Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-13 / 87. szám, szombat

1991. ÁPRILIS 13. .1 if szól HAZAI KÖRKÉP FÜLEMÜLE-PER -HÁNYADSZOR? Ugye ismerik Arany János ama szellemes versét, melyben elmond­ja, hogy volt egy ember, kinek kertjé­ben fa nőtt és e fának az ága áthaj­lott a szomszéd portájára. Mindad­dig nem is volt semmi baj, míg erre az ágra nem szállt reggelenként egy fülemüle. A per akörül támadt: kinek szól a madár füttye. Végül is a bíró úgy vélte, neki - hiszen a perköltsé­gek révén neki l§tt belőle haszna. Hogy ez a „mese" valós, arról az életben számtalanszor megbizonyo­sodtam. A legutóbb is a posta olyan levelet hozott Naszvadról, melyben írója (nevét csupán azért nem köz­löm, mert nem szeretném az illetőt nevetségessé tenni) végső kétség­beesésében hozzánk fordult segít­ségért. Miről is van szó? A levélből idézek: „Új szomszédom olyan szemtelen, hogy ez a mai világban már felháborító. Kerítéskészítéskor bejött a portánkra 60 cm szélesen és 70 cm hosszan (feltételezem, hogy tán 70 méter hosszú sávról van szó). Hiába figyelmeztettem, ő csak kerí­tett. Igazságomat keresve a bíróság­hoz fordultam. 1998-tól (gondolom 1988-tól) pereskedem, eredmény nélkül. Közben az ügyet a bírónőtől elvették, másnak adták, mert ő rájött gz igazságra. Hát kérdem én magu­kat, Prágába kell mennem panasz­kodni, igazságomat keresni? Segít­senek!" Mindig örülünk, ha olvasóink biza­lommal fordulnak hozzánk. Ám gyakran tévhitben élnek, azt hiszik, helyettesíthetjük a hivatalos szerve­ket, sőt a bíróságokat is. Elhisszük, hogy egy-egy „ügy" a levélíró szempöntjából felette sérelmes, lé­nyeges, ám egy kívülálló fülemüle­pert lát benne. Mert bizony nem egy panasz Arany János versét juttatja az eszünkbe. Mondjuk, a fennt emlí­tett esetet úgy is meg lehetne oldani, hogy a szomszédok jó hangulatban, közösen elfogyasztanak egy pofa bort, vagy egy illatos kávét és meg­beszélik az „ügyet". Szó lehetne arról is, hogy a jószomszédi kapcso­latok érdekében a panaszos lemond a szóban forgó sávról, arról is, hogy a vádlott kártérítést fizet, sőt, esetleg egymásra mosolyoghatnának és az ügyet semmisnek tekinthetnék és az, aki „beszemtelenkedett" más portájára adhatna a szomszédjának, mondjuk, egy csokor virágot, vagy egy tál epret. Hát ilyen egyszerű ez. Mert a perköltség minden bizonnyal már a szóban forgó föld árának többszörösét is meghaladta. Az em­beri kapcsolatok megromlásáról nem is beszélve. A magyar közmondás azt tartja: „Rossz szomszédság, török átok". Ezt is az élet már számtalanszor bizonyította, mint azt is, hogy füle­müle-perek voltak, vannak és nyil­ván még lesznek... -ozo­MENNYIERT VÁSÁROLHATUNK? A POZSONYI VÁSÁRCSARNOKBAN 1991. április 12-én burgonya kg 5.20 korona káposzta kg 12 korona uborka kg 38-40 korona retek csomó 6-7.50 korona hagyma kg 12 korona alma kg 14-18 korona narancs kg 23 korona citrom kg 18-20 korona banán kg 30 korona szőlő kg 99-100 korona grapefruit kg 30 korona kiwi darab 4-6 korona eper 25 dkg 30-45 korona tojás darab 1.60 korona NEM SUBA ALATT INTÉZŐDNEK A DOLGOK NÉGYSZEMKÖZT KIRÁLYHELMEC POLGÁRMESTERÉVEL A Felsö-Bodrogköz központjában, a nyolcezer-ötszáz lakosú Királyhelmecen, a helyhatósági választásokkor az Együttélés Politikai Mozgalom jelöltjét, a harmincnyolc éves Pásztor István mérnököt választották meg polgármesternek. REFLEX - Mit sikerült eddig megvalósíta­nia elképzeléseiből? - kérdeztem az új polgármestert. - A választások után az első fela­dat az új városi hivatal létrehozása volt. A megfelelő tudással és ta­pasztalatokkal rendelkező szakem­berek kiválasztása az egyes posz­tokra meglehetősen sok gondot oko­zott. Az ügyviteli osztály vezetője például csak május elsején lép majd be. A mai napig gondot okoz a főel­lenőr posztjának betöltése is. Olyan közgazdászra lenne szükségünk, aki elfogulatlanul viszonyul az itteni dolgokhoz. Királyhelmec nem nagy város, itt minden összefonódik - kö­vetkezésképpen nehéz olyan em­bert találnunk, aki se ide se oda nincs elkötelezve. - Úgy tudom, hogy az egyes tiszt­ségek betöltésére pályázatot is ki­írtak. - Igen, ezt a járási és a kerületi lapokban közzé is tettük, sajnos senki nem jelentkezett. - Milyen elvárásokat fogalmaztak meg felhívásukban? - Követelményként határoztuk meg a tiszta múltat, az iskolai vég­zettséget, a szakmai gyakorlatot és nem utolsósorban a kétnyelvű­séget. - Végül is honnan kerültek ki a városi hivatal alkalmazottai? -Zömében személyes meggyő­zés eredményeként a városunk pol­gárai közül kiszemelt, rátermett egyének töltik be az egyes tisztsé- , geket. - Maradt-e, valaki a régi appará­tusból is? - A régi gárdából csak azok ma­radtak, akik tényleg jó szakemberek és lelkiismeretesek. - Megítélése szerint mivel kell legelőször is megbirkózniuk? - Mindenekelőtt a múltból a kér­vények, panaszok sokasága nincs megválaszolva és nincs orvosolva. Nekünk most elsősorban arra kell összpontosítanunk, hogy 1985-ig visszamenően rendbe hozzuk a le­záratlan ügyeket. Ezeket a dolgokat ez év folyamán szeretnénk ren­dezni. - De nyilván újabb sürgős tenni­valók és gondok is felmerülnek... - Rengeteg a teendő és az em­berek nagyon gyorsan akarják a vál­tozásokat. Ma is felkerestek, vállal­koznának, helyiséget kérnek, csak­hogy ennek az intézése nem megy egyik napról a másikra. A vállalkozó­ink ezt nem akarják megérteni. Az­zal vádolnak, hogy fékezem a priva­tizációt. Nos, erről szó sincs, de az igaz, hogy ezeket a dolgokat úgy­mond a suba alatt nem lehet elintéz­ni! Az önkormányzat döntése értel­mében minden épületre pályázni kell. Feltételeinket ismertetjük az ér­deklődőkkel s nyilvános árverésen dől majd el, hogy ki szerzi meg a bérleti jogot. -ön a választások előtt ember­közelséget, nyilvánosságot ígért a választóinak. Válaszaiból kiderült, hogy ehhez tartja magát, de nem kényszerül olykor kompromisz­szumra? - Szeretném minden ígéretemet valóra váltani. Az időmet nagyon be kell osztanom, mert mint mondot­tam, rengeteg a teendő. Bevezet­tem, hogy minden hétfőn 13-tól 17 óráig fogadóórát tartok. Városunk lakói ekkor előzetes bejelentkezés nélkül felkereshetnek. Természete­sen a hét többi napján is a rendelke­zésükre állok, de tárgyalási szándé­kukat be kell jelenteniük, hogy az időnket összehangolhassuk, önkor­mányzatunk ülései sem zártak, eze­ken is részt vehetnek polgáraink. Nyílt politikát folytatunk. - És részt vesznek? - Sajnos, kevesen, ezért szüksé­gesnek érzem, hogy gyakrabban tartsunk lakógyűléseket. Minél előbb meg kell oldanurik az emberek rend­szeres tájékoztatását. A leghatéko­nyabb eszköz nyilván egy helyi új­ság lenne, de egyelőre anyagilag nem állunk úgy, hogy kiadását meg­oldjuk. Sajnos pénzügyi okok miatt április végén járási magyar újságunk kiadása is alighanem megszűnik. - Teljesen kilátástalan a helyzet? - Nem egészen, ugyanis amikor Sátoraljaújhelyen jártam, az ottani polgármester arról tájékoztatott, hogy ők működtetnek egy regionális tv-stúdiót, s ha létesítünk egy szer­kesztőséget nálunk, mi is bekapcso­lódhatunk a műsorok szerkesztésé­be, ugyanis adásszórásuk a mi terü­letünket, tehát a Felső-Bodrogközt és az Ung-vidéket is borítani tudja. Erre már csak azért is szükség len­ne, mert az emberek gyakran pa­naszkodnak, hogy a szlovák televí­zió igen kevés műsort sugároz ne­künk, rólunk meg jóformán semmit, ráadásul mifelénk még a szlovák rádió magyar adása is rosszul fog­ható, s ha köd van, a pozsonyi napi sajtó is csak 1-2 napos késéssel ér el ide. ' -A pártállam stratégái a hatva­nas évek kezdetétől úgy szervezték a dolgokat, hogy Királyhelmec fej­lesztésére még annyi pénz se jus­son, mint a járás északi részén levő községek felvirágoztatására. Van-e valamilyen reményük arra, hogy Ki­rályhelmec áldatlan állapota meg­változzék? - Sok mindenben a rövidebbet húztuk, s ennek a következményeit továbbra is kénytelenek vagyunk vi­selni. A változtatás szándéka ben­nünk mindig megvolt és megvan. A gyöngéd forradalom után rögvest egy kérvényt tettünk le az új szlovák kormány és parlament asztalára, kérvény a királyhelmeci járás vissza­állítását. Nos, ma már biztos, hogy Királyhelmec nem lesz járási szék­hely, de legalább a körzeti hivatal kiépítése megkezdődött. Sajnos, ez eléggé döcögve halad, sőt valószí­nű, hogy nem is lesz teljes jogkörű, mert Töketerebes több hivatal megtartásával eddigi privilégiuma­it akarja erősíteni. Ez ügyben parla­menti képviselőnk, Dobos László in­terpellációt nyújtott be a belügymi­niszterhez. Kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a válasz. Szeretnénk remél­ni, hogy végre a bodrogköziek ügyeit is helyben intézhetjük majd, nem pedig a tőlünk távolra eső Tőketere­besen. Jó lenne, ha a decentralizá­lás nálunk is gyakorlattá válna! SZASZÁK GYÖRGY MEGKÉRDEZTÜK NEM TERVEZNEK ÁREMELÉST (Munkatársunktól) - Kassán elfo­gyott az üzletekből az ecet, mert elterjedt, hogy rövidesen többszörö­sére emelkedik az ára. Tegnap ez ügyben megkérdeztük a legilletéke­sebbeket, s tőlük a következő vála­szokat kaptuk. -Mi, ecetgyártók, nem tudunk ró­la, s rémhírnek tartjuk az egészet - mondta a Frucona kassai üzemé­nek igazgatója. - Üzemünk a keres­kedőknek továbbra is 4,10 koro­náért, s az előzetes számításaink szerint májusban, júniusban 5,50 koronáért fogja kínálni literét, de hogy mennyiért árusítják majd a ke­reskedők, azt mi sem tudhatjuk. A Jednota kassai igazgatóságá- < nak árosztályán, valamint a Zdroj kereskedelmi cég igazgatóságának titkárságán szintén cáfolták a hírt. - Nem tervezünk áremelést - nyilat­kozták. (gazdag) A VI. NAPÓLEON Tegnapelőtt este öröm volt nézni, ahogy a televízió F1-es csatorná­jának kerekasztalánál a műsorvezető egymásnak eresztette Dušan Slobodník szlovák nemzeti írót és Ivan Hoffman publicistát, akit Szlovákiában manapság általában csak így emlegetnek a nacionalis­ták: „Hoffman, a kozmopolita". Dušan Slobodníknak néhány párbajsegéde is volt, és csapatának tagjai táskányi csehországi sajtótermékkel megtámogatva szálltak ringbe. Ivan Hoffman egyedül ült a küzdőtéren, és aki nem ismeri, azt gondolhatta róla: no, ez sem zavar majd sok vizet a vitában, amelybe - nagyon helyesen - magyar, szlovák és morva gimnazistákat is bevontak a televízió segítségével. Nem is zavart, egészen addig, amíg jólfésülten, úgyis mondhat­nám, hogy „egyrészt-másrészť'-stílusban folyt a beszélgetés a cse­hek és a szlovákok együttélésének most nem kimondottan szívderítő jelenségeiről. Enyhe pengeváltások történtek csak, egyebeken kívül néhány szereplő megint a sajtót igyekezett az összes baj forrásaként feltüntetni. Csehországi cikkekből idéztek a vitázok, és általában úgy állították b.e a dolgokat, hogy azért vélekednek úgy a csehek a szlovákokról, illetve azért gyanakodnak a szlovákok a csehekre, mert az újságok úgy írnak, ahogy írnak. Szegény újságírók! Negyven évig rendre őket vonták felelősségre a termelési front(!) akadozásaiért, most pedig azért kárhoztatják őket, mert a szabad választások nyomán hatalomra került politikusok újságcikkek útján közlik egymással a véleményüket. Újabban már az egyazon párthoz tartozó miniszterek is csak a sajtó útján érintkeznek. Akkor kezdtek a tévégladiátorok pengéi szikrázni, amikor Slobodník író úr témát váltott, és „bedobta" a kisebbrendűségi érzés témáját. Csehországi újságcikkel is megtámogatta véleményét. És idézett: a csehszlovakizmus szekértolói szerint a szlovákok diplomáciai szolgálatba való jelentkezése a kisebbrendűségi érzés megnyilvánu­lása. Gyalázat, jegyezték meg Dušan Slobodník párbajsegédei. Gyalázat, mondom én is. És komoly mulasztás, hogy a szlovák nemzetet még mindig mellőzik a külszolgálatokban. Vagy ha nem mellőzik, újból adjanak ki jelentést e tárgyban. Ahogy már kb. egy esztendeje is kiadtak. Az akkori kimutatás szerint a diplomáciai szolgálatban levők részaránya nagyjából megfelelt a szlovákok összlakossághoz viszonyított részarányának. De lehet, hogy azóta megváltozott a helyzet... Gyalázat, mondotta Dušan Slobodník is. És még hozzátette: sértegetik az egész szlovák nemzetet. Hogy is állunk a kisebbrendűségi érzéssel? Véleményem szerint semmi ok arra, hogy a szlovák nemzetnek komplexusai legyenek. Komplett nemzet, mint minden más európai náció, megfelelő létszámú értelmiségivel, jól képzett szakemberekkel. Viszont kétségtelen, hogy a kisebbrendűségi érzésnek azért (mint minden más országban) Szlovákiában is vannak megnyilvánulásai. És kiváltképp vannak, ha az érzést mesterségesen táplálják. Mint például Pánis képviselő úr tette, amikor a szlovák parlament előtt nemrég arról tartott ezrek jelenlétében vérpezsdítő szónoklatot, hogy a csehek mennyire lenézik a szlovákokat. Mint például Víťazoslav Móric tette számos esetben Szlovákia számos közterén... A lenézettség félelmének túlhansúlyozása és a kisebbrendűségi érzés nagyon közeli rokonságban áll egymással. Az az arctalan tömeg, amellyel 1990 őszén és 1991 tavaszán a tereken találkozhat­tunk, bizony akárhogy nézzük is, nem kis mértékben kisebbrendűségi érzésben szenvedett. Az már a közélet minőségét jellemzi, hogy egyes politikusok a mesterségesen gerjesztett kisebbrendűségi érzést is népszerűségük szolgálatába állítják. Ahogy úgy tegnapelőtt este elnéztem Dušan Slobodník írót, úgy tűnt, ő sem szenved kisebbrendűségi érzésben. Sőt, öt Napóleonnak elegendő önbizalommal rendelkezik. Talán hat napóleonnyi önbizalomról is tanúbizonyságot tett volna, ha a televíziós vita közben nem kell folyton arra gondolnia, hogy miközben ő a pártállam egyik dédelgetett írója volt, vitapartnere dallal és tollal a rendszer ellen küzdött. Vannak dolgok, emlékek és tények, amelyek ha nem is veszik el egészen, de mindenképpen csökkentik az ember önbizalmát. TÓTH MIHÁLY A statisztikai adatok szerint Csehszlovákia területén több mint 900 ezer roma nemzetiségű állampolgár él. Többségük, mintegy 700 ezer, Szlovákia területén lakik. A roma probléma állandóan időszerű, hiszen sok községben, városban olyan helyzet alakult ki, hogy a cigány "nemzetiségű polgárok félelemben tartják a lakosságot. Fokozzák a problémákat azok a rossz feltételek is, amelyek között többségük él. Szlovákiában például 10 olyan település létezik, ahol nincs villanyáram, ivóvíz és hiányoznak alapvető szociális feltételek is. A Roma Állampolgári Kezdeményezés többször figyelmeztetett az elmúlt rendszer „mézes" politikájából eredő negatív következményekre, amelyek a cigány lakosságot csak arra tanították meg, hogy vegyen, de semmit se nyújtson érte. Szepesség környékén felvételünkön a cigánykérdés a legmar­kánsabban mutatkozik. (ČSTK-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents