Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-04 / 79. szám, csütörtök

3 H ÍREK - VÉLEMÉNYEK ,-„<..A 1991. ÁPRILIS 4. .Ú/SZÓI NEM ENYHÜL A SZERB-HORVÁT FESZÜLTSEG MÁSOK ÍRTÁK HÍRESZTELÉSEK, TÉNYEK ÉS NÉPSZERŰSÉG A Mladá fronta érdekes beszélgetést közölt Vladimír Mečiar szlovák kormányfővel. Mindenekelőtt arra válaszolt, hogy milyen politikai erőre épít. Elmondta, hogy személy szerint nem ő szakított a NYEE-vel, vele együtt a Szövetségi Gyűlés, az SZNT képviselői és egész járások is távoztak, a mozgalomból. A múlt szombati találkozójukon hat járás kivételével valamennyi képviselve volt. - Úgy gondoljuk, hogy mi alkotjuk a középet és nem a baloldalt - mondotta. A NYEE polgári mozgalomból szigorúan centralizált párttá vált, amit ő nem támogat. A gazdasági reformra vonatkozóan nem helyezték előtérbe a nemzeti és a szociális szempontokat. A Szlovákia sajátosságaira vonatkozó kérdést megválaszolva Vladimír Mečiar kiemelte, hogy a változásokat kétoldalú megállapodások alapján kell végrehajtani, amelyek a beruházások, a tőkebefektetések védelmére és bizonyos adórendszerek szabályozására támaszkodnának. Véleménye szerint a vámszabályok területén új mechanizmusokat és adószabályozókat kell keresni, amelyek nem riasztanák el a beruházókat Szlovákiától. Ugyancsak fontosnak minősítette a keleti piaccal folytatott együttműködést. Elmondta, hogy a legtöbb bírálat éppen ezért éri. Rámutatott, hogy még a szovjetunióbeli látogatása előtt azzal gyanúsították, harckocsik szállításáról fog tárgyalni a szovjet tábornokokkal. Természetesen nem folytatott titkos tárgyalásokat. A gazdasági reform forgatókönyvével kapcsolatban kiemelte, hogy nem tartják be megvalósításának ütemtervét. Az eredeti feltételezések szerint az árliberalizálást a piaci konkurencia feltételei között hajtottuk volna végre, de ezek egyelőre nem léteznek. Ezért az árak liberalizálása sok nehézséget okozott, ezek főleg Szlovákiában nyilvánulnak meg. Az árindex magasabb mint Csehországban és nagymértékben sújtja Szlovákiát a 20 százalékos behozatali illeték, mivel Szlovákia túlnyomórészt behozatalra szorul. Kellemetlenül érintette Vladimír Mečiart, hogy a korona árfolyamának módosításáról csak az újságokból szerzett tudomást. Ugyancsak felrótta, hogy nem ismeri a Nemzetközi Valuta Alap által megszabott feltételeket. - Azért büntetnek, mert eltérően ítélem meg a NYEE programját. Azonnal ellenséget csináltak belőlem. És mivel népszerű vagyok, mindenáron egy más Mečiar-képet kellett kialakítani - mondotta. így keletkezett az ellenség-Meciar, aki baloldali puccsot készít elő és el akarja adni Szlovákiát a Szovjetuniónak. A pártomon álló személyeket is a leggyalázatosabb jelzőkkel illetik. Azt javasolták, hogy váltsanak le a kormányéi nöki tisztségből^ de nincs egy bizonyítékuk sem, hogy megsértettem volna a programot, a törvényt vagy pedig alkalmatlan magatartást tanúsítottam volna - hangsúlyozta. Arra a kérdésre, vajon nem tulajdonít-e túl nagy jelentőséget a népszerűségnek, hiszen a politikus számára a pártja iránti viszonya hasonlóan fontos, az válaszolta, hogy ő nem a mozgalmát nem becsüli meg, hanem azt az elhajlást, amely a NYEE-ben keletkezett. Kiemelte, hogy a lakosság többsége a NYEE-t támogatja és nem véletlen, hogy a gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszterek szembeszegültek két alelnökével, akik az eredeti elképzeléstől eltérően akarják megvalósítani a gazdasági reformot. - A politikai mozgalomnak respektálnia kell, hogy egy koalíciós kormány elnöke vagyok. Annak érdekében, hogy megőrizzem egységét meg kell felelnem a kereszténydemokratáknak és a Demokrata Pártnak is. Ha ezt nem teszem meg, feloszlatom a kormányt. Fedor Gálnak felajánlottam a funkciómat, ha elvállalta volna aznap lemondtam volna a javára. A továbbiakban arról beszélt, bizonyítékai vannak, hogy az alkotmányos vezetőket védő hivatal és egyes vezetők le akarták őt járatni, mint a titkosrendőrség munkatársát. Hangsúlyozta, hogy ő kezdeményezte a Václav Havel elleni pozsonyi incidens kezdeményezőinek felelősségre vonását, ő volt az egyedüli, aki mindjárt elítélte a bánovcei Tiso-emléktáblát és a ružomberoki emlékünnepséget. Szavai szerint négy hibát követett el. Elsősorban elfogadta az elnöki funkciót, beleegyezett abba, hogy a belügyminisztert ne a NYEE jelölje, nem befolyásolta a kormánytagok kiválasztását, s végül pedig egyetértett azzal, hogy a miniszterhelyettesekről és más vezetőkről másutt döntsenek. Végezetül arra a kérdésre adott választ, milyen ponton kezdene gondolkodni az önálló szlovák államról. Hangsúlyozta: csakis a csehek kényszeríthetnek minket a szlovák állam megalakítására. Nem is a csehek, mivel a közönséges emberek ezt nem akarják, hanem a cseh politikusok. Amennyiben úgy vetik fel a kérdést, hogy működő föderációra, vagy pedig önálló államra van-e szükségünk, meg kell kérdeznünk: mi az az önálló föderáció? A köztársasági elnök úr födérációra vonatkozó elképzeléseiről van szó? Sok szempontból még az 1979 évi illetékességek szintjét sem érik el ezek - vélekedett. A szerb parlament tegnap kezdte meg annak a jelentésnek a megtárgyalását, amely a márciusi belgrádi tüntetések - amelyek két halálos áldozatot követeltek - hátterét vizsgálja. A dokumentumot egy parlamenti különbizottság készítette elő, s lényegében kompromisszum született a kormányzó párt eredeti álláspontja és az ellenzéki állásfoglalás között. A kormányzó szocialisták korábban a vérontást „huligán elemek" provokációjának tartották, az ellenzék pedig a rendőri brutalitást okolta. A vizsgálóbizottság jelentése most már nem emlegeti a közelebbről meg nem határozható csoportokat, amelyek Szerbia egységét veszélyeztetik, másrészt viszont a durva rendőri beavatkozást megpróbálta ködösíteni, amikor nem megfelelő és szükségtelen beavatkozásról beszélt. Nyugalom volt a tegnapra virradó éjszaka a Plitvicei-tavaknál, ahol vasárnap véres összecsapások voltak a szerbek és horvátok között. Ellentmondó jelentések érkeztek arról, kivonták-e onnan a horvát rendőri alakulatokat. A belgrádi lapok kedden (Folytatás az 1. oldalról) Maximális tartózkodásra szólította fel kedden az iraki harcoló feleket az ENSZfőtitkár. Javasolta nekik, hogy békés eszközökkel, vérontás nélkül oldják meg ellentéteiket. Turgut özal török államfővel folytatott kedden telefonbeszélgetést George Bush amerikai elnök az iraki menekültek problémájáról és a legutóbbi fejlemény esetleges következményeiről. Bush kijelentette, hogy nyugtalanítja öt az emberek szenvedése Irakban. Ez azonban nem jelenti - közölték a hírügynökségek -, hogy Washington változtat politikáján, továbbra sem akar beavatkozni az iraki polgárháborúba. Margaret Tutwiler, az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, Washingtonban tárgyalásokat kezdenek az iraki ellenzék képviselőivel. John Kelly, a közel-keleti ügyekben illetékes külügyminiszter-helyettes tegnap találkozott az iraki síitákat és szunnitákat képviselő értelmiségiek hattagú csoportjával. A héten még további három találkozó lesz az iraki ellenzéki körök összesen 10 képviselőjével, köztük a kurdok egyik vezetőjével. Egyes iraki politikusok kérték, hogy találkozhassanak Baker külügyminiszterrel is, de egyelőre nem kaptak pozitív választ. Vagyis az ellenzékkel folytatott megbeszélések sem jelzik a washingtoni álláspont módosulását. A francia kormány tegnapi ülésén Mitterrand elnök követelte az Irakkal szembeni embargó megtartását mindaddig, míg nem szűnnek meg a kormánycsapaazt írták, hogy a kivonás megkezdődött, de a Tanjug még aznap este megkérdőjelezte ezt az állítást. Tegnap délután olyan híreket kaptunk, hogy a horvát rendőrség speciális egységeit mégis eltávolították. Az is igaz, hogy Horvátország a Plitvicei Nemzeti Parkban állandó rendőrállomást kíván létesíteni. A plitvicei zavargásokról tárgyalt kedden a jugoszláv államelnökség is, amely azonban megszakította tanácskozását, hogy a tagok különkonzultációkat folytassanak Zágrádban a horvát vezetéssel. A szerb parlament azt követeli az államelnökségtől, utasítsa a hadsereget azoknak a horvátországi területeknek az elfoglalására, ahol szerbek élnek. A jugoszláv katonaság addig tartózkodnak Horvátországban, amíg politikai megoldást nem találnak a nemzetiségi konfliktusra. Tegnap Belgrádban ismét összeült az államelnökség, megfigyelők szerint gyors megoldás nem várható, mivel a két főszereplőnek, Szerbiának és Horvátországnak homlokegyenest ellentétes a véleménye a legutóbbi válságról. tok akciói a polgári lakosság ellen. Bejelentette, nyomatékosan felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát egy olyan határozat elfogadását, amely elítéli a kurdokkal szembeni megtorlásokat. Ellenkező esetben - hangsúlyozta Mitterrand - Franciaország nem hagyja figyelmen kívül a kötelességteljesítés elmulasztását. Kedden egész nap, még a késő esti órákban is folytatódtak az intenzív konzultációk a Biztonsági Tanács tagjai között a tartós tűzszünet feltételeiről. A tagországok megvitatták az előterjesztett kiegészítéseket és módosító javaslatokat. Az el nem kötelezett országok csoportja által kezdeményezett módosítások célja az Irakkal szembeni követelések bizonyos enyhítése. Mindenekelőtt az iraki fegyverek felszámolásának mértékéről, az iraki-kuvaiti határ kijelöléséről és a szankciók további sorsáról van szó. David Dinkins, New York polgármestere bejelentette, június 10-én tartják meg az Egyesült Államoknak ebben a legnagyobb városában a katonai díszszemlét az IraK elleni háborúban győzelmet aratott szövetségesek tiszteletére. A felvonulás a Broadway-en lesz, s már megígérte részvételét Colin Powell vezérkari főnök és Norman Schwarzkopf tábornok. Meghívást kapott George Bush elnök és Richard Cheney védelmi miniszter. A felvonulás résztvevői között lesznek valamennyi háború amerikai veteránjai, továbbá Nagy-Britannia, Izrael és néhány más szövetséges ország hadseregének tagjai. A nagy ünnepség hatalmas tűzijátékkal fog zárulni a New York-i kikötőben. NÉHÁNY SORRAN E

gy kilenc főből álló kurd csoport tegnap a kora reggeli órákban elfoglalta Irak belgiumi nagykövetségének épületét. A támadók néhány órával később szabadon engedték a túszokat és elvonultak - jelentette a brüsszeli rádió. A csoport így tiltakozott amiatt, hogy az iraki kormány rendkívül kegyetlenül bánik a kurd felkelőkkel. S

ilviu Brucan, az ismert román politológus bírálta, hogy a román parlament mindkét kamarájának élén a volt kommunista rezsim nómeklatúr káderei állnak. A bukaresti televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: Alexandru Birladeanu, a szenátus, és Dan Martsian, a képviselőház elnöke a legortodoxabb sztálini típusú funkcionáriusok közé tartozik, mindketten tudatosan hátráltatják a gazdasági és politikai reformok végrehajtását. Nagy hiba volt, hogy ilyen magas tisztségekbe kerültek. Birladeanu a közelmúltban személyes támadást intézett Petre Roman kormányfő ellen, Brucan szerint ez lényegében a reformok elleni támadásként értékelhető. V

alószínű, hogy Quebec 1993-ban már önálló állam lesz - jelentette ki Washingtonban Jacques Parizeau, a Quebeci Párt elnöke. Ez a párt Kanada francia többségű tartományának a szuverenitásáért harcol. Parizeau véleménye szerint az önálló Quebec a kanadai dollárt fogja használni, tiszteletben tartja a kanadai kormány által kötött nemzetközi szerződéseket, beleértve a kanadai-amerikai szabadkereskedelmi megállapodást is. D

ouglas Hurd brit külügyminiszter tegnap érkezett hivatalos látogatásra a kínai fővárosba. 1989 júniusa, vagyis a Tienanmen téri véres események óta brit kormánytag nem járt Kínában. Hurd a pekingi vezetőkkel a kétoldalú kapcsolatok jövőjéről, s főleg Hongkongról tárgyalt. Mint ismeretes, az 1984-es kínaibrit megállapodás értelmében London 1997-ben adja vissza Kínának Hongkongot. M

argaret Tutwiler amerikai külügyi szóvivő washingtoni sajtóértekezletén ismét elítélte, hogy Izrael megtorló intézkedéseket alkalmaz a megszállt területeken élő palesztinokkal szemben. Mint mondotta, Izrael ezeket a zsidó lakosság elleni szaporodó palesztin támadásokkal indokolja. „Meggyőződésünk, Izraelnek a párbeszédre kellene törekednie a palesztinokkal, arra, hogy megteremtse a bizalom légkörét, s ne korlátozó intézkedéseket hozzon". T

echnikai okok miatt elhalasztották az angolai kormány és a vele szemben álló UNITA szervezet tegnapra tervezett béketárgyalásainak 7. fordulóját. A portugál fővárosban, Lisszabonban zajló tárgyalások megkezdése előtt a luandai kormány azzal vádolta a felkelőket, hogy felújították a katonai tevékenységüket. K

aifu Tosiki japán kormányfő ma tárgyal George Bush amerikai elnökkel. A tokiói vezető tegnap érkezett az Egyesült Államokba, azzal a céllal, hogy megpróbálja elsimítani az utóbbi napokban keletkezett félreértéseket. Amerikai honatyák és a sajtó részéről is Japánt kellemetlenül érintő bírálatok hangzottak el, azt vetik Tokió szemére, hogy nem vette ki megfelelően a részét az Irak elleni háborúból. Mint ismeretes, Japán több milliárd dollárral járult hozzá a hadi kiadásokhoz, viszont egyetlen katonát sem küldött az Öbölbe, mert azt tiltja a második világháború után elfogadott japán alkotmány. A dolog érdekessége az, hogy ezt az alaptörvényt amerikai irányítással dolgozták ki. E

gyiptom negyvenhat darab F 16-os amerikai vadászbombázót kíván vásárolni. Az erről szóló megállapodást tegnap írta alá a kairói kormány a washingtoni védelmi minisztériummal. A gépeket a General Dynamics cég szállítja. Tizenkét oldalas számaink négy belső oldalának anyagait technikai okokból a szokásosnál jóval korábban kell elkészítenünk, s ez olykor az időszerűség rovására megy. így most is. Az ötödik oldalon az Afganisztánról szóló írásban a Hoszt város elleni offenzíváról tudósítunk. Időközben - s mi nem erre számítottunk - a felkelők Hosztot elfoglalták, és saját közigazgatást is bevezettek ott. E helyreigazítást fontosnak tartjuk. A cikkben felvetett egyéb problémák nem vesztettek időszerűségükből. G

rúzia vasárnap a függetlenség mellett döntött. Szép, szép - de vannak ennek a döntésnek szeplői: Abházia és Dél-Oszétia. Ez utóbbi egyenesen szemölcs, amely elcsúfítja az idealizált szabadság arcát. Grúzia önrendelkezési jogára hivatkozva fordult el Moszkvától. Zviad Gamszahurdia, akit tavaly novemberben választottak meg a parlament élére, egyértelműen kijelentette, csak „mint a szabad és független Grúzia állampolgára hajlandó átlépni a Kreml küszöbét". Elutasít mindennemű elszakadási procedúrát, mindenfajta tárgyalásokat, azt állítván - s ebben van igazság -, Grúziát erőszakkal csatolták jó hetven éve az unióhoz. Csakhogy Moszkvának is sok igazsága van abban, amikor nacionalizmussal vádolja az új tbiliszi vezetést, s nem tartja éppen demokratikusnak sem. Pedig Gamszahurdia azt állítja, megteremtették a parlamenti demokráciát, s távol áll tőlük, hogy a saját problémáikat a kisebbségek rovására oldják meg. Moszkva ellenérvei: januárban, alig három hónappal hatalomra jutása után az új vezetés megkezdte az ellenzékiek letartóztatását. Emellett szigorúan ellenőrzi a helyi sajtót, s elnézi a fegyveres csoportok garázdálkodását. A magának követelt önrendelkezési jogot megtagadja Abháziától és Dél-Oszétiától. És ez mind-mind cáfolhatatlanul igaz. Kicsoda Zviad Gamszahurdia? Az 53 éves volt diszszidens a Komszomolszkaja Pravdának február végén adott interjújában így jellemezte önmagát: „Nem vagyok nacionalista. Hazafi vagyok, de az is csak érzelmi szempontból. Politikai szempontból viszont kereszténydemokrata... Azt sem tagadom, hogy antikommunista vagyok. Már sokszor tanácsolták, hogy ezt ne hangsúlyozzam annyira. Ezt azonban nem tehetem, mert az hamis játék lenne a részemről. Az SZKP-t tartom felelősnek mindazokért a szerencsétlenségekért, amelyek az utóbbi hetven évben érték népemet, ugyanúgy, mint a szovjet impérium valamennyi nemzetét." Gamszahurdia élesen- bírálja a sztálinizmust és nagyon zokonveszi, hogy gyakran hangsúlyozzák Sztálin grúz nemzetiségét. „Egyetlen diktátornak vagy zsarnoknak sincs nemzetisége. Ezt bizonyítja az is, hogy Sztálin uralma alatt a mi népünk szenvedett a legtöbbet. "Hívei valamiféle újkori Szent Györgynek tartják őt, aki megöli a „szovjet sárkányt". Gamszahurdiának nyilván tetszik ez a hasonlat, hiszen kezdeményezésére a sarló és a kalapács helyett éppen Szent György lett Grúzia állami szimbóluma. Ellenlábasai is vannak azonban bőven, s nemcsak Moszkvában, hanem odahaza is. A parlament elnökéSZÉPSÉGHIBÁK nek még mindig számolnia kell Dzsabi Joszeliani militáns szervezetével, bár 2000 katonájának és 4000 tartalékosának nagy részét lefegyverezte a központi hatalom az illegális milíciák elleni hadjárat keretében. Kihasználva az ellenfél legyengülését, magát Joszelianit Gamszahurdia tartóztatta le... De még ez sem jelentett komoly érvágást a belső ellenzéknek, még mindig nagyon erős a Nemzeti Kongresszus, a tavaly szeptemberben megválasztott alternatív parlament. Ezt azok a pártok hozták létre, amelyek elutasították a részvételt a novemberi választásokban. Nem ismerik el Gamszahurdiát és a parlamentet, amelynek az élén áll, mondván, ez nem más, mint „Moszkva hivatalos hatalmi struktúrájának része". Ebből is látni lehet, hogy még Gamszahurdiánál is szélsőségesebbek. Egyik vezérük, Georgij Csanturija, a 32 éves történész azt állítja, a parlament elnöke annak idején csak azért szabadult ki a börtönből, mert a KGB ügynöke volt. Elítéli őt a dél-oszét autonómia megszüntetéséért, de csak azért, mert ez „ürügyet szolgáltathat Moszkvának a fegyveres erők bevetéséhez". Nem akármilyen figura a már említett Joszeliani sem. 1943 és 1966 között különböző bűncselekmények miatt ült börtönben, s nehéz vagány lehetett, ha rabtársai mindvégig vezérüknek tekintették. Militáns szervezetét sportolókból, a katonai szolgálatot megtagadó fiatalokból és dezertőrökből szervezte, a „kemény magot" azonban a városi bandák tagjai és volt bűnözők alkotják. Níncs mit csodálkozni azon, hogy ha ilyenek a grúz dráma főszereplői, akkor a kisebbségek, elsősorban a némi függetlenséggel rendelkező autonómiák attól tartottak és tartanak: nekik itt csak az áldozat szerepe juthat. Ezt megelőzendő próbálkoztak a leszakadással, de Tbilisziben nem találtak megértésre. A kirobbant ellentétek Abháziéban még viszonylag simán lezárultak, nem úgy Dél-Oszétiában, ahol már hosszú hónapok óta szabályos polgárháború dúl. Menekülnek az oszétok és menekülnek a grúzok, miközben egyre több a fegyveres. Oszét önvédelmi egységek, grúz nemzeti milíciák és rendőrök, szovjet belügyi csapatok harcolnak egymással. Tény, hogy Moszkva sem járt el túl tisztességesen ebben az ügyben. Meglovagolva a nemzeti kisebbségek törvényszerűen nagyon fejlett önvédelmi reflexét, élt az alkalommal, hogy egy nagyot üssön Tbiliszin. Az igazság bajnokának beállítva magát a kicsi és a gyenge, vagyis az oszét nép védelmére kelt. A grúz vezetés ezt úgy értelmezte, mint a belügyeibe való beavatkozást, a szeparatisták és terroristák támogatását. Ebben a konfliktusban is képtelenség megállapítani, ki kezdte, kinek van igaza. A hírek ellentmondóak és ellenőrizhetetlenek. Nem hoztak javulást a szövetségi parlament ultimátumai, Gorbacsov elnök ukázai, s Borisz Jelcin közvetítései sem. Komoly szépséghibái vannak tehát a vasárnapi elsöprő győzelemnek. A több mint 90 százalékos egyetértés nem az egész köztársaság területére jellemző. Mennyire fogja ezt Tbiliszi figyelembe venni? A szükséges mértékben aligha. Vagyis Grúziában kicsiben lehetünk tanúi annak, ami az egész unióban zajlik. Moszkvának és Tbiliszinek tehát nincs mit egymásra mutogatnia: ugyanazoknak a gyermekbetegségeknek a kiütései csúfítják politikájuk arcát. (gzs) HELIKOPTEREK LÖVIK A MENEKÜLŐ KURDOKAT