Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-03 / 103. szám, péntek

o i iini_r\ — v L—I—I iVII i m i L_r\ ÚJSZÓi IÍ7Í7 I . IVIMJUO O. ÚJABB VÉRFÜRDŐ JOHANNESBURGBAN MANDELA ULTIMÁTUMA Johannesburg négerek lakta előváro­saiban szerdán 15 embert gyilkoltak meg - közölte a dél-afrikai rendőrség. Az or­szágban egyébként az év eleje óta 650 áldozatot követeltek az Afrikai Nemzeti Kongresszus és az Inkatha mozgalom közötti összecsapások. Nelson Mandela, az ANC vezető kgp­viselője szerdán figyelmeztetett: a követ­kező nyolc nap döntő fontosságú lesz a dél­afrikaik jövője szempontjából. Mandela Sebokeng néger gettóban több ezer híve előtt mondott beszédében hangsúlyozta, hogy kész megszakítanj az ország jövőjé­ről szóló tárgyalásokat, amennyiben a kormány május 9-ig nem fogadja el az ANC hétpontos ultimátumát. A néger szervezet többek között követeli a védel­mi miniszter, valamint a törvényesség és a közrend miniszterének lemondását. Szerdán Dél-Afrikában az összes politi­kai fogoly éhségsztrájkba lépett tiltakozá­sul amiatt, hogy a kormány nem tartotta be szabadon engedésük dátumát. Az áp­rilis 30-i időpont volt a feltétele annak, hogy az ANC részt vesz a politikai hata­lom megosztásáról szóló tárgyalásokon. A szakszervezetek és az apartheid-elle­nes mozgalmak által rendezett május el­sejei nagygyűléseken követelték a preto­riai kormány lemondását. A résztvevők azzal vádolták Frederik de Klerk elnököt, hogy fékezi az új alkotmányról szóló meg­beszéléseket. MÉGIS LESZ SZOMBATON MINDSZENTY-ÚJRATEMETÉS Kedden, röviddel éjfél előtt rendőri köz­belépés vetett véget annak a tiltakozó akciónak, amelyet a szombati Mindszen­ty-újratemetés ellenzői szerveztek az ausztriai Mariazellben. A maroknyi cso­port vezetője, Mészáros Tibor, a bíboros egykori titkára azt állította: a hercegprí­más földi maradványait mindaddig nem szabad Magyarországra vinni, amíg az utolsó szovjet katona el nem hagyja az országot. Szerinte ez Mindszenty József határozott kívánsága volt, amelyet írott végrendeletének szóbeli kiegészítése­ként vele közölt. Mészáros Tibor és két társa a mariazel­li bazilikában Mindszenty kriptájához lán­colta magát. Miután a tárgyalások nem vezettek eredményre, a tiltakozókat lán­caik eltávolítása után egy hátsó kijáraton át rendőrök vezették ki a templomból. Mindszenty kriptáját a nyilvánosság teljes kizárásával feltárták, a hercegprímás ko­porsóját felravatalozták a bazilikában. Ma kezdődik a hivatalos átszállítási cere­VISSZHANG Van egy angol mondás, mindegy mit írnak, az a lényeg hogy jól betűz­zék a nevet. Nos, Dusza István jól. betűzte a nevemet, mégis reagálni kívánok írására, amely az Új Szó április 25-i számában jelent meg. Teszem ezt azért, mert Dusza olyan dolgot tulajdonít nekem, amihez ilyen formában nincs közöm. Tulaj­donképpen számomra igazán meg­tisztelő, hogy az egész Magyar Rá­dióval azonosít, de neki, mint újság­írónak, tudnia kellene, hogy a rádió­ban elhangzó, Szlovákiával, Cseh­országgal, Csehszlovákiával kap­csolatos hírek nem mind tőlem szár­maznak. Az tény, hogy valóban elhangzott a Magyar Rádió híradásaiban két­szer is, hogy a szlovákok megkezd­ték a Dunát elterelő csatorna építé­sét, csakhogy az MTI pozsonyi tudó­sítójának jelentése alapján. Nem kí­vánom vitatni az ő felelősségét, mert hiszen ez nem az én dolgom. Ami­kor kollégáim felhívtak Budapestről, hogy küldjek tudósítást erről a témá­ról, akkor határozottan közöltem ve­lük, hogy a hír nem igaz, az idézett cikkben ez nem így szerepel. Amit én tehetek, az csak az lehet, hogy hivatalos nyilatkozatokat szerzek, amelyek cáfolják a hírt; Budapesten pedig többször nem közlik a téves jelentést. így is történt, ha Dusza István meghallgatta volna a május 2­i Késő esti krónikát, akkor tőlem kizárólag a cáfolatot hallhatta volna, mint ahogy másnap a televízió Nap­zárta műsorában is cáfoltam, ráadá­sul utaltam a félreértés okára. Ezért arra kérem Dusza Istvánt máskor ne felületesen ítélkezzen, hanem járjon utána a tényeknek és máshol keres­se a diplomáciai „bonyodalom" okozóját. Abban tökéletesen egyet­értünk, hogy az ügy nem használt a két ország kapcsolatainak, de ezt ne az én számlámra írja. Továbbra is fenntartom elvemet, nem válaszo­lok semmiféle bírálatra, kivéve, ha szakmai hitelem kérdőjeleződik meg. Ez ilyen ügy volt. Üdvözlettel: FORRÓ EVELYN m ÉVFORDULÓ 200 ÉVES AZ ELSŐ EURÓPAI ALKOTMÁNY Jan Sobieski fényes győzelmeket aratott a török felett, de a hazai nagybirtokosok ellen csatát vesztett. Halála után háborúk dúltak, a 18. századi Lengyelországot a szom­szédos államok próbálták megsze­rezni. A lengyel trónra 1764-ben II. Katalin segedelmével a cárnő egy­kori kegyence, Stanislaw Ponia­towski került. A haladó eszmékkel rokonszenvező, művészetpártoló ki­rály reformokat sürgetett, de a ne­messég ellenállt és konfederációkba tömörült, hogy megfossza az utolsó királyt a trónjától. Poniatowskinak orosz segítséggel sikerült leszerel­nie a konfederációkat, de nem vég­leg, azok tovább harcoltak. A három fekete sas - Oroszország, Porosz­ország és Ausztria - lecsapott Len­gyelországra, 1792-ben elfoglalta és felosztotta egymás között. A nemes­ség haladóbb része megértette, hogy szükség van bizonyos refor­mokra - ha meg akarja őrizni az ország függetlenségét. A nagy szejmnek is nevezett négyéves szejm (1788-1791) végül is új alkotmányt hozott. A megszö­vegezésében maga a király és két bizalmasa vállalta a legnagyobb részt| a kész tervezetet titokban, szűk körben vitatták meg. Az or­szággyűlés elé 1791-ben, a húsvéti szünet után került a javaslat. A ne­messég jelentős része hevesen elle­nezte a tervezetet, az egyik követ pici fiát is bevitte a terembe, s azzal fenyegetőzött, megöli, ha elfogad­ják. Május 3-án este, hét órai vita után a király felemelte a kezét, hogy szólni kíván, a követek azt hitték,, esküre szólít fel, és lelkes ovációval megszavazták az alkotmányt - amely május 3-i alkotmány néven vált ismertté. Az első európai alkotmány a jobbágyságot nem törölte el, de a polgárságnak jogokat biztosított; katonai, egyházi és hivatali tisztsé­gek betöltését, törvénybe iktatták, hogy bírósági ítélet nélkül senki nem börtönözhető be, eltörölték a liberum vétót, kirekesztették a hatalom gya­korlásából földdel nem rendelkező nemességet, a képviselőházat ilyen­képpen a birtokos nemesség és a városok 25 képviselője alkotta. Az örökletes monarchiával biztosították az uralmat; a minisztereket a király nevezte ki, de a szejm előtt feleltek, s ha a szenátorok kétharmada úgy kívánta, leváltották őket. Az alkot­mány a katolikus vallást mondta ki uralkodónak, s egyházi átok sújtotta azt, aki más hitre tér, de minden más vallásnak szabadságot biztosított. A május 3-i alkotmány, bár csak egy évig volt érvényben (a reakció 1792-ben érvénytelennek mondotta ki, és orosz katonai segítséget kért, a reformpártiak ugyanakkor Porosz­országhoz fordultak segítségért, de Poroszország újabb területet foglalt el), mégis bátor nyitást jelentett a függetlenség felé vezető úton. Az új Lengyel Köztársaság május harmadikát nemzeti ünneppé nyilvá­nította. (kiedr) HADIÁLLAPOT AZ ÖRMÉNY-AZERBAJDZSÁNI HATÁRON TITKOS TÁRGYALÁSOK EGY KOALÍCIÓS KORMÁNYRÓL AKIK CÁRT AKARNAK CSINÁLNI JELCINBŐL VAGY SZOLZSENYICINBÖL Megbízható forrásokra hivatkoz­va arról számolt be a RIA független hírügynökség, hogy Mihail Gorba­csov államfő és a kilenc tagköztár­saság vezetőinek egy héttel ezelőtti tanácskozásán szóba került a nem­zeti bizalom esetleges koalíciós kor­mányának összetétele is. Az infor­mációk szerint az Oroszországi Fö­deráció, mint a legnagyobb tagköz­társaság tenne javaslatot a kor­mányfőre, a védelmi tárca betöltésé­re és a főügyész személyére. Jelcin állítólag Konsztantyin Kobec vezérezredest, az orosz kormány védelmi és biztonsági bizottságának elnökét látná legszívesebben a hon­védelmi minisztérium élén. Katonai körökben azonban úgy vélik, sokkal valószínűbb lenne Igor Belouszov jelölése erre a posztra. Belouszov az össz-szövetségi hadiipari bizott­ságot vezeti, s személyében „civil" miniszterük lenne a katonáknak, ami az adott helyzetben előnyös ugyan­akkor kihasználhatná a hadiipari komplexumban szerzett jelentős te­kintélyét. A tisztségre esélyesek még: Mihail Mojszejev és Konsz­tantyin Kocsetov, a védelmi mi­niszter jelenlegi helyettesei. Továb­bá Borisz Gromov tábornok is, az afganisztáni hős, a szövetségi bel­ügyminiszter mostani első helyet­tese. Míg egyesek a nemzeti bizalom kormánya létrehozásának esélyeit latolgatják, a közelmúltban alapított Orosz Hazafias Párt az alkotmányos Monarchia létrehozását és Vlagyi­mir Kirillovics nagyherceg trónralé­pését szeretné. A jelenleg Párizsban élő nagyherceg az utolsó orosz cár távoli rokona. Alekszej Brumel, az új párt múlt héten megválasztott el­nöke közölte, felkérte Vlagyimir nagyherceget, legyen az új Oroszor­szág alkotmányos uralkodója. Egyébként a nagyherceg maga is a trón várományosának tartja ma­gát, bár a bolsevikok által meggyil­kolt II. Miklós cárnak jelenleg 16 férfiutódja él szerte a világon, egye­sek Ausztráliában, mások az Egye­sült Államokban. A monarchisták között azonban vannak olyanok is, akik szerint az lenne a jó, ha az új orosz cárnak semmi köze sem lenne a Romano­vokhoz. így aztán szóba került eset­leges koronás főként Alekszandr Szolzsenyicin, az emigráns orosz író, sőt még Borisz Jelcin is, aki viszont most éppen az Oroszországi Föderáció elnöki tisztségére pá­lyázik. xxx Moldova fővárosában június 26-a és 28-a között nemzetközi konferen­ciát tartanak az úgynevezett Molo­tov-Ribbentrop paktumról és követ­kezményeiről Besszarábia számára. E paktum értelmében csatolták 1939-ben a Szovjetunióhoz az addig Romániához tartozó Besszarábiát, valamint a három balti köztársasá­got. A TASZSZ szerint a konferencia összehívásáról a moldáv parlament elnöksége döntött, s a tanácskozá­son részt vesznek többek között Csehszlovákia, Románia, Németor­szág, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, az USA és Kanada képviselői. xxx Örményország moszkvai állandó képviselője közölte, Hegyi Karabah­ban, Getasen faluban a helyi lakos­ság, valamint a szovjet és az azer­bajdzsán katonák keddi összecsa­pásai során 35 ember vesztette éle­tét és 100 megsebesült. Közzétették az örmény parlament nyilatkozatát is, amely szerint Getasen körzeté­ben és az örmény-azerbajdzsán ha­táron hadiállapot van. A nyilatkozat ezenkívül azzal vádolja a központi szerveket, hogy háborúba akarják belerángatni Örményországot. TÖRÖK-BRIT INCIDENS ÚJABB MENEKÜLTTÁBOR ÉPÜL A KURDOKNAK BAGDAD BELEEGYEZETT A SZABAD VÁLASZTÁSOKBA ÉS A TÖBBPÁRTRENDSZERBE A szövetséges erők további észak­iraki területekre terjesztették ki ellenőrzé­süket, mivel Amajdija és Szurija városok között egy újabb tábort akarnak létesíteni a hazatérő kurd menekültek számára. A brit-amerikai, francia és holland kato­nák most már egy 120 kilométer hosszú és 60 kilométer széles övezetet ellenő­riznek. Zakhoban, a török határtól kb. 10 kilo­méterre fekvő első menekülttáborban je­lenleg több mint 2 ezer kurd él. További ezren, akik a térségben éltek, visszatértek otthonaikba, melyeket most már a szövet­ségesek őriznek. A kb. 850 ezer menekült többsége azonban egyelőre nem vállalko­zik a hazatérésre, mivel lakóhelyük mesz­sze esik a biztonsági zónától. Londonban tegnap bejelentették, hogy Törökország kiutasított 30 brit katonát. Állítólag megsértették és megtámadták a tartomány kormányzóját, amikor ellenő­rizni akarta a menekülttáborokat. A török rádió szerint a brit katonák a kormányzót nem engedték be a menekülttáborba és fegyvert fogtak a védelmére kirendelt tö­rök katonákra. A londoni sajtó néhány nappal ezelőtt az incidens egy egészen más változatát ismertette, eszerint a török katonák lopták a menekülteknek szánt segélyeket. A londoni The Times szerint Irak arról tájékoztatta az ENSZ főtitkárát, hogy haj­landó átengedni a kurdoknak a Kirkuk olajipari központot és a kurd autonóm területnek engedi át az olajbevétel egy részét is. Hogy ez mekkora lesz, azt nem lehet tudni, mivel az olajbevételek egy részéből Bagdadnak fedeznie kell a há­borús kártérítéseket. Dzsalal Talabani, a kurdok egyik ve­zére, aki a múlt héten Bagdadban tárgyalt Kurdisztán autonómiájáról, a BBC brit rádiónak adott nyilatkozatában arról szá­molt be, hogy a tárgyalások során az iraki küldöttség beleegyezett abba, hat hóna­pon belül szabad választásokat tartanak, s Irak hajlandó bevezetni a többpártrend­szert is. A Nemzetközi Atomenergetikai Ügy­nökséghez (IAEA) eljuttatott iraki jelentés szerint az ország 28 nukleáris berendezé­se közül a háború során is elpusztult. Három részben károsult, három pedig sértetlen maradt. A Szovjetunióból szer­zett 13 kilogramm dúsított urán odave­szett két reaktor központjában, melyeket a szövetségesek lebombáztak. A hasadó­anyag a romok alatt van és a jelentés szerint nem sugárzik. További 12 kilog­ramm dúsított uránt ismeretlen helyen raktároznak, Bagdadtól kb. 32 kilométer­re, a nukleáris kutatóközpont közelében. Szerdán Kairóba érkezett Douglas Hurd brit külügyminiszter. Körútja során ellátogat még Kuvaitba, Jordániába és Szaúd-Arábiába. Eszmat Abdel Megid egyiptomi külügyminiszterrel - a BBC je­lentése szerint - Hurd a tegnapi tárgyalá­sok során egyetértett a közel-keleti politi­ka valamennyi időszerű kérdésében. Ál­lást foglaltak amellett, hogy folytatni kell az Irak elleni szankciókat és egyetértettek abban is, hogy Európában aktív szerepet kell játszania a közel-keleti békekonfe­rencián. Az izraeli külügyi szóvivő bejelentette, május 10-én Izraelbe érkezik Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter. A diplomáciai kapcsolatok 1967-ben tör­tént megszakítása óta nem járt ilyen ma­gas rangú szovjet vendég a zsidó ál­lamban. Besszmertnihre nem várnak könnyű tárgyalások, hiszen Jicchak Samir kor­mányfő még a múlt héten elutasította Baker amerikai külügyminiszter javasla­tát, hogy a közel-keleti békekonferencia az Egyesült Államok és a Szovjetunió védnökségével valósuljon meg. A brit kül­ügyminiszter körútjára pedig Samirnak az a kijelentése vet árnyékot, hogy szerinte e közel-keleti rendezés kizárólag arab-iz­raeli ügy, nincs szükség az Európai Kö­zösségek részvételére a folyamatban. NÉHÁNY SORBAN W ashingtonnak a második világ­háború befejezése után szán­dékában állt megvásárolni Koppen­hágától a világ legnagyobb szigetét, Grönlandot, hogy ott egyfajta „elő­retolt katonai támaszpontot" létesít­sen a szovjet-amerikai fegyveres konfliktus esetére - tájékoztatott tegnap az Associated Press hírügy­nökség, az amerikai nemzeti levéltár dokumentumaira hivatkozva. Közöl­te: az Egyesült Államok száz millió dollárt ajánlott fel Dániának Grön­landért, esetleg hajlandó lett volna kicserélni a sziget stratégiailag fon­tos részeit Point Barrowéet, Alaszka kőolajban gazdag területéért. Az Egyesült Államoknak jelenleg egy légitámaszpontja van Grönlandon. E z év első négy hónapjában több kubai menekült érte el Flo­rida partjait, mint tavaly - közölték szerdán az amerikai bevándorlási hivatal képviselői. Az adatok szerint január elsejétől május elsejéig 481 kubai szállt partra Floridában, míg az elmúlt évben 467-en. Azt senki sem tudja pontosan, hogy hány ku­bai veszti életét az átkelés során. Amerikai becslések szerint kb. a menekültek 20 százaléka. Ö sszesen 85 rendőr sebesült meg és 161 személyt vettek őrizetbe Berlinben, a baloldali cso­portok által szervezett május elsejei felvonulás során, amely szerdán es­te összecsapásokba torkollott. Mint­egy 8 ezer ember vett részt a felvo­nuláson, ä tüntetők felgyújtottak egy járőrkocsit, majd kövekkel dobálták meg a rendfenntartó erők tagjait. A rendőrség vízágyúkkal, gumibo­tokkal és könnygázzal oszlatta fel a támadókat. M anfred Gerlach, Németország Liberális Demokrata Pártjának (LDPD) egykori elnöke, a volt NDK államtanácsának alelnöke 1960 szeptemberében azt tervezte, hogy Nyugat-Németországban egy szá­műzetésben élő keletnémet kor­mányt, Ottó Grotevohl akkori minisz­terelnökkel szembeni alternatív ka­binetet hoz létre. Ezt tegnap közölte a Der Morgen című napilap, amely Gerlach még kiadásra váró könyvé­ből idézett. A szerző azt állítja: eh­hez a gondolathoz a NSZEP-nek a lakossággal szembeni megtorló akciói vezették. Wilhelm Pieck kelet­német elnök halála és az államta­nács alelnöki tisztségébe való meg­lepetésszerű megválasztása után azonban lemondott elképzeléséről. Lehetséges, hogy Gerlachot kizárják a Szabaddemokrata Pártból (FDP) mivel azzal vádolják, hogy részt vett a volt NDK megtorló akcióiban és visszaélt beosztásával. L esothóban Elias Ramaema, az 57 éves ezredes, a keddi kato­nai puccs vezetője került a királyság katonai tanácsának az élére. A vér­telen puccsal megfosztották tisztsé­gétől Justin Lekhanya vezérőrna­gyot, az ország eddigi miniszterel­nökét. Ramaema egyébként az utol­só tagja annak a katonai juntának, amely 1986-ban ugyancsak állam­csínnyel került hatalomra, s ellenőr­zése alatt tartotta a külügy és a tájé­koztatási minisztériumot. K aifu Tosiki japán kormányfő thaiföldi látogatása során szer­dán találkozott a kambodzsai fegy­veres ellenzék három csoportjának vezető képviselőivel, s felszólította őket. tartsák be a tűzszüneti megál­lapodást, a kompromisszum szelle­mében próbálják megoldani a konf­liktust. Kaifu úgy véli, hogy a kam­bodzsai békefolyamat a végső sza­kaszához érkezett. Kétnapos láto­gatása után a japán miniszterelnök Bangkokból Szingapúrba utazott. S ri Lankán szerdán húsz tamil szeparatista és nyolc katona vesztette életét a biztonsági egysé­gek tagjai és a Tigrisek nevü szerve­zet képviselői közötti heves össze­csapásokban. Ezt tegnap közölte Colombóban a hadsereg szóvivője. Ranaszingh Premadasza Sri Lanka­i elnök ismét megerősítette, kor­mány kész tárgyalásokat folytatni az ország északi részén kialakult vál­sághelyzet megoldásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents