Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-13 / 110. szám, hétfő

ÚJ SZÓm ÚJ HELYZETBEN KERESKEDELMI ÉS IPARI KAMARA - KASSÁN GAZDASÁG 4 ZSÁKUTCÁK, FÉLREÉRTÉSEK ÉS EGYEBEK KLAUS MINISZTER HELYETTESE PÉNZPOLITIKAI KÉRDÉSEKRŐL Nincs olyan hét, amikor Szövetségi Pénzügyminisztériumunk valamivel ne lepné meg a lakosságot. Eddig szinte menetrendszerűen kellemetlen döntésekről, eredményekről értesültünk. Gazdasági reformunk főhadiszállásáról az elmúlt napokban meglepően kellemes hír érkezett. Maga Klaus miniszter jelentette be: az első negyedév költségvetése 13 milliárd koronás többletet mutat. Ezért úgy döntöttek, csökkentik a januártól 0, 12, 22, és 32 százalékos forgalmi adót. Mivel a szóbanforgó adófajtát a fogyasztói árban vásárlóként is megfizetjük, várható, hogy apadása következtében az üzletekben némileg olcsóbban vásárolhatunk. Az alábbiakban Ivan Kocárnik, szövetségi pénzügyminiszter-helyettes az adózás mellett más pénzpolitikai kérdésekre is válaszol. Véleményét egy szeminárium hallgatóságának mondta el. 1991. MÁJUS 13. RÉGIÓK PIACAI A külföldi tapasztalatok átvételének, az ottani vállalkozókkal történő együttműködésnek nagy szerepe van (lesz) szunnyadó gazdasági életünk felélénkítésében. Ezen a téren előnyös helyzetben vannak a határ menti területek, hiszen az értelmetlen béklyók lehullása után újra lehetőségük nyílt az évszázadok során kialakult gazdasági-kulturális kapcsolatok felelevenítésére, és így megindulhatott a mindkét fél számára előnyös együttműködés. A legnagyobb lehetőség, persze, a német és az osztrák határ mentén fekvő területek számára kínálkozik. A történelem szeszélye folytán így épp azok a régiók állnak fellendülés előtt, amelyeket korábban a központi irányítású gazdaság stratégiai ökok miatt következetesen visszafejlesztett. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a „szegényebb rokonok" szomszédságában elhelyezkedő területek számára szomszédaik eltérő tapasztalatai és az ottani piacok más jellegű telítettsége nem jelent komoly lehetőségeket. így van ez Dél-Szlovákiában is, ahol a potenciális vállalkozók teljes természetességgel fordulnak a több éves tapasztalatokkal rendelkező magyarországi kollégáik felé. Az egyéni akciókon kívül megindult az intézményesített kapcsolatfelvétel is, melynek egyik legújabb, reménykeltő kezdeményezésére a Csallóközi Régió keretében került sor. Tulajdonképpen a politikai kapcsolatok regionális lecsapódásának lehetünk tanúi, hiszen a Csallóközi Régió, illetve az Észak Dunán túl regionális szerveződései gazdasági kapcsolatfelvételének ötlete az FMK és a magyarországi Szabad Demokraták Szövetsége küldöttségeinek egyik pozsonyi találkozóján vetődött fel. Ennek kapcsán a marcélházi községi önkormányzat április közepén találkozót szervezett a csehszlovákiai és magyarországi érdeklődők számára, melyen magyar részről Győr város önkormányzatának gazdasági vezetői, hazai részről pedig a Régió képviselői, illetve mintegy negyven vállalkozó vett részt. Mint az Öllős.Árpádtól, a Régió elnökétől megtudtuk, létrehoztak egy bizottságot, melynek tagjai felmérik a vállalkozók részéről az együttműködés iránt megnyilvánuló konkrét igényeket. Magyarországon ez Győr vonzáskörzetében, vagyis a Tatabányától nyugatra fekvő területen, míg nálunk a Csallóközi Régió tágabb környékén, vagyis a Párkány-Érsekújvár, illetve Pozsony között fekvő részen történik meg. Természetesen érdeklődők jelentkezhetnek egyéb területekről is. A Régió már most megkezdte egy adatbank kialakítá-* sát, mely tartalmazza a kihasználható ingatlanokat, a földalapból kivont és így beépíthető területeket, illetve az egyes vállalkozók igényeit. Ravasz György, a dunaszerdahelyi városi hivatal főellenőre javaslatára rövid időn belül megszervezik a Csallóköz és környéke gazdasági kamaráját. A kezdeményezést látva felmerülhet a kérdés, vajon nem kell-e tartanunk a nyilvánvalóan rugalmatlan állami szocializmus községi szocializmussá történő átalakításától. Edes Dezső marcelházi polgármester-helyettes szerint nem feltétlenül arra van szükség, hogy az önkormányzatok vállalkozzanak, hanem arra, hogy a potenciális vállalkozók számára lehetőséget teremtenek. A gazdasági élet megélénkülése a község számára ezután különféle adókon keresztül komoly bevételt jelenthet, amire až állami támogatás napjainkban tapasztalható minimalizálódása következtében nagyon nagy szükségük van. Hazánkban a magánszféra még minden tekintetben gyermekcipőben jár, ezért a magyarországi tapasztalatok átvétele nagyban elősegítheti fejlődését. A magyarországiak pedig arra számítanak, hogy az ottani piacon a viszonylag kedvező árfekvésű cikkek iránt megnyilvánuló igényt a keletnémet kapcsolatok megszűnése után tőlünk sikerül elfogadható minőségű termékekkel kielégíteni. Ez visszafelé is érvényes, így a magyarországi vállalkozók számára sem érdektelen a csehszlovák piac. Mindezek következtében ígéretes lehetőségek körvonalazódnak mindkét fél vállalkozói számára. A megkezdett együttműködés folytatásaként május közepén Marcelházán kínálatbörzét szerveznek, ahol már a konkrét érdeklődést mutató vállalkozók találkozhatnak egymással. Nincs kétségünk afelől, hogy a magánszféra nagyon gyorsan megpróbálja kihasználni a kínálkozó lehetőségeket. Azt már csak remélhetjük, hogy állami vállalataink vezetői is felébredhetnek csipkerózsika-álmukból és a nehéz gazdasági helyzet miatti siránkozás mellett ezen a módon is megpróbálják elhárítani a sokukat fenyegető csődöt. TUBA LAJOS A piacgazdaságra való áttérés időszakában - specifikus adottságaik és jellegzetességeik révén - az egyes régiók jelentősége felértékelődik. Kassának pl. kulcsfontosságú szerepe lehet a balkáni térségbe, a Szovjetunióba, de az északi országokba irányuló kereskedelem szervezésében és lebonyolításában is. Ezt a helyzetfelismerést igazolják azok a határozott lépések, amelyeket egy nemzetközi repülőtér kiépítésének érdekében már megtettek a Hernád parti városban. Persze, korántsem csupán egy kezdeményezésről van szó. Alighanem nagy jelentősége lesz annak is, hogy a csehszlovák kereskedelmi és ipari kamara irodát nyitott Kassán. Az iroda vezetőjét, Korotnoky Lajost először is arról kérdeztem, milyennek látja a kereskedelmi lehetőségeket ebben a térségben. - A térség iránt már most nagy az érdeklődés. A cégek jól tudják, hogy az ukrán és a szovjet piacról nem szabad hiányozni. Irodánk ugyancsak ez év márciusában látott munkához, de számos megbízható kapcsolatot alakítottunk ki belföldön, és a külföldi regionális irodákkal is ígéretes együttműködést indítottunk el. Részt vállalunk pl. az első ungvári nemzetközi kiállítás és vásár szervezéséből, melyet 1991. június 15től 23-ig tartanak. Erre a rendezvényre eddig negyven csehszlovák, 58 magyar és 48 ukrán cég jelentkezett. - Kassán 1850-től kezdődően működött kereskedelmi és ipari kamara, s amint azt a történelemből tudjuk, nem is rosszul... - Valóban így van, noha olyan eredményeket azért nem tudott felmutatni, mint a cseh országrészben működő kamara, de ez természetes is, hiszen ott sokkal fejlettebb volt az ipar. A kassai Ipari Kamara tevékenységét 1948ban függesztették fel. 1971-ig Csehszlovákiában csak prágai székhellyel működött a kereskedelmi és ipari kamara, amikor aztán Pozsonyban is nyitottak egy területi irodát. Természetesen az egypártrendszer központi tervutasításos módszerei a kamara működésére is rányomták sajátos bélyegüket. Ma teljesen más a helyzet. A kereskedelem liberalizálásából kifolyólag a piacgazdasági feltételek kialakítása közepette feltétlenül fontos, hogy közelebb kerüljünk azokhoz a cégekhez és emberékhez, amelyek, akik beléptek a Csehszlovák Kereskedelmi és Ipari Kamarába. Nos, ez év március 25-én Besztercebányán és egy nappal később Kassán ilyen megfontolásból nyitottunk irodát. - Mi tartozik a tevékenységi körükbe? 5- Ellátjuk tagjaink érdekképviseletét minden olyan fórumon, amely a térséget érintő gazdasági, gazdálkodói, vállalkozói vagy munkaadói ügyekben alakul, illetve szerveződik. A tagságunkat érintő specifikus - és átfogó jelentőségű kérdésekben fellépünk az önkormányzatoknál, de a központi gazdaságirányítási és kormányzati szerveknél is. Élénk figyelemmel kísérjük ennek a régiónak - a volt Kelet-szlovákiai kerület - gazdasági fejlődését, és bizonyos megoldások kezdeményezésével kívánunk hozzájárulni a visszahúzó erők felszámolásához. - Mindez az érdekvédelem szférájába tartozik, de ezen kívül gondolom, különböző szolgáltatásokat is nyújtanak? - Valóban így van. Elmondhatom, hogy bel- és külföldi gazdasági információkat vagyunk képesek rendelkezésre bocsátani, továbbá olyan szaktanácsadást is végzünk, ami pénzügyi, jogi kereskedelmi kérdésekkel foglalkozik. Legkésőbb május közepétől az okmányhitelesítést és az importszállítmányok kárszemléjét is mi fogjuk végezni. Meg kell említenem, hogy közreműködünk egy menedzserklub működtetésében is. Pozsonnyal és Prágával közösen üzleti információkat tartalmazó tájékoztatók kiadását is tervezzük. Rövidesen megjelenik az a kiadványunk, ami a privatizációval kapcsolatos tudnivalókat tárgyalja. -A kereskedelemben igen nagy a jelentősége a megbízható információknak. Tervezik-e valamilyen adatbank létrehozását? -Természetesen. A számítógépes adattárolás kivitelezése már folyamatban van. Munkatársaink most járják az üzemeket. Az alkalmat megragadva ezúton is kérem a cégek igazgatóit, hogy saját érdekükben kellő segítő szándékkal forduljanak hozzájuk, ugyanis olyan információkat gyűjtünk, amelyek a nemzetközi gyakorlatban használatosak. Ezeket az adatokat rajtunk keresztül a Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Kamara párizsi székhelyén is nyilvántartásba veszik, és az érdeklődők rendelkezésére tudják majd bocsátani. -Mondotta, hogy regionális irodájuk csak ez év márciusában látott munkához. Elárulná, hogy ebből a térségből eddig hány cég kérte felvételét a kereskedelmi és ipari kamarába? - Eddig közel 80 cég tagja a kamarának, de minden jelentkezőt még nem regisztráltunk. Ez folyamatosan történik. -Ki lehet egyáltalán a kamara tagja? ' - Bárki, aki gazdasági vagy kereskedelmi tevékenységet folytat és be van jegyezve a cégbíróságon, illetve a magánvállalkozók esetében az is elég, ha a helyhatóságnál regisztrálták a tevékenységét. - Csak a tagok fordulhatnak az irodához? ^ - Természetesen nem, jóllehet elsősorban az ő érdekeiket szolgáljuk. Szeretném hangsúlyozni, hogy mi rövidebb tájékoztatásokat a hét minden napján készségesen adunk a hozzánk fordulóknak, de a hoszszabb konzultációt igénylő kérdéseket ajánlatos előzőleg bejelenteni. Ezekkel rendszerint kedden, szérdán és csütörtökön foglalkozunk. Irodánk különben Kassán, a Technika Házában található. - Köszönöm a tájékoztatást. SZASZÁK GYÖRGY • Nem nagyon érezni adóterheinek apadását. Ezt ön is így látja? - Nem mondhatnám, hogy kíméljük az adófizetőket. Világviszonylatban nálunk az egyik legnagyobb mértékű az adózási ráta. A bruttó nemzeti termékhez mérten az adómennyiség 55 százalékot, míg máshol átlagban mindössze 40-50 százalékot tesz ki. Fokozatosan megvalósuló adóreformunk éppen ennek leszorítását szolgálja. Mivel a különböző adófajták nélkülözhetetlen bevételi tételei a költségvetésnek, csökkenésük esetén a költségvetési kiadásokat is lejjebb kell majd szorítanunk. • Elégedett az adóreform menetével? Nem lehetne felgyorsítani? -Kilencvenhárom január elsején kellene az új adórendszernek érvénybe lépnie. Addig több lépés megtétele vár ránk. Ám előrehaladásunkat három tényező is bonyolítja. Először is minden törvényt életbelépése előtt legalább fél évvel kell jóváhagyni. Eléggé összetett az egész rendszer alapját képező hozzáadottérték-adó bevezetése. Ha 1993. január elsejétől sikerül, akár újabb világcsúcsnak is elkönyvelhetjük. S nem titkolom: a hatásköri kérdések tisztázása alaposan késlelteti az adótörvények megszületését. • Mi a véleménye: gazdasági lépéseinkből nem felejtettük ki a pénzreformot? - Egyáltalán nem volt rá szükség. Messze nem érte el a pénzfölösleg azt a szintet, amikor a beváltáshoz kell folyamodni. 0 Sokan azt állítják: a gazdasági reform már tavaly elkezdődött. -Tévednek. Óriási félreértés, ha így vélik. Tavaly csak az előkészítési lépéseket tettük meg, s arra törekedtünk, hogy a rajtfeltételek minél közelebb kerüljenek az alaphelyzethez. Ugyancsak tévedés, ha valaki azt gondolja: a korona leértékelésével a kivitel növelését próbáltuk elérni. Egyáltalán nem. Meg kellett találnunk a korona hosszabb időre reálisnak vélt árfolyamát. • Elismeri a köztársaságok gazdaságának sajátosságát? - Ilyen zsákutcával már nemegyszer találkoztam. Az elsők között a ki kire fizet rá tételt húzták elő. Egyesek a három, teljesen önálló költségvetés gyakorlatára akarnak rátérni. Vagyis az újraelosztási folyamatok kiiktatását szorgalmazzák. A minap egy nemzetközi konferencián vettem részt, amelyen a fő téma az egyes régiók mérleghiányának szövetségi költségvetésből való egyensúlyba hozása volt. Ugye, mondanom sem kell, nem azért foglalkoznak nemzetközi szakértők ezzel a kérdéssel, mert a világ már mellőzi. Hasonló zsákutca a sajátosságok emlegetése is. Megpróbálunk nemzeti gazdaságokba zárkózni, ahelyett, hogy élnénk a föderáció adta lehetőségekkel. Hogy milyen megoldást látok ebben a helyzetben? Mindenképpen túl kell lépnünk a nemzeti gazdaságok kereteit és szélesebb dimenziókban kell mozognunk. Úgy kell élnünk az újraelosztási lehetőségekkel, mint máshol a világon. Ha ez nem fog menni, akkor tovább keressük majd a nemzeti sajátosságokat. Utána pedig létünk csak két gazdaságban képzelhető el. Két pénznemmel, kétféle vámmal és adóval s mindennel, ami ezzel jár. Az már nem föderáció, hanem konföderáció lenne. Más megoldást nem látok. Lejegyezte: J. MÉSZÁROS KÁROLY CSAK AZ ILLETÉKESEK HALLGATNAK A MÉRŐ- ÉS SZABÁLYOZÓRENDSZER ADOTT, DE... Losonc főutcáján a közszolgáltatások házának első emeletén található az a „boltkülönlegesség", melyet már közel fél éve két magánvállalkozó, Suba György és Sinka Kálmán üzemeltet. A hazai műszertechnika jeles gyártócége, a blanskói Metra különböző mérő- és szabályozóműszerein kívül bő választékban találhatók itt egyéb gyengeáramú készülékek és berendezések, csatlakozóelemek, kábeles adó-vevőkészülékek éppúgy, mint a másutt hiánycikknek számító egészségügyi kerámiák. A kétszáz négyzetméteren működő üzlet a maga nemében hiánypótló árukínálatával és szolgáltatásaival eddig is a vásárlóközönség érdeklődésével és megelégedésével találkozott, de jelentőségében és népszerűségében mindez eltörpült a most tervbe vett kezdeményezés mellett. Olyan mérő- és szabályozó-műszereket és komplett berendezéseket kínálnak, melyek az oly sokat vitatott lakossági hőenergiafogyasztás pontos mérését és regisztrálását tennék lehetővé. Losoncon az ügyes vállalkozók által kínált műszerek és berendezések iránt a lakosok fokozott érdeklődést tanúsítanak, az illetékesek viszont egyáltalán nem mutatnak érdeklődést. A részletekről halljuk Suba Györgyöt: - A műszerek a teljes mérő- és szabályozórendszerrel együtt - köszönet a šumperki és brünni szállítóknak - adottak. Mi addig nem rendelünk, nem rendelhetünk, míg nem tudjuk biztosan, kell+e és mennyi kell ezekből. Talán elmondanám, mit tud a rendszer: pontos regisztrációs hő- ós fogyasztásmérésről van szó. Minden egyes háztartásban a fűtőtestekre elhelyezett hőmérők és elektromágneses szelepek segítségével mérhető és szabályozható a távfűtőhálózatból felvett energia mennyisége, s az adatokat egy számítógépvezérlésű központi adatfeldolgozó rendszer kezeli. A lakosokat (olvasókat) bizonyára az árak is érdeklik. Egy-egy lakónak 15Q0-2000 koronába kerülne a nála elhelyezett érzékelőrendszer - ami a jelenlegi helyzetben és a várható árak mellett 2-3 hónapon belül behozná az árát - a központi adatfeldolgozórendszer viszont negyvenezer korona körül mozog majd. Ami előny a fogyasztónál, az pillanatnyilag hátrányként, vagy anyagi teherként jelentkezik a termelőnél. Jól tudják, nekik nemcsak a műszereket kellene biztosítani, de egy kis rendet is csinálni a vezetékeken. Ez, persze, nem valósulhat meg néhány hét alatt, és persze pénzbe is kerül, de az első lépések megtételéhez mi is segítő kezet igyekszünk nyújtani. Kezdeményezésünkkel nemcsak a lakók, vagyis a fogyasztók, de a termelők, a hőszolgáltatók és persze az üzemeltetők, a lakásszövetkezetek érdekeit is szolgáljuk. Most rajtuk a sor, mi mindenkinek a rendelkezésére állunk. Úgy érzem, a nagy horderejű feladattal kapcsolatos losonci kezdményezés példaértékű is lehet. A fiatal szakember, ha jelen esetben üzletember is, nem hazabeszél, nem csupán a saját szekerét igyekszik tolni, üzlet és ügyfeleket hajszolni. Szavai őszinte jobbító szándékot tükröznek ebben a közérdekű kérdésben... Mi, fogyasztók a felfelé kúszó árak láttán pedig jogosnak tartjuk azt az igényt, hogy csak azért fizessünk, amit elfogyasztunk. POLGÁRI LÁSZLÓ