Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-16 / 139. szám, szombat

1991. JÚNIUS 15. KÖLCSÖNÖS TOLERANCIÁVAL Ján Čarnogurský szlovák kormányfő a tegnapi Rádiožurnal című rádióadásban tömören értékelte az SZK kormányküldöttségének belgiumi útját. Amint elmondta, arra a meggyőződésre jutott, hogy az Európai Közösség jogköre * megerősödöben van, illetve hogy jogköre áttevődik a kisebb régiókba és a nemzeti közösségekbe. A szabad választások óta eltelt egy esztendőt értékelve, Ján Čarnogurský többek közt elmondta, hogy az ismert gondok ellenére aránylag jó eredményeket értünk el, például nagyobb lett a politikai, a személyi és a gazdasági függetlenségünk, sokan éltek azzal a lehetőséggel, hogy kezükbe vehették saját sorsuk irányítását. A novemberi tüntetések célkitűzései közül viszont nem teljes mértékben sikerült megvalósítanunk a belső egységet. Igyekszünk ezen segíteni, méghozzá kölcsönös toleranciával. A közeljövőre tekintve a szlovák kormányfő a legfontosabbnak a gazdaság működőképességének megőrzését és a szlovákiai politikai egység biztosítását tartja. LASSAN ÖSSZEÁLL A KÉP (Munkatársunktól) - A Szlovák Környezetvédelmi Hivatal tegnap megtartott idei második ülésén megtárgyalták a hivatal környezetvédelmi politikájának legfontosabb elemeit, köztük a környezetvédelem finanszírozásának jövőjét is. Ezek közül a legfontosabbak az Állami Környezetvédelmi Alap felhasználásának módjai, illetve az 1993-tól életbe lépő új adórendszerben rejlő lehetőségek kihasználása. A jelenleg meglehetősen áttekinthetetlen pénzügyi lehetőségek tisztázása után így lehetőség lesz a fél éve létező hivatal hosszabb távú tervének kidolgozására. A tegnapi tanácskozáson határoztak egy ágazatközi bizottság felállításáról is. A bizottság szeptember végéig kidolgozza az építőanyagokban rejlő sugárzó izotópok feltérképezésének menetét, illetve javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre. Végül pedig a hivatal pénzügyi lehetőségei alapján meghatározták a közeljövőben építendő városi víztisztítóművek fontossági sorrendjét. -tLEOPOLD LÉR CÁFOL Leopold Lér mérnök, volt szövetségi pénzügyminiszter tegnap a Csehszlovák Sajtóirodának a következő nyilatkozatot adta: Sohasem segítettem a volt állambiztonság semmilyen erőszakos és egyéb akcióját, amely a Csehszlovák Állami Bankban biztonsági fiókok nyitására irányult volna. Azt is hangsúlyozza a nyilatkozat, hogy Leopold Lér nem volt a Csehszlovák Állami Bank alkalmazottja, és az állítólagos kincs sorsáról semmit sem tud. Leopold Lér a Szabad Európa Rádió egyik adásában idézett hírre reagál, amely Lér és a volt állambiztonság titkos kincse közti összefüggést hangoztatta. Ebben a hírben valójában nem az állami bank biztonsági fiókjairól volt szó, hanem az 1945 előtti magánbankok páncélszekrényeiről. A június 9-én elhangzott adás után a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársai több alkalommal kapcsolatot akartak létesíteni Leopold Lérrel, de sem munkahelyén, sem otthonában nem tudták őt elérni. VALUTAÁRFOLYAMOK e ÉRVÉNYBEN: 1991. június 17-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában ÚJ szól FRANCOIS MITTERRAND PRÁGÁBAN Angol font 51,16 51,95 Francia frank 5,14 5,22 Német márka 17,45 17,74 Olasz líra (1000) 23,41 23,78 Osztrák schilling 2,48 2,52 Svájci frank 20,37 20,70 USA-dollár 31,45 31,84 (Folytatás az 1. oldalról) niát követően a két államférfi külügyminisztereik társaságában munkabéden találkozott. Ezek után a francia köztársasági elnök Václav Havel kezéből átvette a Pogyebrádi György Emlékérmet, amelyet másodikként adományoztak jelentős politikai személyiségnek Európa egyesítése gondolatának tevékeny megvalósításáért. Ezt követően a két köztársasági elnök a délutáni órákban az európai konföderációról tanácskozó nemzetközi konferencián vett részt, amely a késő délutáni órákban Francios Mitterand záróbeszédével ért véget. Václav Havel köztársasági elnök és Francois Mitterrand francia államfő részvételével kezdődött meg Prágában az európai konföderációról szóló nemzetközi konferencia záróülése. Az ülés elején mind a 16 munkacsoport zárójelentését ismertették a plenáris ülés résztvevőivel. Úgy tűnik, hogy a totalitarizmus bukása, és gyakorlatilag mindazoknak a struktúráknak az összeomlása után, melyeket létrehozott Európa számos országában, ismét történelmi jelentőségű rajt előtt állunk - jelentette ki Václav Havel köztársasági elnök az európai konföderációról szóló nemzetközi konferencia zárótalálkozóján. Elmondta, hogy az egyes munkacsoportok jelentéseiből kitűnik: Prágában megalapozták az európai konföderáció létrehozásáról szóló konkrét gondolkodást. Ennek a nagy konföderális képződménynek az építését Közép- és KeletEurópa körzetében kell elkezdeni, amely a legtöbbet szenvedett. Beszéde végén Václav Havel köszönetet mondott a találkozó küldöttjeinek részvételükért és Francois Mitterrand államfőnek azért, hogy éppen Prágában került sor a konferenciára. A konferencia zárónapján felszólaló Francois Mitterrand francia elnök beszédében hangsúlyozta, hogy biztosítani kell, az államok egységének sérthetetlenségét. Nagyra értékelte a résztvevők tevékenységét s elmondta, hogy a konferencia megrendezésére nem kerülhetett volna sor, ha nincsenek a spontán forradalmak, melyek 1989-ben elsöpörték a totalitárius rendszereket Közép- és Kelet-Európában. BESZÉLGETÉS SOROS GYÖRGGYEL Hat munkacsoportban folytatódott az európai konföderációról szóló nemzetközi konferencia Prágában. Végül az általános, a konföderáció tervezetét elemző munkacsoportok előadói a tegnap délutáni plenáris ülésen tömören összefoglalták a szekciókon elhangzott felszólalásokat. Az általános munkacsoportnak dr. Soros György is tagja volt. Megkérdeztük, mi a véleménye, hogyan látja a francia köztársasági elnök által felvázolt konföderáció jövőjét? Válaszában kifejtette, hogy KözépKelet-Európának most közvetlen segítségre és az amerikaiakra is szüksége van. A konföderáció ezt a lehetőséget nagy részben kizárja. Az európai közösségbe való majdani belépés fontosabb probléma, egyébként a konföderációról való elképzelések különböző megközelítése a szekciók munkájában is visszatükröződött - mondotta. A munkacsoportjában javasolta, hogy hasznos lenne esetleg évenként európai fórumot összehívni, amelyen kulturális javak cseréjére és magas szintű információs cserére kerülhetne sor. Ezzel kapcsolatban szóba került az általa kezdeményezett középeurópai egyetem, melynek integráló jellege a segítségnyújtás egyik formája. Első lépésként már néhány sikeres szemináriumot tartottak, és ősszel megindulnak az egyéves továbbképző tanfolyamok. Prágában a közgazdaság, szociológia, politológia, művészettörténet a fő tantárgyak, Budapesten jogra, történelemre, irodalomra összpontosítana, és ha az osztrák kormány hozzájárul, Bécs a közép-európai egyetem további székhelyévé válhatna. KIS ÉVA MARIÁN ČALFA PÉNTEKI TEVEBESZEDE - Az utóbbi időben rendkívül nyugtalanítónak találom egyes politikusaink szélsőséges kijelentéseit, méghozzá mind a cseh, mind a szlovák oldalon. Ezekután nem a legjobb hangulatban megyek a kroméŕíži tanácskozásra. Többek közt ezt mondta tegnap esti tévébeszédében Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök. Azt is kiemelte, hogy a kroméŕíži tanácskozás határkövet jelenthet, mivel megmutatja, hogy csakugyan akarunk-e közösen dolgozni és élni. Rámutatott, hogy ő mindent elkövet azért, hogy az eredmény pozitív legyen. Szólt a hadipar átállásáról is. Rámutatott, hogy a haditermelés csúcsát 1987-ben értük el, amikor 29 milliárd korona értékben gyártottunk fegyvert. Előreláthatólag jövőre a fegyvergyártással létrehozott érték mindössze 4 milliárd korona lesz. Előzetes számítások szerint a hadiipar átállítása 19 milliárd koronába fog kerülni, s ebből Szlovákiára 13,54 milliárd korona esik. ÉLETRE KEL MÁRIA VALÉRIA? (Folytatás az 1. oldalról) gyártását, lenne kivitelezője és elegendő szakembere is, amint ezt megtudtuk Ivan Bauretöl a belügyminisztérium osztályvezetőjétől. Viszont Káinoki Kis Károly, a KHVM államtitkár-helyettese úgy véli, hogy a Mária Valéria Esztergom és Párkány ügye, Magyarországnak nincs pillanatnyilag pénze arra, hogy ilyen befektetésbe kezdjen. ,,Ha az állam nem segít" - mondta Dr. Könözsi László, Esztergom Város polgármestere - „saját erőnkből semmire sem megyünk, egyszerűen ennyi pénzünk nincs". • Ez azt jelenti, hogy holtpontra jutottak a tárgyalások? - Nagyon remélem, hogy nem. Hiszem, hogy majd akad valamilyen megoldás. Hiszen úgy tűnik, hogy Budapest az Expo városa lesz és akkor e híd jelentősége megnő, arról nem is beszélve, hogy felépítésének 100 éves évfordulóját ünnepelné. Az UNESCO Esztergomot műemlékké kívánja nyilvánítani és ott akarja megtartani a építészeti világkongresszust. Szerintem azért is kellene gyorsan elkezdeni az újjáépítést, mert ami ma 70 millió korona, az három év múlva egyszer annyi lehet. • Úgy tudom, ez a híd, csak korlátolt megterhelésre, forgalomra lenne alkalmas? - így van. Elsősorban a gyalogosokat és a személygépkocsi-tulajdonosokat szolgálná, de áthaladhatnának rajta a turistabuszok is, ám a kamionok semmi esetben sem. Az elképzelések szerint néhány éven belül valahol a párkányi papírgyárnál építenének egy olyan hidat, melyet be lehetne kötni az európai úthálózatba. • Végül is értelmét látta ennek a magas szintű találkozónak? - Természetesen. Szerintem minden - pozitív vagy negatív - döntést nyílt vitával kell kezdeni. Úgy érzem, a híd-probléma „beérőben" van. IgaZ, sokkal könnyebb lenne a helyzet, ha a két ország kasszája nem lenne ennyire üres. • Hát reménykedjünk, hogy 1995-ben ott lehetünk a pezsgőbontásnál és az elsők között sétálhatunk át Esztergom romantikus utcácskáiba... - Úgy legyen... OZORAI KATALIN A. Z. felvétele HÍREK - VÉLEMÉNYEK MEGHATÓ GESZTUS VOLT FRANTIŠEK MIKL0ŠK0 FOGADTA ESTERHÁZY ALICÉT (Munkatársunktól) - Tegnap František Mikloško, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke fogadta Malfattiné Esterházy Alicét. A mártírhalált halt Esterházy János gróf lányát megkérdeztük, milyen érzés volt számára, hogy a családjával szemben tanúsított több évtizedes ellenséges magatartás után most a szlovák parlament elnöke személyesen fogadta őt. - Óriási, megható gesztus volt ez Mikloško úr részéről. Remélem, hogy példája nyomán a többi politikus is felülbírálja eddigi álláspontját. 0 Az utóbbi időben sok minden történt édesapja valós történelmi szerepének tisztázásáért. Milyen szerepe volt ebben a mai találkozásnak? - Elsősorban a jövőbeli kölcsönös megértés szempontjából tartom fontosnak. Szlovákoknak, magyaroknak egyaránt érdekük, hogy egyetértésben és békességben éljünk együtt. 0 Miről beszéltek elsősorban? -Apám munkásságáról, s arról a lehetőségről, hogy hamvait megtaláljuk. A jelenlegi politikai helyzet nem került szóba. 0 Amennyiben megtalálják az édesapja hamvait tartalmazó urnát, hol szeretné azt elhelyezni? - Az volt a vágya, hogy Újlakon, a mai Veľké Zálužieban temessék el. Évszázadokig ott éltünk, ott van az édesapja is eltemetve. Már engedélyt kértem, hogy egy kápolnát építtethessek és abban helyezzem végső nyugovóra hamvait. Ez szimbolikus is lenne, hiszen tiszta szlovák faluról van szó, ahol mi mindig békében éltünk egymással, szlovákul is megtanultunk. Nagyon örülnék, ha apám utolsó akaratát teljesíthetném. • Közelebb került a mai nappal ennek eléréséhez? -Azt hiszem igen. Ha esetleg nem találjuk meg az urnát, akkor is egy keresztet állíttatok fel azon a helyen, ahol meghalt. Egy magyar, egy szlovák és egy cseh pappal misét mondatnék ott az összes politikai fogolyért. így is megemlékezünk majd a háború és a háború utáni politikai önkény áldozatairól, (esi-) SZOVJETUNIÓ SZAPORODNAK A FESZÜLTSÉGGÓCOK Támadások a Baltikumban • Rendkívüli állapot Dagesztánban • Letartóztatások Karabahban • Elnököt választottak a tatárok A litván-lett határon tegnapra virradó éjszaka ismét támadás célpontjává vált két litván vámhivatal - közölte a vilniusi rádió, amely a köztársasági belügyminisztert idézte. A támadást, amelyre helyi idő szerint hajnali négy órakor került sor Salociai település közelében, a Rigában állomásozó szovjet belügyi elitalakulat (OMON) szervezte meg, mondotta a miniszter. A vámosokat megverték, az épületet pedig felgyújtották. Az ezt megelőző támadást birjai falu közelében polgári személyekből álló csoport hajtotta végre. A támadók felgyújtották az objektumot. Egy személy életét vesztette és négyen megsebesültek, amikor csütörtök este a rendfenntartó erők feloszlatták a dagesztáni főváros, Mahacskala központjában összegyűlt muzulmánokat. Az AFP francia hírügynökség az Iszlám Megújhodás Pártjának szóvivőjére hivatkozva közölte, hogy a városban kihirdették a rendkívüli állapotot. A Dagesztán Autonóm Köztársaság fővárosában immár két hete naponta szerveznek tiltakozó akciókat. A muzulmánok az ellen tiltakoznak, hogy túlságosan magas árat kell fizetniük az útért Mekkába. A zarándokok a tavalyi 5 ezer rubel helyett most 30 ezer rubelt kénytelenek fizetni. A csütörtöki nem hivatalos tájékoztatások szerint több mint 100 örménynek nyoma veszett Hegyi Karabahban és az örmény-azerbajdzsán határvidéken, ahol már második hónapja folytatódik a szövetségi és az azeri egységek hadművelete az állítólagos örmény terrorista támaszpontok ellen. Örmény források azt állítják, olyan emberekről van szó, akik semmit sem vétettek, s mégis letartóztatták őket. A TASZSZ hírügynökség beismerte, hogy a letartóztatási hullám miatt nyugtalanság van a karabahi közigazgatási központban, Sztyepanakertben. Egyben közölte: az utóbbi hónap során több mint 300 örményt tartóztattak le, de közülük sokat szabadon engedtek. Előzetes eredmények szerint Mintimer Sajmijev, a Tatarsztanban szerdán megrendezett elnökválasztás egyedüli jelöltje megszerezte az abszolút többséget, s így ő lesz az autonóm köztársaság első elnöke. A tatár hatóságok tökéletesen megszervezték Sajmijev megválasztását, azonban az orosz elnökválasztásokat nem voltak hajlandók megrendezni. Igaz, ígéretet tettek arra, nem állják útjukat azoknak, akik le akarják adni voksukat. Tatarsztanban sikeres volt az orosz elnökválasztások bojkottja. A bejegyzett választópolgárok 60 százaléka adta le szavazólapját Mintimer Sajmijev nevével, de az orosz elnökjelöltek listáját a szavazóknak csupán a 35 százaléka kérte. A 54 éves Sajmijev, aki 1990 áprilisától tölti be Tatarsztan Legfelsőbb Tanácsának elnöki tisztségét, kitartóan küzd a köztársaság szuveneritásáért. KOMPROMISSZUM SZÜLETETT A szövetségi kormány legutóbbi ülésén foglalkozott azoknak a csehszlovák-szovjet tárgyalásoknak az eredményeivel is, amelyek a szovjet katonai alakulatok hazánkból törtéQP kivonása kapcsán esedékes kártérítési kérdéseket tisztázták. Ezek a tárgyalások 1990 novemberében kezdődtek és jelentős nézetkülönbség jellemezte őket. Mindenekelőtt a szovjet közép-hadseregcsoport hazánkbeli tartózkodásából eredő anyagi károk nagyságrendjének megítélésében volt a legszembetűnőbb különbség. Végül, csupán az elmúlt napokban, sikerült a tárgyaló feleknek kompromisszumos megegyezésre jutniuk. így a szövetségi kabinet áldását adhatta a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos vagyonjogi és pénzügyi kérdések rendezéséről szóló egyezményre. Az eredeti szovjet álláspont abból, indult ki, hogy az itt-tartózkodás két évtizede alatt különböző létesítményeket hoztak maguk is létre, amelyeknek összértéke nagyjából megfelel az okozott kár nagyságrendjének. Hazánk álláspontja ennek teljes ellentéte volt. A kormányülést követően Vojtéch Wagner külügyminiszter-helyettes rávilágított a tárgyalásokon született konszenzus néhány körülményére. Kifejtette: bele kell nyugodnunk abba, hogy a szovjet fél csak az igazolható károkat fogja megtéríteni, amelyeket megközelítőleg 4-5 milliárd koronában állapított meg a csehszlovák fél. Ami a szovjet hadsereg által felépített létesítményeket illeti, azok a piac szabályai szerint kerülnek eladásra. A csehszlovák állam ezeket az objektumokat - néhány kivételével - nem fogja felvásárolni. A szovjet félre hagyja, mit tud ezek közül értékesíteni. Az is járható út lenne, ha a szovjet épületeket, létesítményeket közös csehszlovák-szovjet vállalatok létrejöttére használnák fel. -szák-