Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-21 / 117. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1991. MÁJUS 3. NÉHÁNY SORBAN Teljesen mellőzte a hivatalos kubai propaganda az ország egyik legjelentősebb évfordulóját, azt, hogy a sziget 89 évvel ezelőtt nyerte el függetlenségét. Semmilyen ünnepséget nem rendeznek, mert a lakosság vasárnapi „hadgyakorlata" igazán nem nevezhető annak. Havannában ugyanis több mint 240 ezer polgári személy gyakorolta az amerikai invázió elleni védelmet. A fővárosban a kora reggeli óráktól lövöldözést lehetett hallani, a lőfegyverek legkülönbözőbb fajtáiból. A hivatalos sajtó megállapítása szerint a lakosság újabb lépést tett az össznépi háború katonai doktrínájának az elsajátítása felé. A hivatalos Kuba hallgatása ellenére ez az évforduló mégis jelentős a szigetország jövője szempontjából. Tegnap Miamiban a kubai menekültek hivatalos ünnepséget rendeztek, s megfigyelők már előre beharangozták, hogy Bemard Aronson amerikai külügyminisztériumi titkár ismertetni fogja a kubai-amerikai kapcsolatok normalizálásának új feltételeit. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a szigetországban tartsanak szabad ós demokratikus választásokat több politikai párt, valamint a a száműzetésben élők részvételével. Tegyük hozzá, hogy ezt a havannai kormány már előre elutasította csakúgy, mint a politikai pluralizmus bevezetését. Vasárnap, a késő éjszakai órákban ért véget Szófiában a Demokratikus Erők Szövetségének országos konferenciája. A tanácskozás támogatásáról biztosította a DESZ azon parlamenti képviselőit, akik a múlt hét folyamán kivonultak a törvényhozásból. A konferencia feladatul adta a DESZ többi parlamenti képviselőjének, hogy javasolják a parlament azonnali feloszlatását. Ha ezt a törvényhozásban a szocialista párti (volt BKP) többség leszavazná, akkor nekik is ott kell hagyniuk a legfelsőbb törvényhozó testületet, ahová csak azt követően térhetnek viszsza, miután júliusra kiírják az új parlamenti választásokat. A konferencia határozata értelmében ezek a döntések kötelező erejűek a DESZ-t alkotó minden párt, szervezet és mozgalom számára, beleértve a DESZ parlamenti szövetségét is. Az országos értekezlet egyes küldöttei viszont arra mutattak rá, hogy az ilyen döntés ellentétes a DESZ alapszabályaival. Ezért a záróhatározatot több párt képviselői nem írták alá. Megfigyelők értékelése szerint annak ellenére, hogy a vasárnapi konferencián szüntelen az egységet hangoztatták, e tanácskozás mégis a DESZ - a legnagyobb ellenzéki koalíció - szétesésének kezdetét jelentheti. Egyre hevesebb viták folynak a parlament azonnali feloszlatását és a választások mielőbbi kiírását követelő jobboldal, valamint a centrum között, amely szerint az új alkotmány elfogadásáig meg kell őrizni a jelenlegi parlamentet. P

etr Miller, szövetségi munkaügyi és szociális miniszter tegnapra virradó éjszaka Washingtonba érkezett. Egyhetes egyesült államokbeli tartózkodása során többek között a foglalkoztatottság kérdéseiről folytat tárgyalásokat amerikai partnerével, Lynn Martinnal. Miller látogatást tesz Pennsylvania és Delaware államokban, ahol az amerikai iparban kialakult munkafeltételekkel ismerkedik meg. B

anglades partividékén a hét végén újabb ciklon söpört végig, amely több mint 200 áldozatot követelt. A helyi sajtó becslései szerint csak Barisál kerületben mintegy 50 személy vesztette életét, a lakóházak 90 százaléka pedig romba dőlt. D

an Quayle amerikai alelnök tegnap hivatalos látogatásra Japánba érkezett. Tokióban Kaifu Tosiki miniszterelnökkel és a kormány több más tagjával, a két ország közötti kereskedelemről folytat megbeszéléseket. Quayle nehéz feladat előtt áll - meg kell győznie a japán képviselőket arról, hogy nyissák meg a hazai piacot az amerikai gépikocsik, az elektronikai alkatrészek, a számítógépek előtt. Dan Quayle ma Szingapúrba, majd onnan Indonéziába utazik. T

egnapi számában a Gazeta Wyborcza arról számolt be, hogy a lengyel belügyminisztérium a Szovjetunióbán élő több millió lengyel repatriálásával számol. Elsősorban azokról a szovjet állampolgárokról van szó, akik lengyel nemzetiségűeknek vallják magukat. Számolni kell azokkal az ukránokkal, beloruszokkal és litvánokkal, akik a háború előtti Lengyel Köztársaság határain belül éltek. Ma gazdasági menekülteknek számítanának. A lengyel belügyminisztérium szerint befogadásuk feltétele a római katolikus hitvallás lehetne. C

ipruson előzetes eredmények szerint a konzervatív Demokratikus Tömörülés (Disi) került ki győztesen a vasárnapi parlamenti választásokból. A szavazatok mintegy 38 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, hogy az 56 tagú parlamentben 20 mandátumot mondhat a magáénak. Vereséget szenvedett a centrista Demokratikus Párt (Diko), amely csak 11 képviselőt küldhet a törvényhozásba. A második legjobb eredményt az AKEL-pártba tömörült kommunisták érték el. Ők a szavazatok 30 százalékát szerezték meg, s ezzel 18 mandátumot. A

ltalános sztrájkkal reagált a megszállt területek lakossága négy palesztin férfi kitelepítése ellen. Az izraeli hatóságok azzal vádolták őket, hogy a PFSZ tagjaiként ellenállást szerveztek az arab lakosság körében. Ezért Libanonba deportálták őket. Több helyen összecsapásra került sor a tiltakozó palesztinok és az izraeli katonák között, a Gázai övezetben 33 személy sebesült meg. N

égynapos hivatalos látogatásra tegnap Izraelbe érkezett Lech Walesa lengyel államfő. Jeruzsálemben találkozott Jicchak Samir miniszterelnökkel, s látogatásának napirendjén szerepel egy találkozó Simon Perezzel, az ellenzék vezetőjével, valamint Betlehem palesztin polgármesterével. E

dith Cresson francia miniszterelnök, akit vasárnap iktattak be tisztségébe, immár másodszor élesen bírálta a japán protekcionizmsut. A TF 1 televíziós állomásnak adott nyilatkozatában arra szólított fel, hozzanak létre egy európai szövetséget az elektronika, informatika és esetleg a gépkocsigyártás területén, azzal a céllal, hogy szembeszálljanak a japán terjeszkedéssel. A kormányfő kijelentette: a japánok nagymértékben gyengítették az amerikai autóipari, ami tömeges munkanélküliséghez vezetett. Figyelmeztetett rá, hogy a japánoknak most hasonló szándékaik vannak NyugatEurópában is. J

elentős változás történt az egyiptomi kormányban: Amr Muszát, az ország eddigi ENSZ-képviselőjét nevezték ki külügyminiszternek. Tisztségében Ahmed Eszmat Abdel Megidet váltja fel, akit a múlt héten válaszottak meg az Arab Liga főtitkárává. Egyiptommal kapcsolatos az a hír is, hogy Kairó bejelentette: kész megrendezni a Közel-Keletről szóló békekonferenciát. Ezt Hoszni Mubarak államfő közölte a Monte Carlo televíziós állomásnak adott nyilatkozatában. A tanácskozáson részt venne az Egyesült Államok, a Szovjetunió, az Európai Közösségek és az ENSZ is, Kairó ragaszkodik a palesztinok közvetlen képviseletéhez a béketárgyalásokon. A SZOVJET PARLAMENT IGENT MONDOTT AKIUTAZÁSI TÖRVÉNYRE INCIDENSEK A LITVÁN^ELORUSZ HATÁRON A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa tegnap egészében véve jóváhagyta a kiutazási törvényt és hozzálátott az egyes cikkelyek részletes vitájához. A törvény először biztosítja a szovjet állampolgár számára a szabad mozgást a nemzetközi normákkal összhangban. Egyébként a tegnapi szavazást hosszas és viharos vita, valamint három sikertelen jóváhagyási kísérlet előzte meg, mivel a konzervatív képviselők úgy vélték, hogy a törvény megvalósítása nagyon költséges lesz. Egy litván határőr és egy belorusz rendőr életét vesztette tegnap két, egymástól függetlenül kirobbant incidens következtében, a litván-belorusz határ térségében. A hírt a vilniusi rádió közölte. Gediminas Vagnorius litván kormányfő azt mondotta, hogy a belorusz rendőrt szombaton Salcinka térségében lőtték agyon, mert a határőrök felszólítása ellenére sem állt meg, ellenkezőleg, tüzet nyitott rájuk. Ezzel szemben a TASZSZ hírügynökség a rendőr halálát „megfontolt gyilkosságnak" nevezte, azt állítva, hogy a határőrállomásról nyitottak rá tüzet, amikor hazafelé tartott a feleségével és gyerekeivel együtt. Ugyanebben a térségben, egy határőrállomáson vasárnap bukkantak rá egy litván határőr holttestére; valószínűleg vadászpuskával lőtték agyon. Szombaton történt egy másik hasonló eset is, hozzávetőleg 30 szovjet katona felégetett egy litván határörállomást, s két határőr megsebesült. Örményország azt kérte Mihail Gorbacsovtól, mielőbb küldjön megfigyelőket a Karabah hegyvidékre, azzal a feladattal, hogy felmérjék, milyen módon teljesítik az illegális fegyveres csoportok felszámolására hozott elnöki rendeletet. Ezt a kérést az örményt parlament vasárnapi rendkívüli ülésének határozata tartalmazza. Az örmény képviselők nagyon aggódnak a Karabahban kialakult helyzet miatt, hiszen az utóbbi hetekben a szövetségi alakulatok és az azerbajdzsán rendőrök együttesen indítottak támadást több örmény falu ellen állítólag azért, hogy lefegyverezzék az örmény terroristákat. A The Times brit napilap tegnap azt írta, Gorbacsov már hónapok óta titkos diplomáciai lépéseket tesz annak érdekében, hogy biztosítsa a nyugati segélyeket, s meggyőzze a hét legfejlettebb ipari országot arról, hogy nyújtsanak jelentős hiteleket a Szovjetuniónak. Gorbacsov már akkor is szívesen részt venne a hetek londoni csúcsértekezletén, ha valamivel több lenne a megfigyelőnél, ésszámíthatna arra, hogy megértésser találkozik. A The Times szerint Moszkva 20 milliárdos kölcsönt szeretne, egy átfogó, a Marshalltervhez hasonló fejlesztési program kíséretében. A valóságban a Szovjetunió nem számíthat jelentós hitelre a Nyugattól, ha nem mutat hajlandóságot a Nemzetközi Valuta Alap múlt év őszén született ajánlásainak a teljesítésére. Hivatalos szovjet személyiségek már jelezték, a kormány válságkezelő programjának újabb verziója - amelyet még ezen a héten hoznak nyilvánosságra - e feltételek közül többek a teljesítését irányozza elő. A válságkezelő program legújabb változata állítólag különbözik az elsőtől, amelyet Gorbacsov tokiói útja előtt hoztak nyilvánosságra. AZ ÖSSZNÉPI HÁBORÚT TANULTÁK KUBÁBAN A DESZ-KONFERENCIA UTÁN VESZÉLYBEN AZ EGYSÉG? TŐKÉS LÁSZLÓ FELHÍVÁSA A ROMÁNIAI MAGYAROK ÜGYÉBEN SZAKADÁS A LEGNACIONALISTÁBB ROMÁN PÁRTBAN • A VATRA IS PÁRTTÁ ALAKUL? Tőkés László nagyváradi református püspök felhívásban fordult a romániai és a nemzetközi közvéleményhez, hogy nyújtson erkölcsi segítséget a romániai kisebbségek és a demokrácia elleni, félrevezető kampány leleplezéséhez. „Meggyőződésem, hogy a térségünkben újra felmerült nemzeti ellentétek egyetlen lehetséges megoldása az érintett országok demokratizálódása, az összes nép és kisebbségi csoport kollektív jogainak biztosítása, a tolerancia és a megegyezés" - hangsúlyozza felhívásában a püspök. A dokumentumot a Rompres hírügynökség útján hozta nyilvánosságra az elmúlt hét végén. A felhívás kiadását Tőkés azzal a ténynyel indokolta, hogy Romániában, a román-magyar kapcsolatok ideiglenes javulását követően, újra magyarellenes kampány kezdődött. A sorozatos magyarellenes akciókat azzal az Erdély múltjával és jelenével foglalkozó nemzetközi tudományos konferenciával indokolják, melyre április közepén került sor Egerben - szögezte le Tőkés. A román demokratikus körök, bár bírálják az Egerben elhangzottakat, a magyarellenes kampánnyal kapcsolatban megjegyzik, hogy nyilvánvalóan szándékos akcióról van szó, melynek célja a figyelemelterelés az ország egyre súlyosbodó gondjairól. Nicolae Manulescu professzor, az ellenzéki Polgári Szövetség egyik vezéralakja ezt a magyarellenes kampányt összefüggésbe hozza az RMDSZ küszöbönálló második kongreszszusával is, melyre a hét végén kerül sor Marosvásárhelyen. Manolescu szerint a kampány nem más, mint tudatos provokáció, s egyik nyilvánvaló célja, hogy ingerelje a magyarokat, hasonló éles reakciókat váltson ki a magyar radikálisokból, és ezzel lejárassa az RMDSZ politikáját. Entz Géza magyar államtitkár több mint egy hétig járta Románia magyarok lakta vidékeit, tárgyalt magyarokkal és ' románokkal, helyi és központi tisztviselőkkel. Látogatása végén Bukarestben tartott sajtóértekezletén megelégedéssel szólt útjáról. Szerinte a Ceausescu-korszakhoz képest javult a romániai magyarság helyzete, de alapvető fordulatról majd akkor lehet beszélni, ha kiépül a romániai magyarság intézményrendszere. Kijelentette: Magyarország nem politizál Románia és a román nép ellen, nem akar határrevíziót, csupán a felek együttműködését szorgalmazza. A hétvége érdekes híre, hogy szakadás történt a románok Nemzeti Egységpártjában, mely a Vatra Romaneasca politikai szervezete. Marosvásárhelyen ülésezett az egyik szárny, amely a hírhedt Radu Ceontea szenátort választotta országos elnökké. A másik szárny rendkívüli kongresszusa Kolozsvárott zajlott le. Ion Coja, a Vatra Romaneasca alelnöke a Dimineatsa című lapban élesen bírálta Ceonteat amiatt, hogy politikai párttá akarja alakítani a Vatrát is. KOKES JÁNOS, Bukarest B

ár a határszerződésen kívül más látványos megállapodás nem született Csiang Cömin kínai pártfőtitkár tegnap véget ért szovjetunióbeli látogatása során, ez az út nemcsak a kétoldalú kapcsolatok és az ázsiai, valamint a csendes-óceáni térség szempontjából volt kiemelkedő esemény. Fontos üzeneteket is közvetített a világ felé, amin mit sem változtat, hogy ezeket ellentmondásos elemek is tarkították. És nagyon fontos a szovjet-kínai gazdasági valamint katonai együttműködés is, mégis elsősorban a csúcstalálkozó nemzetközi politikai jelentőségét kell kiemelni. Néhány éve kezdődött, s most, az öbölháború után ismét felerősödött az a folyamat, amelyet úgy nevezünk, hogy Ázsia szerepének növekedése a nemzetközi életben. A régió nagyhatalmai is sokat tesznek ennek érdekében. De a nagyhatalmi, vagy szuperhatalmi státust illetően közbe kell szúrni: ahogyan a Szovjetunió fokozatosan visszacsúszik az USA mögé, a második helyre, úgy nyit Moszkva az ázsiai szomszédok felé - ezt Gorbacsov közelmúltbani Japánban és Dél-Koreában tett látogatása is alátámasztja. Kína ugyanerre kényszerült. A nyolcvankilences véres Tienanmen utáni nemzetközi elszigetelődés azt is jelentette, hogy pekingi vendéget nyugati fővárosokban nem fogadtak. Maradtak a szomszédok, a meghökkent és a kínai militarizmus újjáéledésétől tartó szomszédok. Ezeket - Indonéziát, Thaiföldet, Szingapúrt stb. - keresték fel és nyugtatgatták magas rangú kínai politikusok, mindenütt azt hangsúlyozva, hogy Kínának nincsenek ellenséges, katonai szándékai. Tehát ez az ázsiacentrikus politika az, ahol a szovjet és a kínai érdekek is találkoznak, mégpedig minden ideológiai különbség ellenére. Mert bár még mindig két kommunista nagyhatalomról van szó - ez is egy összekötő kapocs - ezek a különbségek fontosak, az újraközeledés ellenére is. Azért újraközeledés, mert az 1989-es nagy kibékülés, Gorbacsov akkori pekingi látogatása ellenére csak most újítják fel igazából az együttműködést. Időközben ugyanis sok minden történt, például Peking nyíltan Gorbacsovot okolta a kelet-európai szocializmus bukásáért. De miután Gorbacsov bizonyos mértékben jobbratolódott, s Moszkva is megrendezte Vilniusban a maga Tienanmenjét, ismét barátságosabb lett a hangnem. S még egy fontos szempont: közeledésükkel egymáshoz mindketten az Egyesült Államokra is szeretnének hatni, mindkettőjüknek van bajuk Washingtonnal. Moszkvának az, hogy a Fehér Ház a Szovjetunióhoz fűződő viszonyában már nem csupán a Kremlre összpontosít, s ez utóbbi az amerikai FŐTITKÁR A FŐTITKÁRNAK hangsúlyváltást zokon is vette. Amit csak tetézett, hogy Bush a múlt héten nem volt hajlandó megerősíteni a szovjet szóvivők lelkendező beharangozását az ő júniusi moszkvai útjáról. Peking pedig a legnagyobb kereskedelmi kedvezmények meghosszabbításának ügyében keveredett heves vitába Washingtonnal. Bush, aki két évig nagykövet volt Pekingben, s a kínai ügyek szakértőjének számít, szívesen igent mondana erre, mert szerinte az lenne igazán káros, ha Kínát teljesen elszigetelnék. Viszont a honatyák egy jelentős tábora az emberi*jogok megsértését hozza fel, nem szívesen segít egy olyan rezsimen, amely tankokkal tapossa el a diákőkat. Persze, ez csak a külső máz, a háttérben tisztán gazdasági érdekek is meghúzódnak. Mert a kétoldalú kereskedelemben Kínának van jelentős aktívuma, s ha meghosszabbítják a kedvezményeket, akkor - a Business Week számításai szerint - Kína amerikai exportja 15 milliárddal lenne több az amerikai importjánál (tavaly ez 10,4 milliárd volt). Érthető, hogy ez sok amerikai vállalkozónak nem tetszik. Másként látja viszont a dolgot a Washington Post, amely a múlt héten szerkesztőségi kommentárban követelte, Bush írja alá (június 3-án esedékes) a rendeletet, mert az amerikai fogyasztóknak joguk van arra, hogy hozzájussanak az olcsó kínai áruhoz. Visszatérve a világhatalmi szerepkörhöz. Tudjuk, a Szovjetunió eme státusának megrendülése milyen óriási változásokat, erőviszony-módosulásí idézett elő Európában. Ha nem is olyan markánsan, de valami hasonló elindult Ázsiában is. Emelkedőben van Japán ázsiója, Tokio úgy érzi, hiába volt eddig is gazdasági nagyhatalom, politikai súlya nem volt ezzel arányos. Kína a sokat emlegetett elszigeteltség ellenére ügyesen külpolitizál, szerepe szintén felértékelődött (lásd az öböl-háborút). És ebből a szempontból már nagyon lényeges az, amiről a múlt héten is csak keveset hoztak nyilvánosságra: a szovjetkínai katonai együttműködés. Moszkva több olyan lépést tett, amelyeket Pekingben nagyra értékelnek, például a csapatkivonások Mongóliából. És pár nappal korábban Jazov védelmi miniszter Pekingben járt, az ő útjai mögött pedig mindig van valami. Állítólag figyelmeztetésnek szánta mind Japán, mind az USA felé. Az nem lehet kérdéses, hogy a katonai együttműködésben mindkét fél rendkívüli módon érdekelt. Szenzáció volt, amikor márciusban Peking bejelentette: csaknem egymilliárd dolláros sürgős hitelt ad Moszkvának. A Szovjetunió a jelenlegi gazdasági helyzetében mi mással tudná ezt törleszteni, mint •fegyverekkel. Kínának pedig - bár csökkenti a hadsereg létszámát, de egyben korszerűsíti fegyveres erőit - szüksége van ezekre a fegyverekre, mert a Nyugattól nem tudja beszerezni, különösen a Tienanmen óta. /^N _iang Cö-min látogatásának volt még egy vb üzenete. A jelenlegi pekingi irányvonal nagyon leegyszerűsítve így fogalmazható meg: gazdasági reformokat, nyitást, liberalizálást igen, politikai reformokat, liberalizálást, netán rendszerváltást nem, marad a szocializmus. Ezt az ellentmondást ideológiai munkával vélik feloldhatónak. S ez egyrészt üzenet volt a világnak, másrészt receptajánlat Gorbacsovnak, főtitkártól a főtitkárnak. S kettejük közül csak Gorbacsov tudhatta, hogy Csiang Cö-min elkésett. MALINÁK ISTVÁN