Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-25 / 97. szám, csütörtök

1991. ÁPRILIS 23. 891 HÍREK-VÉLEMÉNYEK BONN PÉLDÁŤLAN LÉPÉSE BAKER TOVÁBB INGÁZIK PAVLOV VÁLSÁGKEZELŐ PROGRAMJA: A PARLAMENT JÓVÁHAGYTA, A SIKERÉBEN KEVESEN BÍZNAK A szovjet parlamentnek mindössze kétnapos tanácskozásra volt szüksége ahhoz, hogy jóváhagyja és azonnali meg­valósításra javasolja a szövetségi kor­mány válságkezelő programját. A TA'SZSZ hírügynökség azt írta, a Pav­lov-program sok tekintetben a Satalin­akadémikus által kidolgozott úgynevezett 500 napos programból indul ki, amely a piacgazdálkodásra való gyors áttérést' feltételezte, s amelyet tavaly ősszel ugyanez a parlament elutasított. Felszólalások sora támogatta a terve­zetet, az egyetértők között volt Jurij Blo­hin, a konzervatív Szojuz képviselőcso­port elnöke is, aki helyeslése mellett fi­gyelmeztetett arra, hogy a jelenlegi szoci­ális és politikai feltételek mellett ez a program „teljesen megvalósíthatatlan". Kihasználva az alkalmat, megismételte hét végi javaslatát, hogy az egész unió területére hirdessenek ki fél évre rendkí­vüli állapotot, s egyben hívják össze a Szovjetunió népképviselőinek rendkívüli kongresszusát. Valentyin Pavlov kormányfő, aki ked­den jelen volt a parlamentben és válaszolt a képviselők interpellációira, nem utasí­totta el egyértelműen a rendkívüli állapot gondolatát. Szerinte azt nem az egész országban kellene bevezetni, de esetleg érvényesíthető lenne néhány régióban, illetve az energetika, a közlekedés, a ban­kok és az adók terén. Mihail Gorbacsov államfő kedden ki­adott rendeletével hatályon kívül helyezte az örmény parlament döntését a köztár­sasági kommunista párt és a Komszomol vagyonának államosításáról. Az elnök szerint a döntés jogellenes, ellentétes a szovjet alkotmánnyal. A Pravda napilap tegnap közzétette azt a záródokumentumot is, amelyet ked­den írtak alá kilenc szövetségi köztársa­ság vezetői, valamint Gorbacsov államfő egynapos tanácskozásuk záróakkordja­ként. A dokumentum a helyzet stabilizálá­sára és a válság megoldására irányuló elkerülhetetlenül szükséges intézkedése­ket összegzi. Kiemeli az új szövetségi szerződés mielőbbi befejezésének és aláírásának fontosságát, felszólítja a bá­nyászokat és minden dolgozót, hogy szüntessék be gazdasági és politikai sztrájkjaikat. A példátlan dokumentumot, amely szokatlan egyértelműséggel támo­gatja az unió megőrzésének gondolatát a szövetségi köztársaságok szerepének „kardinális megszilárdítása" mellett, az államfőn kívül aláírta Borisz Jelcin, az orosz parlament elnöke, Ukrajna és Belo­russzia miniszterelnöke, valamint Üzbe­gisztán, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Kirgi­zia, Tádzsikisztán és Türkménia elnökei. A csúcstalálkozóról ezúttal is lemaradtak a függetlenségre törekvő tagköztársasá­gok: Litvánia, Lettország, Észtország, Moldova, Grúzia és Örményország. A belorusz főváros központi terén teg­nap délelőtt 11 órakor ismét nagygyűlést tartottak a minszki üzemek sztrájkoló dol­gozói. Úgy tűnik tehát, eleget tesznek a sztrájkbizottság keddi felhívásának, hogy minden nap tüntessenek a köztársa­sági parlament épülete előtt mindaddig, amíg nem teljesítik követeléseiket. A leg­fontosabb követeléseik pedig a követke­zők: a parlament rendkívüli ülésének összehívása, amelyen kihirdetnék Belo­russzia szuverenitását és jóváhagynák az állami szervek depolitizálásáról és a kom­munista párt vagyonának államosításáról szóló törvényeket. DE KLERK NYUGAT-EURÓPAI KÖRÚTON AZ ANC A KORMÁNY LEMONDÁSÁT KÖVETELI NÉHÁNY SORBAN James Baker amerikai külügymi­niszter tegnap befejezte szíriai tár­gyalásait és Damaszkuszból - ko­rábbi útitervét módosítva - nem uta­zott ismét Izraelbe, hanem a Szov­jetunióba, Kiszlovodszkba, ahol Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszterrel találkozik. Amint azt bejelentették, Baker ma este tér vissza Izraelbe. Az ingadiplomáciát folytató Baker szíriai kollégájával, Faruk Sarával és az államfővel, Hafez Asszaddal folytatott megbeszélésein nem járt sikerrel. A tárgyalások utáni sajtóér­tekezletén elmondta, hogy egyelőre nem állapodott meg a javasolt béke­konferencia megtartásában. A közel 10 órás megbeszéléseken Asszad­dal ugyan elértek némi haladást, de még nagyon sok a megoldatlan probléma. Nyilván ezek közé tarto­zik a Golan-fennsík helyzete is. A Szíriához tartozó területet Izrael 1967-ben szállta meg, 1981-ben pe­dig annektálta. A békefolyamat ke­retében Szíria mindenképpen vissza akarja kapni a Golant. Franciaország és Egyiptom vi­szont egyértelműen támogatja a nemzetközi békekonferencia meg­tartását az Európai Közösségek és az ENSZ részvételével - közölte Roland Dumas francia külügymi­niszter kairói tárgyalásai után. Hangsúlyozta, egyetértettek abban is, a konferenciának meg kellené nyitnia a teret az arab-izraeli és a palesztin-izraeli kétoldalú tárgya­lások előtt. Az egyiptomi sajtó tájékoztatott arról, hogy folyamatban van az iraki ellenzéki erők újabb konferenciájá­nak előkészítése. Az emigrációban és az Irakban tevékenykedő ellen­zéki csoportok a tervek szerint má­jusban találkoznának Kairóban, hogy megvitassák az iraki helyzetet és megpróbáljanak megállapodásra jutni a Szaddam elleni együttes fel­lépés ügyében. Bagdad kedden hivatalosan fel­kérte az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét, vegye át azoknak a kurd me­nekülttáboroknak az irányítását, me­lyeket amerikai katonák építenek Eszak-irakban. Az iraki külügymi­niszter levele szerint az amerikai hadsereg tevékenysége Észak-Irak­HELENA WOLEKOVÁ: Új mun­kahelyeket! • Új tisztségébe azért javasolták mert többéves tapasztalata van ä szociális gondoskodás terén. Ezt egy nagyvállalatnál és a Szövetségi Munka- és Szociális Ügyi Miniszté­riumban szerezte. Hogyan tudja majd mindezt hasznosítani? - Tíz évig dolgoztam a nehézgép­gyárban, tehát nem félek, hisz a helyzetet igen jól ismerem. Az ilyen tapasztalatok megfizethetetle­nek. Pontosan tudom, a múltban hogyan működött a gyár és jelenleg mit élnek ott át. A gazdaságpolitika kérdései szorosan összefüggnek a foglalkoztatottsággal. Hasonlókép­pen súlyos gond a lakosságot érintő állami szociálpolitika. E téren való­ban óriási felelősség hárul ránk, s ez alól senki sem ment fel. Valójában törődni kell azzal, hogy az emberek életszínvonala legalább a társadal­milag elismert minimális szinten le­gyen. • A költségvetésből csinos ösz­széget kapott a tárca. Azt viszont nemigen tudjuk, miként kívánják ezt elosztani? - Mi ezt a pénzt a lakosoknak adjuk, a szociális juttatásokra, a nyugdíjakra, a gyermeksegélyre, a betegségi biztosításra, illetve a munkanélküliek támogatására. A foglalkoztatottságra szánt összeg egynegyedét - körülbelül egy mil­liárd koronát - azok kapják, akik új munkahelyeket teremtenek, illetve azokat is támogatjuk, akik hajlan­dóak az átképzésre és belépnek az új munkahelyekre. Tehát az egész csomagból - a harmincöt milliárd ban „súlyos, megbocsáthatatlan és indokolatlan támadás Irak szuvere­nitása és területi egysége ellen". Az ENSZ szóvivője közölte, a bagdadi kérést tanulmányozzák. Az USA ENSZ-missziója az üggyel kapcso­latban egyelőre nem foglalt állást. A kurdok siralmas helyzetével kapcsolatban Bonn példátlan lépés­re készül: első ízben küld katonákat a NATO-országok területén túlra, Iránba. Az eredetileg tervezett 120-200 katona helyett 2 ezret irá­nyítanak a kurd menekültek megse­gítésére. . Ugyancsak az öböl-válsággal és következményeivel kapcsolatban Japán is egy történelmi lépésre szánta el magát: 13 aknaszedőt és 2 ellátóhajót küldött az öbölbe, hogy segédkezzenek Kuvait part menti vizeinek megtisztításában. Peking ezért nagyon keményen bírálta To­kiót. Kaifu Tosiki kormányfő azon­ban a kínai reagálást túlzónak ne­vezte és leszögezte: a japán flotta­köteléket nem kíséri el semmilyen hadihajó. Washingtoni keltezésű, de ugyancsak az öböllel kapcsolatos hír: George Bush elnök a Fehér Házban díszebéden fogadta Nor­man Schwarzkopf tábornokot, aki a háború idején a szövetséges csa­patok parancsnoka volt. Az elnök úgy vélekedett, hogy a tábornok az amerikai katonai célok szempontjá­ból „fantasztikus munkát" végzett és jelentős mértékben növelte az Egyesült Államok önbizalmát. Kairóból érkezett az a hír, amely szerint a kuvaiti kormány egy magas rangú, a névtelenséghez ragaszko­dó tagja tegnap közölte: Kuvait csak „alacsonyabb szinten" fog diplomá­ciai kapcsolatokat fenntartani Jordá­niával, Jemennel, Szudánnal és Al­gériával, azzal a négy országgal, amelyek a háború idején Szaddam oldalára álltak. A palesztin nagykö­vetség Kuvait felszabadítása után néhány napig már működött, de a külügyminisztérium kérésére a kormány bezáratta azt, s egyelőre nem áll szándékában megengedni tevékenységét. Ennek oka szintén az, hogy a PFSZ vehemensen kiállt Szaddam mellett. koronából - mindössze egy további milliárdot a tárca vállalkozásaira for­dítjuk, a többit a törvényes juttatá­sokra fizetjük ki. MILAN KŇAŽKO: Visszatérek • Milyen érzés egy menesztett miniszternek lenni? - Ha jól emlékszik tárcanélküli miniszterként kezdtem. Most újra tárca nélkül vagyok. Nem érzem magam megrövidítve, de idővel ta­lán felmutatható lesz az a kár, ame­lyet felelőtlen beavatkozásával a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksé­ge okozott. Természetesen az el­nökség Ventúr utcai részére és a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselőire gondolok. • Megtudtuk, hogy Gál úr Nagy­Britanniába készül, és távozik a poli­tikai életből. Ön is távozik a politikai színtérről? - Nem, én nem megyek Nagy­Britanniába. Egyrészt én nem kap­tam ilyen ajánlatot. Ráadásul az ilyen helyzetekben nem illik lelépni. Fordítva: én visszatérek. • Úgy gondolja, hogy a szelek Csehországból fújnak? - A szelek ebben az esetben nem lényegesek. Szerintem az ember ne legyen köpönyegforgató. Ki kellene alakítanunk egy stabil szlovák poli­tikát. • Újra elvállalná a miniszteri posztot? - Azt hiszem ez bonyolult problé­ma. Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy a kormány valóban mű­ködőképes legyen és én nem tu­dom, hogy ez egy-két nap alatt meg­valósítható-e. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) követeli, hogy Frederik de Klerk elnök és kormánya mondjon le még a Dél-afrikai Köztársaság jövőjéről szóló tárgyalások megkez­dése előtt. Ezt Alfred Nzo, az ANC főtitkára jelentette ki, a SANA hír­ügynökségnek adott nyilatkozatá­ban. Szerinte érvényteleníteni kell az alkotmányt, s az országban szé­les jogkörökkel felruházott ideigle­nes kormánynak kell átvenni a hatal­mat. Nzo a továbbiakban ajánlotta a parlamenti választások kiírását is. De Klerk elnök közben Nagy-Bri­tanniában próbált külföldi beruházá­sokat szerezni és meg akarja törni a gazdasági szankciók blokádját, amelyet évekkel ezelőtt az ENSZ hirdetett meg, tiltakozásul az apart­heid ellen. A dél-afrikai elnök azon­nali gazdasági segítséget kért John Mäjor brit kormányfőtől. A tárgyalá­sok során a felek megegyeztek ab­ban, hogy Douglas Hurd brit kül­ügyminiszter a nyáron Dél-Afrikába utazik, azzal a céllal, hogy kifejezze támogatását a politikai reformoknak. Major egyben megígérte, hogy az Európai Közösségek és a Brit Nem­zetközösség keretében támogatni fogja a nemzetközi gazdasági szankciók enyhítésének gondolatát. A dél-afrikai államfő londoni nyi­latkozatában határozottan elutasí­totta az ANC követelését, de nem zárta ki valamiféle átmeneti megol­dás keresésének a lehetőségét. Be­Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kedden este Stras­bourgban felszólította a nemzetközi közösséget, biztosítson elegendő élelmiszert a föld összes lakosa szá­mára, napjainkban ugyanis 550 mil­lió ember éhezik. A 25 tagország - köztük Csehszlovákia - képviselő­inek gyűlése felkérte az egyes kor­mányokat, hogy programjaikban egyeztessék stratégiáikat, ne csak a fejlődő országoknak nyújtsanak élelmiszersegélyt, hanem a rászoru­ló kelet-európai államoknak is. Az ET-képviselők felszólítottak a világ élelmiszertartalékainak növelésére is. Az Európa Tanács képviselői fog­jelentette: a pretoriai kormány telje­síti ígéretét és szabadon bocsátják az összes politikai foglyot. De ez sem olyan egyszerű, mert vita folyik arról, hogy hány politikai elítélt van az országban. Az ANC 1300-at em­leget, a kormány viszont csak 200-at ismer be. Frederik de Klerk tegnap London­ból Dániába utazott, itt is az a fő célja, hogy elérje a gazdasági szankciók feloldását. Ami nem lesz könnyű, mert bár az EK-országok a közelmúltban igent mondtak a szankciók többségének az eltörlé­sére, a koppenhágai parlament még a múlt héten is a szankciók folytatá­sára utasította a kormányt. Úgy tűnik, Nelson Mandela, az ANC alelnöke meg akarta kontrázni de Klerk elnök londoni látogatását: tegnap ő is a brit fővárosba érkezett. A Heathrov repülőtéren csaknem összefutott a dél-afrikai elnökkel, a „találkozójuk" egy órán múlott. Az ANC szóvivője kijelentette: Mandela elsősorban azért utazott Nagy-Britanniába, hogy a jelenleg Londonban tartózkodó Oliver Tan­bót, az ANC elnökét tájékoztassa a Dél-afrikai Köztársaságban kiala­kult legújabb helyzetről. Mandela a hivatalos tárgyalásokon állítólag szorgalmazni fogja a pretoriai kor­mánnyal szembeni szankciók meg­őrzését. Látogatása során először találkozik John Majorrel. lalkoztak a migrációval kapcsolatos kérdésekkel, síkraszálltak a jobb együttműködésért az Európai Kö­zösségek országaival. Az EK-nak szándékában áll 1992 után - amikor a tagországok határain gyakorlatilag megszűnik az ellenőrzés - megszi­gorítani határait a „külvilággal" szemben. Ennek az lehet a követ­kezménye, a kivándorlók a fejlődő államokból vagy Kelet-Európából az Európa Tanács többi 13 országában gyűlnek össze. A tanács összes tag­országának, beleértve a nyugat-eu­rópai tizenketteket is, erőfeszítése­ket kell tennie, hogy a fokozott mig­ráció következményeit közösen old­ják meg. E z év végéig az Európai Közösségek valószínűleg leállítja a borjak beho­zatalát Csehszlovákiából és Lengyel­országból, hogy saját tenyésztőik helyze­tét javítsák. Ezt az AFP hírügynökség közölte a tizenkettek jól informált forrásai­ra hivatkozva. Ezek szerint várható, hogy Ray MacSharry, az EK-bizottság mező­gazdasági ügyekben illetékes tagja ma dönt a kérdésről, ám a végleges határo­zatot a bizottság konzultációi után erősítik meg. K edden a lengyel külügyminisztérium az NSZK varsói ügyvivőjének tolmá­csolta nyugtalanságát a lengyel turisták elleni támadások miatt. - közölte a hivata­los PAP hírügynökség. Alexander Krzyminski miniszterhelyettes tájékoztat­ta Wolfdietrich Vogelt, hogy Varsó aggó­dik az incidensek és „a helyi hatóságok valamint a német rendőrség nem megfel­elő reagálása" miatt. A lengyelellenes akciók a múlt hónap óta fokozódnak, amikor Németország megszüntette a ví­zumkényszert a lengyel látogatók számá­ra. E hét végén hat incidens történt, melyek során 13 lengyelt „brutális módon megvertek, illetve kiraboltak". J ohn Major brit kormányfő a Sky News televíziós állomásnak adott tegnapi nyilatkozatában kijelentette: az egyesült nemzeteknek olyan figyelmeztető rend­szert kellene kidolgozniuk, amellyel elejét vehetnék annak, hogy az Irakhoz hasonló országok veszélyes fegyverarzenált hoz­zanak létre. A fegyverek eladásának kor­látozásával kapcsolatban a brit miniszter­elnök síkraszállt az ENSZ mellett műkö­dő állandó mechanizmus létrehozásáért. Ez lehetővé tenné a közbelépést abban a pillanatban, amikor valamely ország a védelmi szükségleteit meghaladó fegy­verzetet próbál felhalmozni. G eorg Krupp befolyásos német ban­kár arra figyelmeztetett, hogy a Szovjetunió külföldi adóssága az év végéig 15 százalékkal növekedhet és elérheti a 75 milliárd dollárt. A Deutsche Bank képviselője bírálta a szovjet gazda­sági reformot és rámutatott arra, hogy az olajkitermelés - a Szovjetunió legna­gyobb devizaforrása - évente 10 száza­lékkal csökken. Megállapította továbbá, Németország tavaly nagy összegűhitele­ket nyújtott Moszkvának a peresztrojka támogatására. Ezek a hitelek megkönnyí­tették a német egyesítést, de ugyanakkor Moszkva is a hitelekből fizette vissza néhány régebbi tartozását. Most azonban újabb jelentős szovjet anyagi követelé­sekről érkeznek hírek. L atin-Amerika történelmi találkozóra, az ún. ibériai-amerikai csúcsérte­kezletre készül. A történelmi találkozón részt vesznek a latin-amerikai országok elnökei, valamint Spanyolország és Por­tugália legfelsőbb vezetői. A július 18-án kezdődő kétnapos csúcson mindeneke­lőtt a regionális integrációs folyamatról, a cserekereskedelemről, a Latin-Amerika és Európa közötti gazdasági együttműkö­désről lesz szó, valamint keresmi fogják azokat az utakat, amelyek elvezetnek a politikai stabilizációhoz és a demokráci­ához Latin-Amerikában. H uszonöt felkelő vesztette életét az elmúlt napokban a Fülöp-szigeteki hadsereg egységei és az illegális kommu­nista Nemzeti Népi Hadsereg tagjai kö­zötti harcokban. Ezt Manilában közölte a katonai szóvivő azzal, hogy a legtöbb felkelőt, összesen 15-öt az ország déli részén levő Davao városban lőtték le. Az illegális szervezet immár 20 éve harcol egy marxista állam létrehozásáért. V alószínűleg a brit Helen Sharman lesz a két szovjet űrhajós útitársa a következő nemzetközi űrrepülés során, amelyre a tervek szerint május 18-án kerül sor. A szakértők kedden döntöttek Sharman mellett, akit eddig előnyben ré­szesítenek honfitársa, Timothy Mace előtt. Sharman Anatolij Arcebarszkival és Szergej Krikalovval utazik majd az űrbe, ók váltják fel a Mir űrállomás legénységét. A HÓS SEGÉLYRE S20RUL Michel Moretti, az egykori olasz partizán, aki elfogta Benito 'Mussoli­nit, most szegénységben él Olaszor­szág északi részén. A 93 éves Mo­retti, vagyis ,,Pietro őrnagy" rok­kantnyugdíjat kap, havonta körülbe­lül 700 dollárt. Ez olyannyira kevés, hogy a helyi szervektől kénytelen támogatást kérni. Az olasz sajtó szerint furcsa jutalomban részesül az a férfi, aki 1945-ben őrizetbe vette a német egyenruhába öltözött, menekülő Benito Mussolinit. VILLÁMINTERJÚK A Szlovák Rádió „Rádiožurnál" című műsorának szerkesztői tegnap több aktuális interjút készítettek. Ezekből idézünk: FÉLMILLIÁRD EMBER ÉHEZIK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents