Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-29 / 124. szám, szerda

HÍREK-VÉLEMÉNYEK LÚJSZÓI 1991. MÁJUS 29. GORBACSOV-BUSH TELEFONBESZÉLGETÉS CSÚCSTALÁLKOZÓ LESZ, VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK VANNAK KÉSZÜL A NATO ÚJ STRATÉGIÁJA Telefonbeszélgetést folytatott hétfőn Mihail Gorbacsov és George Bush a leszerelésről és a szovjet -amerikai gazdasági együttműködésről. Erről tegnap számolt be -a TASZSZ hírügynökség. Jellemzése szerint a beszélgetés tartalmas és konstruktív volt. A Fehér Ház nem volt hajlandó részleteket közölni. A két vezető megelégedéssel szólt a moszkvai szovjet-amerikai csúcs előkészítéséről, mindketten kinyilvánították azt az óhajukat, hogy ere mielőbb sor kerüljön. Abban egyetértettek, hogy lehetőleg június végéig, de konkrét dátumban nem egyeztek meg, mert még mindig vannak véleménykülönbségek a leszerelési kérdésekben. Vitalij Csurkin külügyi szóvivő ehhez hozzátette, hogy Moiszejev vezérkari főnök múlt heti amerikai tárgyalásai során történt haladás. A telefonbeszélgetésre közvetlenül Gorbacsov megbízottjának, Jevgenyij Primakovnak az egyesült államokbeli útja előtt került sor. Primakov a szovjet gazdasági reformokat próbálja majd megmagyarázni, és további segítséget kér az USAtól és más nyugati országoktól. A leszerelésnél és a katonai kérdéseknél maradva: tegnap folytatódott a NATO védelmi minisztereinek hétfőn kezdődött és háromnaposra tervezett brüsszeli tanácskozása az új stratégia kidolgozásáról. Nyilvánvaló, hogy ez ősznél előbb nem készül el. Jól tájékozott brüsszeli körök azonban úgy vélik, hogy ugyanakkor már a mostani értekezleten elvi megállapodás születik az új stratégia legfontosabb eleméről, a NATO új haderőinek létrehozásáról. Ezek feladata a potenciális ellenfél elriasztása, vagy szükség esetén a tagországot fenyegető veszélyforrások közvetlen likvidálása. Szakértők az új haderő négy legfontosabb eleméről beszélnek. Az első a hozzávetőleg 5000 fős, azonnal bevethető erő, valamilyen előretolt ék lenne. A második lenne a tulajdonképpeni gyors reagálású erő, amely hozzávetőleg 50-70 ezer főből állna, s légi, valamint haditengerészeti támogatásban is részesülne. Valószínű, hogy Németországban lenne a központja, a parancsnoki tisztet pedig egy brit tábornok töltené be. A harmadik csoportba tartoznának a fő védelmi erők, ezek tennék ki a NATO összes haderőinek a felét. A negyedik csoportba sorolják a tartalékokat. Mind a négyről elmondható, hogy multinacionális erőkről van szó, de még a szárazföldi erőknél az európai országok katonái lennének túlsúlyban, addig a légierőnél az amerikaiak. , ANGOLA A POLGÁRHÁBORÚ VÉGET ÉRT A május 15-én kötött előzetes tűzszüneti megállapodást a felek tiszteletben tartják, Angolában véget ért a polgárháború - mondotta hétfőn Pretoriában Jonas Savimbi, az UNITA vezetője a Federik de Klerk elnökkel megtartott találkozón. Kijelentette, miután május 25-én az utolsó kubai katona is elhagyta Angolát, a felkelők vezérkara Dél-Angolából a fővárosba települt át. Savimbi útban Portugália felé tett rövid megállót Pretoriában. Mint ismeretes, a portugál fővárosban pénteken írja alá Eduardo dos Santos angolai államfővel a tűzszüneti megállapodást. Az ünnepélyes aktuson jelen lesz Baker amerikai, Besszmertnih szovjet külügyminiszter, valamint Pérez de Cuellar ENSZfőtitkár is. MÉG MINDEN HOMÁLYOS Csak hosszadalmas vizsgálatok után derülhet ki, mi okozta a Lauda Air légitársaság gépének katasztrófáját, melynek következtében 223 személy életét vesztette. Ezt Niki Lauda, a társaság tulajdonosa jelentette ki tegnap a thaiföldi fővárosba. Azt a változatot, hogy bomba okozta a szerencsétlenséget, „csak spekulációnak" nevezte. A Lauda Air gépén utazott az ENSZ bécsi székhelyű kábítószeréilenes programjának bangkoki irodavezetője is. A szervezet szóvivője visszautasított minden olyan feltételezést, amely szerint az irodavezető titkos küldetésben járt volna, s így esetleg célpontja lehetett volna valamilyen merényletnek. JUGOSZLÁVIA BÉKEKÖTÉS A GAZDASÁGI FRONTON A jugoszláv köztársasági kormányok hétfőn közölték, eltörlik azokat a rendelkezéseket, amelyek akadályozták a szolgáltatások és az áru szabad mozgását, és hátráltatták az egységes jugoszláv piac működését. Erről azon a tanácskozáson döntöttek, amelyet Ante Markovics szövetségi miniszterelnök folytatott a tagköztársaságok kormányfőivel. A köztársasági kormányok az említett korlátozó intézkedések felszámolására vonatkozó javaslataikat legkésőbb június 1-ig a köztársasági parlamentek elé terjesztik. Döntést hoztak arról is, hogy a vámilletékekből befolyt összegeket ismét a szövetségi költségvetés kapja, úgy, ahogy azt az érvényes törvények is kimondják. Mint ismeretes, ezeket az összegeket az egyes tagköztársaságok között kirobbant gazdasági háború után hagyták meg a köztársaságok saját maguknak. Az említett gazdasági és kereskedelmi háború tavaly ..decemberben kezdődött, amikor Szerbia gazdasági blokádot hirdetett Szlovénia ellen. Ezzel gyakorlatilag megszakadtak a két köztársaság vállalatai közötti kapcsolatok. Később Belgrád a Horvátországban gyártott termékekre is pótadót vetett ki. Természetesen szlovén és horvát részről sem maradt el a válasz. NADZSIBULLAH AJÁNLATA Nadzsibullah afgán elnök a kormányellenes felkelőknek tűzszüntet ajánlott fel, amely elősegítené az ENSZ béketervének megvalósítását. A legfelsőbb afgán vezető rádióbeszédében közölte: utasította a kormány- és a tartományi szervek képviselőit, szüntessék be a harcokat, ha a mudzsahidek egységei is ugyanezt teszik. Az eddigi jelentések szerint az afgán ellenzéki mozgalom vezetősége még nem válaszolt Nadzsibullah ajánlatára. Kabul a múlt héten elfogadta Javier Pérez de Cuellar tűzszüneti javaslatát. A világszervezet főtitkára továbbá indítványozta, hogy a szabad választások megrendezéséig ideiglenes független szerv irányítsa az országot. AZ OSZTRÁK KAPCSOLAT Nyitott a csehszlovák-osztrák határ, nyitott az út a kapcsolatépítés előtt. Be is indult szépen a szomszédolás, felvirágzott a bevásárlóturizmus, de a „nehezebb terepeken" - kereskedelem, ipar, közlekedés, kultúra - szintén sikerült előrehaladni, elgörgetni megannyi akadályt. E reményteljes fejlődés útját azonban mégiscsak beárnyékolja valami: az energiapolitika, pontosabban ennek fájó pontja, a csehszlovák atomenergetika. Az osztrákok érzékenyen kezelik ezt a témát, különösen Csernobil óta félnek attól, hogy az itteni, szovjet normák szerint épült, s mára elavult nukleáris erőmüvekben baleset történhet. A területi közelség miatt a katasztrófa őket is sújtaná. Félelmüket még inkább fokozta a „kiszolgált" bohunicei atomerőműben járt osztrák szakértők vészjósló eredményhirdetése. Furcsa helyzet alakult ki: egy ország arra próbálta rávenni a másik országot, hogy változtassa meg energiapolitikáját. Az osztrákok különböző javaslatokkal álltak elő, többek között 3,5 milliárd schilling értékben ingyenes áramszolgáltatást ajánlottak fel (ez az ajánlat.még ma is érvényes), cserébe a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű azonnali leállításáért. Kíméletlen Bohunice-ellenes kampányba kezdett az osztrák sajtó, s „jóvoltából" az év elejére valóban komoly, heves, már-már kapcsolatmérgező erőművita bontakozott ki. A kormányfői tárgyalások voltak hivatottak arra, hogy a megfelelő mederbe tereljék a rendkívül kényes ügyet. A kísérlet, úgy tűnik, sikerült is, hiszen ma már sokkal nyugodtabb a légkör, legalábbis a politikusok körében. Mindkét fél igyekszik megértéssel viseltetni egymás gondjai, illetve aggodalmai iránt. Csehszlovákia, figyelembe véve az osztrákok érthető nyugtalanságát, folyamatos, alapos, évenkénti ellenőrzést és korszerűsítést ígért, a némileg megnyugtatott Ausztria pedig visszafogottabb vehemenciával követeli az erőmű bezáratását. Franz Vranitzky kancellár a hétfői pár órás pozsonyi tárgyalásai után megtartott sajtóértekezleten megjegyezte: „Számunkra természetesen az erőmű azonnali leállítása lenne az ideális megoldás, ám ezt nem várhatjuk el, és nem is kényszeríthetünk erre senkit. Szeretnénk azonban kiküszöbölni mindazokat a tényezőket, amelyek bizonytalanságot keltenek az osztrákokban.'* Megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy megállapodás született egy jelzőrendszer létrehozásáról, a balesetek azonnali bejelentéséről, pár Csehszlovákia a januári osztrák ajánlatra még mindig nem adott végső választ, a körvonalak azonban tisztán láthatók. Ján Čarnogurský szlovák miniszterelnök ugyanis határozottan kijelentette, hogy a bohunicei erőművet - ha jól működik - 1995-ig semmiképp sem állítják le. Fűzzük hozzá: az energetikai probléma nemcsak a bohunicei atomerőművet jelenti. Ennél sokkal szélesebb körű kérdésről van szó. Érinti a jövőbeni együttműködést a hőerőművek terén, a takarékossági programokat, az esetleges közös dunai erőműveket. Reménykeltő tervek, amelyek megvalósításához megfelelő politikai légkör alakult ki az osztrák kancellár hétfői prágai és pozsonyi „kapcsolatjavító" villámlátogatása után. (urbán) AMERIKAI PERESZTROJKA Bizonyára sokak számára eretneknek tűnő következtetést vontam le az utóbbi hetek fő világpolitikai történéseiből. A külpolitikában az új gondolkozásmód bevezetése Gorbacsov nevéhez fűződik, de a stafétabotot Bush már átvette tőle. A gorbacsovi peresztrojka ideológiai alapokon nyugodott, megvalósítása pedig a ,,nagy kivonulás" volt. Először Afganisztánból, majd Kelet-Európából és ezzel párhuzamosan szinte mindenünnen, ahol a brezsnyevi vezetésnek túl költséges érdekeltségei voltak. A mostani belső válság végeredményére tippelve némi iróniával azt is mondhatnám, már csak a Szovjetunióból nem vonultak ki a szovjetek, de jó úton haladnak afelé, hogy ez is megtörténjen. Bush peresztrojkája tipikusan amerikai - gyakorlatias, anyagias. Teljesen lemeztelenítve a tényeket: nem szívbajos, kemény gazdasági és katonai lépéseket is tesz, olyanokat, amelyeket korábban, a pártállamok idején a belügyekbe való megengedhetetlen beavatkozásnak, politikai zsarolásnak minősítettek volna. Ezek most elismert, nemzetközileg is támogatott döntések. Néhány példa: Jugoszláviától megvonták az amerikai segélyt, majd Markovics kormányfő visszakönyörögte azt, de Szerbia nem kaphat belőle, mert megsérti az emberi jogokat Koszovóban és alkotmányellenesen megakadályozza Mesic elnökké választását. Az USA egyértelműen a horvát és szlovén mintájú demokratikus rendszert pártfogolja a posztkommunista szerb rezsimmel 'szemben. Közvetett beavatkozás, gazdasági nyomás ez, de a közvélemény éppen a jugoszláv stabilitás megteremtése érdekében egyetért vele. Más: a múlt héten Washingtonban tárgyalt a hagyományos leszerelési szerződés körüli viták rendezéséről Moiszejev, a keményvonalas szovjet vezérkari főnök. Napokon át nem történt haladás, s ekkor a New York Times azt írta, Bush kifejezetten ellenzi, hogy Gorbacsovot meghívják a hét legfejlettebb ország londoni csúcsértekezletére, s már a júniusra tervezett szovjet-amerikai csúcsot is eltemették, mondván: ha nincs megállapodás a hagyományos fegyverzetcsökkentésben, akkor a START-szerződést sem írják alá, ez esetben pedig a legfelsőbb szintű találkozónak sem lenne értelme. De az utolsó pillanatban bejelentették: a Moiszejev-látogatás mégis eredménnyel járt, a szovjet fél hajlandó volt a kompromisszumra több fő kérdésben. Erre Bush azonnal cáfolta az említett lapértesülést. Azt mondotta, ő nem ellenzi Gorbacsov meghívását, a kérdés nyitott. Szinte ugyanekkor Baker külügyminiszter egy kongresszusi meghallgatáson kijelentette, Amerikának fontolóra kellene vennie egy gazdasági segélyprogramot a Szovjetunió számára. Nyíltan hozzáfűzte, hogy

tazt politikai és gazdasági feltételekhez kell kötni. Erre a Kreml már nem is reagált, Gorbacsov tudja, hogy nyugati segítség nélkül képtelen a reformok végrehajtására. Ezért nem érzékeny, már a látszatot sem próbálja menteni. Viszont a Nyugat meg fogja menteni Gorbacsovot, a Szovjetuniót, bár egy német szakíró szerint egyelőre csak Kohl kancellár nógatja a többieket arra, hogy összehangoltan segítsenek Moszkvának, de a többiek még nem tudják, hogyjan is tegyék azt. Közben fantasztikus összegekről beszélnek világszerte, egy ismert amerikai közgazdász szerint öt esztendőn át évi 30 milliárd dollárral kellene Moszkvát támogatni. Vannak, akik százmilliárdra, mások 60 milliárdra becsülik a szovjet gazdaság talpraállításához szükséges összeget. És a szkeptikusok véleménye: fölöslegesen kidobott összegek lennének ezek, inkább a szerkezetváltáshoz, a gazdasági viszonyok gyökeres átalakításához kell megadni a segítséget. Egy biztos: pár éve még a legmerészebb nyugati politológusok is a fejüket csóválták volna, ha valaki megjósolja, hogy eljön az az idő, amikor az egész fejlett nyugati világ legnagyobb problémája az lesz, hogy miként mentse meg a teljes összeomlástól a Szovjetuniót. Szinte bizonyos, hogy találnak megoldást, lehet, már Londonban. Az pedig természetes, hogy a nyugat-európaiaknak, mivel közelebbről fenyegeti őket a lavinaomlás veszélye, ez inkább érdekük - pontosabban, nekik sürgősebb -, mint a tengertúliaknak. Ugyanakkor az amerikai peresztrojka azért is amerikai, mert egyik fő jellemvonása, hogy elsősorban az amerikai érdekeket próbálja meg összehangolni a nemzetközi érdekekkel. (Azon lehetne vitatkozni, hogy itt alá- vagy mellérendelt viszonyról van-e szó.) Ezt a legzseniálisabban az öböl-válság idején csinálta Bush. Akcióinak határt a jogszerűség szabott, ami azonban tökéletesen megfelelt Washington privát érdekeinek (például a kurd ügy). Tény az is, hogy éppen ez adja Bush politikusi nagyságát. Mert például egy ENSZfőtitkárnak könnyebben lehetnek világmegváltó tervei, hiszen őt nem kötik egy ország, a haza iránti kötelezettségek. Mindez pedig azért olyan bonyolult, mert kiszámíthatatlanul, túl gyorsan borultak fel a régi nemzetközi struktúrák. Ma van egy szuperhatalom, egy ingatagsága miatt veszélyes nagyhatalom, sok regionális hatalom, születőben van a nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is integrálódó Nyugat-Európa, amely új minőségében nyilvánvalóan nagyhatalmi szerepköröket is meg fog célozni. Ezért kell a patikamérleg, hiszen a ma helyesnek látszó döntésekről holnap, az új feltételek között kiderülhet, hogy hibásak. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN T

amiinad indiai szövetségi államban vasárnap este a rendőrség letartóztatott egy harmincéves tamil nemzetiségű nőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy közvetlenül részt vett Radzsiv Gandhi meggyilkolásában. M

argaret Thatcher egykori brit kormányfő, aki magánlátogatáson tartózkodik Moszkvában, a Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel megtartott találkozóján kijelentette: az egész világnak érdeke, hogy a peresztrojka sikeres legyen. Beszédet mondott a nemzetközi kapcsolatok moszkvai intézetében is. A jövőbeni diplomaták előtt hangsúlyozta, Gorbacsovhoz fűződő kapcsolata nem változott, s felszólította a jelenlevőket, hogy támogassák a szovjet elnököt. B

ulgária lehetővé teszi, hogy a pápa elleni merényletkísérlet hátterét vizsgáló nemzetközi bizottság hozzájusson az esettel összefüggő összes irathoz. Ezt Allen Weinstein, az emiííett bizottság elnöke és Hriszto Danov bolgár belügyminiszter közölte szófiai sajtóértekezleten. M

eg nem nevezett hanoi párt- és kormányképviselők szerint a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága titkos plenáris ülést tart, hogy a júniusi VII. pártkongresszus előtt véglegesítse a gazdasági és politikai stratégiával kapcsolatos programjavaslatokat. A Reuter hírügynökség által idézett képviselők szerint a központi bizottság személyi változásokról is tárgyalásokat folytatott. Általános az a vélemény, a kongresszus megerősíti, hogy Vietnam áttér a piacgazdaságra. H

étfőn este közölte a litván parlament: törvényellenes a szovjet belügyminisztérium elitalakulatainak (OMON) állomásoztatása Litvánia területén, és a bárminemű erőszakos akciók, amelyek a Litván Köztársaság és lakosai ellen irányulnak, bűntettnek számítanak. Az OMON-egységek a múlt hét folyamán támadássorozatokat hajtottak végre a litván-lett és a litván-belorusz határon. Az akciók emberáldozatokat követeltek. A litván parlament határozata figyelmeztet rá, hogy a litván törvények szeriht felelősségre vonják az erőszakos akciók közvetlen végrehajtóit, a szervezőket és azokat a személyeket is, akik megpróbálják eltitkolni ezeket a bűntetteket. F

elipe González kormányfő Spanyol Szocialista Munkáspártja tovább erősítette pozícióit a vasárnapi helyhatósági választásokon. A részeredmények szerint hasonló sikert könyvelhet el az ellenzéki konzervatív Néppárt. A szavazatok többségének összeszámlálása után valószínű, hogy a szocialisták a négy éVvel ezelőtti 37,2 százalékkal szemben több mint 40-et kaptak. A Néppárt a korábbi 20 százalékos arányt két százalékkal javította. Az Egyesült Baloldalra hozzávetőleg a választók 10 százaléka voksolt. Jelentős vereséget könyvelhet el viszont Adolfo Suarez egykori kormányfő pártja, a Demokratikus és Szociális Centrum, amely az 1987es 10 százalékkal szemben most csak 3,2 százalékot kapott. A

lekszandr Karbainov vezérőrnagy, a KGB szóvivője a Komszomolszkaja Pravdának nyilatkozva közölte: az Állambiztonsági Bizottság és a szovjet határőrség költségvetése 4,9 milliárd rubelt tesz ki. Először fordult elő, hogy nyilvánosságra hozták a KGB eddig szigorúan titkolt költségvetését. Erre a szovjet parlament adott engedélyt. Karabainov figyelmeztetett: bár a KGB-t új feladatokkal bízták meg, a költségvetés a tavalyi évhez képest nem módosult. P

ueblo Nuevo városban a kolumbiai kormány hétfőn békeszerződést írt alá a Quintin Lamé Kommandója nevű felkelő szervezettel, amely kötelezte magát a fegyverletételre, valamint arra, hogy politikai párttá alakul át. Az indiánokból toborzott kommandó tagjainak péntekig kell átadniuk fegyvereiket. A kormány az összes felkelőt közkegyelemben részesíti. \