Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-28 / 123. szám, kedd

NYUGDÍJASOK OLDALA .1X7 szói KIT VÉD A SZOCIÁLIS VÉDŐHÁLÓ? Nem is olyan régen még távolinak, idegennek tűntek az olyan kifejezések, mint amilyen a szociális rászorultság, a szegénység, a szociális védőháló vagy a nyomor. Az országban végbemenő változások következtében azonban mind többen kényszerülnek megbarátkozni azzal, hogy életszínvonaluk (remélhetőleg csak átmenetileg) csökkenni fog. Szlovákiában jelenleg a családok 13—14 százaléka él a szociális rászorultság szintje alatt, s ez az arány az árak emelése következtében még emelkedni fog. Hogy az egzisztenciális minimum alsó határán levők ne süllyedjenek a nyomorszintre, annak kivédésére szolgál majd a szociális védőháló, melyről BOHUŠ ISTVÁN mérmökkel, az SZK Munka- és Szociális Ügyi Minisztériuma családvédelmi szakosztályának igazgatójával beszélgettünk. • Az új statisztikai kimutatásokat lapozva meglepett, hogy nem találtam adatokat a létminimum alakulásáról. Mennyi jelenleg a létminimum Csehszlovákiában? — A Szövetségi Gyűlés még nem alkotta meg a létminimumról szóló törvényt, tehát egyelőre csak szociális ráutaltságról lehet nálunk beszélni. Ennek határai a következők: élelmezésre gyermekeknél hatéves korig 600 korona, 6-től 10 éves korig 700 korona, 10 évnél idősebb gyermekeknél és a felnőtteknél 800 korona, a lakbérköltségekre vonatkozóan egyedülálló személy vagy házaspár esetében 300, gyermekes család esetében 500 korona. Ha valamelyik családtag diétára szorul, a létfenntartásra 500 koronával többet kell számítani. Vegyünk például egy négytagú családot. Az egyik gyermek 5 éves, a másik 9, az édesanya pedig beteg, diétáznia kell. A szociális ráutaltságot a család esetében így kell kiszámítani: 600 (az 5 éves gyermekre) plusz 700 (a 9 éves gyermekre) plusz 800 (az édesapára) plusz 800 (az édesanyára) plusz 500 (az édesanya diétájára) plusz 500 (lakbérköltség) = 3900 korona. Ha tehát ezen családnak a havi jövedelme 3900 koronánál kevesebb, akkor a körzeti, illetve járási társadalombiztosítási hivatalnál folyamodhat segélyért. • A mai árakat figyelembe véve ezek az értékek nevetségesen alacsonyak... — Körzeti és járási társadalombiztosítási hivatalaink minden támogatásért folyamodó polgár esetében felülvizsgálják a ráutaltság mértékét. Tekintettel arra, hogy az utóbbi néhány hónapban ugrásszerűen megnövekedtek a létfenntartási költségek, indokolt esetekben megemelhetők a szociális segély határösszegei. Élelmezésre a gyermekeknél hatéves korig a határ maximálisan 850 korona lehet, 6-tól 10 éves korig 950 korona, 10-től 15 éves korig 1150 korona, 15-től 26 éves korig (ha iskolába jár) 1250 korona, az ennél idősebbeknél pedig 1150 korona. A lakbért illetően egyedülálló személy vagy házaspár esetében 400, gyermekes családok esetében 600 korona lehet. Hangsúlyozom, hogy ilyen lépésre csak indokolt esetekben van lehetőség, tehát például olyan családoknál, ahol a családfenntartó nyugdíjas, rokkant, vagy tartósan betegállományban van, s egészségi állapota miatt nem tud többletmunkát vállni, s nem tud javítani családja életkörülményein. • Jelenleg a lakosság hány százaléka szorul szociális segélyre? Bizonyára feltérképezték azt is, hogy mennyien „hullanak át" ma Szlovákiában a szociális védőhálón? — A szociális ráutaltságot illetően csak becsült adataink vannak, mivel a rászorulók egy része nem keres fel bennünket. A múlt év végén a háztartások 6,9 százaléka élt a szociális rászorultság határán. Ez az arány ma meghaladja a 13 százalékot, de előreláthatólag a tüzelőanyagok, a lakbér, a villamos energia stb. árának emelkedése után még növekedni fog. Tavaly 202 ezer idős ember és közel 20 ezer gyermekes család kapott szociális segélyt. Tartásdíj címen, indokolt esetekben, ezen kívül 18 ezer családnak összesen 28,6 millió koronát fizettünk ki. Arra a kérdésre, hogy mennyien „hullanak át" ma a szociális védőhálón, nem tudok válaszolni, hiszen egyelőre még nincs védőhálónk. A szociális segélyezés, melyről eddig beszéltem, része a védőhálónak, ugyanúgy, mint a minimálbér, a munkanélküli segély, a szociális intézeti ellátás vagy a lakáskérdés megoldása. ö • A minimálbért illetően januárban megállapodás született a kormányok, a munkavállalók és a munkáltatók között. A munkanélküli segély feltételei is többé-kevésbé ismertek olvasóink előtt, azonban a szociális védőháló többi részéről eddig meglehetősen keveset hallottunk. — Szociális intézeti ellátáson olyan nyugdíjasotthonokat, panziók és intézetek létrehozását kell érteni, amelyekben az idősek és az arra rászoruló mozgássérültek és szellemi fogyatékosok megfelelő térítés ellenében elhelyezést és kellő ellátást kapnak. Ez tőbb évre szóló feladat, hiszen jelenleg megfelelő otthonokból kevés van. Az öregek részéről főleg panziók és olyan nyugdíjasotthonok iránt mutatkozik nagy érdeklődés, amelyekben a szobákat a lakók saját bútoraikkal rendezhetik be. • A lakásprobléma megoldásán konkrétan mit értenek? — Ami tárcánk részt vesz a lakáspolitikai koncepció kidolgozásában, amely teljesen új elveken alapszik majd. Mint ismeretes, a lakások más áruhoz hasonlóan megvásárolhatók lesznek. Az új koncepció keretében mi azt szorgalmazzuk, hogy a panziók, nyugdíjasotthonok, valamint a korlátozott mozgásképességűek számára létesített lakások építését továbbra is az állam dotálja. Fontosnak tartjuk a legalacsonyabb komfortfokozatú lakások építését is, amelyekben hajléktalanok vagy állandó lakhellyel nem rendelkezők, például javító-nevelő intézetből kikerülők, ideiglenes elhelyezést kaphatnának. • Mind az állami, mind a szövetkezeti lakások esetében előreláthatólag még az idén lakbérmódosításra kerül sor. Ezután még többen lesznek, akiknek valóban nem telik majd a lakbérre. Miként kívánnak enyhíteni ezen a problémán? — Mint már említettem, a szociális segélyt folyósító hivatalok felülvizsgálják a szociális ráutaltság mértékét. Indokolt esetekben lehetőség lesz arra, hogy a lakbér teljes összegét megtérítsük. El akarjuk kerülni, hogy az önhibájukon kívül a szociális ráutaltság szintjére kerülő családoknak, idősebb polgároknak átmeneti anyagi nehézségeik miatt alacsonyabb komfortfokozatú lakásba kelljen költözniük. GÁGYOR ALÍZ 1991. MÁJUS 28. FIZETÉS VAGY NYUGDÍJ Napjainkban sok nyugdíjast foglalkoztat ez a kérdés. A sajtó is tág teret szentel ennek a problémának, megszólaltatja a szakembereket, akik igyekeznek válaszolni az idős olvasókat leginkább foglalkoztató kérdésekre. Az alábbiakban ezekből válogattunk. Ötvenhárom éves vagyok, és mivel munkahelyi beosztásomat megszüntették, felajánlották, hogy két éwel a nyugdíjkorhatár elérése előtt menjek nyugdíjba. Összhangban áll ez a törvénnyel? — Erre a kérdésre választ ad a CSSZSZK kormányának 116/1989 számú Tt. rendelete, amely szabályozza, hogy kik kaphatnak idő előtt öregségi nyugdíjat azok közül, akiknek munkahelyét a népgazdaság átalakításával összefüggésben megszüntették. Eszerint 1988. július elsejétől az állampolgárnak joga van az öregségi nyugdíjra, ha: • legalább 25 évig munkaviszonyban volt; • legfeljebb két éven belül eléri a társadalombiztosítási törvény által megszabott nyugdíjkorhatárt; • az illetékes munkahivatal nem tud számára olyan munkahelyet biztosítani, amely megfelelne szellemi és fizikai képességeinek, egészségi állapotának, családi viszonyainak, valqjnint végzettségének. Az öregségi nyugdíj rendkívüli odaítélésére vonatkozó kérvényt annál a munkáltató szervezetnél kell benyújtani, amellyel az illető munkaviszonyban áll. Nyugdíjam 1757 korona, cukorbeteg vagyok, igényem van valamilyen további juttatásra is? — Forduljon az illetékes körzeti hivatalhoz, és kérjen szociális segélyt a magasabb létfenntartási költségek fedezésére az 543/1990 Tt. számú törvény értelmében. Magánvállalkozó vagyok és nyugdíjas. Mennyit kereshetek? — A társadalombiztosítási törvény novellájának javaslata kitér a nyugdíjas magánvállalkozók kérdésére is. Valószínű, hogy ezek a személyek korlátozás nélküh kapnak majd nyugdíjat, tekintet nélkül arra, hogy biztosítást fizetnek-e mint önálló kereseti tevékenységet folytató személyek. Miért dolgozhatnak azok a nyugdíjasok, akik a nyugdíj mellett már eddig is némi pénzt gyűjthettek össze, míg azoknak, akik most mennek nyugdíjba, nincs erre lehetőségük? — Az érvényes jogi szabályozások szerint senkinek sem tiltható meg, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után tovább dolgozzon. A javasolt módosítás szerint azonban az az állampolgár, aki a korhatárt elérte, csak munkabért kaphatna és nem folyósítanák számára egyidőben az öregségi nyugdíját is. A tovább dolgozó, nyugdíjkorhatárt elérő személy öregségi nyugdíja a munkaviszony 90 naptári napja után a havi átlagbér 1,75 százalékával emelkedne. így tehát a nyugdíjasok munkaviszonyát nem korlátozzák. A tervezett módosítás kivételekkel is számol, de csupán a társadalombiztosítási törvény elfogadása után határozzák meg, hogy kik kaphatnak nyugdíjat akkor is, ha munkaviszonyban vannak. A Nyugdíjasok Oldalának szerkesztéséhez olvasóink segítségét Is ((érjük. Várjuk hát ötleteiket, hozzászólásaikat és arra vonatkozó jelzéseiket, hogy miről szeretnének az Új Szónak ezen az időről időre Jelentkező oldalán olvasni, esetleg milyen kérdésekben adhatnánk tanácsot. SZOCIÁLIS VÉDŐHÁLÓ (Népszabadság) CSAK AKARNI KELL AZ IDŐSEK EGYETEMÉRŐL — EGY HALLGATÓ SZEMÉVEL Feri bácsi egy dél-szlovákiai kisváros nyugdíjasotthonának a lakója. Felesége, gyermeke nincs, testvére viszont annál több. Hogy pontosan hány és hogy hol élnek, meg hogy ő miként és mi okból került néhány évtizednyi közszolgálat, tanítóskodás után az otthonba, arról nem szívesen beszél. Arra is megkért, ha lehetséges, akkor a vezetéknevét ne említsem az írásomban. Kérésének — természetesen — eleget teszek, múltját, magánéletének titkait sem firtatom, hiszen valami egészen másért kerestem fel: Feri bácsi annak a közel 200 nyugdíjasnak az egyike, akik tavaly éltek a pozsonyi Komenský Egyetem által felkínált lehetőséggel, és beiratkoztak az idősek egyetemére. — Az Új Szó egyik múlt nyári számából szereztem tudomást a lehetőségről, és azonnal elküldtem a kérvényemet a megadott címre. Miután megkaptam a választ, melyben közölték, hogy felvettek a nyilvántartásba, már csupán a tanévkezdés napját vártam, s hogy addig se tétlenkedjek, elkezdtem szlovákul tanulni, pontosabban bővíteni a szlovák szókincsemet, mivel már akkor is sejtettem, hogy az egyetemi tanulmányokhoz bizony nemigen elegendő az én időközben erősen megkopott szlovák nyelvtudásom. Feri bácsi nem is igyekszik titkolni: hogy egyetemre járhat, az ő esetében egy, évtizedekig csupán magában dédelgetett gyermekkori álom nem várt valóra válását jelenti. A nyugdíjbavonulásra tudatosan készült, nem érte meglepetésként, hogy jóval több szabaideje van, melyet azért el is kell tölteni valamivel, ha az ember nem akar időnek előtte megcsömörleni tőle. A lehetőség kapóra jött: a lelkes hajdani pedagógusból, ha lehet, még lelkesebb diák lett. — Senki nem tudja, hogy egyetemre járok, még itt, az otthonban sem. Attól tartok, hogy a fejemhez vágnák: mit akarok én már nyugdíjas létemre? Persze, tudnék válaszolni — mit akarok, mit akarok, hát tanulni —, de mégis... Nagy fába vágtam a fejszémet, tudom, de ha egészséggel bírom, és egyelőre bírom, akkor be is fejezem, amibe belefogtam. Sokat kell tanulni, s néha bizony nagy gondot jelent egy-egy ritka szlovák kifejezés megfejtése, de jól haladok: a jelen pillanatban már az első évfolyam záróvizsgáin is túl vagyok. Hogy jól végeztem-e el őket, még nem tudom, arról majd írásban értesítenek a napokban, mindenesetre bizakodó vagyok: az első szemesztert záró vizsgán annak idején sikeresen túljutottam, igaz, az valamivel könnyebb volt, mint ez a legutóbbi. Ha ez is sikerült, akkor jövőre filozófiát vagy esztétikát szeretnék tanulni. A vizsgákkal kapcsolatban még az egyetem megnyitása előtt az illetékesek többször is azt nyilatkozták, hogy nem lesznek megterhelők, teszt formájában, oldott légkörben valósulnak meg. — A vizsgák nagyon kellemes, nyugodt légkörben zajlottak, és semmilyen szempontból sem voltak megerőltetőek. Bár én — de hiszem, hogy nemcsak én — mindezek ellenére egy picit izgultam, ez azonban szerintem természetes. , A havi kétszeri Pozsonyba-utazás nem jelent különösebb megterhelést (anyagit sem) Feri bácsinak. Az előadások színvonalát nagyon magasra értékeli, ami az ő esetében nem kis szó, hiszen szilárd meggyőződése: aki nem tanított legalább néhány évet kisiskolában, az nerrt tudja, mit jelent valójában: tanítani. — Az évfolyamtársaimmal nagyon jól megértjük egymást, igaz, eleinte nem sokat diskuráltunk. Csupán nemrégiben jöttem rá, hogy milyen sok köztük a magyar, illetve a magyarul is tudó. A véletlen folytán a padtársam is az. Az előadásokon nagyon jó, kötetlen a hangulat, de előfordult már olyasmi, hogy amikor a névsorolvasáskor rám került a sor, akkor én éppen elméláztam, és hirtelen felriadva jelen-t kiáltottam, amihez a hátsó padokban ülők közül rögtön akadt, aki megjegyzéseket fűzött, mondván, hogy beszéljek szlovákul. Vannak a nyugdíjasok között is mindenféle emberek... Életmódja, napirendje nem sokat változott, mióta egyetemre jár. Az egyetlen különbség, hogy szabadidejében tanul. Sokat, rendszeresen és főleg szlovákul. — Csak azt ajánlhatom kortársaimnak, hogy jelentkezzenek ők is. Nem bánják meg. Annyit azonban még hozzáfűznék, hogy az eddigi tapasztalataim szerint erős akarat és jókora adag kitartás kell hozzá. Azoknak a nyugdíjas korú olvasóinknak, akik — akár a fentiektől, akár valami mástól ösztönözve — kedvet kapnak a tanuláshoz, néhány alapinformáció: az idősek egyetemére bárki jelentkezhet, akinek érettségije, illetve főiskolai végzettsége van. Felvételi vizsga nincs, a felvétel egyetlen feltétele, hogy az illető nyugdíjas legyen. A tanulmányi Időszak négy vagy több szemeszter; egy szemeszter 42 órából áll, amit a hallgatók fokozatosan, kéthetente (délelőtt vagy délután) hat órában végeznek el. Az első évfolyam sikeres elvégzése után a hallgatók szakosodnak, ki-ki az érdeklődési kőre szerint választhat tanszéket — akár a hungarológiait is — és témát. Az egyes évfolyamokat vizsga — és természetesen szünidő is — követi, az utolsó elvégzés« után kerül sor az oklevelek ünnepélyes kiosztására. Mindezekhez még tudni kell, hogy majdani, illetve jelenlegi hallgatóinak az idősek egyeteme afféle szabadegyetemként képesítést ugyan nem, de ismeretet annál többet ad. És végezetül még valamit: a múlt évben megszabott szimbolikus tandíj összege 100 korona — az idén is változatlan marad. Az egyetem iránt érdeklődők a következő címre küldjék jelentkezési lapjaikat: Rektorát Univerzity Komenského, Šafárikovo námestie 6., 818 06 Bratislava. KĽUKA JÓZSEF