Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-13 / 87. szám, szombat

FÜGGETLEN NAPILAP Szombat, 1991. április 13. Ára, 2,80 korona XLIV. évfolyam, 87. szám ÖBÖL-BÉKE A BT ÁLLANDÓ TAGJAI HELYET KAPNAK AZ ENSZ-ERÓKBEN Balról jobbra: Gál Sándor, Hubik István, Böszörményi József és Turczel Lajos. (Méry Gábor felvétele) ÁTADTÁK A MADÁCH KÖNYVKIADÓ NÍVÓDÍJAIT A VI. NAPÓLEON ...a diplomáciai szolgálatban levők részaránya nagyjából megfelelt a szlovákok összlakossághoz viszonyított részarányának. De lehet, hogy azóta megváltozott a helyzet... (4. oldal) Miután csütörtökön hivatalosan is életbe lépett a tűzszünet, megnyílt az út arra, hogy ENSZ-eröket küldjenek az öbölbe és kivonják onnan az amerikai csapatokat. A washingtoni szóvivő elmondta, a BT felhatalmazta e testület elnökét, Paul Noterdeam belga diplomatát, hogy értesítse erről az iraki ENSZ-missziót. A tűzszünetet a gyakorlatban február vége, óta megtartották, de addig nem lehetett formálisan is kihirdetni, amíg Irak nem fogadta el azt a határozatot, amely szerint meg kell semmisítenie tömegpusztító fegyvereit és háborús kártérítést kell fizetnie. Az ENSZ-központban még tartanak a konzultációk a megfigyelői csoport összetételéről. Egyelőre nem hivatalos értesülések vannak csupán arról, hogy már 33 ország képviselőit hívták meg, köztük van a Biztonsági Tanács öt állandó tagja is. Egyébként ez lenne az első olyan eset, hogy egy ilyen békeakcióban minden BT-tag részt vesz. A korábbi híresztelésekkel ellentétben a mostani értesülések szerint az UNIKOMban egyetlen arab ország sem képviseltetné magát. Az Egyesült Államok azonos álláspontot képvisel Európával a több százezer kurd megsegítésének kérdésében. Ezt George Bush azon a találkozón mondotta, amelyet Jacques Santer luxemburgi kormányfővel (jelenleg ő-tölti be az EK elnöki tisztét) és Jacques Delors-val, az EK bizottságának az elnökével tartott. Az elnök kiválónak nevezte a menekültek érdekében kifejtett együttműködést. Egészen más hangnemben nyilatkoznak a török vezetők, ami érthető is. Kamran Inan államminiszter megfogalmazása szerint a Nyugat sopánkodik az iraki menekültek sorsa miatt, ugyanakkor figyelmen kívül hagyja az okot - Szaddamnak azt a politikáját, amely a kiéheztetésre és a kényszerű exodusra épül. Ezzel összefüggésben azt mondta, a bagdadi kormánynak távoznia kellene (Folytatás a 2. oldalon) (Munkatársunktól) - Tegnap délelőtt Pozsonyban, a Madách Könyvkiadó szerkesztőségében átadták a tavalyi év legrangosabb irodalmi műveinek és fordítói teljesítményének járó nívódíjat. A Turczel Lajos irodalomtörténész vezette bírálóbizottság a tavaly megjelent eredeti csehszlovákiai magyar alkotások közül Gál Sándor ítéletidő című elbeszéléskötetét találta legjobbnak, míg a legjobb műfordításért járó díjat Hubik Istvánnak ítélte oda, aki Martin Bútora Ľahkým perom című, 1987-ben megjelent kötetét fordította magyarra. A kiadó külön jutalomban részesítette Böszörményi Jánost, a Dunamocs évszázadai című helytörténeti munkájáért. A Madách-díj mellett immár második éve kiosztott kiadói nívódíjakat Dobos László, a kiadó igazgatója és Fazekas József főszerkesztő adta át. Dobos László bevezetőjében kiemelte az irodalom szerepét az új társadalmi helyzetben, amikor végre megszűnt az ideológia függvénye lenni, s bár az ország nehéz gazdasági helyzete egyre inkább háttérbe szorítja a művészeteket, épp most, ebben a nehéz időszakban jelenhetnek meg olyan művek, amelyek három-négy éve még kiadói polcokon hevertek. A díjazott művek, mondta Fazekas József főszerkesztő, a maguk művészi-esztétikai értékével, tudományos-szakmai színvonalukkal kiemelkednek a múlt évi könyvtermésből. Gál Sándor legújabb elbeszéléskötetével nem csupán saját írói fejlődésének szintézisét teremtette meg, hanem egyúttal a csehszlovákiai magyar kispróza történetében is modellértékű művet alkotott. Hubik István, akit méltán nevezhetünk a hazai magyar műfordítók doyenjének, hisz az ötvenes évektől napjainkig több mint félszáz szlovák és cseh művet fordított anyanyelvünkre, mesterien tolmácsolta a szerző, Bútora kesernyés, ironikus stílusát. Böszörményi János monográfiája pedig azt bizonyítja, hogy a hagyományos, intézményes kereteken kívül is lehet igényes helytörténeti munkát végezni. , FEL IS Út, LE IS ÚT... Amikor nyilvánvaló lett, hogy a járási egészségügyi intézeteket felszámolják, azonnal tudtam, hogy ezen az osztályon nem kívántos személlyé válok, hiszen az igazgatónak főorvosi állás kell. (5. oldal) •

VÍZUM NÉLKÜL MÁR ÍRORSZÁGBA IS A prágai Hrzán-palotában tegnap megkezdődtek a csehszlovák-ír tárgyalások, melyeket a két ország kormányfői vezettek. Marián Čalfa csehszlovák és Charles James Haughey ír miniszterelnök ezt követően egyezményt írt alá a vízumkényszer eltörléséről, mely Csehszlovákia és Írország lakosai számára lehetővé teszi a másik országba való utazást vízum nélkül, azaz csupán az útlevél felmutatásával. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az utazó a másik országban nem vállal munkát, és ott-tartózkodása nem haladja meg a 90 napot. Václav Havel köztársasági elnök tegnap is házi kezelésben részesült. Ennek oka enyhe influenzás megbetegedése. Betegsége miatt lemondta hivatalos programját. így nem került sor az ír kormányelnök tervezett fogadására sem. Petr Pithart cseh kormányfő nagyon kellemesnek és hasznosnak nevezte az ír miniszterelnökkel való találkozását, melyre a kormány villájában került sor. DAMASZKUSZ NEMET MOND James Baker amerikai külügyminiszter befejezte egynapos szíriai látogatását, s Genfbe utazott, ahol jordán kollégájával, Tahir Maszrival tárgyal. Damaszkuszban Baker Hafez Asszad elnökkel és Faruk Sara külügyminiszterrel tanácskozott. Az első hírügynökségi jelentések még arról szóltak, hogy Damaszkusz egyetért az Izrael által javasolt regionális konferencia megrendezésével. De a tárgyalások befejezése után Szíria bejelentette, hogy ellenzi azt. Faruk Sara megfogalmazása szerint az arab-izraeli konfliktusban minden érdekelt félnek a tartós és igazságos békét kell keresnie, amely a BT 242-es és 338-as számú határozataira épül. A lényeg az, hogy Damaszkusz nem regionális, hanem nemzetközi békekonferenciát ^kar, amely megtalálná az említett határozatok teljesítésének a módját. E konferencián az ENSZ is fontos szerepet játszana. Baker az Asszaddal folytatott megbeszéléseit hasznosaknak nevezte, mondván, hogy haladás született a közel-keleti béke elérésének útján. Mind a szíriai, mind az amerikai külügyminiszter említette a békejavaslatok kedvező és vitatott pontjait is, amelyekről további konzultációkat kell tartani. Baker úgy fogalmazott, bármilyen konferenciáról legyen is szó, a cél a 44 éve húzódó konfliktus lezárása, egyáltalán nem az a fontos, hogy miként fogják nevezni a fórumot. Részletek nélkül megemlítette, hogy Szíria ismertetett néhány javaslatot, ezeket azonban Washingtonnak még tanulmányoznia kell. Edouard Brunner svájci diplomata, az ENSZ-főtitkár közel-keleti különmegbízottja a tegnapi svájci sajtóban mérsékelt optimizmussal szólt a közel-keleti rendezés lehetőségeiről. Ó hisz abban, hogy kerekasztal mellett el lehet érni a már említett két ENSZ-határozat teljesítését, ezeket az 1967-es, illetve az 1973-as izraeli-arab háború után fogadta el a BT. Brunner szerint az összes politikai nehézség ellenére sem zárható ki, hogy végül is sor kerül az izraeli-palesztin párbeszéd(Folytatás a 2. oldalon) VARGA GYÖRGY: A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG ÖNMAGA ÉRVÉNYESÍTSE AKARATÁT Varga György, a Magyar Köztársaság prágai nagykövete befejezte szlovákiai látogatását. Tegnap még találkozott Pozsonyban a pártsemleges magyar szervezetek képviselőivel, betekintést nyert az ifjúsági mozgalmak, a Csemadok, a magyar írók, újságírók és pedagógusok életébe, megismerkedett eredményeikkel és gondjaikkal. Elutazása előtt munkatársunk kérdéseire válaszolva összegezte a szlovákiai tartózkodásával kapcsolatos tapasztalatait. • Úgy tudom, ön az első magyar nagykövet, aki ilyen jellegű látogatást tett Szlovákiában. Miért döntött úgy, hogy a Bodrogköztől a Csallóközig végigjárja azokat a területeket, ahol magyarok élnek? -Szakmámból kifolyólag elsősorban Csehországhoz értek. Ugyan az igaz, hogy sokat tudok Szlovákiáról, az itt élő magyar kisebbség életéről, a politikai helyzet alakulását nagy figyelemmel kísérem, de nem ugyanaz objektív, száraz információkból élni, mint közvetlen élményeket szerezni. Én olyan ember vagyok, aki elsősorban az érzékenységen keresztül tudom a világot észlelni és feldolgozni, ezért úgy éreztem, hogy közvetlen tapasztalatokat kell szereznem. Nagyon fontos volt számomra, hogy kisebbségi magyarokkal beszéljek a városokban és a falvakban is. Nem hiszem, hogy felelő(Folytatás a 2. oldalon) (FIZETÉS) KÉPTELENSÉGEI N K Azt hiszem, reformgazdászainkat, a gyors reform mellett következetesen kitartó kormánytagjainkat a jobb későn, mint soha elv vezérelte akkor, amikor a Csehszlovák Televízióval „reformügyben" szorosabbra fűzték együttműködésüket. Ez nem is lenne baj, kifogásolható talán csak az lehetne, hogy akkor nyúltak ehhez a kétségtelenül hatásos módszerhez, amikor minden eddiginél erőteljesebben hallatni kezdték hangjukat a gyors reform szlovákiai ellenzői, és viszonylag nem is kevés sikerrel. Hiszen a körülmények kétségkívül az ő propagandamalmukra hajtják a vizet, és nem is kell különösebben megerőltetniük magukat ahhoz, hogy táboruk napról napra növekedjen. A munkanélküliek száma a negyedév végén Szlovákiában már meghaladta a hatvanezret, egyes „alternatív" közgazdászkörök szerint már a százezret is, a vállalatok fizetésképtelenné válása pedig láncreakciószerűen vonul végig az ország gazdaságán. A szóban forgó híradórovatban már vagy négy estén hallhattuk a fizetésképtelenség okainak magyarázatát, az egyik este Dlouhý gazdasági miniszter szájából, a másik este Jozef Kučerák, a szlovák kormány alelnöke tért vissza ehhez a témához, s valamelyik közülük rá is duplázott a magyarázatára. Kétségtelen, hogy rendkívül bénítóan ható tényezőről van szó, melynek okai a letűnt rendszer rossz gazdaságpolitikájában gyökereznek, s az állami támogatások "megvonása után hű képet kaptunk gazdaságunk valós, túlzás nélkül mondható, hogy siralmas állapotáról. A szövetségi kormány csötörtöki üléséről közzétett sajtóközleményből is kiderül, hogy országos viszonylatban a múlt év végén vállalataink adóssága meghaladta az 53 milliárd koronát, s azóta ez az adósságtömeg tovább növekedett. Érdekes, hogy Csehországban gyorsabban mint Szlovákiában, amelynek fő oka minden bizonnyal az eltérő iparszerkezetben keresendő. Csehországban ugyanis több a végtermékgyártó, s a megcsappant lakossági kereslet főleg őket sújtotta. A „kedvezőbb" helyzet a fizetésképtelenség tényén Szlovákiában semmit sem változtat, és itt is éppúgy kezelni kell ezt a komoly gazdasági problémát, mint Csehországban. E „kór" kezelésére hozták létre a konszolidációs bankokat, amelyek a forgókészletekre nyújtott hiteleket vállalták magukra, s másképp kezelik, mint az egyéb vállalati hiteleket. Kétségtelen, hogy ez jelenthet némi segítséget a holtpontról való elmozduláshoz, főleg az olyan vállalatok esetében, amelyek egyébként is közelebb vannak a talpra álláshoz. Mert a fizetésképtelenség egyik oka, hogy a korona leértékelésétől való félelmükben a vállalatok alaposan túlkészletezték magukat, nem számolva azzal, hogy a keleti piac szinte pillanatok alatt semmivé válik a rendszerváltás következtében, oda szánt áruik pedig a világ más táján nem találnak érdeklődőre. S mivel a konszolidációs bank nagyjából olyan adósságterhet vállal magára, amekkora a vállalatok forgókészletének az értéke, így érthető, hogy mások fizetésképtelenségének nem „csupán" a túlkészletezés az oka, hanem főleg az elavult technológia, a rossz termékszerkezet. így a konszolidációs hitel nem segíthet azokon, akik képtelenek saját erőből korszerűsíteni, gépparkot cserélni, új termék gyártására átállni, és azért kell szélnek ereszteniük az egyébként tehetséges gyári kollektívát, mert pénz nélkül hiába akarnak ágyú helyett olyan csodaherkentyűt gyártani, amelyért még a legfejlettebb államok külkereskedői is sorba állnának. A kormány azt mondja: senkinek sem segítünk, mert ha vissztérnénk az állami támogatás bármely formájához, ott lennénk, ahol a part szakad, s akár a szocialista tervgazdálkodáshoz is visszatérhetnénk. A kiút minden bizonynyal az, amit a refórmgazdászok szent meggyőződéssel állítanak, hogy az életképeseket kell támogatni (megfelelő banki hitelekkel), az életképtelenek helyébe pedig a piac törvényei szerint, új vállalkozók lépnek. Ám arra lennék kíváncsi, hogy most, amikor még csak alakul a piac, e tankönyvízű tételt a kormány miként igazítja az élethez, mivel lesz képes segíteni az életképes „fizetésképteleneket". Mert erre ígéretet tett Kučerák úr is egyik televíziós tanÓľájá

n PÁKOZDI GERTRÚD