Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-30 / 125. szám, csutrotok

1991. MÁJUS 25. XŰJSZÓI MOZAIK MEGKÉRDEZTÜK PADLÓRA KERÜLT A FÜLEKI KOVOSMALT? A füleki Kovosmalt munkásai május első két hetét „kényszerszabadságon" töltötték - legalábbis igy tudta az utca embere. Közben, mint tudjuk, a „vasasok" szakszervezete május 6-ára egyórás figyelmeztető sztrájkot szervezett, de ebben a kérdésben nem kellett dönteniük az itteni szakszervezetiseknek. Ugyanabban az időben a városban és környékén olyan kósza hírek keltek lábra, hogy a Kovosmalt hajója tpvább süllyed, újból tömeges munkaeröelbocsátások elé néznek, tovább súlyosbodott egyébként sem rózsás helyzetük, fizetésképtelenekké váltak, a munkások zúgolódnak. Az újbóli munkakezdés másnapján ezért Danko Alfrédtól, az üzemi szakszervezeti bizottság elnökétől kértem rövid tájékoztatást a valós helyzetről. -Tavaly májusban az új vezetéssel egy új fejezet indult be a gyár életében. Az év végére már egyenesbe jutottunk, és nyereséggel zártunk. Átlagban 2050 volt a dolgozói létszám, és úgy tűnt, ismét felragyog a Kovosmalt csillaga. A januárban bevezetett adókulcsok azonban egyszeriben padlóra küldték a gyárat. Az árak liberalizálása és a privatizáció miatt az üzlethálózat is szétesett. Legnagyobb kereskedelmi partnereink, a Technomat és a Háztartási Kellékek vállalatai alapjaikban rendültek meg, s ez rányomta bélyegét a termékértékesítésünkre. Az előirányzott 1 milliárd 100 ezer koronás árueladási terv helyett csak 735 millió koronára tudtunk szerződést kötni, így ha nem akartunk tovább raktárra termelni, csökkenteni kellett a termelést, és ezzel a munkások létszámát is. Alaposan meghánytuk-vetettük a dolgot, és pénzügyi szakembereink számításai szerint ez a termelés csak 1500-1600 embert tud eltartani. Ezért mintegy 450 embernek adtunk háromhónapos felmondási időt, és távozáskor még két havi bérét mindenkinek kifizetjük. - Tehát augusztusban már kevesebben lesznek, de még mindig nem egészen világos, miért volt a kéthetes üzemi szabadság? - Egyszerűen fogalmazva: időt és ezzel pénzt is akartunk nyerni. Azt vártuk, ezalatt a két hét alatt a kilencvenmillió korona kintlevőségből befut valami a számlánkra, termelni pedig amúgy sem volt nagy értelme, mert a késztermékek raktárkészlete jelenleg 45 millió korona, ami újabb holt tőkét jelent. A gazdasági vezetők, persze, az egész idő alatt dolgoztak azon a tervezeten, melyet a napokban a vállalat igazgatója személyesen visz el a minisztériumba. Ez tartalmazza az 1500 fős „stop állapot" moratóriumát is, vagyis ennél kevesebben semmiképp sem lehetünk! Alaptalanok azok a találgatások, hogy további elbocsátásokat tervez a vezetés. - Már akkor is érdekelt, de most is itt motoszkál bennem a kérdés: ha május 6án dolgoznak, csatlakoztak volna a vasas szakszervezetek sztrájkjához? - Elvben egyetértettünk a követelésekkel, de nálunk nem lett volna egyórás munkabeszüntetés, legfeljebb egy tízperces röpgyűlés. - Hogyan tovább? Gondolom vannak elképzelések, kezdeményezések, próbálkozások a helyzet javítása és az esetleges további negatív fejlemények megfékezésére. - Intenzívebb piackutatást kell végeznünk, és a külföldi áru értékesítést is el kell érnünk. Ez, persze, nem egyszerű dolog, de már tettünk lépéseket. Hamarosan a Kelet-szlovákiai Vasműben tárgyalunk arról, hogy az orosz vasércért fizethetnénk a termékeinkkel. A külföldi tőkének és befektetéseknek már próbáltunk elébe menni, de ez bizony szerkezetváltást igényelne, aminek ismét a létszámcsökkentés lenne a vége. Új termékek kifejlesztésén és bevezetésén is dolgozunk - ha sikerül beindulnunk, akkor mintegy 115 embert tudnánk foglalkoztatni a kandallók gyártásánál, és a szomszédos bútorgyárral is hamarosan kooperációba kezdünk, s a konyhaszekrényekbe szerelhető zománcozott mosdótálat fogjuk számukra gyártani. Van egy kisebb „üzletünk" is, egy nyugati magánkereskedőnek 5000 darab átalakított FIKO 3-as tűzhelyet szállítunk a közeljövőben. Tehát nem ül ölbe tett kézzel a vezetőség, ellentétben az állításokkal. Persze, azt sem mondhatom, hogy nem lehetett volna többet is tenni a múltban, és azt sem, hogy minden lehetőséget kihasználtunk már az ínséges jelenben. POLGÁRI LÁSZLÓ FÉLNIÜK KELL A SZLOVÁKOKNAK DEÁKIBAN? (Folytatás az 1. oldalról) lyesen hangsúlyozzák, hogy a szülők joga dönteni, kik oktatják-nevelik gyermekeiket. Az írás nagy vihart kevert, és felháborodást váltott ki nemcsak a községben, hanem a környéken is. Az emberek tanácstalanul kérdezik: hol és mikor történtek ilyen szörnyű dolgok nálunk!? Közben a képviselő-testület tanácsának három tagja, Varga Ferenc iskolaigazgató, Smida László vállalkozó, Barczi Boldizsár pedagógus, valamint Szabó Frigyes, a helyi művelődési ház vezetője a polgármesterrel együtt a riportot elemzi-bírálja, a tennivalókat latolgatja. Érveik meggyőznek engem is: valótlanok a riport idézte vádak, vélemények. Barczi Boldizsár: - Tőlünk vagy harminc kilométerre ez már nagyon is hatásos cikk! El tudom képzelni, milyen indulatokat válthat ki. Pedig nincs ok, hogy a szlovákok nálunk félelemből becsukogassák ablakaikat! Még csak szóval sem sértjük meg őket. Varga Ferenc: - Ezek az állítások valótlanok. Ilyesmikről a faluban nem tudunk. Ilyen probléma nem volt soha, és most sincs! Smida László: - Ha valamilyen jogsértés történt volna, miért nem jelentették be nekünk vagy a rendőrségnek? Érdekes, hogy ilyen komolynak feltüntetett esetekről nem értesítik az illetékeseket. Szabó Frigyes: - A levél szerzői járták a falut, aláírásokat gyűjtöttek. Ennek ellenére is csak 19-et szedtek össze. A szlovákok többsége elhatárolja magát az ügytől. Közben megérkezik Marián Vajíček, az SZNP tagja, a levél aláíróinak egyike. A polgármestert keresi. Ő a társaság közé ülteti, s nyílt választ várva nekiszegezi a kérdést: - Ki magyarosít nálunk? Marián, kényszerít téged valaki arra, hogy magyarul beszélj? Igaz az, hogy a szlovákok félnek, nem élhetnek nyugodtan községünkben? Megérzem: könnyebb állításokat, vádakat megfogalmazni egy levélben, mint embertársai szemébe nézve érveket találni. - Igaz, hogy engem senki sem kényszerített, nem is kényszerít magyarul beszélni... Azzal az állítással, hogy itt nem lehet élni, nem érthetek egyet, ez nem igaz. Felesleges konfliktust szítani a szlovákok és magyarok között. Nagy hűhő semmiért! - zárhatnám a történetet. A bogarat viszont ismét a szlovák olvasók fülébe ültették, a hangulatkeltés, a kedélyek felborzolása már megtörtént. - Mit akarnak tenni? - fordulok újból Bukovský János polgármesterhez. Kristínka egyike a szlovák óvoda nyílt tekintetű csemetéinek, akiket, remélhetőleg, nem bántanak a felnőttek indulatos vitái (Ján Luky felvétele) - Tisztázni akarjuk az ügyet, bebizonyítjuk, hogy a súlyos vádak hamisak, alaptalanok. Politikai pártok, mozgalmak kerekasztal-tárgyalását, s lehet falugyűlést is összehívunk. Szeretnénk, ha a nyilatkozó szlovák polgártársaink - már aki megnevezte mágát - szemünkbe mondanák és bizonyítanák vádjaikat. Újra meghívjuk az újságírónőt is, adja közre az ügy tanulságait, a döntő többség véleményét is. így talán valamelyest egyensúlyba hozhatnánk a dolgokat MÁZSÁR LÁSZLÓ IMÁDSÁG - IMANAP UTÁN Köszönjük Uram, hogy velünk voltál ott Komáromban, hiszen Te mondtad; ahol ketten-hárman összejönnek az én nevemben, és imádkoznak, ott én is közöttük vagyok. Köszönjük Uram, hogy legmagasabb Isteni méltóságodban eljöttél közénk akkor is, amikor az emberi méltóságok nem tartottak méltónak arra, hogy közénk jöjjenek. Köszönjük Uram, hogy meghallgattál minket és azért esdekliink, hogy kérésünket földi helytartód is meghallgassa. Köszönjük Uram, hogy magyar fohászunkat megértetted, hiszen a Te országodban nincsen nyelvtörvény. Köszönjük Uram, hogy megérted szándékunk tisztaságát, hiszen Te tudod legjobban, hogy a magyar püspökség létrehozását csak is neved méltóbb dicsőítésének érdekében szorgalmazzuk, és nem kívánjuk testvéreink jogát csorbítani. Tudjuk, az Isten előtt mindnyájan egyformák vagyunk. Köszönjük Uram, hogy erőt adtál mindazoknak, akik az elmúlt időben rendíthetetlen buzgalommal munkálkodtak azon, hogy Téged Komáromban május 12-én méltóképpen fogadjunk. Köszönjük Uram hogy elküldted hozzánk az Óceánon túlról, Hites Kristóf atyát, így gondviselésednek köszönhetően a nyáj nem maradt pásztor nélkül. Köszönjük az atyánk általad sugallt szavait és Tőkés László nagyváradi püspök buzdító sorait. Köszönjük a bátrak és a gyávák fohászát egyaránt, hiszen Te vagy csupán a megmondhatója Uram, hány fohász szállt fel aznap az égbe. Köszönjük Uram a reményt, hogy a kishitűség és a gyanú felett a hit és a megbékélés erénye győzedelmeskedik majd, így megszaporodott nyájad mellett jövőre, pásztoraink is velünk lesznek Komáromban. És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek! Híveidnek, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tagjainak nevében: az Elnökség TÖMEGES KIÁBRÁNDULÁS A PÁRTOKBÓL Reprezentatív felmérést készített a Komenský Egyetem Társadalom-elemzési Intézete, és az eredmények közzététele után legtömörebben így jellemezhetőek a szlovákiai politikai struktúrában beállt változások: Tömeges kiábrándulás a pártokból. Az eddig általában megbízható eredményeket produkáló szociológiai munkahely legelgondolkoztatóbb adata: a májusban megkérdezettek közel 50 százaléka vagy nem tudja eldönteni, hogy (ha ma lennének választások) melyik pártra adná le szavazatát, vagy egyáltalán el sem menne szavazni. A két választási-magatartás kategóriába tartozók száma március óta megkétszereződött, és - amennyiben tovább növekszik a „döntetlenre" állók és a választások bojkottálására készülők aránya, könnyen előfordulhat, hogy egyetlen párt sem tudja, hányan állnak mögötte. Ez teljes politikai zűrzavarhoz vezethetne. Március óta - és ez különösen meglepő - 28-ról 20 százalékra csökkent azok részaránya, akik a Vladimír Mečiar által létrehozott Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomra adnák le szavazatukat. Csaknem ugyanilyen visszaesés tapasztalható az Együttélés Politikai Mozgalomban is, amelynek népszerűsége 9,8 százalékról 2,1 százalékra csökkent. E magyar politikai mozgalom esetében azonban valószínűleg torzultak az adatok, mert nem biztos, hogy a májusi adatgyűjtésnél ugyanolyan volt a magyar nemzetiségű megkérdezettek aránya, mint a márciusi felmérésnél. A Demokratikus Baloldal Pártja (volt kommunisták) népszerűsége 10-ről 7,9 százalékra csökkent, a kereszténydemokratáké pedig 9-ről 6,3 százalékra. A Szlovák Nemzeti Pártnak a márciusi 8 helyett most csak 5,3 százaléknyi szavazata lenne, a Demokrata Pártnak pedig a korábbi 7 százalék helyett 2,6 százalékkal kellene megelégednie. A VPN népszerűségi mutatója a márciusi 4,1 százalékról 2,4 százalékra csökkent. Ezeket az adatokat úgy is értelmezhetnénk, hogy: Szlovákiában csődöt mondtak a pártok és mozgalmak, és ez. minden politikai erőre vonatkozik. A „földindulást" közvetlenül az indította el, hogy kettévált a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, és e folyamat a legjobb akarattal sem minősíthető kulturáltnak. A mozgalom első botrányai kirobbanásának időszakában - többé-kevésbé tömegpszichózis hatására - hallatlan mértékben megnövekedett a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom népszerűsége, ez azonban kérészéletű népszerűség volt, amely most rohamosan csökken. De - igaz, kisebb mértékben - az összes többi pártban is ugyanez megy végbe, így fel kell tenni a kérdést: Vajon mi okozta, hogy az emberek kezdenek kiábrándulni a pártokból? Kétségtelen, hogy a lakosság gazdasági és politikai biztonságra vágyik. Azzal úgyszólván mindenki tisztában van, hogy a nemzetgazdaság nem képes megújulni egyik napról a másikra, így a szociális szférát illetően türelmesebbek vagyunk. A politikai biztonság, a stabilitás azonban - véli az egyszerű ember - nem kerül pénzbe. Ott csak jóindulatra, önzetlenségre, tisztességre és bölcsességre van szükség. A rendkívül otromba és személyeskedő parlamenti és parlamenten kívüli összecsapások azt mutatták, hogy Szlovákia politikai életének számos főszereplője enyhén szólva nem önzetlenül cselekedett úgy, ahogy cselekedett. Egy-egy megnyilvánulásuk már-már a jóindulatot, az elemi tisztességet is kérdésessé tette, árpolitikái bölcsességről, az államférfiúi előrelátásról már nem is beszélve. Teljesen cseppfolyós ma nálunk a politikai struktúra. Valószínű, hogy ez az átmenet időszakában minden társadalomban így van. Annak a következménye ez, hogy az egypártrendszer évtizedei alatt elsatnyult a politikai kultúra, nem bontakozhattak ki egyéni arculatú közéleti személyiségek, így az első szabad választásokon inkább az érzelmek, mintsem a valós érdekek motiválták az embereket. A mozgalmak felbomlása nem többnek és nem kevesebbnek a jele, mint hogy megkezdődött a politikai színskála érdekek szerinti kialakulása. Ez azonban Szlovákiában különösen zajos csetepatéval megy végbe. Annak idején, amikor Csehországban kettévált a Polgári Fórum, najvan úgy gondoltuk, hogy ez: katasztrófa, amire Pozsonyban nem kerülhet sor. Nem lett belőle katasztrófa, mert kulturáltan hajtották végre. Nálunk szabadfogású birkózásra hasonlított a VPN kettéválása, szatócskodásra a Demokrata Párt néhány megnyilvánulása, de egyes magyar politikai mozgalmakban is voltak bohózatba illő jelenetek, a Szlovák Nemzeti Párt által ihletett míting-akciók pedig esetenként már a kriminalisztika tárgykörébe tartoztak. Átmeneti időszakban természetes, hogy a politikai pártok vezetőinek megnyilvánulásai alapján és a politizálás kézzelfogható eredményei hatására módosul a pártok népszerűsége. Szlovákiában ennél sokkal rosszabb történt. A közélet főszereplőinek viselt dolgai miatt közömbössé váltak az emberek. TÓTH MIHÁLY RÉSZT KÉRNEK AZ AGRÁRPOLITIKA KIALAKÍTÁSÁBÓL (Munkatársunktól) - Tegnap Pozsonyban befejezte kétnapos, sorrendben immár 4. tanácskozását a Földműves-szövetkezeti Szövetség országos plénuma. A második napon a résztvevők elsősorban a radikális gazdasági reform által célul kitűzött piacgazdaságra való áttérés várható következményeit, valamint a nemrégiben elfogadott földtörvény vitás kérdéseit tárgyalták meg. A földtörvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szóban és írásban feltett kérdésekre a Szövetségi Gazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselője válaszolt. A hallottakból ítélve nem vár könnyű időszak az elkövetkező egy-másfél évben a mezőgazdasági szövetkezetekre. Ezt a tanácskozáson elfogadott határozat is hangsúlyozza, amelyben megállapítják, hogy a kormányhatározat által beharangozott piacgazdaságra való áttérés alapvető feladatainak teljesítése elmarad a várakozástól, a piacszabályozási alap jelenleg még nem teljesíti teljes egészében küldetését. Ezért szükséges, hogy az alapot következetesebben működtessék, az árszabályozó intézkedések hatékonyságát pedig objektíven bírálják el. Az államnak vám- és egyéb intézkedésekkél kell védenie a belső élelmiszerpiacot, a bankrendszertől pedig a szövetkezetek fizetésképtelenségének megoldására várnak segítséget. A vitában elhangzottak alapján a plénum elégedetlenségét fejezte ki, a nemrégiben elfogadott földtörvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban. Ezek ugyanis kifejezetten a szövetkezetek szétveréséhez teremtik meg a feltételeket, hangsúlyozza a határozat. Különösen a törvény 34. paragrafusát bírálják, amely az előző szövetkezeti törvény egyes rendelkezéseit érvényteleníti. Emil Dúfala, a szövetség elnöke zárszavában kiemelte, hogy az elkövetkező időszakban hangsúlyozottabban kívánnak részt venni a kormány agrárpolitikájának kidolgozásában, valamint a földtörvényhez szorosan kapcsolódó transzformációs törvény előkészítő munkálataiban. Konkrét tényekre és konstruktív véleményekre alapozott érveléssel kell érvényre juttatni tagságunk akaratát, hangsúlyozta a szövetség elnöke. -tszlREFLEX