Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-04 / 129. szám, kedd

1991. JÚNIUS 4. ÚJ SZÓI HÍREK - VÉLEMÉNYEK AZ ALLAMI TÁMOGATÁS NEM KŐTELEZŐ (Folytatás az 1. oldalról) a nyomasztó tehertől. A külföldi ex­portlehetőségek közül a kibontako­zóban levő szovjetunióbeli szállítá­sok tűnnek kecsegtetőnek. Az ágazat további sorsa szem­pontjából kulcsfontosságúnak tartot­ta a miniszter, hogy a szerkezeti átalakítás végrehajtása során ne es­senek át a ló túlsó oldalára. Hangsú­lyozta, hogy ne számoljunk fel min­dent csak azért, mert az előző gaz­daságirányítási rendszerből maradt ránk, miközben bizonyította életké­pességét. A nemzetközi tapasztala­tok is azt tanúsítják, hogy a mező­gazdasági termelésben továbbra is a nagyüzemi forma a meghatározó. Annak ellenére, hogy nálunk a meg­lévő szövetkezetek szerkezetét az elfogadásra kerülő transzformációs törvény alapján át fog kelleni alakíta­ni. Akárcsak a szakemberképzés egész rendszerét, erre téli gazda­tanfolyamok formájában átmeneti megoldást is ajánlott a miniszter. Az állami támogatás nem kötele­ző, hangsúlyozta Jozef Kršek, ezért azoktól a szövetkezetektől, ahol akadályozzák a szerkezeti átalakí­tás folyamatát vagy akadályozzák a különválási szándékot, megvonják az állami támogatást. Kritikusan szólt az élelmiszeripari vállalatok kí­nálatáról, és a termékek propagálá­sáról. Úgyszintén elmarasztalta a kereskedelmet, amely aktívabb üzletpolitikával hozzájárulhatna a je­lenlegi gondok enyhítéséhez. Az el­fogadott földtörvény kapcsán a mi­niszter és közvetlen munkatársai ki­jelentették, a minisztérium végrehaj­tó szerv, tehát számukra a törvény „szentírás". Véleményük szerint legfontosabb, hogy végre megszüle­tett, bár hiányossága, hogy a transz­formációs köztársasági hatáskörbe utalva a kérdés végleges és egyér­telmű megoldását elodázta. (tszl) AMIT A FÖLDTÖRVÉNYRŐL TUDNI KELL A Független Magyar Kezdeményezés központi irodája értesíti az érdeklődőket, hogy ma 18.00 órai kezdettel a somorjai művelődési házban Amit a földtörvényről tudni kell címmel dr. Világi Oszkár parla­menti képviselő, a földtörvény előterjesz­tője tart beszélgetéssel egybekötött előa­dást. Az est további vendége öllős Lász­ló, az OV tagja. Továbbá értesítünk minden érdeklő­dőt, hogy Dr. Világi Oszkár az alábbi helyszíneken tart előadást: 1991. június 4 - kedd 18.00 - Somorja 20.00 - Gomba; 1991. június 5 - szerda 15.00 - Léva 18.00 - Gesztete; 20.00 - Pográny; 1991. június 6 - csütörtök 19.30 - Marcelháza 1991. június 7 - péntek 17.00 - Cétény 19.30 - Bodok 1991.június 9 - vasárnap 14.00 - Csitár 17.00 - Gerencsér A vitaestek további vendégei: A. Nagy László, az SZNT alelnöke, Gyurovszky László, az OV tagja, Berényi József, képviselő, öllös László, az OV tagja, Tóth Károly, az FMK főtitkára, Zsig­mond Tibor, az OV tagja, Rusznák Gá­bor, az FMK nyitrai járási elnöke. FS VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. június 4-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Angol font 52,94 Francia frank 5,28 Német márka 17,90 Olasz líra (1000) 24,14 Osztrák schilling 2,54 Svájci frank 21,00 USA-dollár 31,23 OKTATÁSÜGYÜNK PROBLÉMÁI MEGOLDHATÓAK VILLÁMINTERJÚ PUKKAI LÁSZLÓVAL, AZ SZMPSZ ELNÖKÉVEL Hattagú, hazai magyar pedagógusokból, illetve az Együttélés Politikai Mozga­lom két parlamenti képviselőjéből álló küldöttséggel folytatott tegnap Pozsony­ban többórás megbeszélést Ján Pišút oktatási miniszter. Pukkai Lászlót, a Szlová­kiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökét és egyben a küldöttség vezető­jét közvetlenül a tanácskozás befejezése után kérdeztük meg: Miről és milyen eredményekkel tárgyaltak a miniszterrel? - A közel ötórás megbeszélésen több témakört is megtárgyaltunk, ezek egy ré­sze egész Szlovákia pedagógustársadal­mát, oktatásügyét érinti, a másik pedig kisebbségi oktatásügyünk sajátos problé­máival függ össze. Szó esett pl. a peda-' gógusok szinte katasztrofális szociális helyzetéről és a béralapjuk növelésének jelenlegi lehetőségeiről is. Ezzel kapcso­latban megemlítettük az óvónők és neve­lőnők átképzésének szükségességét, hi­szen köztudott, hogy az árak liberalizáció­ja után erősen csökkent a szülők érdeklő­dése az óvodák és a napközi otthonok iránt, jóval kevesebb óvónőre és nevelő­nőre van szükség. Mivel a magyar isko­lákban egyre nagyobb a hiány az alsóta­gozatos tanítókból, a probléma megoldá­sát úgy képzeljük el, hogy - ha ők is úgy akarják, akkor - ezeket a „fölösleges" óvónőket és nevelőnőket képeznénk át levelező hallgatóként alsó tagozatos taní­tókká, illetve gyógypedagógusokká, mert azok száma is elenyésző - logopédusunk pl. egy sincs - az iskoláinkban. A minisz­ter úr ezt megoldhatónak tartja, csupán a részletekben kell megegyeznünk a Nyit­rai Pedagógiai kar dékánjával, illetve ma­gyar dékánhelyettesével. Az adminisztra­tív jellegű akadályok elhárítását a minisz­térium magára vállalja. Meglehetősen sokat vitatkoztunk a szlovák nyelv oktatásáról a magyar iskolákban, nem értettünk egyet azzal, hogy az óraszám növelésével akarják a magyar tanulók szlovák nyelvtudásának szintjét emelni. Abban azonban Pišút úr is egyetértett velünk, hogy a szlovák szá­munkra idegen nyelv. Egy további téma­kör kisebbségi oktatásügyünk autonómiá­jának kérdése volt, azaz, egy nemzetiségi főosztály létrehozásának szükségessége a minisztériumban. Ezzel kapcsolatban a miniszter úr felkérte szövetségünket, hogy vessük papírra az elképzeléseinket, dolgozzuk ki a főosztály struktúráját és működési mechanizmusát. Dr. Szabó Re­zső és Bauer Edit, akik ennek a megbe­szélésnek az indítványozói voltak, vállal­ták, hogy az általunk kidolgozott anyago­kat eljuttatják a miniszterhez és odafigyel­nek rájuk a továbbiakban is. - Lapunk szombati számának egyik rövid híréből arról értesülhettek olva­sóink, hogy pénteken egy, a Független Magyar Kezdeményezés tagjaiból, il­letve képviselőiből álló küldöttséggel tárgyalt Pišút úr. Az ön által vezetett küldöttségnek az Együttélés két parla­menti képviselője is tagja volt. Helyes­nek tartja, hogy a két politikai mozga­lom külön-külön tárgyal az oktatási miniszterrel - ugyanarról? - Nem találok benne semmi kivetniva­lót, mivel szövetségünk ez év elején fel­kérte mindhárom politikai mozgalmunk el­nökét, illetve rajtuk keresztül a parlamenti képviselőiket, hogy próbáljanak erélye­sebben fellépni az oktatásügyünket érintő kérdésekben. Szerintem hasznos, ha több oldalról szorgalmazzuk ugyanazon problémák megoldását, és azt hiszem, hogy mindkét küldöttség ugyanazt az ál­láspontot képviselte a megbeszéléseken, a lényeget illetően nincsenek ellentétek a két mozgalom között. Szabó Rezső mellesleg nem az Együttélés képviselője­ként, hanem a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének tagjaként kérte szövetsé­günk segítségét, illetve tanácsait az okta­tásügyünket érintő kérdésekben, (kluka) MEGVERTÉK A DÉL-KOREAI KORMÁNYFŐT A dél-koreai rendőrök tegnap reggel Szöulban támadást intéztek azon bariká­dok ellen, amelyeket a diákok egy kórház körül építettek. Az akció során 30 diák mellett 12 rendőr is megsérült. A barikádok felállításával a diákok azt akarták elérni, hogy a rendőrség ne jut­hasson hozzá annak a főiskolás diáklány­nak a holttestéhez, aki május 25-én egy tüntetés során vesztette életét. A lány hozzátartozói szerint az áldozatot a rend­őrök verték agyon, a rendőrség viszont azt állítja, hogy a tüntetők taposták ha­lálra. Csöng Von Siket, Dél-Korea közel­múltban kinevezett kormányfőjét tegnap a szöuli egyetemen tett látogatása során diákok támadták meg, amikor távozni akart az épületből. Szemtanúk szerint tojással dobálták meg s az iskola kapujá­hoz hurcolták. Egyesek megrugdosták, megverték. A jelentések szerint azonban nem szenvedett komoly sérüléseket. ÜLÉST TARTOTT AZ MKDM ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYA Az MKDM Elnöksége 1991. június 1­jén összehívta a mozgalom országos vá­lasztmányát. A tanácskozás Pozsonyban, a Szakszervezetek Házában volt. Bugár Béla elnök megnyitója után a galántai országos közgyűlés óta eltelt időszakról és az elnökség munkájáról Farkas Pál alelnök tartott részletes beszámolót. A vá­lasztmányi tagok és a jelenlevő parla­menti képviselők által javasolt tanácsko­zási program szellemében a választmány foglalkozott a mozgalom járási irodáinak szervezési gondjaival, a három magyar politikai mozgalom egymáshoz való vi­szonyával. Állást foglalt a tagsági díj ügyében is, és úgy határozott, hogy a mozgalomban kötelező tagsági díj nincs, de a támogató tagok adakozását a helyi csoportok köszönettel elfogadják. A választmány határozatot hozott, hogy az MKDM szorgalmazzon egy ke­rekasztal-beszélgetést az Együttélés és az FMK politikai mozgalmakkal az alkot­mánytervezetekkel kapcsolatban annak érdekében, hogy a szlovákiai magyarsá­got érintő alapvető kérdésekben egysé­ges álláspont alakuljon ki. A választmány meghallgatta a komá­romi Imanapról szóló beszámolót, és ja­vaslatokat tett ennek jövőbeni megrende­zésére. Továbbá állást foglalt az elfoga­dott földtörvénnyel kapcsolatban, és meg­állapította, hogy bár ez a törvény kétség­kívül a demokratizálódási folyamat szer­ves része, ennek ellenére nem rendezi maradéktalanul a szlovákiai magyarokat ért föld- és vagyonelkobzás okozta sérel­meket. A választmány délután javaslatot tett különböző szakbizottságok létrehozásá­ra, majd ezek megalakítása után meghall­gatta a magyar hitoktató bizottság tagjá­nak beszámolóját a bizottság eddigi tevé­kenységéről és jövőbeni terveiről, majd határozatot hozott a bizottságnak nyúj­tandó segítségről. A választmány foglal­kozott a mozgalom volt főtitkárának, Rajczy Lászlónak politikai tevékenysé­gével a Szövetségi Gyűlésben. Tudomá­sul vette, hogy Rajczy László független képviselő, és megállapította, hogy a moz­galom elhatárolja magát a Rajczy László képviselő által tanúsított politikai maga­tartástól. . A küldöttek határozatot hoztak a kö­vetkező parlamenti választásokra való felkészülésről, a jövőben követendő politi­kai irányvonalról és egy önálló időszakos MKDM-híradó kiadásáról. A konstruktív tanácskozás végén Bu­gár Béla elnök megköszönte a küldöttek tárgyilagos hozzászólásait és javaslatait. Az MKDM ez évi első országos választ­mányának ülése imával ért véget, xxx A választmányi üléssel egyidőben az MKDM pozsonyi székházában Bugár Bé­la elnök, Nagy Imre elnökségi tag, Csáky Pál és Tirinda Péter az MKDM SZNT képviselői fogadták Entz Gézát, a Magyar Köztársaság kormányának, a külföldön élő magyarokkal foglalkozó államtitkárát, Wolfart Jánost, a nemzeti etnikai kisebb­ségek hivatalának vezetőjét, Molnár Imre főtanácsost és Boros Jenőt, a Magyar Köztársaság pozsonyi fókonzulját. A vendégek beszámoltak szlovákiai látogatásukról és tárgyalásaik eredmé­nyességéről, a vendéglátók pedig átfogó tájékoztatást adtak az MKDM parlamenti tevékenységéről és kisebbségi problémá-. inkról. Az MKDM sajtószolgálata FILMBEMUTATÓ DUNASZERDAHELYEN (Munkatársunktól) - A Csallóköz köz­pontjában tegnap este ünnepi filmbemu­tatót rendezett a Pozsonyi Magyar Kultu­rális Központ és a Dunaszerdahelyi Terü­leti Kulturális Központ. Dušan Trančík legújabb játékfilmjét, az Amikor vörösek voltak a csillagok című, szlovák-francia koprodukcióban készült mozidarabot mu­tatták be jeles művészküldöttség jelenlé­tében. A díszbemutatóra eljött a film fő­szereplője, Garas Dezső; s a kulcssze­replők közül jelen volt Zuzana Kronerová pozsonyi és Ottó Lackovič prágai szín­művész is. Az ünnepi filmbemutató dísz­vendégeit tegnap délután fogadta öllős Árpád, Dunaszerdahely polgármestere, a bemutató után pedig fogadáson látta vendégül az alkotókat, akik a díszelőadás előtt a magyarországi és a szlovákiai sajtó képviselőivel találkoztak. Dušan Trančík itt elmondta, hogy az Amikor vörösek voltak a csillagok a közelmúltba nyúlik vissza, ugyanakkor rövid az az időszak, amelyet Csehszlovákiában a nyolcvankilences rendszerváltás óta átéltünk; és a totalitás iránti hajlam - a múlt fekélyeként - szinte mindnyá­junkban megmaradt. A forgatókönyvet a rendező Eugen Gindllel írta, aki azért vállalta az együttműködést, hogy felmu­tassa: a szerencse csak azokat látogatja, akik hűek tudnak maradni önmagukhoz. Az alkotók sajtóértekezletén és a film ünnepélyes bemutatóján részt vett Boros Jenő pozsonyi főkonzul is. Az Amikor vörösek voltak a csillagok filmpiacunk érdeklődése szerint kerül majd a honi mozikba, külföldön viszont a filmklubok­ban már most is élénk érdeklődés mutat­kozik iránta. (mik-) A SVÁJCI NÉPSZAVAZÁS EREDMÉNYEI A vasárnap Svájcban megtartott nép­szavazáson a polgárok két alapvető prob­lémával kapcsolatos kérdésre válaszol­tak: helyeslik-e vagy sem a kormány eddigi pénzügyi és adópolitikáját, egyet­értenek-e vagy sem azzal a lehetőséggel, hogy a katonai szolgálatot polgári munká­val helyettesítik. A svájciak elutasították a javasolt adó­terhet - az ún. szolgáltatási adót. Ennek jóváhagyása ugyan megkönnyítené a svájciak belépését az egységes Euró­paoa, de arra kényszerítené őket, hogy mélyebbre nyúljanak a zsebükbe. Ami a katonai büntetőtörvényt illeti, amely azokat a fiatal férfiakat illeti, akik személyes, vallási, filozófiai vagy erkölcsi okok miatt megtagadják a katonai szolgá­latot, a svájciak 818 ezer szavazattal 650 ezer ellenében a törvény módosítása mellett döntöttek. Ez azt jelenti, azok, akik nem vonulnak be a kaszárnyákba, kötele­sek lesznek az ennek megfelelő idő alatt alacsonyabb zsoldért polgári szolgálatot teljesíteni. AKTIVIZÁLÓDÓ FÖLDRÉSZ A chilei fővárosban ült össze tegnap a kontinens 36 országát (Kuba kivételé­vel) tömörítő Amerikai Államok Szerveze­tének évi konferenciája. Napirendjén min­denekelőtt a kereskedelem és a demok­rácia megszilárdításának kérdései szere­pelnek. Arra a tervre fognak összpontosulni a megbeszélések, amelyet még tavaly terjesztett elő George Bush amerikai el­nök. Ez feltételezi a beruházások és a ke­reskedelem aktivizálását a térségben. Napirendre kerülnek a lassan már hagyo­mányosnak mondható témák is, így a kör­nyezetvédelem és a kábítószer-kereske­delem elleni harc. TOVÁBB RADI KALIZÁLÓDI K A VATRA ROMANEASCA (Folytatás az 1. oldalról) zeti önérzetét. Nem vitás, hogy itt is a magyar kultúra és civilizáció erdélyi emlékei elleni támadásról van szó. A Vatra-kongresszus egy másik felhí­vása elítéli a Molotov-Ribbentrop paktu­mot, támogatja Besszarábia, a mai Mol­dova önrendelkezését és a Nagy-Romá­nia újjáalakítását. A kétnapos konferencián egyébként hevesen támadták a kormányzó Nemzeti Megmentési Frontot és a kormányt is, hogy nem eléggé erélyes a magyar kér­dés megoldásában, túl engedékenyek a kisebbségek irányában. A magyarelle­nes felszólalások mellett hangot kapott a nyílt zsidógyűlölet is. Sokatmondó az is, hogy a szövetség tiszteletbeli elnökévé losif Constantin-Dragant, a volt román diktátor, Ceausescu közeli jóbarátját vá­lasztották meg. Draganról közismert, s bi­zonyítékok is vannak rá: légionárusként aktív tagja volt a fasiszta mozgalomnak Romániában a két világháború között. Fasiszta propagandáért nemrégiben egy olasz bíróság is elítélte. A nagy hazafi ugyanis már régóta Olaszországban él. Végezetül még egy megjegyzés. A nemrégiben ugyancsak Marosvásárhe­lyen az Ifjúsági Házban megtartott RMDSZ-kongresszust erős rendőrkordon őrizte. Feltételezem, nem azért, hogy a magyarok megtámadták volna az RMDSZ-eseket. Most a Vatra-kongresz­szust alig méltatta figyelemre ilyen szem­pontból a hatalom. Nekem ebből úgy tűnik, hogy hát azért azok a vad ázsiai jövevények, ahogy azt gyakran hallani a Vatra „kultúrembereinek" szájából, mégsem lehetnek olyan agresszívek, mint ahogy azt a soviniszta propaganda mondja. KOKES JÁNOS, Bukarest A RÉGIÓKRÓL ÉS EGYEBEKRŐL (Folytatás az 1. oldalról) regionális szerveződést szeretnék megvalósítani. Mi ezt és az ehhez hasonló praktikákat elvetjük, s azt mondjuk, hogy a természetes von­zásköröket kel! összekapcsolni, vagyis a természetes gazdasági gravitációs vonalakat kell elismerni és tiszteletbe.-. tartani. Szükséges persze az is, hogy a regionális szer­ződésekre vonatkozó fő eszméket is minél előbb meghatározzuk, és hoz­zálássunk a régiók megszervezé­séhez. • Vannek-e már gyakorlati pró­bálkozások? - Két ilyen kísérlet már van. Az egyik a Csallóközben, a másik itt, a Bodrogközben és az Ung-vidéken. A csallóközi ugyan már előrehala­dottabb stádiumban van, mint az itteni, de az is még kísérleti és egyelőre túl szűk körű szerveződés: idővel az egész Duna mentét, tehát Somorjától Párkányig kell, hogy ma­gába foglalja. Ez ugyanis olyan ter­mészetes körzet, amelyeknek azo­nosak a problémái, következéskép­pen azonos megoldásra várnak. • Ai Együttélés vezetőjeként a múlt hét péntekén Budmericén Ön is részt vett a szövetségi alkot­mányról szóló tárgyaláson. Mi­lyen álláspontot képviselt? - Budmericén elmondtam: na­gyon fontosnak tartjuk, hogy Csehszlovákia megtartsa a szövet­ségi államformát, de ne államszer­ződés helyettesítse az alkotmányt. Kifejtettem továbbá, hogy az alkot­mány ne a nemzeti elvből induljon ki, hanem a polgári elvből, tehát magát a polgárt tekintse államalkotó szub­jektumnak, ugyanis ha a nemzeti elvből indulnak ki, automatikusan el­ső és másodrendű állampolgárokat határozna meg, mint ahogy azt az eddigi alkotmány is tette. Az új alkot­mánynak demokratikusabbnak kell lennie. A polgári elv mellet viszont kifejezésre kell juttatni, hogy az or­szágon belül élnek nemzeti kisebb­ségek, s ezek csoportérdekeit bizto­sítani kell. • Ez látszólag mintha ellent­mondana a polgári elvnek, nemde? - Ez valóban csak látszólagos ellentmondás, ugyanis a polgári elv­ben a többségi lakosság súlya érvé­nyesül, tehát a többség súlyával szemben a kisebbségeket védeni kell. Ezért szükséges, hogy az alkot­mány a csoportjogokat kifejezze. Budmericén mi kifejezésre juttattuk azt az igényünket, hogy az alkot­mányban a nemzeti kisebbségek jo­gait minimum olyan szinten kell biz­tosítani, mint ahogy azt az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 1990. október 11-én az 1134. aján­lásában meghatározta, (szaszák)

Next

/
Thumbnails
Contents