Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-10 / 108. szám, péntek

1991. MÁJUS 10. MOZAIK 4 Ml LESZ A MOZGÁSSÉRÜLT GYEREKEKKEL? Nehezen mozognak, és segítség nélkül nem boldogulnak. Gyermekkoruktól inté­zetben laknak, ahol szakemberek fel­ügyelete mellett tanulnak meg írni, olvasni - élni. A letűnt rendszer vezetői legszíve­sebben elrejtették volna őket, ne lássa a világ a színvonalas szocialista egész­ségügy kudarcát. A mozgássérült és szel­lemi fogyatékos gyerekek, de a felnőttek is többnyire messze az egészségesektől, nedves, lepusztult kastélyokban éltek, s ez volt az oka annak, hogy csak ritkán találkozhattunk velük. 1989 novemberét követően egyre több szó esett rokkant embertársaink életfeltételeinek javítása szükségességéről. A múlt hibáit orvosolni akarván össznépi adakozás indult, alapít­ványok létesültek. Ám most, alig tizenhét hónappal a gyengéd forradalom után a pozsonyi mozgássérült gyerekek inté­zete veszélyben forog. Ezért annak veze­tője a sajtóirodán keresztül próbálja fel­hívni az illetékesek figyelmét, a gyerekek érdekében sürgősen lépni kell. -Intézetünket 1937-ben helyezték el ezekbe az épületekbe azzal, hogy hamar rosan megkapják a mostani katonai kór­ház épületét. Pozsonyban tulajdonkép­pen a mozgássérült gyerekek (6-tól 19 Kényszerből - tolókocsi nélkül éves korukig) provizórikus körülmények között élnek, tanulnak. Az új intézet építé­sét 1963-ban hozták szóba, majd ismét 1972-ben, de az üres beszédet nem kö­vették tettek. Amikor a helyzet tarthatat­lanná vált, tizenhat éwel ezelőtt felépült egy 80 személyes internátus, ám szűk folyosóival, magas lépcsőivel már akkor sem felelt meg a mozgássérültek igényei­nek. Az Unimo néven ismert épület ideig­lenesen ugyan megoldotta a gyerekek elhelyezését, ám már nyolc éve „túlélte önmagát". Az épületben formaldehid és azbeszt károsítja az amúgy is beteges gyerekek egészségét, ám tűzbiztonsági­szempontból sem veszélytelen. Félve mondom ki, négy évvel ezelőtt Cseh­országban leégett egy ilyen Unimo-ház, s néhány mozgássérült benne égett. A körzeti higiénikus - jogosan - figyel­meztetett arra, hogy 1991. május 31-ig oldjuk meg a 80 gyerek elhelyezését, mert az internátust kiürítteti! Ezt mi csak helyeselni tudjuk, ám mi lesz a gyerekek­kel? - tette fel a kérdést az intézet vezető­je, dr. Miroslav Kurie. Pénz volt, nincs -Az eltelt esztendők alatt nem volt lehetőség arra, hogy felépüljön az új inté­zet? - kérdeztük döbbenten. - Ki törődött, kit érdekelt a gyerekek sorsa? - kérdezett vissza dr. Kuric. Elmondta, a felettesek (Munka- és Szociális Ügyi Minisztérium) több évtizede hitegették őket azzal, hogy a negyedik városkerületben, Dúbravkán, új, korszerű intézet épül majd. A munkála­tok 1990 októberében kezdődtek volna... de továbbra sem történt semmi. Pedig készen áll a több mint 3 millió koronás terv, s a Katonai Építkezési Vállalat megígérte, gyorsított ütemben dolgozná­nak. Tavaly a mi­niszter kijelentette, hogy az építkezés költségeit, a 187 mil­lió koronát állják... Hol van ma a pénz­összeg?! Sajnos, nincs elkészítve az építkezési terület sem, a 80 kiskerttu­lajdonos közül 24­gyel nem tárgyalt a mai napig senki sem. Igaz, a kerte­kért a többiek sem láttak egyetlen fillért sem! Az intézet dolgo­zói úgy gondolták, maguk veszik kézbe ügyeik intézését, és a minisztériumtól csupán a költségek fedezését várták el. - Láttuk, hogy az új intézetből egyelő­re nem lesz semmi. Ám nekünk égető szükségünk van az épületre, az Unimo helyett egy korszerű szálláshelyre. Talál­tunk magánvállalkozót, s ígéretet kap­tunk, hogy év végéig állni fog a ház. Csak hat-hét millió korona kell hozzá... S mit tett a minisztérium? Ezt a megoldást - pénzhiány miatt - ismét elutasította. Érvelve azzal, hogy az intézet jövője - az új hídra vezető út építése miatt - bizony­talan. Mi másképp gondolkodunk. Ha egyszer felépül az új intézet, s elkerülünk A VÉRADÁSRÓL - ORVOSSZEMMEL NEKED IS SZÜKSÉGED LEHET RÁ NYITRAI VÁSÁRFIÁK Napjainkban megengedhetetlen é? sokba kerülő luxus (a múltban sem volt olcsó), ha a nyitraihoz ha­sonló kiállítási terület évente csak néhány napon át szolgálja a közér­dekeket. A formálódó piacgazdaság igényeivel összhangban az Agro­komplex Vállalat felelős vezetői is felülvizsgálták eddigi gyakorlatukat, s a jövőben a rendelkezésükre álló kiállítási területet az egész év folya­mán hasznosítani fogják. Az elkép­zelésekről az Agrosalon megnyitása alkalmából tartott sajtóértekezleten Ladislav Švihel igazgató beszélt.' Elmondta, jövőre már nyolc kiállí­tást szerveznek, s amikor éppen nem lesz valamilyen kiállítás, kultu­rális-társadalmi rendezvényeknek, vásároknak és szüreti ünnepségnek adnak otthont a pavilonokban. A jö­vő terveiből néhány már az idén megvalósul. A nemzetközi bútorkiál­lítás és az Agrosalon után júniusban rendezik meg az iskolai segédesz­közöket, számítógépes oktatóprog­ramokat, szemléltető eszközöket, játékokat, tankönyveket stb. bemu­tató MEDACTA nemzetközi kiállí­tást, szeptember-október fordulóján pedig az építő- és faipari bemutatót. Ez utóbbit megelőzően augusztus második felében kerül sorra a ha­gyományos Agrokomplex nemzet­közi mezőgazdasági kiállítás és vá­sár, amelynek központi témája ezút­tal az agroökológia lesz. A korábbi­aktól eltérően az ökonómiát és öko­lógiát párhuzamba állító szemlélet nem egy központi pavilon témája­ként „díszbe öltöztetve" jelenik meg, hanem a vásár egészén érvé­nyesül. A gépek részlegén éppúgy mint a növénytermesztés vagy az állattenyésztés eredményeit felvo­nultató részeken. A figyelem közép­pontjában nem az alternatív, hanem a természetet és a környezetet védő hulladék- és maradékmentes terme­lési módok állnak majd. Azok a gaz­dálkodási eljárások és technológiák, amelyek során csak az és annyi kerül a talajba, ami s amennyi az optimális hozamok eléréséhez szük­séges. Akik elmentek az Agrosalon kiállí­tásra, már azon vállalati elképzelé­sek és tervek előjeleit is látták, ame­lyek a mezőgazdaság fellegvára cí­met joggal kiérdemelt Nyitrát a bú­tor városa jelzővel is szeretnék felru­házni. Ezt célozza a bútorkiállítás és -vásár. A B pavilonban látható nyu­gati gyártmányú szekrénysorok, há­lószoba- és konyhabútorok, ülőgar­nitúrák, fiú- s lányszoba-bútorok, valamint irodai berendezések a nagypénzűeknek lehetővé teszik „gondjaik" megoldását, másokat ámulatba ejtenek, a hazai gyártókat pedig remélhetőleg ösztönzik majd, hogy emeljék minőségi mércéiket. Annál inkább, mivel a bemutató és árusító cég a jövőben nemcsak be­hozatallal, hanem bútorexporttal is foglalkozni szeretne, s ehhez az akaraton túl megfelelő minőségi ter­mékek kellenek. Az igazgató elképzelései már tovább járnak. Az idei bútorkiállítást jövőre egy állandó jellegű országos bútor-mintabemutatóvá szeretnék átminősíteni. Erre a célra megfelel­ne a kiállítási terület legnagyobb csarnoka, amelyben a mezőgazda­sági kiállítás idején az állatbemuta­tókat és árveréseket tartották. Az eredeti tervek szerint a kiállítások közötti időszakban a csarnokot téli­stadionként, illetve cirkuszi bemuta­tókra használták volna, de a megfe­lelő beruházásra a városnak egyelő­re nincs pénze. Ezért átmenetileg a bútor-mintabemutató céljaira hasznosítanák. Ez az előbbi elképzelésekkel el­lentétben nem igényel számottevő beruházást, ugyanakkor egész év­ben vonzaná a látogatókat. Keres­kedőket, üzletembereket, hazaiakat és külföldieket egyaránt. Az érdeklő­dést minden bizonnyal növelné a szomszédos területen kiépített ter­mészetbeni mezőgazdasági múze­um, amely nemcsak korabeli látniva­lóival érdekes, hanem (pékségével, hontvidéki hajlékaival, jellegzetes borospincéjével) a vendéglátás szempontjából is hasznosítható egységgé varázsolható. (egri) Délután háromkor, fontos szakmai megbeszélés közben megszólal a telefon az íróasztalomon: - Doktor úr, egy súlyos műtét előkészítéséhez vérre van szüksé­günk. El tud jönni holnap reggel vért adni? Természetesen nem ez a szokásos for­mája a véradók toborzásának, de mivel a vércsoportom elég ritka, engem rend­szerint így hívnak vért adni. Az ABO csoport szerint A res vérem van, ez még semmi különös, de a gének játéka folytán Rh negatív vagyok. Az Rh vércsoportrendszert 1940 körül fedezték fel, és nevét onnan kapta, hogy ez a rendszer majdnem azonos a rhesus majmok egyik vércsoportrendszerével. A rendszer eléggé bonyolult, de a gyakor­lat számára az a fontos, hogy nálunk az emberek 85 százaléka Rh pozitív és csak a fennmaradó tizenöt százalék negatív. E vércsoport nagyon fontos a szülészet és a gyerekgyógyászat szempontjából is. Ha ugyanis Rh negatív anya méhében Rh pozitív magzat fejlődik, akkor megtörtén­het, hogy az anya szervezetében ellen­anyagok keletkeznek saját magzatja el­len. Rossz (fel nem ismert és nem kezelt) esetben a következő terhesség alatt a már készenlétben levő ellenanyagok súlyosan károsíthatják a második baba szöveteit. Ezért nagyon fontos, hogy Rh negatív betegek csak Rh negatív vért kapjanak. Visszatérve a telefonhíváshoz - meg­próbálom a lehetetlent, átrendezem a másnapi programomat és természete­sen igent mondok. Este már nélkülöznöm kell a jó házi szalonnát és a többi nehéz ételt, alkoholt. Reggeli: tea és péksütemény vaj nél­kül. A véradó lapom, amelyre 1977-ben, Lőcsén került az első bejegyzés, már elő van készítve. Egy szúrás a bal könyökvé­nába (nálam ez a vékonyabb) - egy kémcsőnyi vörös vér a laboratóriumi vizs­gálatokhoz. A vérképem most is olyan, mintha a tankönyvből másolták volna. Az sem mellékes, hogy 1987 január elseje óta minden adag vért és vérkészítményt kivizsgálnak a félelmetes HIV vírusra, az AIDS kórokozójára. Az ügyeletes orvosnő, megvizsgálja a szivemet és a tüdőmet, és megméri a vérnyomásomat. Utána még kapok egy csésze teát, és irány a várószoba. Meg­mosakszom és sebészköpenyt adnak rám, annak ellenére, hogy nem én fogok operálni. , A személyzet üvegfal mögött dolgozik, ami azért kár, mert még a fülig steril innét, a kollégium épületét a város a moz­gássérültek igényeit is kielégítő szállóként hasznosíthatná. Mert hol van a városban olyan szálloda, amely - gond és korlátok nélkül - fogadhatná a mozgássérülteket?! De elég volt a beszédből, nézzük meg az intézetet, a gyerekeket - invitált a vezető. Míg sorra jártuk az öreg házakat (a 40 személyes fekvőrészleget, a műhelyeket, a kisegítő iskolát, az egészségügyi és rehabilitációs részleget), kísérőnktől meg­tudtuk, hogy a kisegítő iskolásokból 64 tanuló szakmát tanul. Kertészek, könyv­kötők, cipészek válnak a fiúkból, a lányok pedig varrni tanulnak. Megtudtuk, a for­galmas út szomszédságában található in­tézetben (Dúbravkai út) 197 gyerek él. Vannak, akiket szüleik csak karácsonykor és a nyári szünetben visznek haza, sokan hazajutnak a hétvégeken, 57 pozsonyi gyereket naponta hoznak-visznek, s él az intézetben néhány állami gondozott is. - Fél éve, amióta átvettem az intézet vezetését, számtalan levéllel fordultam a kormányfőhöz, az SZNT elnökéhez, a képviselőkhöz, a miniszterekhez. Ered­ménytelenül. Bűn az, ha mi azt szeret­nénk, hogy tanulóink boldoguljanak, s ja­vuljon egészségi állapotuk?! Ennek érde­kében az intézet 150 alkalmazottja meg­tesz minden tőle telhetőt. Tény, 1989 novembere óta megváltozott az életünk. Ám nem a hazaiak segítettek, hanem a külföldiek. A szomszédos országokból - Ausztria, Olaszország, Svájc, Hollandia - számos intézet vezetője járt nálunk és felajánlották segítségüket. Tavaly nyáron 40 intézeti mozgássérült eljutott Olasz­országba, Ausztriába és az idén Svájcba utazhatnak. Ezenkívül kaptak ruhafélét, ortopéd cipőket, játékokat. S ha minden igaz, a hollandok jóvoltából kiváló minő­ségű rehabilitációs eszközökhöz jutunk, s ha volna helyünk, egy amerikai alapít­vány támogatásával átépülhetne az egész rehabilitációs részleg. Mint említet­tem, nem várunk tétlenül mi sem. Szep­tembertől hypoterápiával szeretnénk gyó­gyítani a mozgássérülteket. S mi az a hypoterápia? Torna lóháton, amelynek Nincs felvonó... zöldbe bugyolálás ellenére is látni, hogy nagyon csinosak a laboránsok, akik ott dolgoznak. De az is lehet, hogy ez is szakmai trükk, hogy a férfiak szíve gyor­sabban dolgozzon véradás közben. A másik szúrás - kissé vastagabb tűvel - a jobb oldali vénába megy. Aztán csak fekszik a2 ember, nyitja-zárja az öklét (ez a mozgás segíti a vér áramlását) és azon gondolkodik, miért kevés az ön­kéntes véradó. Van, aki undorodik a vértől. A vér pontosan olyan szövet, mint a többi, csak piros a színe. Igaz, alvadás közben raga­csossá válik. Ez is természetes folyamat, mert véralvadás nélkül a legkisebb sérü­lés esetén is elvéreznénk. A krimikben látható holttestek lehetnek ijesztőek vagy undorítóak, ott viszont a vért festék he­lyettesíti. Van, aki összeesik, ha vért lát. Ez egy ismeretlen eredetű reflex - nincs semmi köze a félelemhez vagy a hisztéri­ához. Erős akarattal le is lehet győzni. A kassai egyetemi kórház transzfúziós osztályának orvosa szintén összeesett, amikor orvostanhallgató korában először látott vért. Sokan azt állítják, hogy a véradás Dr. Miroslav Kuric (Méry Gábor felvételei) hatására lazábbá válnak az inak, s felen­ged a izületek merevsége. Nem titok, szeretnénk, ha végzett tanulóink egy-két évig még az intézetben dolgozhatnának. Kertészkednének, javítanák a többiek lábbelijét stb., természetesem bérért. Va­lamennyien jól járnánk, és számukra is könnyebbé válna az egészségesek társa­dalmába való beilleszkedés. Szűk folyosókon A fekvőrészlegen az ebéd utáni tisztál­kodás közben zavartuk meg a lakókat. A tolókocsikban ülők érdeklődve figyeltek bennünket, látszott rajtuk, felismerik kísé­rőnket. Az osztályon 1968 óta tizenhét apáca dolgozik és létszámuk nemsokára szakképesített kedvesnővérekkel bővül. - A gyerekeket nem akarjuk pélenkáz­ni, ezért a nap folyamán többször visszük őket a WC-re. Ám az 50-70 centiméteres szűk folyosón nem fér el hazai gyártmá­nyú tolókocsi, ezért a tizenéveseket ka­ron, ölben cipeljük a kis helyiségekbe - magyarázta a megmagyarázhatatlan helyzetet dr. Soňa Tomková főorvos. - Az ebédlőben pedig hol étkeznek, hol játszanak, hol tanulnak a gyerekek. Cso­da, hogy ezeket látva a higiénikus haja az égnek áll?! És mi még szerencséseknek mondhatjuk magunkat, hiszen az épület­ben többnyire működő felvonó könnyíti helyzetünket. A kollégiumban, ha a béna gyerekek a szobájukba akarnak jutni, kénytelenek a lépcsőkön vonszolni ma­gukat. A kollégium Unimo épületében járva észre kellett vennünk a hiányosságokat. A repedezp falakat, a fedetlen villanyve­zeték-hálózatot, a falépcsőket, a túlzsú­foltságot. - Hát ezért fordultam a sajtóirodához is, hátha a közvélemény hatására meg­mozdul valami - vallotta be dr. Kuric. - Es még nem is szóltam arról, hogy az évi költségvetésünkből nem tudjuk fedezni a megnövekedett étkeztetési, fűtési stb. költségeket. Százkilencvenhét gyerek ne­vében hadd kérdezzem tehát, meddig kell élnünk ebben a bizonytalanságban, és miért? PÉTERFISZONYA káros - fertőzést vagy leukémiát okozhat. Ezeknek az állításoknak nincs semmi alapjuk. A vérvétel és a vér feldolgozása abszolút steril körülmények között történik és nincs adat arról, hogy a volt véradók között magasabb a leukémiás vagy más daganatos betegek aránya, mint azok között, akik soha nem adtak vért. Ellenke­zőleg, a véradás előtti laboratóriumi és orvosi vizsgálat fényt deríthet a lappangó betegségekre is. A vérkészítményeket külföldön jó pénzért eladják. A kassai kórház évente 7500 liter vért dolgoz fel, és ez nagyon szűkösen elég a város és környéke kór­házai, betegei számára. Jelenleg szó sem lehet vérkészítmények exportjáról. Van, akit az zavar, hogy a véradás nálunk ingyenes, vagy majdnem ingye­nes, mert a fizetett véradásért is csak 200 korona jár. Bezzeg külföldön! Nálunk egyelőre az orvosi ellátás (minden ismert hibája és visszássága ellenére) és a véra­dói díjazás átértékeléséről majd akkor lehet beszélni, ha működni kezd a beteg­biztosítási rendszer. Külföldön pedig nem nagyon fogadják el a mi számító véradó­ink jelentkezését. A legfőbb ok szerintem a közömbös­ség. De mire ide jutok az elmélkedésben, megtelik a félliteres üveg, és ezért az olvasóra bízom, gondolkozzék el minden­ki saját maga ezen a kérdésen. A transz­fúziós osztályt minden nagyobb város kórházában könnyű megtalálni. DR. RÁCZ OLIVÉR

Next

/
Thumbnails
Contents