Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-23 / 119. szám, csütörtök

HÍREK-VÉLEMÉNYEK LÚJSZÓI 1991 JVIÁJUS23. INDIA GYÁSZOL A világ megdöbbenéssel, India rémülettel, elkeseredett dühvel fogadta a hírt Radzsiv Gandhi meggyilkolásáról. Hogy a merénylet mit von majd maga után, egyelőre nem tudni. Mindenesetre Venkataraman államfő igyekszik menteni a menthetőt, megpróbálja legalább némileg fenntartani az állami rendet, ami igencsak nehéz lesz a véres etnikai konfliktusokba sodródott, a vallási fanatizmustól fuldokló nyugtalan Indiában. Országszerte teljes harckészültségben áll a hadsereg, mozgósították, megerősítették a félkatonai csapatokat is, különösen a hagyományos tűzfészkekben, Kasmírban, Pandzsábban és Tamilnadban, a Gandhi-gyilkosok menhelyén. Bár a támadásért tegnapig senki sem vállalta a felelősséget, általános az a vélemény, hogy a merényletet a Sri Lanka-i tamil Tigrisek követték el, akik évek óta háborúznak a colombói kormánnyal független államuk létrehozásáért. Azóta, hogy Radzsiv Gandhi 1987-ben béketeremtő indiai katonákat küldött a szigetországba, a Tigrisek a volt miniszterelnökre is ellenségként tekintettek. Szemére vetették, hogy nem védte meg a rokon hindu tamilok érdekeit, a bevonulással csupán saját tekintélyét igyekezett növelni, India nagyhatalmi pozícióját akarta megerősíteni a térségben. Ezzel a lépéssel maga ellen fordította a hazai radikális tamilok haragját is. A Nehru-Gandhi dinasztia harmadik tagja a nagy elődök politikáját folytatta, a valóban szekularizált - a vallási, etnikai kasztok közötti ellentétek nélküli -, békés társadalom megteremtéséért küzdött. S bár az országot megszabadítani nem tudta a hagyományos bajoktól, kordában tartotta az indulatokat, ügyesen egyensúlyozott a rivalizáló csoportok, az esküdt ellenségek között, úrrá tudott lenni a helyzeten. Ebben hasonlított erőskezű anyjára, Indira Gandhira, aki 1984-ben ugyancsak merénylet áldozata lett. India közel állt ahhoz, hogy minden részletében megismétlődjön a történelem. A hétfőn megkezdődött - azóta megszakított, - parlamenti választások nagy esélyese volt Gandhi kongresszuspártja. Az elmúlt 18 hónap alatt a hatalmon levő Radzsiv Gandhi 1944-ben született, nagyapja, Dzsavaharlal Nehru, a független India első vezetője, miniszterelnöke. Anyja Indira Gandhi 1984-ig volt hatalmon, egy szikh merénylő áldozata lett. Radzsiv, az India Airlines pilótája, relatíve későn kapcsolódott be a politikai életbe, azután, hogy 1980-ban öccse, Szandzsáj - a kormányfői szék várományosa - gyanús körülmények között repülőgép-szerencsétlenség következtében életét vesztette. Anyja halála után Radzsiv Gandhi átvette az ország irányítását, s két hónappal ezután választási győzelmével megerősítette vezető pozícióját. Az elődei által megkezdett úton haladt tovább - a hagyományőrző, s mégis modern, a világ felé nyitó, egységes társadalom megteremtésére törekedett. Kormányzását később beárnyékolták a korrupciós botrányok, s az 1989-es választásokon már nem tudta megismételni sikerét. Pártja, a Nemzeti Kongresszus Párt (I) ellenzékbe kényszerült. Gandhi ellen kétszer kíséreltek meg merényletet, a harmadikat már nem élte túl. Radzsiv Gandhi nős volt, két gyermek apja. és gyengének bizonyult kormányok képtelenek voltak megbirkózni a súlyos problémákkal, utat engedtek az indulatoknak, s ezzel az országot a teljes káoszba, az anarchiába, a polgárháború szélére vezették. Sokan visszakívánták a nyugodtabb időket és velük együtt Gandhit, csakúgy, mint hajdanában visszasírták édesanyját is. Indira akkor még átvehette az állam irányítását, ám fiának már ennyi idő sem jutott. India gyászol - lezárult egy politikai dinasztia korszaka. (urbán) BIZONYTALANSÁG ETIÓPIÁBAN A zimbabwei kormány tegnap nem volt hajlandó megerősíteni azokat a híreket, amelyek szerint Mengisztu Haile Mariam etióp államfő Harareba érkezett. Mint ismeretes, Mengisztu az államtanács keddi ülésén lemondott és elmenekült Etiópiából. Szemtanúk arról számoltak be, hogy tegnap hajnalban a zimbabwei főváros sepülőterén landolt egy gép, amely körül azonnal rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. Egyesek szerint ebből csak arra lehetett következtetni, hogy Mengisztu a fedélzetén tartózkodott. Egyébként a bukott etióp diktátornak Zimbabweban saját farmja van, s állítólag már egy hónappal ezelőtt odaköltöztette a családját. A Herald című helyi lap szerint Mengisztu felesége már hivatalosan is politikai menedékjogot kért a zimbabwei kormánytól. Időközben az Addisz Abeba-i kormány felszólította a fegyveres ellenzéki csoportokat, szüneteltessék katonai akcióikat. Mindkét etióp forradalmi front elutasította ezt, s szóvivőjük útján közölték, hogy csapataik már 55 km-nyire megközelítették a fővárost. A Reuter hírügynökség szerint a felkelők álláspontja az, hogy Mengisztu távozása nem elegendő ok a hadmüveletek befejezésére. Az etióp fővárosban állomásozó diplomaták arról tudósították a Reutert, hogy a reguláris hadsereg gyakorlatilag összeomlott. Egyelőre tehát bizonytalan a helyzet. Az első amerikai reagálások üdvözölték a Mengisztu rezsim bukását. Washington reméli, hogy hétfőn Londonban megkezdődik az Egyesült Államok védnöksége alatt az a békekonferencia, amelyen az etióp kormány és a vele szembenálló erők vennének részt. MEGDÖBBENT A VILÁG A GANDHI-GYILKOSSÁG UTÁN ÚJABB ZAVARGÁSOK (Folytatás az 1. oldalról) vőjét. Hívei vették körül, virágcsokrokat adtak át neki. Az egyik csokorban, amelyet valószínűleg egy öngyilkos kommandó tagja hozott magával, robbanószerkezet volt elrejtve. A madraszi rendőrség szakértői viszont azt állítják, hogy a bombát a szónoki emélvényhez vezető vörös szőnyeg alatt rejtették el. A felrobbant bomba Radzsiv Gandhin kívül további kilenc személyt megölt. Mintegy 50 ember megsebesült. Gandhi holttestét tegnap átszállították Delhibe, nagyapja,-Dzsavaharlal Nehru házába. Az ünnepélyes hamvasztásra pénteken, helyi idő szerint 16 órakor kerül sor^- közölte a Nemzeti Kongresszus Párt (I) szóvivője. Gandhi halálhíre zavargásokat robbantott ki Madraszban és Delhiben is. A fővárosban egyébként tegnap zárva maradtak az iskolák, az üzletek, a gyárak és a hivatalok, nem működött a tömegközlekedés sem. Andrha Prades államban a rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre, állítólag két gyerek életét vesztette. Az ország többi részéből is zavargásokat jelentettek, a tiltakozók gépkocsikat gyújtanak fel, üzletek kirakatait törik be. Az indiai sajtó természetesen vezető helyen foglalkozik Gandhi tragikus halálával, A The Time's of India című napilap megállapította: olyan erők áldozatává vált, amelyek nem hisznek az erős, egységes és demokratikus Indiában. A Patriot című lap nemzeti tragédiának nevezte Gandhi halálát, megállapította, hogy a volt kormányfő nemcsak a legnagyobb indiai politikai párt vezetője, hanem

1 jelentős nemzetközi formátumú politikus is volt. Egyértelmű következtetést vont le: India szabadsága és egysége most nagy veszélyben van. Hogyan reagált a világ? George Bush amerikai elnök Gandhi halálát, tekintettel a politikus nemzetközi szerepére, „igazi tragédiának" nevezte. A Kongresszus képviselőházának tagjai egyperces csenddel emlékeztek meg róla, majd határozatot fogadtak el, amelyben reményüket fejezték ki, hogy ez az esemény nem veszélyezteti az „indiai demokráciát". Mihail Gorbacsov szovjet államfő és felesége táviratban fejezték ki részvétüket Gandhi özvegyének. A gyilkosságot szörnyű tettnek nevezték, s hangsúlyozták, hogy a Kongresszus Párt vezetője sok jót tett hazájáért, s arra törekedett, hogy a világ is igazságosabb legyen. Václav Havel köztársasági elnök mély megdöbbenéssel fogadta a hírt Radzsiv Gandhi haláláról - mondotta tegnap reggel Oslóban Michael Žantovský elnöki szóvivő. A csehszlovák államfőt Norvégiában érte utol a hír, ott ahol fél évvel ezelőtt á gyűlölet anatómiájával foglalkozó konferencián beszédet mondott. Ez ismét arra emlékeztette őt, milyen szörnyű árat kell fizetni a gyűlöletért és a politikai összeférhetetlenségért. HAVEL MINT ENSZ-FŐTITKÁR? ,,Ha Václav. Havel pályázna a világszervezet főtitkári tisztségére, akkor Magyarország támogatná őt. Ám úgy gondolom, hogy jelenleg sokkal nagyobb szükség van rá Csehszlovákiában" - jelentette ki Göncz Árpád magyar államfő az ENSZ New York-i székházában megtartott kedd esti sajtóértekezletén. A csehszlovák elnök neve többször hangzott el folyosói beszélgetések során azzal összefüggésben, hogy ősszel megválasztják az ENSZ legfelsőbb vezetőjét. Az a tény, hogy az AFP tudósítója egy hivatalos akción is feltette ezt a kérdést, jelezheti, többről van szó, mint találgatásokról. Göncz Árpád szólt a bős-nagymarosi vízlépcsőről is, megerősítette, hogy a magyar részen leállították a munkálatokat és nem is számolnak azok felújításával. A magyar fél tudatosítja, hogy fizetnie kell partnereinek a károkért, és reméli, a csehszlovák oldalon sem helyezik üzembe az erőművet. A FÖLDTÖRVÉNYRŐL ÉS A VÍZLÉPCSŐRŐL Világi Oszkár, a Független Magyar Kezdeményezés képviselője a szövetségi parlament keddi ülése előtt nyilatkozatot adott a Magyar Hírlapnak. Ebben hangsúlyozta, a csehszlovák parlamentnek erkölcsi kötelessége a magyaroktól elkobzott földek visszaadása, azért is, mert ez az első lépés ahhoz, hogy az 1945-48 közötti igazságtalanságok rendezése jogi úton is meginduljon. A már említett magyar napilap Ultimátum a magyar kormánynak címmel tájékoztatott a szlovák kormány keddi üléséről is. A szlovákok a bősi vízlőpcső építésének folytatása mellett döntöttek, mégpedig a jelek szerint úgy, hogy megépítik a Duna vizét elterelő csatornát, de azért még egy esélyt adnak a tárgyalásoknak, a magyaroknak - idézte a lap tudósítója Ján Čarnogurský miniszterelnök nyilatkozatát, amelyet a- kormány ülésének szünetében adott a Magyar Hírlapnak. A szlovák kormány mostani lépése egyértelműen jelzi, hogy az újabb tárgyalás előtt gyakorlatilag ultimátumot akarnak adni a magyar kormánynak - kommentálta a miniszterelnök nyilatkozatát a Magyar Hírlap. K

ezdeném mindjárt a végére illő következtetéssel: azok a diktatórikus rezsimek, amelyek nem hajlandók az érdemi párbeszédre ellenzékükkel és szembehelyezkednek a nemzetközi fejlődés fő áramlatával, a demokratizálással - amely esetenként vargabetűt is leírhat, de ez az uralkodó tendencia -, azok a rendszerek összeomlanak. Mengisztu esete érzékelteti ezt a legjobban, a kelet-európai tapasztalatokat csupán azért nem említem, mert Afrika még mindig külön világnak számít. De ezen a kontinensen szintén megdőlnek a pártállam agyaglábakon álló bástyái. Mindig buktatókkal jár, ha két ország között akarunk párhuzamot vonni, de az előző állítás bizonyítására Angolát is fel lehetne hozni. Nos, Angolában a megkezdődött rendszerváltást Eduardo dos Santos talán azért éli túl még egy ideig, mert hamarabb ismerte fel a változások szükségességét és azt, hogy csupán látszatengedmények nem elegendőek. Közös vonásuk az, hogy mindkét országból kivonultak a kubai ,,internacionalisták", s mindkettőt magára hagyták volt keleti szövetségeseik, megszűnt az őket életben tartó anyagi, katonai támogatás. Angola esetében ez teljes mértékben így van. Mengisztu azért bízhatott az utolsó pillanatig a túlélésben, mert ő más támogatóra talált: paradox módon Izraelre. A zsidó állam azért pénzelte Mengisztut, mert az arabok az eritrei felkelőket támogatták, s ha Eritrea elszakad Etiópiától, után az etióp vezető megpróbálta menteni a menthetőt. Először ült le tárgyalni az ellenzékkel, de nem tudta átlépni a saját árnyékát. Nem párbeszédet folytatott, hanem diktálni próbált. Fokozatos engedményekre kényszerült, megígérte a többpártrendszer bevezetését, lemonA SZOCIALISTA NÉGUS akkor az egész Vörös-tenger arab ellenőrzés alá kerül, amit Izrael stratégiai szempontból nem engedhet meg magának. Mengisztu állítólag jelentős össszegeket kapott Tel Avivtól azért is, mert megengedte, hogy évente több ezer etióp zsidó települjön át Izraelbe. Ennek is tulajdonítható, hogy már vagy másfél éve jósolgatták a szakértők Mengisztu bukását, s ő mégis eljátszhatta a nagy túlélő szerepét. A másik fontos tanulság a nyugati országok számára is, hogy a totalitárius rendszerekbe nem érdemes invesztálni, mert agóniájukat csak lassítani lehet, megállítani nem. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy 1989 májusa, az Addisz Abeba-i puccskísérlet (Mengisztu éppen Honeckerrel parolázott Berlinben) dott a marxista-leninista ideológiáról, a pártja új nevet vett fel, s végül nyilvánosan beismerte, hogy rendszere csődöt mondott, Etiópia a szakadék szélére került. De még ekkor is általános mozgósítással válaszolt a felkelők tűzszüneti ajánlatára és arra a követelésükre, hogy rendezzenek szabad, többpárti választásokat nemzetközi felügyelet mellett. És már hiába indítottak alig egy hónapja a kormánycsapatok összehangolt - szárazföldi, légi és tengeri - ellentámadást, a felkelők gyakorlatilag harapófogóba zárták a fővárost. Pedig Mengisztu, a fiatal katonatiszt, amikor 1974-ben társaival megdöntötte Hailé Szelasszié császár feudális rendszerét, nem diktátornak indult. Szép tervekkel, szociális programokkal kezdte. Érdekes lenne kielemezni, hogyan válik valaki diktátorrá a totalitárius ideológia hatására, miként alakul ki benne az a hit, hogy ő tévedhetetlen. Nem igaz az, hogy minden diktátor, minden diktatúra egyforma - bár egy tőről fakadnak. A legtöbb értékes tanulság éppen a különbségekből vonható le. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN H

elmut Kohl német kancellár a George Bush amerikai elnökkel folytatott tárgyiások utáni sajtóértekezletén kijelentette, alaposan áttekintették a közép-kelet-európai és a szovjetunióbeli helyzetet. Egyetértettek abban, hogy a nyugati országok érdeke a Gorbacsov-féle reformpolitikának és az új szovjet külpolitikának a folytatása. Létfontosságú, hogy megerősödjenek Közép- és Délkelet-Európa demokratikus struktúrái, s elmozduljanak a piacgazdaság felé. Ez azt jelenti, hogy nem szabad magukra hagynunk ezeket az országokat, szögezte le a kancellár. J

apán kormánykörökre hivatkozva a Kjodo hírügynökség tegnap arról számolt be, a'Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely a 24 legfejlettebb ipari országot tömöríti, olyan programot készít elő Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország számára, amely elősegítené e három ország gazdaságának a transzformálását. Ahogyan az OECD - országokban szokásos, a hármak gazdaságát is alávetik a hagyományos évi értékelésnek, amelyet aztán a szervezet tanácsának június 4-5-én Párizsban sorra kerülő ülésén hagynak jóvá. Az elemzésekből kiindulva az OECD segítséget nyújt a további gazdasági programok kidolgozásában. Q ^ Dzse Bong dél-koreai kormányn U fő tegnap benyújtotta lemondását, amelyet Ro Te Vu államfő rövid gondolkodási idő után elfogadott. Az elnöki iroda tájékoztatása szerint több miniszteri tárca is gazdát cserélt. Az ok: a hetek óta tartó kormányellenes megmozdulások résztvevőinek - főleg egyetemisták - az egyik legfontosabb követelésük éppen a kormányfő távozása volt. A szöuli parlamentben tegnap több ellenzéki vezető úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök döntése túl későn született meg. M

eglepő következtetésre jutott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tanulmánya, amelyet a jövő hét folyamán terjesztenek a szervezet bécsi konferenciája elé. A felmérés megállapítja: Csernobil következményei nem olyan súlyosak, ahogyan azt eredetileg feltételezték és a Szovjetunió is hangoztatja az utóbbi években. A tanulmány szerzői szerint a radioaktív sugárzás szintjét a szovjet fél túlértékelte. Talán azért, mert a műszerek minősége volt gyenge, talán azért, hegy minél nagyobb külföldi segélyt kapjanak. P

érez de Cuellar ENSZ-főtitkár ismét megbékélésre szólította fel az afganisztáni konfliktusban érdekelt feleket. Azt mondotta, reményt keltő eredményekkel zárultak azok a konzultációk, amelyeket az ő különmegbízottja, Benőn Sevan folytatott a térségben. Cuellar szerint a megoldásnak öt alapelvre kell épülnie: a szuverenitás, területi egység megőrzése; a rendezés kizárólag afgán belügy lehet, külső beavatkozás nélkül; szükség lesz átmeneti időszakra, amikor szüneteltetik a katonai akciókat és felkészülnek a szabad választásokra; nemzetközi megállapodást kötnek a fegyverszállítások beszüntetéséről. J

acques Delors, az Európai Közösségek bizottságának elnöke tegnap délelőtt négynapos látogatásra Tokióba érkezett. A tizenkettek vezetője öt év óta nem járt a szigetországban. A rendkívül fontos tárgyalások fő témája: egyre növekszik az EK deficitje a Japánnal folytatott kereskedelemben, az elmúlt évben például már elérte a 19 milliárd dollárt. Az idei év első négy hónapjában pedig 10 milliárd volt, s ez egyharmaddal több a tavalyi rekordesztendó hasonló időszakánál. L

engyelországban a Szolidaritás szakszervezet tegnap - a nyolcvanas évek eleje óta most először - ismét országos tiltakozó akciót szervezett. A Szolidaritás élesen bírálja a kormány gazdaságpolitikáját. A szervezet országos vezetősége az egyes területi bizottságokra bízta, hogy a tiltakozás milyen formáját választják. A legmérsékeltebbek Gdanskban voltak, ahol csupán zászlókat vontak fel és szirénákkal fejezték ki az akcióban való részvételüket, nagyon sok helyen viszont figyelmeztető sztrájkokat is tartottak. A Szolidaritás vezetői közölték, nem akarják a kormányt megbuktatni, s a reformokat sem kívánják veszélybe sodorni.