Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-09 / 83. szám, kedd

1991. április 9. ,ÚJ szól HlREK - VÉLEMÉNYEK RÖVIDEN A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM tegnap közölte, hogy 1991. április 11én Csehszlovákiába látogat HansDietrich Genscher, Németország külügyminisztere. A SZÖVETSÉGI KORMÁNY gazdasági tanácsának tegnapi ülésén Pavel Hoffmann, stratégiai tervezési miniszter vezetésével megvitatta a kereskedelmi törvényjavaslat tervezetét, az ellenőrzésről szóló törvénytervezetet, a pénzügyi szektor fejlődésének koncepcióját, valamint arról tárgyalta-miként kapcsolhatók be a Szövetségi Anyagi Tartalékok Igazgatósága a gazdasági reformokba. JÚLIUS VÉGÉIG Brünnben elkezdi tevékenységét a CSSZSZK Alkotmánybírósága. Létrehozásáról a Szövetségi Gyűlés által elfogadott törvény rendelkezik. Tegnap Brünnben döntöttek elhelyezéséről is. Az épületet hat héten belül előkészítik. EGYNAPOS közös tanácskozást tartottak tegnap Prágában a szövetségi és a köztársasági munka- és szociális ügyi minisztériumok. Többek közt az illetékesség megosztásáról és az együttműködés feltételeiről tárgyaltak. Szó volt a munkaidő lerövidítésének kérdéséről és a megváltozott munkaképességű dolgozók problémáiról, valamint a privatizációval kapcsolatos gondokról. A SZABADSÁG ARANYTOLLA díjat, melyet 1969-ben a csehszlovák sajtónak ítéltek oda, tegnap Prágában Jirí Dienstbier külügyminiszter, volt újságíró vette át. Ezt a díjat minden évben egyéneknek és intézményeknek ítélik oda a kiváló újságírói tevékenység elismeréséül. SZABADKERESKEDELMI ÖVEZET? A magyar kereskedelem egyik vezető képviselője tegnap közölte, Magyarország Csehszlovákiának és Lengyelországnak tárgyalást javasol annak érdekében, hogy már a következő évben Közép-Európában szabadkereskedelmi övezetet hozzanak létre. Major István, az ipari és kereskedelmi államtitkár helyettese úgy fogalmazott, hogy a szakértői tárgyalások a nyár végéig befejeződhetnének, s a jövő év elejétől hatályba léphetnének az elképzeléssel . kapcsolatos szabályok. Hozzátette: ,,Prágától és Varsótól pozitív választ várunk." Az előzetes elképzelés szerint Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország a szabadkereskedelmi övezet létrejöttétől három éven belül a szóba jövő területen biztosítaná a vámmentes kereskedelmet. A SZOVJET KÜLÜGYMINISZTER BELGRÁDBAN Jugoszláviába érkezett tegnap Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter. Nem sokkal megérkezése után belgrádi kollégájával, Budimir Loncsarral kezdtek tárgyalásokat, találkozott Ante Markovi cs szövetségi kormányfővel és Boriszav Joviccsal, az államelnökség elnökével. Legfontosabb témáik: Jugoszlávia belső helyzete, az öböl-válság, a kétoldalú gazdasági és főleg kereskedelmi együttműködés, hiszen ezen a téren az utóbbi időben komoly problémák merültek fel a konvertibilis valutában történő elszámolás miatt. Besszmertnih Belgrádból Athénba utazik. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. április 9-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Angol font 53,85 Francia frank 5,34 Német márka 18,09 Olasz líra (1000) 24,66 Osztrák schilling 2,57 Svájci frank 21,40 USA-dollár 30,51 ISMERKEDÉS AZ ITTEL0K GONDJAIVAL, TERVEIVEL A prágai magyar nagykövet Dél-Szlovákiában (Munkatársunktól) - „Tudtommal magyar nagykövet Szlovákiában a magyarok által lakott területeket eddig nem látogatta meg. Én ezen a gyakorlaton változtatni akarok. E hét folyamán a Bodrogköztől a Csallóközig felkeresem a jelentősebb magyar településeket, hogy a helyszínen ismerkedjem meg az emberek helyzetével, gondjaikkal, terveikkel és nem utolsósorban a köztársasághoz, a többségi nemzethez fűződő valós viszonyukkal" - nyilatkozta lapunknak Varga György, a Magyar Köztársaság prágai nagykövete, aki tegnap Királyhelmecen a város önkormányzatának vezetőivel, valamint a bodrogközi falvak polgármestereivel találkozott. A nagykövet megtekintette a leleszi apátsági templomot, majd Nagykaposon Gábor Bertalan római katolikus esperessel találkozott. Bodrogközi útja zárórészében felkereste II. Rákóczi Ferenc szülőfaluját, Borsit, ahol megtekintette a Rákóczi-kastélyt, s helyesléssel fogadta a helybeliek azon javaslatát, hogy közös történelmünk részeként a magyar és a szlovák kormány közösen garantálhatná ennek a műemlék épületnek a tatarozását. A nagykövet az esti órákbah Kassán Komjáti Attilával, az Együttélés Politikai Mozgalom helyi csoportjának elnökével, Havasi Péterrel, az MKDM-szervezet elnökével és Till Lóránttal, az FMK ügyvezetőjével tárgyalt, s közösen indultak a városi polgármesteri hivatalba, ahol valamilyen félreértés következtében a megbeszélt időpontban nem fogadták őket. A nagykövet a protokoll előírásai szerint járt el, hárompercnyi várakozás után távozott az épületből. Kassa város polgármesterhelyettesével, Bauer Rudolffal és a polgármester tanácsosával, Kladek Gáborral később a Csemadok kassai székházában találkozott, s eredményesnek minősíthető tárgyalást folytattak. Varga György ma Rozsnyóra és Pelsőcre látogat. (-szák) MARKUŠ ELISMERI A KISEBBSÉGEK HÍDSZEREPÉT (Munkatársunktól) - Jozef Markuš, a Matica slovenská elnöke tegnap Kassán járt. A szövetség néhány elnökségi tagjának kíséretében előbb a pedagógusok egy csoportjával folytatott eszmecserét, majd a Matica városi szervezetének vezetőivel tanácskozott, este pedig a Kuzmány-lakótelep művelődési otthonának nagytermében rendezett nyilvános nagygyűlésen vett részt. A kassaiakkal folytatott megbeszélésein mindenekelőtt Szlovákia szuverenitásának kérdéséről, továbbá a Matica jelenéről és jövőjéről volt szó. A vitaesten mintegy 400 jelenlévő előtt bevezető beszédében és a kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy a Matica fő célja a „szlovák katedrális" felépítése. - Ebben a közös épületben, Kelet-Szlovákiának Kassával az élen az egyik tartópillér szerepét kell betöltenie - mondta. A Szlovákia önállóságára való törekvésekről kifejtette, hogy a Matica nincs az ellen, hogy Szlovákia másokkal szövetséget alkosson, ám ezt csakis szuverén, önrendelkezési jogokkal bíró Szlovákia döntheti el, vállalhatja. Az egyik magyar nemzetiségű résztvevő megjegyzésére, aki az itt élő népek egymás iránti tiszteletére és békés együttélésére intett, Markuš úr azt nyilatkozta: megérti a nemzetiségi kisebbségeket, s nem látja annak semmi akadályát, hogy ezt az országot érezzék hazájuknak, s egyben a saját nemzetükhöz is kötődjenek. A kisebbségek a híd szerepében is nagyon fontosak - mondotta. (gazdag) VEGYVÉDELMI KATONÁINK SÉRÜLÉSE Peter Tax ezredes, a csehszlovák Védelmi Minisztérium szóvivője tegnap közölte sajtóirodánkkal, hogy szombaton délután, mintegy 45 kilométernyire Kuvait fővárosától, a csehszlovák vegyvédelmi egység alaptáborában könynyű sérüléseket szenvedett Jan Rubík és Jan Horák szakaszvezető ismeretlen robbanószer detonációja következtében. A baleset okát a vegyvédelmi egységünk parancsnoka által kinevezett bizottság vizsgálja. TÖBB A NAPIDÍJ 1991. április elsejétől a következőképpen módosultak a szolgálati utakkal kapcsolatos költségtérítések: A szolgálati út minden egyes teljes naptári napjáért 57 korona összegű napidíj jár. Az olyan szolgálati utak esetében viszont, amelyek nem vesznek igénybe egy teljes naptári napot - 23 korona összegű napidíj jár, ha a szolgálati út 6-12 óráig tartott, illetve, - 36 korona, ha a szolgálati út több, mint 12 óráig tartott. A két vagy több napig tartó szolgálati utaknál az indulás és az érkezés napjáért az úton töltött órák szerint jár a napidíj. Ha azonban reggel 6 óra előtt volt szükséges elindulni a több napos szolgálati útra, vagy ha az ilyen út este 8 óra után fejeződött be, az indulás vagy az érkezés napjáért is teljes napidíj jár. Napidíj nem jár, ha a munkáltató biztosítja a szolgálati úton levő alkalmazott ingyenes étkezését. Ha viszont csak a reggelit, vagy az ebédet, illetve a vacsorát biztosítja ingyenesen, az alkalmazott napidíjából köteles levonni 13 koronát a reggeliért, vagy 23 koronát az ebédért, esetleg 21 koronát a vacsoráért. Nemzetközi jelentőségű rendezvények esetében az illetékes központi szerv 57 korona helyett személyenként 93 koronát engedélyezhet a rendezvényen részt vevők egész napi közös étkeztetésének biztosítására. Április elsejétől módosult annak a különélési pótléknak összege is, amelyre azok a nős alkalmazottak tarthatnak igényt, akik áthelyezés következtében családjuktól távol élnek. A különélési pótlék összege napi 62 korona az első három hónapban, napi 35 korona az első három hónap letelte után és napi 21 korona egy év után. Azoknak a nős alkalmazottaknak, akiktől elvárható, hogy a kihelyezett munkahelyükről naponta visszatérjenek lakóhelyükre, illetve akik naponta ténylegesen visszatérnek, a munkáltató különélési pótlék helyett az igazolt útiköltséget téríti, továbbá az eddigi 9 korona helyett napi 16 koronát, ha a lakásuktól legalább napi 11 órát kell távolmaradniuk. Napi 17 korona jár annak az alkalmazottnak, aki olyan távoli építkezésen dolgozik (más községben), hogy az utazás naponta több mint három órát vesz igénybe. Ha viszont az ilyen dolgozó a napi több mint három órai utazást nem vállalja, s az építkezés közelében van elszállásolva, napi 57 korona összegű különélési pótlékra tarthat igényt (akkor is, ha nem nős). (m-n.) ROMÁNIA: CSÖKKENŐ TERMELÉS, NÖVEKVŐ ÁRAK Romániában egyre mélyül a gazdasági válság, egyre nehezebb az élet. A termértés a rendszerváltás előttinek mintegy 55-60 százalékára esett vissza, az ország újra eladósodott, a munkanélküliek száma megközelíti a félmilliót, és meglendült az infláció kereke. Az áruhiány hivatalos adatok szerint is hatalmas: a lakosság kezében levő minden száz lejre csak 14 lej értékben tud árut kínálni a román belkereskedelem. Azonkívül az árak minden területen szinte hihetetlenül magasra kúsztak fel. Bár a fizetéseket is megemelték, azok az árnövekedéssel messziről sem tartanak lépést, és reálértékük az utóbbi időben mintegy 20-30 százalékkal csökkent. Ezt természetesen mindenki a saját zsebén is érzi. A helyzet válságosságát, súlyosságát ezért ma már nem tagadja senki. Arról azonban már eltérőek a vélemények, hogy kié a legnagyobb felelősség a problémák felhalmozódásáért, s melyik is a legmegfelelőbb kivezető út. Nyilvánvaló, hogy egészében csökken a Nemzeti Megmentési Front népszerűsége, s ez többek közt a gazdasági és szociális gondok sokasodásának, kiéleződésének is az eredménye. Az emberek alatt megmozdult a talaj, bizonytalanabbá vált a jövő. A román kormány reformja, részben az idő rövidsége miatt is, eddig több negatívumot, mint pozitívumot hozott az országnak, főként ha a kisemberek szemszögéből nézzük a dolgokat. Április eleje óta gyakorlatilag minden szabadáras Romániában. A reform eddigi legfontosabb lépésének, az árliberalizációnak következtében az árak átlagban egyből mintegy 2(XM00 százalékkal emelkedtek. A kompenzáció mértéke mintegy 60-70 százalék. A román piacon ma szinte minden megtalálható, de csak az, amire az embernek nincs állandóan, mindennap szüksége. Másrészt azonban, és ez a döntő, az élelmiszerüzletek polcai továbbra is üresek. Ezen a téren a helyzet szinte mit sem változott. Hasonló módon nem kapható sok alapvető iparcikk. A minőségről és a választékról most hadd ne beszéljünk. Az árliberalizáció első szakasza sem segített a helyzeten, mert egyrészt nincs konkurencia, tehát az árakat a vállalatok és az üzletesek nyugodtan felemelték, s nem kényszerítette senki sem őket a gazdaságosabb termelésre, s másrészt nincs termelés, minek következtében nincs áru s ami nincs, azt természetesen eladni sem lehet. A feketepiacon, természetesen még horribilisabb összegekért, már sok minden kapható, de kinek telik erre? A jobban ellátott dollárboltokban sem tud természetesen vásárolni a lakosok döntő többsége. A kormány szeretné meggyorsítani a reformokat, s igyekszik becsalogatni a külföldi tőkét az országba. Féléven belül másodszor is leértékelték a lejt, s most egy dollárért mér 60 lejt adnak. A feketepiacon az árfolyam még mindig 180-200 lej. A külföldi tökének azonban nem nagyon akaródzik Romániába jönni, s komolyabb hitelek szerzése sem megy könnyen. Egy kivétel azért akadt, mert a nemzetközi valutaalap megígérte, hogy egymilliárd dolláros hitelt nyújt Romániának. Fenntartások, aggályok itt is vannak. Nincs konkrétan szabályozva a tökebefektetés, nem indult meg a privatizáció, gondok vannak a földtörvénnyel, a mezőgazdasággal, szóval a román gazdaságban sok még az ismeretlen tényező, amit a külföldi beruházók nem szeretnek. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a problémákat már nem lehet csak a kommunista múlt káros örökségének tekinteni. A kialakult válságért, tetszik nem tetszik, a román kormánynak is viselnie kell a felelősséget. Roman nemrég azt is bejelentette, hogy bizonyos körülmények között kész változásokat is végrehajtani kormányában, esetleg az ellenzék is kaphatna tárcát. Ez azonban csak akkor hajlandó belépni egy esetleges koalíciós kormányba, ha azt nem Roman vagy más frontpolitikus vezetné. A front ezt nem fogadja el. Másrészt az ellenzék kezdi tudatosítani, hogy az idö neki dolgozik és készül a következő választásokra. Érzi, hogy rendezni kéne sorait, de ez nem nagyon megy, mert az idős ellenzéki pártvezérek ideje behatárolt, s ezért nem nagyon hajlandók várni, kompromisszumot kötni. így aztán nagyon nehezen tudnak egyezségre jutni. Nem vitás, hogy a súlyos gazdasági és szociális problémák, együtt a most nem taglalt politikai válsággal, hatással lesznek a jövő évben esedékes választásokra. Elsöprő győzelemre már bizonyára az egyik párt sem számíthat. Az sincs kizárva, hogy idő előtt lesznek a választások. Bukarestben már hallani ilyen hangokat KOKES JÁNOS, Bukarest STOCKHOLMBAN IS LŐTTEK AZ IRAKIAK Nemcsak Prágában, hanem az elmúlt vasárnap Stockholmban is incidens történt az iraki nagykövetség előtt. Több ezer tüntető - kurdok és svédek - néma tüntetést rendeztek a svéd főváros utcáin az Észak-Irakban csak az előző 24 órában becslések szerint elpusztult mintegy 1500 kurd menekült emlékére. A tüntetők egy csoportja később benzinpalackokkal, kövekkel és botokkal rohamozta meg az iraki nagykövetség épületét, összetörte ablaküvegeit, felgyújtott néhány függönyt és ablakkeretet. Az épületbe azonban nem sikerült betörniük. Ekkor az épületből a támadókra automata fegyverekből több lövést adtak le. A rendőrség a helyszínen 34 kurdot letartóztatott. A lángokat a nagykövetség alkalmazottjai oltották el. A svéd külügyminisztérium a rendőrségi jelentés alapján teszi meg lépéseit. Képviselői egyelőre úgy nyilatkoztak, hogy a nagykövetségi terület sérthetetlensége nem zárja ki a svéd törvények megtartását. Valószínű, hogy a nagykövetség néhány munkatársát az országból kiutasítják. SZIGORÚ TUZSZÜNETI FELTÉTELEK (Folytatás az 1. oldalról) Bagdad azt állítja, bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy Irán meg akarja szállni a Bagdad és Bászra között fekvő Kut várost. Állítólag azt is dokumentálni tudja, hogy Dijala tartományban a kormánycsapatok elleni harcokban iráni katonák is részt vettek. Teherán egyelőre nem válaszolt a vádaskodásra, viszont bejelentette, újra megnyitja határait a kurdok előtt, akik területén keresnek menedéket. Azáltal, hogy Bagdad szombaton elfogadta a Biztonsági Tanács 687. számú határozatát, az öböl térségében hivatalosan életbe lépett a tűzszünet, ugyanakkor hatályossá vált a tűzszüneti feltételek megvalósításának időrendi terve is. Első lépésként az ENSZ főtitkára közzétette javaslatát a katonai megfigyelő csoport (UNIKOM) kiküldésére. A miszszió 300 megfigyelőből fog állni és ezernél több segéderőből, köztük a tengerészgyalogosok öt alakulatából, akiknek a kezdeti szakaszban a megfigyelők védelme lesz a feladata. Javier Pérez de Cuellar becslése szerint az UNIKOM tevékenysége az első hat hónapban 83 millió dollárba, a következő félévben 40 millióba fog kerülni. Á BT-határozatnak megfelelően a következő lépésekre kerül sor: • Iraknak április 18-ig kel! pontos adatokat szolgáltatnia vegyi és biológiai fegyvereiről, az atomfegyverek gyártásához szükséges nyersanyagairól. Adatokat kell szolgáltatnia a 150 kilométernél nagyobb hatótávolságú ballisztikus rakétáiról; • Május 3-ig az ENSZ-főtitkár köteles beszámolni a Biztonsági Tanácsnak a Kuvaitnak nyújtandó iraki kártérítésekre létrehozott különleges alap működéséről; • Május 18-ig kell az ENSZfőtitkárnak a BT elé terjesztenie tervét annak a bizottságnak a megalakítására, amely 45 napon át ellenőrizné az iraki fegyverek megsemmisítését. A fegyverek beszolgáltatása és a kártérítési terv elfogadása után Irak felújíthatja az olajexportot, ugyanakkor felszabadítják külföldi betétjeit; • Június 2-ig dönt a BT az Irakkal szembeni fegyverembargó további sorsáról, ám a tömegpusztító fegyverekre és a ballisztikus rakétákra a szállítási tilalom tartósan marad; • Legkésőbb augusztus 1 -ig a BT ellenőrizni fogja a fegyverszállítási tilalom megtartását, majd pedig mindig 120 naponként. A nem katonai jellegű árucikkekre vonatkozó embargót 60 naponként fogja felülvizsgálni a BT.