Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-13 / 87. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK lÚJSZÓi JUGOSZLÁVIA NEPSZAVAZAS LESZ MINDEN KÖZTÁRSASÁGBAN Alaposan elhúzódott a hat jugoszláv tagköztársaság elnökeinek csütörtöki, sorrendben 3. tárgyalási fordulója az or­szág jövőbeni államjogi elrendezéséről. A szokásos esti sajtóértekezlettel nem értek véget a tárgyalások, egészen teg­nap hajnalig folytatódtak. Végül is az a döntés született, hogy az ország jövőjé­ről május végéig minden köztársaságban népszavazást rendeznek. Lényegében két változat körvonalazódott. Szlovénia és Horvátország szuverén államok szö­vetségéiül beszél, Szerbia és Crna Gora pedig szuverén köztársaságok közös álla­máról. Macedónia és Bosznia-Hercegovi­na pedig a népszavazásra bízza a dön­tést. Egyelőre nem világos, hogy a köztár­saságokban a referendumot nemzeti vagy pedig állampolgári alapokon rende­zik-e meg. Talán ezért is mondta Bulato­vics Crna Gora-i elnök, hogy a mostani csúcstalálkozóval Jugoszlávia a politikai kalandorok időszakába lépett, s a követ-" kezményeket még csak sejteni sem lehet. A csütörtöki tanácskozáson is nyilvánvaló volt, hogy Jugoszlávia sorsa elsősorban Szerbia és Horvátország kezében van. Elnökeik, Szlobodan Milosevics és Franjo Tudjman egyáltalán nem tanúsí­tottak kompromisszumkészséget, bár sű­rűn hangoztatták, hogy hisznek az éssze­rű megoldásban. A sajtó képviselői a legtöbb kérdést a Horvátországban törvényellenesen ki­kiáltott Krajina szerb autonóm területtel kapcsolatban tették fel. Milosevics szerint a szerbeknek ezt a reagálását a horvátok erőszakos magatartása váltotta ki. Tudj­man erre azt felelte. Krajinában nem is szerb nemzetről, hanem politikai szélső­ségesekről és terroristákról lehet be­szélni. Csütörtökön késő este a hírügynöksé­gek azzal indokolták a csúcs elhúzódását, hogy bizonyára az Ante Markovics ve­zette szövetségi kormány körüli viták miatt került rá sor. Érdekes módon a Mar­kovics-kabinettel mind a három kulcsfon­tosságú köztársaság elégedetlen. ROMÁNIA TÜNTETÉSEK ILIESCU ÉS ROMAN ELLEN SZOVJETUNIÓ ALTALÁNOSSÁ VÁLIK AZ ELÉGEDETLENSÉG MIRŐL TUD A KREML ÉS MIT TEHET? Romániában tegnap országszer­te nagyszabású tüntetések voltak a politikai és társadalmi életben megnyilvánuló visszaélések, rendel­lenességek, valamint az életkörül­mények romlása, az életszínvonal rohamos csökkenése ellen. A hatal­mas tiltakozó akciót a „Reform és igazság" jelszó jegyében az ellen­zéki Polgári Szövetség szervezte meg, amely egyre nagyobb tekin­télynek örvend a lakosság körében. Felhívására tízezrek vonultak ki az utcákra és követelték Ion Iliescu elnök és a Petre Roman vezette kormány lemondását. A Polgári Szövetség elképzelései szerint ide­iglenes kormányt kellene felállítani, amely aztán sürgősen előkészítené az idő előtti választásokat. Lapzárta­kor a tüntetések még országszerte tartanak. Tegnap a független Románia Li­bera napilap közzétette a Polgári Szövetség által kidolgozott emberjo­gi charta szövegét. Ebben a figye­lemreméltó dokumentumban na­gyon előkelő, a nemzetközi normák­nak, dokumentumoknak megfelelő helyet kaptak a nemzeti kisebbségi jogok is. A hatalmon lévő Nemzeti Meg­mentési Front vezetősége tegnap közölte, hogy április végéig átalakít­ják a kormányt. Az új kabinetben állítólag helyet kapna az ellenzék is. A kormánypárt vezetősége úgy dön­tött, hogy nemrégiben megtartott kongresszusa döntéseinek szelle­mében kell átalakítani a kabinetet. Mint ismeretes, a kongresszuson a Roman vezette liberális szárny győzött. E szerint a kabinetnek fel kellene gyorsítania a gazdasági re­formot, alapvető változásokat kelle­ne eszközölnie a román gazdasági életben és maximális figyelmet szentelnie a lakosság szociális problémái megoldásának. A közle­mény szerint a kormányalakításkor azt a lehetőséget is mérlegelni fog­ják, hogy a front néhány tárcát fel­ajánl az ellenzéki pártoknak. Erről azonban egyelőre semmi konkrétum nem ismeretes. Köztudott viszont, hogy az ellen­zék már hosszabb ideje követeli a Roman-kormány lemondását és egy olyan kabinet kialakítását, mely­nek az élén nem állna Front-párti politikus. *A kormányzó Nemzeti Megmentési Front, mely a tavalyi májusi választásokon 66 százalékot szerzett, erről hallani sem akar. A kormánypárt csúcsán azonban tovább folytatódik a vita és a hatalmi harc. Politikai körökben nagy figyel­met keltett az a tény, hogy Iliescu elnök csütörtökön este a televízió­ban nyíltan bírálta a Front vezetősé­gét, majd önmérsékletre és szerény­ségre intette. Kijelentette, nem sza­bad megengedni a letűnt vezetőré­teg hamis, hibás erkölcsének feléle­dését az új körülmények között. Megfigyelők szerint ez a bírálat Pet­re Roman és szűkebb köre ellen irányult, bár Iliescu nyíltan inkább a másik felet nevezte meg. Úgy vélik azonban, érteni kell a szóból. KOKES JÁNOS, Bukarest Mihail Gorbacsov szovjet elnök tegnap a japán televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a Kurit-szigetek körüli vitát csakis az álláspontok fokozatos közelítésével lehet megoldani. Nem zárta ki a probléma rendezésének lehetősé­gét, s ezzel összefüggésben emlé­keztetett a Szovjetunió és Kína kö­zötti határvita megoldására. Ikeda Jukihiko japán védelmi mi­niszter óvatosan nyilatkozott a csen­des-óceáni térség biztonságát érintő javaslatról, amelyet diplomáciai for­rások szerint Mihail Gorbacsov ter­jeszt elő tokiói látogatása során. Ike­da szerint e terv megvalósítása ne­héz lesz, mert a két ország között csupán korlátozott politikai párbe­széd folyik. Vlagyimir Scserbakov, a szovjet szakszervezetek általános konföde­rációjának elnöke élesen bírálta Va­lentyin Pavlov kabinetjének dönté­sét a kiskereskedelmi árak emelésé­ről. A szakszervezet tanácsának ülésén tartott beszédében bírálta a gazdaság irányításában elköve­tett komoly hibákat és azt, hogy a kormány képtelen előre látni az elfogadott döntések szociális követ­kezményeit. Pavlov kormánya be­csapta az embereket - mondotta Scserbakov. A grúz parlament elnöksége csü­törtökön a köztársaság függetlensé­géről szóló tárgyalásokra szólította fel Moszkvát. A feíhívás hangsúlyoz­za: csak bonyolíthatja a helyzetet és előreláthatatlan következmények­hez vezethet, ha elhalasztják a tár­gyalásokat, vagy nyomással próbál­ják megoldani az égető kérdéseket. A TASZSZ egyben közölte, hogy Dél-Oszétia lakossága negatívan fogadta a Grúzia függetlenségének felújításáról szóló nyilatkozatot, s Grúziával szemben a Szovjetuniót részesítik előnyben. A hírügynökség hozzáfűzte, Chinvalit, Dél-Oszétia közigazgatási központját mintegy 15 ezer fegyveres tartja körülzárva. A városban már ötödik napja nincs áram, szünetel a gáz- és a vízszol­gáltatás, fennáll a veszélye annak, hogy járvány tör ki. A szovjet államfőnek valószínűleg nincsenek teljes információi a litván helyzetről. Ennek a véleményének adott hangot Vytautas Landsber­gis, a litván parlament elnöke Vil­niusban megtartott sajtóértekezle­tén, amikor az újságírókat Mihail Gorbacsovval csütörtökön folytatott telefonbeszélgetéséről tájékoztatta. Landsbergis kijelentette, meg akarta tudni, mi az elnök véleménye arról, hogy a litván televíziós köz­pontot továbbra is a szovjet fegyve­res erők tagjai tartják megszállva, ami Vilnius szerint komoly akadályt jelent a litván-szovjet tárgyalások számára. Landsbergis szerint a „Kreml egyetlen magas rangú képviselője sem tud erre magyará­zatot adni, ami arra enged következ­tetni, hogy az ügy nem tartozik a ha­táskörükbe". Lettország közel áll a puccshoz, s csak úgy lehet megakadályozni a vérontást, ha azonnal rendkívüli állapotot hirdetnek ki és bevezetik az ideiglenes elnöki rendszert. így értékeli a balti köztársaságban kiala­kult helyzetet Alfreds Rubiks, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Moszkva-párti Lett KP Köz­ponti Bizottságának első titkára. A Pravda hasábjain azt állítja, hogy Lettország vezető képviselői ki akar­ják szakítani a köztársaságot a Szovjetunióból, tekintet nélkül ar­ra, hogy mi a véleménye a lakos­ságnak. Másfél napos sztrájk után, amely megbénította a belorusz főváros* iparát, tegnap délelőtt Minszkben megkezdődtek a tárgyalások a sztrájkbizottság és a kormány kö­zött. Alekszandr Galkevics, a sztrájkbizottság elnökének szóvi­vője szerint tíz napot adnak a min­szki kormánynak arra, hogy rendez­ze a konfliktust a munkások és a ha­tóságok között. Amennyiben nem lesznek eredmények, akkor április 23-ra általános politikai sztrájkot hir­detnek. 1991. ÁPRILIS 13. NÉHÁNY SORBAN M iután az Atlantis amerikai űrre­pülőgép 92-szer körülrepülte a Földet, csütörtökön sikeresen lan­dolt a kaliforniai Edwards légitá­maszponton. Az Atlantis a tervezett­nél egy nappal többet töltött az űr­ben, mivel a leszálláshoz kedvezőt­len volt az időjárás, mind az Ed­wards bázison, mind pedig a floridai Kennedy űrközpontban. A legény­ség a repülés során két „űrsétát" tett és Föld körüli pályára bocsátotta a Gamma Ray laboratóriumot. G eorge Bush amerikai elnök csü­törtökön a Fehér Házban jelen­tős nemzetközi politikai kérdésekről folytatott megbeszéléseket Jacques Santerral, a nyugat-európai „tizen­kettek" soros elnökével, valamint Jacques Delors-val, az Európai Kö­zösségek bizottságának elnökével. Az amerikai kormány meg nem ne­vezett magas rangú képviselője sze­rint Bush a Szovjetunióban és Ju­goszláviában kialakult válságról, a kelet-európai helyzetről, az euró­pai kontinens biztonságáról tárgyalt vendégeivel. H elmut Kohl német kancellár és Hans-Jochen Vogel, az ellen­zéki szociáldemokraták vezetője tegnap Bonnban megállapodott a szövetségi kormány és ellenzék képviselőiből álló különleges mun­kacsoport megalakításában. Ennek a testületnek az lesz a feladata, hogy foglalkozzon a volt NDK-ban kialakult válsághelyzettel. Az SPD elnöke újságírók előt kijelentette: a német kormány és az ellenzék teljes mértékben egyetért a keleti tartományok helyzetének értékelé­sében. Vogel szerint a munkacso­portnak mielőbb hozzá kellene látnia a konkrét problémák - a munkanél­küliség, a privatizálás, illetve a kelet­német vállalatok szanálása - megol­dásához. P árizsban csütörtökön fejeződött be a jövőbeni Európa biztonsá­gának kérdéseivel foglalkozó kétna­pos nemzetközi kollokvium, amelyet a francia katonai akadémia rende­zett meg. Francois Mitterrand állam-, fő zárófelszólalásában hangsúlyoz­ta: nem az államok osztódasa, ha­nem a nemzeti kisebbségek jogai­nak garantálása lesz a jövőben Eu­rópa biztonságának alapja. A jelen­tős fórumon nemcsak katonák, ha­nem politikusok, politológusok és a közélet képviselői is részt vettek, Csehszlovákiát Jirí Hájek volt kül­ügyminiszter képviselte. M ichel Rocard francia miniszter­elnök kisebbségi kormánya túlélre a 11. bizalmi szavazást is. Az ellenzéki pártok a kormányzó szo­cialista párt választási kampányá­nak illegális finanszírozásával összefüggésben indítványozták a bizalmi szavazást, amelyre csütör­tökön este került sor. A kormány bukása vagy maradása a kommu­nistáktól függött, végül is a 26 kom­munista képviselő támogatásáról biztosította a kabinetet. . ^v^ökken George Bush amerikai V^w elnök népszerűsége a la­kosság körében. Ez derült ki a Wa­shington Post című napilapban megjelent közvélemény-kutatásból. Az adatok szerint jelenleg az ameri­kaiak 78 százaléka támogatja az elnököt, míg közvetlenül az öböl­háború befejezése után a lakosság 90 százaléka voksolt Bush mellett. A washingtoni lap annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy az elnök népszerűségének csökkenése nem függ össze az áttekinthetetlen iraki helyzettel, hanem sokkal inkább a gazdasági bizonytalansággal az Egyesült Államokban. D él-Afrikában tegnapra virradó éjszaka öt színesbőrű vesztette életét az Afrikai Nemzeti Kongresz­szus (ANT) és az Inkatha mozgalom hívei közötti összecsapásokban. A rendőrség szóvivője közölte: négy holttestre bukkantak az északi Natal tartományban, egy gyilkosságot pe­dig a Johannesburg közelében levő Alexandra nevű néger negyedben követtek el. H asznot húz a keleti exodusból a francia idegenlégió - állapí­totta meg tegnapi számában a Lon­donban megjelenő The Times. „Ma­gyar, cseh, román és lengyel fiatalok menekülnek a hazai problémák elől, s szolgálatot vállalnak a világ leghí­resebb zsoldos hadseregében." BOCSÁNAT, HERR GYSI! A hamburgi tartományi bíróság szokatlan döntést hozott, arra „ítélve" a legolvasot­tabb német bulvárlapot, a Bildet, hogy egy héten keresztül bocsánatot kérjen Gregor Gysitől, a Demokratikus Szocializmus Pártjának (a volt NSZEP) elnökétől, amiért egy évvel ezelőtt hamis dokumentumokat közölt róla a feloszlatott állambiztonsági miniszté­riummal, a Stasival összefüggésben. A bíróság úgy döntött, hogy a bocsánatkérést a lap első oldalának felső részében tegyék közzé. A szövegnek tartalmaznia kell a lap hivatalos beismerését a hamis dokumentumok közléséről, valamint azt a mondatot, hogy Gregor Gysit teljesen rehabilitálták. Az első bocsánatkérés tegnap jelent meg a Bildben. D amaszkuszi tárgyalásai után az amerikai külügyminiszter csütörtökön úgy véleke­dett, sikeresnek tekinthető mostani körútja. Hogy ez az optimizmus mire alapul, arról hallgatott. Lehet, ezzel a derűlátással csak leplezni akarja, hogy félsikereknél többet nem tudott elérni. Meg­lehet viszont, hogy a tárgyalótermek zárt ajtói mögött valóban született haladás, de az még gyengécske remény, Baker nem meri kitenni a sajtó érdeklődésének. Bízni lehet ebben, még jó is lenne, de véleményem szerint nincs többről szó, mint a csökönyös haragosok között ingázó közvetítő kötelező optimizmusáról. Kétségtelen, Izrael tett egy komoly lépést a rendezés felé, amikor Baker elé terjesztette tervét: regionális konferencia Izrael, Egyiptom, Szíria, Jordánia, Szaúd-Arábia és az Öböl menti „kicsik" részvételével, amerikai védnökség alatt. A Szovjetunió részvételét sem tartják Jeruzsá­lemben kizártnak, feltéve, ha Moszkva ismételten felveszi velük a diplomáciai kapcsolatokat. Emel­lett választások a megszállt területeken, hogy a palesztinoknak legyenek törvényes képviselőik az autonómia öt évére. Vagyis Izrael először mondott igent egy regionális fórumra, amely tisztázná a fő elveket, s utána megkezdődhetné­nek a kétoldalú megbeszélések a hadiállapot megszüntetéséről. Viszont továbbra is érvényes a három nem: Izrael nem tárgyal a PFSZ-szel, nem ad területeket a békéért, nem vesz részt egy nemzetközi konferencián az ENSZ égisze alatt, amelyen nemcsak a két nagyhatalom lenne jelen, hanem a Biztonsági Tanács mind az öt állandó tagja. Márpedig az arabok éppen ilyen fórumot akarnak, összhangban a világszervezet érvényes határozataival. Nagyon jól tudják ezt Izraelben, s ha mégis egy ilyen javaslattal álltak elő, az csak egy dolgot bizonyít.nemigen sietnek a rendezéssel. Ami ért­hető, hiszen birtokon belül vannak. Hogy a Sa­mir-kormány ebbe az irányba manőverez, arra számtalan bizonyíték van. A két legfrissebb: amint elment Baker Jeruzsálemből, a kormányfő kije­lentette, természetesen folytatódik a települések építésének programja a megszállt területeken, hiszen ez nem lehet akadálya a regionális konfe­renciának, a két dolog között nincs összefüggés. NEMIGEN A másik: egy egyiptomi lap közölte, most megint több száz hektár palesztin földet sajátítanak ki a megszálló hatóságok, hogy megépíthessék a zsidó településeket összekötő észak-dél irányú úthálózatot. Csoda, hogy ilyen körülmények között sem Kairóban, sem Damaszkuszban nem siettek el­fogadni az izraeli tervet, s ragaszkodnak az ENSZ rendezési elveihez? Már az sem lehet érv, hogy a világszervezetnek nincsenek eszközei, melyekkel az engedetlen tagországokat rá­kényszerítené döntései alkalmazására. Az Öböl­háború előtt még lehetett így érvelgetni, azóta viszont már nem, s ez nagyrészt éppen Washing­tonnak köszönhető. Az arabok joggal várják el az amerikaiaktól, hogy ezúttal is ugyanolyan követ­kezetesen }ár'\anak el, mint Kuvait esetében. Nyo­mós érvük, hogy hajlandóak voltak még hadat is viselni „eltévelyedett testvérük" ellen, csakhogy érvényt szerezzenek azoknak az elveknek, me­lyeket Izrael sorozatosan megcsúfol. Cserében Washington meg is ígérte nekik, hogy lesz itt „új világrend". De nincs. Bush viszont kutyaszorítóban van, mivel Izraelnek is megígért ezt-azt, csak nehoqv belépjen az Irak elleni háborúba. Samirék pedig most erre hivatkoznak, a türelmükre, amely nem lehet véges, a károkra, melyeket a Scudok okoz­tak, s melyeket megtorlás nélkül hagytak, pedig ez nem szokásuk. Látni kell, azért Izrael tett néhány óvatos lépést a jó irányba, de azt nem veri nagydobra, gondol­nia kell saját közvéleményére is, nem adhatja fel eddigi pozícióit egyik napról a másikra. Jeruzsá­lemben jelezték, semmi kifogásuk az ellen, hogy a jordán küldöttségen belül a palesztinok is helyet kapjanak. Ezt elfogadná Husszein király is, no de a palesztinok? Az arabok a PFSZ-t tekintik a pa­lesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének, de még az ENSZ is, hiszen különben aligha adott volna hivatalosan megfigyelői státust a felszaba­dítási szervezetnek. Ugyanakkor tény, hogy az Öböl-háború kapcsán az Arafat-vezetés alapo­san lejáratta a PFSZ-t, sőt azzal, hogy olyan makacsul és rövidlátóan kitartott Szaddam mel­lett, a szervezeten belül is szakadást idézett elő, az egyes tagszervezetek közti és az ezeken belüli ellentétek mind nyilvánvalóbbak és na­gyobbak. A leginkább érintettek, a megszállt területeken élők sem helyeslik teljes mértékben a hivatalos vezetés politikáját. Különbözőképpen ítélték meg azt is, mennyire volt okos dolog olyan palesztin delegációt meneszteni a tárgyalásokra Bakerrel, amelynek semmire sem volt felhatalma­zása. M indezeket összegezve kénytelen vagyok fenntartani pesszimista véleményemet, miszerint nemigen lesz itt rendezés, főleg nem belátható időn belül. Az pedig, hogy minden felet kielégítő, valóban igazságos, az elképzelt „új világrendnek" megfelelő legyen ez a megoldás, az ugyanolyan távolinak tűnik, mint a Öböl­háború előtt. GÖRFÖL ZSUZSA

Next

/
Thumbnails
Contents