Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-04 / 129. szám, kedd
FEL A HEGYRE Megbélyegzett a minisztérium, és innentől kezdve a Szőttesről kell beszélnem. 1983 tavaszáig, amíg én vezettem az együttest, kilenc egész estét betöltő műsort csináltunk. (7. oldal) SOKAN, MÉGIS KEVESEN... Eredetileg úgy képzeltük, hogy Csehország valamennyi részén, ahol nagyobb számban élnek magyarok, alapszervezeteket alapítunk. Sajnos, ezt eddig nem sikerült megvalósítanunk... (5. oldal) FÜGGETLEN NAPILA P Kedd, 1991. június 4. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 129. szám JOGSZERŰ ÉS KULTURÁLT MÚLTTISZTÁZÁST A RÉGIÓKRÓL ÉS EGYEBEKRŐL DURAY MIKLÓS INTERJÚJA AZ EGYÜTTÉLÉS SZEPSI KONFERENCIÁJA ELŐTT Az Együttélés Politikai Mozgalom által jelölt és megválasztott polgármesterek, valamint önkormányzati képviselők második konferenciáját tegnap Szepsiben tartották meg. Az összejövetelen a mozgalom elnöke, Duray Miklós A régiók Európája, regionalizmus, etnikum címmel tartott előadást, majd Kvadra József az önkormányzatok lehetőségeiről és feladatairól, Rózsa Ernő pedig a nemrégen elfogadott földtörvényről mondta el a legfontosabb tudnivalókat. A konferencia megnyitása előtt lapunknak Duray Miklós adott interjút. • Milyen megfontolásokból és milyen célkitűzéssel rendezik ezt a konferenciát? - A célunk az, hogy a polgármestereink megismerjék egymást, s eszmét és tapasztalatot cseréljenek. Ezen a konferencián napirendre tűzzük a regionális szerveződés és együttműködés kérdéseit, továbbá azt is megvizsgáljuk, hogy miként lehetne a határon túli együttműködés reális lehetőségeivel az eddiginél jobban élni - ezen a kárpátaljai, magyarországi és burgenlandi kapcsolattartást értem. • Nyilván az előadásában is ezeket a kérdéseket fogja taglalni... - Szeretném polgármestereinket és képviselőinket megismertetni a regionalizmus eszméjével, úgy, ahogy azt Nyugat-Európában értelmezik, és ahogy az már ott meghonosodott. Ez azért is fontos, mert úgy tapasztalom, nálunk még eléggé homályos elképzelések vannak a régióról. Amik vannak, azok is eléggé etatikus felfogások, mégpedig azért, mert a fentről irányított (Folytatás a 2. oldalon) TOVÁBB RADIKALIZÁLÓDIK A VATRA ROMANEASCA (Munkatársunktól) - Václav Havel, köztársasági elnök csütörtökön a prágai várban fogadja Dan Quayle-t, az Amerikai Egyesült Államok alelnökét, aki németországi, magyarországi és lengyelországi látogatása után érkezik Prágába. Az amerikai államférfi Prágában fogadja Marián Čaffa szövetségi miniszterelnököt, Dagmar Burešovát, a CSNT elnökét, Petr Pithart cseh miniszterelnököt, találkozik Miloslav Vlk prágai érsekkel, majd Alexander Dubčekkal, a Szövetségi Gyűlés elnökével. A magas rangú vendég pénteken Szlovákiába utazik - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Michael Žantovský elnöki szóvivő. A köztársasági elnök csütörtökön Bártfán részt vesz a Kelet-Nyugat Biztonságkutató Intézet évzáró konferenciáján. Itt főként a megszűnt ún. keleti blokk országainak - mindenekelőtt Csehszlovákiának, Lengyelországnak és Magyarországnak - nyújtott nyugati segítség eredményeiről lesz szó. Václav Havel ezt a segítséget folyamatnak tekinti, amely számunkra egyes területeken intenzívebb is lehetne, ám a legfontosabb, hogy e folyamat elkezdődött, s megvannak már első gyümölcsei. (Munkatársunktól) - Az ágazatban uralkodó kritikus helyzetet elemezte, illetve a tárca vezetésének a problémák megoldására tett javaslatait és a kormány távlati agrárpolitikai koncepcióját taglalta tegnap tartott első hivatalos sajtóértekezletén Jozef Kršek, az SZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere. Nem titok, hogy Szlovákiában a mezőgazdasági üzemek java része jelenleg a lét és nem lét határán egyensúlyozik. Az ágazatban működő több mint 800 mezőgazdasági vállalatnak csak alig egynegyede fizetőképes. A kritikus gazdasági helyzet okait elemezve a miniszter Václav Havel a bártfai konferencia alkalmából ellátogat egy pravoszláv-görög katolikus vegyes lakosságú községbe, Bártfán részt vesz a zsinagóga alapkövének elhelyezésén, ellátogat egy magángazdálkodóhoz, s végül találkozik Kassa város vezetőivel. Péntek este visszatér Prágába. A szóvivő közölte: ma egy spanyol képkiállítással megnyitják a nyilvánosság előtt a prágai várkert egyik reneszánsz műemlék épületét, az ún. Labdaházat, amelyet nemrég még bútorraktárnak használtak. Több újságíró érdeklődött a Havel elnök lányi rádiónyilatkozatában a lusztrálással kapcsolatban elhangzott javaslat részletei iránt. A szóvivő elmondta: a köztársasági elnök véleménye szerint fontos a múlt tisztázása, ám ennek jogszerű és kulturált formában kell történnie. A lusztrálás két évre történő behatárolásának javaslatát az elnök nem tartja véglegesnek. A kérdésről nem dönthet egyedül, a döntés elsősorban a törvényhozó testületekre tartozik, ám az elnök szerint meg kellene határozni e folyamat végső határide : jét. (smj rámutatott, a legnagyobb gondot a gazdasági reform célkitűzéseit szem előtt tartó restrikciós intézkedések következtében beállt keresletcsökkenés okozta a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek iránt. Főleg marhahúsból és tejből alakultak ki hatalmas készletek annak ellenére, hogy a piacszabályozási alapra szánt 2,3 milliárd koronából ez idáig már mintegy 1,3 milliárd koronát elköltöttek erre a célra. A tárca vezetése a gondok átmeneti áthidalására erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy mihamarabb sikerüljön megszabadulni ettől (Folytatás a 2 oldalon) Románia gyökeresen változtassa meg Magyarország iránti politikáját, amíg Budapest nem ad ki hivatalos nyilatkozatot arról, hogy nincsenek területi igényei Romániával szemben és nem fog tcboé beavatkozni Románia Belügyeibe. Ezt a diplomatikusnak és kulturáltnak egyáltalán nem nevezhető követelést tartalmazza az a felhívás, melyet az önmagát finoman „kulturális" szervezetnek becéző Vatra Romaneasca szövetség Marosvásárhelyen a múlt hét végén megtartott konferenciája intézett Románia elnökéhez, parlamentjéhez és kormányához. Tegyük hozzá mindjárt, hogy a szélsőséges sovinizmusáról, magyargyűlöletéről közismert Vatra Romániában rendkívül komoly befolyással bíró erő, s tevékenysége messziről sem kulturált. Az önmagát ékesen minősítő dokumentumban a Vatra Romaneasca továbbá azt követeli a legfelsőbb hivataloktól, hogy ne engedélyezzék Kolozsvárott a magyar konzulátus, valamint se Kolozsvárott, se máshol az országban egy magyar egyetem megnyitását. A kormányt is erélyesen felszólította a Vatra, hogy foganatosítson megfelelő intézkedéseket a Kovászna és Hargita megyékből úgymond elüldözött románok érdekében, biztosítsa visszatérésüket lakóhelyükre és állásukba. Az esetben, ha a kormány ezt nem képes megoldani, a Vatra javasolja az elnöknek és a parlamentnek, hogy gondolkozzanak el a rendkívüli állapot bevezetésén ebben a két megyében. Eltekintve attól, hogy a „menekültek és elűzöttek" problémája mondvacsinált, a javaslat szinte hihetetlen, s teljes elvakultságról tanúskodik. Nem vitás ugyanis, ha az említett, nagyrészt magyarok lakta két megyében bármilyen ürüggyel bevezetnék a rendkívüli állapotot, akkor először is Romániában polgárháborús állapotok keletkeznének, másodszor pedig Bukarest a nemzetközi közvélemény előtt teljesen lejáratná magát. A Vatra még azt is követeli, hogy nyilvánítsák nemzeti hőssé Mihail Cofariut, akit tavaly márciusban a „magyar szélsőségesek" megvertek, és távolítsanak el Románia területéről minden olyan emlékművet, amely sérti a románok nem(Folytatás a 2. oldalon) PÁRT VAGY MOZGALOM? (Munkatársunktól) - Párttá szerveződik a Nyilvánosság az Erőszak Ellen. Legalábbis erről egyezett meg a Častában megtartott munkaértekezletén a NYEE országos vezetősége. Mint azt Jozef Kučeráktól, a mozgalom elnökétől a tegnapi sajtótájékoztatón megtudtuk: a NYEE bizottságot hoz létre, amely kidolgozza a párttá alakulás feltételeit. A végleges döntést szeptemberben a közgyűlésnek kell kimondania. - A NYEE olyan párt kíván lenni - hangsúlyozta Jozef Kučerák -, amely csak parlamentáris eszközöket alkalmaz, s amely két egyenjogú tagköztársaság szövetsége mellett száll síkra. A további elvek között említette a polgári jogok és szabadságjogok, valamint a személyi kezdeményezés és felelősség erősítését, valamint a piacgazdaság feltételeinek a megteremtését. A NYEE továbbra is kitart az Esély Szlovákiának programja, valamint a radikális gazdasági reform mellett. (gá-) ŐSSZEL NYITRÁN: LIGNUMEXPO '91 ' (Munkatársunktól) - Időben rádöbbentünk arra, hogy eddigi rendezvényajánlatunk a mai helyzetben kevésnek bizonyulhat, ezért az idén további kiállítások rendezésére vállalkozunk - jelentette ki tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén Ladislav Švihel, a nyitrai Agrokomplex Vásárigazgatóság igazgatója. Közölte: a bővülő programban előkelő helyre pályázhat az ősszel (szeptember 28-a és október 3-a között) első ízben megrendezésre kerülő Lignumexpo '91 nemzetközi fa- és építőipari vásár. Feladata a fa kitermelésében, feldolgozásában és felhasználásában szerzett új külföldi ismeretek miharabbi beáramlásának m és építőipari alkalmazásuknak az elősegítése, akárcsak a fa- és építőipari gépek, berendezések és termékek kereskedelmének élénkítése. Induló rendezvényről lévén szó, mégis már jóelőre élénk érdeklődés mutatkozik: külföldről az Alpok és az Adria térségéből, valamint Finnországból jelentkezik a legtöbb cég. A rendezők összesen 150 kiállító bemutatkozásával számolnak, egyelőre 60-60 hazai és külföldi érdeklődő jelezte részvételét, de ez a szám jócskán változhat. A csehszlovák cégek számára a más Agrokomplex-rendezvényekhez képest olcsóbb részvételi díj lehet a vonzó, a külföldiek pedig abban reménykedhetnek, hogy sikerül olyan üzleteket kötniük, amelyek fafeldolgozó iparunk átfogó korszerűsítését segíthetnék elő. Erre a Lignumexpo '91 termékkínálata ad lehetőséget, az Agrokomplex kiállítási területén akár működő gépsorokat is bemutathatnak. A külföldiek érdeklődését az is fokozza, hogy Szlovákiában aránylag sok a nyersanyag, elfogadható a termelőcsarnokok állaga, ám a gépek, berendezések műszaki színvonala jócskán elavult. Az alaptermelés 15-20, a bútorgyártás 5-7 éves lemaradásban van a legkorszerűbb termeléstől. Ennél kedvezőbb felvevőpiacra aligha számíthatnak másutt a modern faipari berendezések élenjáró előállítói. (jmk) A zért nem akármit kellett kiállniuk, elvisel/l niük, elszenvedniük eddigi, immáron negyedszázadnál is hosszabb életükben a Jókai Napoknak. Szegény szép fesztiválunk! Bár nagy, ünnepi szavak, zászlók és transzparensek vették körül, fejesek köszöntötték, ami persze csupán talmi csillogás, külsőség volt, valójában zűrös sors jutott neki. Különösen, hogy magyarok gyermekeként jött világra. Hiába volt tavasz, és május, ideje a szerelemnek, az ifjúságnak, esztendőről esztendőre rúgták őt nas években képesek voltak megújulni. Minden rúgásnál, ütésnél, ártó szándéknál erősebbnek bizonyult nemzeti kisebbségünk élniakarása, és ha élniakarása, akkor az önkifejezési vágya is. Akárhogyan, de valahol el kellett mondanunk sorsunkat, véleményünket a jelenről, elképzeléseinket a jövőről. Ki kellett mondanunk magunkat. • Költők, írók szavaival, vagy éppen a színház nyelvén. Sarkallt az egymás után sorjázó nemzedékekben nemcsak munkáló, hanem megjelenni akaró, teret és nyilvánossáJÓKAI NAPOK - TOVÁBB! jobbról, fentről, balról, szélsőbal horgokat is bevittek neki, ha netán egy-egy versmondója, kisszínpadi együttese, színjátszócsoportja révén olyan érzelmek öltöttek formát a színpadon, melyeket nem volt szabad érezni, olyan gondolatok, melyeket nem volt szabad gondolni. Aztán mindig akadtak finnyás ficsúrok, nyegle újdondászok, önjelölt költők, akik a szellem magaslatairól leereszkedvén Komáromba, az Európa kávéházában söröspoharak fölött fintorgatták orrukat a fesztiválra. Igaz, ők legalább leereszkedtek, nagy művészeink, íróink itt-ott, vagy itt-ott sem. Okkal, ok nélkül, mások is rendbe belecsíptek, belemartak, jószándékkal kevesebben bírálták, s még kevesebben próbáltak cselekedni azért, hogy változzon formája, tartalma, egész arculata. Na de hagyjuk, a lényeg nem ez. A Jókai Napok állva maradtak, sőt a nyolcvagot követelő tehetség, művészi hajlam is. Akárhogyan, de valahol ki kellett mondanunk magunkat. Erre pedig nem volt valami sok lehetőségünk. Esztendőről esztendőre magyarlakta tájainkról így gyűltek össze legszebb és legsúlyosabb szavaink Komáromban s jelentek meg az adott évad legmívesebb pódiumi és színházművészeti előadásainak formájában. Művelve, egyben megőrizve és átmentve lelkünket, szellemünket - évtizedeken át várt, remélt - jobb időkbe. Igen, anélkül, hogy erőltetnünk kellett volna, ez tartotta meg számunkra a Jókai Napokat, vagyis hogy egy természetellenes korban természetes forrásokból táplálkoztak, természetes emberi megnyilvánulások, törekvések adták lényegüket. Tulajdonképpen ezekben rejlik varázs- vagy vonzerejük is, amely másik megtartó pillérük. A Jókai Napok mindenkor színhelyei voltak szellemi találkozásoknak, megannyi új dolog megismerésének, barátkozásnak, szórakozásnak, színhelyei ifjú szivek érintkezésének. / tt most megkérdezhetné olvasóm, miért a múlt idő. Hiszen a fesztivál győztesen került ki a csatákból. Él. Valóban, jegyzetem mondatainak zömét írhattam volna jelen időben, csakhogy az elmúlt egy esztendőben változott egy s más körülöttünk és bennünk, következésképpen a Jókai Napok háza tájén is. Először is, a hátországában, mely a nagy átrendeződések következtében - reméljük, csak egyelőre - gyöngülni látszik. Jelentősen megcsappant a művészi önkifejezés vágya, illetve a színpadokról más fórumok felé terelődött a figyelem, és ezek a fórumok, valamint a különböző új lehetőségek el is vittek-csábítottak sok embert, másokat a szociális helyzet megrendülése kényszerített arra, hogy búcsút mondjon a szabadidejében oly lelkesen végzett, de annyi hasznot végül is nem hozó amatőr művészeti tevékenységnek. Magyarán: nagyon kevés csoport dolgozott ebben az évadban, nívós színházi előadás még kevesebb született. Másik oka a múlt idő használatának, hogy mától új, az elképzelések szerint fokozatosan nemzetközivé táguló Jókai Napok kezdődnek. P ersze, hogy végül is milyen lesz a folytatás, hogy egyáltalán kell-e nekünk a kultúra, melyen kívül semmi más nem visz át bennünket magyarként a holnapokba, az egyedül tőlünk függ. Ha rosszabb idők nem jönnek ránk. BODNÁ R G YULA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS NEM KÖTELEZŐ SZERKEZETI ÁTALAKÍTÁS ELŐTT A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOK