ELLEN

Next

/
Thumbnails
Contents