Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-29 / 124. szám, szerda

HÍREK-VÉLEMÉNYEK LÚJSZÓI 1991. MÁJUS 29. GORBACSOV-BUSH TELEFONBESZÉLGETÉS CSÚCSTALÁLKOZÓ LESZ, VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK VANNAK KÉSZÜL A NATO ÚJ STRATÉGIÁJA Telefonbeszélgetést folytatott hét­főn Mihail Gorbacsov és George Bush a leszerelésről és a szovjet -amerikai gazdasági együttműkö­désről. Erről tegnap számolt be -a TASZSZ hírügynökség. Jellemzé­se szerint a beszélgetés tartalmas és konstruktív volt. A Fehér Ház nem volt hajlandó részleteket közöl­ni. A két vezető megelégedéssel szólt a moszkvai szovjet-amerikai csúcs előkészítéséről, mindketten kinyilvánították azt az óhajukat, hogy ere mielőbb sor kerüljön. Ab­ban egyetértettek, hogy lehetőleg június végéig, de konkrét dátumban nem egyeztek meg, mert még min­dig vannak véleménykülönbségek a leszerelési kérdésekben. Vitalij Csurkin külügyi szóvivő ehhez hoz­zátette, hogy Moiszejev vezérkari főnök múlt heti amerikai tárgyalásai során történt haladás. A telefonbeszélgetésre közvetle­nül Gorbacsov megbízottjának, Jev­genyij Primakovnak az egyesült államokbeli útja előtt került sor. Pri­makov a szovjet gazdasági reformo­kat próbálja majd megmagyarázni, és további segítséget kér az USA­tól és más nyugati országoktól. A leszerelésnél és a katonai kér­déseknél maradva: tegnap folytató­dott a NATO védelmi minisztereinek hétfőn kezdődött és háromnaposra tervezett brüsszeli tanácskozása az új stratégia kidolgozásáról. Nyilván­való, hogy ez ősznél előbb nem készül el. Jól tájékozott brüsszeli körök azonban úgy vélik, hogy ugyanakkor már a mostani értekez­leten elvi megállapodás születik az új stratégia legfontosabb eleméről, a NATO új haderőinek létrehozásá­ról. Ezek feladata a potenciális ellen­fél elriasztása, vagy szükség esetén a tagországot fenyegető veszélyfor­rások közvetlen likvidálása. Szakér­tők az új haderő négy legfontosabb eleméről beszélnek. Az első a hoz­závetőleg 5000 fős, azonnal bevet­hető erő, valamilyen előretolt ék len­ne. A második lenne a tulajdonkép­peni gyors reagálású erő, amely hozzávetőleg 50-70 ezer főből állna, s légi, valamint haditengerészeti tá­mogatásban is részesülne. Valószí­nű, hogy Németországban lenne a központja, a parancsnoki tisztet pedig egy brit tábornok töltené be. A harmadik csoportba tartoznának a fő védelmi erők, ezek tennék ki a NATO összes haderőinek a felét. A negyedik csoportba sorolják a tar­talékokat. Mind a négyről elmondha­tó, hogy multinacionális erőkről van szó, de még a szárazföldi erőknél az európai országok katonái lennének túlsúlyban, addig a légierőnél az amerikaiak. , ANGOLA A POLGÁRHÁBORÚ VÉGET ÉRT A május 15-én kötött előzetes tűz­szüneti megállapodást a felek tiszte­letben tartják, Angolában véget ért a polgárháború - mondotta hétfőn Pretoriában Jonas Savimbi, az UNITA vezetője a Federik de Klerk elnökkel megtartott találkozón. Kije­lentette, miután május 25-én az utol­só kubai katona is elhagyta Angolát, a felkelők vezérkara Dél-Angolából a fővárosba települt át. Savimbi útban Portugália felé tett rövid megállót Pretoriában. Mint is­meretes, a portugál fővárosban pén­teken írja alá Eduardo dos Santos angolai államfővel a tűzszüneti meg­állapodást. Az ünnepélyes aktuson jelen lesz Baker amerikai, Bessz­mertnih szovjet külügyminiszter, valamint Pérez de Cuellar ENSZ­főtitkár is. MÉG MINDEN HOMÁLYOS Csak hosszadalmas vizsgálatok után derülhet ki, mi okozta a Lauda Air légitársaság gépének katasztró­fáját, melynek következtében 223 személy életét vesztette. Ezt Niki Lauda, a társaság tulajdonosa jelen­tette ki tegnap a thaiföldi fővárosba. Azt a változatot, hogy bomba okozta a szerencsétlenséget, „csak speku­lációnak" nevezte. A Lauda Air gépén utazott az ENSZ bécsi székhelyű kábítószeréi­lenes programjának bangkoki iroda­vezetője is. A szervezet szóvivője visszautasított minden olyan feltéte­lezést, amely szerint az irodavezető titkos küldetésben járt volna, s így esetleg célpontja lehetett volna vala­milyen merényletnek. JUGOSZLÁVIA BÉKEKÖTÉS A GAZDASÁGI FRONTON A jugoszláv köztársasági kormányok hétfőn közölték, eltörlik azokat a rendel­kezéseket, amelyek akadályozták a szol­gáltatások és az áru szabad mozgását, és hátráltatták az egységes jugoszláv piac működését. Erről azon a tanácskozáson döntöttek, amelyet Ante Markovics szö­vetségi miniszterelnök folytatott a tagköz­társaságok kormányfőivel. A köztársasági kormányok az említett korlátozó intézke­dések felszámolására vonatkozó javasla­taikat legkésőbb június 1-ig a köztársasá­gi parlamentek elé terjesztik. Döntést hoz­tak arról is, hogy a vámilletékekből befolyt összegeket ismét a szövetségi költségve­tés kapja, úgy, ahogy azt az érvényes törvények is kimondják. Mint ismeretes, ezeket az összegeket az egyes tagköztár­saságok között kirobbant gazdasági há­ború után hagyták meg a köztársaságok saját maguknak. Az említett gazdasági és kereskedelmi háború tavaly ..december­ben kezdődött, amikor Szerbia gazdasági blokádot hirdetett Szlovénia ellen. Ezzel gyakorlatilag megszakadtak a két köztár­saság vállalatai közötti kapcsolatok. Ké­sőbb Belgrád a Horvátországban gyártott termékekre is pótadót vetett ki. Termé­szetesen szlovén és horvát részről sem maradt el a válasz. NADZSIBULLAH AJÁNLATA Nadzsibullah afgán elnök a kor­mányellenes felkelőknek tűzszüntet ajánlott fel, amely elősegítené az ENSZ béketervének megvalósítá­sát. A legfelsőbb afgán vezető rádió­beszédében közölte: utasította a kormány- és a tartományi szervek képviselőit, szüntessék be a harco­kat, ha a mudzsahidek egységei is ugyanezt teszik. Az eddigi jelenté­sek szerint az afgán ellenzéki moz­galom vezetősége még nem vála­szolt Nadzsibullah ajánlatára. Kabul a múlt héten elfogadta Ja­vier Pérez de Cuellar tűzszüneti javaslatát. A világszervezet főtitkára továbbá indítványozta, hogy a sza­bad választások megrendezéséig ideiglenes független szerv irányítsa az országot. AZ OSZTRÁK KAPCSOLAT Nyitott a csehszlovák-osztrák határ, nyitott az út a kapcsolatépítés előtt. Be is indult szépen a szomszédolás, felvirágzott a bevásárlóturizmus, de a „nehezebb terepeken" - kereskedelem, ipar, közlekedés, kultúra - szintén sikerült előrehaladni, elgörgetni megannyi akadályt. E reményteljes fejlődés útját azonban mégiscsak beárnyékolja valami: az energiapolitika, pontosabban ennek fájó pontja, a csehszlovák atomenerge­tika. Az osztrákok érzékenyen kezelik ezt a témát, különösen Csernobil óta félnek attól, hogy az itteni, szovjet normák szerint épült, s mára elavult nukleáris erőmüvekben baleset történhet. A területi közelség miatt a katasztrófa őket is sújtaná. Félelmüket még inkább fokozta a „kiszolgált" bohunicei atomerőműben járt osztrák szakértők vészjósló eredményhirdetése. Furcsa helyzet alakult ki: egy ország arra próbálta rávenni a másik országot, hogy változtassa meg energiapolitikáját. Az osztrákok különböző javaslatokkal álltak elő, többek között 3,5 milliárd schilling értékben ingyenes áramszolgáltatást ajánlottak fel (ez az ajánlat.még ma is érvényes), cserébe a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű azonnali leállításáért. Kíméletlen Bohunice-ellenes kampányba kezdett az osztrák sajtó, s „jóvol­tából" az év elejére valóban komoly, heves, már-már kapcsolatmérgező erőművita bontakozott ki. A kormányfői tárgyalások voltak hivatottak arra, hogy a megfelelő mederbe tereljék a rendkívül kényes ügyet. A kísérlet, úgy tűnik, sikerült is, hiszen ma már sokkal nyugodtabb a légkör, legalábbis a politikusok körében. Mindkét fél igyekszik megértés­sel viseltetni egymás gondjai, illetve aggodalmai iránt. Csehszlovákia, figyelembe véve az osztrákok érthető nyugtalanságát, folyamatos, alapos, évenkénti ellenőrzést és korszerűsítést ígért, a némileg megnyugtatott Ausztria pedig visszafogottabb vehemen­ciával követeli az erőmű bezáratását. Franz Vranitzky kancellár a hétfői pár órás pozsonyi tárgyalásai után megtartott sajtóértekezleten megjegyezte: „Számunkra természetesen az erőmű azonnali leállítása lenne az ideális megoldás, ám ezt nem várhatjuk el, és nem is kényszeríthetünk erre senkit. Szeretnénk azonban kiküszöbölni mindazokat a tényezőket, amelyek bizonytalanságot keltenek az osztrákokban.'* Megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy megállapodás született egy jelzőrendszer létrehozásáról, a balesetek azonnali bejelentéséről, pár Csehszlovákia a januári osztrák ajánlatra még mindig nem adott végső választ, a körvonalak azonban tisztán láthatók. Ján Čarnogurský szlovák miniszterelnök ugyanis határozottan kijelentette, hogy a bohu­nicei erőművet - ha jól működik - 1995-ig semmiképp sem állítják le. Fűzzük hozzá: az energetikai probléma nemcsak a bohunicei atomerőművet jelenti. Ennél sokkal szélesebb körű kérdésről van szó. Érinti a jövőbeni együttműködést a hőerőművek terén, a takarékossági programokat, az esetleges közös dunai erőműve­ket. Reménykeltő tervek, amelyek megvalósításához megfelelő politikai légkör alakult ki az osztrák kancellár hétfői prágai és pozsonyi „kapcsolatjavító" villámlátogatása után. (urbán) AMERIKAI PERESZTROJKA Bizonyára sokak számára eretneknek tűnő következtetést vontam le az utóbbi hetek fő világpolitikai történéseiből. A külpolitikában az új gondolkozásmód bevezetése Gorbacsov nevé­hez fűződik, de a stafétabotot Bush már átvette tőle. A gorbacsovi peresztrojka ideológiai alapo­kon nyugodott, megvalósítása pedig a ,,nagy kivonulás" volt. Először Afganisztánból, majd Kelet-Európából és ezzel párhuzamosan szinte mindenünnen, ahol a brezsnyevi vezetésnek túl költséges érdekeltségei voltak. A mostani belső válság végeredményére tippelve némi iróniával azt is mondhatnám, már csak a Szovjetunióból nem vonultak ki a szovjetek, de jó úton haladnak afelé, hogy ez is megtörténjen. Bush peresztrojkája tipikusan amerikai - gya­korlatias, anyagias. Teljesen lemeztelenítve a té­nyeket: nem szívbajos, kemény gazdasági és katonai lépéseket is tesz, olyanokat, amelyeket korábban, a pártállamok idején a belügyekbe való megengedhetetlen beavatkozásnak, politikai zsarolásnak minősítettek volna. Ezek most elis­mert, nemzetközileg is támogatott döntések. Né­hány példa: Jugoszláviától megvonták az ameri­kai segélyt, majd Markovics kormányfő visszakö­nyörögte azt, de Szerbia nem kaphat belőle, mert megsérti az emberi jogokat Koszovóban és alkot­mányellenesen megakadályozza Mesic elnökké választását. Az USA egyértelműen a horvát és szlovén mintájú demokratikus rendszert pártfo­golja a posztkommunista szerb rezsimmel 'szem­ben. Közvetett beavatkozás, gazdasági nyomás ez, de a közvélemény éppen a jugoszláv stabili­tás megteremtése érdekében egyetért vele. Más: a múlt héten Washingtonban tárgyalt a hagyományos leszerelési szerződés körüli viták rendezéséről Moiszejev, a keményvonalas szov­jet vezérkari főnök. Napokon át nem történt haladás, s ekkor a New York Times azt írta, Bush kifejezetten ellenzi, hogy Gorbacsovot meghívják a hét legfejlettebb ország londoni csúcsértekezle­tére, s már a júniusra tervezett szovjet-amerikai csúcsot is eltemették, mondván: ha nincs megál­lapodás a hagyományos fegyverzetcsökkentés­ben, akkor a START-szerződést sem írják alá, ez esetben pedig a legfelsőbb szintű találkozónak sem lenne értelme. De az utolsó pillanatban bejelentették: a Moiszejev-látogatás mégis ered­ménnyel járt, a szovjet fél hajlandó volt a kompro­misszumra több fő kérdésben. Erre Bush azonnal cáfolta az említett lapértesülést. Azt mondotta, ő nem ellenzi Gorbacsov meghívását, a kérdés nyitott. Szinte ugyanekkor Baker külügyminiszter egy kongresszusi meghallgatáson kijelentette, Amerikának fontolóra kellene vennie egy gazda­sági segélyprogramot a Szovjetunió számára. Nyíltan hozzáfűzte, hogy tazt politikai és gazdasá­gi feltételekhez kell kötni. Erre a Kreml már nem is reagált, Gorbacsov tudja, hogy nyugati segít­ség nélkül képtelen a reformok végrehajtására. Ezért nem érzékeny, már a látszatot sem próbálja menteni. Viszont a Nyugat meg fogja menteni Gorba­csovot, a Szovjetuniót, bár egy német szakíró szerint egyelőre csak Kohl kancellár nógatja a többieket arra, hogy összehangoltan segítse­nek Moszkvának, de a többiek még nem tudják, hogyjan is tegyék azt. Közben fantasztikus össze­gekről beszélnek világszerte, egy ismert amerikai közgazdász szerint öt esztendőn át évi 30 milliárd dollárral kellene Moszkvát támogatni. Vannak, akik százmilliárdra, mások 60 milliárdra becsülik a szovjet gazdaság talpraállításához szükséges összeget. És a szkeptikusok véleménye: fölösle­gesen kidobott összegek lennének ezek, inkább a szerkezetváltáshoz, a gazdasági viszonyok gyökeres átalakításához kell megadni a segít­séget. Egy biztos: pár éve még a legmerészebb nyugati politológusok is a fejüket csóválták volna, ha valaki megjósolja, hogy eljön az az idő, amikor az egész fejlett nyugati világ legnagyobb problé­mája az lesz, hogy miként mentse meg a teljes összeomlástól a Szovjetuniót. Szinte bizonyos, hogy találnak megoldást, lehet, már Londonban. Az pedig természetes, hogy a nyugat-európaiak­nak, mivel közelebbről fenyegeti őket a lavinaom­lás veszélye, ez inkább érdekük - pontosabban, nekik sürgősebb -, mint a tengertúliaknak. Ugyan­akkor az amerikai peresztrojka azért is amerikai, mert egyik fő jellemvonása, hogy elsősorban az amerikai érdekeket próbálja meg összehangolni a nemzetközi érdekekkel. (Azon lehetne vitatkoz­ni, hogy itt alá- vagy mellérendelt viszonyról van-e szó.) Ezt a legzseniálisabban az öböl-válság idején csinálta Bush. Akcióinak határt a jogszerű­ség szabott, ami azonban tökéletesen megfelelt Washington privát érdekeinek (például a kurd ügy). Tény az is, hogy éppen ez adja Bush politikusi nagyságát. Mert például egy ENSZ­főtitkárnak könnyebben lehetnek világmegváltó tervei, hiszen őt nem kötik egy ország, a haza iránti kötelezettségek. Mindez pedig azért olyan bonyolult, mert kiszá­míthatatlanul, túl gyorsan borultak fel a régi nemzetközi struktúrák. Ma van egy szuperhata­lom, egy ingatagsága miatt veszélyes nagyhata­lom, sok regionális hatalom, születőben van a nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is integrálódó Nyugat-Európa, amely új minőségé­ben nyilvánvalóan nagyhatalmi szerepköröket is meg fog célozni. Ezért kell a patikamérleg, hiszen a ma helyesnek látszó döntésekről holnap, az új feltételek között kiderülhet, hogy hibásak. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN T amiinad indiai szövetségi állam­ban vasárnap este a rendőrség letartóztatott egy harmincéves tamil nemzetiségű nőt, akit azzal gyanúsí­tanak, hogy közvetlenül részt vett Radzsiv Gandhi meggyilkolásában. M argaret Thatcher egykori brit kormányfő, aki magánlátoga­táson tartózkodik Moszkvában, a Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel megtartott találkozóján kijelentette: az egész világnak érdeke, hogy a peresztrojka sikeres legyen. Be­szédet mondott a nemzetközi kap­csolatok moszkvai intézetében is. A jövőbeni diplomaták előtt hangsú­lyozta, Gorbacsovhoz fűződő kap­csolata nem változott, s felszólította a jelenlevőket, hogy támogassák a szovjet elnököt. B ulgária lehetővé teszi, hogy a pápa elleni merényletkísérlet hátterét vizsgáló nemzetközi bizott­ság hozzájusson az esettel össze­függő összes irathoz. Ezt Allen Weinstein, az emiííett bizottság el­nöke és Hriszto Danov bolgár bel­ügyminiszter közölte szófiai sajtóér­tekezleten. M eg nem nevezett hanoi párt- és kormányképviselők szerint a Vietnami Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága titkos plenáris ülést tart, hogy a júniusi VII. pártkong­resszus előtt véglegesítse a gazda­sági és politikai stratégiával kapcso­latos programjavaslatokat. A Reuter hírügynökség által idézett képvise­lők szerint a központi bizottság sze­mélyi változásokról is tárgyalásokat folytatott. Általános az a vélemény, a kongresszus megerősíti, hogy Vietnam áttér a piacgazdaságra. H étfőn este közölte a litván par­lament: törvényellenes a szov­jet belügyminisztérium elitalakulatai­nak (OMON) állomásoztatása Litvá­nia területén, és a bárminemű erő­szakos akciók, amelyek a Litván Köztársaság és lakosai ellen irá­nyulnak, bűntettnek számítanak. Az OMON-egységek a múlt hét folya­mán támadássorozatokat hajtottak végre a litván-lett és a litván-belo­rusz határon. Az akciók emberáldo­zatokat követeltek. A litván parla­ment határozata figyelmeztet rá, hogy a litván törvények szeriht fele­lősségre vonják az erőszakos akciók közvetlen végrehajtóit, a szervező­ket és azokat a személyeket is, akik megpróbálják eltitkolni ezeket a bűntetteket. F elipe González kormányfő Spa­nyol Szocialista Munkáspártja tovább erősítette pozícióit a vasár­napi helyhatósági választásokon. A részeredmények szerint hasonló sikert könyvelhet el az ellenzéki kon­zervatív Néppárt. A szavazatok többségének összeszámlálása után valószínű, hogy a szocialisták a négy éVvel ezelőtti 37,2 százalék­kal szemben több mint 40-et kaptak. A Néppárt a korábbi 20 százalékos arányt két százalékkal javította. Az Egyesült Baloldalra hozzávetőleg a választók 10 százaléka voksolt. Jelentős vereséget könyvelhet el vi­szont Adolfo Suarez egykori kor­mányfő pártja, a Demokratikus és Szociális Centrum, amely az 1987­es 10 százalékkal szemben most csak 3,2 százalékot kapott. A lekszandr Karbainov vezérőr­nagy, a KGB szóvivője a Kom­szomolszkaja Pravdának nyilatkoz­va közölte: az Állambiztonsági Bi­zottság és a szovjet határőrség költ­ségvetése 4,9 milliárd rubelt tesz ki. Először fordult elő, hogy nyilvános­ságra hozták a KGB eddig szigorúan titkolt költségvetését. Erre a szovjet parlament adott engedélyt. Karabai­nov figyelmeztetett: bár a KGB-t új feladatokkal bízták meg, a költség­vetés a tavalyi évhez képest nem módosult. P ueblo Nuevo városban a kolum­biai kormány hétfőn békeszer­ződést írt alá a Quintin Lamé Kom­mandója nevű felkelő szervezettel, amely kötelezte magát a fegyverle­tételre, valamint arra, hogy politikai párttá alakul át. Az indiánokból to­borzott kommandó tagjainak pénte­kig kell átadniuk fegyvereiket. A kor­mány az összes felkelőt közkegye­lemben részesíti. \

Next

/
Thumbnails
Contents