Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-11 / 109. szám, szombat

HÍREK VÉLEMÉNYEK 1991. MÁJUS 14. EXPO '95 3 PARLAMENTI KÉRDŐJELEK A múlt hét végén lapunkban szemle­írónk részletesen foglalkozott egyes csehországi lapokban megjelent írások­kal, amelyek szerzői Alexander Dubček­nak, a szövetségi parlament elnöki tiszt­ségéből való visszahívását szorgal­mazták. A téma továbbra is terítéken van. Kí­váncsi tollforgatók firtatják, mi a vélemé­nye e kérdésről a törvényhozás tisztségvi­selőinek, egyes politikai pártok és moz­galmak vezetőinek. Szóvivője útján Vác­lav Havel köztársasági elnök is kifejtette nézetét e kérdésben, s egyértelműen Ale­xander Dubček parlamenti elnöki tisztsé­gében való maradását támogatta. Ám, ahogy kiderül néhány újabb sajtónyilatko­zatból, nemcsak a parlament elnökének visszahívását, hanem a Szövetségi Gyű­lés egész elnökségének gyökeres átalakí­tását is szívesen látnák egyes politikai erők. Megszólalt ez ügyben a parlamenten kívül és belül is levő Csehszlovák Szociál­demokrata Párt is. A CSSZDP nyilatkoza­tában hangoztatja: nem ellenzi a változást ott, ahol az célszerű, s ha e változások a kormány és az egyes minisztériumok munkájának javítását célozzák. Azonban a leghatározottabban elutasít minden olyan kísérlet, amely a politikai színtér további destabilizálását irányul. Az ilyen mesterkedések egyes politikai erők egyol­dalú előnyein kívül nem segítik elő a vi­szonyok javulását. Ivan Fiséra képviselő a parlament el­nökségének esetleges átalakításáról csu­pán annyit nyilatkozott, hogy a kérdésről folynak a tárgyalások, de konkrét javasla­tokat mind eddig nem terjesztettek elő. Véleménye szerint, s ezt nemcsak a szo­ciáldemokraták látják így, a jobboldal s különösen a polgári demokratikus párt arra törekszik, hogy a választások óta kialakult politikai erőviszonyokat a legfel­sőbb törvényhozó testület elnöksége ösz­szetételének is tükrözni kell. Ezzel szem­ben egyre többen hangoztatják Prágá­ban, hogy az ország érdekeinek nem felel meg a földrengésszerű, gyors politikai átrendeződés, s a parlament élén tovább­ra is köztiszteletben álló személyiségekre és szakemberekre van szükség. A balkö­zép képviselői klubon kívül más politikai csoportosulások és személyiségek sem értenek egyet azzal, hogy kimozdítsák első elnökhelyettesi tisztségéből a neves jogtudóst Zdenék Jičinský professzort, jól­lehet a parlamenti folyosókon már esetle­ges utódjáról is beszélnek. A Szövetségi Gyűlés Elnökségének átalakítására irányuló törekvések nem új­keletűek, hiszen a negyven tagú elnöksé­get az elmúlt hónapokban nevezték át „parlamentnek a parlamentben", sőt min­denható politbürónak is, s nemrég az elnökségi tagok többségét a plénum az elnökségi emelvényről levezényelte a képviselői padsorokba. A szabad választások eredményeként létrejött Szövetségi Gyűlés előtt rendkívüli feladatok állnak. Már eddig is tiszteletet ébresztő törvényalkotói munkát végzett ez a testület, de a gazdasági reformmal összefüggő további törvények megalkotá­sa mellett előtte áll még a szövetségi alkotmány jóváhagyása. A választópolgár ezért joggal kérdezi: Ha a parlamentben újabb és újabb politikai csatározások vár­hatók, lesz-e a honatyáknak idejük ahhoz, hogy időben és megfelelő minőségi szin­ten teremtsék meg a gyakorlati demokrá­ciához szükséges jogi feltételeket? SOMOGYI MÁTYÁS (Folytatás az 1. oldalról) pont és a, köztársaságok közötti funkciók megosztására vonatkozik. Ezen felül a köztársaságok hatáskörébe fog tartozni az export, s megállapodásra jutottak a va­luta* és az aranyalap kérdésében is. A ki? lene plusz egy tanácskozáson a résztve­vők úgy döntöttek, hogy még júniusban aláírják az új szövetségi szerződést - mondotta Jelcin, hozzátéve, hogy na­gyon nehéz lesz egyetlen dokumentum­ban összefoglalni a köztársaságok javas­latait. Mint mondotta, nem kizárt, hogy az új szövetségi szerződést nem írja alá mind a 15 szovjet/köztársaság, hanem csak kilenc vagy tíz. „ , , Ellentmondó jelentések érkeztek az ör­mény-azerbajdzsáni határ térségéből. A csütörtök esti hírek szerint a szövetségi csapatok akcióit leállították, ezt akkor Je­revánban az örmény belügyminisztérium képviselője megerősítette, hozzátéve: mindez nem jelenti azt, hogy az egész köztársaság területén felfüggesztették a katonai manővereket, tekintettel arra, hogy csupán az örmény fővárosban 2000 szovjet desszantos van. Tegnap reggel viszont már azt jelentette a Csehszlovák Sajtóiroda, hogy csütörtökön a késő esti órákban a szovjet hadsereg egységei is­mét támadást intéztek az Azerbajdzsán területén levő örmény falvak ellen, állító­lag azért, hogy megakadályozzák az ör­mény-azerbajdzsáni nemzetiségi össze­csapásokat. Jereváni forrásokra hivatkoz­va a Reuter azt jelentette, hogy a szovjet katonák az azerbajdzsáni rendőrökkel kö­zösen támadták Manasit és Uzlu közsé­geket. A két falut először tűz alá vették, majd elfoglalták. A Reuter értesülései . szerint 48 ember életét vesztette, 95—öt • pedig túszul ejtettek. Kilenc szovjet katona megsebesült, ab­ban a csapdában, amelyet tegnap hajnal­ban azerbajdzsáni területen örmény har­cosok állítottak fel. Az utóbbi tíz nap alatt a szovjet belügyi csapatok most könyvel­ték el az első veszteséget az örmény-aze­ri határtérségben. Egy magasabb ran­gú szovjet tiszt tájékoztatása szerint az akció Tatli község mellett történt, ahol a szovjet katonák tisztogató hadműveletet indítottak az illegális örmény fegyveresek ellen. A sebesült szovjet katonákat szállí­tó pilóta azt mondta, hogy ebben a térség­ben „egy második Afganisztán kezdődött el." NÉHÁNY SORBAN G öncz Árpád magyar államfő csütör­tökön fejezte be négynapos hivata­los németországi látogatását. Richard von Weizsácker elnökkel, Helmut Kohl kancellárral és több más vezetővel folyta­tott tárgyalásain Göncz Árpád meggyőző­dését fejezte ki, hogy Németország politi­kai és gazdasági támogatást nyújt Ma­gyarországnak. T iltakozásul a kormány jelenlegi gaz­dasági politikája ellen a lengyel Szoli­daritás csütörtökön országos tiltakozó ak­cióra szólított fel. A gdanszki szakszerve­zeti vezetők szerint május 22-én néhány vállalatban sztrájkot szerveznek, továbbá nagygyűléseket és felvonulásokat azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a kor­mány gazdasági és szociális politikájában elkövetett hibákra. W illy Brandt egykori német kancellár a Süddeutsche Zeitung című napi­lapnak adott tegnapi nyilatkozatában el­mondta, a Szovjetunió meggyorsítja csa­patainak kivonását Németországból. „A Mihail Gorbacsovhoz közel álló személy­re" hivatkozva Brandt azt állította, hogy az utolsó szovjet katona nem 1994 végén hagyja el Németország területét, mint ahogy azt a héten érvénybe lépett szov­jet-német szerződés határŐ2ta meg, ha­nem már 1994. január 1-e előtt. Moszkva eddig a volt NDK területén állomásozott 380 ezer katonából 30 ezret vont ki. V áclav Klaus csehszlovák pénzügymi­nisztert csütörtökön Bostonban a Suffolk Egyetem díszdoktorává avatták. Klaus beszédében elmagyarázta a cseh­szlovák gazdasági reformok fő elveit. Hangsúlyozta, az a célja, hogy a változá­sok a lehető legrövidebb idő alatt megva­lósuljanak. Az ideiglenes veszteségek árán is a minimumra kívánja korlátozni a két egymásnak ellentmondó rendszerek létét. T eszfaje Dinka etióp kormányfő csü­törtökön Addisz Abebában mutatta be új kabinetjét, amelynek fel kellene vennie a kapcsolatokat a felkelő csopor­tokkal és törekednie kellene a polgárhá­ború befejezésére. Dinkát, az ország egy­kori külügyminiszterét Mengisztu Hailé Mariam államfő két héttel ezelőtt nevezte ki a kormányelnöki tisztségbe. A 20 tagú új kabinét kilenc minisztere teljesen isme­retlen, az ENA hivatalos hírügynökség szerint az új külügyminiszter Teszfaje Ta­dessze, Etiópia eddigi állandó ENSZ­képviselője lett. I smét félbeszakadtak a salvadori kor­mány és a fegyveres ellenzék közötti béketárgyalások, s jelenleg még nem tud­ni, mikor kerül sor az újabb fordulóra - közölte csütörtöki San Salvador-i sajtó­értekezletén Alfredo Cristiani államfő. A kudarcért a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Frontot tette felelőssé. W illiam Kennedyt, Edward Kennedy szenátor unokaöccsét azzal vádol­ják, hogy a húsvéti ünnepek alatt meg­erőszakolt egy 29 éves nőt. Kennedy cáfolja, hogy ilyesmit elkövetett volna, ám David Bludworth floridai ügyész az össze­gyűjtött bizonyítékok alapján emelt vádat. Amennyiben a 30 éves orvostanhallgatót bűnösnek találják, akár 15 évi börtönbün­tetésre ítélhetik. G eorge Bush amerikai elnök köszönő levelet küldött annak a kínai állam­polgárnak, aki 10 ezer jüant (2 ezer dollár) küldött az Öböl-háborúban megsebesült amerikai katonák számára. A levelet teg­nap tette közzé Pekingben az amerikai nagykövetség. Az elnök tudatja „Csang­gal", akiről csak annyit tudni, hogy szere­lő volt, az összeget, amelyet évek hosszú során kuporgatott össze, nem fogadhatja el. Nagyra értékeli nemes szándékát, amely bizonyítja, hogy a kínai nép mély szimpátiával viseltetik az Egyesült Álla­mok iránt. P énteken az amerikai haditengerészet a Fülöp-szigetekről kivonta utolsó hadihajóját, a Sterett rakétacirkálót. Meg­figyelők ezt a lépést a manilai kormányra gyakorolt pszichológiai nyomás jeleként értékelik. Az amerikai támaszpontokról szóló tárgyalásokon ugyanis eddig "nem sikerült megállapodni a bérleti dijakról és arról sem, hogy az amerikai fegyveres erők meddig használhatják a Fülöp-szi­geteki bázisokat. VIRÁGTERMELŐK ÉS DÍSZNÖVÉNYFORGALMAZÓK, FIGYELEM! A Vitrotechnika eladásra kínál laboratóriumi (merisztém) - gerbera- és dísznövénypalántákat: - Syngonium, Banán, Korallvirág, minirózsa, Cordyline • Cikus - Lyráta - Robusta - Benjamin Fátsia, Spatysillum. Továbbá: Cynbidium orchideákat (magyarországi behozatal) Érdeklődjön a következő címen: VITROTECHNIKA Akácfa utca 6 929 01 Dunaszerdahely Tel.: 0709/246-95 (Plver) A legszebbet nálunk a legolcsóbban! ÚP-453 V eszélyben van Európa békéje. Ez nem túlzás, nem frázis, nem lehet a jugoszláv válságot egy kézlegyintéssel elintézni, hogy ugyan, az a Balkán... Az érthető, hogy Jugoszlávia közvetlen szomszédai, Magyaror­szág, Ausztria, Olaszország, aggódnak. Párbe­szédre szólítanak fel, s bár kerülik a látványos katonai intézkedéseket, erőfelvonultatást, csend­ben mégis erősítik határaik védelmét. Mert mind­három országban tudják, egy esetleges jugoszláv polgárháború beláthatatlan következményekkel járna, menekültáradatra, fegyveres incidensekre, terrorista akciókra is számítani kellene. És ne­hogy azt higgyük, hogy mindez bennünket nem érintene, csak a közvetlen szomszédokat. Márpedig a polgárháború veszélye még nem múlt el attól, hogy a háromnapos válságtanács-, kozás végén, csütörtökön az államelnökség tag­jai és a köztársaságok vezetői egyhangúlag fo­gadták el a további vérontás megakadályozását szolgáló határozatokat. Mert nagyon sok még a ha, és nagyon sok fegyver van a lakosságnál, a különböző szélsőséges nacionalista csoportok­nál. A legnagyobb ha: ez a határozatcsomag akkor jelenthet alapvető lépést a helyzet konszo­lidálása felé, ha a gyakorlatban is következete­sen be tudják tartani. Ez pedig nem lesz könnyű, amit a tegnapi hírek is bizonyítanak. Egy puszta határozattal a nacionalista szenvedélyek sem csillapíthatok le. Ugyanakkor a csomagban bizo­nyos ellentmondások is felfedezhetők, s helyen­ként a kecske és a káposzta elvének az alkalma­zása is kiérezhető. Ez utóbbit nem is lehet felróni,' mert valamiféle kiegyensúlyozó törekvés vezette, olyan értelemben, hogy ha az egyik pontban a horvát álláspontnak kedveztek, akkor a másik­ban biztos, hogy a szerbeké került előtérbe. Nézzük a konkrétumokat. A biztonság fő ga­rantálója a hadsereg. A többnyire szerbek által lakott horvátországi területeken csak a katona­ságnál és a szövetségi belügyminisztérium ala­kulatainál lehet fegyver, s elrendelték a tartalékos rendőrök (horvát) mozgósításának a leállítását is. A civilektől, az illegális csoportoktól begyűjtik a fegyvereket, e feladat végrehajtásáért is a had­sereg felel. És most a buktatókról. Tudjman horvát elnök máris sérelmezte: a ha­tározat Horvátország legitimitásának, jogkörei­nek tiszteletben tartását hangoztatja, ugyanakkor kizárja a horvát rendőrséget a rend és a bizton­FELTÉTELES MÓDBAN ság helyreállításából (a szerbek lakta vidékeken). A hadsereg jogköreit egy hónapra kibővítették a fő tűzfészkekben, de ezek a jogkörök a rendkí­vüli állapothoz képest mégiscsak korlátozottak. A rendkívüli állapot mellett a katonák kardoskod­tak, tiltakoztak ellene viszont a horvátok. Mert a jugoszláv hadsereg ugyan többnemzetiségű, de a tisztikar túlnyomó többségét szerbek alkotják. így a horvátok kénytelenek megelégedni azzal az eredménnyel, hogy az irányítás nem csúszik át a konzervatív tábornokok kezébe, a horvát rend­őrség diszkriminálásának viszont a szerbek örülhetnek. De még ez sem minden. Rengeteg a gyanúsít­gatás, óriási a bizalmatlanság. Zágrábban azt kérdezik, a szerb többségű katonaság egyformán fog-e eljárni a fegyverbegyűjtés során a horvá­tokkal és a szerbekkel szemben? Tény, hogy Szerbiából fegyveres csoportok szivárogtak át Horvátországba, s szították ott a zavargásokat, provokálták az összecsapásokat. Ezek vissza­mennek Szerbiába, megtartják fegyvereiket, és hol a garancia arra, hogy majd áz első alkalmat kihasználva nem hajtanak végre olyan akciókat, mint Borovóban? Mert már az is bebizonyoso­dott, hogy ebben a horvátországi községben a szélsőséges csetnik vezető, Vojiszlav Seselj emberei mészárolták le a 12 horvát rendőrt, nem a falusiak. Ezzel maga Seselj dicsekedett egy sajtóértekezleten Belgrádban/és a szerb vezetés nem tett ellene semmit! Azt is kimondja a határozat, „Horvátország és a szerb nép legális képviselőiből egy közös bizottságot kell alakítani", amely azonnal hozzá­kezd a politikai problémák megvitatásához, bele­értve az alkotmányos megoldásokat, az esetle­ges autonómia kérdését is stb. Már csak azért is szkeptikus az ember, mert az alkotmányos kérdésekben a köztársasági elnö­kök sem tudnak hónapok óta dűlőre jutni. Az autonómiát illetően Horvátország esetében csak az úgynevezett Krajináról lehet szó. Ezt a horvát­országi szerbek kiáltották ki önkényesen, azzal, hogy Szerbiához akarnak csatlakozni. Zágráb az ilyen autonómiát természetesen nem ismeri el, s Belgrádot vádolja a területén élő szerbek felbúj­tásával, mondván: a posztkommunista szerb ve­zetés destabilizálni akarja a demokrácia útjára lépett Horvátországban a helyzetet. K érdés, hogy a jugoszláv hadsereg pártat­lanul tudja-e teljesíteni a most rábízott feladatokat, s az ellenségeskedő köztár­saságok kormányaiban lesz-e annyi politikai aka­rat, józanság, hogy ebben partnerek legyenek. Emlékeztetni kell arra, egy nappal korábban a szövetségi kormány hozott egy - szerintem rendkívül fontos - határozatot: be kell szüntetni minden olyan párt, csoport, politikus tevékenysé­gét, amelyek, illetve akik a nacionalista gyűlölkö­dést szítják. Nem kell magyarázni, miért olyan lényeges ez: a tömegeket könnyű felheccelni. MALINÁK ISTVÁN A kereskedők, iparosok és a 22 kerületi önkormányzat kívánsága ellenére a fővá­ros közgyűlése csütörtökön, május 9-én este úgy döntött: nem támogatja a Buda­pest-Bécs világkiállítás megrendezését. Sem 1995-ben, sem esetleg 1996-ban. Az Expóra az MDF, az MSZP és a KDNP voksolt, ellene a FIDESZ és az itt többségben levő SZDSZ. Az utóbbi egyik képviselője odáig ment, hogy a megren­dezés várható költségeit illetően a kor­mány szándékos félrevezetésével vádolta meg Baráth Etele kormánybiztost, a prog­ramiroda vezetőjét. Az ellenzők véle­ményét legjobban a FIDESZ erre az alka­lomra kiadott „Expo: hidak a múltba" című brosúrája foglalta össze. Két fordu­latot érdemes idézni érvrendszerükből, amelyekkel a világkiállítás mellett szóló­kat igyekeztek cáfolni. „A hatalmas beru­házások húzó hatást gyakorolnak a ma­gyar gazdaságra". A világkiállítás nagy beruházásait, (szállodaépítés, távközlési rendszer, vas­úthálózat, tömegközlekedési eszközök) túlnyomó részben idegen tőkével, külföldi cégek fogják megvalósítani. Nemcsak pénzünk nincs elég: a hazai ipar nem is képes ezek előállítására a kívánt színvo­nalon. Az építés, beszállítás, az üzemel­tetés és az ezekhez kapcsolódó áruim­port gazdaságélénkítő hatását elsősor­ban a koncenpciókat elnyerő nyugati be­ruházók ipari környezetében fogja kifejte­ni. A nyugati turisták által keresett fo­gyasztási cikkek nagy része is csak im­BUDAPESTNEK NEM KELL... portból teremthető elő. A tervezett vasút­fejlesztéshez még a síneket sem tudjuk idehaza előállítani. „A nehézkesen átalakuló magyar gaz­daságot lépéskényszerbe hozza, tempó­váltásra ösztönzi, versenyhelyzetet te­remt, igazi vállalkozói magatartásra nevel". E vélekedésnek épp az ellenkezője igaz. Az ágazati lobbyk, posztállami nagy­vállalati vezérkarok épp azért lelkesednek a világkiállításért, mert ez az utolsó esé­lyük, hogy a parancsuralmi iparfejlesztés negyvenesztendős „rendkívüli állapotát" meghosszabbítsák még egy évtizeddel. E tragikus történetnek, mely a vas és az acél országának meghirdetésével kezdte és a vízlépcsőrendszerrel végezte, szatír játéka lesz a világkiállítás... A közgyűlés döntése formailag nem köti a kormányt és a parlamentet. Csepel küldötte kijelentette, ha a „nem" döntés után a kormány hozzájuk fordul, ők igent fognak mondani. Hajas Ervin, a világkiállí­tás tervezett budai részének otthont adó Budafok polgármestere szerint egyene­sen semlegesíthető a főváros elzárkózá­sa, ha a készülő fővárosi törvény elsősor­ban a kerületekre bízza a szakhatósági engedélyek kiadását. Mint az ismert, Bécs Budapest nélkül is megrendezi az Expót. Ha ez bekövet­kezne, már csak földrajzi közelségénél fogva is, Pozsony többet profitálna belőle, mint Budapest. 1 V. PAIZS GÁBOR, Budapest ÖRMÉNY-AZERI VISZÁLY: EGY MÁSIK AFGANISZTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents