Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-25 / 147. szám, kedd

1991. JÚNIUS 25. FÖLDÜGYBEN E. F., Pozsony A kiskert bérlőjének van elővételi joga? - A kiskert bérlőjét a bérlet fenn­állása idején elővételi jog illeti meg. Dönthet valaki úgy, hogy nem veszi meg a kiskertet, hanem azt a bérlet lejártáig és még további 10 éven át használni fogja? - Senki sem kötelezhető a kiskert megvételére. A kiskert bérlője a bér­leti viszonyok megszűnése után jo­gosult e viszony további 10 évvel való meghosszabbítására, hacsak a felek nem állapodnak meg más­ként. A bérleti díj az eddigi marad, vagyis esetenként semmi, illetve igazodik a föld árának egy és fél százalékához? - A kiskert bérleti díjára a hasz­nálati jog fennállása idején érvényes árrendelet az irányadó. A város terü­letén található kiskert bérleti díja a föld személyi használati jogakor meghatározott értéknek 2 százalé­ka, más esetekben az értéknek 4 százaléka. HÁJOS ZOLTÁN KASSA BOMBÁZÁSA 1941. június 26-án bombatáma­dás érte a Hernád parti várost, valamint a hozzá közeli Enyicke községet. Az 50. évforduló alkal­mából a Kassai Magyarok Baráti Társasága június 28-án és 29-én az óvárosi kulturális központban (Novomesky tér) nyilvános törté­nelmi szimpóziumot rendez. Hogy milyen céllal, azt Balassa Zoltán­tól, a társaság elnökétől kér­deztem: - Egyik cél a megemlékezés, a másik pedig az 50 évvel ezelőtti esemény nyitott kérdéseinek újbóli megvitatása. Máig ugyanis homály fedi, hogy ki és miért támadta Kassát. Egyesek szerint az ak­kori magyar hadvezetés a német hadve­zetéssel együtt ötlötte ki és hajtotta végre a támadást, azzal a céllal, hogy a cselek­ményt a Szovjetunióra fogja, s annak alapján Magyarország is hadat üzenjen a Szovjetuniónak. Mások szerint valóban a Szovjetunió volt a tettes, míg néhányan azt állítják, az elkövető Románia is lehe­tett, vagy ugyanúgy a szlovák illetve a cseh légierő. Elképzelhető, hogy azok­nak van igazuk, akik szerint Serédi Juszti­nján hercegprímást már 1941. június ele­jén figyelmeztették: Aradán álcázott né­met repülőgépek állomásoznak és állító­lag Kassát fogják bombázni. Ugyanakkor tény, hogy azzal egyidőben szovjet gépek bombázták Helsinkit, három romániai vá­rost, valamint Várnát. Gosztonyi Péter történész szerint jó lenne ezzel kapcsolat­ban tüzeteseri átnézni a szovjet levéltárak anyagait. • Úgy tudom, Kovács István buda­pesti történésszel ez év tavaszán néhány lapban közzététettek egy felhívást, mely­ben kérik azok jelentkezését, akik tudnak valamit Kassa bombázásáról. Milyen a visszhang? -Sokan reagáltak. A legértékesebb­nek a Kassán becsapódott bombákból származó repeszdarabokat tartjuk. Azok­nak a metalográfiai és vegyi elemzése a szimpóziumig elkészül s remélem az adatokból bizonyos következtetés levon­ható lesz. • Milyen kérdésekkel foglalkozik a ta­nácskozás? - Előadások hangzanak el, többek kö­zött a Kárpát-medence akkori geopolitikai és geostratégiai helyzetéről, a Magyar Királyi Légierő és a Szlovák Légierő had­balépés előtti tevékenységiről, a Kassa bombázásával kapcsoWwl állásfoglalá­sokról. Az előadók között ott találjuk dr. Szakály Sándort, a Magyar Hadtörté­neti Intézet osztályvezetőjét, dr. M. Szabó Miklóst, a Honvéd Tudományos Ismeret­terjesztő Egyesület elnökét, a Kanadában élő dr. Ormay József történészt, dr. Csé­falvay Ferencet, a Pozsonyi Hadtudomá­nyi Intézet főmunkatársát. Szerettünk vol­na helyi hivatásos történészeket is meg­szólaltatni, de a kassai múzeumoktól és a besztercebányai Szlovák Nemzeti Fel­kelés Múzeumból is azt a választ kaptuk, hogy nincs lektoruk, aki behatóbban fog­lalkozna ezzel a témakörrel. A két nap folyamán megtekintjük a volt katonai re­pülőteret, s megkoszorúzzuk a 1941-es támadás áldozatainak sírját. A bombák 29 magyar és szlovák személy életét oltották ki. (gazdag) MÚJSZÓM „RÁKÉNYSZERÜLÖK A POLITIZÁLÁSRA..," HAZAI KÖRKÉP BEMUTATJUK PODSTRANSKÝ VLADIMILT, A SZLOVÁK MEZŐGAZDASÁGI MINISZTER ÚJ HELYETTESÉT Kinevezése után három nappal beszélgettem a szlovák mező­gazdasági miniszter új helyettesével, Podstranský Vladimillai, akit a Független Magyar Kezdeményezés javasolt e tisztségre, és aki - a neve alapján senki sem gondolná - magyar ajkú, a keleti végekről származik: Borsiban született, s most is szomotori lakosnak vallja magát. • Hogyan lesz valakiből har­minchét évesen miniszterhe­lyettes? - Falusi gyerekként mindig erő­sen kötődtem a földhöz. Tizenhat évet töltöttem a Szomotori Magter­mesztő Állami Gazdaságban. Köny­velőként, a bérosztály vezetőjeként, közgazdászkérlt dolgoztam, mostani kinevezésem előtt pedig már harma­dik éve voltam a gazdaság igazgató­ja. Csupán jellemzésként: a több mint ötezer hektárral a nagyobb álla­mi gazdaságok közé tartoztunk. A kérdésére azt is felelhetném, a kö­rülmények hozták így. A magam részéről csupán azt tettem, hogy igyekeztem mindig alaposan tájéko­zódni a mezőgazdasági kérdé­sekben. • És a politika? - Eddig nem voltam politizáló em­ber, engem mindig a dolgok szakmai oldala érdekelt. De úgy vélem, az új tisztségben már oda kell figyelnem a politikára is. Ez talán azért nem lesz olyan nehéz, mert a gazdaság és a politika szorosan összefügg. De azt hiszem, nálam a politizálás első­sorban azt jelenti, hogy a parasztság érvényesülésének a kérdéseit tar­tom majd szem előtt. • Egy normális, bejáratott tár­sadalomban az a természetes, ha egy mezőgazdasági miniszterhe­lyettes a szakmai dolgokkal fog­lalkozik. On a saját szemszögéből hogyan látja, mikor lesz nálunk normális a helyzet? - Ha meg tudnám mondani, akkor az nagyon nagy dolog lenne. Úgy érzem, a régi rendszer, a múlt le­bontásának most már hamarosan meg kell történnie, mert ami most van, például a mezőgazdaságban, az olyan ellentéteket szül, hogy ez igazán nem tartható tovább. Érvényt kell szerezni a tulajdonjognak, az érdekeknek kell mindenütt kifejezés­re jutniuk. Ha ez meglesz, akkor majd beszélhetünk normálisabb vi­szonyokról. • Ebből a szempontból hogyan értékeli a földtörvényt? - A legsürgetőbb feladatnak a tu­lajdonjogi kérdések rendezését tar­tom, valamint olyan gazdasági lépé­sek kellenek, amelyek a piacot ser­kentik. Tehát mozgásba kell hozni a termelőerőket. Mert a földtörvény­nek csak az első, a restitúciós részét fogadta el a parlament. Szerintem az adott helyzetben jobb törvényt nem volt mód kimunkálni, bár ennek az első résznek is vannak tisztázat­lan pontjai. A földtörvény második, úgynevezett transzformációs része még hátravan. Ennek kell majd tisz­táznia, mi legyen az állami, a szö­vetkezeti földdel, a szövetkezetek tulajdonában lévő vagyonnal. He­lyesnek tartom azt, hogy a kárpót­lással kezdtük meg az első lépést a privatizáció felé. Persze, az embe­reket főleg az érdekli, a szövetkezeti vagyonból miként lesz a földtulajdo­nosok vagyona, függetlenül attól, hogy a földtulajdonosok a szövetke­zet fennmaradása mellett dönte­nek-e vagy sem. • A csehszlovákiai magyarok szempontjából milyennek tartja ezt a törvényt? - Ugyanolyan jogot biztosít a ma­gyarok, mint a szlovák lakosság számára. A hosszadalmas vita a magyaroktól elkobzott földekről, a mostani állami tulajdonban lévő földekről folyt, hiszen a szövetkezeti földek esetében egyértelmű a hely­zet. A lényeg, hogy a magyar lakos­ság is érvényesítheti a tulajdonjo­gát. (malinák) * 2 IGY LÁTJA A KÉPVISELŐ ÚJABB PÁRTOSZTÓDÁS A LÁTHATÁRON? A Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi ülésén a szlovák önállóság deklarációja váltott ki konfliktust, amelyet a Szlovák Nemzeti Párt képviselői és más nemzeti­alapon politizáló képviselők terjesztettek elő. Az SZNT Elnöksége határozatában tudomásul vette a deklaráció szövegét és annak részeit a készülő alkotmányba ja­vasolta beépíteni. Ez eddig rendben is lett volna, ugyanis ez a határozat a továb­biakban egyértelműen a szövetségi ál­lamrendezést fogalmazta meg. így köny­nyű elképzelni, hogy az említett deklará­cióból mit és mennyit tudhatnak a jövendő alkotmányba beépíteni. És láss csodát! Az ellenzéki pártok szinte zokszó nélkül elfogadták deklará­ciójuk effajta leszerelését. A meglepetés - előre nem látható módon - azonban csak ezután következett be, amikor a Ke­reszténydemokrata Mozgalom egyik kép­viselője javasolta, hogy a határozat szö­vegéből töröljék a „föderális" szót, vala­mint egyéb módosító javaslatokkal pró­bálta elködösíteni, bizonytalanná tenni a két köztársaság jövőbeli helyzetét előre­jelző első dokumentumot. A többi kor­mánypárt az első meglepetés után jogos felháborodottságának adott hangot. Az egész határozat szövegét ugyanis Ivan Carnogurský fogalmazta meg, és a kro­méŕíži találkozón Ján Čarnogurský egyér­telműen a föderáció mellett szólt. Ezek után nem a Szlovák Nemzeti Párt, nem is a Zöldek, hanem a KDM torpedózta meg a sajátjai által fogalmazott szöveget! Erős kételyeket keltett bennem ez furcsa ma­nőver, Először is a koalíciós pártok a kor­mány megalakulásakor kötelezték magu­kat, hogy az alapvető kérdésekben, így a föderális államrendezéssel kapcsolat­ban, közös álláspontra helyezkednek. Másodszor pedig semmibe veszi a már említett kroméŕíži megbeszélést. Vajon mi állhat emögött? Párton belüli ellentétek, frakcióharc, hatalmi harc, egyének bosszúja? A variációkat sorol­hatnánk... Annyi azonban bebizonyoso­dott, hogy a parlamenten belül a - máso­dikból elsővé lett - legnagyobb mozgalom megint nem egységes, feszítő erők mű­ködnek benne. Egy esetleges szakadás viszont beláthatatlan követelményekkel járhatnak Szlovákiában. A határozat végül is František Mikloško áthidaló javaslataival úgy ahogy elfogad­hatóvá vált a felek részére, és a parla­ment megszavazta két mozgalom képvi­selőinek kivételével. A Szlovák Nemzeti Párt természetesen a föderális államrend­szert előre jelző szöveg ellen szavazott. Ez nem meglepő. Tanulságos viszont, hogy úgy mind több esetben, így ebben is, partnerekre talált ä Mečiar-féle Demo­kratikus Szlovákiáért Mozgalom képvise­lőiben, akik pedig a NYEE listáján kerül­tek az SZNT-be. Márpedig a NYEE vá­lasztási programja világosan a föderális államrendezést támogatja. Ezek a képvi­selők nem olvasták el annakidején a prog­ramot?! BERÉNYI JÓZSEF (FMK) MAGYAR CSOPORTOK EPERJESEN Míg a belpolitikai életben valóságos nagyüzem volt a hétvége, Eperjes ezúttal a kultúra és elsősorban a gyerekek városa volt. Vasárnap a délutáni órákban fejeződött be a Gyermekek Országos Népművészeti Fesztiváljának 13. évfolyama. A rendez­vényen 15 gyermekcsoport vett részt egész Szlovákiából. A nyolcszáz résztvevő közt a közönség két hazai magyar gyermekcsoportnak is tapsolhatott. Hazai nemzetiségi mozgalmunkat Eperjesen a Somorjai Csali és a Párkányi Kisbojtár képviselték nagy sikerrel. A vasárnapi csoportvezetői szemináriumon a hazai gyermek folklórmozgalom legidő­szerűbb gondjai kerültek terítékre. Természetesen az anyagi gondok voltak előtérben; az idei fesztiválnak a hagyományoktól eltérően nem volt külföldi résztvevője. A rendez­vényt a pozsonyi Nemzeti Népművelési Központ és a Szlovákiai Folklór Unió szervezte több szponzor támogatásával. -ász­REFLEX KÖZÉPÉN MARAD MEČIAR? Teljes mértékben meglepetés nélkül ért véget a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom besztercebányai közgyűlése. Az történt, amit mindannyian előre tudtunk: a küldöttek Vladimír Mečiart a szó szoros értelmében mennybe menesztették. Elnökké választották. A szavazatok szinte 99 százalékát ő kapta. Az ellenjelöltek - Michal Kováč, Rudolf Filkus és Milan Kňažko - mintha csak azért szerepeltek volna a jelöltlistán, hogy eleget tegyenek a demokrácia követelmények. Senki sem várt meglepetést. Mindazonáltal figyelő szemünket mindannyian Besztercebányára irányítottuk. Mert akárhogy is nézzük, biztosra vehető, hogy ha ma történnének a választások, a szavazatok 35-40 százalékát az exminisz­terelnök mozgalma kapná. Ismétlem: ha ma kellene szavazni. Hogy mi történik még 1992 júniusáig, azt ma aligha lenne képes bárki is megjósolni. A közgyűlésen elhangzott Mečiar-beszédet értékelők véleménye megegye­zik abban, hogy bölcsebben tette volna a volt kormányfő, ha nem szabadon, papír nélkül szónokol. Megint elragadtatta magát, és még hívei között is voltak olyanok, akik úgy vélték, gyanúsan hasonlítanak ígéretei, megállapításai, kirohanásai azokra a megnyilvánulásokra, amelyek miatt egyesek újabban némi kételyekkel tekintenek a pártvezérre. Az intellektuálisan igényesebbek egyre gyakrabban fejezik ki rosszallásukat populizmusa miatt. Tény, hogy szereti a dolgokat leegyszerűsíteni. Mečiar és legközelebbi vezérkara azonban ezt nem populizmusnak nevezi, hanem empátiának. Ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy: „tisztában vagyunk a kisember mindennapi gondjaival, bajaival, és a jövőben majd ennek megfelelően igyekszünk kormányozni Szlovákiát". Mitagadás, jólesik ez a filléres gondokkal küzdők százezreinek. A hangulat­teremtés során Mečiar egyetlen szava többet nyom a latban, mint mondjuk Václav Klaus bármelyik veretes és tudományosan alapozott megnyilvánulása, a Ventúr-utcai VPN-esek, vagy a kereszténydemokraták koncepciójáról már nem is beszélve. Mindezek után azt gondolhatta az ember, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat (a közeljövőtől politikai pártot) baloldali erőként mutatja majd be Vladimír Mečiar. Tévedés. Kijelentette, hogy pártja majd a politikai skála közepén helyezkedik el. Ami - akárhogy nézzük is - ügyes húzás. A tömegeket már sikerült meghódítania, most már azokat kell „csak" megnyernie, akiknek hiánya a mozgalomban a legnagyobb fejfájást okozza. Azt már kijelenthette az elnök, hogy több mint 350 ezer tagja van a mozgalomnak, de azt még nem, hogy a legjobb értelmiségiek is ehhez a politikai erőhöz tartoznak. így ha nem változik meg a helyzet, könnyen előfordulhat, hogy a választásokból ez a mozgalom kerül ki legerősebb pártként, de nem lesznek alkalmas személyisé­gek, akikből kormányt lehetne alapítani. És itt arra a szóra kell a hangsúlyt helyezni, hogy: alkalmas. Mert jó kommunista és posztkommunista szokásainkhoz híven jelentkező az lenne akárhány. Az a kérdés, hogy milyenek lennének a jelentkezők. Azok, akik a nap bármelyik ó/ájában készek bármilyen posztot elfoglalni. Vladimír Mečiar nem tehetségtelen politikus, így nyilván tisztában van azzal, hogy négytagú alvezéri testületével nem lesz képes megváltani a világot. Alighanem ezzel magyarázható, hogy középpártnak deklarálta a vezetésével kibontakozó politikai erőt, és most várja, hogy az entellektüelek - a tömegvon­zásnak engedve - majd egymás után jelentkeznek szolgálatra. Azokra az értelmiségiekre számít, akik a közelmúltban úgyszólván naponta meggyőződ­hettek értelmiségellenességéről. Az elkövetkező egy esztendőben minden azon múlik, miként veszi fel Szlovákia többi politikai pártja a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom által odadobott kesztyűt. Vladimír Mečiar nemzetinek és szociálisnak vallja magát. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind a nemzeti érzést, mind a tömegek sanyarú szociális helyzetéből adódó lehetőségeket kamatoztatni akarja. Valaki úgy jellemezte eddigi működését, hogy előbb a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalmat robbantotta szét, most pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom felbomlasztására törekszik. Ez önmagában még talán bocsánatos bűn is lenne a politikai életben, ha nem olyanok lennének a pártvezér személyes tulajdonsá­gai, amilyenek a valóságban. Tisztában van azzal, hogy Szlovákia lakosságá­nak jelentős része hajlamos lenne elfogadni egy vezért, aki „majd mindent elintéz". Ezért teszem fel aggódva a kérdést: Középen marad Mečiar? TÓTH MIHÁLY A KÖZGYŰLÉSEN KÉRDEZTÜK A DSZM besztercebányai közgyűlésen néhány ember véleményére külön is kíváncsi voltam. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom három tagja a következőkei válaszolta: ROMAN ZELENAY - Mint a NYEE néhai tisztségvise­lője és a DSZM alapítója, hogyan értékeli a közgyűlést? - Nagyon fontos eseménynek tartom és elégedett vagyok. Egy nap alatt többet sikerült elvégeznünk, mint máskor két-három napos kon­ferenciákon. A jó rajtnak remélem jó folytatása is lesz - a győztes válasz­tásokig. - Ez jó adag optimizmus, ön ho­gyan értékeli a program azon részét, amely velünk, kisebbségiekkel fog­lalkozik. - Nézze, Szlovákiában élnek ki­sebbségek, ők viszont ugyanúgy polgárai az országnak. A mi progra­munk pedig a polgárra épít. Ami a szlovákok kisebbségi létét illeti Dél-Szlovákiában: tudhatja, hogy a matematikai kisebbség nem tör­vényszerűen kisebbségi lét. Erről van szó. BOHUSLAV TÓTH, a DSZM ifjúsá­gi mozgalmának megfigyelője: - A sok politikai mozgalom közül miért éppen ezt választotta? - November 17-e után egy ideig regisztrált tagja voltam a NYEE-nek. Részt vettem városom - Galánta - minden megmozdulásán, eljártam Pozsonyba is. Azóta néhány ember­ben csalódnom kellett, a DSZM-nek viszont értelmes programja van. - Vegyes lakosságú területen élő szlovákként magyarul is beszól. Ho­gyan néz a nemzetiségi problé­mákra? - Azok szerintem nincsenek, fö­löslegesen konstruálják őket. JÁN BUDA J - A DSZM hová helyezhető Szlo­vákia politikagi palettáján? - A szándék egyértelműen a kö­zépen maradás. Ahogy változik a politikai élet, úgy radikalizálódnak az álláspontok, így a DSZM-tagsá­gáé marad a döntés: vagy megma­radni centrista mozgalomnak a libe­rális, a szociális és a konzervatív elemek bevonásával, vagy átalakul­ni egy modern szociáldemokrata párttá. Ezt csak a tagság döntheti el. - Mint a DSZM-közgyűlés küldöt­te, hogyan ítéli meg a szlovák-ma­gyar viszonyt, a nemzetiségi kér­dést? - Jelenleg ez dialógusok, jövőbe­ni viták tárgyát képezhetik. Nem is­merek azonban olyan parlamenti pártot Szlovákiában, amely eleve negatív hozzáállást tanúsítana a ha­zai magyarsággal szemben. - Visszatér a politikai életbe? -Olyan ember vagyok, akit ma már nehéz leradírozni a közéletből. A politikai életbe való visszatérés számomra nem játék és nem vélet­len, mint ahogy azelőtt sem volt az. Belső meggyőződésemmel függ össze. Természetesen polgárként is mindig és mindenhol meg tudom és meg is akarom védeni a gondolatai­mat, a véleményemet. -lovász-

Next

/
Thumbnails
Contents