Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-22 / 118. szám, szerda

1991. MÁJUS 29. HAZAI KÖRKÉP 4 VISSZHANG NYÍLT LEVÉLRE NYÍLT VÁLASZ Az 1991. május 18-án az Új Szó­ban megjelent, a magyar keresz­ténydemokratákhoz intézett nyílt le­vélre nyílt és egyenes választ adunk. Mivel az Együttélés Politikai Mozgalom prágai parlamenti képvi­selőinek nyílt levele nagyon sok pontatlan és félremagyaráz(ható)ott információt tartalmaz, a válaszlevél eme formáját választottuk, hogy a közvélemény valós képet alkot­hasson a prágai parlamenti klubról. Az MKDM IV. országos közgyűlé­se (1991. ápr. 13., Galánta) olyan határozatot hozott, melynek értel­mében Magyar Ferencet, Novitzky Bélát, Szőcs Ferencet és Varga Oli­vért kizárta az MKDM soraiból. Te­hát ellentétben a nyílt levél állításá­val, nem tartozhatnak „az MKDM egyik szárnyához", mivel a mozga­lom legfelsőbb határozathozó szer­vének döntése alapján nem tagjai az MKDM-nek. Bár sokan szeretnék a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom „két ágra szakadását", az MKDM egységes, működőképes politikai mozgalom, mely a cseh­szlovákiai magyarok és hívő keresz­tények érdekeit képviseli. Mivel az említett négy képviselő az MKDM­EPM prágai parlamenti klubjának is tagja volt. Bugár Béla (szintén az említett klub tagja) tolmácsolta Du­ray Miklósnak, a klub elnökének az MKDM országos elnökségének ál­lásfoglalását a közös prágai parla­menti klub újraalakításával kapcso­latban. A megbeszélések alapján az MKDM elnöksége úgy döntött, hogy a kisebbségi kérdések eredménye­sebb megoldása érdekében támo­gatja az MKDM-EPM közös parla­menti klub újraalakítását úgy, hogy minden klubtag neve mellett fel kell tüntetni, hogy melyik politikai moz­galmat képviseli, illetve azt, hogy független. Sajnos azonban maga Duray Miklós, ismerve az MKDM-ből kizárt négy képviselő tevékenysé­gét, megkérdőjelezte az MKDM or­szágos közgyűlésének határozatát. Az említett négy képviselő mindent megtesz azért, hogy az MKDM-et megossza. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumába benyújtottak egy kérvényt az MKDM demokrati­kus szárnyának megalapítására - de eredménytelenül. Ellentétbén a négy képviselővel és az Együtté­lés prágai képviselőivel a Belügymi­nisztérium tudomásul vette a köz­gyűlés határozatát. Még egyszer hangsúlyozni szeretnénk, a Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lom egységes politikai mozgalom, mely hála tagjai józanságának a kisebbség érdekeit képviseli és akarja továbbra is képviselni. Ezért is értelmetlen és érthe­tetlen az Együttélés prágai képviselőinek állítása, hogy az MKDM két ágra szakadt. Határozottan tiltakozunk a sajtóban ter­jesztett ilyen félrevezető állítások ellen. Ugyancsak hangsúlyozni szeretnénk, hogy Vincze Dániel, az MKDM parlamenti képviselője nevével kapcsolatban említett „ellentét-elsimulás" a közös parlamenti klubra értendő, s nem az MKDM-re. Mivel az MKDM parlamenti képviselői „a nemzeti kisebbségek általános és sa­játos érdekeit is képviselik" és nem ,,csak mozgalmi vagy csoportérdekeket", ezért javasolták a közös MKDM-EPM klub fel­újítását a fent említett módon. Megje­gyezzük, hogy választóik érdekeinek kép­viseletét elég markánsan bizonyították a közelmúlt politikai eseményei, parla­menti és mozgalmi szinten is. A felelősség a történtekért nem az MKDM-et terheli. Mi az MKDM országos közgyűlésének határozatait magunkévá tettük. Sajnálatos azonban, hogy az Együttélés prágai parlamenti képviselői nagyobb hangsúlyt helyeztek a négy füg­getlen képviselővel folytatott megbeszé­léseikre, mint az MKDM legitim parlamen­ti képviselőivel való tárgyalásra. Reméljük, hogy a megalakult prágai Coexistentia (Együttélés) klub tagsága együtt akar és tud működni az MKDM prágai parlamenti képviselőivel. Pozsony, 1991. május 19. BUGÁR BÉLA, VINCZE DÁNIEL KEZDETNEK NEM ROSSZ REFLEX SPOHYPO NÉVEN MEGALAKULT A RIMASZOMBATI JÁRÁS ELSŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGA A beavatatlanok fejcsóválva kérdezgették - miért kellett már a jón is változ­tatni?! Csak azért, mert ez a divat? Igaz, a Kelecsényi Közös Baromfitenyésztő Vállalata múltban sem tartozott a Rimaszombati járás veszteségesen gazdálkodó mezőgazdasági üzemei közé, mégis az év elején a mezőgazdaságra telepedett, sok vitát kiváltott kényszerhelyzet őket is lépésváltásra ösztönözte. A megújho­dásra azért volt szükség, mert a szegénységbe zuhant, széthullóban lévő szövetkezetek egy része a továbbiakban vagy nem tudott, vagy nem akart eleget tenni a közös vállalat követelményeinek. Az új piaci feltételek és a termelési költségek növekedése egyre közelebb hozta, sőt kikényszerítette a régi működé­si struktúra megváltoztatását. Egyre vilá­gosabbá vált, a kelecsényi és a Tornaija mellett Lapsa-pusztai baromfifarmoknak a túltermelésből adódó értékesítési gond­jait csak új módszerekkel, új felállásban, a járás és az ország határait is túllépve lehet megoldani. Ekkor gondoltak arra, hogy a megoldást egy részvénytársaság jelenthetné. Ennek részleteiről Hacsi Er­vin mérnök, a társaság megválasztott igazgatója a következőket mondotta: -Azok a partnerek, akik továbbra is velünk akartak maradni, maradtak, és persze maradt a mi nyolcvan fős kollektí­vánk, mely már több éven. keresztül bizo­nyította rátermettségét. Végül 98 részvé­nyes - ebből 19 jogi személy - jött össze az alakuláskor. A pénzüket sem féltő vállalkozó kedvű partnerek 46 millióval szálltak be, a mi dolgozóink pedig tíz- és fél millióért vásároltak részvényeket, öt­ezer korona névértékű részvényeket bo­csátottunk ki, melyek 18 százalékkal ka­matoznak, de dolgozóink ezen felül a le­dolgozott éveknek és a bekeresett bérnek megfelelő nyereségrészesedést is kap­nak, ha az eredmények jók lesznek. Arra építünk: ha a dolgozók jól járnak, a rész­vényesek is jól járnak, az anyagi érdekelt­séggel szilárdul a munkafegyelem, s ha jól el is tudjuk adni, amit megtermelünk, akkor semmi baj sem lehet. A SPOHYPO élére - így hívják a rész­vénytársaságot - az alakuló közgyűlésen héttagú elnökséget választottak, melynek munkáját Földi András mérnök, a rima­szombati földműves-szövetkezet elnöke irányítja. Természetesen a részvények megoszlásának arányában arra is vigyáz­tak, hogy ne csupán az elnökség, a fel­ügyelői tanács összetétele is tükrözze a valós képet. Előreláthatólag attól egyik részvé­nyesnek sem kell félnie, hogy vásárra, vitte a bőrét, mert már az első negyedév eredményei is biztatóan alakultak. Ezek­ről Varga Zoltán, a kelecsényi farm veze­tője tájékoztatott. - Tavaly nagyon jó évünk volt, hiszen tojónként 306,5 tojáshozamot értünk el, ami már európai viszonylatban - is figye­lemre méltó. Ez azt is jelenti, hogy mint­egy 35 millió tojást kell évente a járáson kívül értékesítenünk. Köztudott, hogy az állami üzletek magas árrése miatt és pesze a lakossági vásárlóerő csökkenése következtében az idén nem fogyott úgy a tojás, mint például tavaly. Ezért döntöt­tünk úgy, hogy saját üzletet, sőt üzleteket nyitunk. A járás négy pontján van saját elárusítóhelyünk, nemrég pedig Breznón is nyitottunk egyet. Ezen kívül a Rozsnyói járásba is szállítottunk, a magyarországi piacon kívül pedig mosta lengyel piacra is be akarunk kerülni. A túltermelésből adó­dó gondokat így sikerült megoldanunk. - A termelés a tavalyihoz hasonlóan jó ütemben folyik. Zootechnikai eredménye­inkre a március elején alakult részvény­társaság nem volt kihatással, van viszont még egy nagy kérdőjel: az, hogyan ala­kulnak majd a kiadásaink. Bennünket, termelőket jó érzéssel tölt el, hogy ma­gunk mellett megbízható, segítőkész és az anyagiak terén is teherbíró partnereket tudhatunk. Az energiahordozók, az ab­rakárak és még sok minden más árának emelkedése.ellenére szerintem jól állunk, persze, nem akarok semmit sem elkiabál­ni. Ismerem az emberek véleményét. Ami ebben az új berendezkedésben nekik is, nekem is tetszik, az az, hogy mindenki érzi a társaságban'elfoglalt helyének sú­lyát, személyi felelősségét, s ez a mai bizonytalan időszakban nemcsak anyagi, de erkölcsi támaszt is jelent mindannyi­unknak. POLGÁRI LÁSZLÓ A TANDÍJAT HOGYAN Idestova egy éve lesz annak, hogy leégett a nagyabonyi agroké­miai raktár. A tűz ijedelmet keltett a községben és környékén. Nem ok nélkül, hiszen egy vegyi háború kö­vetkezményeivel járhatott volna. Ezért kapcsolódott bele a következ­mények felszámolásába a polgári védelem is főleg annak vegyi labora­tóriuma. Szerencsére nem történt nagyobb környezetszennyeződés, és a lakosság sem szenvedett egészségi károsodást. Februárban újabb felmérést végeztek, de féle­lemre okot adó szennyeződést ek­kor sem észleltek. Amint azonban Kvetoslav Murcin ezredestől, az SZK polgárvédelmi törzskarának munkatársától meg­tudtuk, a tűz után összegyűjtött el nem égett vegyszer még mindig ott van konténerekben. Annak ellenére, hogy mindent megtettek, nehogy a környezet vagy a talaj szennye­ződjék, az igazán elfogadható meg­oldás mielőbbi megsemmisítése vol­MEGFIZETTÜK, TOVÁBB? na. CsaKhogy ehhez nincsenek meg a kellő feltételek. A polgári védelem szakemberei az ipari minisztérium bevonásával tárgyalást folytatnak a volt Dimitrov (ma Istrochem) Vegyiművekkel ez ügyben. A nagyabonyi eset után a polgári védelem bevonásával további 41 agrokémiai raktárt ellenőriztek. Nem mindegyiket találták legjobb állapot­ban. A Mezőgazdasági Értékesítő és Felvásárló Vállalat a polgári vé­delem javaslatára elrendelte, hogy ezentúl ne tároljanak együtt olyan vegyszereket, amely túz esetén egy­mással keveredve mérges gázokat képezhetnek. Ezenkívül a vegyi hulladékok elé­getéséhez, illetve más módon való megsemmisítéséhez is meg kell te­remteni a feltételeket, országos vi 1 szonylatban. A nagyabonyi eset pél­da rá, hogy a tűz után visszamaradó vegyi hulladék milyen gondokat okoz, és az óvintézkedések ellenére balesetveszélyt rejthet magában. -nj­ryégi barátommal futottam ti össze. Meghívtam egy közeli presszóba, hogy elbeszél­gessünk, s eközben két-két po­hár üdítő italt is elkortyolgattunk. ARTÁNC Az első kör elfogyasztása után a pincér felszólított bennünket, hogy fizessünk, a másik rende­lést majd váltótársa veszi fel. így is lett, ám a másodszori fizetés­nél meglepődtünk. Ugyanazért a két italért most hat koronával többet kért a pincér! Első gondo­latom az volt, hogy a közben eltelt néhány perc alatt emelked­tek az árak. Elvégre manapság szüntelenül számolni kell ilyes­mivel. Miután azonban a pincér azt mondta: nincs tudomása áre­melésről, barátommal tanakodni kezdtünk. A presszó embere lát­hatóan zavarba jött, de az összegen nem módosított. Nyil­ván a kollégája tévedett, állította: de szörnyen ideges lett, amikor arra kértem: hívja oda a presszó főnökét, hogy a kollégájának ál­tala küldhessük el a különböze­tet. Szerencsére, annyi lélekje­lenléte még maradt, hogy közöl­je: a főnök éppen szabadságon van, ám ha óhajtjuk, ő szívesen átadja kollégájának a pénzt. E zt nem óhajtottuk, inkább rövidesen visszatérünk. Hogy megtudjuk, harmadszor mennyit fogunk- fizetni ugyan­azért. (fülöp) NONO! Tisztességes társadalmak civilizált jogszolgáltatásában bevett szo­kás, hogy a bíróságok alaposan szemügyre veszik a beidézett tanúk szavahihetőségét és elfogulatlanságát. Egyáltalán nem könnyíti meg a bírák dolgát, ha egy betöréssel vádolt, visszaeső és rovottmúltú csupa tyúktolvajra hivatkozva igyekszik alibit bizonyítani. Még nehezebb igazságot szolgáltatni, ha agyafúrt bűnözőkkel van dolga a törvény szolgájának, és az igazi bűnösök jól átgondoltan ártatlanra igyekeznek terelni a figyelmet. A lusztrálásokkal kapcsolatban most egyre gyakrabban fordulnak elő ilyen esetek, és már-már az a benyomása támad az embernek, hogy tehetetlenek vagyunk több ezer bűnöző immár bizonyíthatóan jól szervezett figyelemelterelő mesterkedéseivel szemben. Az Ivan Čarnogurský-eset is ezt bizonyítja. Kirobbantotta Vladimír Mečiar, majd még három lapáttal rátett: JUDr. Ján Demikát, a pártállami titkosrendőrség egykori hivatásos munkatársa, 1989 novembere után a kommunista párt központi ellenőrző bizottságának elnöke, jelenleg az állami bűnüldöző szolgá­lat magas rangú tisztje. A „megújhodott" kommunista sajtóban legszorgalmasabban szellőztette: Vojtech Veselý, most a Pravda szerkesztője: korábban a pártlap budapesti tudósítója, még korábban (a pártközpont tisztogatási kidobóembereként) ugyanennek a lapnak a főszerkesztő helyettese, akit manapság még a tisztességesebb kommunista újságírók is csak így emlegetnek: a Nagy Leleplező. Csodálatos társaság! Nincs a világnak az a kezdő bírája, amely minimum ne kezdene el gyanakodni, ha ilyen múltú ember feljelentést tesz, vagy netán koronatanúként jelentkezik valamely bűnügyben. Vagy akár csak tyúktolvajlási ügyben is. Rendben van, fogadjuk el tényként, hogy az ŠtB-hez tartozás nem bírálható el a kriminalisztika kategóriáival. így vélekedett erről a kér­désről számos politikus, és így vélekednek róla neves jogászok is. Többé-kevésbé már a lusztrálási ízléstelenségektől megcsörömlött lakosság is elfogadta ezt az álláspontot. Tehát ne vizsgáljuk, hogy ŠtB-tiszt korában dr. Demikát bántalmazott-e máshogy gondolkodó­kat, vagy sem, illetve azt se forszírozzuk, hogy Vojtech Veselý 1970 táján a párt „szilárd magvának" oszlopos tagjaként hány kollégájá­nak a kirúgatásához járult hozzá, illetve hogy hány uszító cikket írt kitalált névvel a pártközpont utasítására és a máshogy gondolkodók lejáratására. Fogadjuk el, hogy a titkosrendőrséghez tartozás kérdése erkölcsi kérdés. Márpedig - mint tudjuk - erkölcsi botlások, eltévelyedések elmarasztalására nem találtak ki paragrafusokat. Nem voltam ott tegnapelőtt Ján Demikát kassai sajtóértekezetén. Csak az újságokban napvilágot látott beszámolók alapján állapítha­tom meg, hogy tettek-e fel kollégáim olyan kérdéseket a most bűnüldözési nyomozótisztként tevékenykedő egykori titkosrendőrnek, amelyek hozzájárultak volna a kérdések tisztázásához. A tudósítások alapján csak annyit tudok megállapítani, hogy többé-kevésbé tény­ként fogadták el, amit a levitézlett husákrendszeri fogdmeg állított. A sajtószabadság vívmányával élve többnyire kommentálatlanul számoltak be a sajtóértekezleten elhangzottakról. Olyan a sajtónk, amilyen. Valóban a viszonyainkat tükrözi. Ha ott vagyok a tájékoztatón, azért megkérdeztem volna Demikát kapitányt: valóban a politikai erkölcsök rendíthetetlen véldelmezése óhajától ihletve robbantotta ki a „botrányt"? Továbbá: valóban elérkezettnek látja az időt, hogy 1991. május 20-án éppen a pártál­lami titkosrendőrség volt oszlopos tagja szolgáltasson igazságot a letűnt rendszer ellenfeleinek lusztrálásával? A szintén jelen levő Vojtech Veselýtol semmit se kérdeztem volna. Lapja, a Pravda már hónapok óta szívesen tetszeleg az erkölcsi döntőbíró szerepében. Olyan múlttal, amilyen ezé a lapé, ehhez nem kis bátorság kell. Vagy nagyon is jól tudja az újságíró elvtárs, hogy honnan fúj a szél? TÓTH MIHÁLY AZ ELLENÖRÖK UTÁNANÉZTEK MIT ISZUNK ÉS MIÉRT FIZETÜNK? Az elmúlt héten a Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség 86 ellenőre 297 kereskedelmi egységet keresett fel, hogy meggyőződjenek arról, mennyire becsületesen végzik munkájukat az eladók. Megállapításaik nem éppen kecsegtetőek: az árdrágítások aránya 52,9 százalékos volt, söt a közép-szlovákiai kereskedők a 61,4 százalékos árdrágítási arány­nyal az első helyre kerültek. Sok esetben sértették meg az eladók a maximális árakra és a ke­reskedelmi árrésre vonatkozó előí­rásokat. Főképp a magánkereske­dők - akik a lehető legnagyobb ha­szon elérésére törekednek - feled­keznek meg arról, hogy a törvénye­ket nekik is be kell tartaniuk. A tejter­mékeket 11,5, a hús- és a hentesá­rut pedig 13 százalékos árréssel árusíthatják. Az árakról szóló tör­vény tehát mindenkire vonatkozik. Az élelmiszerek minőségével kapcsolatban is számos észrevéte­lük volt az ellenőröknek: 21 boltban 53 féle áruról állapították meg, hogy nem felel meg az előírásoknak, illet­ve a minőségük kifogásolható. Az ilyen, 29 083,50 korona értékű árun kívül további 70 166,40 korona érté­kű termék további forgalmazását til­tották meg, mivel ezeknek lejárt a szavatossági idejük. Két pozsonyi vendéglőben igen­csak póruljártak volna, ha valódi vendégként fogyasztanak az ellenő­rök. De ki tudja, hány fogyasztó távozott becsapva a szóban forgó, illetve a többi étteremből az elmúlt héten? Mert melyik vendégnek jut eszébe, hogy megnézze, melyik ko­nyakos üvegből öntötték a féldecijét a Karpatské brandyból, vagy ugyan­ennek a márkának a Special válto­zatából. Mert ez bizony nem mind­egy. A vendégnek sem és főképp nem a pincérnek. A pozsonyi Sznf terén levő Veľké srdce vendéglőben egy ilyen „cserével" a 97,70 koro­nás vásárláskor 36,90 koronával számoltak többet. A Telocvičná utcai Rapid Športhotelben a moszkvai vodka helyett a Triumph márkájút adták a fogyasztónak és emiatt a 143,30 koronás számla helyett 23,10 koronával magasabb össze­get kértek. A rimaszombati 479-es számú zöldségboltban négyféle - 4638 ko­rona értékű - zöldség- és gyümölcs árusítását tiltották meg az ellenőrök, mert a minőségük nem felelt meg a feltüntetett minőségi osztály köve­telményeinek. . A felsoroltakért és a további fo­gyatékosságok elkövetéséért a vét­keseket 163 esetben bírsággal súj­tották az ellenőrök. 18 ezer 630 koronát fizettek ki azok, akik a múlt héten fennakadtak az ellenőrök há­lójában. Vajon most már jobban odafigyelnek, hogy a hírnevükön ne essen csorba néhány könnyen „gu­ruló" korona miatt? D. T.

Next

/
Thumbnails
Contents