Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-25 / 97. szám, csütörtök

1991. ÁPRILIS 25. i ÖLT SZÓi HIT és ÉLET KITEKINTÉS A kíváncsiságon túl a transcendens iránti fokozódó érdekló'dés jele az az újkeletű jelenség, hogy a különböző' hindu és egyéb keleti vallásojk terjesztőinek nálunk viszonylag nagy a közönsége. Igaz, hogy ez s jelenség nem csupán a rendszerváltás éveit élő kelet- és közép-európai országokban tapasztalható. Századunk második felében a nyugateurópai és főleg észak-amerikai irodalmakbari gyakorivá vált a keleti vallások"egyik hittételének tekinthető reinkarnáció (újraszületés) témája. Ezek a regények, többnyire színvonaluktól függetlenül, az olvasók körében nagy sikert arattak és rövidesen a mi könyvpiacunkra is eljutnak. Tudomásom szerint a témakörnek már van is magyar művelője. Mindez arra vall, hogy az európai kultúráktól és az itt honos intézményes vallások tanaitól merőben eltérő eszmék és fogalmak Iránt megnövekedett az érdeklődés az öreg kontinensen. A közelmúltban egy magyarországi könyvárusnál rábukkantam dr. Bruce Goldberg Előző életek, jövendő életek című könyvére, amely a nyolcvanas évek elején jelent meg Amerikában és a reinkarnációt , valamint a karmát taglalja. (Az utóbbi egyes keleti vallások tétele, s eszerint az élőlények jó vagy rossz sorsát különböző életeiben, főleg a megelőző életben elkövetett tettei határoz-zák meg.) A szerző fogorvosi praxisában eredetileg fájdalomcsillapításra alkalmazta a hipnózist, majd hivatásától elkülönítve is foglalkozni kezdett vele és segítségével — mint állítja — előző életébe vivő regressziót és jövendő életbe kísérő progressziót végez. Könyvében beszámol erről a tevékenységéről. „Nem célom, hogy bárkit is megpróbáljak a parapszichológiában való hitre téríteni, s az sem, hogy bármilyen módon megzavarjam egyéni vallásos hitét vagy lelki beállítottságát. Ha azonban Ön nem elégedett a születéssel és a halállal kapcsolatos hagyományos elképzeléssel, akkor ez a könyv nagyon jó irányban változtathatja meg az életét" — írja könyve bevezetőjében a szerző. Az Előző életek, jövendő életek fejezeteinek többségében Goldberg két eset kivételével a személyek megnevezése nélkül írja le a regressziók és progressziók során elhangzottakat. Régmúlt századok és a távoli jövő képe elevenedik meg a könyv lapjain. Bár az egyes történetek az olvasó világnézetétől függetlenül lekötik figyelmét, a meggyőzés erejével kevésbé hatnak. A negyedik fejezetben maga a szerző is felveti a kérdést: „Bebizonyítható-e a reinkarnáció elmélete úgy, hogy a legkisebb kétely se merülhessen fel? Az elérhető jelenlegi adatok korlátoltsága miatt a válasz: nem" — állapítja meg Goldberg. A könyv egyik további fejezetében a szerző kitér a távol-keleti vallásokban hirdetett karma taglalására. „A karma egyszerű ok és okozat. Tökéletesen igazságos. Karmánkat mi irányítjuk. Minden lélek maga tölti be a bíró és az ítélőszék szerepét. A karma megtanítja, hogy csak magunkat hibáztathatjuk vagy részesíthetjük érdemben saját életünkért. Van választási lehetőségünk. A lélek mindig szabad akarattal rendelkezik. Választhatunk, hogy a jót, vagy a rosszat tesszük. Igazából mi választjuk jövendő életünket. Ki választaná az ölést, az erőszakot, a lopást, vagy a csalást, ha felfogná ennek karmikus következményeit. Azzal, hogy a karma ezen alapelveit megtanulva megjobbítjuk önmagunkat, mindanynyiunk közös jövőjét is jobbá tehetjük." Bruce Goldberg Előző életek, jövendő életek című könyve kellemes, pihentető olvasmány, amely egyben a szerző sajátos szűrőjén keresztül némi betekintést nyújt az indiai és a távol-keleti népek hitvilágába. LŐRINCZ KATÓ ÖKUMENIKUS KÖNYVSZOLGÁLAT Az elmúlt negyven év alatt, amíg nálunk korlátozott volt az egyházi könyvek kiadása, a szükséges irodalom külföldről jött be. Főként Nyugat-Németországból, Hollandiából és Svájcból. Nagy csomagokban, titokzatos utakon érkeztek a könyvek és folyóiratok, színes, kiváló minőségben nyomtatott füzetecskék, amelyek' azután kézről kézrď jártak. Némán cseréltek gazdát az istentiszteletek után a templomból kijövök között. Aki elolvasta, máris vitte vissza a közösségbe, hogy a szokásos „add tovább!" jelszóval átadhassa a következőnek. Senki sem kérdezte, kik azok a bátrak, akik áthozzák a határon és terjesztik ezt az irodalmat, egyszerűen csak tudomásul vettük — jó, hogy vannak. Ezeket a csomagokat még ma is küldik, persze már nem illegálisan. A külföldről érkező képes gyermekbibliáknak, vallásos tárgyú regényeknek, elbeszélés- és versgyűjteményeknek, bibliamagyarázatoknak, vallásfilozófiai műveknek még mindig hiánypótló szerepük van. S később is gazdagíthatják majd a hazai kínálatot. A Stuttgartban működő Evangéliumi Kiadó már évtizedek óta tevékeny részese a Délkelet-Európa felé irányuló nyugati missziós munkának. Kiadványai örömöt, erőforrást és fényt jelentettek sokak számára, főként a vallásüldözés legsötétebb éveiben. Az Evangéliumi Kiadó szlovákiai munkatársát, S. Fülöp Imrét azzal a kérdéssel kerestem fel: Hogyan lehet ma legálisan hozzájutni az említett kiadványokhoz? — Nagy örömömre szolgál, hogy az Evangéliumi Kiadó legnépszerűbb kiadványát, a Vetés és Aratás című negyedévenként megjelenő folyóiratot végre legálisan terjeszthetjük és minden érdeklődőnek el tudjuk küldeni. A folyóirat jellege ökumenikus, tehát felekezet közti. A magyarországi terjesztés tapasztalatai azt mutatják, hogy katolikusok és protestánsok egyaránt olvassák. S hogy valóban felekezeti érdekek fölött maradhasson, szigorúan evangéliumi alapokon áll. A szerzők, akik publikálnak benne — vallásfilozófusok, lelkészek, orvosok, írók és költők —, így tudnak csak általános érvénnyel szólni mindenkihez, aki kézbe veszi a lapot. így tudják csak elkerülni a felekezeti érzékenység buktatóit, így tudja csak a lap vezetni az olvasót, választ adni kérdéseire és megmagyarázni a bibliai történeteket, megvilágítva azok történeti hátterét is. Igy tud csak útmutatóul szolgálni, hitet, erkölcsöt, tudást építeni anélkül, hogy bárkit is megbántana. — Hol kapható, vagy hol rendelhető meg ez a folyóirat? — Az Evangéliumi Kiadó szlovákiai kirendeltségének címén (Vetés és Aratás, S. Fülöp Imre, Púpavova 43, 841 04 Bratislava). A lapnak, amelynek ez az idei már a 29. évfolyama, nincs megszabott ára. Magát a kiadót is a jótékonyság, a szeretet és a segíteni akarás tartja fenn. Önkéntes adományok segítették abban, hogy hosszú éveken keresztül zavartalanul végezhette a Szovjetunió, Románia, Jugoszlávia, Magyarország és Cseh-Szlovákia felé irányuló missziói tevékenységét. Ezekből az országokból eddig nem várt anyagi ellenszolgáltatást. Más lesz a helyzet, ha már közös kiadásban jelennek majd meg lapjai és könyvei, mint pl. Magyarországon, ahol PRIMO néven kiadóvállalat létesült, s ezzel rendeződött az anyagi háttér is. Mivel a hazai terjesztés és postázás egyelőre nagy anyagi terheket jelent a terjesztőknek, annyit kérünk azoktól, akik rendszeresen kérik és olvassák kiadványainkat, hogy amennyiben módjuk van rá, egy szerény összeggeí járuljanak hozzá a terjesztés költségeihez. Ezt az összeget a kiadványhoz mellékelt pénzesutalványon adhatják fel. A folyószámla száma a Vetés és Aratás hátsó borítóján is fel van tüntetve. — A könyvekhez hogyan lehet hozzájutni? Kérésre elküldjük az igényelhető könyvek listáját, amelynek alapján megrendelhetők. Ha a keresett könyv raktáron van, elküldjük. Ha éppen elfogyott, akkor egy kis türelmet kérünk, amíg az utánrendelést elintézzük. Az anyagi ellenszolgáltatás itt 1s önkéntes adományok formájában történhet. A jelenleg raktáron levő kiadványok listáján a Vetés és Aratás című lapon kívül huszonhat szerző műve szerepel. Köztük van Roy Krisztina négy kisregénye, Lukátsi Vilma Élő kövek és J. Blanchard Életünk legfontosabb kérdései című műve is. (mikola) VARÁZSLAT ÉS TEKNŐSBÉKAVÉR Újabban ismét nagy érdeklődéssel fordul a világ az ún. népi vagy természetes gyógymódok felé, s maga az orvostudomány is igyekszik tudását ezekkel a természetes módszerekkel kiegészíteni, alkalmazni azokat az eljárásokat, amelyek hatékonyak lehetnek egyes betegségek- gyógyításában. Ez okból képezik kutatás tárgyát a régi korok gyógyászati eljárásai is. így derűit fény arra, hogy az ókori egyiptomi orvosok igencsak hadilábon álltak az anatómiával, bár a mumifikálás elég alkalmat kínálhatott volna az emberi szervezet tanulmányozására. Ám balzsamozáskor csupán a hasüreget nyitották fel, valószínűleg egy vallásos szertartás szigorú szabályai szerint. így érthető, hogy a papok és az orvosok a szív, gyomor, lép kivételével keveset tudtak az emberi szervezet felépítéséről. A hiányt képzeletükkel pótolták, így keletkezett az ún. „érteória", amely szerint erek vezetnek a szívből a test minden részébe, ezek száma 12-40 között van, s hogy ezek vezetik a vizet, nyálat, levegőt, sőt a bélsarat is az emberi szervezetben. A rendszeres anyagcserét a régi egyiptomiak olyan fontosnak tartották, hogy a halottaskönyvben a halál utáni üdvösség fontos feltételének nevezték. Orvosságok előállítására hétszáz különféle anyagot használtak fel a természet patikájából, köztük voltak olyanok is, amelyeknek ma is fontos szerep jut a gyógykezelésben. Használtak ricinust, mákot, konyhasót, antimont és rézvegyületeket. Egyes gyógyszerek gyakran harmincötféle anyagot tartalmaztak, melyek nagy része persze nem volt hatóanyag. Az egyszerű anyagokban, pl. az olajban vagy a mézben csak akkor bíztak a betegek, ha undort keltő vagy kellemetlen szagú adalékokkal tálalták együtt (teknősbékavér, bűzös zsiradék*. falról levakart légypiszok) alkalmazták őket. A közönség csábítására mindenféle titkos anyagot kevertek a gyógyszerek közé, ez a gyakorlat a középkorban is, amikór nagyon hittek a varázslatokban, megmaradt. Szinte kegyeletsértésnek tűnhet, hogy a középkori orvosok a régi egyiptomiaktól örökölt gyógyszerek mellett azok bebalzsamozotttestét por alakban rendelték a betegeknek. A különböző betegségeket megakadályozó vagy gyógyító amulettek használatából, az imákból, fogadalmakból, amelyeket a gyógyszerek elkészítésekor mondani kellett, kitűnik, milyen mélyen gyökerezett az egyiptomiak lelkében a varázslatokban való hit. Egy nátha elleni orvosságnál például ezt kell mondani: „Menj ki nátha, nátha fia, aki a csontokat összetöröd, beteggé teszed a fej hét nyí lását..." Az adatokból kitűnik, hogy már pár ezer évvel ezelőtt is jobban felkeltette az egyiptomi betegek érdeklődését a külföldi, „szíriai kenőcs", mint a hazai készítmények. S bár a régi egyiptomi gyógymódok nagy része mai orvosi szemmel nézve igencsak elavult, akadnak olyan módszerek is, amelyeket újra felfedeznek. (sárközi) WBLÁGOSSÁG Érdekes témában találkozott Dobos Péter kőkeszi katolikus lelkipásztor elmélkedése és Cséfalvay Miklós tanulmánya: milyen is kereszténynek lenni ma. Hogyan lehet mások szolgálatára élni, s hogy lehet szeretetünk mentes az önzéstől, a túlzásoktól? Hogy menekülhetünk meg az önszeretet csapdájából? „Ma a kereszténység gyötrelmeit nem a kényszerű titkolódzás, a hátrányos megkülönböztetés, a gúny, a megkötözöttség adja. Ma abból adódik minden szenvedésünk, hogy a világ szelleme belénk költözött. Vajon mentesek-e a keresztények az önzéstől, az irigységtől, a rosszindulattól, a rossz szándéktól? Nem. Sajnos nem. Magunkba engedjük, dédelgetjük a bűnt és mások életét megkeserítve magunk is megkeseredünk." A cselekvő és használni tudó szeretet még a legszorosabb emberi kapcsolatainkból is hiányzik. Hogyan is szerethetnénk egymást? Hiszen lépten-nyomon egymásba ütközünk. A versengés szelleme a keresztény szolgálat területét is áthatja. Nem adni akarunk, hanem többet adni, mint más; nem jót tenni, hanem másnál jobbat. Saját dicsőségünkre, saját befolyásunk növelése érdekében cselekszünk. Vallásosságunkból hiányzik az önmegtagadó hit. Csak Istent ismerjük el magunk felett. Ember nincs nagyobb nálunk. Ha valakit mégis többnek,ismerünk el önmagunknál, az a személy biztosan valahol távol, más régiókban él. De vajon képesek vagyunk-e elismerni, hogy a szomszédunk, a munkatársunk vagy a templomi padban mellettünk ülő különb nálunk? Hpl ér véget a hit, az önfeláldozás és a szeretet? Hol kezdődik az irigység, a kicsinyes féltékenység és az önfelmagasztalás bűne? Ezekre a kérdésekre keres választ elmélkedések, zenei és irodalmi szemelvények segítségével a Világosság című egyházi magazin legközelebbi adása (vasárnap 8.30 és péntek 16.05). (ma) Szerkeszti: BALÁZS F. ATTILA (Méry Gábor felvétele) AUGUST STRINDBERG HITEM Ha kereszténynek mondom magamat, az azért van, mert Krisztust hatalomnak, erőforrásnak ismerem el, akiből az imádság révén erőt merítek, hogy az élet nehézségeit úgy-ahogy el tudjam viselni. Ugyanakkor megvallom, hogy a kiengesztelés tanát az áldozati halállal nem tudom felfogni vagy megmagyarázni, de ez nem a tanítás hibája, hanem az én hibám, s nekem nincs jogom tagadni a tényt, csak azért, mert én nem értem, A pogányság és a kereszténység közötti küzdelem tölti be ma a világot. De miként biztos, hogy a kereszténység újabb keletű, mint a pogányság, éppolyan biztos, hogy a jövő a kereszténységé, még ha a majomkodók pillanatnyilag többségben vannak is. ...Ha az istenfélő elbukik, föl is áll ismét, leporolja magát és megy tovább, az istenelen viszont fekve marad a sárban. ... Imádkozni, de dolgozni, szenvedni, de reménykedni, egyik szemünk a földre, a másik a csillagokra irányuljon; nem lecövekelni, nem letelepedni. Hiszen vándorúton vagyunk: nem otthon ez, csak vendégfogadó, postaállomás. Keresni az igazságot, mert létezik... A VILÁG EGYHÁZ HÍREI Udine Sustar érsek, a szlovén püspöki konferencia elnöke egy Udinéban, a nemzetiségek problémáiról tartott szimpóziumon kijelentette, hogy a különböző nemzetiségek és népcsoportok továbbra is Európa sokszínűségét kell hogy gazdagítsák. Az együttélés (egyik pillanatról a másikra megoldhatatlan) kérdéseit azonban továbbra sem erőszakkal, hanem az egymás megértésére való törekvéssel kell megoldani, mert bebizonyosodott, hogy az erőszak nem old meg semmit és nem is egyeztethető össze a keresztény felfogással. Pádua—Esztergom A páduai püspökséa Maavarorszáa katolikus papságának 10 ezer breváriumot ajanöéKozott. A négykötetes breváriumokat, amelyek nélkül a papság és a szerzetesek nem teljesíthetik imakötelességüket, . magyar nyelven nyomtatja egy páduai nyomda. A költségeket közadakozásból kívánja fedezni a páduai egyházmegye. Zágráb A jugoszláv püspökök békés megegyezésre szólították fel az egyes köztársaságok erőszakos cselekedetekre hajlamos polgárságát, ugyanakkor felhívták az ország vezetőit arra, hogy kövessenek el mindent a békés megegyezés érdekében. Egyben kijelentették: minden szabad népnek természetes joga, hogy tiszteletben tartsák identitását és ennek megőrzése érdekében — ha szükséges — nemzetközi védelmet is kérjenek. Erélyesen tiltakoztak a katolikus templomok és temetők, valamint a görögkeleti egyház intézményei ellen elkövetett merényletek ügyében. Budapest Jól tájékozott egyházi körökből származó értesülések szerint Magyarországon is vannak titokban felszentelt püspökök, akiket a kommunista uralom idején csak így szentelhettek fel. Két ilyen püspökről van szó az esztergomi érsekség területén, akik mindmáig lelkészi minőségben működnek Budapesten. Helyzetük rendezése után püspöki minőségükben állhatnak az egyház szolgálatába. Gyulafehérvár Bálint Lajos, Tempfli József és Reizer Pál romániai katolikus püspökök a Vatikánban tettek látogatást. Március 25-én, ill. 27-én a vatikáni rádió magyar nyelvű adásában interjú'hangzott el, amelyet dr. Szabó Ferenc jezsuita pap készített a püspökökkel, vatikáni látogatásukkal kapcsolatban. Budapest Idén Budapestről indult el a Szent Benedek Európa Fáklya, amelyet Paskai László esztergomi érsek, valamint Göncz Árpád köztársasági elnök közösen gyújtottak meg. A lángot staféta viszi Olaszországba, Európa védőszentje: Szent Benedek ünnepére. II. János Pái pápa itt felolvasott levelében többek között hangsúlyozza, hogy ez a láng — amelyet hagyományosan Európa egyik fővárosából indítanak útra — a kontinens egységét, a béke és barátság eszményét jelképezi.