Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-04 / 129. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1991. JÚNIUS 4. IRAKI ÖRDÖGI KÖR Évekig fog tartani az iraki gazdaság helyreállítása - írta tegnap a New York Times című napilap a kormány szakértőire hivatkozva. Az adatok szerint elpusztult az iraki villanyvezetékek és telekommunikációs rendszer 80 százaléka. A szövetségesek másfél hónapig tartó bombázásai óriási károkat okoztak az utakban, ami akadályozza a kereskedelmet és a lakosság ellátását. Az iraki gazdaság alapját képező olajkitermelés helyreállítására kb. másfél milliárd dollárra lenne szükség, s ezzel is csak a háború előtti kitermelési szintet érnék el. Ráadásul Irak képtelen az olajkitermelésre a nyugati technológiák nélkül, ezeket azonban nem kaphatja meg, mivel érvényesek még az ENSZ gazdasági szankciói és a szankciók értelmében nem exportálhat olajat, tehát nem juthat pénzhez a helyreállításhoz. Az amerikai katonai parancsnokság nem hivatalos becslései szerint kb. 100 ezer iraki katona vesztette életét, de vannak elemzők, akik ezt túl magas számnak tartják. Irak mindeddig nem tett közzé semmilyen adatot a háborús áldozatok számáról. Más, ugyancsak nem hivatalos becslések 25-50 ezerre becsülik áz elesettek számát. Ezzel kapcsolatos a Reuter hírügynökség vasárnapi jelentése, miszerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mindaddig nem fog szavazni az Irak elleni gazdasági szankciók visszavonása mellett az ENSZ-ben, amíg Szaddam Huszszein lesz hatalmon. FŐÜGYÉSZSÉGI PONT EGY TABUTÉMA UTÁN A szovjet Pravda napilap tegnap tette közzé Nyikolaj Trubin szovjet főügyész jelentését, amely a Novocserkasszkban 1962. június 2-án lezajlott eseményekkel foglalkozik. A katonák ekkor tüzet nyitottak a tüntetőkre, 22 embert megöltek és 39-et megsebesítettek. A lap úgy teszi közzé a jelentést, mint a népi küldöttek első kongresszusa határozatának teljesítését. A küldöttkongresszus 1989 májusában bízta meg a szövetségi főügyészséget a vérontás kivizsgálásával. A főügyészség arra a következtetésre jutott, hogy a katonák nem sértették meg a törvényt, mivel az ,,állami vagyon védelmére" használták fegyverüket a bűnöző támadásokkal szemben, valamint „önvédelemből". A rosztovi kerületben fekvő Novocserkasszkban elkövetett vérontás közel harminc éven át tabutéma volt a szovjet sajtóban. A tüntetések 1962-ben azt követően robbantak ki, hogy a szövetségi kormány elrendelte a hús- és tejipari termékek árának emelését, ugyanakkor a város egyik legnagyobb üzemében, az elektrotechnikai gyárban csökkentették a béreket. A Trubin-jelentésből kitűnik, Rogyjon Malinovszkij marsall, védelmi miniszter parancsára nemcsak a belügyi csapatokat vetették be a tüntetőkkel szemben, hanem a harckocsikkal és páncélosokkal felszerelt reguláris egységeket is. A helyzet alakulásáról június 2-án, még a vérontás előtt legalább egyszer tájékoztatták Nyikita Hruscsovot is. A főügyészség felülvizsgálta azt az 57 eljárást is, amelyet a vérontás után indítottak és melyek során 114 személyt ítéltek el. (A 14 állítólagos szervező közül hetet halálra.) Negyvenhat elítéltet teljes mértékben rehabilitáltak, 45 személy esetében pedig módosítottak az ítéleteken, mivel azokat túl szigorúaknak találták. ÖSSZEESKÜVÉS AZ INDIAI DEMOKRÁCIA ELLEN Delhiben tegnap kezdődött meg az indiai parlament felsőházának kétnapos ülése, amelyen a legfontosabb témák: milyen hatással van Radzsiv Gandhi halála az ország politikai helyzetére, hogyan befolyásolja az utóbbi hetekben kirobbant erőszakhullámot, a másik pedig az elnöki rendszer bevezetése Harijana szövetségi államban. A fő politikai erők szóvivői a Gandhi-merényletet egyértelműen az indiai demokrácia elleni összeesküvésnek és csapásnak minősítették. Csandra Sekhar kormányfő azt mondotta, reméli, az indiai népben lesz elég erő ahhoz, hogy túltegye magát ezen a tragédián. Még sosem történt meg, hogy a parlament a választások kellős közepén tartott volna rendkívüli ülést. Mint ismeretes, a választások első fordulóját május 20-án, Gandhi halála előtt egy nappal bonyolították le. A további két fordulót a tragédia miatt június 12-re és június 15-re halasztották. Egyébként a választási kampány kezdete óta az erőszaknak 250 halálos áldozata van Indiában. A Gandhi elleni bombamerénylet kivizsgálásában sem született új eredmény. A közzétett fényképek ellenére sem tudták azonosítani a feltételezett merénylőket. A rendőrség tartja magát ahhoz az állításához, hogy az akciót a Tigrisek nevű tamil szervezet követte el. A SZOCIÁLDEMOKRATÁK HAMBURGI GYŐZELME Az ellenzéki Német Szociáldemokrata Párt (SPD) győzött vasárnap a hamburgi tartományi parlamenti választásokon. Az előzetes eredmények szerint a szavazatok 48 százalékát szerezte meg, s ez azt jelenti, hogy a 121 tagú hamburgi szenátusban 61 helyet mondhat a magáénak. 1987-hez képest 3 százalékkal több szavazatot kapott. Kohl kancellár pártja, a CDU ezzel szemben 5 százalékot veszített, csupán 35,1 százalék voksolt reá. 1970 óta nem szerepelt a CDU ilyen rosszul ebben a szövetségi tartományban. Meglepetést okozott, hogy a harmadik helyen a zöldek végeztek, 7,2 százalékot kaptak, s az FDP csak a negyedik lett az 5,4 százalékkal. Az év eleje óta Hamburg-Hessen és Rajna-Pfalz után - már a harmadik szövetségi tartomány, ahol a szociáldemokraták legyőzték a kereszténydemokratákat. Az igaz, hogy Hamburgban a CDU nem is számíthatott győzelemre, de az SPD ábszolút többsége azt jelenti, hogy érzékeny veszteség érte Kohlékat a szenátusban. A bonni parlament felsőházában a szociáldemokraták már így is többségbe kerültek. Björn Engholm, az SPD múlt héten megválasztott új elnöke az eredményeket kommentálva kijelentette: ha így folytatjuk, pártunk legyőzhetetlenné válik. AZ EURÓPAI KÖRÚT ELSŐ ÁLLOMÁSA Németországban kezdte meg európai körútját Dan Quayle amerikai alelnök. Bonnban Richard von Veizsacker elnökkel és Helmut Kohl kancellárral tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról, a Németország egyesítése utáni helyzetről és az európai integrációról. Mint arról már beszámoltunk, közép- és dél-európai körútja során Quayle június 6-án és 7-én hazánkba látogat, útjának további állomásai: Magyarország, Lengyelország és Bulgária. Az ,,egység üzenetét" akarja eljuttatni az említett országok népeihez és fel akarja őket szólítani a reformpolitika aktív folytatására. Washingtonból való elutazása előtt az elnök kijelentette, az Öbölháború befejezése után az Egyesült Államok most Európára összpontosítja figyelmét, miközben alapvetőnek tartja a szoros kapcsolatokat Németországgal. HONECKER LÁZASAN TILTAKOZIK Erich Honecker, az NDK volt legfelsőbb vezetője a Berlinből történt márciusi titokzatos szökése óta első ízben nyilatkozott, mégpedig május 25-én az ADN hírügynökség tudósítójának a moszkvai Szokolnyiki nevű negyed prominens kórházában. A beszélgetés egy részét videoszalagra vették, a felvételt vasárnap sugározta a Spiegel TV Magazin. A volt párt- és állami vezető először felolvasta nyilatkozatát, amelyben tiltakozik egykori munkatársai - Willi Stoph kormányfő, Heinz Kessler védelmi miniszter és mások - letartóztatása és bírósági felelősségrevonása ellen, valamint a személye ellen kiadott letartóztatási parancs miatt. Alkotmányellenesnek nevezte az NDK volt vezetői elleni kampányt azzal kapcsolatban, hogy tűzparancs volt érvényben a belnémet határon. Honecker szerint a biztonsági intézkedéseket az akkori parlament hagyta jóvá a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének döntése alapján. Honecker ezzel összefüggésben arra is emlékeztetett, hogy az NDK-t nemzetközileg elismerték, szuverén államként ismerte el az NSZK is, határai egyben a Varsói Szerződés határai voltak, s ezt a szervezetet szintén nemzetközileg elismerték. A bukott vezér szerint figyelembe véve ezeket a tényeket, nem lehet elismerni a letartóztatási parancsok jogosságát, mivel azokkal elsősorban politikai célokat követnek. A nyilatkozat utáni beszélgetés során Honecker megerősítette, hogy politikai menedékjogot kapott a Szovjetunióban és mindaddig nem áll szándékában visszatérni Németországba, amíg érvényes az ellene kiadott letartóztatási parancs. KÜLÜGYMINISZTEREK DREZDÁBAN Az Európai Közösségek 12 tagországának külügyminiszterei tegnap Drezdában kezdtek politikai megbeszéléseket. A fő témák: a nyugati segítség bővítése a keletnémet tartományok számára, a helsinki folyamatban részt vevő országok júniusi berlini külügyminiszteri konferenciájának előkészítése, továbbá az európai közösségek kapcsolatai a Szovjetunióval és az USA-val. Ez az első eset, hogy az EK a volt NDK területén tart tanácskozást, mégpedig Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter kezdeményezésére. Bevezetőjében Birgit Breuel, a berlini privatizációs hivatal elnöke tájékoztatta a szerdáig tartó konferencia résztvevőit a keleti szövetségi tartományok gazdasági helyzetéről. A BIRODALMAT MEGMENTIK? Vége a találgatásnak, most már szinte biztos, hogy lesz a hónap végén Bush-Gorbacsov találkozó, és a szovjet elnök júliusban a hetek csúcsán is valószínűleg ott lesz. Érdemes felfigyelni a párhuzamokra. Primakovék segítségért, pénzért, rengeteg pénzért kilincselnek az USA-ban, ugyanakkor Lisszabonban a két külügyminiszter tárgyalásain megszületett az áttörés az egyik legfontosabb fegyverzetkorlátozási kérdésben. Moszkva elismeri, úgy kell tiszteletben tartani a hagyományos leszerelési szerződést, ahogyan azt Párizsban aláírták, tehát feladja a „sajátos értelmezést". Túlzás lenne azt állítani, hogy az amerikai támogatásért cserébe engedett Besszmertnih a haderőcsökkentés ügyében, mert ő már feltételeket nem szabhatott. Hiszen a múlt héten példátlan dolgoknak lehettünk tanúi. Az első a Primakovmisszó célja: még sosem történt meg, hogy a Kreml a sajái gazdasági programját, az úgynevezett válságkezelő programot a Fehér Házba vitte volna jóváhagyatni. A másik fiadig: a szervezet fennálása óta a legnagyobb szabású átalakításról döntöttek a NATO védelmi miniszterei. Hangsúlyozni kell, a párizsi leszerelési szerződés ügyében Moszkva a NATO-ülés után engedett, s abból, ahogyan például a TASZSZ katonai szemleírója reagált az észak-atlanti döntésre, kitűnik: a szovjet tábornokok álláspontja katonapolitikai kérdésekben még most sem cseng össze a Gorbacsovéval. Nos, a NATO már egy éve ígéri az új stratégia kimunkálását, erre még néhány hónapig, az újabb NATO-csúcsig várni is kell, de a miniszterek a múlt héten már megszabták a fő irányt. Ez pedig így foglalható össze a legtömörebben: kevesebbet, de jobbat. A NATO eddig a nagy nemzeti hadseregek összességeként nézett farkasszemet a Varsói Szerződés még hatalmasabb katonai masinériájával. A brit parancsnokság alatt felállítandó gyorshadtest (60-70 ezer fő) jelzi az irányváltást, nemzetközibbé válik a szervezet irányítása, szerkezete. A kelet-európai változások és a VSZ szétesése után a NATO már nem számol egy globális mértékű összecsapással, ehhez igazítja az emberi és technikai potenciálját is. Helyi konfliktusok, válságok esetére állítják fel a gyors reagálású erőket, nem titkolva, hogy a keleti tömb országaiban is robbanhatnak ki az egész térség biztonságát veszélyeztető konfliktusok. A nagyságrend, a 70 ezer fő tanúsítja, hogy inkább megelőző és védelmi feladatokat szánnak neki, mert ilyen erővel senkit sem lehet fenyegetni - a Szovjetuniót sem, de még egy Öböl-háborút sem lehetne vele megvívni. Viszont a TASZSZ kommentátora úgy vélte, az atomrakéták korában az a puszta tény, hogy az egyik fél birtokában gyors reagálású haderő van, destabilizálhatja az európai helyzetet és törést okozhat a fegyverzetellenőrzési folyamatban. (Erre a lisszaboni Baker-Besszmertnih találkozó máris rácáfolt.) Ugyanakkor - így a TASZSZ - az amerikai hadvezetés azt mondja, elismeri, hogy szovjet részről már nem fenyeget katonai veszély, mégis olyan erőt hoz létre, amely Kelet-Európában szintén bevethető. Kérdés, mit értett a szerző Kelet-Európa alatt és miért aggódik a kelet-európaiak helyett. A kelet-európaiakat ugyanis sokkal inkább aggasztja a kiszámíthatatlan szovjet helyzet, szívesen átmasíroztak volna a NATO szárnyai alá, ha tehették volna. A nyugati vezetők eddig Moszkva biztonsági érdekeire való tekintettel utasítottak el minden ilyen közeledési szándékot, másrészt viszont a múlt héten Wörner NATO-főtitkár egyértelművé tette - és ez is új fejlemény -, hogy a NATO nem ellenezné, ha a közép-európai országok a Nyugat-európai Unióval alakítanának ki szoros kapcsolatokat! Még nem tudni, hogy -a soknemzetiségű gyorshadtest létrehozása mellett a NATO-átalakítás másik fontos eleme, a nagyarányú csapatcsökkentés pontosan milyen is lesz. Az biztos, hogy az Európában állomásozó 320 ezernyi amoirikai katona jelentős hányadát kivonják, s így az európai szövetségesekre nagyobb terhek hárulnak majd. Persze, az amerikaiak kivonulása csak részleges lehet, ezt az Öböl-háború tapasztalatai támasztják alá. Biztatónak tűnik tehát az elkövetkező hetek menetrendje, hiszen a másik nagy leszerelési szerződés, a START-megállapodás útjában sincsenek már nagy akadályok, több mint 90 százalékban elkészültek az okmányok. Az optimisták szerint a szovjet-amerikai csúcson ezt is aláírhatják majd. De szerintem mégsem ez lesz az igazi történelmi esemény, hanem a londoni csúcs. Mert a Primakov-misszió után nyilvánvaló,- hogy a nagyhatalmi közeledés fő területe már nem a katonapolitika, hanem a gazdaság. A kiszivárogtatások szerint példa nélkül álló történelmi alku körvonalazódott Washingtonban. Több százmilliárd dolláros segítség fejében Primakov piacgazdaságot, átfogó politikai és gazdasági reformokat, egyszóval mindent megígért Bushnak. Ekkora alkut az amerikai elnök egyedül nem köthet, meg kell várnia, mit mond rá Londonban a hetek többi tagja. Lehet, hogy éppen most van születőben egy korábban elképzelhetetlen mértékű gazdasági összefogás a keleti birodalom megmentéséért? Vagy inkább azoknak van igazuk - mint például Richard Nixon volt elnöknek akik úgy vélik: nem szabad, hogy Bush a nagy alku címén belemenjen a nagy átverésbe, s a szovjet rendszert nem reformálni és megmenteni kell, hanem megszüntetni. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN P

ekingben, a Tianenmen téren, tegnap a demokrácia melletti diáktüntetések véres elfojtásának második évfordulóján a megszokottnál sokkal több rendőr járőrözött. A kínai vezetés a megerősített biztonsági intézkedésekkel próbálta elejét venni az esetleges zavargások kirobbanásának. ^_íria vasárnap közölte, hogy Oil vasárnap megkezdte egységeinek kivonását a Perzsa-öbölből, ahol az Egyesült Államok oldalán harcolt Irak ellen. A Reuter hírügynökség szíriai vezetőkre hivatkozva tájékoztatott arról, hogy a katonák egy része már vasárnap viszszatért Szíriába. A damaszkuszi jelentésekből azonban nem derült ki, hogy Szíria kivonja-e az összes, mintegy 20 ezer katonáját az Öböl térségéből. ^v^iang Csing, Mao Ce-tung ww egykori kínai vezető özvegye öngyilkos lett - állítja a Time. Az amerikai hetilap kínai forrásokra hivatkozva azt írja,' hogy a hetvenhét éves Csiang Csing, az ún. négyek bandájának vezetője a múlt hónapban felakasztotta magát a Pekingtől nem messze levő villában, ahol őrizetben tartották. Mao özvegyét 10 évvel ezelőtt a véres „kulturális forradalomban" való részvételért halálra ítélték, később az ítéletet életfogytiglani szabadságvesztésre módosították. Az amerikai hetilap szerint Csiang gégerákban szenvedett, s azért lett öngyilkos, hogy megsza^ baduljon szenvedéseitől. L

ibanoni források szerint tegnap izraeli vadászbombázók hajtottak végre támadást a dél-libanoni Szidon kikötőváros közelében levő palesztin menekülttábor ellen. Áldozatokról ,eddig nem érkezett jelentés. Szemtanúk szerint a támadás célpontját, a Mija tábort füstfelhő lepte el. N

orodom Szihanuk herceg, Kambodzsa egykori uralkodója tegnap közölte, hogy szövetségesei, a vörös khmerek elutasították azt a megállapodást, mely szerint ő állna a legfelsőbb nemzeti tanács élén. A vörös khmerek nem fogadnak el vezetőjüknek, közölte Szihanuk Dzsakartában, ahol második napja folytatódtak a kambodzsai probléma békés rendezéséről szóló tárgyalások. Hunsen kambodzsai miniszterelnök és Szihanuk herceg vasárnap állapodott meg abban, hogy a herceg lesz a tanács vezetője és Hunsen látja el az alelnöki tisztséget. Szihanuk azonban feltétélül szabta: csak abban az esetben vállalja a posztot, ha ezzel egyetértenek a vörös khmerek. Szihanuk egyben figyelmeztetett rá: ha kudarcba fulladnak a dzsakartai tárgyalások, akkor a vörös khmerek felújítják a harcokat. V

asárnap a szaúd-arábiai Hubarban ültek össze a Perzsa-öbölmenti arab országok együttműködési tanácsának (GCC) külügyminiszterei. Diplomáciai források szerint a tárgyalások napirendjén biztonsági, gazdasági és politikai kérdések szerepelnek, valamint az a lehetőség, hogy Iránt is bevonják a térség biztonsági rendszerébe. Az 1981ben megalapított együttműködési szervezet hat államot, Bahreint, Katart, Ománt, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és Kuvaitot tömöríti. A már említett diplomáciai források azt is közölték, hogy a tanácskozáson terítékre került a közelmúltban nyilvánosságra hozott washingtoni terv is, amely a fegyverkezési verseny befejezését, valamint a tömegpusztító fegyverek Közel-Keletre való terjesztésének leállítását szorgalmazza. R

obert Hawke ausztrál kormányfő tegnap győztesen került ki abból a szavazásból, hogy ő legyen-e továbbra is a munkapárt vezetője vagy sem. Hawke mellett 66 munkapárti képviselő szavazott, míg riválisa,Paul Keating pénzügyminiszter mellett csak 44-en voksoltak. Politikai megfigyelők szerint Hawke tegnap csupán „csatát nyert, de nem háborút". Az ausztrál pénzügyminiszter ugyanis állítólag erős tábort épített ki a munkapártban. A jövőben ismét támadásba lendül s bizonyára sikeres lesz - vélik a szakértők.