Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-29 / 100. szám, hétfő

MÉG IZZADNI IS FOGUNK... Az áremelés hallatán előtérbe kerül a takarékosság gondolata. Jelenleg azonban az akarat kevés, a lakóknak egyáltalán nincs beleszólásuk abba, mennyi hőt, meleg vizet kívánnak fogyasztani. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Hétfő, 1991. április 29. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 100. szám LÉLEKÜDÍTÉS ÉS LÉLEKERŐSÍTÉS Pesten már felléptünk néhányszor, István ugyanis • többször vendégszerepel ott, mint én Kassán. Őt is jól ismeri és szereti a magyar főváros operakedvelő közönségei (5. oldal) MEGTARTOTTA XVI. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSÉT A CSEMADOK NEHÉZ SZÜLÉS ELNÖK: BAUER GYŐZŐ, FŐTITKÁR: SIDÓ ZOLTÁN (Munkatársunktól) - A főcím mindenekelőtt arra utal, hogy a Csehszlovákiai Magyarok Demok­ratikus Szövetségének tegnap befe­jeződött XVI. országos közgyűlésén hosszú, gyakran heves viták után született meg a szövetség új alap­szabálya. Megfelelő előkészítő mun­ka hiányában - hasonló körülmé­nyek között zajlott le a vezetőválasz­tás. Mindez azonban, valamint a csehszlovákiai magyarság kultúrá­jának gyarapítására irányuló szá­mos jó ötletet, konstruktív gondola-, tot, elképzelést, javaslatot tartalma­zó felszólalás egyúttal jelezte, hogy a megváltozott körülmények között is van lehetőség a Csemadok megú­julására, elsősorban az alapszerve­zetek és a szakmai társaságok révén. A 369 küldött részvételével Ga­lántán megrendezett kétnapos ta­nácskozáson megjelent A. Nagy László, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Varga György, a Magyar Köztársaság csehszlovákiai nagykö­vete, Boros Jenő, az MK pozsonyi főkonzulja, ott voltak továbbá több hazai szlovák és magyar, valamint külhoni intézménynek, szervnek, szervezetnek, köztük a Magyarok Világszövetségének, a Romániai Magyarok Demokrata Szövetségé­nek, a Lembergi Magyarok Szövet­ségének, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének képvi­selői. Sidó Zoltán beszámolójában részletesen szólt a tavalyi rendkívüli közgyűlés óta végzett munkáról, a szövetségen belül eddig végrehaj­tott szervezeti-szerkezeti változá­sokról, a gazdasági kezdeményezé­sekről, a közel három és fél százalé­kos taglétszámcsökkenésről, illetve okairól, a szakmai társaságokról, melyekkel kapcsolatban megállapí­totta: a Csemadok úgy válik az alap­szervezetek és a társaságok haté­konyan működő szövetségévé, ha egymás segítségére lesznek, és nem egymás ellenére dolgoznak. A szövetség múltbeli és mai érdek­védelmi szerepéről szólva hangsú­lyozta, hogy „a Csemadok mindig konszenzusra és nem konfrontáció­ra törekedett". Az elmúlt időszakban megpróbálták felvenni a kapcsolatot a Matica slovenskával és a Népmű­SZABÓ REZSŐ FELSZÓLALÁSA velési Intézettel, de a kezdeménye­zés nem járt sikerrel. A szövetség gazdálkodásáról szóló jelentésben Mihály Géza kie­melte: szükséges növelni a tagdíjak összegét, melynek egyébiránt ezu­tán 60 százaléka marad az alap­szervezetek kasszájában. A tagságnak kell eldöntenie, mi legyen, mi lehet a Csemadok - mon­dotta A. Nagy László, aki szót kért a vitában. Azon kell munkálkodni, hogy mindenki szabad polgár lehes­sen, mindenki szabadon társulhas­BAUER GYŐZŐ POLGÁRI ÉRTÉKREND ÉS LIBERALIZMUS A PM alakuló közgyűlése • Elnök: Jirí Dienst­bier, alelnökök: Pavel Rychetský és Petr Pithart (Munkatársunktól) - Szombaton Prágában megtartotta alakuló közgyű­lését a Polgári Fórum további utódszervezete, a Polgári Mozgalom. A Szláv ház Páltermében mintegy 280 küldött részvételével tartott alakuló közgyűlés ünnepélyességét növelte hét külföldi liberális párt képviselőinek jelenléte is. A közgyűlést levélben üdvözölte Václav Havel köztársasági elnök, kifejezve reményét, hogy a Polgári Mozgalom a jövőben is azoknak a humanista eszméknek a letétemé­nyese lesz, amelyekért az ellenzék küzdött a totalitarista rendszer ellen, s amelyek a PF születésétől kezdve végig kísérték forradalmunkat, és általános elismerést vívtak ki világ­szerte. A Polgár Mozgalom céljait és poli­tikai orientációját Pavel Rychetský szövetségi miniszterelnök-helyettes vázolta fel. Megállapította: a PM november 17-e és a Polgári Fórum örökösének, s célkitűzései folytató­jának tekinti magát. A PF osztódását fájdalmas folyamatnak nevezte, s hangsúlyozta, most a PM köteles­sége, hogy valóra váltsa a Polgári Fórum eredeti célkitűzéseit. A PM a politikai színtér közepén álló, egyéni és kollektív tagsággal rendel­kező, az állam szerepének csökken­tésére és a társadalom radikális de­mokratizálására törekvő szervezet. A politikusoktól elvárja, hogy megbí­zatásukért teljes mértékben vállalják a személyes felelősséget. A PM, (Méry Gábor felvételei) son. Persze, ezt nem lesz könnyű elérni, törékeny demokráciánkat sok veszély fenyegeti. Duray Miklós, az Együttélés Poli­tikai Mozgalom vezetője a Csemadok múltját idéző-értékelő beszédében hangsúlyozta: fontos, hogy a helyi politikában, politizálásban együtt tudjanak működni az adott települé­sen működő szervezetek. Akik politi­zálnak, ne egymás ellen tevé­kenykedjenek, mert azzal nem egyik vagy másik párt gyengül, hanem a csehszovákiai magyarság. ,,A Csemadok lehetne békítő" - mon­dotta. E témakörben különben többen is felszólaltak, a szövetség decentrali­zálásának igénye mellett árnyalt megfogalmazásban hangzott el pél­dául, hogy „a Csemadok depolitizá­lása nem jelent egyúttal apolitikus­ságot is". A vitában emelett - sze­rencsére - zömében olyan kérdések kerültek terítékre, melyek a hogyan továbbra keresték a választ, azaz a munkára, a holnapra összpontosí­tottak. A legtöbb felszólalásból, hozzá­szólásból vagy például az alapsza­bály módosítására tett mintegy 170 javaslatból, valamint a körülöttük kialakult, fentebb már említett több­órás vitából azt is kiérezhette az ember, hogy a küldötteknek, s felte­hetően a tagság zömének koránt­sem mindegy a Csemadok sorsa. (Folytatás a 2. oldalon) ellentétben a baloldallal, ellenzi a gazdasági reformfolyamat ütemé­nek lassítását. A jobboldaltól viszont elsősorban az különbözteti meg, hogy nagy hangsúlyt helyez a szo­ciális igazságosságra. A PM a múlt bűneiért való személyes felelősség meghatározása, a bűncselekmé­nyek elkövetőinek megbüntetése mellett száll síkra, de elveti a kollek­tív bűnösség elvének alkalmazását. A föderációval kapcsolatban Pavel Rychetský rámutatott: a nemzeti ala­pokra épülő kétrészes föderáció a legkevésbé szerencsés államjogi megoldás, ám a PM vezetőnek véle­ménye szerint a tartományi rendszer sem jelentene elfogadható megol­dást. Ugyanakkor az országos nép­szavazásról szóló alkotmánytör­vény-javaslat jóváhagyása fontos szerepet tölthetne be egyes kérdé­sek demokratikus eldöntésében. A PM a politikai gyakorlatban nem a tapsot kiváltó nyílt viták, hanem (Folytatás a 3. oldalon) RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉST TARTOTT A NYILVÁNOSSÁG AZ ERŐSZAK ELLEN KIMONDTÁK A VÁLÁST - DE Ml LESZ TOVÁBB? (Munkatársainktól) - Immár végérvényesen kettévált a Nyilvánosság az Erőszak Ellen politikai mozgalom. Erről döntött a kassai rendkívüli országos közgyűlésen 349 küldött. A hétvégén megrendezett tanácsko­záson a két irányzat képviselői nem tudtak politikai megállapodást kötni, így ezentúl önálló szubjektumként szerepelnek a szlovákiai politikai porondon. Feszült várakozás előzte meg a rendkívüli országos közgyűlést. Az utóbbi hetek, napok eseményei kap­csán immár mindenki számára nyil­vánvaló volt, hogy az elszakadás szükséges. Az azonban sokáig kér­déses volt, hogy mennyire lesz a vá­lás kulturált, eljön-e a találkozóra az exminiszterelnök, illetve sikerül-e a Fedor Gál, illetve Vladimír Mečiar vezette szárnynak megegyeznie ab­ban, hogy a legközelebbi parlamenti választásokig bizonyos kérdéseket illetően közösen lépnek fel. Vladimír Mečiar kissé megkésve - civil ruhás testőrök kíséretében - végül is eljött a közgyűlésre. Azt azonban elutasí­totta, hogy az elnökségi asztalnál foglaljon helyet, ahol mint a NYEE Szlovákiai Tanácsa tagjának ülnie kellett volna. Külföldi tanácskozása miatt nem vett részt a közgyűlésen Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke, aki levélben arra kér­te a közgyűlést, hogy ha sor kerül a kettéválásra, mentsék fel őt a szlo­vákiai tanácsbeli tagság alól. A mozgalmon belüli válság okait Fedor Gál, a szlovákiai tanács elnö­ke ecsetelte. A Demokratikus Szlo­vákiáért nevében Michal Kováč szólalt fel; egyebek között leszögez­te: platformjuk konstruktív ellenzék­ként kíván működni, s programjuk­nak az Esély Szlovákiának című dokumentumot tartják. A két irányzat képviselőjének beszámolóját köve­tően a NYEE liberális szárnya felve­tette a politikai együttműködés kér­dését. A másik szárny kategoriku­san elhatárolta magát egy olyan megállapodás aláírásától, melyben kötelezte volna magát, hogy nem kezdeményezi a parlamenti válasz­tások előrehozatalát, a politikai párt­harc keretében csak parlamentáris eszközökhöz folyamodik, nem szer­vez politikai nagygyűléseket, s nem bujtogat sztrájkokra. A többórás meddő .vita után a NYEE és a DSZ platform képviselői külön tárgyaltak a kettéválás módjáról, feltételeiről. Az eredményeket egyeztetve a DSZ képviselői szinte pillanatok alatt elfo­gadták a javaslatot, hogy a Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen és a De­mokratikus Szlovákiáért ezentúl önálló szervezetek legyenek. Meg­egyeztek abban is, hogy a Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen nevet és a V szimbólumot továbbra is a Fedor Gál-féle irányzat fogja viselni, illetve használni, a DSZ platformot pedig be kell jegyeztetni az SZK Belügymi­nisztériumában. A vagyonnal kap­csolatban megállapodtak, hogy egyenlő arányban osztják el, s hogy felértékelését, nyilvántartását és elosztását egy erre a célra felállított hattagú gazdasági közös bizottság végzi, illetve felügyeli majd. Ezt kö­(Folytatás a 2. oldalon) IRAKBÓL MÉG MINDIG NAPONTA EZREK MENEKÜLNEK AKTIVIZÁLÓDIK AZ Már közel 1,8 millió iraki menekült el - közölte az ENSZ főtitkára a Biz­tonsági Tanács elé terjesztett jelen­tésében. Többségük kurd, ill. síita muzulmán. Közülük több mint egy­millió Iránban keres menedéket. Kö­rülbeiül 416 ezren Törökországban vannak, a határ közelében. A mene­külthullám azonban még nem szűnt meg, 200-400 ezer kurd van jelen­leg úton. Javier Pérez de Cuellar sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a tagországok egyelőre csak na­gyon szerény összegekkel járultak hozzá az öböl-háború áldozatainak megsegítéséhez. George Bush amerikai elnök megígérte, hogy a kurd menekülte­ket Észak-Irakban nem hagyják sor­sukra, az amerikai egységek felépí­tik számukra a táborokat. Bagdad hozzájárulása nélkül is. A katonák addig maradnak a térségben, amíg arra szükség lesz a menekültekről való gondoskodás és biztonságuk garantalása érdekében. Az amerikai-iráni diplomáciai kapcsolatok 1979-ben történt meg­szakítása óta szombaton először szállt le amerikai repülőgép Tehe­ránban. Fedélzetén 60 tonna se­gélyszállítmány volt az iraki mene­kültek számára. Washington így vá­laszolt az iráni panaszokra, hogy az oda menekült irakiakat nem támo­IRANI DIPLOMÁCIA gatják úgy, mint a Törökországban menedéket keresőket. Bár az utóbbi időben csökkent a menekülők szá­ma, naponta átlagosan még így is 12 ezren érkeznek Iránba. Számuk azonban várhatóan növekedni fog, mivel a legutóbbi hírek szerint Dél­Irakban kiújultak és folytatódtak a harcok Szaddam Husszein re­zsimjének síita ellenzői és a Köztár­sasági Gárda között. Franciaország szombaton kérte a Biztonsági Tanács állandó tagjai ülésének összehívását, hogy megvi­tassák az iraki helyzetet. A párizsi elképzelések szerint az Egyesült Ál­lamoknak, a Szovjetuniónak, Nagy­Britanniának, Franciaországnak és Kínának abból a szempontból kelle­ne megvitatniuk a legutóbbi esemé­nyeket, hogy folytatódnak és némi eredményt már hoztak is a bagdadi kormány és a kurd mozgalmak kép­viselőinek eddigi tárgyalásai. Mint ismeretes, mindkét fél megerősítet­te, elvi megállapodás született a kurd autonómia helyreállításáról. Feltételezhetően az iraki mene­kültek okozta problémák kényszerí­tik aktivitásra az iráni diplomáciát. Ali Akbar Velajati iráni külügymi­niszter a hétvégén Szaúd-Arábiá­ban járt és tárgyalt Fahd királlyal is. Mindkét fél elégedetten szólt a meg­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents