Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-08 / 107. szám, szerda

1991. MÁJUS 8. lÚJSZÓi MOZAIK HIRDETÉS HOGYAN SZÜLETK A SZLOVÁK ALKOTMÁNY BESZÉLGETÉS DR. KAROL PLANKKAL, AZ ALKOTMÁNY-ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG ELNÖKÉVEL Mint lapunkban arról már hírt adtunk, a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségéhez a hivatalos bizottság által elkészített alkotmánytervezet előterjesztése után még további öt alkotmánytervezetet nyújtottak be. Dr Karol Plankkal, egyetemi tanárral, s az alkotmány-előkészítő bizottság elnökével az előterjesztett tervezetekről és a szlovákiai alkotmányozás egyes kérdéseiről beszélgettünk. 0 Elnök úr, az ön által irányított bizottság egyévi munka után fejezte be a Szlovák Köztársaság Alkotmányának tervezetét, s adta át az SZNT elnökének, illetve a kormányfőnek. A további alkotmánytervezetek előterjesztői ugyanakkor, egy kivételével, részt vettek a bizottság munkájában. Hogyan tekint erre a tényre ön? - Nyilván valamennyiünknek az a célja, hogy a lehető legjobb alkotmányt fogalmazzuk meg. Ha az egyes pártok képviselői úgy érezték, hogy bizottságunk munkájának eredménye nem mindenben felel meg elképzeléseiknek, meg tudom érteni, hogy saját tervezetet dolgoztak ki és terjesztettek elő. Igaz építhettek a bizottság több mint egyéves munkájával felhalmozott tapasztalatokra. A másik oldalon viszont el kell mondani, hogy a bizottságban is érvényesíthették saját szempontjaikat, s így többször is nagyon ellentétes nézetekről folyt a vita, jníg valamilyen, a többség által elfogadott álláspontra jutottunk. Más kérdés persze, hogy most a hat alkotmánytervezet alapján meg kell majd fogalmazni azt a hetediket, amely elfogadható lesz a Szlovák Nemzeti Tanács minden képviselője számára, mert végül is ők fognak szavazni a Szlovák Köztársaság Alkotmányáról. Az egyes alkotmánytervezetek között vannak azonban olyan ellentmondások, amelyeket nem lehet áthidalni. Peter Brňák képviselő tervezete például azzal számol, hogy az Alkotmány elfogadásával megszűnik a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, s létrejön a független, önálló Szlovák Köztársaság, mint a nemzetközi jog alanya. Ezzel szemben a mi tervezetünk azzal számol, hogy az SZK önálló nemzeti és demokratikus köztársaság lesz, és egyben tagja a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságnak. Ezt az alapvető alkotmányjogi kérdést viszont már a képviselőknek kell eldönteniük. 0 Miben térnek el ezek a tervezetek egymástól? - Az egységes tervezet kidolgozásának szempontjából a legfontosabbak az államszövetség, a föderáció, és a Szlovák Köztársaság kölcsönös viszonyának szabályozásában mutatkozó eltérések. A bizottság a saját tervezetében megállapítja, hogy az SZK önként vált a föderáció tagjává, s ezért jogában áll kilépni belőle. A hatásköröket illetően pedig megállapítottuk, hogy elsősorban az SZK Alkotmánya, azaz mi magunk állapítjuk meg, milyen jogokra tartunk igényt, s miről mondhatunk le az államszövetség javára. Az eredeti NYEE által előterjesztett tervezet a miénkből indul ki, de a III. fejezet kihagyásával megváltoztatták a tervezet koncepcióját, elképzelésük szerint a Szövetségi Gyűlés határozna arról, mi tartozzon az SZK hatáskörébe és mi a szövetségi parlament hatáskörébe. A KDM és a Roman Hofbauer (Mečiar-féle platform) által előterjesztett tervezetek pedig arra építenek, hogy az úgynevezett államszerződés határozza majd meg a föderáció és a Szlovák Köztársaság közötti viszonyt. 0 A cseh politikusok viszont közismerten vonakodnak az államszerződés koncepciójától. - Igen. Ök ugyanis minduntalanul azzal érvelnek, hogy mi itt valamiféle nemzetközi jogi értelemben vett államszerződés gondolatát szorgalmazzuk. Éppen ezért szerencsésebb lenne inkább az államjogi szerződés kifejezést alkalmazni. Azt ugyanis mi is tudjuk, hogy a Szlovák, illetve a Cseh Köztársaság a nemzetközi jog alanyaként nem létezik, s így nem is köthetnek nemzetközi jogi megállapodást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Szlovák Köztársaság nem létezne az államjog alanyaként, hiszen van saját törvényhozó testülete, kormánya, bírósági szervezete, lesz alkotmánybírósága stb. A szerződést tehát az államjog két alanya kötné meg. Nem helytálló érvelés az sem, hogy a föderációnak előbb meg kellene szűnnie, hiszen ez a megállapodás nem újonnan hozná létre a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot Ugyanakkor nem tudok egyetérteni azzal sem, hogy a föderációnak is beleszólási joga lenne a szerződés megkötésébe, tartalmába, mivel a föderáció bizonyos értelemben „csupán" a két tagköztársaság által létrehozott közös államalakulat. Igaz, a szövetségi alkotmányt a Szövetségi Gyűlésnek kell elfogadnia. Ám sehol sincs meghatározva, miként. Ezért szükségesnek tartanám kiegészíteni a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvényt, s meghatározni, hogyan születik a szövetségi alkotmány. 0 Tudomásom szerint az önök által megfogalmazott alkotmánytervezet is rendelkezik arról, hogy a szlovák nyelv államnyelv. Mi a különbség a hivatalos nyelv és az államnyelv fogalma között? - Az államnyelv az állam hivatalos kapcsolataiban használatos nyelv. Azaz államnyelven alkotják a törvényeket, rendeleteket, államnyelven folynak a tárgyalások például a Cseh Köztársaság hivatalos képviselőivel, államnyelven érintkeznek egymással a hivatalos szervek. A hivatalos nyelv pedig az, amit a hivatalok használnak az állampolgárokkal szemben. 0 A nyelvtörvény körüli vitában már felmerült az a követelmény, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács államnyelvről hozzon törvényt. Akkoriban az volt a benyomásom, a hivatalos nyelv fogalma lehetővé teszi a szükséges kivételek megállapítását, míg az államnyelv fogalma nem. - Úgy vélem helyes a meglátása. A hivatalos nyelvet illetően valóban megállapíthatók bizonyos kivételek. Végül is az alapvető jogok és szabadságok alkotmánylevele is megállapítja, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai a törvényben meghatározott feltételek esetében használhatják a hivatalos kapcsolatokban saját anyanyelvüket. 0 Érvényben marad az alkotmánylevél a Szlovák Köztársaság Alkotmányának elfogadása után is? - Igen, hiszen az alkotmánylevél kötelező úgy a tagköztársaságok alkotmányának, mint a szövetségi alkotmány megalkotásakor is. 0 Kezembe kerüli a Kereszténydemokrata Mozgalom alkotmánytervezete. Amennyire meg tudom ítélni, szinte szóról szóra átvették a kisebbségi jogokról szóló rendelkezéseket, de kiegészítve azokat egy újabb bekezdéssel, mely szerint a nemzetiségi kisebbségek tagjai jogainak gyakorlása nem vezethet a többségi nemzet jogainak csorbításához. Nem keletkezik itt ellentmondás az alkotmánylevél és az SZK Alkotmánya között, amennyiben ezt így jóvá is hagynánk? - Nem hiszem, hogy itt ellentmondás keletkezne. Ezt a rendelkezést valószínűleg úgy értelmezik, hogy a többségében kisebbségek által lakott területen is használhassák a szlovák nemzet tagjai saját anyanyelvüket a hivatalos kapcsolatokban, esetleg úgy, hogy a hivatalnokok ne legyenek kényszerítve a kisebbség nyelvének megtanulására. 0 A KDM alkotmánytervezetében az államnyelvvel kapcsolatban leszögezik azt is, hogy a Szlovák Köztársaság minden egyes állampolgára köteles tudni szlovákul. Fűzhetők egy ilyen rendelkezéshez jogkövetkezmények? - Nem, s éppen ezért nézetem szerint az alkotmányban nincs is helye egy ilyen rendelkezésnek. FEKETE MARIAN MIÉRT NEM CSÖKKEN AZ ÜZEMANYAGOK ARA? TARTALÉKOT HALMOZ AZ ÁLLAM Csalódnia kell mindenkinek, aki hinni mert a piacgazdaság formálódó csehszlovákiai változatában. Legalábbis akkor, ha történetesen gépkocsivezető és saját pénztárcájából finanszírozza autója üzemanyag-szükségletét. De az üzemek, intézmények vagy éppen vállalkozók költségelemzői is szívesebben vennék, ha kisebb tételekkel számmolhatnának. Mert akinek van valamilyen köze a járművek üzemeléséhez, s netán az őszi benzin- és más üzemanyagáremelést követően a takarékosság útvesztőibe keveredett, most meglepően veszi tudomásul: az érem másik oldala mást mutat, mint amit feltételeztünk. Mert az áremelés indokoltságát valóban logikus érvekkel támasztották alá, s vártuk, ha fordított lesz a helyzet, ugyanilyen érvek alapján számolhatunk az olcsóbb üzemanyagárakkal. Sőt, januárban a televízió egyik műsorából arról is értesülhettünk: nálunk is bevezetik a havi benzinárat, amely a változatlan forgalmi adó miatt a mindenkori termelői árhoz - amiért a gyártó a forgalmazó Benzinolnak vagy Benzinának eladja - igazodik majd. S mivel a feldolgozás költségei év közben aligha változnak, így a benzinárban az egyedüli mozgó tétel a beszerzett nyersanyag, vagy» is a kőolaj ára marad. Az pedig az Öböl-háború vészjósló jelei ellenére nem érte el a legborúlátóbbak által előrevetített csúcsokat, sőt, hordónként 30-ról 19 dollárra csökkent, s ma is van elég kőolajtartalék a világon. Ráadásul legnagyobb felszínre hozói (a kőolajexportáló országok adatai szerint) áprilisban visszafogták a kitermelést. Szóval minden jel arra vall, a köIsmét Szlovákiában a Betli-duó ÚJ MŰSORUKKAL HÁROM FELLÉPÉST ADNAK. A színhelyek: május 11 19.30 Ipolynyék május 12 14.00 Ipolyszakállas május 12 20.00 Udvard Szeretne Ön jól szórakozni? Váltson jegyet a Betli-duó koncertjére. fiitS

Isížf

Ý'Á.V^'M'XA éAvfXiW'Á íf'Wí UP-443 zeljövőben nem számíthatunk olajárrobbanásra. Tehát az itthoni autósoknak sem kellene félniük, ha valóban életre kelne nálunk a havonta változó benzinár. Egyelőre azonban nincs rá nagy remény. Hiába van üzemanyag-fölösleg a feldolgozó üzemekben, hiába vásároljuk a mostani fogyasztói árba beszámítottnál lényegesen olcsóbban a kőolajat, hiába csökkent az üzemanyagárba - s minden más termékbe - beleépített forgalmi adó. Ez mind kevés ahhoz, hogy a piaci szabályok szellemében az üzemanyagárak lefelé is megmozduljanak. Dlouhý miniszter ugyanis a múlt héten olyan intézkedést fogadtatott el a szövetségi kormánnyal, amely továbbra is a kőolaj-gazdálkodás állami kézben tartását szorgalmazza. Részlegesen taglalja, mire fordítja az állam az üzemanyagárból felhalmozódott összeget. Kapnak belőle a kőolaj-feldolgozók, jut a kőolajvezeték Csallóközből történő áthelyezésére, s a fogyasztóktól befolyó pluszösszeget mind a Benzinol, mind a Benzina külön bankszámlára utalja át. S ha Csehországban hatvan-, Szlovákiában harmincmillió koronánál több gyűlik rajta össze, akkor a többletet a Szövetségi Tartalékalap feltöltésére használják fel. Hogy mi lesz aztán? Csak találgathatunk. Lehet hogy utána már végre a fogyasztó is olcsóbban jut hozzá az üzemanyaghoz, feltéve, ha addigra nem szökik fel megint a kőolaj világpiaci ára. De számíthat-e ma másra az üzemanyag-vásárló Csehszlovákiában? J. MÉSZÁROS KÁROLY Minden igényt kielégítő FJORD hűtőládák Magyarországról A 120, 240 és 360 liter űrtartalmú „Fjord hűtőládát szervezetek és magánszektor számára egyaránt szállítja a SOMDIS részvénytársaság (P. O. BOX 39, 827 99 Bratislava 27) és üzletközpontjai. Előnyei a szuperszigetelés, mely révén áramkiesés esetén 72 órán át biztosítja az élelmiszerek változatlan minőségét, valamint az igen kedvező ár. HÍVJÁK FEL A SONDIS RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOT! Pozsony: 23540 Prága: 02/540075 Ústí nad Labem: 047/24987 Pilzen: 019/23241 Chotébor: 0453/3498 Érsekújvár: 0817/26830 Importálja: az Omnia részvénytársaság Dunajská 4, 814 81 Bratislava Telefon: 549 36 Telex: 92226 Fax:596 94 UP-446