Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1991-04-11 / 85. szám, csütörtök
1991. ÁPRILIS 11. NÉHÁNY SORBAN HÍREK - VÉLEMÉNYEK BŐS: VÁLTOZATOK EGY VARIÁNSRA TBILISZI VÉLEMÉNYE: MEGSÉRTETTEK GRÚZIA FÜGGETLENSÉGÉT NÉGY FALUT ROHANTAK LE A SZOVJET KATONÁK • GORBACSOV VÁLSÁGKEZELŐ PROGRAMJA • ÚJABB SZTRÁJK MINSZKBEN A szovjet fegyveres erők tegnap grúz falvakat támadtak meg, s ezzel megsértették a kedden kihirdetett grúz függetlenséget. Ezt a kaukázusi szovjet köztársaság állandó moszkvai képviselete közölte, Zviad Gamszahurdia grúz parlamenti elnök táviratára hivatkozva. A Tbilisziből érkező információk szerint a dél-oszét közigazgatási központ, Chinvali környékén állomásozó szovjet egységek megtámadtak négy grúz falut, letartóztattak 21 személyt és megpróbálták elfogni a grúz katonai parancsnokot, akinek az volt a feladata, hogy Chinvaliban felügyeljen a rendkívüli állapot betartására. Az említett képviselet értesülése szerint Grúzia-szerte tiltakozó és éhségsztrájkok kezdődtek, a vasutak, közutak és repülőterek blokádját tervezik azzal a céllal, hogy megakadályozzák a belépést a köztársaság területére. Ezeket az információkat független források eddig nem erősítették meg. Sem Nyugat-Európa, sem az Egyesült Államok nem akarja elszigetelni a Szovjetuniót - ennek a véleményének adott hangot Eduard Sevardnadze a Lityeraturnaja Gazeta című hetilapnak adott interjújában. A volt szovjet külügyminiszter szerint a legfőbb veszély az „önizolációban" rejlik, amely akkor következhet be, ha ellenőrizhetetlenné válik a belpolitikai helyzet. Ebben az esetben a Nyugat megpróbálhatna egy olyan övezetet létrehozni, amely védelmet nyújtana a keleti káosz elől. Sevardnadze a konszolidációban és a társadalom egészséges rétegeinek párbeszédében látja a válsághelyzetből kivezető utat. Mihail Gorbacsov kedden szigorú intézkedéseket terjessztett elő a katasztrófával fenyegető szovjet belpolitikai és gazdasági helyzet normalizálására. A program központi eleme az államiság megújítására és megszilárdítására vonatkozó elképzelés, amelynek nyilvánvaló célja a központi intézkedések végrehajtása a köztársaságokban. A Föderációs Tanács résztvevői az ülés végén úgy döntöttek, hogy a programot az ajánlott módosítások alapján a kormány átdolgozza, majd a szovjet parlament elé terjeszti megvitatásra. Az örmény parlament kedden jóváhagyta a referendumról szóló törvényt, mely szerint a jövőben népszavazás alapján döntenek Örményország létfontosságú kérdéseiről. A dokumentum jogi alapot biztosít a köztársaság függetlenségéről szóló népszavazás számára, amelyet szeptember 21-én rendeznek meg. A belorusz főváros, Minszk ipari vállalatainak túlnyomó többsége tegnap sztrájkba lépett. Ezzel a tiltakozó akcióval próbálják elérni a béremelést, valamint Gorbacsov elnök lemondását, a szövetségi és köztársasági parlament feloszlatását. A sztrájkkal párhuzamosan tegnap nagygyűlést tartottak Minszk központjában. A résztvevők követelték Nyikolaj Gyementyejnek. a belorusz parlament elnökének, valamint Vjacseszlav Kebics köztársasági kormányfőnek a felszólalását. ALBÁNIA : A DP VÁLLALJA A KONSTRUKTÍV ELLENZÉK SZEREPÉT A SKHODRAI FELELŐSÖK MEGBÜNTETÉSÉT KÖVETELIK A nyolcvanas évek közepén hazánk reménytelenül megcsontosodott hatalmi rendszere - miután az egyre jobban liberalizálódó (és egyre nagyobb gazdasági nehézségekkel küzdő) magyar felet többé már nem volt képes rákényszeríteni a bős-nagymarosi vízierőmű-rendszer építésének folytatására -, kieszelte a Dunának a ligetfalusi hídfőállásnál történő elterelését. A szakemberek igazán soha nem tudtak hinni eme ördögi terv megvalósíthatóságában, és lám, a novemberi forradalom" után fellépő új rendszer, első intézkedéseinek egyikével, le is állított minden ilyen irányú erőfeszítést. A sztálinista hősi építkezések ideáján hosszú ideig sikeresen élősködők társasága viszont nagyon gyorsan új erőre kapott. Elsősorban az új szlovákiai hatalmi körökben sikerült újra erős pozíciókat kiépíteniük. Mivel az elmúlt év végén kiverekedett illetékességi törvény az energetikával kapcsolatos kérdéseket az egyes köztársaságok hatáskörébe utalta, az új lobby hamarosan frontális támadásba lendült. Egy meglehetősen átlátszó, ködösítő hadmüvelet (A-G variánsok kidolgozása és az ezt értékelő szakmai vélemények „célirányos" összesítése) után a szlovák kormány január 17-i ülésén - a kereszténydemokrata erdő- és vízgazdálkodási miniszter javaslatára - jóváhagyta a szocializmus utolsó időszakában erőltetett terv felmelegítését jelentő C-változat megvalósításának előkészítését. A közelmúltban azután a hazai sajtóban felröppent a hír, hogy a már hónapok óta lázasan készülő Hydrostav (melynek igazgatója a Kereszténydemokrata Mozgalom vezető képviselője) április másodikán megkezdi a munkát. Hazai környezetvédő körökben azonnal lázas tanakodás indult meg, mely a hír cáfolata után átmenetileg lecsillapodott. Teljes erővel felzúgtak a sajtó tamtamjai az ügyben felettébb kellemetlenül érintett Magyarországon is. Mivel a Hydrostav gépparkja, úgy tűnik, egyelőre veszteg maradt, a magyar sajtó nagy részében a kezdeti felháborodás helyére a jövőt taglaló megfontolt elemzések léptek. Néhányan viszont az információk bizonyára időigényes keresése helyett, inkább a bombasztikus téma minél további ébren tartását választották. így viselkedett például a Magyar Televízió Hét című műsora, mely még vasárnap is tényként kezelte a szóban forgó variáns megvalósításának előkészítését, pedig ha nem hittek a sajtónak, érdeklődhettek volna a hivatalos információkkal rendelkező magyar kormánybiztosnál, vagy pedig érintkezésbe léphettek volna a terepet jól ismerő helyi környezetvédőkkel, akiket korábban már nemegyszer felkerestek. A helyzet, persze, nem ennyire rózsás. A szlovák kormány által a bősi probléma kezelésével megbízott erdő- és vízgazdálkodási minisztérium alkalmazottjai egyáltalán .nem titkolják az illetékes szlovákiai szervek elszántságát, hogy abban az esetben, ha az április végén esedékes magyar-(cseh)-szlovák tárgyalások eredménytelenül végződnek, készek nekifogni a munkáknak. Erről tanúskodik a kormány január 17-ei ülésén elfogadott határozat is, amely a szlovák pénzügyminiszternek feladatul adta, hogy az idei évre teremtsen elő 86 millió koronát a Cváltozat megtervezésére és a munkálatok megkezdésére. Mindennek ismeretében meglehétősen furcsán hatott Vladimír Mečiar múlt csütörtökön elhangzott kijelentése, miszerint az általuk jóváhagyott C-változat csak az építkezés befejezésének a lehetőségeit vizsgálja. Mivel nem szeretnénk feltételezni, hogy a miniszterelnök úr e felettébb exponált témában nem emlékezik kormánya döntéseire, feltételezhető, hogy ez a kijelentése már a józanabb hozzállás első halovány megnyilvánulása. Talán az amúgy is túlterhelt szlovák költségvetés nem bírna el egy ilyen 86 milliós felesleges kalandot, és valószínűleg a szövetségi kormány sem nézné jó szemmel, ha az illetékességi törvény leple alatt szlovákiai kollégáik nemzetközi botrányba kevernék hazánkat. Reméljük tehát, hogy a vízi erőmú körül mind nálunk, mind Magyarországon következő lépésként végre szakmai jellegű viták bontakoznak ki és lassan érdemben is hozzáláthatunk a kommunisták által hátrahagyott időzített bomba hatástalanításához. TUBA LAJOS A legnagyobb albán ellenzéki erő, a Demokrata Párt, amely jelentős vereséget szenvedett a parlamenti választásokon, bojkottálni fogja az újonnan alakuló törvényhozás ülését, ha nem büntetik meg a két héttel ezelőtti skhodrai tüntetés halálos áldozataiért felelős személyeket. Mindezt Gramoz Pashko, a DP társelnöke közölte az újságírókkal tegnapi tiranai sajtóértekezletén. Az említett tömegmegmozdulás alkalmával hátulról lőtték le Skhodrában a DP helyi szervezetének elnökét, Arben Brocit. Az ellenzék szerint a merényletet a kommunista párt helyi székházából követték el, úgyhogy nyilvánvalóan politikai gyilkosságról van szó. Abban az esetben, ha a parlamenti ülés bojkottálása nem jár eredménnyel, a DP tiltakozó megmozdulásokat szervez, esetleg országos figyelmeztető sztrájkot hirdet. Pashko arról is tájékoztatta a sajtó képviselőit, pártja e héten tanácskozásokat kezd a kommunistákkal, hogy tisztázzák a parlamenti ügyrendet. Megfogalmazása szerint a DP a konstruktív ellenzék szerepét kívánja betölteni. Ugyanakkor ismét elutasította a kormányzó munkapártnak a koalíciós kormány létrehozására tett ajánlatát. Pashko még egy érdekes információval szolgált: a kormány állítólag javaslatot akar előterjeszteni az ország nevének megváltoztatására. B erlinben tegnap Richard von Weizsácker szövetségi elnök, Helmut Kohl kancellár és több más vezető részvételével gyászszertartást tartottak Detlev Rohwedder tiszteletére. A berlini vagyonügynökség elnökét a múlt héten gyilkolták meg a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terrorista szervezet tagjai. Mintegy 1300 vendég előtt Weizsácker elnök olyan embernek nevezte Rohweddert, aki minden erejével a némét egység megteremtésére és a keleti szövetségi tartományok gazdaságának fejlesztésére törekedett. M ihail Gorbacsov szovjet elnök kedden Viktor Komplektovot nevezte ki a Szovjetunió új rendkívüli és meghatalmazott washingtoni nagykövetének. Komplektov Alekszandr Besszmertnihet váltotta fel, jelenleg a Szovjetunió külügyminiszteri tisztségét látja el. R ichard Cheney amerikai védelmi miniszter úgy döntött, még a héten javasolni fogja 30 nagyobb katonai támaszpont bezáratását, illetve részleges feloszlatását. Még ebben az évben hasonló ajánlatot tesz a külföldön levő száz amerikai bázisra vonatkozóan. Az intézkedések részét képezik a katonai kiadások csökkentésével kapcsolatos tervnek. B arcelonából tegnap reggel Belgiumba utazott a Cseh Nemzeti Tanács küldöttsége, élén Dagmar Burešovával, a testület elnökével. Brüsszelben a delenáció a Klán Regionális Tanács képviselőivel folytatott tárgyalásokat. M. Romániában most tartand nának választásokat, akkor a kormányzó Nemzeti Megmentési Front a szavazatoknak a 31 százalékát szerezné meg, míg tavaly 66 százalékot kapott. Ezt derítette ki a bukaresti közvélemény-kutató hivatal. A kormányzó párt azonban továbbra is a legerősebb politikai formáció Romániában, a népszerűségi listán őt követi a Nemzeti Liberális Párt 10 százalékai, majd a Románok Nemzeti Egységpártja 8 százalékkal. A politikai személyiségek közül továbbra is Ion Iliescu elnök és Petre Roman kormányfő örvendenek a legnagyobb népszerűségnek. P árizsból érkezett a hír, hogy Borisz Jelcin, az orosz parlament elnöke április 14-e és 17-e között a Nemzetközi Politikai Fórum meghívására Franciaországba látogat. Az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának elnöke egyben látogatást tesz az Európa Parlamentben, ahol találkozik Enrique Barón Crespoval, a testület elnökével, valamint a parlamenti politikai csoportok vezetőivel. Természetesen fogadják őt a francia politikusok is, köztük Laurent Fabius, a nemzetgyűlés elnöke és Jacques Chira, Párizs polgármestere. K éréssel fordult a római katolikus egyházközségekhez II. János Pál pápa: nyújtsanak anyagi támogatást, amelyből a Szentszék fedezni tudná megnövekedett kiadásait. Az episzkopális konferenciák képviselőinek kétnapos rendkívüli tanácskozásán a pápa megállapította: a takarékosság ellenére a keresztény világ központja anyagi problémákkal küzd. L ech Walesa lengyel államfő franciaországi hivatalos látogatásának második napján találkozott Michel Rocard kormányfővel, Pierre Beregovoy gazdasági és pénzügyminiszterrel, valamint a francia vállalkozói körök képviselőjével. Látogatást tett a parlamentben, a szenátusban, a párizsi városházán, találkozott a Franciaországban élő lengyelek képviselőivel és a francia zsidó közösségek küldöttségével. N ew Yorkban kedden este kiosztották az idei Pulitzerdijakat. A fődíjat, az Aranyérmet az lowa államban megjelenő Des Moines Register című napilap szerezte meg az erőszak áldozatairól szóló cikksorozatáért. Az irodalmi Pulitzerdíjat John Updike kapta a Nyúl nyugdíjban című regényéért. LEMONDOTT A SZERB BELÜGYMINISZTER A DPA hírügynökség jelentése szerint Radmilo Bogdanovics szerb belügyminiszter tegnapra virradó éjszaka benyújtotta lemondását^ Ez várható is volt, hiszen a szerb parlamentben már négy hete folyik a vita a márciusi belgrádi tüntetés résztvevői elleni brutális rendőri fellépésről, s az ellenzék kitartóan követelte a belügyminiszter távozását. Az említett tüntetés során két személy vesztette életét, s több mint hetvenen megsebesültek. Az ellenzék ugyanakkor elutasította az ügyet kivizsgáló parlamenti különbizottság jelentését is. ./ Ennek ellenére a szerb parlament, amelyben a szocialisták (a volt kommunisták) vannak abszolút többségben, jóváhagyta azt a dokumentumot, amely a tüntetőket teszi felelőssé a véres összecsapásokért. Nem kizárt, az ellenzéki képviselők, akik a belgrádi incidenssel kapcsolatban követelték, hogy a kormány vonja meg a bizalmat a belügyminisztertől, egy új vizsgálóbizottság létrehozását is követelni fogják, s a törvényhozás mostani döntése miatt bojkottálni fogják a parlament következő ülését. A bban a káoszban, amely a szovjet politikai színtéren uralkodik, csak egy biztos pont van: Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin párharca. Melyikük a sértett fél, a kihívó - ez kideríthetetlen, a glasztnoszty ez ügyben (is) csődöt mondott. Az elhúzódó párbaj azt mutatja, mindketten jól bírják erővel, ügyesen bánnak a különböző „fegyverekkel". Időről időre valamelyikük felülkerekedik, de ez általában nem saját érdeme, hanem szurkolótáboráé. Most azonban új, fontos tényező jelent meg: az idő. Mégpedig rövid idő, maximum két hónap. Ennyi van hátra a negyedik, rendes oroszországi küldöttkongresszusig, amely az elnöki rendszer bevezetésére vonatkozóan dönt az alkotmánymódosításról, majd pedig sor kerül a közvetlen elnökválasztásra. Május 21. és július 12. - két olyan dátum ez, amely talán úgy fog bekerülni a peresztrojka viharos történetébe, mint az a két nap, amely megrengette a Kremlt. Hol nehezen, hol magabiztosan, de Jelcin vette az akadályokat, a múlt pénteken befejeződött köztársasági küldöttkongresszus „szeplős", de nagyon komoly győzelem volt a számára. Értékét növeli, hogy ugyanakkor a nyitónapon a Kreml és személy szerint az államfő komoly vereséget szenvedett: a kongresszust kikényszerítő konzervatív-kommunista blokk az első szavazáskor alulmaradt, nem mellette, hanem ellene szóló érv volt az az 50 ezer rendőr, akit aznap a városba lázított a központi hatalom. Gorbacsov ezzel nem az erejét, hanem gyengeségét bizonyította, mintegy önként ejtett csorbát saját megrendült tekintélyén. Az igazán nagy vereséget a kongresszus zárószakaszában szenvedte el: csak tehetetlenül nézhette, hogy Jelcin - akit eddig nem minden alap nélkül tartottak populistának, néha demagógnak, túl hevesnek, - meglepő határozottságról tett tanúbizonyságot, párbeszédre szólított fel, átfogó politikai és gazdasági intézkedésekre tett javaslatot. Szimpatikus programjával elérte, hogy Kommunisták a demokráciáért néven a kommunista blokkból kivált egy új frakció. Nem csatlakozott ugyan a Jelcin fő bázisát képező Demokratikus Oroszország frakcióhoz, de elvi kérdésekben nyilván ahhoz áll közelebb, nem Ivan Polozkov köztársasági első párttitkár bolsevik-katona „kemény magjához". Jelcin győzelmének lényege, hogy sikerült ugyanolyan rendkívüli jogkörökhöz jutnia, mint amilyeneket tavaly szeptember végén Gorbacsov kapott. Hogy minek? Azt nem tudnám megmondani, mert ugyan rendeKÉT HÓNAP letek kiadásával uralkodik, de ezeket az ukázokat valahogy senki sem siet teljesíteni. Jelcinnek pedig mindöszsze hat hete van arra, hogy valamit felmutasson. Ha a küldöttkongresszusig nem ér el valamilyen komoly sikert, kicsúszhatnak a kezéből a dolgok, s akkor majd nem lesz egyesélyes az elnökválasztás, mint ahogy az most tűnik. A rendkívüli jogkör egyfajta ultimátum is: Jelcinnek mindenképpen produkálnia kell. A legjobb az lenne, ha jutna valamire a sztrájkoló bányászokkal. Hiába ígért nekik Pavlov kormányfő és Gorbacsov dupla bért, folytatják a munkabeszüntetést, mivel politikai követeleseiket meg sem hallgatták. Bíznak viszont Jelcinben, így az orosz elnök két legyet üthetne egycsapásra: megakadályozhatná, hogy a szénhiány valóban katasztrofális helyzetet teremtsen Oroszországban, ahol a sztrájkoló bányák legtöbbje van, másrészt megmutathatná, ő ott is tud lépni, ahol a Kreml csak tehetetlenül toporog. Több jelből arra lehet következtetni, hogy mindezeket, Gorbacsov is tudja. Szerintem csak ezzel magyarázható, hogy az államfő belemenni látszik saját elfelejtett, s most Jelcin által felmelegített javaslataiba. Gorbacsov volt az, aki tavaly októberben az SZKP KB ülésén indítványozta a haladó pártok koalícióját - de aztán jobbra kanyarodott, s nagyon hamar megfeledkezett szimpatikus ötletéről. Most Jelcin állt elő a demokratikus erők egyesítésének gondolatával, ezzel párhuzamosan pedig, mintegy erre építve, a nemzeti egységkormány létrehozásának tervével. Még ennél is fontosabb, hogy a Föderációs Tanács keddi ülésén az államfő elfogadta az orosz elnök másik, az előbbinél is lényegesebb javaslatát, nevezetesen, hogy kerekasztal-tárgyalásokon keressenek a politikai erők képviselői megoldást a jelenlegi súlyos problémákra. Gorbacsov egyéb indítványai is - a szövetségi szerződés mielőbbi aláírása, a központ és a köztársaságok jogkörének világos behatárolása, sztrájkmoratórium, a nemzetiségi konfliktusok lezárása - szinte szóról szóra összecsengenek Jelcin kongresszusi javaslataival." A dolog pikantériája, hogy a Demokratikus Oroszország koordinációs tanácsában a hét elején majdnem szakadás következett be, mert többen azt állították, teljesen felesleges szorgalmazni a kerekasztalt, ebbe Gorbacsov sosem fog belemenni. B element. A kérdés: miért? Jelezni akarja Jelcinnek, hogy belátja, a mostani helyzet már tarthatatlan, s kettejük párharca csak tovább súlyosbítja a gondokat? Vagy saját eszközeivel akarja legyőzni az orosz parlament elnökét, megakadályozandó, hogy köztársasági elnök legyen? Arra spekulál, hogy ami neki hat hónap alatt nem sikerült, azt Jelcin két hónap alatt úgysem lesz képes megtenni, de ha belelovalja őt a cselekvésbe, akkor biztos megbukik? Mindegyik kérdésre csak az a válasz adható: lehet. Egy azonban biztos, Jelcinnek már egy kevés eredmény is elég ahhoz, hogy elnökké válasszák. Márpedig akkor ő lesz lovon, a nép választottja. Gorbacsovot ugyanis csak a küldöttkongresszus választotta elnökké, az ő legitimitásához kevésbé illik a demokratikus jelző. Az már egy egészen más kérdés, mire lesz képes Jelcin elnökként. Csodákra aligha. Pedig az embernek az az érzése, hogy ä Szovjetunión már csak a csodák segíthetnek. GÖRFOL ZSUZSA