Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-16 / 139. szám, szombat

HlREK - VÉLEMÉNYEK ,ÚJ szól OLASZORSZAG VISSZAKÜLDI AZ ALBÁN MENEKÜLTEKET TIRANA 60 MILLIÁRD LÍRA SEGÉLYT KAP HUMANITÁRIUS SEGÉLY A KURDOKNAK Washington több mint 500 millió dollárt folyósít t Izrael magyarázkodik Olaszország szerte feszültséget kelt és tiltakozásokat vált ki az albán menekültek jelenléte és főleg a több száz új menekült megjelenése az olasz partoknál. A római kormány tegnap úgy döntött, hogy azt a 800 menekültet, akit három görög és más hajókon vannak, nem engedik partraszállni, hanem visszaküldik őket Albániába. Valószínűleg olasz komphajókra rakják őket és a parti őrség hajóinak kíséretében szállítják őket vissza Dürres kikötőbe. Gianni de Michelis külügymi­niszter, aki csütörtökön villámlátoga­tást tett Tiranában, elmondta, hogy elvi megállapodás született az albán vezetőkkel folytatott tárgyalásain. Róma 60 milliárd líra segélyt nyújt Tiranának. Az albán kormány 30 milliárdot élelmiszer- és gyógyszer­vásárlásra fordíthat, 30 milliárdot pedig a legfontosabb nyersanyagok beszerzésére, ugyanis az albán ipar katasztrófális nyersanyaghiánnyal küszködik. Valószínű, e csomag fe­jében Tirana ígéretet tett arra, hogy a hazatérő menekülteknek nem esik bántódásuk. Az olasz diplomácia vezetője szerint Róma támogatni fogja azt, hogy Albánia csatlakozzon az összeurópai folyamathoz (EBEÉ). Gianni de Michelis hangsúlyozta, az olasz törvényeket tiszteletben kell tartani. Arra kérte az albán kor­(Folytatás az 1. oldalról) Dobrovský elmondta, hogy ez utóbbi esetben bizonyos félreértés­ről van szó, mert a csehszlovák kormány nem akar olyan nagy mennyiségű haditechnikát exportál­ni. Leszögezte, nem kerül sor az ún. bécsi megállapodások megsértésé­re, mivel a csehszlovák fegyverüzle­tekről a szerződéseket még a Pá­rizsban aláírt szerződés előtt kötöt­ték meg. Áz amerikaiak érdeklődtek az utóbbi 20 vagy 40 év alatt Cseh­szlovákiába telepített atomfegyve­rek iránt. Mindazzal összhangban, amit nálunk is publikáltak a dologról, Ľuboš Dobrovský ismertette a té­nyeket és megígérte, ha az amerikai fél érdeklődést tanúsít, akkor az újabb részletek felmerülése esetén a csehszlovák kormány tájékoztatni fogja Washingtont a vizsgálatok eredményeiről. Csütörtökön a késő éjszakai órákban számoltak be a hírügynök­ségek Ľuboš Dobrovský sajtóérte­kezeitérői. Elmondotta, hogy elége­dett az amerikai vezetőkkel folytatott tárgyalásokkal, s ha látogatása most érne véget, már akkor is nagyon mányt, hogy ésszerűen és elfogad­ható módon oldja meg a menekült­kérdést, tekintetbe véve az olasz törvényeket. Róma nem tolerálhatja az illegális és ellenőrizhetetlen imig­rációt. Tekintettel arra, hogy Albáni­ának olyan új kormánya van, amely­ben minden politikai párt képviselteti magát, nem nyújthatnak politikai menedéket az albán menekültek­nek. Ezért illegálisnak tekintendők és visszaküldik őket. Tirana kötelezettséget vállalt arra, hogy szigorúbban fogja ellenőrizni mintegy 500 km hosszú partvidékét, s Olaszország is erősíti part menti vizeinek a védelmét. Virginio Rog­noni védelmi miniszter hozzáfűzte, elsősorban Tiranán múlik e megálla­podás tiszteletben tartása. Az olasz tengerészek mindent megtesznek, amit tudnak, de ha a nyílt tengeren rozoga tutajokon menekülteket fe­deznek fel, a nemzetközi törvények értelmében kénytelenek őket felven­ni a fedélzetre. Az olasz szervek mielőbb meg szeretnék oldani a hozzávetőleg 14 ezernyi márciusi menekült áttelepítését Apuliából és Basilicatból más olasz vidékekre, de az ottani helyi szervek és a lakosság egyre erősödő tiltakozása ezt rend­kívül megnehezíti. Az olaszok azt mondják,, nekik sem jut elegendő munkaalkalom, s az albán exodus csak rontja a helyzetet. hasznos lenne hazánk számára. A Richard Cheney védelmi minisz­terrel megtartott tárgyalásokat infor­matív jellegűeknek nevezte. Főleg azt vizsgálták meg, egybeesnek-e a csehszlovák és az amerikai elkép­zelések az európai biztonság fő kér­déseiben. „Megmutatkozott, annak ellenére, hogy én nem beszélek an­golul, Cheneyvel jól megértettük egymást" - tette hozzá. Egy kérdésre válaszolva leszö­gezte, Csehszlovákia sosem kérvé­nyezte és sosem fogja kérvényezni felvételét a NATO-ba. A csehszlo­vák hadsereg célja védelmezni - ka­tonailag is - a demokráciát, a polgári szabadságot, vagyis ugyanazokat az elveket, amelyek érdekében Nyu­gat-Európa, az USA és Kanada lét­rehozták a NATO-t. Megkérdezték még tőle, ígért-e Washington vala­milyen' segítséget a csehszlovák ha­diipar konverziójához azon kívül, hogy egy szakértői delegációt külde­nek hozzánk az amerikai védelmi miniszter helyettesének a vezetésé­vel. A válasz: Atwood úr azért érke­zik Csehszlovákiába, hogy javasla­tokat készítsen elő az ilyen konkrét lépések megtételére. Csütörtökön az ENSZ szervei elutasították Irán állítását, hogy Szaddam Husszein egységei szé­les körű hadműveletet kezdtek a sií­ta menekültek ellen Dél-Irak mocsa­ras területein. Aggodalmukat fejez­ték ki a kurdok lakta északi területek helyzetének alakulása miatt. Szad­ruddin Aga Khán, a Közel-Kelet északi területeinek " ügyeivel foglal­kozó ENSZtnegbízott Genfben kije­lentette: a kurdok túlnyomó többsé­gének szándékában áll Törökor­szágba és Iránba menekülni azután, hogy a szövetséges egységek visz­szavonultak. Irán viszont megismételte állítá­sát, hogy Dél-Irakban Szaddam csapatai offenzívát indítottak, s azonnali beavatkozásra szólította fel a nemzetközi közösséget. Azon­ban az ENSZ-szakértők csoportja, amely vasárnap érkezett a dél-iraki válságövezetbe, közölte, hogy csu­pán hadgyakorlatról van szó. George Bush amerikai elnök csütörtökön aláírta azt a törvényt, amely a háború pusztította Iraknak 555,5 millió dollárt biztosít humani­tárius célokra és békeakciókra - kö­zölték amerikai hivatalos források. A pénz nagy részét azoknak a kur­doknak a megsegítésére fordítják, akik közvetlenül az öböl-háború be­fejezése után a török-iraki határvi­déken kerestek menedéket Szad­dam katonái elől. A kormánynyilat­kozat hangsúlyozza: az Észak-Irak­ban kiépített utolsó menekülttábort bezárták, de a kurdok hazaszállítá­sára további segélyekre van szükség. A Biztonsági Tanács tegnapra vir­radó éjszaka szavazattöbbséggel utasította el az Egyesült Államok javaslatát, amely szerint Irak az olaj eladásából származó bevételeinek 50 százalékát fordítsa a háborús károk megtérítésére. A testület Ja­vier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár eredeti javaslatát támogatta, amely 30 százalékos fetső határt szab meg. James Baker amerikai külügymi­niszter csütörtökön izraeli partneré­vel folytatott tárgyalásokat. David Levy azért érkezett Washingtonba, hogy megmagyarázza, Izrael a múlt héten miért utasította el Bush elnök javaslatát a kompromisszumos megoldásra, amely elősegítette vol­na az arab-izraeli tárgyalások meg­kezdését. A békekonferenciát aka­dályozó legbonyolultabb probléma az ENSZ szerepe, amelyet Izrael visszautasított. A két óráig tartó megbeszélések után Levy kijelentet­te: a békefolyamat nem állt le, Izrael folytatja a párbeszédet és a konzul­tációkat az Egyesült Államokkal. Ba­ker még a találkozó előtt cáfolta az izraeli sajtóban megjelent híreket, melyek szerint újabb közel-keleti kör­útra indul. Izrael fokozta katonai aktivitását Dél-Libanonban. Jeruzsálemi kato­nai források közölték, hogy az izraeli hadsereg különleges járőrei beha­toltak Dzsazzin város térségébe. Iz­raeli katonai megfigyelők a hét ele­jén közölték, aktivitásuk azután fo­kozódott, hogy Izrael megvádolta Szíriát, erősíti befolyását Liba­nonban. Csütörtökön a kuvaiti rögtönítélő bíróság halálra ítélt 21 éves libanoni nőt, amiért állítólag együttműködött az iraki hatóságokkal. Azzal vádol­ták őt, hogy feljelentette a kuvaiti férjét, aki együttműködött az ellenál­lási mozgalommal. Az irakiak né­hány hetes fogság után kivégezték a férfit. 1991. JÚNIUS 15. NÉHÁNY SORBAN A ntall József magyar miniszterel­nöknél, Göncz Árpád államfő­nél és Für Lajos honvédelmi minisz­ternél tett csütörtökön búcsúlátoga­tást Viktor Silov altábornagy, a Ma­gyarországon állomásozott szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, aki június 19-én utolsóként hagyja el Magyarország területét. M ár nincs kétség afelől, hogy a Radzsiv Gandhi volt indiai kormányfő elleni merényletet a Tigri­sek nevű Sri Lanka-i szeparatista szervezet tervezte meg. Ezt egy meg nem nevezett hivatalos képvi­selő jelentette ki a dél-indiai Mad­raszban a különleges vizsgálócso­port szerdai ülése után. Mint mon­dotta, végső bizonyosságot annak a két személynek a kihallgatása után nyertek, akik madraszi házuk­ban bújtatták Gandhi gyilkosait. Be­bizonyosodott, hogy a bombatáma­dás végrehajtója és két társa kap­csolatban állt a tamil szeparatista szervezettel E duard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter, aki tavaly segí­tett Németország keleti és nyugati részének egyesítésében, szerdán felajánlotta részvételét egy másik égető német probléma megoldásá­ban: Berlinbe vagy Bonnba helyez­zék-e az egységes állam kormányát és parlamentjét. Erről egy hét múlva kellene döntenie a Bundestagnak. A politikusoknak a lázas erőfeszíté­sek ellenére nem sikerült kompro­misszumot kötniük, ez a kérdés egyelőre teljesen nyitott. P etr Miller szövetségi munka- és szociális ügyi miniszter Genf­ben a 78. nemzetközi munkaügyi konferencia keretében találkozott magyar és lengyel kollégájával, Kiss Gyulával, illetve Michal Bonival. A tárgyalópartnerek rámutattak arra, hogy szükség van az együttműkö­désre a foglalkoztatottság, a munka­és szociális ügyi törvénykezések te­rén. Az erről szóló háromoldalú szerződést szeptemberben, a mi­niszterek következő varsói találko­zóján írják alá. L inzben tegnap kezdődött meg a kormányzó Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) 32. kongresszusa, ame­lyen a szervezet szociáldemokrata pártra kívánja megváltoztatni nevét. A pártvezetőség szerint erre azért van szükség, mert az elmúlt évek­ben a volt keleti tömb számos kom­munista pártja átvette a „szocialis­ta" jelzőt. Személyi változások nem várhatók a kongresszuson. F ontos megállapodást kötött szerdán a bolgár kormány és a két fő szakszervezeti központ. A dokumentum szerint a kormány a stabilitásra, a gazdaság struktúrá­jának átalakítására összpontosít majd, és tevékenységét egyezteti a Nemzetközi Valuta Alappal, vala­mint a Világbankkal. A miniszterta­nács törekedni fog arra, hogy az állami költségvetés hiánya ne lépje túl a 6,6 milliárd levát. T egnap ismét kitört a fülöp-szige­teki Pinatubo tűzhányó, a rob­banás mintegy 50 percig tartott. A tűzhányótól 12 kilométerre levő településeket is hamu lepte el. A manilai vulkanológiai intézet sze­rint az erős esőzések miatt számíta­ni kell a kőcsuszamlásra és a sárla­vinára. KI. .ugati diplomáciai források V közlése szerint a szaúd-ará­biai nóhérok 16 személyt végeztek ki az elmúlt három hét során. Az első nyilvános kivégzést május 24-én hajtották végre a szaúdi-jemeni ha­táron. Egy szudáni nemzetiségű ál­lampolgárról volt szó. A diplomaták rámutattak, az egy éves szünet után végrehajtott kivégzések jelzik, hogy hamarosan felújítják a többi iszlám büntetést is, mint amilyen például a kar levágása vagy az ostorozás. K ínában, a Pekingtől északra levő hegyvidéken 22 személy vesz­tette életét az árvizek és a földcsu­szamlások következtében. Hat sze­mélyt eltűntnek nyilvánítottak, közöl­te a sajtó. A heves esőzések óriási anyagi károkat okoztak, 870 lakóház romba dőlt, további 4 ezer megron­gálódott. Négy év után ismét utazhatnak iráni zarándokok Mekkába, az iszlám legszentebb városába. 1987-ben súlyos, sok halálos áldozatot követelő összecsapások zajlottak le a Kába kövénél, ami Irán és Szaúd-Arábia kapcsolatainak megszakításához vezetett. Ebben a kérdésben az Öböl­háború során tanúsított teheráni magatartás hozott változást. - A felvé­telen: irániak a dzsiddai repülőtéren. „ „ , . . (Telefoto: ČSTK - AP) O-7 Á sincs róla, nem akarok az iraki diktá­0<£ U tor magánéletében vájkálni, s isten őrizz, hogy kétségbe vonjam felesége (felesé­gei?) hitvesi hűségét. Azokról a bizonyos képze­letbeli szarvakról van szó, melyek Szaddamnak olyan nagyra nőtek, hogy azt hitte, neki most már mindent szabad, s melyek kegyetlen, letörését ígérték a szövetségesek, amikor csapatokat küldtek az öböl térségébe. A háború sikeresen be is fejeződött, viszont a szarvletörési hadműve­let mintha nem lett volna eredményes. Nem elég, hogy Szaddam a helyén maradt, hanem ráadásul egyre jobban nekibátorodik, egyre több akadályt gördít a harcok utáni rendezés útjába, mintegy jelezvén: vesztett, de nem mondott le a revánsról. Szaddam kétségkívül gátlástalan, de nem bu­ta. Sőt, nagyon is rafinált. A tűzszünet óta eltelt hetekben már több ízben bizonyította, képes úgy borsot törni az amerikaiak és az ENSZ orra alá, képes úgy akadályozni törekvéseiket, hogy a szándékosságot alig lehet rábizonyítani, gya­korlatilag nem lehet öt szankcionálni a nemzetkö­zi jogi normák megsértéséért. S közben képes még az irakiak szimpátiáit is szép lassan vissza­szerezni. Mindenképpen az lett volna a probléma leg­egyszerűbb megoldása, ha a bombázások so­rán a diktátor is életét veszti. De hiába volt az objektumok pontos kiválasztása, hiába a nagy találati pontosság, Szaddam nem akadt horogra, itt a hírszerzés csődöt mondott. Ami nem is csoda, hiszen mint utóbb kiderült, állandóan helyet változtatott, egymás után két éjszakát sosem töltött ugyanott. „Elkapni" őt a harcok után pedig egyet jelentett volna a közönséges gyilkossággal, s természetesen annak az erkölcsi tőkének az elvesztésével, amelyet a szövetsége­sek szereztek. Sajnos, Szaddamnak sértetlenül megmaradtak az elitalakulatai, amelyek képesek letörni minden lázongást, s hű maradt hozzá kb. 15 ezer főnyi testőrsége is. A szövetségesek, elsősorban az amerikaiak üdvözölték, sőt buzdí­SZADDAM SZARVAI tották a kurdok és a síiták lázadásait de beavat­kozni nem akartak, féltek attól, hogy a háború utáni áldozatokat nem tudják elfogadtatni a hazai közvéleménnyel. Mindkét felkelés elbukott, a kur­dok ezrei pusztultak vagy a harcokban, vagy a keserves menekülés során. Hasonlóan jártak délen a síiták is. S mi sem bizonyítja jobban, hogy Szaddamnak újra kinőttek a szarvai, mint az, ami a napokban történt a déli mocsárvidéken: a kormányerők az ott menedéket kereső síitákat bombázták. Bagdad persze mindent cáfolt, rágalmazással vádolja Iránt, az ENSZ-főtitkár aggódik és nem hiszi el, bár a nyugati kormányok egyre több megbízható adatot kapnak arról, hogy mindez igaz, de nem tehetnek semmi. A kurdok még mindig félnek hazatérni, mert a biztonsági zóná­ban még nincs igazi biztonság... Mindez kísérte­tiesen hasonlít a kuvaiti agresszióra. Pedig a vi­lág már akkor is mintha képtelen lett volna felfogni, hogy ma ilyesmi igenis előfordulhat. S a konfliktus alatt mindvégig voltak és még most is vannak, akik úgy vélik, a szövetségesek épp úgy agressziót követtek el, mint Irak, s szerintük meg kellett volna maradni a gazdasági szankci­óknál. Lassan már egy éve vannak érvényben ezek a szankciók, Irak közben egy háborút is elveszí­tett, infrastruktúrája 60-80 százalékban elpusz­tult - de a szankciók hatása mégis elmaradt. A vezetői elit ugyanis semmiben sem szenved hiányt, a humanitárius segélyeket bizonyítottan meglopják és drágán eladják, a megfélemlített nép pedig örül, hogy él. Mert az ember olyan furcsa lény, hogy hozzá tud szokni a nélkülözé­sekhez, szenvedésekhez. Nagyon lassan telik be az a bizonyos pohár. Márpedig most a világnak aligha van más választása, minthogy ezt kivárja. Vagy bízhat abban, hogy a diktátor környezeté­ben akad egy olyan törtető, mint ő, elfogy a türel­me, s félresöpri Szaddamot. Ám attól tartok, neki is nagy szarvai lesznek, s így nem oldódik meg semmi. Hacsak a tömegek nem követik ä példá­ját, s nem fordulnak a helyi diktátorok népes csoportja ellen. Mindezek feltételezések, elméletek. Várni kell. Meg bízni, hogy Irakban minden jóra fordul. Stabil Irak nélkül lehetetlen a rendezés a térségben. Sőt, még egy stabillal és demokratikussal is meglehetősen nehéz. GORFOL ZSUZSA NEM SÉRTJÜK MEG A BÉCSI MEGÁLLAPODÁSOKAT

Next

/
Thumbnails
Contents