Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-10 / 108. szám, péntek

1991. MÁJUS 10. HÍREK - VÉLEMÉNYEK KOALÍCIÓS TÁRGYALÁSOK Szerdán, az esti órákban újra találkoz­tak a kormánykoalíciót alkotó pártok kép­viselői. A koalíciós tárgyalásokon elsősor­ban az alkotmánytervezetekkel foglalkoz­tak. Mint azt Tóth Károly, az FMK főtitká­ra elmondotta, május 10-én utaznak Lányba a koalíciós pártok képviselői, s a szerdai tárgyalások arról szóltak, miként lépnek föl a lányi megbeszélése­ken. Szóba kerültek továbbá a miniszter­helyettesi posztok, a tárgyalópartnerek koncepcionális kérdésekről beszéltek. A Független Magyar Kezdeményezés képviselői két nagyon fontos kérdést ve­tettek föl. Most, hogy előreláthatólag elfo­gadják a földtörvényt, a mezőgazdasági tárcának azonnal, gyors ütemben ki kell dolgoznia egy széles körű koncepciót a mezőgazdaság átszervezésére, a me­zőgazdasági politika kialakítására. A má­sik kérdés a községek vagyona. A köz­ségekben az utolsó tartalékok is kimerül­tek, tehát nagyon gyorsan politikai kon­szenzusra kell jutni és radikális lépéseket kell tenni ebbe az irányba. -ász­RÖVIDEN A győzelem napja alkalmából irt cikket a szovjet Pravda tegnapi számába Dmitrij Jazov honvédelmi miniszter. Sajnálattal szólt arról, hogy a Varsói Szerződés kato­nai szervezetének felszámolása nem ve­zetett a tömbök nélküli európai biztonsági rendszer kialakításához. Jazov szerint a Szovjetunió hátrányára változtak földré­szünkön az erőviszonyok, Moszkvának a NATO hatalmas katonai masinériájával kell szembenéznie, és a párizsi leszerelé­si szerződés megvalósítása ezt a hátrányt csak növeli. Veszélyesnek tartotta egyes nyugati körök törekvését az ,,új világ­rend" létrehozására, amely az amerikai fölényre épülne. Jazov szerint ezek a ten­denciák főleg az öböl-háború után erő­södtek fel. A Cseh és a Szlovák Köztársaság közötti államszerződésről nyilatkozott tegnap a Csehszlovák Sajtóirodának a cseh és a szlovák kormányfő. Ján Čarnogurský elutasította azt a nézetet, hogy az államszerződés megkötésének előfeltétele a közös cseh-szlovák állam felbomlasztása. Kifejtette, hogy a szerző­dés értelme a föderáció átalakítása. Kije­lentette továbbá, hogy az KDM nem ra­gaszkodik az államszerződés megjelölés­hez. Petr Pithart szintén arra figyelmezte­tett, hogy nem lehet szó az eddigi állam­szövetség szétválasztásáról és újbóli fö­deratív egyesülésről. Véleményt nyilvánított a szövetségi kormány szerdán megtartott ülésén az elnyomás időszakáról szóló törvényjavas­latról. A szövetségi kormány olyan állás­pontra helyezkedett, hogy az 1948-1989 közötti időszak értékelése nem jogi, ha­nem politikai valamint erkölcsi természetű és történelmi elemzést igényel. Az állás­foglalás arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslat kételyeket támaszthat az ér­vényben lévő jogi előírások folytonossága iránt, annak minden belpolitikai és nem­zetközi következményeivel együtt. FÉLMILLIÓ A NYOMRAVEZETŐNEK Erőteljesen folyik a nyomozás azok után az ismeretlen tettesek után, akik május 6-án a prágai Nemzeti Galéria gyűjteményéből ellopták Pablo Picasso négy alkotását. Ján Lángoš szövetségi belügyminisz­ter a Csehszlovák Sajtóiroda munkatár­sának adott nyilatkozatában elmondta egyebek között, hogy a nyomozáshoz felajánlotta együttműködését a világ egyik legrégibb és legnagyobb nyomozószer­vezete, a Pinkerton cég, mely nemrégi­ben hazánkban is irodát nyitott. A cég egyúttal félmillió korona jutalmat is fel­ajánlott annak a személynek, aki a nyo­mozást, azaz a képek megtalálását, vala­mint a tettesek elfogását elősegítő infor­mációt tud nyújtani. A lakosság a követ­kező, a szövetségi rendőrség központjá­ban külön erre a célra létrehozott telefon­számon tehet bejelentést: 8582024. Vala­mennyi, ezúton szerzett információt szi­gorúan bizalmasan kezelnek. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. május 10-től Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 53,33 Francia frank 5,30 Német márka 17,94 Olasz líra (1000) 24,28 Osztrák schilling 2,55 Svájci frank 21,19 USA-dollár 31,01 HARSONÁK ÉS TAPSVIHAR (Folytatás az 1. oldalról T don mögé szorított embereket. Diana vi­rágcsokrokat kapott, s kijutott neki a „hó­dolók" kézcsókjaiból is. Egyébként Diana eleganciája, mint mindig, most is tökéle­tes volt. A Mirbach-palotában tett rövid látoga­tás és a kormányhivatal tükörtermében megtartott ünnepi ebéd után a brit királyi konvoj Dévénybe hajtatott, onnan pedig Brünnbe. (urbán) xxx Brünnben több ezres tömeg várta a trónö­rökös házaspárt. A hercegnőt népviselet­be öltözött gyerekek köszöntötték, majd a polgármester látta vendégül Károlyt és Dianát. A brünni látogatás legfontosabb eseménye a BETEC 91 címmel, angol nyelvtanárok nemzetközi konferenciája volt, amelyen Károly herceg is fölszólalt. Ezután csehországi angoltanárnőkkel be­szélgetett a herceg. -ász­Tegnap Prágában folytatódott a hercegi pár látogatása. Délelőtt František Tomá­šek hercegprímás fogadta az anglikán egyház leendő fejét. Megelégedéssel nyugtázta, hogy a hercegnő éppen látás­és hallássérült gyerekek intézeteit és is­koláit látogatta meg, és hogy nem sze­rény lehetőségeit különböző jótékony célú alapítványokban használja fel a mylady. A trónörökös pár tegnap a Charta 77 aláíróinak egy részével ebédelt és itt találkozott először Jirí Dienstbier kül­ügyminiszterrel. Délután meglátogatták az olšanyi te­metőt, ahol lerótták kegyeletüket a II. világháború áldozatainak sírjainál. A hercegnő délután a British Airways különgépével hazautazott. Károly herceg ma megtekinti a jezeríi kastélyt s ezután befejezi hazánkbeli látogatását. JELENTŐS LÁTOGATÁS VOLT ZÁSZLÓS GÁBORRAL BESZÉLGETETT AZ ÚJ SZÓ ÉS A SZABAD EURÓPA RÁDIÓ Károly herceg és felesége személyé­ben Szlovákiába nem a hivatalos brit képviselet látogatott el. Ennek ellenére nagy előrelépés a látogatás. Hogy mi­ben, ezt kérdeztük az egyik vendéglá­tótól, Zászlós Gábor kormányalel­nöktől. - A látogatás jelentőségét két részben fogalmaznám meg. Az egyik a politikai, a másik a gazdasági rész. Közismert, hogy a közelmúlt legjelentősebb belpoliti­kai eseménye a kormány rekonstrukciója volt. Amellett, hogy a parlament vizsgáz­hatott a demokráciából, fontos megje­gyezni: végre egy működőképes kormány áll az ország élén. Ebben a kontextusban a látogatás jelentőségéhez nem fér két­ség. Mindenki tudja, hogy a herceg nem hivatalos politikai képviselő, sok kérdés­ben mégis állást foglal otthon és a nem­zetközi politikai életben egyaránt. Véle­ményét, állásfoglalását pedig sokszor ko­molyan veszik. -Nyilván az is egy állásfoglalás, hogy második kelet-európai útjuk ép­pen Csehszlovákiába vezetett. - Pontosan erre gondoltam, amikor a látogatás politikai jelentőségéről beszél­tem. Fölösleges boncolgatni, hogy ez az út kinek az érdeme. Nyilvánvalóan Havel elnöké is, hiszen ő a meghívó. Meg kell viszont említeni, hogy a herceg látogatá­sának napján iktatták be a nemzetközi kapcsolatokért felelős minisztert, s így számára a szerdai fogadás jól sikerült premier volt. - Milyenek a látogatás gazdasági vo­natkozásai? - A szlovákiai belpolitikai feszültségek miatt eddig tartózkodó volt a külföldi tőke. A herceg látogatása bizonyos mértékben oldhatja a feszültségeket, és így a tőke is bátrabb lesz. - Milyen a személyes benyomása a trónörökös párról? - Nagyon megnyerőek voltak. Nem­csak azért, mert egykorúak vagyunk, de úgy érzem, hogy a kelet-európai térség gondjainak megoldására sokszor hasonló volt a véleményünk. HORVÁTH GABRIELLA - Szabad Európa Rádió LOVÁSZ ATTILA - Új Szó HARMADIK ÚT NINCS (Munkatársunktól) - A polgári de­mokráciáért - ez volt a neve annak az összejövetelnek, amelyet tegnap délután a liberális irányzatú és a jobb-közép politikai mozgalmak rendeztek a pozsonyi Szabadság téren. Ezt a tényleges demokráciára építő politikai orientációt fejezte ki az a néhány transzparens, amely a Szlovák Nemzeti Párt, a Demokra­tikus Baloldal Pártja és a Demokrati­kus Szlovákiáért platform egyre in­kább körvonalazódó koalíciójának lehetséges veszélyeire figyelmezte­tett. Ennek ellenszereként a demok­rácia elmélyítését sürgették az összejövetel szónokai, közöttük - vendégként - Jozef Kučerák, a NYEE elnöke, Ivo Hoffman publi­cista, Macek képviselő úr, aki a csehországi Polgári Demokrata Párt nevében kért szót. Mind ők, mind a többi felszólaló arra figyel­meztetett, hogy a demokráciának játékszabályai vannak, s ezek leg­fontosabbja az alkotmányosság, il­letve a szabadon választott parla­ment tekintélyének megőrzése. Min­den egyéb, ami az olcsó szólamokat és a populizmussal elegy látszatde­mokráciát népszerűsíti, az csak az önjelölt népvezérek pozícióit erősíti, és gyengíti azt a demokráciát, amelyre hazánkban a 48-as kom­munista hatalomátvétel után több mint 40 esztendeig várakozni kellett. Voltak, akik ennél is nyíltabban fo­galmaztak. Ök arra utaltak, hogy a hajdani titkosszolgálattal együtt­működő egykori nomenklatúr káde­rek továbbra is számos munkahe­lyen tartják pozícióikat. Ezek megőr­zéséhez szívesen manipulálják a tö­meget, vagy akár a szlovák parla­ment kapuját is bezúzzák. Ezért ma, egy évvel a választások után látnunk kell, hogy az egyik út a demokrácia megszilárdítása és a piacgazdaság megteremtése; a másik út viszont a tetszetős jelszavakkal kicövekelt korábbi rendszer új köntösbe burkolt átmentése. Ahogy arra A polgári demokráciáért rendezett összejöve­tel felszólalói közül többen is figyel­meztettek: harmadik út nincs - hi­szen már ez utóbbi is maga a zsák­utca! . ...... (miklosi) ŠTEFÁNIK ÉRDEMRENDEK - ELŐSZÖR Václav Havel köztársasági elnök teg­nap a prágai vár Spanyol-termében átad­ta az első ötven Milan Rastislav Štefánik Érdemrendet. A kitüntetettekhez és csa­ládtagjaikhoz intézett rövid beszédében többek között a következőket mondotta: „Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy demokratikus köztársaságunk egyik legmagasabb fokú érdemrendjét első íz­ben adhattam át azoknak, akik fegyverrel a kezükben harcoltak szabadságunkért, s köztük azoknak, akiknek az előző rend­szer nagyon kegyetlenül hálálta meg szolgálataikat: sokéves üldözéssel." Az elnök szólt arról, hogy távolról sem tüntettek ki mindenkit, aki ezt megérde­melné, továbbá hangsúlyozta, hogy az okozott sérelmeket az érdemrend odaíté­lésével korántsem orvosolják, az elve­szett éveket senki sem kárpótolja, az elveszett életet sem kárpótolja senki. A kitüntetettekhez Ľuboš Dobrovský védelmi miniszter is szólt. Elsősorban azoknak a hősiességét hangsúlyozta, akik az első és második világháborúban a demokratikus csehszlovák államért küz­döttek. A Štefánik Érdemrendet in memoriam adományozták többek között Ján Golian vezérezredesnek, aki 1945-ben valószí­nűleg német koncentrációs táborban halt meg, Heliodor Píka dandártábornoknak, akit 1948-ban bebörtönöztek, majd kivé­geztek, Adolf Opálek őrnagynak, a Rein­hard Haydrich elleni merénylet egyik résztvevőjének és 12 további sze­mélynek. Az ünnepélyes aktuson a köztársasági elnökön kívül részt vett a szövetségi illet­ve a két köztársasági kormányfő, a Szö­vetségi Gyűlés és a Cseh Nemzeti Ta­nács számos képviselője, Borisz Pankin, prágai szovjet nagykövet, Shirley Temp­le-Black amerikai, nagykövet és számos más közéleti személyiség. Az érdemrendet a köztársasági elnök az állam védelméért és biztonság szava­tolásában szerzett rendkívüli érdemekért, a kiváló parancsnoki, harcászati tevé­kenységért, valamint katonai és védelmi jellegű tudományos és szakmunkákért adományozza katonáknak, fegyveres tes­tületi tagoknak, valamint zászlóaljaknak. Az érdemrendnek öt fokozata van, közü­lük az első a legmagasabb. Tegnap az érdemrend harmadik fokozatát adomá­nyozták a kitüntetetteknek. A SZERB-HORVÁT MEGBÉKÉLÉSRE VÁRVA A VÁLSÁGTANÁCSKOZÁS BEFEJEZŐDÖTT, A VÁLSÁG MÉG TART Belgrádból tegnap azt jelentette a Tan­jug hírügynökség, hogy Jugoszlávia leg­felsőbb vezetői háromnapos válságta­nácskozásuk eredményeként egy egész sor olyan intézkedést hagytak jóvá, ame­lyek célja a nemzetiségi konfliktusok ren­dezése. A hat köztársaság elnökeinek, valamint Ante Markovics szövetségi kor­mányfőnek a részvételével megtartott tegnapi ülésén elfogadott nyilatkozatban az áll, a konkrét intézkedések jóváhagyott programja teljes mértékben tiszteletben tartja Jugoszlávia, valamint az egyes köz­társaságok területi egységét. A köztársasági vezetők tanácskozásá­ról rendkívül szűkszavú tájékoztatás je­lent meg, s megfigyelők rámutatnak arra, nem egy esetben megtörtént már, hogy mást mondtak sajtóértekezletükön az egyes résztvevők, és mégint más szere­pel a tanácskozásról kiadott közle­ményben. Ha a két nap eseményeit össze akarjuk foglalni, több fontos tanácskozásra is fel kell hívni a figyelmet. Szerdán ülésezett például a Szövetségi Végrehajtó Tanács, amely megállapította, az etnikai konfliktu­sok megelőzéséhez arra van szükség, hogy az illetékes szervek biztosítsák az országban az emberi jogok, szabadságjo­gok, valamint a magánvagyon védelmét. A szövetségi kormánynak ebben az állás­foglalásában az is szerepel, a Jugoszlá­via jövőbeni államjogi elrendezéséről szó­ló végleges megállapodásig nem enged­hető meg Jugoszlávia egyes részeinek a feldarabolása, sem a belső, sem a külső határok megváltoztatása. A Markovics­kabinet főleg Horvátországra utalva szö­gezte le: szavatolni kell minden állampol­gár, főleg a szerbek jogait. Azonnal le kell szerelni a tartalékos rendőri alakulatokat, be kell gyűjteni a lakosságtól a fegyvere­ket, s lehetetlenné kellene tenni az olyan politikai pártok, politikusok, csoportok te­vékenységét, amelyek szítják a naciona­lista szenvedélyeket, ösztönzik az erő­szakot. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a hadsereg teljesíthesse az alkotmányban előírt funkcióit. Szerdán ülést tartott a szerb parlament is, a horvátországi szerbek lakta területek helyzetével foglalkozott. Ez a tanácsko­zás megmutatta, hogy Szerbiában erősö­dik a politikai extrémizmus, a szerbek felfegyverzését sürgető követelések is el­hangzottak. Dragutin Zelenovics, szerb kormányfő azzal vádolta a horvát veze­tést, hogy terrorizálja az ottani szerb la­kosságot. Ugyanezen a napon tartott saj­tóértekezletet Belgrádban Vojiszlav Se­selj, a Szerb Radikális Párt - eredetileg szerb rendőri mozgalom - vezetője, s ki­jelentette, az ő szervezetének önkéntesei lőtték le a múlt héten a horvátországi Borovóban a 12 horvát rendőrt. Azzal büszkélkedett, hogy az ő emberei „a harc első vonalában állnak". Séselj tehát csak azokat a vádakat erősítette meg, amelye­ket a horvátok hoztak fel Szerbiával szemben, de a szerbek mindeddig ta­gadtak. Jugoszlávia már napok óta a világla­pok címoldalán szerepel, egyre több nyu­gati kormány szólítja fel hivatalosan is a jugoszláv vezetőket a megbékélésre. A két legfrissebb jelentés ezzel kapcsolat­ban: Douglas Hurd brit külügyminiszter nyilatkozatában hangsúlyozta, a brit kor­mány reméli, hogy a belgrádi szervek mindent megtesznek a békés rendezés érdekében, a jugoszláv hadsereget pedig arra szólította fel, .hogy az érvényes alkot­mánnyal összhangban és minden jugo­szláv állampolgár érdekében járjon el. II. János Pál pápa is megbékélésre szólítot­ta fel a horvátokat és a szerbeket. BUSH A BALTIAK FÜGGETLENSÉGÉT IS, MEG GORBACSOVOT IS TÁMOGATJA George Bush amerikai elnök James Baker külügyminiszter jelenlétében szer­dán fogadta a Fehér Házban a három balti köztársaság vezetőit: Vytautas Landsbergis litván parlamenti elnököt, Edgar Savisaar észt és Ivars Godmanis lett kormányfőt. Ez utóbbi a fogadás utáni sajtóértekezleten elmondta, Baker kül­ügyminiszter jelezte: a balti köztársasá­goknak olyan stratégiát kellene kidolgoz­niuk függetlenségük elnyerésére, amely lehetővé tenné, hogy a Kreml vezetői is megőrizzék arcukat. Godmanis elégedett volt e találkozóval, mondván: az amerikai kormány őszintén támogatja a baltiak füg­getlenségét. Kijelentette, Bush elnök em­lítette soron következő találkozóját Gor­bacsovval, s megígérte, hogy azon szó­ba hozza majd a balti problémákat is. Bush állítólag úgy fogalmazott, azt fogja mondani Gorbacsovnak, a Szovjetunió számára is hasznos lenne, ha három jó szomszédja lenne, ,,három kis Finnor­szág", amelyek nagyon jó kapcsolatokat ápolnak keleti szomszédaikkal. Az amerikai kormány egyik tagja, aki nem kívánta nevének közlését, a Reuter tudósítójának elmondta: az USA támogat­ja a balti köztársaságok és Moszkva tár­gyalásait, amelyeken megoldanák a bal­tiak önállóságával kapcsolatos kérdé­seket. Maga Bush elnök is tartott sajtóérte­kezletet a Fehér Házban, William Web­sternek, a CIA igazgatójának a társasá­gában jelent meg az újságírók előtt. Webster nem sokkal korábban közölte, hogy lemond tisztségéről. Az elnök azt mondta, hogy még nem találta meg Webster helyettesét, de jelezte, hogy szó lehet Robert Gatesről, ö jelenleg Brent Scowcroftnak, Bush nemzetbiztonsági tanácsadójának a helyettese. Kérdésekre válaszolva az elnök kije­lentette, a Fehér Ház még nem döntött arról, hogyan is viszonyuljon a Szovjet­uniónak nyújtandó pénzügyi segítség (élel­miszer-vásárláshoz) kérdéséhez. Mint is­meretes, az amerikai előadókörúton tar­tózkodó Eduard Sevardnadze exkülügy­miniszter arra próbálja rávenni Washing­tont, hogy segítse a Szovjetuniót, a három balti vezető ellenezte ezt, illetve feltéte­lekhez próbálta kötni. Bush azt mondotta, a Szovjetunió nagyon nehéz időszakot él át, védelmébe vette Mihail Gorbacsovot, kiemelte azt, amit Kelet-Európáért tett. Hangsúlyozta, az USA nem akarja meg­szakítani kapcsolatait a Szovjetunióval, amelyek nagyon jó szolgálatot tettek pél­dául az Irak elleni háború idején. Ez szintén Gorbacsov érdeme, hiszen otthon bizonyos nyomással kellett szembenéz­nie - tette hozzá az amerikai elnök. Washingtonban bejelentették, az Egyesült Államok minden kikötőjét meg­nyitotta a kelet-európai országok - Cseh­szlovákiát is beleértve - teherhajói előtt. Eddig ugyanis nemzetbiztonsági okokból 12 amerikai kikötőbe nem engedték be az egykori szovjet tömbhöz tartozó országok hajóit. VÁCLAV HAVEL AACHENBEN ÁTVETTE A NAGY KÁROLY NEMZETKÖZI DÍJAT (Folytatás az 1. oldalról) amelyet átvett, megalapítása óta szoro­san kötődik egységes Európa eszméjé­hez. Megjegyezte, hogy Csehszlovákia 1989 novemberében elnyert szabadsága és a német egyesítés ugyanannak a fo­lyamatnak az elválaszthatatlan részét ké­pezik. Ez a folyamat Közép-Kelet-Európa nemzeteinek megszabadulása a totalitári­us rendszertől, visszatérésük azokhoz az értékekhez, amelyektől erőszakkal tartot­ták őket távol. Csehszlovákia szabadsá­ga, a mesterségesen kettéosztott Német­ország újraegyesülése ahhoz a remény­hez kötődik, hogy Európa az évezredes ellentétek és háborúk után végre a baráti együttműködés térségévé válhat. Véle­ménye szerint az összeurópai integrációs folyamat nyilvánvalóan „egyszerre több sakktáblán lejátszódó szimultán parti lesz". Elsősorban azokra a nemzetközi struktúrákra kell építeni, amelyek Nyugat­Európában a második világháború után kialakultak, s amelyek beváltak. Ezzel kapcsolatban megemlítette, Csehszlová­kia társulási szerződést kíván kötni az Európai Közösségekkel, s baráti kapcso­latokat kiépíteni a NATO-val és a Nyugat­európai Unióval. Kiemelte Európa és az észak-amerikai kontinens civilizációs kö­tődését, majd hangsúlyozta, hogy a jövő­beni európai elrendezés elképzelhetetlen a Szovjetunió európai nemzetei nélkül, amelyek földrészünk elválaszthatatlan ré­szét képezik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents