Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-04 / 129. szám, kedd

FEL A HEGYRE Megbélyegzett a minisztérium, és innentől kezdve a Szőttesről kell beszélnem. 1983 tavaszáig, amíg én vezettem az együttest, kilenc egész estét betöltő műsort csináltunk. (7. oldal) SOKAN, MÉGIS KEVESEN... Eredetileg úgy képzeltük, hogy Csehország valamennyi részén, ahol nagyobb számban élnek magyarok, alapszervezeteket alapítunk. Sajnos, ezt eddig nem sikerült megvalósítanunk... (5. oldal) FÜGGETLEN NAPILA P Kedd, 1991. június 4. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 129. szám JOGSZERŰ ÉS KULTURÁLT MÚLTTISZTÁZÁST A RÉGIÓKRÓL ÉS EGYEBEKRŐL DURAY MIKLÓS INTERJÚJA AZ EGYÜTTÉLÉS SZEPSI KONFERENCIÁJA ELŐTT Az Együttélés Politikai Mozgalom által jelölt és megválasztott polgár­mesterek, valamint önkormányzati képviselők második konferenciáját tegnap Szepsiben tartották meg. Az összejövetelen a mozgalom elnöke, Duray Miklós A régiók Európája, regionalizmus, etnikum címmel tartott előadást, majd Kvadra József az önkormányzatok lehetőségeiről és feladatairól, Rózsa Ernő pedig a nemrégen elfogadott földtörvényről mondta el a legfontosabb tudnivalókat. A konferencia megnyitása előtt lapunknak Duray Miklós adott interjút. • Milyen megfontolásokból és milyen célkitűzéssel rendezik ezt a konferenciát? - A célunk az, hogy a polgármes­tereink megismerjék egymást, s esz­mét és tapasztalatot cseréljenek. Ezen a konferencián napirendre tűz­zük a regionális szerveződés és együttműködés kérdéseit, továbbá azt is megvizsgáljuk, hogy miként lehetne a határon túli együttműkö­dés reális lehetőségeivel az eddigi­nél jobban élni - ezen a kárpátaljai, magyarországi és burgenlandi kap­csolattartást értem. • Nyilván az előadásában is ezeket a kérdéseket fogja tag­lalni... - Szeretném polgármestereinket és képviselőinket megismertetni a regionalizmus eszméjével, úgy, ahogy azt Nyugat-Európában értel­mezik, és ahogy az már ott megho­nosodott. Ez azért is fontos, mert úgy tapasztalom, nálunk még elég­gé homályos elképzelések vannak a régióról. Amik vannak, azok is eléggé etatikus felfogások, mégpe­dig azért, mert a fentről irányított (Folytatás a 2. oldalon) TOVÁBB RADIKALIZÁLÓDIK A VATRA ROMANEASCA (Munkatársunktól) - Václav Ha­vel, köztársasági elnök csütörtökön a prágai várban fogadja Dan Quay­le-t, az Amerikai Egyesült Államok alelnökét, aki németországi, ma­gyarországi és lengyelországi láto­gatása után érkezik Prágába. Az amerikai államférfi Prágában fogad­ja Marián Čaffa szövetségi minisz­terelnököt, Dagmar Burešovát, a CSNT elnökét, Petr Pithart cseh miniszterelnököt, találkozik Miloslav Vlk prágai érsekkel, majd Alexan­der Dubčekkal, a Szövetségi Gyű­lés elnökével. A magas rangú ven­dég pénteken Szlovákiába utazik - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Michael Žantovský elnöki szóvivő. A köztársasági elnök csütörtökön Bártfán részt vesz a Kelet-Nyugat Biztonságkutató Intézet évzáró kon­ferenciáján. Itt főként a megszűnt ún. keleti blokk országainak - min­denekelőtt Csehszlovákiának, Len­gyelországnak és Magyarországnak - nyújtott nyugati segítség eredmé­nyeiről lesz szó. Václav Havel ezt a segítséget folyamatnak tekinti, amely számunkra egyes területeken intenzívebb is lehetne, ám a legfon­tosabb, hogy e folyamat elkezdő­dött, s megvannak már első gyümöl­csei. (Munkatársunktól) - Az ágazat­ban uralkodó kritikus helyzetet ele­mezte, illetve a tárca vezetésének a problémák megoldására tett javas­latait és a kormány távlati agrárpoli­tikai koncepcióját taglalta tegnap tartott első hivatalos sajtóértekezle­tén Jozef Kršek, az SZK mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisztere. Nem titok, hogy Szlovákiában a me­zőgazdasági üzemek java része je­lenleg a lét és nem lét határán egyensúlyozik. Az ágazatban műkö­dő több mint 800 mezőgazdasági vállalatnak csak alig egynegyede fi­zetőképes. A kritikus gazdasági helyzet okait elemezve a miniszter Václav Havel a bártfai konferen­cia alkalmából ellátogat egy pra­voszláv-görög katolikus vegyes la­kosságú községbe, Bártfán részt vesz a zsinagóga alapkövének elhe­lyezésén, ellátogat egy magángaz­dálkodóhoz, s végül találkozik Kas­sa város vezetőivel. Péntek este visszatér Prágába. A szóvivő közölte: ma egy spa­nyol képkiállítással megnyitják a nyilvánosság előtt a prágai várkert egyik reneszánsz műemlék épületét, az ún. Labdaházat, amelyet nemrég még bútorraktárnak használtak. Több újságíró érdeklődött a Havel elnök lányi rádiónyilatkozatában a lusztrálással kapcsolatban elhang­zott javaslat részletei iránt. A szóvi­vő elmondta: a köztársasági elnök véleménye szerint fontos a múlt tisz­tázása, ám ennek jogszerű és kultu­rált formában kell történnie. A luszt­rálás két évre történő behatárolásá­nak javaslatát az elnök nem tartja véglegesnek. A kérdésről nem dönt­het egyedül, a döntés elsősorban a törvényhozó testületekre tartozik, ám az elnök szerint meg kellene határozni e folyamat végső határide : jét. (smj rámutatott, a legnagyobb gondot a gazdasági reform célkitűzéseit szem előtt tartó restrikciós intézke­dések következtében beállt keres­letcsökkenés okozta a mezőgazda­sági és élelmiszeripari termékek iránt. Főleg marhahúsból és tejből alakultak ki hatalmas készletek an­nak ellenére, hogy a piacszabályo­zási alapra szánt 2,3 milliárd koro­nából ez idáig már mintegy 1,3 milli­árd koronát elköltöttek erre a célra. A tárca vezetése a gondok átmeneti áthidalására erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy mihama­rabb sikerüljön megszabadulni ettől (Folytatás a 2 oldalon) Románia gyökeresen változtassa meg Magyarország iránti politikáját, amíg Bu­dapest nem ad ki hivatalos nyilatkozatot arról, hogy nincsenek területi igényei Ro­mániával szemben és nem fog tcboé beavatkozni Románia Belügyeibe. Ezt a diplomatikusnak és kulturáltnak egyál­talán nem nevezhető követelést tartal­mazza az a felhívás, melyet az önmagát finoman „kulturális" szervezetnek becé­ző Vatra Romaneasca szövetség Maros­vásárhelyen a múlt hét végén megtartott konferenciája intézett Románia elnöké­hez, parlamentjéhez és kormányához. Tegyük hozzá mindjárt, hogy a szélsősé­ges sovinizmusáról, magyargyűlöletéről közismert Vatra Romániában rendkívül komoly befolyással bíró erő, s tevékeny­sége messziről sem kulturált. Az önmagát ékesen minősítő doku­mentumban a Vatra Romaneasca továb­bá azt követeli a legfelsőbb hivataloktól, hogy ne engedélyezzék Kolozsvárott a magyar konzulátus, valamint se Kolozs­várott, se máshol az országban egy ma­gyar egyetem megnyitását. A kormányt is erélyesen felszólította a Vatra, hogy foga­natosítson megfelelő intézkedéseket a Kovászna és Hargita megyékből úgy­mond elüldözött románok érdekében, biz­tosítsa visszatérésüket lakóhelyükre és állásukba. Az esetben, ha a kormány ezt nem képes megoldani, a Vatra javasolja az elnöknek és a parlamentnek, hogy gondolkozzanak el a rendkívüli állapot bevezetésén ebben a két megyében. El­tekintve attól, hogy a „menekültek és elűzöttek" problémája mondvacsinált, a javaslat szinte hihetetlen, s teljes elva­kultságról tanúskodik. Nem vitás ugyanis, ha az említett, nagyrészt magyarok lakta két megyében bármilyen ürüggyel beve­zetnék a rendkívüli állapotot, akkor elő­ször is Romániában polgárháborús álla­potok keletkeznének, másodszor pedig Bukarest a nemzetközi közvélemény előtt teljesen lejáratná magát. A Vatra még azt is követeli, hogy nyilvánítsák nemzeti hőssé Mihail Cofa­riut, akit tavaly márciusban a „magyar szélsőségesek" megvertek, és távolítsa­nak el Románia területéről minden olyan emlékművet, amely sérti a románok nem­(Folytatás a 2. oldalon) PÁRT VAGY MOZGALOM? (Munkatársunktól) - Párttá szer­veződik a Nyilvánosság az Erőszak Ellen. Legalábbis erről egyezett meg a Častában megtartott munkaérte­kezletén a NYEE országos vezető­sége. Mint azt Jozef Kučeráktól, a mozgalom elnökétől a tegnapi saj­tótájékoztatón megtudtuk: a NYEE bizottságot hoz létre, amely kidol­gozza a párttá alakulás feltételeit. A végleges döntést szeptemberben a közgyűlésnek kell kimondania. - A NYEE olyan párt kíván lenni - hangsúlyozta Jozef Kučerák -, amely csak parlamentáris eszközö­ket alkalmaz, s amely két egyenjogú tagköztársaság szövetsége mellett száll síkra. A további elvek között említette a polgári jogok és szabad­ságjogok, valamint a személyi kez­deményezés és felelősség erősíté­sét, valamint a piacgazdaság felté­teleinek a megteremtését. A NYEE továbbra is kitart az Esély Szlovákiának programja, vala­mint a radikális gazdasági reform mellett. (gá-) ŐSSZEL NYITRÁN: LIGNUMEXPO '91 ' (Munkatársunktól) - Időben rá­döbbentünk arra, hogy eddigi ren­dezvényajánlatunk a mai helyzetben kevésnek bizonyulhat, ezért az idén további kiállítások rendezésére vál­lalkozunk - jelentette ki tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén Ladislav Švihel, a nyitrai Agrokomplex Vá­sárigazgatóság igazgatója. Közölte: a bővülő programban előkelő helyre pályázhat az ősszel (szeptember 28-a és október 3-a között) első ízben megrendezésre kerülő Lignumexpo '91 nemzetközi fa- és építőipari vásár. Feladata a fa kitermelésében, feldolgozásában és felhasználásában szerzett új külföldi ismeretek miharabbi beáramlásának m és építőipari alkalmazásuknak az elősegítése, akárcsak a fa- és építő­ipari gépek, berendezések és ter­mékek kereskedelmének élénkí­tése. Induló rendezvényről lévén szó, mégis már jóelőre élénk érdeklődés mutatkozik: külföldről az Alpok és az Adria térségéből, valamint Finnor­szágból jelentkezik a legtöbb cég. A rendezők összesen 150 kiállító bemutatkozásával számolnak, egyelőre 60-60 hazai és külföldi érdeklődő jelezte részvételét, de ez a szám jócskán változhat. A cseh­szlovák cégek számára a más Agro­komplex-rendezvényekhez képest olcsóbb részvételi díj lehet a vonzó, a külföldiek pedig abban remény­kedhetnek, hogy sikerül olyan üzle­teket kötniük, amelyek fafeldolgozó iparunk átfogó korszerűsítését se­gíthetnék elő. Erre a Lignumexpo '91 termékkínálata ad lehetőséget, az Agrokomplex kiállítási területén akár működő gépsorokat is bemu­tathatnak. A külföldiek érdeklődését az is fokozza, hogy Szlovákiában arány­lag sok a nyersanyag, elfogadható a termelőcsarnokok állaga, ám a gé­pek, berendezések műszaki színvo­nala jócskán elavult. Az alapterme­lés 15-20, a bútorgyártás 5-7 éves lemaradásban van a legkorszerűbb termeléstől. Ennél kedvezőbb felve­vőpiacra aligha számíthatnak má­sutt a modern faipari berendezések élenjáró előállítói. (jmk) A zért nem akármit kellett kiállniuk, elvisel­/l niük, elszenvedniük eddigi, immáron negyedszázadnál is hosszabb életükben a Jó­kai Napoknak. Szegény szép fesztiválunk! Bár nagy, ünnepi szavak, zászlók és transzparen­sek vették körül, fejesek köszöntötték, ami persze csupán talmi csillogás, külsőség volt, valójában zűrös sors jutott neki. Különösen, hogy magyarok gyermekeként jött világra. Hiá­ba volt tavasz, és május, ideje a szerelemnek, az ifjúságnak, esztendőről esztendőre rúgták őt nas években képesek voltak megújulni. Minden rúgásnál, ütésnél, ártó szándéknál erősebbnek bizonyult nemzeti kisebbségünk élniakarása, és ha élniakarása, akkor az önkifejezési vágya is. Akárhogyan, de valahol el kellett mondanunk sorsunkat, véleményünket a jelenről, elképze­léseinket a jövőről. Ki kellett mondanunk ma­gunkat. • Költők, írók szavaival, vagy éppen a színház nyelvén. Sarkallt az egymás után sorjázó nemzedékekben nemcsak munkáló, hanem megjelenni akaró, teret és nyilvánossá­JÓKAI NAPOK - TOVÁBB! jobbról, fentről, balról, szélsőbal horgokat is bevittek neki, ha netán egy-egy versmondója, kisszínpadi együttese, színjátszócsoportja ré­vén olyan érzelmek öltöttek formát a színpa­don, melyeket nem volt szabad érezni, olyan gondolatok, melyeket nem volt szabad gondol­ni. Aztán mindig akadtak finnyás ficsúrok, nyeg­le újdondászok, önjelölt költők, akik a szellem magaslatairól leereszkedvén Komáromba, az Európa kávéházában söröspoharak fölött fin­torgatták orrukat a fesztiválra. Igaz, ők legalább leereszkedtek, nagy művészeink, íróink itt-ott, vagy itt-ott sem. Okkal, ok nélkül, mások is rendbe belecsíptek, belemartak, jószándékkal kevesebben bírálták, s még kevesebben pró­báltak cselekedni azért, hogy változzon formá­ja, tartalma, egész arculata. Na de hagyjuk, a lényeg nem ez. A Jókai Napok állva maradtak, sőt a nyolcva­got követelő tehetség, művészi hajlam is. Akár­hogyan, de valahol ki kellett mondanunk ma­gunkat. Erre pedig nem volt valami sok lehető­ségünk. Esztendőről esztendőre magyarlakta tájainkról így gyűltek össze legszebb és legsú­lyosabb szavaink Komáromban s jelentek meg az adott évad legmívesebb pódiumi és színház­művészeti előadásainak formájában. Művelve, egyben megőrizve és átmentve lelkünket, szel­lemünket - évtizedeken át várt, remélt - jobb időkbe. Igen, anélkül, hogy erőltetnünk kellett volna, ez tartotta meg számunkra a Jókai Napokat, vagyis hogy egy természetellenes korban természetes forrásokból táplálkoztak, természetes emberi megnyilvánulások, törek­vések adták lényegüket. Tulajdonképpen ezek­ben rejlik varázs- vagy vonzerejük is, amely másik megtartó pillérük. A Jókai Napok min­denkor színhelyei voltak szellemi találkozások­nak, megannyi új dolog megismerésének, ba­rátkozásnak, szórakozásnak, színhelyei ifjú szivek érintkezésének. / tt most megkérdezhetné olvasóm, miért a múlt idő. Hiszen a fesztivál győztesen került ki a csatákból. Él. Valóban, jegyzetem mondatainak zömét írhattam volna jelen idő­ben, csakhogy az elmúlt egy esztendőben vál­tozott egy s más körülöttünk és bennünk, követ­kezésképpen a Jókai Napok háza tájén is. Először is, a hátországában, mely a nagy átrendeződések következtében - reméljük, csak egyelőre - gyöngülni látszik. Jelentősen megcsappant a művészi önkifejezés vágya, illetve a színpadokról más fórumok felé terelő­dött a figyelem, és ezek a fórumok, valamint a különböző új lehetőségek el is vittek-csábítot­tak sok embert, másokat a szociális helyzet megrendülése kényszerített arra, hogy búcsút mondjon a szabadidejében oly lelkesen vég­zett, de annyi hasznot végül is nem hozó amatőr művészeti tevékenységnek. Magyarán: nagyon kevés csoport dolgozott ebben az évadban, nívós színházi előadás még keve­sebb született. Másik oka a múlt idő használa­tának, hogy mától új, az elképzelések szerint fokozatosan nemzetközivé táguló Jókai Napok kezdődnek. P ersze, hogy végül is milyen lesz a folyta­tás, hogy egyáltalán kell-e nekünk a kultúra, melyen kívül semmi más nem visz át bennünket magyarként a holnapokba, az egye­dül tőlünk függ. Ha rosszabb idők nem jönnek ránk. BODNÁ R G YULA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS NEM KÖTELEZŐ SZERKEZETI ÁTALAKÍTÁS ELŐTT A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOK

Next

/
Thumbnails
Contents