Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-18 / 115. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1991. MÁJUS 18. NEM GÁZSZIVÁRGÁS - TERRORAKCIÓ ROBBANÁS A DEMOKRATIKUS OROSZORSZÁG MOZGALOM SZÉKHÁZÁBAN t TÖRVÉNY A KGB-RÖL • A KUZBASZI BÁNYÁ­SZOK MAJDNEM ELÉGEDETTEK Erős robbanás rázta meg a tegnapra virradó éjszaka Moszkva központjában a Demokratikus Oroszország mozgalom székházát. Jelentős anyagi károk kelet­keztek, szerencsére senki sem halt meg. A szakértők kizárták azt a lehetőséget, hogy gázszivárgás okozta volna az expló­ziót. A mozgalom apparátusának dolgozói azt állítják, terrorakcióról van szó. Egyéb­ként ebben az épületben őrizték például annak a 200 ezer választópolgárnak az aláírását, akik Borisz Jelcint támogatják a június 12-i oroszországi elnökválasz­táson. A TASZSZ hírügynökség csütörtökön hozta nyilvánosságra Gorbacsov államfő rendeletét az alapvető népgazdasági ágazatok stabil tevékenységének szava­tolását célzó halaszhatatlan intézkedé­sekről. E régóta várt dokumentumot Gor­bacsov már április végén beígérte, s az energetikára, a szén-, kőolaj-, gáz-, vegy­és petrolkémiai iparra, a kohászatra és a vasútra vonatkozik. A szovjet gazdaság válságára való tekintettel az államfő uta­sította a szövetségi kormányt, hogy a ki­emelt ágazatok számára biztosítson elő­nyös gazdálkodási feltételeket. Az üze­mek termékeik egytizedével maguk ren­delkezhetnek, dönthetnek abban, hogy odahaza vagy külföldön értékesítik-e, s a termelésnövekedés esetén számíthat­nak a béralapok növekedésére is. Arende­let ugyanakkor tiltja a sztrájkokat, mint a munkaügyi viták megoldásának az esz­közét, s a rendbontókkal szemben külön­böző büntetéseket helyez kilátásba. A kuzbaszi sztájkbizottságok tanácsa kielégítőnek nevezte, a kéthónapos bá­nyászsztrájk eredményeit, annak ellené­re, hogy az olyan politikai követeléseik nem teljesültek, mint Gorbacsov államfő és a szövetségi kormány lemondása, vagy az, hogy a hatalmat a Föderációs Tanácsnak adják át. Abban is jelentős szerepe volt, hogy a bányák oroszországi igazgatás alá kerültek. A szovjet parlament csütörtökön ismét elhalasztotta a döntést a kiutazási tör­vényről. A képviselők ne&n értettek egyet a két parlamenti kamara közös bizottsá­gának azzal a javaslatával sem, hogy legalább elvben nyilvánítsák ki egyetérté­süket a törvénnyel. Ugyanakkor jóvá­hagyták a KGB-ről szóló törvényt. A Szovjetunió történelmében ez az első ilyen nyilvános dokumentum. A dokumen­tum meghatározza a KGB feladatait, s ki­mondja, hogy ez a testület a parlament ellenőrzése alá tartozik, az állampolgárok panaszt tehetnek a KGB munkatársai el­len, ha azok megsértik a törvényeket. Gorbacsov újabb pénzügyi segítséget kért a bonni kormánytól a szovjet gazda­ság átalakításához. Kohl kancellárhoz in­tézett levelében azt írta, hogy Moszkvá­nak hozzávetőleg 30 milliárd márkára len­ne szüksége. A tegnapi Berliner Zeitung szerint ennek egy részét Németország­nak kellene folyósítania, a további hitelek nyújtásáról pedig - Gorbacsov szerint - Kohlnak kellene meggyőznie legfejlet­tebb tőkés partnereit. EGYSZERŰT ÉS IGAZSÁGOSAT (Folytatás az 1. oldalról) lakosainak számával megközelíti Szlovákiát, mert tudatosítottuk, hogy az olyan országok tapasztalatai, mint például Amerikáé vagy Nagy­Britanniáéi nem biztos, hogy alkal­mazhatók lennének a mi feltételeink között is. Persze, megmutatkozott, hogy csupán a dán tapasztalatok figyelembe vétele nem lenne elég, és erre a dánok is figyelmeztettek bennünket. Hiszen minden ország­nak megvannak a maga sajátossá­gai, melyek a különböző történelmi hagyományokból következnek. Ezért született meg a gondolat, hogy úgymond az egész világ tapasztala­taiból merítenünk kell ezen a téren. A dán kollégák javasolták, hogy lép­jünk kapcsolatba a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezettel - az OECD-vel -, amely a világ országainak tapasz­talatait összpontosítja. Vannak is­mereteik a mi adórendszerünkről is, akárcsak Magyarországéról, Ju­goszláviáéról, Lengyelországéról. Tehát megalapozottan mondhatnak véleményt a számunkra kidolgozott tervezetről. A konferencia is nagyon hatékony módja a tapasztalatszer­zésnek, hiszen itt három napon át az adóügyi szakemberek legjobbjai mondták el véleményüket, tettek ajánlásokat számunkra, s nekünk nem kell ebben az ügyben bejár­nunk 10-15 országot. Annak is örü­lünk, hogy nem becsülik le az ilyen kis országot, mint Szlovákia, kéré­sünket komolyan vették. És meg­győződésem, hogy a cseh, a szövet­ségi és a szlovák szakemberek egy­aránt sokat merítettek az itt elhang­zottakból, s mindez tükröződik majd a végső adóreformjavaslat kidolgo­zásában is. -Több felszólalásban elhang­zott ezen a konferencián is, hogy jó lenne, ha a csehszlovák adó­rendszer egységes lenne. Hogyan vélekedik ön erről a kérdésről? - Szerintem mi sem elleneztük soha a csehszlovák adórendszer egységességét, inkább úgy kell fel­tenni a kérdést, hogy az adórend­szerben mi az, aminek egységesnek kell lennie, és mi lehet eltérő. Isme-' reteink szerint például az Európai Közösségek tagországai, melyek­nek eltérő az adórendszerük, az adórendszerek bizonyos részeinek egységesítésére törekednek. De ez a folyamat évekig tart. S ha az egység rövid időn belül elérhető, az nagy előnyt jelenthet. Csehszlováki­ában erre van lehetőség, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk az egyes köztársaságok sajátosságait sem. Mások a hagyományok Cseh­országban és Szlovákiában, és má­sok a gazdasági-szociális feltételek is, melyek sajátos megközelítést igényelnek. Szerintem ez a konfe­rencia is segíthet a helyes mérték megtalálásában, annak eldöntésé­ben, hogy miben térhetünk el az országostól, s ugyanakkor az új rendszer megfeleljen a piaci mecha­nizmus követelményeinek is. Arra is gondolnunk kell, hogy az Európai Gazdasági Közösségbe való belé­pésünkkor ne kelljen majd ismét ko­molyabban módosítanunk adórend­szerünket. PÁKOZDI GERTRÚD BIZTATÓBB HELYZETBEN POZSONY NEXPO HELYETT - RAJT-TÖRVÉNY Budapest főpolgármestere, Demszky Gábor tegnapi rádiónyi­latkozatában testülete, vagyis az ott többséggel bíró SZDSZ előrelátása­ként értékelte a bécsi népszavazás eredményét, miszerint a sógorok nem akarják az Expót. Csütörtökön, még mielőtt akár részeredmények is eljutottak volna a Váci utcai Új Vá­rosházára, a főváros önkormányza­ta megerősítette május 9-i nemleges döntését. A kormány ugyanakkor holnap­után sürgősségi indítvánnyal fogja a parlament elé terjeszteni a világki­állítás megrendezéséről szóló tör­vényt. Az SZDSZ-en és a FIDESZ­en kívül gyakorlatilag nincsen szer­vezett ellenzéke az Expo ügyének. Még a környezetvédők sem tilta­koznak. A tízezer tagúra teperedett Társa­ság a Világkiállításért tömörül és elnöke, Barcza Egon kérdésemre elmondta, csak az országos egye­sület nem hivatalosnak számító elő­készítő munkája nyomán remélhet az ország, például egy svéd közép­vállalat bankgaranciával igazolt 50 millió svéd korona befektetésére. - Egy ismert párizsi bank leány­vállalata appartmanházakat kívánna építeni - mondta Barcza úr. - Nem állíthatom, hogy ez a tőke Expo nélkül kívül maradna a határokon, de a beruházások szándékát két­ségtelenül a kiállítás erősítené meg. Ha Bécs annyira bornírt lenne, hogy még csatlakozó fesztiválokkal sem készülnének 1995-re, akkor a ,,só­gorok" félreállását Pozsonynak ki kellene használnia! Baráth Etele tegnap délután vá­laszolt az Új Szó kérdéseire. • Az osztrákok többször kije­lentették, ha Budapest visszalép, egyedül is elboldogulnak az Ex­póval. Most mintha átbillenne a kocka! - Úgy érzem, Budapest fizikailag egyedül is alkalmas a világkiállítás megrendezésére, a kijelölt délbudai -délpesti térség befogadóképessé­ge, szabad területeinek nagyságsa is megfelelő - mondta a kormány­biztos. - Mindehhez persze politikai konszenzus kell, egymásnak feszülő pártok csatái közepette nem lehet megrendezni az Expót, hiszen az önálló megvalósításra maradt négy esztendő igencsak kritikusan kevés. • Megítélése szerint hány milli­árd dollár várja a rajtengedélyt, a parlament világkiállítás-törvé­nyét, hogy jó megtérülés remé­nyében beruház? - Egy, 1,1 milliárdnyi dollár befek­tetésével számolunk. Tapasztala­tunk szerint évi 200-250 millió dol­lárnyi működő tőke bevonására reá­lis esélyünk van. Hogy az ajánlatok mögött mennyi bankgarancia van, azt a döntéselőkészítés jelenlegi szakaszában nem tudjuk, hiszen ilyeneket még nem is kérhettünk. • On egyetért Barcza úrral Po­zsony szerepének felértékelődé­sében? - Igen, bár én fiem látom módját a rendezvény hivatalos megosztá­sának. Ha mi igent mondunk, azzal jóval nagyobb felelősséget vállalunk a kizárólagos rendezvénnyel járó előnyökkel együtt, mintha mérlegel­hetnénk közreműködésünk értékét Béccsel. A világkiállítás programjá­ban ugyanakkor ez a kizárólagos­ság, véleményem szerint, indokol­tabbá teszi a vidéki városok bekap­csolódását és felerősítené Pozsony ebbéli adottságait is. V. PAIZS GÁBOR, Budapest MEGALAKULT A CRESSON-KORMÁNY Edith Cresson, az új francia kor­mányfő csütörtökön este ismertette kabinetjének összetételét, és meg­lepte a megfigyelőket, mivel a ko­rábbi kormányhoz képest csupán némi változtatást hajtott végre. Hubert Védrine elnöki szóvivő megerősítette: a kormányban ma­radt Roland Dumas külügy-, Pierre Joxe védelmi, Pierre Bérégovoy pénzügy- és Philipe Marchand bel­ügyminiszter. Az új kabinetnek 29 minisztere van, köztük öt nő. Helyet kapott benne Martiné Aubry, Jac­ques Delors-nak, az Európai Kö­zösségek bizottsága elnökének lá­nya is, aki a munkaügyi tárcát irá­nyítja. Nyilván a legfontosabb változta­tás a gazdasági „szuperminisztéri­um" létrehozása, amely a pénz­ügyekért, a külkereskedelemért, ipa­rért, a költségvetésért lesz felelős. A minisztérium élén a már említett Pierre Bérégovoy áll, aki jó hírnevet szerzett a francia vállalkozók köré­ben. NAGY-BRITANNIA MOST A MUNKÁSPÁRT A JOBB , A brit Munkáspárt győzött a dél­walesi Monmouth körzetben meg­tartott pótválasztáson. Azért tulajdo­nítanak Londonban ennek nagy je­lentőséget, mert bizonyos mérték­ben tükrözi az egyes pártok népsze­rűségét is. Huw Edwards labourista képvi­selő 39,2 százalékot kapott, a kon­zervatív Roger Evans 33,9-et, a li­berális demokrata Frances David 24,7-et. Neil Kinnock munkáspárti vezér e győzelem kapcsán arról beszélt, hogy mielőbb meg kell rendezni a soron következő törvényhozási választásokat (a jövő év nyarán telik le a határidő), és sürgette a kölcsö­nök kamatainak azonnali csökkenté­sét is. Chris Patten, a torypárt elnö­ke a mostáni választási eredmény kapcsán azt mondotta, hogy a mun­káspártiak a választási kampány so­rán csaltak. Mindebből két tanulság vonható le: a választók kifejezték elégedet­lenségüket a gazdasági recesszió és a növekvő munkanélküliség mi­att. S szinte biztosra vehető az is, hogy a konzervatív kormány a lehe­tő legkésőbbre írja majd ki az új választásokat. CIPRUS MEGMÉRETTETIK A KORMÁNYPOLITIKA? Vasárnap a ciprusi görögök az urnák elé járulnak, hogy megválasszák parlamenti képvise­lőiket. A jelek szerint az egyes pártok gazdasági és szociálpolitikai programjai különösképpen nem térnek el egymástól, viszont annál nagyobb vita folyik Ciprus fő problémájáról, az immár 17 éve tartó megosztottság kérdéséről. Megfigyelők nem tartják valószínűnek, hogy a vokscsata eredményei közvetlen hatással lesznek Georgi­osz Vasziliu, az 1988-ban független jelöltként megválasztott elnök kormányára, ám válságren­dező térve mindenképp mérlegre kerül. Nicosiában az elmúlt hetekben a ciprusi görö­gök és törökök képviselői többször ültek tárgyaló­asztalhoz, s bár a megoldás körvonalai még távolról sem láthatóak", a kormány már a találko­zósorozatok tényét is sikeres előrehaladásként könyvelte el. Nem úgy a bizalmatlan Rauf Denk­tas, az ún. észak-ciprusi köztársaság vezetője, a török ciprióták „keresztapja", akit mint állama­lapító elnököt csupán Ankara ismert el. Paradox módon a ciprusiak túlnyomó többsége most épp Törökországtól, pontosabban Turgut özal állam­főtől várja a válságnyitó kulcsot. Az öböl-háború­ban tanúsított magatartása megerősítette tekin­télyét a világban, s özal élni kíván az alkalom adta helyzettel. Európa felé vette irányát, de ez az út Cipruson vezet keresztül, ahonnan a török elnöknek haza kellene hívnia katonáit - vélik Nicosiában. Nemrégi washingtoni látogatása előtt a török elnök meg is ígérte, hogy hamarosan feltűnést keltő javaslatot terjeszt elő Ciprussal kapcsolatban. Persze, tág fogalom az, hogy „ha­marosan". Vasziliu elnök, aki meggyőződéses híve a fal­lal és szögesdróttal elválasztott két népközösség közeledésének, üdvözli az aktivitást, ha mégoly óvatos is. Denktason kívül azonban akadnak szép számban görög „hazafiak" is, akik szembe­szállnak a kompromisszumkeresőkkel. A válasz­tások közeledtével az ellenzéki centrista Demok­ratikus Párt (Diko) és Ciprus Egységes Demokra­tikus Szövetsége, a szocialista EDEK, megpen­getve a nacionalizmus húrjait, egyre élesebben bírálja a kormányt erőtlensége miatt. Vasziliu táborához hasonlóan e két párt szintén a födera­tív elrendezés híve, ám ami a megvalósítás taktikáját illeti, megoszlanak a vélemények. A legutóbbi közvélemény-kutatások eredmé­nyei azt mutatják, hogy a legbefolyásosabb párt, a jobboldali Demokratikus Tömörülés (Disi) - amely jelenleg Vasziliu politikáját támogatja - probléma nélkül megtarthatja vezető pozícióját. Sőt, győzelme jó kiindulási alapot biztosítana Glavkosz Kleridesz pártvezető számára az 1993­as elnökválasztásokhoz. Veszélyt jelenthet a ri­vális Kiprianu-féle Diko, igaz, az utolsó elnökvá­lasztáson elszenvedett veresége miatt presztízst és hatalmas szavazótábort vesztett. A tőle elpár­tolt kommunista AKEL-ről van szó; az adatok szerint ez a párt a választók mintegy 30 százalé­kát tudhatja maga mögött. A lényeg az: mind­egyik párt a változások szükségességét hangoz­tatja, a kiutat keresi a válságból, persze, más­más eszközökkel. Majd vasárnap dől el, melyikük választott jobban. (urbán). NÉHÁNY SORBAN M eghosszabbítják Csehszlová­kiába a Transalpine kőolajve­zetéket, amely az olaszországi Terstből Ausztrián keresztül a né­metországi Karlsruheba vezet. Ezt Kurt Büchlmann, az insbrucki szék­helyű illetékes társaság osztályve­zetője mondotta az APA hírügynök­ségnek adott nyilatkozatában. Az új vezeték Kralupyba és Litvínovba mintegy 3 milliárd schillingbe fog kerülni, és Büchlmann szerint a fi­nanszírozás kérdése már megoldó­dott. A vezeték évi kapacitása 55 millió tonna lesz. W ashington felszólította a világ összes államát, hogy köves­sék az amerikai példát és mondja­nak le a vegyi fegyverek használatá­ról. Ezt a kezdeményezést George Bush elnök terjesztette elő néhány nappal ezelőtt. A genfi leszerelési konferencia csütörtöki plenáris ülé­sén Stephen Ledogar amerikai kül­döttségvezető hangsúlyozta, ez a lépés meggyorsítaná az előrehala­dást a vegyi háború veszélyének elhárítása felé vezető úton. Az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani az egyes országoknak vegyi arzenáljuk megsemmisítésé­ben olyan biztonságos módszerrel, amely nem veszélyeztetné a kör­nyezetet. H enryk Majewski lengyel belügy­miniszter a parlament csütörtö­ki ülésén síkraszállt azért, hogy ne hozzák nyilvánosságra a volt állam­biztonsággal együttműködő szemé­lyek névsorát. A miniszter jogi, tár­sadalmi, politikai és erkölcsi ténye­zőkkel indokolta döntését. Szerinte az állambiztonság titkos munkatár­sairól szóló dokumentumoknak óriá­si jelentőségük van az ország védel­mének és biztonságának szempont­jából. Mint mondotta, a lista közzété­tele megbontaná a politikai egyen­súlyt Lengyelországban, fékezné a pozitív folyamatokat a nemzetközi gazdasági együttműködésben. E lhalasztották az etióp kormány és a felkelők képviselői közötti tárgyalásokat a polgárháború befe­jezéséről. A megállapodások szerint a tanácskozás május 27-én London­ban kezdődik meg az Egyesült Álla­mok közvetítésével. Az Addis Abe­ba-i rádió csütörtökön közölte; az egyhetes halasztást az ellenzék kér­te. Az okokról nem tájékoztatott. T avaly május óta mintegy 29 ezer szovjet zsidó élt azzal a lehető­séggel, hogy Lengyelországon ke­resztül Izraelbe emigráljon. A varsói külügyminisztérium először tájékoz­tatta az újságírókat erről a diszkrét akcióról, amely rendkívüli biztonsági intézkedések mellett folyik. 1990 májusától, amikor Varsó egyetértett azzal, hogy segítséget nyújt a zsidók kivándorlási programjának megvaló­sításában, az év végéig 18 ezer személy vette igénybe a lengyel LÖT és az izraeli El Al légitársaság szolgálatait. Az év eleje óta április 12-ig ez a szám további 11 ezerrel nőtt, és az egy hónap alatt átszállí­tott személyek száma az eredeti 2500-ról 5000-7000-re növekedett. B elfastban újabb fordulóval foly­tatódtak az észak-írországi probléma rendezéséről szóló külön­tárgyalások Peter Grook brit minisz­ter és a négy érintett párt küldöttsé­gei között. Remény van arra, hogy hétfőn a tárgyalópartnerek egy asz­talhoz ülnek. A megbeszélések foly­tatásához hozzájárult az, hogy a két unionista párt képviselői Londonban találkoztak John Major kormányfő­vel. A dublini kabinet és a másik két párt most arra próbálják rávenni Pe­ter Brookot, hogy tájékoztasson róla, mit ígértek az unionistáknak a Dow­ning Streeten. H Hasszán marokkói király csü­• törtökön háromnapos látoga­tásra a Marokkó által megszállva tartott Nyugat-Szaharába látogatott. A DPA hírügynökség szerint a király ezzel az útjával kívánja kihangsú­lyozni területi igényeit azután, hogy az ENSZ néhány héttel ezelőtt köz­zétette az egykori spanyol gyarma­ton megrendezendő népszavazásra vonatkozó tervet.

Next

/
Thumbnails
Contents