Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1991-04-13 / 87. szám, szombat
HÍREK - VÉLEMÉNYEK lÚJSZÓi JUGOSZLÁVIA NEPSZAVAZAS LESZ MINDEN KÖZTÁRSASÁGBAN Alaposan elhúzódott a hat jugoszláv tagköztársaság elnökeinek csütörtöki, sorrendben 3. tárgyalási fordulója az ország jövőbeni államjogi elrendezéséről. A szokásos esti sajtóértekezlettel nem értek véget a tárgyalások, egészen tegnap hajnalig folytatódtak. Végül is az a döntés született, hogy az ország jövőjéről május végéig minden köztársaságban népszavazást rendeznek. Lényegében két változat körvonalazódott. Szlovénia és Horvátország szuverén államok szövetségéiül beszél, Szerbia és Crna Gora pedig szuverén köztársaságok közös államáról. Macedónia és Bosznia-Hercegovina pedig a népszavazásra bízza a döntést. Egyelőre nem világos, hogy a köztársaságokban a referendumot nemzeti vagy pedig állampolgári alapokon rendezik-e meg. Talán ezért is mondta Bulatovics Crna Gora-i elnök, hogy a mostani csúcstalálkozóval Jugoszlávia a politikai kalandorok időszakába lépett, s a követ-" kezményeket még csak sejteni sem lehet. A csütörtöki tanácskozáson is nyilvánvaló volt, hogy Jugoszlávia sorsa elsősorban Szerbia és Horvátország kezében van. Elnökeik, Szlobodan Milosevics és Franjo Tudjman egyáltalán nem tanúsítottak kompromisszumkészséget, bár sűrűn hangoztatták, hogy hisznek az ésszerű megoldásban. A sajtó képviselői a legtöbb kérdést a Horvátországban törvényellenesen kikiáltott Krajina szerb autonóm területtel kapcsolatban tették fel. Milosevics szerint a szerbeknek ezt a reagálását a horvátok erőszakos magatartása váltotta ki. Tudjman erre azt felelte. Krajinában nem is szerb nemzetről, hanem politikai szélsőségesekről és terroristákról lehet beszélni. Csütörtökön késő este a hírügynökségek azzal indokolták a csúcs elhúzódását, hogy bizonyára az Ante Markovics vezette szövetségi kormány körüli viták miatt került rá sor. Érdekes módon a Markovics-kabinettel mind a három kulcsfontosságú köztársaság elégedetlen. ROMÁNIA TÜNTETÉSEK ILIESCU ÉS ROMAN ELLEN SZOVJETUNIÓ ALTALÁNOSSÁ VÁLIK AZ ELÉGEDETLENSÉG MIRŐL TUD A KREML ÉS MIT TEHET? Romániában tegnap országszerte nagyszabású tüntetések voltak a politikai és társadalmi életben megnyilvánuló visszaélések, rendellenességek, valamint az életkörülmények romlása, az életszínvonal rohamos csökkenése ellen. A hatalmas tiltakozó akciót a „Reform és igazság" jelszó jegyében az ellenzéki Polgári Szövetség szervezte meg, amely egyre nagyobb tekintélynek örvend a lakosság körében. Felhívására tízezrek vonultak ki az utcákra és követelték Ion Iliescu elnök és a Petre Roman vezette kormány lemondását. A Polgári Szövetség elképzelései szerint ideiglenes kormányt kellene felállítani, amely aztán sürgősen előkészítené az idő előtti választásokat. Lapzártakor a tüntetések még országszerte tartanak. Tegnap a független Románia Libera napilap közzétette a Polgári Szövetség által kidolgozott emberjogi charta szövegét. Ebben a figyelemreméltó dokumentumban nagyon előkelő, a nemzetközi normáknak, dokumentumoknak megfelelő helyet kaptak a nemzeti kisebbségi jogok is. A hatalmon lévő Nemzeti Megmentési Front vezetősége tegnap közölte, hogy április végéig átalakítják a kormányt. Az új kabinetben állítólag helyet kapna az ellenzék is. A kormánypárt vezetősége úgy döntött, hogy nemrégiben megtartott kongresszusa döntéseinek szellemében kell átalakítani a kabinetet. Mint ismeretes, a kongresszuson a Roman vezette liberális szárny győzött. E szerint a kabinetnek fel kellene gyorsítania a gazdasági reformot, alapvető változásokat kellene eszközölnie a román gazdasági életben és maximális figyelmet szentelnie a lakosság szociális problémái megoldásának. A közlemény szerint a kormányalakításkor azt a lehetőséget is mérlegelni fogják, hogy a front néhány tárcát felajánl az ellenzéki pártoknak. Erről azonban egyelőre semmi konkrétum nem ismeretes. Köztudott viszont, hogy az ellenzék már hosszabb ideje követeli a Roman-kormány lemondását és egy olyan kabinet kialakítását, melynek az élén nem állna Front-párti politikus. *A kormányzó Nemzeti Megmentési Front, mely a tavalyi májusi választásokon 66 százalékot szerzett, erről hallani sem akar. A kormánypárt csúcsán azonban tovább folytatódik a vita és a hatalmi harc. Politikai körökben nagy figyelmet keltett az a tény, hogy Iliescu elnök csütörtökön este a televízióban nyíltan bírálta a Front vezetőségét, majd önmérsékletre és szerénységre intette. Kijelentette, nem szabad megengedni a letűnt vezetőréteg hamis, hibás erkölcsének feléledését az új körülmények között. Megfigyelők szerint ez a bírálat Petre Roman és szűkebb köre ellen irányult, bár Iliescu nyíltan inkább a másik felet nevezte meg. Úgy vélik azonban, érteni kell a szóból. KOKES JÁNOS, Bukarest Mihail Gorbacsov szovjet elnök tegnap a japán televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a Kurit-szigetek körüli vitát csakis az álláspontok fokozatos közelítésével lehet megoldani. Nem zárta ki a probléma rendezésének lehetőségét, s ezzel összefüggésben emlékeztetett a Szovjetunió és Kína közötti határvita megoldására. Ikeda Jukihiko japán védelmi miniszter óvatosan nyilatkozott a csendes-óceáni térség biztonságát érintő javaslatról, amelyet diplomáciai források szerint Mihail Gorbacsov terjeszt elő tokiói látogatása során. Ikeda szerint e terv megvalósítása nehéz lesz, mert a két ország között csupán korlátozott politikai párbeszéd folyik. Vlagyimir Scserbakov, a szovjet szakszervezetek általános konföderációjának elnöke élesen bírálta Valentyin Pavlov kabinetjének döntését a kiskereskedelmi árak emeléséről. A szakszervezet tanácsának ülésén tartott beszédében bírálta a gazdaság irányításában elkövetett komoly hibákat és azt, hogy a kormány képtelen előre látni az elfogadott döntések szociális következményeit. Pavlov kormánya becsapta az embereket - mondotta Scserbakov. A grúz parlament elnöksége csütörtökön a köztársaság függetlenségéről szóló tárgyalásokra szólította fel Moszkvát. A feíhívás hangsúlyozza: csak bonyolíthatja a helyzetet és előreláthatatlan következményekhez vezethet, ha elhalasztják a tárgyalásokat, vagy nyomással próbálják megoldani az égető kérdéseket. A TASZSZ egyben közölte, hogy Dél-Oszétia lakossága negatívan fogadta a Grúzia függetlenségének felújításáról szóló nyilatkozatot, s Grúziával szemben a Szovjetuniót részesítik előnyben. A hírügynökség hozzáfűzte, Chinvalit, Dél-Oszétia közigazgatási központját mintegy 15 ezer fegyveres tartja körülzárva. A városban már ötödik napja nincs áram, szünetel a gáz- és a vízszolgáltatás, fennáll a veszélye annak, hogy járvány tör ki. A szovjet államfőnek valószínűleg nincsenek teljes információi a litván helyzetről. Ennek a véleményének adott hangot Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke Vilniusban megtartott sajtóértekezletén, amikor az újságírókat Mihail Gorbacsovval csütörtökön folytatott telefonbeszélgetéséről tájékoztatta. Landsbergis kijelentette, meg akarta tudni, mi az elnök véleménye arról, hogy a litván televíziós központot továbbra is a szovjet fegyveres erők tagjai tartják megszállva, ami Vilnius szerint komoly akadályt jelent a litván-szovjet tárgyalások számára. Landsbergis szerint a „Kreml egyetlen magas rangú képviselője sem tud erre magyarázatot adni, ami arra enged következtetni, hogy az ügy nem tartozik a hatáskörükbe". Lettország közel áll a puccshoz, s csak úgy lehet megakadályozni a vérontást, ha azonnal rendkívüli állapotot hirdetnek ki és bevezetik az ideiglenes elnöki rendszert. így értékeli a balti köztársaságban kialakult helyzetet Alfreds Rubiks, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Moszkva-párti Lett KP Központi Bizottságának első titkára. A Pravda hasábjain azt állítja, hogy Lettország vezető képviselői ki akarják szakítani a köztársaságot a Szovjetunióból, tekintet nélkül arra, hogy mi a véleménye a lakosságnak. Másfél napos sztrájk után, amely megbénította a belorusz főváros* iparát, tegnap délelőtt Minszkben megkezdődtek a tárgyalások a sztrájkbizottság és a kormány között. Alekszandr Galkevics, a sztrájkbizottság elnökének szóvivője szerint tíz napot adnak a minszki kormánynak arra, hogy rendezze a konfliktust a munkások és a hatóságok között. Amennyiben nem lesznek eredmények, akkor április 23-ra általános politikai sztrájkot hirdetnek. 1991. ÁPRILIS 13. NÉHÁNY SORBAN M iután az Atlantis amerikai űrrepülőgép 92-szer körülrepülte a Földet, csütörtökön sikeresen landolt a kaliforniai Edwards légitámaszponton. Az Atlantis a tervezettnél egy nappal többet töltött az űrben, mivel a leszálláshoz kedvezőtlen volt az időjárás, mind az Edwards bázison, mind pedig a floridai Kennedy űrközpontban. A legénység a repülés során két „űrsétát" tett és Föld körüli pályára bocsátotta a Gamma Ray laboratóriumot. G eorge Bush amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban jelentős nemzetközi politikai kérdésekről folytatott megbeszéléseket Jacques Santerral, a nyugat-európai „tizenkettek" soros elnökével, valamint Jacques Delors-val, az Európai Közösségek bizottságának elnökével. Az amerikai kormány meg nem nevezett magas rangú képviselője szerint Bush a Szovjetunióban és Jugoszláviában kialakult válságról, a kelet-európai helyzetről, az európai kontinens biztonságáról tárgyalt vendégeivel. H elmut Kohl német kancellár és Hans-Jochen Vogel, az ellenzéki szociáldemokraták vezetője tegnap Bonnban megállapodott a szövetségi kormány és ellenzék képviselőiből álló különleges munkacsoport megalakításában. Ennek a testületnek az lesz a feladata, hogy foglalkozzon a volt NDK-ban kialakult válsághelyzettel. Az SPD elnöke újságírók előt kijelentette: a német kormány és az ellenzék teljes mértékben egyetért a keleti tartományok helyzetének értékelésében. Vogel szerint a munkacsoportnak mielőbb hozzá kellene látnia a konkrét problémák - a munkanélküliség, a privatizálás, illetve a keletnémet vállalatok szanálása - megoldásához. P árizsban csütörtökön fejeződött be a jövőbeni Európa biztonságának kérdéseivel foglalkozó kétnapos nemzetközi kollokvium, amelyet a francia katonai akadémia rendezett meg. Francois Mitterrand állam-, fő zárófelszólalásában hangsúlyozta: nem az államok osztódasa, hanem a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása lesz a jövőben Európa biztonságának alapja. A jelentős fórumon nemcsak katonák, hanem politikusok, politológusok és a közélet képviselői is részt vettek, Csehszlovákiát Jirí Hájek volt külügyminiszter képviselte. M ichel Rocard francia miniszterelnök kisebbségi kormánya túlélre a 11. bizalmi szavazást is. Az ellenzéki pártok a kormányzó szocialista párt választási kampányának illegális finanszírozásával összefüggésben indítványozták a bizalmi szavazást, amelyre csütörtökön este került sor. A kormány bukása vagy maradása a kommunistáktól függött, végül is a 26 kommunista képviselő támogatásáról biztosította a kabinetet. . ^v^ökken George Bush amerikai V^w elnök népszerűsége a lakosság körében. Ez derült ki a Washington Post című napilapban megjelent közvélemény-kutatásból. Az adatok szerint jelenleg az amerikaiak 78 százaléka támogatja az elnököt, míg közvetlenül az öbölháború befejezése után a lakosság 90 százaléka voksolt Bush mellett. A washingtoni lap annak a véleményének adott hangot, hogy az elnök népszerűségének csökkenése nem függ össze az áttekinthetetlen iraki helyzettel, hanem sokkal inkább a gazdasági bizonytalansággal az Egyesült Államokban. D él-Afrikában tegnapra virradó éjszaka öt színesbőrű vesztette életét az Afrikai Nemzeti Kongreszszus (ANT) és az Inkatha mozgalom hívei közötti összecsapásokban. A rendőrség szóvivője közölte: négy holttestre bukkantak az északi Natal tartományban, egy gyilkosságot pedig a Johannesburg közelében levő Alexandra nevű néger negyedben követtek el. H asznot húz a keleti exodusból a francia idegenlégió - állapította meg tegnapi számában a Londonban megjelenő The Times. „Magyar, cseh, román és lengyel fiatalok menekülnek a hazai problémák elől, s szolgálatot vállalnak a világ leghíresebb zsoldos hadseregében." BOCSÁNAT, HERR GYSI! A hamburgi tartományi bíróság szokatlan döntést hozott, arra „ítélve" a legolvasottabb német bulvárlapot, a Bildet, hogy egy héten keresztül bocsánatot kérjen Gregor Gysitől, a Demokratikus Szocializmus Pártjának (a volt NSZEP) elnökétől, amiért egy évvel ezelőtt hamis dokumentumokat közölt róla a feloszlatott állambiztonsági minisztériummal, a Stasival összefüggésben. A bíróság úgy döntött, hogy a bocsánatkérést a lap első oldalának felső részében tegyék közzé. A szövegnek tartalmaznia kell a lap hivatalos beismerését a hamis dokumentumok közléséről, valamint azt a mondatot, hogy Gregor Gysit teljesen rehabilitálták. Az első bocsánatkérés tegnap jelent meg a Bildben. D amaszkuszi tárgyalásai után az amerikai külügyminiszter csütörtökön úgy vélekedett, sikeresnek tekinthető mostani körútja. Hogy ez az optimizmus mire alapul, arról hallgatott. Lehet, ezzel a derűlátással csak leplezni akarja, hogy félsikereknél többet nem tudott elérni. Meglehet viszont, hogy a tárgyalótermek zárt ajtói mögött valóban született haladás, de az még gyengécske remény, Baker nem meri kitenni a sajtó érdeklődésének. Bízni lehet ebben, még jó is lenne, de véleményem szerint nincs többről szó, mint a csökönyös haragosok között ingázó közvetítő kötelező optimizmusáról. Kétségtelen, Izrael tett egy komoly lépést a rendezés felé, amikor Baker elé terjesztette tervét: regionális konferencia Izrael, Egyiptom, Szíria, Jordánia, Szaúd-Arábia és az Öböl menti „kicsik" részvételével, amerikai védnökség alatt. A Szovjetunió részvételét sem tartják Jeruzsálemben kizártnak, feltéve, ha Moszkva ismételten felveszi velük a diplomáciai kapcsolatokat. Emellett választások a megszállt területeken, hogy a palesztinoknak legyenek törvényes képviselőik az autonómia öt évére. Vagyis Izrael először mondott igent egy regionális fórumra, amely tisztázná a fő elveket, s utána megkezdődhetnének a kétoldalú megbeszélések a hadiállapot megszüntetéséről. Viszont továbbra is érvényes a három nem: Izrael nem tárgyal a PFSZ-szel, nem ad területeket a békéért, nem vesz részt egy nemzetközi konferencián az ENSZ égisze alatt, amelyen nemcsak a két nagyhatalom lenne jelen, hanem a Biztonsági Tanács mind az öt állandó tagja. Márpedig az arabok éppen ilyen fórumot akarnak, összhangban a világszervezet érvényes határozataival. Nagyon jól tudják ezt Izraelben, s ha mégis egy ilyen javaslattal álltak elő, az csak egy dolgot bizonyít.nemigen sietnek a rendezéssel. Ami érthető, hiszen birtokon belül vannak. Hogy a Samir-kormány ebbe az irányba manőverez, arra számtalan bizonyíték van. A két legfrissebb: amint elment Baker Jeruzsálemből, a kormányfő kijelentette, természetesen folytatódik a települések építésének programja a megszállt területeken, hiszen ez nem lehet akadálya a regionális konferenciának, a két dolog között nincs összefüggés. NEMIGEN A másik: egy egyiptomi lap közölte, most megint több száz hektár palesztin földet sajátítanak ki a megszálló hatóságok, hogy megépíthessék a zsidó településeket összekötő észak-dél irányú úthálózatot. Csoda, hogy ilyen körülmények között sem Kairóban, sem Damaszkuszban nem siettek elfogadni az izraeli tervet, s ragaszkodnak az ENSZ rendezési elveihez? Már az sem lehet érv, hogy a világszervezetnek nincsenek eszközei, melyekkel az engedetlen tagországokat rákényszerítené döntései alkalmazására. Az Öbölháború előtt még lehetett így érvelgetni, azóta viszont már nem, s ez nagyrészt éppen Washingtonnak köszönhető. Az arabok joggal várják el az amerikaiaktól, hogy ezúttal is ugyanolyan következetesen }ár'\anak el, mint Kuvait esetében. Nyomós érvük, hogy hajlandóak voltak még hadat is viselni „eltévelyedett testvérük" ellen, csakhogy érvényt szerezzenek azoknak az elveknek, melyeket Izrael sorozatosan megcsúfol. Cserében Washington meg is ígérte nekik, hogy lesz itt „új világrend". De nincs. Bush viszont kutyaszorítóban van, mivel Izraelnek is megígért ezt-azt, csak nehoqv belépjen az Irak elleni háborúba. Samirék pedig most erre hivatkoznak, a türelmükre, amely nem lehet véges, a károkra, melyeket a Scudok okoztak, s melyeket megtorlás nélkül hagytak, pedig ez nem szokásuk. Látni kell, azért Izrael tett néhány óvatos lépést a jó irányba, de azt nem veri nagydobra, gondolnia kell saját közvéleményére is, nem adhatja fel eddigi pozícióit egyik napról a másikra. Jeruzsálemben jelezték, semmi kifogásuk az ellen, hogy a jordán küldöttségen belül a palesztinok is helyet kapjanak. Ezt elfogadná Husszein király is, no de a palesztinok? Az arabok a PFSZ-t tekintik a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének, de még az ENSZ is, hiszen különben aligha adott volna hivatalosan megfigyelői státust a felszabadítási szervezetnek. Ugyanakkor tény, hogy az Öböl-háború kapcsán az Arafat-vezetés alaposan lejáratta a PFSZ-t, sőt azzal, hogy olyan makacsul és rövidlátóan kitartott Szaddam mellett, a szervezeten belül is szakadást idézett elő, az egyes tagszervezetek közti és az ezeken belüli ellentétek mind nyilvánvalóbbak és nagyobbak. A leginkább érintettek, a megszállt területeken élők sem helyeslik teljes mértékben a hivatalos vezetés politikáját. Különbözőképpen ítélték meg azt is, mennyire volt okos dolog olyan palesztin delegációt meneszteni a tárgyalásokra Bakerrel, amelynek semmire sem volt felhatalmazása. M indezeket összegezve kénytelen vagyok fenntartani pesszimista véleményemet, miszerint nemigen lesz itt rendezés, főleg nem belátható időn belül. Az pedig, hogy minden felet kielégítő, valóban igazságos, az elképzelt „új világrendnek" megfelelő legyen ez a megoldás, az ugyanolyan távolinak tűnik, mint a Öbölháború előtt. GÖRFÖL ZSUZSA