Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-03 / 78. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK lÚJSZÓi 1991. ÁPRILIS 3. GRÚZIÁBAN A FÜGGETLENSÉGRE VOKSOLTAK BEVEZETIK A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTOT DÉL-OSZÉTIÁBAN? ' A grúziai 71 választási körzet közül 68-ban a bejegyzett választópolgárok 95 százaléka vett részt a vasárnapi népszavazáson. A leadott szavazatok 92 százaléka szól a köztársaság állami függetlenségének helyreállítása mellett az 1918. március 26i függetlenségi nyilatkozat alapján. Az eredmény érdekes, mivel a kQzel 3,5 millió választásra jogosult 30 százaléka nem grúz nemzetiségű. Ahogy azt várni lehetett, a szavazást bojkottálta Abházia és Dél-Oszétia lakossága, ennek a két területnek az eredeti lakossága nem kívánja az elszakadást az uniótól. Külföldi megfigyelők is részt vettek a szavazás ellenőrzésében. DélOszétiában az oszét és a grúz fegyveres csoportok között voltak incidensek, de semmilyen jelentősebb összetűzésre nem került sor magával a népszavazással összefüggésben. Zviad Gamszahurdia, a Grúz Legfelsőbb Tanács elnöke hétfőn levelet küldött Mihail Gorbacsov szovjet államfőnek, amelyben közölte, a köztársaság vezetése határozott intézkedéseket tesz a vérontás beszüntetésére Dél-Oszétiában. A levél szerint a köztársasági milícia intézkedéseinek köszönhetően az autonóm terület központjában és környékén már egy hete tart a viszonylagos nyugalom. A szovjet belügyminisztérium szerint azonban a területen vasárnap nagy kaliberű ágyúkat és golyószórókat is bevetettek a konfliktusba. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa pedig javasolta Gorbacsov elnöknek, hogy Dél-Oszétiában rendelje el a rendkívüli állapotot, s a térségbe küldjön belügyi egységeket. A határozat mellett 353 képviselő szavazott, 7 ellene, 14 pedig tartózkodott a szavazástól. A határozatban a képviselők arra figyelmeztetnek, hogy Dél-Oszétiában a helyzet kritikus pontra jutott, a már ott állomásozó belügyi csapatok képtelenek szavatolni a Szovjetunió alkotmányának megtartását. A parlament a főügyészségnek és a szovjet belügyminisztériumnak feladatul adta egy vizsgálócsoport létrehozását, amely az oszétiai bűncselekményeket vizsgálná ki. A központi kormány a dél-oszét lakosság élelmiszer- és gyógyszerellátásának biztosítását, az ottani üzemek termelésének beindítását kapta feladatul. A központi parlament pedig javasolta a grúz parlamentnek és a DélOszét Autonóm Terület irányító szerveinek, hogy haladéktalanul garantálják a menekültek hazatérését. A szövetségi parlament egyébként jóváhagyta a Szovjetunió miniszteri kabinetjének felépítéséről szóló törvényt is. E szerint a kormányt 51 minisztérium és főhatóság alkotja, ezek közül 15 az elkövetkező két év folyamán állami részvénytársasággá vagy konszernné alakul át. Az előzőt, a Rizskov-kabinetet 70 minisztérium és főhatóság alkotta. A VILÁGSAJTÓBÓL ,,Amíg Csehszlovákia nem lesz tagja az Európai Közösségeknek, addig Szlovákia része marad ennek az országnak. Ám az a célunk, hogy a jövendőbeli egyesített Európában Szlovákiaként szerepeljen, s ehhez most meg akarjuk teremteni a feltételeket" - jelentette ki Ján Čarnogurský, a szlovák kormány alelnöke a PROFIL című osztrák hetilap legújabb számának adott nyilatkozatában. Arra a kérdésre, hogyan értékeli a nagy nacionalistaként fellépő Vladimír Mečiar szlovák kormányfő szerepét, Ján Čarnogurský a következőket válaszolta. Mečiar népszeVű, mivel egyenes választ ad minden kérdésre. Hangsúlyozta: „Nem akarjuk, hogy Mečiar miniszterelnök olyan körülmények között mondjon le, amelyeket a lakosság a politikusok összeesküvésének nevezhet. Ezért inkább arra hajlunk, hogy Mečiar maradjon tisztségében, legalábbis a következő politikai válságig". A szlovák miniszterelnök-helyettes a továbbiakban síkraszállt azért, hogy a két köztársaság kössön szerződést a csehszlovák föderációról. Hozzátette: a morva kérdés kifejezetten a Cseh Köztársaság belügye, de ő személy szerint el tudja képzelni, hogy Morvaország legyen a csehek és szlovákok közös államának harmadik alkotórésze. Viszont ebben az esetben erős alkotmányos garanciák kellenek arra, hogy fontos kérdésekben a csehek és a morvák ne szavazhassák le a szlovákokat, vagyis: Szlovákiának vétójoggal kellene rendelkeznie. A KURDOK SEGÍTSÉGET KÉRNEK (Folytatás az 1. oldalról) Kuvaitban hétfőn közölték, megkezdték azoknak az engedélyeknek a kiadását, amelyek lehetővé teszik a hét hónapig tartó iraki megszállás alatt elmenekült százezrek hazatérését. A 700 ezer kuvaiti közül az agresszió után közel 400 ezren menekültek a szomszédos arab országokba és Európába. A kuvaiti kormány eddig azért akadályozta hazatérésüket, mivel tartottak attól, hogy a közszolgáltatások hiánya katasztrofális helyzetet okozna. ^Először Bahreinből és Szaúd-Arábiából térhetnek haza a rpenekültek, mivel az elmúlt napokban már sikerült helyreállítani a víz- és áramszolgáltatást és van már elég élelmiszer is. Szaad Abdallah Szalim Szabah sejk, trónörökös, kormányfő bejelentette, a napokban bemutatja az új kormányt. Egy Londonban megjelenő arab lapnak elmondta, a parlamenti választások idejét még nem tűzték ki, bár ez az ellenzéki csoportok fő követelése. Ebben a kérdésben a végleges döntést az emír fogja meghozni. Tegnapra virradó éjszaka a Biztonsági Tanács felújította a konzultációkat arról a határozatról, amely magában foglalja a végleges tűzszünet feltételeit. A dokumentumnak még mindig nincs hivatalos formája, de az amerikai ENSZ-nagykövet azt mondta, ez már csak napok kérdése. Derűlátása eléggé meglepő, mivel az eddigi tárgyalások a vártnál is bonyolultabbak voltak. Több ország képviselője ugyanis úgy véli, a világszervezet túl messzire megy a tűzszüneti feltételek kijelölésében, s éppen ezért újabb és újabb javaslatokat terjesztenek elő az Irakkal szembeni követelések enyhítésére. MERÉNYLET A PRIVATIZÁCIÓS HIVATAL ELNÖKE ELLEN A RAF VÁLLALTA A GYILKOSSÁGOT Düsseldorfi lakásán a tegnapra virradó éjszaka meggyilkolták Detlev Rohweddert, a volt NDK állami vagyonának privatizálásával megbízott szövetségi hivatal vezetőjét. A karlsruheni államügyészség tegnap közölte, hogy az áldozat házával szemben levő kertek egyikében a nyomozók levelet találtak, amelyben a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terrorista szervezet vállalta magára a felelősséget a merényletért. A privatizációs hivatal egyik kelet-berlini fiókirodájában már pénteken bombatámadást hajtottak végre, melynek következtében jelentős anyagi károk keletkeztek. Ezért a támadásért az eddig ismeretlen, magát ,, Thomas Müntzer vad tömegének" nevező szervezet vállalta a felelősséget. A német privatizációs ,hivatal, amely kulcsfontosságú szerepet játszik az egykori NDK gazdasági reformjainak megvalósításában, az elmúlt hptpn->ó

n kelet-berlini tüntetők bírálatának célpontjává vált. Rohwedder a kereskedelmi és gazdasági körök képviselőinek megtartott találkozáján azt hangsúlyozta, hogy hivatala nem módosít eddig politikáján, folytatja az egykori állami vállalatok privatizálását. Helmuth Kohl kancellár a merénylet utáni első reagálásában elmondta, mélyen megdöbbentette őt a gyilkosság. Kohlal egyébként egyáltalán nincsenek megelégedve a keletnémetek, A lakosság 84 százaléka úgy véli, hogy a kancellár kormánya nem teljesítette a múlt év őszén tett ígereteit. A Bild című napilapban megjelent közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek 13 százaléka elégedett, 62 százalékuk úgy véli, hogy a szövetségi kormány többet foglalkozik más országok pénzügyeivel, mint KelotNémetországéval. ELÍTÉLTÉK A „HALÁLANGYALOKAT" A bécsi büntetőtörvényszék négyheti tárgyalás után nagypéntek délutánján hirdette ki az ítéleteket a „ halálangyalok" perében. Az osztrák igazságszolgáltatás történetének egyik legnagyobb bűnperében a bécsi aggok házának két ápolónője életfogytiglani, további kettő 15 illetve 20 évi börtönbüntetést kapott. Az ügyész vádbeszédében mind a négy vádlott számára a legsúlyosabb büntetést kérte. A négy asszony a per folyamán beismerte, hogy több mint 40, részben magatehetetlen idős és halálosan beteg paciensüket az előírt orvosságok túladagolásával, több esetben pedig víznek a tüdőbe juttatásával meggyilkolták. Az elvetemült ápolónők bűnsorozatát, amelyet több mint négy éven keresztül folytattak, két évvel ezelőtt véletlenül leplezték le. ALBÁNIA: MÉG SEMMI SEM DOLT EL DE MIT MOND AZ UTCA? Még várni kell a pontos eredményekre, s egyes körzetekben lesz második választási forduló is, de a lényeg már nem változik. A kommunista párt, hivatalos nevén az Albán Munkapárt (AMP) marad hatalmon: a 250 tagú parlament mandátumainak hozzávetőleg a kétharmadát megszerezte. Hivatalosan 12 párt és mozgalom indult, de mindenki csak a két nagy párharcára figyelt. Valójában bejött a papírforma, megfigyelők előre megjósolták, hogy a csak tavaly decemberben alakult Demokrata Párt (DP), amely az értelmiségre és a fiatalokra támaszkodik, a városokban győzhet. De vidéken, ahol még mindig a tájékozatlanság, a tudatlanság és a megfélemlítettség a jellemző, ahol az eddigi részleges demokratizálódásból még semmit sem érezni, a régi gyakorlat érvényesül. Nehezen érthető, hogy a DP vezetése miért utasította el még az utolsó pillanatban is ezt a józan előrejelzést, miért bízott olyan nagyon a győzelemben. Ha nem ezt teszi, talán nem éri akkora csalódás. Persze, a hivatalos nyilatkozatokban mindkét fél sikerről beszél. A kommunisták azért, mert az első szabad választásokon is rájuk szavazott „a nép". Vagyis azokra a reformokra, amelyeket ők kezdeményeztek. És ez az a tétel, amelynek alapján megjósolható: nagyon nehéz, göröngyös út vár még az albánokra, hiszen más keleteurópai példák is bizonyították: ahol az állampárt kezdeményezi a reformokat, vagyis hatalmának átmentését, az többnyire a társadalmi feszültség éleződésével, nemegyszer polgárháborús helyzetekkel jár. Lásd Bulgária (vagy a Szovjetunió) példáját. Bulgáriában is a volt kommunisták nyerték az első szabad választásokat, s hiába volt abszolút többségük a parlamentben, kormányuk pár hét alatt megbukott, az ország hónapokra irányíthatatlanná vált. Az utca ugyanis nem vett tudomást a választási eredményekről. Albániában is fennáll ennek a veszélye. Mert a választási eredmények csak ott tükrözik az igazi politikai erőviszonyokat, ahol jól működik a demokrácia vagy legalább hagyományai vannak a demokráciának. Az állampárt Albániában is azt a taktikát követte, mint Bulgáriában. Látva, hogy az ellenzék napról napra erősödik, gyorsan kiírta a választásokat, lehetőleg minél előbbre, hogy az ellenzék ne tudja rendezni sorait, ne hozhasson létre erős szervezetet. Albániában a DP-t a tömegtájékoztatáshoz sem engedték hozzáférni, választási nagygyűlését betiltották. Csakhogy az ellenzék erősödésének, szerveződésének folyamatát a választások nem állítják meg, ellenkezőleg": az első sikerek még felerősítik azt. így történhetett meg Bulgáriában is, hogy pár hónappal a választások után a kommunisták rovására módosultak az erőviszonyok, s az idén ismét az urnákhoz szólítják a lakosságot. Azért helyénvaló a bolgár példa emlegetése, mert a mostani albán eredmények, folyamatok - például az ellenzék itt sem akar élni a koalíciós ' kormányzás lehetőségével - nagyon hansonló forgatókönyvet helyeznek kilátásba. Mert a DP számára a csalódottság mellett mindenképpen siker, hogy a városokban győzni tudott, az pedig kifejezetten szenzációnak számít, hogy Ramiz Alia pártvezér és államfő a körzetében veszített. Felfigyeltető jelenség, hogy szintén a városokban és szintén az értelmiségiek köréből egyre többen lépnek ki a pártból. Másrészt a DP vidéken szintén kapott szavazatokat, ha keveset is. Kezdetnek pedig ez sem kevés. Mert ez Európa legszegényebb, és a világ egyik legszegényebb állam. Az albánok országukat Szkipériának, a sasok országának, magukat szkipetároknak, szirtlakóknak nevezik (Albán Népköztársaság: Republika Popullore e Shqipérisé). Ami önmagában is valami természetes elszigeteltséget sugall, s ezt hermetikus elszigeteléssé, egészségtelen bezárkózássá fokozta Európa legortodoxabb sztálinista diktatúrája, az Enver Hodzsa-féle kommunizmus. A mostani választások ezt a hihetetlen szegénységben és sötétségben élő népet ráébresztették, hogy másra is lehet szavazni, nemcsak a Munkapártra. Fatos Nano, az új és fiatal kormányfő közvetlenül a választások előtt azt mondotta, hogy Albániában nem lesz katonai hatalomátvétel. Itt is a hadsereg konzervatív tábornokai (a párton belül pedig a Hodzsa övegye köré tömörült nem is gyenge szárny) azok, akik már az eddigi részleges demokratizálást is sokallják. Ha igaz a tétel, amely szerint az, hogy a városokban a Munkapárt kikapott, vidéken pedig nyert, egyben a párt reformerőinek vereségét és a konzervatívok térhódítását is jelenti,akkor ez rendkívül bonyolulttá teheti a helyzetet az elkövetkező hónapokban. Az AMP eddigi reformjairól, gazdaságpolitikájáról az albánok tízezrei a lábukkal mondtak véleményt. Nem valószínű, hogy a választások után csökken a kivándorlási kedv. A kérdés csak az, hogy az új munkapárti kormányzatban melyik szárny kerekedik felül, s milyen eszközöket fog alkalmazni a tömegekkel szemben. Érzésem szerint az utca és a hatalom viszonya lesz a döntő az elkövetkező időszakban. Az utca sosem toleráns. És a hatalom? Képes lesz-e rá? Az ellenzéki vezetők, bár kisebbségben lesznek, komoly szerepre, munkára készülnek a parlamentben. Azt mondották, tudatosítják, hogy nem használ az országnak, ha az utcán csinálják a politikát. Ugyanezek a vezetők azonban talán azért számítottak biztos győzelemre, mert megítélésük szerint Albániában már annyira rossz a helyzet, hogy az embereknek nincs veszítenivalójuk, s ezért mernek majd nem a Munkapártra szavazni. Tehát a nép elkeseredettségére számítottak, ami az elkövetkezőkben feltehetően csak növekedni fog. Miért gondolják most ugyanazok a vezetők, hogy kordában tudják majd tartani az utcát? MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN ^N^ehszlovákia mintegy 2,8 milliárd vS fontot vesztett az öböl-háború, a német egyesítés és a Szovjetunióval való kereskedelem összeomlása következtében - írta a The Daily Telegraph című brit napilap hazánk gazdasági helyzetével foglalkozó cikkében. A kormány Václav Klaus pénzügyminiszter receptje szerint úgy döntött, hogy május elsejétől megszüntetik az.ipar dotálását. Bár egyes kiválasztott ágazatokat adókedvezményben részesítenek, a vállalatok jelentős része képtelen lesz előteremteni a béreket - írja a lap. Jelenleg 150 ezer munkanélküli van Csehszlovákiában, s becslések szerint az év végéig 700 ezren lesznek. L

ech Walesa lengyel államfő tegnap kezdte meg háromnapos brüsszeli látogatását, melynek során találkozik Wilfried Martens belga miniszterelnökkel, Manfred Vörner NATO-főtitkárral, Jacques Delors-sal, az Európai Közösségek bizottságának elnökével, Frans Andriessennel, a testület bizottságánek alelnökével, valamint az Európa Parlament képviselőivel. A varsói sajtó konkrét lépéseket vár a tárgyalásoktól, bízva azoknak az akadályoknak a leküzdésében, amelyek az EK-hoz való társulásnak az útjában állnak. Lengyelország azt szeretné, ha a társulásról szóló szerződést már júniusban aláírnák, hogy a tizenkettek az év végéig ratifikálhassák a dokumentumokat. N

adzsibullah afgán elnök hétfői televíziós beszédében beismerte, hogy az ellenzéki erők elfoglalták a pakisztáni határ mentén levő Hoszt várost. Az államfő ezért tegnapra állami gyászt hirdetett. A felkelők ebben a stratégiai jelentőségű városban létrehozták 23 tagú irányító tanácsukat, és lehetővé tették a Vöröskereszt nemzetközi bizottsága képvisejőinek a belépést Hosztba. Az ANA, a felkelők hírügynöksége szerint a hoszti helyőrség több mint 2200 tagja a hétfői nehéz harcok után megadta magát. Általános amnesztiát ígértek számukra. K

uba hétfőn megkezdte egységeinek kivonását a kongói Pointe-Noire katonai támaszpontról. A kivonásról szóló szerződést március 31-én írták alá Denis Sassou-Nguesa kongói elnök és a Brazzaville-ben tartózkodó kubai küldöttség "tárgyalásain. Pointe-Noire-ban 1977 óta állomásozott 1500 főnyi kubai kontingens. T

egnaptól a Szovjetunióban új elvek alapján veszik és adják a valutát. Ez az intézkedés csupán a magánszemélyekre vonatkozik. A kereskedelmi bankok az érvényben levő árfolyam (április elsején egy dollárért 27,6 rubelt kértek) szerint árulják a valutát állampolgároknak. Azok a polgárok, akiknek állandó lakhelyük van a Szovjetunióban, évente egyszer vásárolhatnak 200 dollárt, a kivándorlási útlevelet felmutató személyek pedig 100 dollárt vállhatnak be. S

antiago de Chilében hétfőn este ismeretlen fegyveresek megölték Jaime Guzman jobboldali szenátort. Ö volt a chilei katonai kormány főideológusa és Augusto Pinochet tábornok bizalmas tanácsadója. Jelenleg a polgári kormánnyal szembenálló parlamenti ellenzék vezetőjének tekintették. A tettesek a helyszínről elmenekültek, s eddig még senki sem vállalta a felelősséget a merényletért. K

ambodzsából emberek ezrei menekülnek a Thaifölddel határos vidékekről, ugyanis a phnonpenhi kormány offenzívát indított a vörös khmerek határmenti támaszpontjai ellen. Tüzérséget és harci helikoptereket vetettek be a Sakaeyon és a Takuangkao bázisok ellen, amelyek csupán 15-20 kilométerre vannak a Site Eight menekülttábortól. Mindkét támaszponton kb. 3 ezer vörös khmer tartózkodik. A

hongkongi Nineties című lap szerint Teng Hsziao-ping, Kína befolyásos vezetője, aki köztudottan erős dohányos, 86 éves korában lemondott a cigarettáról. Állítólag kijelentette, hogy 95 évig szeretne élni, s ez könnyebben elérhető, ha megválik a cigarettától.' M

ichel Murr libanoni védelmi miniszter hétfőn ígéretet tett arra, hogy akár erő alkalmazásával is leszerelik a Libanonban élő fegyveres palesztinokat. ,,A libanoni kormánynak elég hatalma van ahhoz, hogy az összes hozzáférhető eszközzel végrehajtsa döntését és fellépjen azok ellen, akik nem hallgatnak a kabinetre - mondotta Murr a televíziónak adott interjújában. A kormány csütörtökön döntött arról, hogy április végéig az összes libanoni és palesztin milíciának le kell tennie a fegyvert, ellenkező esetben a szíriai és libanoni egységek kényszerítik erre az egyes csoportokat.