Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-18 / 141. szám, kedd

1991. JUNIUS 18. HAZAI KÖRKÉP FÖLDÜGYBEN VINCZE LÁSZLÓ, Zone A szövetkezettől annak Idején pót­földet kapott használatba. A pótföld tulajdonosa az idén vissza szándéko­zik mondani a szövetkezetnek a hasz­nálati Jogot. Levélírónk ez esetben főid nélkül marad. Kérdi, mit tegyen? - Amennyiben a pótföld tulajdonosa ez év szeptember elsejéig azzal az igénnyel fordult a szövetkezethez, hogy október elsejétől kezdődően szüntesse be a föld­terület használatát, október elsejével megszűnik a szövetkezet bérleti joga az adott földterülethez. Ez azt is jelenti, (mi­vel a pótföldet a levélíró a szövetkezettől kapta használatba) az ő használati joga is megszűnik. A levélírónak azonban jogá­ban áll új pótföldet kérni vagy a tulajdoná­ban levő (a szövetkezet által használt) földet visszaigényelni. A tulajdonosok az 1992-es évben is hasonlóképpen járhat­nak el, a rákövetkező évben azonban a bérleti szerződés fölbontását már egy évvel korábban kell jelezni. LACZA TIBOR, Érsekújvár: A nagymama meghalt, hagyatéka azonban rendezetlen. Négy testvére Magyarországon ól. Kérdése: Érde­mes-e póthagyatókl tárgyalást indítani, s a magyarországi testvérek, Illetve leszármazottaik Is örökölhetnek-e? - A hagyatéki eljárás során a Magyar­országon élő örökösök is igényt tarthat­nak örökrészükre. SZABÓ FERENC Az Amerikában 616 nagynéni 1968­ban ajándékozási szerződés formájá­ban Itt élő testvérének ajándékozta minden földvagyonát. A szerződést azonban nem érvényesítették. Kérdé­se: Jogosult a földvagyonra? - Amennyiben a nagynéni a kivándor­lás előtt minden vagyonát az államra íratta, jogosult személyként csak cseh­szlovák állampolgárságú és Csehszlová­kiában állandó lakhellyel bíró személyek jöhetnek számításba. Levélírónk eseté­ben így a nagynéni Amerikában élő gyer­mekei nem jogosultak a földingatlanra. Amennyiben az ingatlan nem a csehszlo­vák állam tulajdonában van, a nagynéni vagy annak örökösei odaajándékozhatják azt levélírónknak. LÉNÁRT KRISZTINA, Ekecs, Fo­lyóház Ekecs határában, Folyóházon sze­retne építkezni. A valamikori Káinoky gróf birtokán. Kétszer fordult kérvény­nyel a községházához, de mindannyi­szor elutasították, mondván, hogy meg kell várni a földtörvényt. A község az adott parcellát - amennyi­ben az állam tulajdonában van - átadhat­ja levélírónknak építkezési telekként, a most érvényes jogszabályok értelmé­ben azonban kizárólag személyes hasz­nálatba. Dr. VILÁGI OSZKÁR FÖLDHIVATAL HOL VAGY, HOL KERESSELEK? Rovatunk tanácsadó válaszaiban gyakran szerepel a földhivatal (pozem­kový úrad). Mivel ilyen névvel, ügyintéző hivatalt jelölő cégtáblával olvasóink eddig még sehol sem találkoztak, sokan tanács­talanok, hol keressék. Van, létezik egyál­talán? Igen, van, létezik, de mivel a földhiva­talról szóló törvényt még nem fogadta el a törvényhozó testület, nem a hivatalos (a földtörvényben szereplő) nevén ós nem önálló hivatalként működik, hanem a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszté­rium januárban átkeresztelt járási osztá­lyainak keretében. E járási osztályok je­lenlegi hivatalos neve: kerületi Földügyi és Tájékoztatási Szolgálat (Regionálna pozemková a informačná služba). Aki a telefonkönyv alapján szeretne elindulni a hivatal felfedezésére, az ne a fenti megnevezést keresse, hanem a korábbit: Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium Járási Osztálya (Okresné od­delenie Ministerstva Poľnohospodárstva a Výživy). Amennyiben ezt a nevet se találja meg, akkor a még korábbi elneve­zés, a Járási Mezőgazdasági Igazgató­ság (Okresná poľnohospodárska správa) név alatt rejtőzik a földhivatal. Aki rátalált a Területi Földügyi és Tájé­koztató Szolgálatra (jelenlegi vagy koráb­bi neveinek valamelyikén), az célba ért. Ugyanis e hivatal szerves része a földhi­vatal, amit a róla szóló törvény megjele­néséig a föld tulajdonjogi viszonyait azo­nosító részlegnek (úsek pre identifikáciu pozemkových vzťahov) hívnak. Ilyen szö­vegű táblát persze senki se keressen. Átmeneti megnevezésről lévén szó, a földhivatal meglétét általában csak az épületen belül tüntetik fel, és ott is megle­hetősen sokrétűen, de az is előfordul, hogy sehogy. Ez se legyen megtévesztő! Ahol a Regionálna pozemková a infor­mačná služba feliratú tábla van, ott. A kérdést, hogy mindez miért ennyire titoktartóan, sót megtévesztóen bonyolult, hogy adott helyen miért nem írják ki mondjuk az épület bejárati ajtaján egy ívpapíron a földhivatal szót, a megfelelő emeletet és ajtó számát, ki-ki saját belá­tása szerint válaszolhatja meg. - ef ­JOGÁLLAMISÁG = JOGEGYENLŐSÉG (Folytatás az 1. oldalról) egy nyomást gyakorló csoport néze­téről van szó. Tény viszont, hogy aláírói között néhány parlamenti képviselő is van. Főleg arról a rész­ről szeretnék véleményt mondani, amelyben felháborodásukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy a ma­gyar nemzeti kisebbség parlamenti képviselői befolyásolják a szlovák nemzet érdekeit. Ezzel kapcsolat­ban el kell mondanom: a demokrati­kus jogállam egyik alappillére az állampolgári egyenjogúság és a szabad választások eredménye­ként létrejött parlament működése. A felhívás ezeket az alappilléreket próbálja megkérdőjelezni, s ezzel lényegében a parlamenti demokrá­ciát is kétségbe vonja. BUGÁR BÉLA, az MKDM elnö­ke: Mozgalmunk tiszteletben tartja a szlovák nemzet identitás- és hely­keresését a történelemben, ha ezek a törekvések nem irányulnak a ki­sebbségek jogai ellen. Sajnálatos, hogy egy-két politikai mozgalom úgy próbálja beállítani a deklaráció elő­terjesztésével kapcsolatban kiala­kult helyzetet, hogy a dokumentu­mot nem támogató erők megsértik a szlovák nemzet jogait. Közben a deklarációt ellenző erők közül csak a magyar mozgalmakat említik. A mozgalmunk tiszteletben tartja az állampolgárok jogait és szeretnénk, hogy mindenki így tegyen. Mivel Csehszlovákiának a nemzeti ki­sebbségek ugyanolyan polgárai mint a szlovákok és csehek, senki sem sértődhet meg, ha a magyar politikai mozgalmak választóik érde­keit próbálják érvényesíteni. Le kell szögeznünk, hogy ezek az érdekek viszont nem irányulnak a szlovák nemzet érdekei ellen. -esi­BARÁTSÁG SZÜLETETT (Munkatársunktól) - Losoncot és Pápát egy országhatár és több száz kilométer választja el egymástól, de a barátság erős szálai, egy határok nélküli, közös Európa ház építésébe vetett hit most mégis közelségbe hozta őket. Pár nappal ezelőtt Kövi Zsoltnak, Pápa város alpolgármes­terének - mellesleg losonci szárma­zású - kezdeményezéséből a két város polgármestere és képviselő­testületeinek tagjai baráti eszme­cserét folytattak Losoncon. Ennek eredményeképpen született meg az a megállapodás, mely kölcsönösen előnyösnek ígérkező kapcsolatok létrejöttét vetíti előre. Az együttműködés három terüle­ten valósul majd meg: a kultura és az oktatásügy ígéri a legtágabb le­hetőségeket, de egyben a legtöbb munkát is. Szó volt közös kulturális akciók szervezéséről. A losonciak már 1992-től aktív részesei lehetnek a Pápán zajló európai játékfesztivál­nak. A magyarországi vendégek ajánlatot tettek arra is, hogy az ottani protestáns gimnáziumban ösztöndí­jasokat tudnának fogadni. A sport­kapcsolatok, főleg a Losoncon lévő fedett uszoda kihasználására gon­dolva, az úszásra és a labdarúgásra korlátozódnának. Mindenekelőtt a gyermekek kölcsönös üdültetésé­re gondoltak egy Balaton melletti üdülőtáborban, illetve egy környék­beli síközpontban. A gazdasági, üz­leti kapcsolatok felvételére a legjobb alkalmat jelenthetné a Pápán au­gusztus 29-e és szeptember 1-je között megrendezendő Nemzetközi Mezőgazdasági és Ipari Kiállításon való részvétel. A meghívást a nógrá­diak elfogadták, s máris jelezték, hogy élnek majd a lehetőséggel. (polgári) TÁVKAPCSOLÓ NAGYKÖVET A KÉPERNYŐN Nincs ebben semmi meglepő, hiszen műholdrendszerek na­ponta sugároznak képeket nagy­követek ilyen vagy olyan diplo­máciai kezdeményezéseiről, tár­gyalásairól. Ezúttal azonban másról van szó. Remélem, nem tévedek, amikor azt állítom, hogy a Magyar Köztársaság Prágá­ban akkreditált nagykövete elő­ször szerepelt úgy a szövetségi adásnak számító F 1 csatornán, hogy a tévénéző sejthette: külö­nösebb aggodalomra nincsen ok, hiszen egy Prágában dolgo­zó nagykövet a cseh vagy a szlovák nyelv közül valamelyi­ket beszéli. A tájékozottabbak azt is tudják, hogy Varga György nagykövet úr nemcsak beszéli a cseh nyelvet, hanem az egyik legavatottabb magyar tolmácso­lója is a cseh irodalomnak. A dolog abban a pillanatban töltött el aggodalommal, amikor eszembe jutott, hogy az elmúlt hetekben hány alkalommal hal­lottam a Mit hozott a hét? című nyilvános vitamúsorban olyan szlovák politikusokat, akiknek a szomszédos országokkal kap­csolatban mindig a szlovák-ma­gyar ellentét mesterséges szítá­sa volt az egyetlen céljuk. Nyil­vánvalóan belpolitikai és belgaz­dasági gondok kapcsán a dol­gokba valahogyan mindig bele­keverték a magyarországi külpo­litikát. Erre gondolva kicsit tartot­tam attól, hogy Varga György méltánytalan politikai támadá­soknak is ki lesz majd téve. Lát­va azonban a Mit hozott a hét? vasárnapi vendégeinek összeté­telét, már a műsor elején nyil­vánvaló lett: ezúttal legfeljebb árnyalatnyi véleménykülönbsé­gekről lehet szó. Hiányoztak ugyanis a szlovák politikai élet szélsőségesei. Róluk meg köz­tudott, hogy ahol nincsenek je­len, ott nyomban a tolerancia, a politikai kultúra, a kölcsönös figyelem és a termékeny párbe­széd európai szelleme kerekedik felül. Úgy, ahogyan az vasárnap egy magyar és néhány cseh, il­letve szlovák politikus körében a múlt hét két legnagyobb külpo­litikai - egyben belpolitikainak is számító - eseménye kapcsán ez nyilvánvalónak tűnt. Kelet-Euró­pa biztonságának kérdéseiről Bártfán és az európai kontederá­ció esélyeiről Prágában tartott tanácskozás eredményeinek tükrében - s ez a vasárnapi tévévitából is kiderült - nevetsé­ges kakaskodássá töpörödik a cseh és a szlovák ellentét a szövetségi állam jövőjéről. Amint az kiderült Varga György nagykövet és vitapartne­reinek véleményéből is, a Bős­Nagymaros Vízlépcső önma­gában nem más, mint a letűnt kommunista rendszerek gazda­sági gigantizmusának örökölt tü­nete. Senkinek sem kedvezne, legkevésbé a térségben kialaku­lóban lévő lengyel, cseh-szlovák és magyar együttműködésnek, ha ezt a kérdést nem zárójelez­nék, mint mellesleg megoldandó gazdasági gondot. Nem tudom megállni, hogyne aggályoskodjak a műsor szer­kesztőinek gyakorlatával kap­csolatban. Megkönnyítették Var­ga György dolgát, hiszen kultu­rált vitapartnerekkel ültették kö­rül, ráadásul azok egyike hallha­tóan tegező viszonyban áll a nagykövet úrral. Számomra - tudatosítva a diplomáciai bo­nyodalmak veszélyét - érdeke­sebb lett volna, ha azokban a kérdésekben is megnyilvánul a cseh nyelvet irodalmi szinten beszélő diplomata, amelyek mostanában az ó asztalára ke­rült jelentésekben is sokasod­nak. Mire gondolok? A magyar­országi szlovák, illetve a cseh­szlovákiai magyar nemzetiség helyzetére. Az állítólag Szlová­kiából - az egykori Felvidékről - elszármaztatott műkincsekre. Meg arra is, hogy ót tekintik azon magyarok egyikének, akik a szlovákok feje fölött a csehek­kel szövetkeznek. Nyilvánvalóan azért, mert oly kiváló bohemis­ta. BUSZA ISTVÁN REFLEX DÉL-AFRIKAI STÍLUS Felháborító, hogy a Független Magyar Kezdeményezés, az MKDM és az Együttélés, e három magyar parlamenti párt reprezentánsai befolyásolják a szlovák nemzet kizárólagos jogainak érvényesítését. Bármennyire hihetetlen, a fenti mondat olvasható a Národná obroda 1991/140 számában. Az értelmiség felháborodása című, a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének címzett felhívást 53 szlovák értelmiségi írta alá Roman Kaliský vezetésével. Nyilván nemcsak az SZNT Elnöksége a címzett, hanem (és főképp) az összes szlovákiai magyar is és minden magyar nemzetiségű képviselő a szlovák törvényhozásban. „Végrehajtási utasítást" azonban nem mellékeltek. így csak talál­gathatom, mivel számolhatok abban az esetben, ha a kezdeménye­zésnek is vastagon beillő dokumentum meghallgatásra talál, és Szlovákia kollektív államfői testülete az entellektüelek óhajának megfelelően intézkedik a magyar befolyás kiküszöbölésére. És vajon mivel számolhatnak a magyar nemzetiségű képviselők? Alaposan feladta nekik a leckét Roman Kaliský vezette értelmiségi csoport. A bizonytalanságban csak szegényes fantáziánkra hagyatkozha­tunk. Esetleg a történelmi tapasztalatokra. Vagy átvehetjük más, hasonló helyzetbe került országok tapasztalatait. Viszonylag egyszerű megoldás lenne, ha a Szlovák Nemzeti Ta­nács képviselőit megkülönböztető jelzéssel látnák el. A szlovák nem­zetiségűek mondjuk zománcozott plakettet kapnának messziről lát­ható római l-sel. A magyar nemzetiségűek pedig ugyanilyen méretű jelvényt fröccsentett műanyagból, de római ll-sel. Ezt még a nem értelmiségiek is megértenék; I. osztályú képviselő és II. osztályú képviselő. Történelmi tapasztalatokból is meríthetnénk, és esetleg sárga csillag viselésére lehetne kötelezni az összes magyar nemzeti­ségű állampolgárt. Persze, nem ez az egyetlen lehetséges megoldás. Annál is inkább, mert a Tátra alatt kényesek vagyunk a jóh írünkre. Szabad asszociáció alapján esetleg a Szlovákia ellen fondorlatos­kodó külföld még aljas módon azt híresztelhetné, hogy éledóben van nálunk a fasizmus. Pedig hát erre nagyon érzékenyek vagyunk. Hiszen itt csak hazafias megnyilvánulásokról van szó. Az egészséges szlovák nemzeti erők csak az önrendelkezési jogért küzdenek. A Dél-afrikai Köztársaság tapasztalataiból is sokat kamatoztathat­nánk. Ebben az országban még a közelmúltban is három kategóriába osztották be a honatyákat: I. kategória - fehérek; II. kategória - feketébbek; III. kategória - még feketébbek. Persze, még más megoldások is elképzelhetőek. De kérdem én, miért ne hasznosítanánk elsősorban azokat, amelyek egyszer már kiválóan beváltak egy bizonyos kérdés végső megoldása során. TÓTH MIHÁLY MÁSOK ÍRTÁK GAZDASÁGRÓL ÉS POLITIKÁRÓL AZ MKDM ÉS AZ EGYÜTTÉLÉS KÉPVISELŐIVEL A Hospodárske noviny tegnapi, hétfői számában a Szövetségi Gyűlés MKDM-Együttélés parlamenti klubjának két tagja, Magyar Ferenc (MKDM) és Boros Zoltán (Együttélés) a lap munkatársának a jelenlegi gazdasági helyzettel és politikával kapcsolatos kérdéseire válaszolt. Az interjú tartalmát összefoglalva közöljük. A gazdasági reform megítélését illetően mindkét képviselő úgy véle­kedett, hogy a reform által kitűzött célok végrehajtása a jelenlegi kriti­kus gazdasági helyzetből való kilá­balás kiindulópontja. A tulajdonvi­szonyok tekintetében egyetértettek abban, hogy a tulajdon nagyobb há­nyadának (Boros Zoltán szerint mintegy kétharmadának) magán­kézbe kell kerülnie. Magyar Ferenc a tulajdonformák egyenjogúságát is hangsúlyozta. A kialakítandó piac­gazdaságban gazdasági fellendülé­sünk és szociális biztonságunk a vállalkozások hatékonyságától is függ. Ebben a kérdésben képviselő­ink nem látják rózsásnak a jelenlegi helyzetet. Véleményük szerint első­sorban a piacgazdaság egyik hajtó­ereje, a profi szellemű üzleti-vállal­kozói tevékenység hiányzik, kevés a képzett menedzser. Ráadásul nem sikerült leküzdeni az előző rendszer helytelen gyakorlatát, a tisztségekbe politikai hovatartozás szerinti kinevezést sem, s ez ugyan­csak gátolja a reformtörekvések megvalósítását. Az értelmiség, főleg a műszaki értelmiség hiányát a nemzeti kisebbségek hatványo­zottabban érzik, állította adatokkal bizonyítva Boros Zoltán. A száz la­kosra eső főiskolai végzettség tekin­tetében a többségi nemzet 3,8 szá­zalékos részaránya a nemzeti ki­sebbségek 1,6 százalékos részará­nyához viszonyítva valóban szem­beötlő különbség. A mezőgazdaságban végrehaj­tandó reform legfontosabb elemé­nek az elfogadott földtörvényt tart­ják, amely hiányos ugyan, de lehető­vé teszi, hogy a termelők szabadon dönthessenek, egyénileg vagy pedig közösben fognak gazdálkodni.* Az interjú második részében a napi politika kérdéseire válaszol­tak a képviselők. Az államjogi elren­dezés formáival kapcsolatban meg­oszlott a véleményük. Boros Zoltán az Együttélés képviselőjeként egyértelműen a föderatív elrende­zés híve, Magyar Ferenc saját véle­ménye szerint úgyszintén az egysé­ges, ám unitáris államformát tartja legalkalmasabbnak. Mindketten fel­hívták a figyelmet az erősödő nacio­nalizmus veszélyére. Ha egy nacio­nalista hullám kettészakítaná az or­szágot, félő, hogy a szakadás Szlo­vákiát sújtaná jobban, vélte Magyar Ferenc. A pártokban és a mozgal­makban végbemenő változások kapcsán felmerülő kérdésre, hogy fennmarad-e az MKDM-Együttélés koalíció, mindketten kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a két mozgalom továbbra is sikeresen együttműködik majd és védi a nem­zeti kisebbségek érdekeit. Magyar Ferenc nem zárta ki annak lehetősé­gét sem, hogy a koalíció az FMK-val bővüljön. Az egész oldalas interjút mindkét mozgalomról rövid, alapvető célki­túzéseket tartalmazó ismertetés egészíti ki. -tszl-

Next

/
Thumbnails
Contents