Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-25 / 97. szám, csütörtök

1991. ÁPRILIS 25. HAZAI KÖRKÉP Ján Čarnogurský életrajza 1944. január elsején született Po­zsonyban. 1969-ben végzett a prágai Ká­roly Egyetem jogi karán. Az 1970-81-es években Pozsonyban működött mint jo­gász, s ekkor vált a vallási aktivisták és politikai disszidensek neves védőjévé. 1981-ben mivel politikai perben vállalta a vádlott védelmét, megvonták tőle a jo­gászi tevékenység lehetőségét. Utána gépkocsivezetőként dolgozott, később vállalati jogászként. 1987-ben elvesztette állását. 1988-ban Pozsonyi lapok címen szamizdat folyóiratot adott ki. 1989. au­gusztusában bebörtönözték a köztársa­ság felforgatásának vádjával. 1989 no­vemberében szabadlábra helyezték a bársonyos forradalom kitörése miatt. A nemzeti egyetértés kormányában az első alelnöki tisztséget töltötte be, és a legiszlatív ügyekért felelt. A Keresztény­demokrata Mozgalom elnöke. KÖZZÉTESZIK AZ SZNP GAZDASÁGI PROGRAMJÁT (Munkatársunktól) - Kelet-Szlovákia és főleg Kassa apolitikusnak minősített pol­gárainak megnyeréséért az utóbbi időben egyre több politikai párt és mozgalom indított harcot. Tegnap Rozsnyón és Kas­sán a Szlovák Nemzeti Párt elnökségé­nek és parlamenti képviselőinek küldött­sége Viliam Sojka alelnök vezetésével próbált híveket szerezni. A sajtó képviselőinek nyilatkozva Vili­am Sojka elmondta, hogy pártja parla­menti képviselői szükségesnek tartják, hogy előbb az SZNT Elnökségének összetételét változtassák meg. Arra a kérdésre válaszolva, hogy hajlandók lennének-e részt vállalni a kormány mun­kájából, azt mondta, nem tartják kompe­tensnek az ország irányítására ezt a kor­mányt. Egy újban viszont szívesen vállal­nának tisztségeket. A pártnak különben elkészült a gazdasági és szociális prog­ramja is, amelyet a hét végén a sajtóban nyilvánosságra hoznak. Viliam Sojka hangsúlyozta, hogy az SZNP nem akar elzárkózni a válság megoldására tett erő­feszítésektől, hiszen nekik is érdekük, hogy a politikai helyzet normalizálódjon. Meglepő volt viszont, hogy míg a párt elnöksége nem tartja kívánatosnak az idő előtti parlamenti választások kiírását, Pa­vol Hrovík, az SZNP parlamenti csoport­jának nevében azt közölte, hogy javasolni fogják a választásokat. Pavol Hrovík azt is kifejtette, hogy a Nyilvánosság az Erő­szak Ellen politikai mozgalom kettéhasa­dása a már megosztott Polgári Fórumnak volt eminens érdeke, ügyanis a NYEE képviselői a Szövetségi Gyűlésben elég­gé jelentős politikai erőt jelentettek, és síkraszálltak Szlovákia nemzeti érdekei mellett. (-szák) JÁN ČARNOGURSKÝ TÉVÉBESZÉDE BÍZUNK A SAJÁT ERŐNKBEN Kedden, a késő esti órákban tartotta székfoglaló beszédét Ján Čarnogurský, a szlovák kormány új miniszterelnöke. Egye­bek között megállapította: Az SZNT Elnöksége mai ülésén befejezte a szlovák kormány tevé­kenységének ellenőrzését. Ugy ha­tározott, hogy a kormány néhány tagját leváltja. Engem bízott meg azzal, hogy új tagokat nevezzek ki a helyükre. A szlovákiai választók többségét képviselő pártok és moz­galmak javaslatára hozta ezt a dön­tést. A kormány azon tagjainak, akik nem folytatják eddigi tevékenységü­ket, szeretném megköszönni mun­káját. Tudom, hogy legjobb tudásuk szerint szolgálták Szlovákia érdeke­it. Bonyolult helyzetben vállalom a miniszterelnöki funkciót. A keleti piac széthullása rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe hozza hazán­kat. A gazdasági reformmal egyidő­ben termékeinknek új piacot kell ta­lálni, fel kell vennünk a versenyt olyan külföldi termelőkkel, akik gyár­tási technológiája a miénknél tökéle­tesebb. A köztársaságban folynak a viták az új alkotmányokról, és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztár­saság alkotmányáról. Ezek a politi­kai és gazdasági nyomások okozták elsősorban a szlovák kormány vál­ságát. Ha elodáztuk volna a válság megoldását, a tömegek valószínű­leg mélyebben, alaposabban megis­merhették volna az ország gazdasá­gi helyzetét. Ez azonban nem segí­tett volna a felhalmozódott problé­mák megoldásában. Az átalakított kormány folytatni fogja a tavaly júli­usban kihirdetett kormányprogram teljesítését. Meg kell tartanunk Szlo­vákiát a demokratikus nemzetek és országok sorában. A kormány foly­tatja a gazdasági reform megvalósí­tását, és a körülményekhez képest megpróbálja meggyorsítani. A kormány együttműködik az SZNT-vel és a politikai pártokkal, mozgalmakkal az új szlovák alkot­mány kidolgozásában. A Cseh Köz­társasággal egy új alkotmány alap­jait akarjuk lefektetni. Képesek vagyunk legyőzni a je­lenlegi nehézségeket. S ha megőriz­zük a kölcsönös szolidaritást annak ismeretében, hogy legjobban saját erőnkben bízhatunk, gyorsabban, hamarabb legyőzhetjük a nehézsé­geket, megoldhatjuk a gondokat. Bízzunk egymásban - ezzel is a szolidaritást erősítjük, fejezte be Čarnogurský. HÁRSFÁK A VASFÜGGÖNY HELYÉN A köpcsényi (ma Kittsee, Auszt­ria) Batthyány kastélyból egészen századunk elejéig gyönyörű, három kilométer hosszú és negyven méter széles hársfasor vezetett a pozsonyi vár irányába. Miután a történelem szeszélye folytán a városka Ausztria perifériájára került, a határ által ket­témetszett, szerepét vesztett fasor lassan elenyészett. Az, hogy végül is nem veszett teljesen a múlt ködé­be, a Kittsee parkjainak és más zöld területeinek történetét feldolgo­zó Bécsi-schönbrunni Kertészeti Szakközépiskola diákjainak köszön­hető. Ök, miután rábukkantak a fa­sor írásos nyomaira, nagyszerű le­hetőséget láttak abban, hogy újraül­tetésével bekapcsolódjanak egy fris­sen szerveződő, környezetvédő programba. E tervezet a volt keleti blokk országait övező vasfüggöny által sokáig mindenki elől elzárt terü­letek megóvását tűzte ki célul. Az elhatározást nagyon gyorsan tett kö­vette, megkerestek két közeli, ha­sonló beállítottságú iskolát, és április 22-én, a Föld napja keretében a soproni Faipari és Erdészeti Főis­kola, illetve a Pozsony melletti Éber­hardi Mezőgazdasági Szakközépis­kola diákjaival közösen kiültették az új fasor első három „tagját". A somorjai gimnazistákkal és a Kormorán természetjáró egyesület tagjaival, akik az Eurolánc szervezé­sében vettek részt a rendezvényen, nem kellett sokáig keresnünk a tett színhelyét. A kastélytól ugyanis a volt fasor helyén mezőgazdasági út vezet egészen az országhatárig, melynek két oldalán még ma is a kastélybóli kiállításon szereplő monarchiabeli kataszteri térképen bejegyzettekhez hasonlóan sora­koznak a magángazdák nadrágszíj­parcellái. A határ túloldalán az út eltűnik, és a nagyüzemi mezőgaz­daság egyetlen hatalmas parcellája foglalja el az egész területet. Az ünnepség a határ osztrák oldalán folyt és az egyik hársfa szintúgy a határvonal közvetlen közelében került a földbe. A volt vasfüggöny élményét magukban hordozók szá­mára kicsit szokatlanul hatott, ami­kor az út mellett posztoló osztrák határőr előre köszönt a határ felé szorgalmasan kutyagolóknak. Meg­lepetésünkben szinte majdnem el­felejtettünk visszaköszönni neki. Az ünnepségen az összes érintett fél képviselője beszédet mondott. Peter Kresánek, Pozsony főpolgármestere szerint az út további nyomvonalát figyelembe kell venni a város új területfejlesztési tervének kidolgo­zása során, Kittsee polgármestere pedig a környék lakóinak egyfajta pannon egybetartozását fejtegette. Többen utaltak a tervezett háromol­dalú Duna menti természetvédelmi park létrehozásának szükségessé­gére. A program második felét a gyö­nyörűen felújított Batthyány kastély nagytermében rendezett kultúrmű­sor alkotta, melyen a legnagyobb tetszést a somorjai Csalló tempera­mentumos fellépése aratta. Bízvást állíthatjuk, a hétfői köpcsényi akció egyértelműen bebizonyította, hogy e három, nagymértékben egymásra utalt nemzet tagjai jóindulattal köze­lítve egymáshoz bármiféle gond nél­kül megértik egymást. Ezentúl erre emlékeztet bennünket a volt vasfüg­göny közelében, a szocialista Liget­falu betonrengetegének árnyékában remélhetőleg hamarosan terebé­lyessé növekedő három hársfa is. -tl­A SZLOVÁK KORMÁNY ÚJ MINISZTEREI MARIÁN POSLUCH HELENA W0LEK0VÁ IVAN MIKL0Š Pozsonyban született, 1945. ja­nuár 25-én. Szlovák nemzetiségű. A Komenský Egyetem Jogi Karának elvégzése után a pozsonyi városi ügyvédi hivatalban dolgozott 1967-től 1970-ig. 1970 óta a Ko­menský Egyetem Jogi Karának do­cense volt. 1990 januárjától a Szö­vetségi Gyűlés Nemzetek Kamará­jának képviselője, az alkotmányjogi bizottság tagja, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Alkotmá­- nya előkészítő bizottságának, a jogi bizottságnak és az Európa Tanács emberi jogi bizottságának tagja Részt vett a Szlovák Köztársaság Alkotmánya első javaslatának kidol­gozásában. Két gyermeke van. Podkriváňban született 1946. ja­nuár 17-én. Szlovák nemzetiségű. A Komenský Egyetem Bölcsészet­tudományi Karán szlovák-spanyol szakot és szociológiát végzett. Egyetemi tanulmányainak befejezé­se után tizenkét évig közgazdasági kutatómunkát folytatott, tevékenysé­ge a munkaügyi és üzemi szocioló­giára irányult. 1980-tól a túrócszent­mártoni Nehézgépipari Művek szo­ciológiai és pszichológiai részlegé­nek vezetője volt. 1990-ben a Szö­vetségi Kohó-, Gépipari és Elektro­nikai Minisztérium személyzeti és politikai osztályának igazgatója lett. 1990-ben a szövetségi kormány a Szövetségi és Munkaügyi Minisz­térium miniszterhelyettesévé nevez­te ki. Férjezett, három gyermeke van. Svidníkben született, 1960. június 2-án. Szlovák nemzetiségű. A po­zsonyi Közgazdasági Egyetem Nemzetgazdasági Karán végezte ta­nulmányait, nemzetgazdasági terve­zés, specializáció, prognosztika és hosszútávú tervezés szakon. Tanul­mányai befejezése után a Közgaz­dasági Főiskola nemzetgazdasági tervezési és árképzési tanszékén dolgozott, 1983-tól 86-ig asszisz­tensként, 1986-tól 1990-ig szakta­nársegédként. Elsősorban a mak­roökonómiai prognózissal és regulá­cióval foglalkozott. 1990 júniusától a szlovák kormány alelnöke titkársá­gán volt szaktanácsadó, 1990 no­vemberétől a Szlovák Köztársaság kormányhivatala gazdasági és szo­ciális politikai szakosztályának igaz­gatója volt. Nős, két gyermeke van. REFLEX HOGYAN GYŐZHET ČARNOGURSKÝ? Szlovákia tegnapelőtt kinevezett új miniszterelnöke elődjéről szólva megállapította: Vladimír Mečiar elsősorban szókimondó stílu­sának köszönheti népszerűségét. Fején találta a szöget, és aligha tévedek, amikor azt állítom, hogy - már az 1992 nyarán esedékes választásokra való készülődés jegyében - naponta eszébe jut ez a karrier-értékelés Ján Čarnogurskýnak. A kereszténydemokrata csapatot bizonyára intenzíven foglalkoztatja a kérdés: hogyan kell politizálni, hogy 15-16 hónap múlva a most visszahívott kormányfő ne fehér lovon rúgtasson be a kormánypalotába. Az átalakított kormánynak egyetlen lehetősége van arra, hogy a választásokig hátralevő hónapokban megnyilatkozásai révén ne morzsolódjék le még nagyobb mértékben a népszerűsége, hanem ellenkezőleg, legyen képes megfordítani a közhangulat alakulásának az irányát. És ez a lehetőség: a szókimondó stílus átvétele és magasabb színvonalon való művelése. A szókimondás magasabb fokozata: a még teljesebb őszinteség, az összefüggések még kendőzetlenebb feltárása és a gazdasági bajok okainak teljesen árnyalt bemutatása. Ahhoz azonban, hogy azt a stílust a kereszténydemokraták alkalmazni tudják, úgyszólván a lehetetlenre, árnyékuk átugrására kell vállalkozniuk. Szlovákiában ma az összes pártot és mozgalmat árnyékként követi a nacionális alapon való politizálás fixa ideája. Minden politikai erő nemzeti húrokat pengetve igyekszik profitra szert tenni. A NYEE és a Függet­len Magyar Kezdeményezés volt eddig a szabályt erősítő kivétel, de lám, most már a Nyilvánosság az Erőszak Ellenben is kialakult a nemzeti szárny, és éppen e szakadás következményeként robbant ki rendkívül zajosan a kormányválság. Mi lehetne a Čarnogurský-kormány még szókimondóbb stílusának a lényege? Például az, hogy - tényekre hivatkozva - feltárja az ország gazdasági csődjének valódi okait, és a csehellenes álindokok helyett felsorakoztatná azokat az érveket, amelyekkel egyértelműen bizo­nyítható, hogy nyomorunk előidézője a szocialistának csúfolt társa­dalmi rendszer. Például az jelenthetné a kereszténydemokraták számára az árnyé­kuk átugrását, hogy rádöbbentenék a lakosságot: azokban az országokban, amelyekben a nemzeti alapon való politizálás volt túlsúlyban, eddig még sehol nem sikerült kilábalni a válságból. Ellenkezőleg, a nacionalista politika eredményeként mindenütt csak balkanizálódtak a viszonyok. Szókimondása közben Vladimír Mečiar rengeteg dolgot elmondott, de sok mindenről hallgatott. A kommunista rendszer olyan társadal­mat produkált, amelyben az emberek többsége szereti, sőt, igényli a jelenségek egyszerű, söt, leegyszerűsítő értelmezését. Ezzel magyarázható a most lemondatott kormányfő hallatlan népszerű­sége. Úgyszólván a lehetetlenre vállalkozik az, aki egy év alatt meg akarja kísérelni a leegyszerűsítőértelmezés-igény elemző igénnyé történő átváltoztatását. A feladat úgyszólván végrehajthatatlan, de meg kell kísérelni, mert hallatlanul nagyok a nacionalista-populista politizálás veszélyei. Vladimír Mečiar „fehér lovon való visszatérésének" a veszélye nem a volt miniszterelnök személyes tulajdonságai miatt óriási, hanem mert olyan erők támogatják, amelyek reprezentánsai nem is tagadják, hogy a nálunk még oly sebezhető demokrácia leépítése a céljuk. Mit gondoljunk Mečiar olyan szövetségeséről, aki 1991-ben nem átallja kijelenteni, hogy számára a Tiso-féle állameszme jelenti a társadalomépítés legvonzóbb formáját. A kommunisták szintén ütik a vasat a nacionalista fogantatású állam kialakítása mellett. Szeret­nék a lakossággal elfeledtetni viselt dolgaikat, és még jobban szeretnének bekerülni a hatalom sáncai mögé. ** Ilyen viszonyok között lett kormányfő a lakosság körében kevésbé népszerű Ján Čarnogurský a nagyon népszerű Vladimír Mečiar után. Ilyen viszonyok között kell az új miniszterelnöknek szókimondóbban, az igazság teljes feltárásával megkísérelnie a lehetetlent. Úgy gon­doljuk, hogy a katolicizmus univerzitása személy szerint nem gátolja majd a kormányfőt abban, hogy leépítse pártjában a nacionalizmus vadhajtásait. Čarnogurský úr az emberekkel való érintkezésben is sokkal visszafogottabb hivatali elődjénél. Sokan ezt hátránynak tekintik. Megfeledkeznek arról, hogy kevés szóval sokszor többet el lehet mondani, mint két-háromórás szónoklattal. Senkit nem akarok megbántani, csak úgy mellékesen jegyzem meg: volt Németország­ban egy feketebajszú politikus, aki annak idején három-négyórás pattogó szónoklatokkal bűvölte el a tömegeket... TÓTH MIHÁLY MÁSOK ÍRTÁK KI KAPOTT POFONT? Az összes szlovákiai napilap első oldalon s a nap hírének kijáró terjedelemben foglalkozik a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének keddi döntésével. Minden lap a saját profiljának megfelelően foglal állást az eseményekhez. A Národná obroda mint kormánylap két beszélgetést is közöl az új kormányfővel s mindkettőből kiderül: Ján Čarnogurský számára világos, milyen válságos idő­szakban és nehéz helyzetben vette át a kormányfői posztot, ennek ellenére opti­mista és kész arra, hogy a kabinet éléről távozó Vladimír Mečiarral szükség esetén konzultáljon a további lépésekről. Mint elmondotta: „a kormány elsőrendű fela­data a belpolitikai kedélyek megnyugtatá­sa, aminek köszönhetően Szlovákia meg­bízható és stabil partner lehet a külföld számára. Nem tudok részletesen nyilat­kozni a gazdasági intézkedésekről, de a makroekonómiai egyensúly megterem­tése létszükséglet." A Pravda az első oldalon közölt szalag­címben eleve megkérdőjelezi a parlement elnökségének döntését. Abszurd játék a politikai porondon címmel sokat foglal­kozik a parlament elnökségének összeté­telével, kilátásba helyezve az elnökség rekonstrukciójának szükségességét. A Práca vezércikkben foglalkozik az ese­ményekkel. Ki kivel (és kibe) rúg címmel Jerguš Ferko a tőle megszokott stílussal kommentálja az eseményeket, védve az eltávozott kabinet tagjait. Az egyik legol­vasottabb szlovákiai lap glosszaírója a következő szavakkal fejezi be írását: „A SZNT előtt zajló tüntetés felhívásait ko­molyan kell venni. Azok pedig így hangza­nak: Új választásokat!" A Smena Az élet és politika paradoxonjai címmel kimerítő riportot közöl a keddi parlamenti munkáról. Megszólaltatta a kü­lönböző pártok, mozgalmak képviselőit és a Demokratikus Szlovákiáért platform nyi­latkozatát is leközölte. Tanácsok az új kormányfőnek címmel érdekes írást közöl a Verejnosť. Vlado Turkovič glosszaíró annak veszélyére fi­gyelmeztet, hogy az eddig Mečiar kor­mányfőnek biztosított publicitás helyett tanúi lehetünk egy Mečiar ellenes kam­pánynak és az új kormányfő dicsőítésé­nek. Az írás már csak azért is érdekes, mert szerzője közismerten nem volt Me­čiar-pártoló akkor sem, amikor ezzel olda­lakat lehetett volna megtölteni. Az összes napilap röviden tudósít a parlament előtt lezajlott tüntetésekről. A helyszínen készített riportok zömében a tüntetők fölteszik a kérdést: vajon jog­szerű volt-e a parlament elnökségének döntése. A válasz nem jelent meg a teg­napi sajtóban.

Next

/
Thumbnails
Contents