Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-03 / 78. szám, szerda

1991. ÁPRILIS 3. lÚJSZÓ, HÍREK - VÉLEMÉNYEK RÖVIDEN HÁROMNAPOS tanácskozást tarta­nak Madridban az európai biztonsági és együttműködési értekezlet (EBEÉ) 34 or­szágának résztvevői az EBEÉ parlamenti gyűlése létrehozásának a lehetőségeiről. A résztvevők rtia döntenek annak a szak­értői javaslatnak a sorsáról, amely az új szerv létrehozásának a feltételeit tartal­mazza. Erre egyébként a tavaly novem­berben Párizsban elfogadott európai Charta alapján kerül sor. A vendéglátó ország parlamentjének elnöke hangsú­lyozta, hogy az új parlamenti gyűlés nem jelentene beavatkezást az olyan intézmé­nyek munkásságába, mint amilyen az Európa Parlament vagy az Európa Ta­nács. Az EBEÉ parlamenti gyűlése első­sorban kontinensünk biztonságával és az országok együttműködésével foglal­kozna. ALEKSZANDR BESSZMERTNIH szovjet külügyminiszter tegnap befejezte háromnapos kínai látogatását, s hazauta­zott. Újságíróknak nyilatkozva elmondta, a Li Peng kormányfővel és Csien Csi­csen külügyminiszterrel folytatott tárgya­lásokon jelentős haladás született a 7300 kilométer hosszú közös határ kérdésé­ben, a határtérség demilitarizálásának ügyében. JELENTŐS KATONAI SIKERT arat­tak tegnapra virradóra az etióp felkelők: elfoglalták Wollega tartomány központját, Lekemtit, amely mintegy 200 kilométer­nyire fekszik a fővárostól, Addisz Abebá­tól. A felkelők szóvivője Londonban beje­lentette, hogy a Mengisztu Haile Mariam rezsimje ellen küzdő felszabadító erők már egész Wollega tartományt ellenőrzik, az ő kezükben van Tigré és Goddzsan ' tartomány egésze, továbbá három más tartomány egy része is. MAGYARORSZÁG támogatja azt a csehszlovák javaslatot, hogy még eb­ben a félévben hívják össze a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testüle­• tét - közölte tegnap Harman János külü­gyi szóvivő a budapesti sajtóértekezletén. MIHAIL GORBACSOV tegnap fogad­ta Richard Nixont, az Egyesült Államok egykori elnökét, aki kijelentette: az USA­nak érdeke egy erős Szovjetunió, nem­csak katonai, hanem gazdasági szem­pontból is. Nixon már több mint egy hete tartózkodik a Szovjetunióban, azzal a cél­lal, hogy Washington reális képet nyerjen a Szovjetunióban zajló eseményekről, s jobban megértse a szovjet vezetés belpolitikáját. CSALÓDTUNK " (Folytatás az 1. oldalról) munkát igyekszünk kiépíteni. Nem akarjuk védelmezni a védhe­tetlent, a rossz és gyönge újságok és folyóiratok létét, amelyek kü­lönben természetes úton szűnné­nek meg. A sajtó széles spektru­mának érdekeit védjük, amelyre a hatalom ellenőrzésénél s a né­zetek nyilvánosság előtti ütközte­tésénél egyaránt nagy szükség van. Magától értetődő, hogy a ha­talom gondoskodik saját újságjai­ról, folyóiratairól: megszűnik majd a független sajtó. Egyáltalán lehet független sajtó az, amely állami támogatásokból él? Már a dotációk, és annak nehezen el­lenőrizhető szétosztási módja is elfogadhatatlan számunkra. A sajtó saját önállóságot követel meg. Ezért kérjük, bírálják felül ezt a diszkriminációs kormányhatá­rozatot, követeljük nullára csök­kenteni az adót, ugyanúgy, ahogy ez a nem időszaki sajtó esetében érvényes. A forgalmi adó elleni küzdelmet a demokratikus emberi jogokért folytatott küzdelemnek tekintjük - hangsúlyozza a nyilat­kozat. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. április 3-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 53,80 Francia frank 5,34 Német márka 18,13 Olasz líra (1000) 24,28 Osztrák schilling 2,57 Svájci frank 21,24 USA-dollár 30,47 TANÁCSKOZOTT A SZÖVETSÉGI KORMÁNY A GAZDASÁGI REFORM SZOCIÁLIS SZEMPONTJAIRÓL A gazdasági reform szociális szempontjainak kérdéseivel foglalkozott tegnap Prágában a szövetségi kormány. Az ülésen a kormány, valamint a Csehszlovák Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja és a Művészeti és Kulturális Szakszervezeti Konföderáció képviselőinek mai tanácskozását készítették elő. Amint azt Nad'a Petrová szóvivő elmondta, a mai tárgyalás vitás kérdése lehet a minimális bér, amely a kormány és a szakszervezetek által megkötött megállapodás szerint 2000 korona lenne havonta. VAN ELÉG VALUTA Az Általános Hitelbank pozsonyi pénzváltóhelyein tegnap délelőtt nem volt sorban állás. Nem kellett várakozniuk a valutaváltáskor a ke­let-szlovákiaiaknak sem. Mivel ápri­listól az állampolgárok már kimerít­hetik az egész évi keretet, azaz 5000 koronáért vásárolhatnak valu­tát, az Általános Hitelbank felkészült a devizaeszközök árusítására. Ele­gendő konvertibilis valuta áll rendel­kezésre, mindenekelőtt márka, schilling és dollár. Azok, akik az első negyedévben már vásároltak valutát 2000 koroná­ért, további 3000-ért még kaphat­nak. Azoknak, akik nem merítették ki a tavalyi keretet, ebben az évben 7000 koronáért lehet valutájuk. A devizavételt mindenkinek bejegy­zik az útlevelébe. Hatéves kortól gyerekeknek is váltható deviza, fele­annyi, mint a felnőtteknek. Megváltoztak a forintvásárlás fel­tételei is. Korlátlan mennyiségben vásárolható forint, készpénzben azonban csak 2000, a többi utazási csekk formájában. Magyarországon még további ezer koronát lehet be­váltani az eddigi 300 korona helyett. 1991. április elsejével megszün­tették a kötelező minimális konverti­bilis valutaváltást azon csehszlovák állampolgárok számára, akik Bulgá­riába utaznak, vagy átutaznak az országon. KÉT HALÁLOS ÁLDOZAT ÚJABB ZAVARGÁSOK ALBÁNIÁBAN Miután a vasárnapi parlamenti választásokon a kommunisták győz­tek, hétfőn és tegnap újabb zavargá­sok voltak Albániában. Tegnap dél­ben arról számoltak be a hírügynök­ségek, hogy Skhodra városban anti­kommunista nagygyűlést tartottak, ezt követően a helyi pártszékház előtt a rendőrök összecsaptak a tün­tetőkkel. Késő délután már pontos adatokat is közöltek: két személy életét vesztette, hozzávetőleg hú­szan megsebesültek. Robert Kola, a munkapárt városi bizottságának titkára sajtóértekezletén azt mondta, nem tudja, hogy kik haltak meg. A legnagyobb ellenzéki erő, a De­mokrata Párt forrásai szerint az egyik halálos áldozat éppen e párt helyi vezetője, Arben Broci. Az ő tájékoztatásuk szerint Brocit hátul­i tak ki lázadást az albán szabadság és demokrácia ellen". A helyzetet rendkívül súlyosnak minősítette, majd tájékoztatott azokról a tiranai intézkedésekről, amelyek célja a ha­sonló események megelőzése. Ez­zel összhangban a munkapárt veze­tői mind úgy nyilatkoztak, hogy Skhodrában lezajlott események el­lentétesek ,,a szabad választások­kal, a demokráciával és a vasárnapi választásokon kinyilvánított népaka­rattal". Tegnap a fővárosban, Tiranában is tüntetők gyülekeztek a Demokrata Párt székháza előtt. A résztvevők egyebek között választási csalással vádolták a munkapártot. A közelben lévő diplomatanegyedet lezárták, s védelmére megerősített rendőrjár­őröket vezényeltek ki. Húsvéthétfő Tiranában: az ellenzék tiltakozik a választási eredmények ellen (Telefoto: ČSTK/AP) ról lőtték le, amikor megpróbálta le­csillapítani a választási eredmények ellen tiltakozó tömeget. A városba tankokat vezényeltek, a helyzet rendkívül feszült. Sajátosan fogalmazott Robert Kola, a már idézett párttitkár. Szerin­te az „ellenzéki vezetők robbantot­Este kaptuk a gyorshírt arról, hogy Skhodrában az ellenzéki tüntetők elfoglal­ták az Albán Munkapárt helyi székházát. Bejelentették: azokkal a fegyverekkel fog­ják magukat védeni, amelyeket az épület­ben találtak. Minderről a Demokrata Párt szóvivője tájékoztatta telefonon a tiranai központot. A FÜGGETLEN, PLURALISTA SAJTÓ MEGŐRZÉSE KÖZÉRDEK (Folytatás az 1. oldalról). hozható azzal, hogy a kormány megfelelő jogi kerettervet terjeszt a parlament elé, amely meghatároz­za, miként kezelendőek ezek a kér­dések. A sajtóértekezleten az újságírók még megtudták, hogy a vár fölött lobogó elnöki zászlót csak akkor vonják be, ha az elnök hivatalos látogatáson külföldön tartózkodik. Egyébként a prágai várban is meg­forgatnak minden fillért. Energiata­karékossági okokból korlátozzák a vár kivilágítását, csökkentik a be­ruházásokat és a béralapot. Ennek köszönhetően a vár mintegy 50 al­kalmazottjától megválik. Michael Žantovský s szlovák kor­mányfőnek a szovjet tábornokokkal folytatott állítólagos titkos tárgyalá­sairól nem volt hajlandó nyilatkozni, hangoztatta, hogy sem az elnök, sem ő nem vett részt a túrócszent­mártoni nagygyűlésen, s értesülé­seik csupán a Verejnosť című napi­lapból származnak. (sm) PATTHELYZET AZ OROSZ KONGRESSZUSON (Folytatás az 1. oldalról) A szavazási eredményen felbuzdulva a kongresszus konzervatív szárnya meg­próbált offenzívába lendülni és fokozni Jelcin politikájának bírálását. Az egyik kommunista küldött bizalmi szavazást kö­vetelt a parlament elnöke és helyettesei személyével kapcsolatban, de nem lelt jelentősebb visszhangra. Ezzel egyfajta patthelyzet alakult ki a kongresszuson. Bizonyítják ezt a hétfői két szavazás eredményei is: a jelenlévő több mint 900 képviselő közül 519 szavazott a Demok­ratikus Oroszország, 541 pedig az Orosz­ország Kommunistái frakció javaslatára. Ruszlán Haszbulatov, a parlament elnökének első helyettese tartott hétfőn beszámolót az egyik fontos napirendi pontról, az orosz föderatív szerződés ter­vezetéről. Az alelnök hangsúlyozta, az Oroszországi Föderációnak a jövőben szerződéses-alkotmányos alapon kell lé­teznie. Óva intett a szerződés aláírásának további halogatásától, mondván, ez Oroszország balkanizálásával fenyeget. Kifejtette véleményét, miszerint a kong­resszusnak feladatul kellene adnia a par­lamentnek, hogy a jelenlegi, sorrendben már 21. szerződés-tervezetet egy hóna­pon belül egészítse ki az esetleges javas­latokkal, s utána nyomban hozzá kell látni az aláírási procedúrához. Haszbulatov beszámolójáról a vitát tegnapra halasztották, és már hétfőn 247 küldött jelezte hozzászólási szándékát. Közben a Le Figaro francia napilapban megjelent Borisz Jelcin cikke. Ebben le­szögezi: mindenki számára nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió felbomlásának utolsó stádiumába lépett. Szerinte az idei év a döntő: vagy csírájában fojtják el a de­mokráciát, vagy sikerül kihúzni az orszá­got a mocsárból. Cikkében Jelcin arról is írt, hogy a múltban két politikai hibát követett el. Először akkor, amikor az oroszországi parlament elnökévé történt megválasztása után bízott Gorbacsovban és szövetségre akart lépni vele. Másod­szor pedig akkor, amikor a népi küldöttek kongresszusán a többség megszerzését követően egy ideig abban az illúzióban ringatta magát, hogy lehetséges lesz jó törvényeket elfogadni, a felelős tisztsé­gekbe energikus és jó képességű embe­reket kinevezni, s hogy mód nyílik a nor­mális munkára. Semmi ilyen nem történt, szögezte le Jelcin, a hatalmi szövetségi és helyi szinten is megbénult. Tegnap már hatodik napja tartott a Kremlben az oroszországi rendkívüli küldöttkongresszus. A képviselők határo­zatot fogadtak el a bányászok sztrájkjáról s ebben jogosnak ismerik el követelései­ket. A dokumentum rámutat arra, hogy Gorbacsov elnök és a központi kormány halogatta a tárgyalások megkezdését. A kongresszus a köztársasági parlamen­tekhez fordult azzal a javaslattal, hogy a dolgozókollektívák részvételével hozza­nak létre egy interparlamentáris csopor­tot, amely előkészítené a bányászok kö­vetelései megvalósításának programját. Napirenden szerepelt Borisz Jelcin pénteki, az Oroszország politikai-szociá­lis-gazdasági válságának leküzdésével foglalkozó beszámolójával kapcsolatos határozat jóváhagyása is. A határozat vitája során ismét elhangzott a javaslat, hogy tartsanak titkos szavazást a parla­ment elnöke és alelnökei iránti bizalomról. Az indítványt 767 küldött elutasította, csak 121 helyeselte. Még a szavazást megelőzően szólalt fel Ivan Polozkov, az Oroszországi KP KB első titkára, aki elu­tasított mindennemű személycserét a köztársasági parlament vezetésében, mondván, erre nincs idő. Az eredeti tervek szerint a kongresz­szuson tegnap kellett volna befejeződnie, de a délutáni órákban a tudósítók arról számoltak be, hogy a Jelcin-beszámoló­val kapcsolatban még több mint 160 meg­jegyzést, hozzászólást kellett a résztve­vőknek megvitatniuk. A megfigyelők ép­pen ezért valószínűnek tartották, hogy a tanácskozást a késő éjszakai órákig sem tudják befejezni, s ma folytatják a munkát. Lapzártáig nem kaptunk jelen­tést arról, hogy ez így történt-e. A moszkvai Kremlben tegnap megkez­dődött a sztrájkoló bányászok és a legfel­sőbb szovjet vezetés párbeszéde. A TASZSZ hírügynökség beszámolója szerint a tárgyalást Valentyin Pavlov kormányfő nyitotta meg. A fő program­pont természetesen a bányaipar helyzete az egyhónapos sztrájk után, amely még nagyobb veszélybe sodorta az amúgy is katasztrofális helyzetben lévő szovjet gazdaságot. A szovjet külügyi szóvivő délután arról tájékoztatta az újságírókat, hogy Mihail Gorbacsov is találkozni kí­ván a bányászok képviselőivel. Időpontot nem tudott mondani, az események ala­kulásától tette azt függővé, hogy az ál­lamfő mikor ül le a bányászokkal. Az egyik variáció a tegnap esti, a másik pedig a mai időpont volt. Lapzártáig erről sem érkezett jelentés. Nyilatkozott viszont a sztrájkbizottság képviselője; ô még a Pavlowal megtartott találkozó előtt kijelentette: nem nagy a va­lószínűsége annak, hogy gyorsan meg tudják oldani a problémákat. Ha Gorba­csov és Pavlov továbbra is elutasítja a po­litikai kérdések megvitatását - a bányá­szok követelései között ilyenek is szere­pelnek - akkor a sztrájkbizottság képvise­lői megszakítják a párbeszédet. Emlékez­tetőül: a bányászok Gorbacsov elnök és a szövetségi hatalmi szervek lemondását is követelik. A Szovjetunió több mint 600 bányájá­ból tegnap 200-ban szünetelt a munka. A sztrájkba hozzávetőleg 300 ezer bá­nyász kapcsolódott be. A HONVÉDSÉGI VÁLSÁG - ÉS HÁTTERE Egyelőre véget ért a húsvét előtt kez­dődött budapesti „honvédségi válság", az az eseménysorozat, amelyről hivatalos tájékoztatás keddig nem is volt. Pénteken este szerzett két budapesti napilap tudo­mást arról, hogy a legmagasabb beosztá­sú magyar katona, Lőrincz Kálmán altá­bornagy, a magyar honvédség parancs­noka felmentését kérte beosztása alól. Hivatalos tényezők hallgatásba burkolóz­tak, maga Lőrincz azonban hétfőn nyilat­kozott. Megerősítette a hírt, és célzott rá: döntésének oka az volt, hogy a Honvédel­mi Minisztérium mintegy maga alá akarja gyűrni a magyar honvédség parancsnok­ságát. Ezek után nem volt kétséges, Lőrincz tábornok döntése összefügg azzal, hogy a honvédelmi minisztériumi vezetés ter­vező munkát kezdett egy olyan új struktú­ra kimunkálására, amely nincs teljesen összhangban a jelenlegi alkotmánnyal, illetve a hatályos honvédelmi törvénnyel. Ez a tervezőmunka, feltéve persze, hogy a parlament végül is ilyen esetekben szükséges kétharmados többséggel elfo­gadná, kiküszöbölné azt, amit Für Lajos honvédelmi miniszter megkettőzött veze­tésnek nevezett: vagyis azt, hogy van egy parancsnoka a honvédségnek (ő az első számú katona) és van egy vezérkari főnö­ke (ő a második számú katona). Ha a honvédelmi minisztérium intenciói sze­rint ebből csak a vezérkar maradna meg, úgy ez a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe kerülne. Vagyis vauu^­na a helyzet a jelenlegihez képest, amikor a honvédség parancsnoka beosztásban megelőzi a vezérkar főnökét és közvetlen a köztársasági elnöknek, mint a fegyveres erők főparancsnokának alárendelt sze­mély. A szolgálati útnak megfelelően Für La­jos honvédelmi miniszternek adta át fel­mentési kérvényét a hadseregparancs­nok. A miniszter, aki húsvét után még szabadságon volt, személyesen vitte be ezt az okmányt a parlamentbe a köztársa­ság élnökének. Göncz Árpád a kérelmet nem fogadta el, következésképpen Lő­rincz Kálmán, aki a hadsereg tábornoki karában roppant népszerű, továbbra is a magyar honvédség parancsnoka. Kér­dés csupán az, hogy mennyi időre, hiszen a probléma alapjában véve nem oldódott meg. A kormányzat feltehetően nem adta föl szándékát, hogy erősítse közvetlen befolyását a hadseregre, míg az ellenzék attól tart, amit Mécs Imre, az Országgyű­lés honvédelmi bizottságának alelnöke fogalmazott meg. Szerinte egy a kor­mánytól függő hadsereget egy következő belpolitikai vihar, pl. ismétlődő taxisblokád esetén vagy más esetben könnyebben lehetne karhatalmi feladatra bevetni. Mint a fentiek is érzékeltetik: a magyar politika lényeges kérdéseinek egyikéről van szó, nem egyszerűen a civilek és katonák szembenállásáról. VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents