Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-20 / 143. szám, csütörtök

JÁSZI OSZKÁR CSONTJAI Egyes nációk még mindig nem kedvelik az őszinte prófétákat, így történhetett meg, hogy Jászi Oszkárnak csak a csontjait hozták haza. Szelleme továbbra is emigrációban maradt. (4. oldal) F Ü G G E T Csütörtök, 1991. június 20. EN NAPILAP Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 143. szám A HANGULATKELTÉS „ÚJ" HULLÁMA ... az Együttélés és az MKDM magával az FMK-val sem tudott egy valamirevaló egyezséget kötni, nemhogy az eléggé furcsa politikai hibridnek látszó mostani kormánykoalícióval. (5. oldal) SZLOVÁKIA GAZDASÁGI HELYZETE A KORMÁNY ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉN NEM SOK JÓVAL KECSEGTET A JÖVŐ FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ SZNT FÖDERÁCIÓ VAGY KONFÖDERÁCIÓ? (Munkatársainktól) - Egy napirendi pont, hosszú vita, majd a pártok többórás egyeztető tanácskozásai - így foglalható össze röviden a szlovák parlament tegnapi ülése. Nem volt véletlen, hogy nehezen haladtak előre a képviselők, hiszen az SZK alkotmányjogi helyzetének rendezésére és az alkotmányelőkészítésére tett elnökségi határozat szerepelt programon. A javaslatot František Mikloško, az SZNT elnöke ismertette. Elmond­ta, hogy a beterjesztett hat alkot­mánytervezetből a tíz tagú bizottság megpróbált egy önálló javaslatot ki­dolgozni. Mivel eddig nem született döntés Csehszlovákia jövőbeli el­rendezéséről, így a bizottság párhu­zamosan két változaton is dolgozik. Ugyanez a bizottság kapta feladatul a kroméŕíži megállapodás értelmé­ben a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács szerződésének kidolgozá­sát. Ez a szerződés kifejezi majd a két köztársaság szándékát, hogy közös államban akarnak élni és egyúttal rendelkezik az illetékessé­gek elosztására is. Ebből kifolyólag az elnökség úgy döntött, hogy a Ma­tica slovenská és néhány parlamenti képviselő által beterjesztett, a Szlo­vák Köztársaság állami szuverenitá­sáról szóló deklaráció megvitatása nem időszerű és nem célszerű. Ja­vasolja viszont, hogy egyes gondo­latait foglalják az alkotmányba. A kroméŕíži egyeztető tárgyalás legfontosabb eredményének Franti­šek Mikloško a két nemzeti tanács szerződéskötésére vonatkozó dön­tést tartotta. Kiemelte, hogy a szer­ződés alapelvei a szövetségi alkot­mány részét képezik majd és ezt az alkotmányt a két tanácsnak ratifikál­nia kell. Pozitívan értékelte, hogy a Szövetségi Gyűlés előre láthatóan egykamarás parlamentté alakul át. Létrejön a Szövetségi Tanács, amelyben egyforma arányban vesz­nek részt a nemzeti tanácsok képvi­(Folytatás a 2. oldalon) DIENSTBIER AZ EURÓPAI INTÉZMÉNYEK EGYÜTTMÚKÖDESEERT A KÜLÜGYMINISZTERI TANÁCS ELSŐ ÜLÉSE Baker transzatlanti szövetséget akar a Szovjetunióval Baker amerikai és Kaplani albán külügyminiszter (Telefoto: ČSTK-AP) Pozsonyban tegnap folytatta az SZNT 15. ülése miatt megszakított tanácskozását a szlovák kormány. Meghallgatta a szlovákiai gazdaság helyzetéről szóló első negyedévi je­lentést, amely az év végéig feltétele­zett fejlődést is vázolja. A jelentés pozitívumként értékeli a korona bel­ső beválthatóságát, a kisprivatizáció elindítását és a szociális szférában történt intézkedéseket, amelyek a gazdasági reform negatív hatásait enyhítik, főleg a nyugdíjasok eseté­ben. Viszont, 1990 első negyedével összehasonlítva a nemzeti jövede­lem 7,1 százalékkal csökkent, s a munkanélküliség 3,7 százalékot ért el. A vállalatok fizetésképtelen­sége 22,3 milliárd koronára emelke­dett. Az állami költségvetésben ki­mutatott 3,3 milliárd koronás többlet nem a bevételek emelkedését, ha­nem a kiadások csökkenését jelzi. Az árliberalizáció következtében az első negyedévben a fogyasztási cik­kek és a szolgáltatások ára az előző év ugyanezen időszakához viszo­nyítva 36 százalékkal nőtt. A januári Július 2-án ÖSSZEÜL A PARLAMENT A Nemzetek Kamarája Elnöksé­gének határozatával összhang­ban tegnap a Népek Kamarájának Elnöksége úgy határozott, hogy július 2-19-ére összehívják a Szö­vetségi Gyűlés két kamarájának 16. együttes ülését. A tanácskozá­son igen gazdag program vár a képviselőkre. Többek közt meg­tárgyalják a szovjet katonák távo­zásáról szóló jelentést és a KGST megszűnését rögzítő jegyző­könyv tervezetét. A 16. ülés prog­ramján szerepel az 1990. évi álla­mi zárszámadás tervezete, az or­szágos népszavazásról szóló tör­vényjavaslat, továbbá a politikai pártokban való tömörülésről, a lelkiismereti szabadságról, az egyházak és vallásfelekezetek helyzetéről s a rendőri testületek­ről szóló törvényjavaslat. Ezenkí­vül a képviselők meghallgatják a CSSZSZK főügyészének, a leg­felsőbb bíróság elnökének és a belügyminiszternek a jelentését a közbiztonságról, illetve a bűnö­zés elleni harcról. T egnap a késő éjszakai órákban a volt szovjet középső hadse­regcsoportnak, amely 1968-tól Csehszlovákiában állomásozott, az utolsó katonája is elhagyta Milovicét. A szovjet hadsereg alakulatainak Csehszlovákiából történő kivonását figyelő parlamenti bizottság tagjai­nak Eduard Vorobjov tábornok, a szovjet alakulatok főparancsnoka ezt újból megerősítette. Hozzátette, hogy a középső hadseregcsoport már nem létezik, és a főparancsnok mint utolsó képviselője 1991. június 27-én hagyja el hazánkat. Két nap­pal azután történik ez, hogy aláírták a kivonulásról szóló egyezmény jegyzőkönyvét. Az utolsó szovjet katonai szerel­vény haditechnikával, katonákkal és családtagjaikkal június 20-án lépi át a csehszlovák államhatárt. E témával kapcsolatosak az aláb­bi budapesti jelentések is: Kedve­zőtlen fordulat következett be gyors emelkedés márciusban jelen­tősen lelassult, sőt néhány élelmi­szercikk ára csökkent is. A vállalatok döntő többsége a második negyed­évben is a gazdasági helyzet továb­bi romlására számít. Ha nem történ­nek makroökonómiai intézkedések, akkor az év végéig a munkanélküli­ség 11-13 százalékra való emelke­dése és a nemzeti jövedelem tava­lyihoz viszonyított 12 százalékos csökkenése várható. A kabinet tájé­koztatást hallgatott meg a szlovákiai ügyészségek személyi ellátottságá­ról. Eszerint a szükségesnél alacso­nyabb az ügyészek száma, s a jogá­szok nem mutatnak elegendő érdek­lődést az ügyészi tevékenység iránt. A kormány kiemelte, hogy a lét­számhiány megszüntetése sürgős társadalmi kérdés, ezért az ügyé­szek bérének javítása céljából 400 ezer koronát szabadított fel. Jelentést hagyott jóvá továbbá a csernobili szerencsétlenség érin­tette területekről Csehszlovákiába (Folytatás a 2. oldalon) Berlinben tegnap délelőtt megkezdődött az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia (EBEÉ) 34 tagor­szága külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása. A résztvevőket Hans-Dietrich Genscher német külügymi­niszter üdvözölte. A konferencia bevezető részében Al­bániát felvették az EBEÉ 35. tagjává. Az albán kormány a konferenciához intézett levelében megerősítette, kész tartani ma­gát a helsinki folyamat valamennyi doku­mentumához. Nyitóbeszédet Helmut Kohl német szövetségi kancellár mondott, aki hang­súlyozta, ez a tanácskozás teszi le Euró­pában a népek együttműködése kultúrá­jának új alapkövét. A konfrontációt a jó­szomszédság, a rivalitást az együttműkö­dés, a hegemóniát az egyenjogúság vált­ja fel. A jövőt tekintve ez az európai kontinens fő politikája. Kitért a NATO és a kelet-európai országok, köztük a Szov­jetunió közötti viszonyra. Kohl szerint a bi­zalom elmélyítése érdekében fejleszteni kell a párbeszédet, bővíteni a kapcsola­tokat. A három balti köztársaság, melyek külpolitikai ambícióit visszafogják megol­datlan vitáik Moszkvával, végül is elfo­gadták azt a megoldást, hogy a skandináv államok vendégeiként vegyenek részt a berlini-konferencián. A három külügymi­niszter egyetértett azzal, hogy nem fogják (Folytatás a 2. oldalon) TISZTÁN AKARUNK LÁTNI A CSNT, az SZNT és a Szö­vetségi Gyűlés két kamarája költségvetési bizottságainak el­nökei hétfőn és kedden a gazda­sági helyzetről tanácskoztak. Je­len volt ezen a megbeszélésen Harna István (Együttélés) is, akitől részletesebb tájékoztatást kértünk a találkozóról. - Elsősorban a költségvetés hely­zetét vitattuk meg. Ezenkívül tár­gyaltunk a parlamenti bizottságok ellenőrző szerepéről és tevékenysé­günk egybehangolásáról is. A költ­ségvetés kidolgozásakor 5 százalé­kos visszaeséssel számoltak, de áp­rilis végéig már elértük a 12 százalé­kot. A gazdasági eredmények alap­ján feltételezhetjük, hogy a vissza­esés nem áll meg a 20 százalék alatt. Nagyon sok az utólagos köve­telés a költségvetési szektor finan­szírozásával szemben. Elsősorban az egészségügyre, az oktatásügyre és a községekre gondolok, az utób­biak katasztrofális helyzetben van­nak. Szerintem a kormány optimista, majdhogynem felelőtlen kijelentése­ket tett arra vonatkozóan, hogy a költségvetés 50 milliárddal meg­haladja majd a tervezett bevételt. De miből? Hiszen a gazdaság teljesítő­képessége állandóan visszafejlődik. Az első negyedévben kimutatott 15 milliárdos többlet az árdifferenciák­ból ered. Úgy látszik, a kormány kénytelen lesz színt vallani, és a parlamentet tájékoztatni a valós helyzetről. Ellenőrző tevékenysé­günk keretében fel kellene tárni az említett területek költségvetésének helyzetét, ezért felkérjük a tárcave­zetőket, készítsenek egy objektív ki­mutatást pénzügyi helyzetükről. Tisztán akarunk látni, hogy megala­pozott álláspontra helyezkedhes­sünk, ha további pénzt követelnek majd. Mert ha úgy alakulnának a dolgok, hogy nem lenne miből az említett területeket finanszírozni, a parlament kénytelen lesz megsza­vazni az utólagos dotációkat még akkor is, ha a költségvetés ezért deficitbe csap át. -r­MINDENEKELŐTT A TERMELŐKNEK Fenntartani a termelési érdekeltséget néhány kiválasztott mezőgazdasági ter­mény esetében - ez lesz a célja az Állami Piacszabályozási Alapnak, melynek létre­hozásáról e héten döntött a szlovák parla­ment. A törvény közös előadója, Varjú János (Demokratikus Baloldal Pártja) bő­vebb magyarázatot adott lapunknak e fontos gazdasági jogszabályról. - Az elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy némely termény esetében garantált felvásárlási árak legyenek, s a piaci kilen­gések e pénzforrásból kiegyenlítődjenek. 1991-ben a kenyérgabona, a rozs, a bur­gonya, a tej és azt osztályú marhahús ára garantált. Az alap önálló jogi személy, amely nemcsak az állami költségvetésből kap­hat pénzt, hanem más forrásokból is, így pl. kereskedelmi tevékenységből vagy adományokból. Hogy ki kaphat és milyen feltételek között pénzt az Állami Piacsza­bályozási Alapból, azt majd az alapsza­bályban kell rögzíteni. A parlament mezőgazdasági albizott­sága írásban kérte az illetékes tárca ve­zetőjét, hogy terjesszék be véleménye­zésre a képviselőknek a végrehajtási uta­sítást, melyet a miniszter csatol a törvény­hez. El szeretnénk érni, hogy az igazga­tóttanácsban helyet kapjanak a termelők is, s hogy ebből az alapból elsősorban a termelők részesüljenek s ne a feldolgo­zóipar. G. A. BYE, BYE, SZÁSA! Egy tiszt és két kiskatona régi matracokat éget. a szovjet-magyar kártérítési tárgya­lásokon a szovjet csapatok Magyar­országon való tartózkodásával kap­csolatban - közölték tegnap a buda­pesti lapok. A Szovjetunió váratlanul közölte, hogy a korábbiakkal ellen­tétben nem ötven, hanem közel 100 milliárd forintot követel azokért az objektumokért, amelyeket a szovjet hadsereg visszahagy Magyarország területén. A szovjetek már azon áruk jegyzékét is beterjesztették, amelye­ket a kártérítésből vásárolni akarnak. A Magyar Hírlap szerint Moszkva erősen lebecsüli azokat az ökológiai károkat, melyeket a szovjet hadse­reg okozott Magyarországon. A szovjet fél ezekért mindössze 2 milliád forint kártérítést hajlandó fizetni. A Népszabadság szerint ez nevetségesen alacsony összeg. A dolog képtelenségét érzékelteti, hogy például csupán Sármelléken 5.5 milliárdos kárösszeget állapítot­ták meg a szakértők.

Next

/
Thumbnails
Contents