Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-29 / 124. szám, szerda

1991. MÁJUS 29. HAZAI KÖRKÉP 4 AZ FMK NYILATKOZATA A FÖLDTÖRVÉNYRŐL A Független Magyar Kezdeményezés Politikai Testülete örömmel vette tudomásul, hogy a Szövetségi Gyűlés elfogadta azt a földtörvényt, mely többek között lehetővé teszi a szlovákiai magyaroktól 1945 után jogellenesen elkobzott föld visszaigénylését. Ezzel a törvénnyel az FMK elérte egyik legfontosabb hosszútávú célkitűzését és kezdetét vette az 1945 utáni jogfosztottság anyagi következményeinek tényleges felszámolása. Az FMK nem csupán az erkölcsi rehabilitációra törekedett (bár ennek fontosságát sohasem vitatta), hanem életbevágóan fontosnak tartotta a kisebbség vagyonának visszaszolgáltatását és a szlovákiai magyar tulajdonosi réteg kialakítását. Célunk továbbra is a kisebbségi magyarok anyagi esélyegyenlőségének biztosítása! A földtörvény azt is biztosítja, hogy hosszú távon is helyes á Független Magyar Kezdeményezés által követett politika és a kormányban való részvételünk a szlovákiai magyarság számára konkrét eredményekkel jár. Az FMK a kormánykoalíció tagjaként elérte, hogy az elkobzott magyar földek visszaadásáról rendelkező rész nem képviselői módosító javaslatként, hanem a kormánytervezet részeként került a parlament elé. Ezzel a lépéssel lényegesen sikerült megnövelnünk elfogadásának esélyeit. Fontosnak tartjuk azt is, hogy sikerült politikai egyezséget kötni a NYEE-vel, a KDM-mel és a cseh pártokkal, s ezáltal tovább sikerült növelni az elfogadás esélyeit. Rendkívül nagyra értékeljük a másik két kisebbségi magyar mozgalom segítségét és támogatását is. Mindezek tudatában úgy véljük, hogy a földtörvény az első lépés a Kassai Kormányprogram következményeinek tényleges felszámolása és a magyarságot érintő diszkriminatív intézkedések megszüntetése felé. Rendkívül nagyra értékeljük ez ügyben a csehszlovák törvényhozás szerepét, mely egyre több gyakorlati lépést tesz a kisebbségek egyenragúsítása terén. Úgy véljük, hogy mindez egy folyamat része, melynek célja, a csehszlovákiai magyarság gazdasági felemelkedése és méltóságának visszanyerése. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik ezirányú törekvéseinkben az elmúlt hónapokban és években segítettek és támogattak bennünket! Pozsony, 1991. május 25. Dr. A. Nagy László elnök Tóth Károly főtitkár Dr. Világi Oszkár parlamenti képviselő, a földtörvény előterjesztője INCHEBA EZÚTTAL A MŰANYAG JEGYÉBEN (Munkatársunktól)-Június 25-29 között rendezik meg Pozsonyban a Művelődési és Pihenőparkban a 23. INCHEBA nemzetközi vegyipari kiállítást. Amint azt a szervezők által tartott tegnapi sajtóértekezleten megtudtuk, a világ 24 országából érkező kiállítók 16 ezer m

2-nyi területen mutatják be termékeiket. Az idei kiállítás fő témája a műanyagok gyártása és felhasználása, az ezzel kapcsolatos új alapanyagok és technológiák bemutatása. A hagyományos résztvevők közül jelentősen csökkent a szovjet, a román és a bolgár részvétel. A magyarországi vállalatok elsősorban kozmetikai termékekkel jelentkeznek. Jelentős érdeklődés nyilvánul meg a fejlett ipari országok termelői részéről. Először vesznek részt a kiállításon amerikai vállalatok, a TEXACO például egész termékskáláját bemutatja. A többiek közül bemutatkozik az osztrák ÖMV is, amely már megkezdte csehszlovákiai benzinkút-hálózatának kiépítését. A hazai bemutató egyrészt a korábbi nagyvállalatok szétesése után létrejött új cégek, másrészt a frissen alakuló magánvállalkozások termékeiből tevődik össze. Külön figyelmet érdemel az autóiparral összefüggő gumiipari termékeket bemutató INTERGUMA '91 kiállítás és vásár. -tlJUT-E PÉNZ NYARALÁSRA? (Folytatás az 1. oldalról) és Szlovák Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja is megszüntette a dotálást. El kell magunkat tartani - ezért emeltük az árakat. De ezek még mindig elfogadhatóak, nem keresünk rajta. A magas-tátrai interhotelek üresen álltak a télen, ugyanakkor a szakszervezeti üdülők teljes kihasználtsággal üzemeltek - tudom meg. De hozzá kell szokni, hogy a jövőben esetleg egyes üdülök évente 5-6 hétig zárva lesznek. Nem lehetnek ugyanis veszteségesek. (Bár ez sem zárható ki, mert a körmöcbányai Skalka alighanem így is az lesz... lévén kis kapacitású.) Elkerülhetetlen az üdülök személyzete létszámának a csökkentése, de lényeges megtakarítást ez mégsem jelent, hiszen bizonyos számú - legalább nyolctagú - személyzet a harminc férőhelyes üdülőbe is kell, akárcsak a 400 ágyasba. Jugoszláv szakszervezeti tagok is üdülnek nálunk (s tőlünk az idén ötezren mehetnek Jugoszláviába a szakszervezetekkel), és további lehetőségekről tárgyalnak még. - A külföldi vendégek csodálkoznak, hogy milyen szép üdülőink vannak! Csak változtatni kell a napirenden. - Ez Karol Kantek véleménye. - Mert a rend az rend, reggeli ettől eddig, ebéd ettől eddig... márpedig, ha a vendég pihen és tízkor kel, tízkor akar reggelizni. A korábbi évtizedek üdülési programján mulatunk - amikor a nyaralókat kötelező hízókúrára fogták, mérték is őket, mennyit gyarapodtak. Mindenkinek nehéz a kedvében járni, az emberek nem egyformák. Van, aki pihenni akar, egyedüllétre vágyik, másvalaki pedig éppenhogy szórakozni akar, és ha nem irányítják, nem szervezik meg a programját, elveszettnek érzi magát. Ezért a programszervezés a jövőben is megmarad, mindaddig, amíg szakszervezeti üdülések lesznek. A rekreációs program célja az aktív szabadság, próbálja ki a síelést az is, aki sosem állt sítalpakon. De semmi sem lehet kötelező. Hogy a szervezett programoknak igenis van létjogosultságuk, arra jó példa, hogy a tátrai interhotelek éppen a szakszervezeti üdülőktől lesték el: a vendéggel foglalkozni kell, programajánlatot nyújtani. - Mintha kevesebb beutaló jutna el az alapszervezetekhez! -Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az alapszervezet tagjai számának arányában osztották szét a beutalókat. Nyilvánvaló, hogy a kisebb létszámúak hátrányára, nekik ritkábban, vagy egyáltalán nem jutott... - Hogyan juthat a szakszervezeti tag beutalóhoz? - Érdeklődhet az alapszervezeténél. A helyzet sajnos az, hogy jelenleg az alapszervezetek kisebb összeget szánnak rekreációra, mert inkább rizikóalapot létesítenek. Ha az alapszervezetnek nincs beutalója, az illető egyenesen a SOREA kereskedelmi osztályán vehet magának - aminek egy részét a szakszervezet kifizeti. De ha mégsem '- mivel nem köteles -, még igy is olcsó nyaraláshoz jut. A főszezonon kívül jutányos a beutaló, eddig úgy volt, hogy nem föidényben főleg a nyugdíjasok üdültek, de most már nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust. Egyelőre nincs kedvezmény a számukra. A SOREA a nyugdíjasoknak is lehetőséget szeretne nyújtani - ha mégsem sikerül, nem az ő hibája -, hiszen az üdülők az ő pénzükből (is) épültek, részben az ö vagyonuk (is). Ezért nem szabad ezeket az objektumokat privatizálni! A szakszervezetnek szociálpolitikát kell folytatnia, nem szabad nyerészkednie. Épp ezért az árakat nem emelik - hacsak időközben nem lépnek életbe újabb áremelések. Talán van és lesz megoldás. A kihasználatlan kapacitást külföldiek rendelkezésére bocsáthatnák - mint ahogy kuvaiti gyermekek részére hosszabb itt-tartózkodást szerveznek -, ami üzletnek sem rossz, hiszen valutában fizetnek érte. Végül: melyik beutalót választja Karol Kantek? - Én nem járok üdülni. A vityillómba járok, mert ott főzhetek, kaszálhatok, vizet hordhatok. Élvezem, hogy nincs meg a kényelmem. Engem zavarna, hogy a szabadságom alatt kiszolgálnak. A feleségemnek persze ellenkező a véleménye. KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA TAVASZI REKVIEMEK A tavalyi Prágai Tavasz óta egy teljes évet kellett várnia a zenekedvelő közönségnek arra, hogy minden tekintetben igazi zenei élményt nyújtó dalest részese lehessen. Barbara Hendricks értékes, érzelmekben gazdag műsort mutatott be, amelyen főleg Liszt, Wolf művei szerepeltek. Ez a kitűnő amerikai énekesnő már hét évvel ezelőtt is nagyszerű dalesttel ajéndékozta meg a Prágai Tavasz közönségét. Szombaton és vasárnap Dvorák és Verdi művei szerepeltek műsoron, S ez ismét telt házat jelentett a fesztivál rendezőinek. Petr Altríchter, a Prágai Szimfonikusok karmestere Dvoŕák Rekviemjét vezényelte, és az első taktusoktól kezdve mesterien interpretálta e hallatlanul igényes zeneművet. A Kühn énekkar szintén kitűnően működött együtt a zenekarral. A szólóénekesek közül Eva Randová és három külföldi előadóművész, Heiner Hopfner, Alfred Muff és Monika PickHieronimi aratott nagy sikert magas szintű énektudásával. Verdi Rekviemje kétszer is elhangzott a Szent Vitus székesegyház termében. A Szlovák Filharmóniát és a Szlovák Filharmonikusok Karát Aldo Ceccato vezényelte. A temperamentumos olasz szépen és élvezetesen dirigált, s ezzel is csak fokozta a nem mindennapi zenei élmény hatását. (kubáň) AZ ÁRNYÉKKORMÁNY ÁRNYÉKAI Semmi jó nem származik abból, ha az ember eleve előítélettel kezd neki valaminek. Mondjuk egy újságcikk olvasásának. E tételhez igazodva olvastam el, majd tanulmányoztam Vladimír Mečiar nyilatkozatát a szlovák árnyékkabinet megalakításáról. Az exminiszterelnök szerint 80 százalékban már kijelölték a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom választási győzelme esetén bársonyszékhez jutó személyeket, sőt, már azt is eldöntötték, kik lesznek a miniszterelnökhelyettesek. Ha Angliából, vagy az Egyesült Államokból érkezem ebbe az országba, ha semmit nem tudok politikai előéletéről és jelenéről, ha nem ismerném a Tátra-alji politikai szokásokat, ha nem lennék Csehszlovákia honpolgára, és ha hiszékeny lennék, biz' isten haladéktalanul megkérvényezném az állampolgárságot, és bátran fiaztatni kezdeném pénzecskémet. Ugyanis az árnyékkormány-alakítás: a politikai stabilitás egyik szinonimája. A ködös Albionban, az USAban, vagy Németországban az ilyen nyilatkozat azt sugallja, hogy stabilitás uralkodik a közügyek intézésében, hogy a kormányzást választási győzelem esetén vállaló párt olyan politikusokkal rendelkezik, akik nemcsak áhítják a hatalmat, hanem azt is tudják, mi a teendő. Csakhogy Szlovákiában élek. Úgy vélem, szószaporítás lenne, ha most azt kezdeném taglalni, mi mindenben különbözik az említett országoktól, ahol általánosan bevett szokás, hogy választások közeledtekor az ellenzék az egyes tárcák élére kijelöli a leendő minisztereket. Úgy tűnik, Vladimír Mečiar az utolsó betűig hisz a közvéleménykutatóknak. Ha a Slobodný piatok című nemrég még valóban független, jelenleg pedig magát függetlennek tartó hetilap népszerűség-vizsgálati adatait vesszük alapul, és ha Szlovákia lakosságának politikai ízlése nem változik meg a legközelebbi választásokig, akkor valóban indokoltan bizakodnak a bársonyszékekben. Mert ha a Mečiar-párt a választásokon eléri a pártvezér által a legutóbbi nyilatkozatban említett 50,1 százalékot, nincs mese, kormányt alakít. Es parlamenti többség birtokában úgy változtatja meg a törvények jelentős részét, ahogy akarja. A szimpatizáló pártok segítségével pedig, ha Vladimír Mečiar úri kedve úgy tartja, akár a kétharmados, illetve háromötödös többséget igénylő törvénymódosítás sem lesz számára elérhetetlen. A Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Baloldal Pártja alig várja, hogy az ilyen törvénymódosításokhoz segédkezet nyújtson. Az exkormányfő - nem túlságosan meggyőzően - nemrég kijelentette, hogy sem a nemzeti párttal, sem a kommunistákkal nem kötött szövetséget. Nyilván bízik önmaga varázsában, bízik az 50,1 százalék elérésében. Abban, hogy egyedül is képes lesz kormányalakításra. Csakhogy ezt nem mindenki hiszi el. Nem könnyű ma a politikai élet szétziláltságának állapotában egyszínű parlamenti többséget teremteni. Sőt lehetetlen, így a nagyambíciójú párt majd koalícióra kényszerül. Vagy a nemzetiekkel, vagy a kommunistákkal. Lehet, hogy mindkét politikai erővel. Koncra lesve mindkettő árnyékként követi a Mečiar-mozgalmat. Kimondatlanul is beismerte Vladimír Mečiar, hogy számításaiba olyan tényezőt is bekalkulált, amit egy árnyékkormányt alakító európai politikus soha, még legszorultabb helyzetben sem venne igénybe. A lakosság politikai tapasztalatlanságát, ígéretekkel való befolysásolhatóságát, a primitív nacionalizmust, a csehellenességből eredő indulatokat. Azonban előfordulhat, hogy éppen az bizonyul az egész konstrukció gyengeségének, amit erősségnek tekint. Válságos időszakokban már nemegyszer előfordult még irányt tévesztett társadalmakban is, hogy a politikai analfabétának tekintett lakosság jelentős része végül bölcsebbnek bizonyult a hivatásos politikusoknál. A szerény körülmények között élő kisembernek is megvan a magához való esze. Még ha akarná sem tudná észre nem venni, hogy ki mindenki tolong Mečiar pártja körül. A Szlovák Nemzeti Párt programjából következően törekszik a Csehországtól való elszakadásra. Nem kell hozzá különösebb éleslátás, hogy az emberek gyanakodni kezdjenek; nem is olyan holtbiztos, hogy a különvált Szlovákia számára valójában eljő a nemzetiek által beígért földi paradicsom... De a másik potenciális támogató, a kommunista párt szavait sem veszi mindenki készpénznek. A nemzetiek még semmit sem bizonyítottak, a vörösök pedig már nagyon is kimutatták a foguk fehérjét. Kétségtelen, hogy Vladimír Mečiar ma nagyon népszerű Szlovákiában. De nincs kizárva, sőt nagyon is valószínű, hogy sokan majd azért kezdenek politikájában kételkedni, mert olyan pártok szeretnének segítségével a hatalom bástyái mögé kefülni, amelyek vezetőivel és tagságával nem tanácsos egy tálból cseresznyézni. TÓTH MIHÁLY Azon a napos szombat délután Regina, a 16 éves csinos cigánylány szokásához híven, sétálni indult. Amikor este nem tért haza, szülei nem aggódtak, nem kerestették, hiszen a múltban már többször előfordult, hogy pár napra elcsavargott, aztán, mintha misem történt volna, beállított valami mesével. Amikor három hét után sem adott hírt magáról, édesanyja Martinba utazott, remélve, hogy Regina nővérénél van. Sem ott, sem a többi rokonnál, ismerősnél nem találta. Ekkor jelentette be eltűnését. A rendőrségi nyomozás, a szomszédok, barátnők kihallgatása sem vezetett eredményre. Jó félév múlva, amikor a városkában mar napirendre tértek Regina eltűnése felett, a rendőrőrsön egy maszatos, sovány lány jelentkezett azzal, hogy elrabolták és feljelentést akar tenni a tettes ellen. A szolgála161 NAPOS FOGSÁG tos rendőrtiszt hitetlenkedve hallgatta és jegyzőkönyvezte Regina elképesztő vallomását. -Aznap a buszmegálló közelében fagyiztam. Már éppen haza indultam, amikor leszólított egy 50 év körüli férfi. Elmondta, hogy nem messze lakik, egyedül él családi házában és rengeteg női ruhája, szvet~ tere, cipője van. Ha vele megyek, szívesen megajándékoz. Udvariasan viselkedett, úgyhogy végül is vele mentem. Adott egy buszjegyet, s lelkemre kötötte, ott szálljak le ahol ő és kellő távolságból kövessem hazáig. Azt tettem, amit kívánt. Amikor a közeli, elhagyott település egyik házához értünk, igazán mutatott egy rakás holmit. Már nem voltak divatosak, de azért kiválasztottam magamnak egy-két dolgot. Megköszöntem és távozni akartam, de a férfi kérlelt, maradjak néhány napig nála. Ajánlatát elutasítottam, mondván, másnap munkába kell mennem. Ekkor azt állította, örökséget vár Amerikából, hamarosan rengeteg pénze lesz, milliomossá tesz. Belökött a házba, és az ajtót kulcsra zárta. Nem menekülhettem. Az ablakok be voltak deszkázva, ráadásul egy farkaskutya is volt a lakásban. Hiába rimánkodtam, sírtam, engedjen ki, nem állt kötélnek. „Feleslegesen bőgsz, a környék kihalt, itt nem hall meg senki" - mondta, majd követelte, hogy vetkőzzek le és feküdjek mellé. Amikor ellenkeztem, megvert és késsel kényszerített az engedelmességre. Amikor eltávozott hazulról, rámzárta az ajtót és a kutyájával ijesztgetett. - Egész ott-tartózkodásom alatt konzerveket ettünk, főleg lecsót. Még vécére sem mehettem. Erre a célra két vödör állt a folyosón. Fogvatartómnak olykor látogatója is jött, de sohasem hívta be, mindig kint tárgyalt vele. Engem késsel fenyegetett, ne merjek mukkanni. A tizennégyszer büntetett férfi 161 napig tartotta fogva fiatalkorú áldozatát egy víz és villany nélküli öreg épületben. Hogy a végén miként sikerült mégis kiszabadulnia Reginának? A lány elmondása szerint az utolsó hetekben úgy tett, mintha belenyugodott volna sorsába. Látva, hogy fogvatartója ébersége kissé alábbhagyott, felajánlotta, elmegy pénzt szerezni. - Állandóan csak levesporokon és olcsó konzerveken élünk, pedig én tudnék jobb megoldást is - mondottam. - Apámnak tegnap volt fizetése. Tudom, hol tartja a pénzét. Ilyenkor nincs senki otthon, elemelek pár százast és máris jövök vissza. Az emberrabló ugyan nehezen, de végül is ráállt foglya javaslatára. Regina végül fél év után kimehetett a „házból". A szatír hiába várta a lányt. Helyette a rendőrség jelent meg. ORDÓDY VILMOS REFLEX