Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-03 / 128. szám, hétfő

ÚJ szói GAZDASÁG ISKOLAPADBÓL A MUNKAHIVATALBA NE FIZESSENEK - FIGYELMEZTETIK A SZÜLŐKET Nehéz időket élünk. Fizetésünk mind nagyobb hányadát fordítjuk napi megélhetésünkre, de a valóság talaján állók mégsem panaszkodhatnak. Nem, mert tudják, hogy vannak, akik náluknál is rosszabbul állnak. A munkanélküliek, idősebbek és fiatalabbak, sőt (sajnos már a közeljövőben) ifjak is. akik az iskolapadban eltöltött három reményteljes év után a munkahivatalban kötnek ki. A Karvai Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézetben merült fel a téma, amikor Gáspár János igazgatóhelyettessel, Csák vári Géza szakoktatóval és Lengyelfalusy Miklós tanárral az iskola jelenéről, jövőjéről beszéltünk. Elmondták, ahogy közeledik az iskolaév vége, újabb és újabb harmadikos szakmunkástanulók kapnak értesítést a velük korábban szerződést kötött mezőgazdasági üzmetől, hogy az iskola befejezése után nem tart igényt munkájukra. Május elején a végzős osztályokba járók 15-20 százalékának volt ilyen értesítés a zsebében. Mit tehet az iskola? - kérdeztem, de kiderült, hogy semmit. Esetleg a munkahivatalok, ahol a fiatalok sorsát valóbari megkülönböztetett módon igyekeznek majd egyengetni. Vannak esetek, amikor a mezőgazdasági üzemek egy cseppet sem „szívbajosak", és a kellemetlen felmondás mellé még egy számlát is mellékelnek néhány hónap taníttatási költségének a visszafizetésére. Ilyenkor figyelmeztetik a szülőket, hogy ne fizessenek. Úgyszintén a fizetés megtagadására ösztönöznek azokban az esetekben is, amikor az üzem a nála gyakorlati munkát végző,tanulónak megtagadja a munkadíj kifizetését. Ezt az iskola maximális zsebpénzzel ellensúlyozza, a többletköltséget pedig kiszámlázza a mezőgazdasági üzemnek, az pedig (annak ellenére, hogy a tanulót dolgoztatta) igyekszik bevasalni a pénzt a szülőktől. süket biztosító állattenyésztésbe kezdhetnek. Idei meglepetés még, hogy az asztalos szakmára több mint száz százalékos a túljelentkezés. Ennek ellenére valamennyi jelentkezőt felvesznek, és a szakmai gyakorlatot magánvállalkozók bevonásával oldják meg. Az asztalos A kertészeti szak vonzereje megmaradt. Felvételünkön Kis Viola és Kosár Tünde másodikos tanulók. (Méry Gábor felvétele) Meglepő, hogy legkevesebb „felmondást" az állettenyésztési szakot tanulók közül kaptak, és egy év (érdektelenség okozta) szünet után ismét nyitnak állattenyésztésre képesítő osztályt. Ennek háttere bizonyára a megindult privatizáció. Szülők és gyermekeik is úgy érzik, hogy egyéb lehetőség híján ilyen jellegű ismeretekkel felvértezve megélhetészakmával ellentétben tavalyhoz viszonyítva veszített vonzerejéből a szőlészeti szak, aminek oka szintén az élet, vagyis a nagyüzemi sžôlészetek jövőjének pillanatnyi tisztázatlan helyzete. Viszont úgy néz ki, hogy az érettségi megszerzésének és a plusz egy év adta szakosodás lehetőségével megtartották a kertészeti szak vonzerejét. Ez utóbbi is bizonyít, s nem keveset. A szülők az élet diktálta realitásokra rugalmasan reagálnak. A zöldség- és virágtermesztési ismeretek a privatizációt követően is „aranyat" érnek, s ebben az esetben a plusz egy évért nem sajnálják a pénzt. Vagyis igaz, ahogy azt már mások is kimondták. Azok a mezőgazdasági és egyéb szaktanintézetek maradnak fenn, amelyek a változó gazdasági feltételekhez és a helyi követelményekhez rugalmasan alkalmazkodnak. Karván és másutt is új, az élet igényelte szakok bevezetését tervezik. Ezek, köztük a mezőgazdaság és szolgáltatások a vidéken az eddigiektől eltérően „hibridszakok". Sokoldalú gyakorlati ismereteket adnak, melyek elsajátítására az időt a karvaiak szerint (is) az elméleti oktatás tartalmának következtetes újraértékelésével lehet s kell megtalálni. Nem kaptafaszerűen, hanem szigorúan az iskola jellege szerint azt kell elemezni, hogy az adott szaktanintézet elméleti tantárgyainak tananyaga mennyiben van összhangban azokkal a követelményekkel, amelyekkel az iskola végzettjei mindennapi munkájuk során majd találkoznak. A szülők ugyanis egyedül és életre felkészítő oktatásért hajlandók az eddiginél többet fizetni. EGRI FERENC MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK KOPOGTATNAK A CSEHSZLOVÁK CÉGEK AJTAJÁN 1991. JÚNIUS 3. HA EGY ÜZLET BEINDUL... A „NAGYOK" MÉG MINDIG RUGALMATLANOK Lapunkban korábban már adtunk a Csallóközi Régió kezdeményezéséről, mely a gazdasági együttműködés iránt érdeklődő hazai és külföldi, elősorban magyarországi vállalkozók számára teremt kapcsolatfelvételi lehetőséget. Az áprilisi bemutatkozó találkozó után május 17-18-án Marcelházán volt az első, árukiállítással egybekötött versenytárgyalás. A rendezvény tapasztalatairól kérdeztük Gál László marcelházi polgármestert. - Májusi találkozónkon a győri elöljáróság tagjaival megegyeztünk, hogy elképzelésünket megpróbáljuk érvényesíteni a gazdasági gyakorlatban. A rendezvényen 92 üzletember jelent meg, nagyjából fele-fele arányban itthonról és Magyarországról. Rajtuk kívül svájci és kanadai érdeklődők is jöttek. - Kik érkeztek magyarországról? - Több nagy kereskedelmi hálózat - mint például az Áfész, a Füszért vagy a Centrum-áruházak - igazgatói szinten képiseltette magát. Részletes kereslet-kínálat listával érkeztek, és sok magánvállalkozó is felkínálta termékeit. A választék sokrétű volt, az élelmiszeripari termékektől az illatszereken, ruházati cikkeken keresztül a kerti kisgépekig terjedt. - Milyen volt az érdeklődés a hazai vállalkozók részéről? - Újra bebizonyosodott hagyományos nagy hálózataink rugalmatlansága. Mintha nem érdekelnék őket a lehetséges partnerek. Két állami vállalat, a zólyomi Liaz és egy sellyei műanyagfeldolgozó azért messzebbről is érdemesnek tartotta eljönni. Közülük elsősorban a selylyeiek műanyag termékei iránt nyilvánult meg nagy érdeklődés. Azt hiszem, több üzletet is sikerült kötniük. Ezzel szemben szép számban érkeztek magánvállalkozók. Úgy látszik, ők hamarabb ráéreznek a lehetőségekre. - Említette, hogy Svájcból és Kanadából is voltak érdeklődők. - A svájciak konfekcióval jelentkeztek. A kanadai vállalkozót a környék idegenforgalmi Iehetőtégei érdekelték, a Bécs és Budapest közti kedvező fekvésben iát fantáziát. Ezenkívül a pati termálfürdő adottságait is kedvezőnek ítéli. Ez a rendezvény természetesen nem adott alkalmat komolyabb tárgyalásokra, így az ügyre később visszatérünk. - Ezek szerint elégedett a rendezvény sikerével. - Az ide érkező vállalkozók meglepődtek a kínálkozó komoly lehetőségeken. Nem számítottak ilyen érdeklődésre. Ezenkívül az árukiállítást közel ezer érdeklődő tekintette meg. Komoly hasznot hozott ez a szervező Marcelcoop községi vállalatnak is. A mi feladatunk, persze, csak az, hogy a vállalkozók számára megteremtsük az üzletkötés lehetőségét, a többi folytatódik a maga természetes útján. - Vagyis további találkozóra kerül sor? - Ezt az esélyt a jövőben is szerelnénk megteremteni vállalkozóink számára, így az önkormányzatok továbbra is együttműködnek. A legközelebbi találkozó júniusban, Győrben lesz. TUBA LAJOS Németország legnagyobb autógyára, a Volkswagen a Mladá Boleslav-i Škoda után a pozsonyi BAZ-ra is rátette kezét. A svéd-svájci ASEA Brown Boveri mamutvállalat és a nem kisebb német Siemens a pilzeni Skodával tárgyal. Az Alcatel hírközlési óriáscég a Tesla iránt érdeklődik, a Philips pedig már be is tört a csehszlovák piacra. Jirí Dienstbier külügyminiszter május elején tett hivatalos franciaországi látogatásán találkozott az ottani vezető vállalatok képviselőivel, s felszólította őket, hogy „kopogtassanak a csehszlovák cégek ajtaján", vegyék fel velük a kapcsolatokat. Határtalan hatalmasok | Az imént felsoroltaknak van egy közös jellemzője, mégpedig az, hogy a multinacionális vállalatok kategóriájába tartoznak. A multinacionális, azaz a határokat „nem tisztelő", több országban működő, száimos államra kiterjedő hatókörű cégek viszonylag újak a világgazdaságban. Ám gazdasági hatalmuk akkora, hogy hatásuk, mind az áru-, mind a pénzfolyamatokra számottevő. Némelyik vállalatbirodalomnak a forgalma meghaladja egyik-másik kisebb európai, vagy akár nagyobb fejlődő ország teljes társadalmi termékének az értékét! Az ilyen óriáscégeket az jellemzi, hogy stratégiájukat nem vetik alá nemzetgazdasági meggondolásoknak, globális méretekben gondolkodnak és termelnek. Széles gyártási skálájuk és rugalmasságuk jóvoltából nagyobb az ellenállóképességük, ha valamely tevékenységi ágban tartósan veszteséget mutatnak ki, kárpótolja őket más ágak nyeresége. Dinamizmusukat biztosítja a csúcstechnológiák, legújabb eljárások gyors és széles körű alkalmazása. A „multik" fejlődésével a világgazdaságban az országok közötti gazdasági közeledés és összeolvadás folyamata valósul meg, e társaságok voltak az elmúlt évtizedekben a nemzetköziesedés fő hordozói. Ahogy a nemzetközi kereskedelem és a külföldi befektetések soha nem látott méreteket öltöttek, a nagyvállalatok döntéshozatalát szinte alig befolyásolják az országhatárok, nagyban hozzájárulva ezzel azok elmosódásához. Noha kevés cég szakadt el teljesen anyaországától, egyre jobban kirajzolódik a „hazátlan" vállalat típusa. Az ég szikrázóan kék, és már melegszik a levegő. Reggel fél nyolckor egy fekete Mercedes áll meg a zürichi nemzetközi repülőtér előtt, és Percy Barnevik, az ASEA Brown Boveri svéd igazgatója a BA-128-as gépe felé megy, hogy átugorjon Rómába. Ma, csakúgy mint a legtöbb munkanapon, Barneviket legkönnyebben a „repülő irodájában" lehet elérni. Kávézás közben így magyarázza vándoréletét: „Ha az ember egy határokat nem ismerő cégnél dolgozik, nem ülhet elefántcsonttoronyban." A nemzetköziesedés folyamata még hangsúlyosabb, ha a nyereséget nézzük. Az Egyesült Államok nemzeti képéhez annyira hozzátartozó Coca-Cola például az utóbbi három évben több pénzt keresett a csendes-óceáni térségben és Nyugat-Európában, mint odahaza. A General Motors 1989-es profitjának majdnem 70 százaléka származott külföldi tevékenységéből. Nálunk is gyökeret eresztenek? Elemzők szerint felgyorsult a multinacionális vállalatok „hazátlanodási" folyamata. Nem is annyira arról van szó, hogy a világcégek levetkőzik az egyetlen nemzethez való tartozás érzését, hanem inkább arról, hogy sok országban próbálnak meg helyi vállalattá válni. „Ha Brazíliában vagyok, a brazil kereskedelem érdekel. Amennyire csak lehet, brazilnak érzem magam" - mondja Reuben Mark, a Colgate-Palmolive igazgatója. Globális szemléletmódjuk, nemegyszer egész földünket felölelő működési területük számos előnnyel jár. Kereskedelmi buktatók átugrása - Tajvan, Dél-Korea és Izrael hagyományosan tiltott terület a japán autógyárak számára. Tajvan és DélKorea tiltja a japán autók behozatalát, illetve Japán tiszteletben tartja az Izraellel szembeni arab embargót. Viszont amerikai termelésének köszönhetően a Honda módot talált a problémák áthidalására: Accordokat szállít Tajvanba és Dél-Koreába, Civiceket pedig Izraelbe - mégpedig Ohióból. Politikai problémák elkerülése - Amikor a német BASF otthon elkezdte biotechnológiai kutatásait, a környezetvédő zöldek részéről kemény jogi és politikai ellenállásba ütközött. így tavaly az egyesült államokbeli Cambridge-be (Massachusetts állam) költöztette át rák- és immunrendszer kutatásait. Ez az állam azért vonzó, mert jobban feloldott a biztonsággal, az állatvédelemmel és a környezettel kapcsolatos korlátozásokat. A hatósági kerítések átmászása - Az amerikai SmithKIine és a brit Beecham gyógyszergyár többek között azért egyesült, hogy NyugatEurópában és az USA-ban megszabaduljanak az engedélyezési és szabályozási tortúráktól. Ahogy a fuzionált vállalat egyik vezetője mondja: „Ha Brüsszelbe megyünk, az Európai Közösségek tagja vagyunk, ha pedig Washingtonba, akkor amerikai cégnek tekintenek." Nyereségek a munkaerőpiacon - A multinacionálisok ellen gyakran hozzák fel vádként, hogy a termelést villámgyorsan áthelyezik az olcsóbb munkaerőpiacokra, Latin-Amerikába és Ázsiába. Ez még ma is hatásos fegyver. Amikor az amerikai Xerox elkezdte volna átvinni Mexikóba a másológép-javítási munkákat, a szakszervezet - a munkahelyveszteségeket elkerülendő - vállalta, hogy a munkahelyek megtartása érdekében javít a termelékenységen és a hatékonyságon. A technológiai előnyök kiaknázá sa - A fejlett országok kutatási és fejlesztési kapacitásai nagyrészt a világcégek kezében összpontosulnak, a felgyorsult innovációhoz szükséges szellemi és anyagi tőkét ezek a társaságok birtokolják. Mivel globális méretekben működnek, a világ minden táján felkutatják a legjobb tudományos és tervezési ötleteket, melyeket jelentős pénzforrásaik révén gyorsan alkalmazni tudnak. Ahol megjelennek... Nem is olyan régen, az imperializmus egyik ismérveként, a kizsákmányolás, gazdasági kiszipolyozás jellegzetes megvalósítóiként jellemezték a volt szocialista országokban a multinacionális vállalatokat. Való igaz: ezeknek az óriásoknak fő mozgatórugója a nagyobb nyereség, a költségek minimalizálása és a tudományos-tecnikai eredményeiket sem adják át ingyen a fejlődő országoknak. Viszont ahol megjelennek, bevezetik a magasabb termelési kultúrát, a korszerű technológiát, kiépített hálózataik révén lehetővé teszik az adott térségnek a világgazdaság vérkeringésébe történő bekapcsolódását. A világcégek évente külföldön mintegy 150 milliárd dollárt fektetnek be, s elsősorban azokat az országokat választják, ahol a legbarátságosabb a légkör és a legképzettebb a munkaerő. így ahol megjelennek és gyökeret eresztenek, az zöld jelzés a világ többi befektetői számára is. (sidó)