Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-24 / 96. szám, szerda

3 HÍREK-VÉLEMÉNYEK ÚJ szói 1991. ÁPRILIS 24. NÉHÁNY SORBAN REFLEX ILYEN PARLAMENTET ÉRDEMLÜNK? Néhány héttel a novemberi fordulat után történt, hogy Václav Havel az átmeneti parlament címére megjegyezte: ez még nem a demokrácia művészetének a netovábbja, de a nyár folyamán majd demokratikusan megválasztjuk a törvényhozást... A nyár folyamán demokratikusan megválasztottuk a képviselőinket, és ma újfent megállapíthatjuk: ez a parlamenti gyakorlat bizony még mindig nem a demokrácia gyakorlásának a netovábbja! Ugyanis nemcsak azt várjuk el törvényhozó szerveinktől, hogy jó töiVényeket alkossanak, hanem azt is, hogy éberen őrködjenek mind az egyes törvények megtartása fölött, mind pedig a demokrácia alapelveinek a megtartásán. Néhány hónap alatt legalább kétszer érte olyan övön aluli ütés a demokráciát, amelynek hatására a földkerekség minden országának parlamentje és lakossága felhördült volna. Nálunk elmaradt a felhördülés. Úgy látszik, negyven év alatt túlságosan hozzászoktunk az övön aluli ütésekhez. Például hozzászoktunk ahhoz, hogy sajtószabadság nélkül is lehet élni, így sem a parlamentben, sem a lakosság körében nem keltett különösebb megütközést, hogy a szövetségi pénzügyminiszter kezdeményezésére a kormány olyan forgalmi adót vetett ki a sajtóra, hogy az intézkedés a szó szoros értelmében .veszélyezteti a tájékoztatás szabadságát. Václav Klaus a sajtóadóztatási törvény megfogalmazásakor nyilván számolt azzal, hogy nem olyan anyagi viszonyok között él az ország népe, hogy tömegek mennének ki a terekre tüntetni azért, mert az elviselhetetlen adó miatt naponta újabb és újabb lapok mennek tönkre. De nyilván a parlamenti képviselők közömbösségével is eleve számolt, és - nem számította el magát. A törvényhozási hajrában a képviselő urak a fáktól nem látják az erdőt, és miközben úgy gondolják, hogy az új törvények kidolgozásával a demokráciát erősítik, nem veszik észre, hogy a sajtószabadság anyagi feltételeinek tervszerű lerombolásával létében veszélyeztetik a demokráciát. Akkor sem hördült fel a parlament, amikor Szlovákia miniszterelnöke nemrég a tömegek támogatására hivatkozva értelmezte eléggé sajátosan a parlamenti demokráciát. Az még csak hagyján, hogy a „tömegek" nem vették észre, hogy Vladimír Mečiar ezzel tulajdonképpen a mindössze 10 hónappal ezelőtti demokratikus választások eredményeit kérdőjelezte meg. Afölött azonban már semmiképpen nem szabadna napirendre térnünk, hogy első inkriminált kijelentéseit követően a szlovák parlament nem kért órákon belül magyarázatot a miniszterelnöktől. Az ország legfelsőbb ellenőrző szerve nem kényszerítette rá, hogy nyomban színt valljon. A kormányfő nyilván éppen úgy ismeri az ország lakosságának lelkiállapotát, „lázadókészségét", mint a szövetségi pénzügyminiszter. És természetesen azzal is tisztában van, hogy milyen parlamenthez van szerencséje. Ha nem így lenne, aligha ragadtatta volna magát olyan kijelentésekre, amelyek „simogatják" a mindennapi anyagi gondokkal küzdő százezrek önérzetét, a valóságban azonban a diktatúrához vezető utat egyengetik. Veszélyes precedens mind a kettő. A nyíltan jobboldali Klaus sajtószabadság elleni merénylete is és az eddig balfelé kacsintgató Mečiar fenegyerekeskedése is. Minden nép olyan vezetőket kap, amilyeneket megérdemel. Mi csak ilyen parlamentet érdemlünk? TÓTH MIHÁLY NYUGAT-SZAHARAI KONFLIKTUS JAVASLAT A RENDEZÉSRE HOLNAP: BAKER-BESSZMERTNIH TALÁLKOZÓ TŰZSZÜNET KAMBODZSÁBAN? BERLIN KONTRA BONN New Yorkban az ENSZ-főtitkár javaslatot terjesztett elő a 16 éve tartó nyugatszaharai konfliktus rendezésére. Ez mindenekelőtt tűzszünet elrendelését feltételezi, majd pedig népszavazás megtartását az ENSZ felügyelete mellett. Szavazataival a helyi lakosság döntené el, a függetlenséget vállalja-e vagy a csatlakozást Marokkóhoz. Nyugat-Szahara volt spanyol gyarmat, a francóista rezsim bukása után 1976ban került Marokkó és Mauritánia közös igazgatása alá. Mauritánia később lemondott területi igényeiről, Marokkó viszont a helyi lakosság és a Polisario Frontba A hét végén negyedszer gyűltek össze a Magyarország határain túl működő magyar szervezetek képviselői, az IDF (Ifjúsági Demokrata Fórum) rendezésében eszmecserére a kisebbségpolitikáról, a magyarországi nemzetiségek helyzetéről és az együttműködés lehetőségeiről. A budapesti találkozón beszédet mondott Antall József miniszterelnök is. Elmondotta, hogy a hazai nemzetiségek és a határon túl élő magyarság közt nem áll fenn olyan függőségi viszony, hogy ,,ha te jól bánsz az én kisebbségemmel, akkor én is ugyanígy kezelem a tiedet". A kisebbségi jogok biztosítása minden ország elemi kötelessége, sőt, azok az államok, amelyek az erre vonatkozó nemzetközi egyezményekhez csatlakoztak, sem jogilag, sem politikailag nem minősíthetik-e kérdést puszta belügynek. Magyarország - folytatódott a kormányfő okfejtése - a helsinki okmány szellemében adottnak tekinti a jelenlegi országhatárokat, lemondott azok erőszatömörült felkelők elutasítása ellenére igényt tart az egész területre, s azt megszállva tartja. A Polisario és Marokkó most megállapodott abban, hogy az ENSZ-re bízzák a népszavazás megszervezését. Az ENSZ-főtitkár javaslata értelmében létrehoznának egy missziót, amely előmozdítaná a tűzszünet megkötését és ellenőrizné is megtartását. Feltételezhető, hogy a Biztonsági Tanács még a héten dönt ennek a missziónak a létrehozásáról. így a tűzszünetet és a referendumot előkészítő lépéseket már május elején meg lehetne kezdeni. kos megváltoztatásáról. Nem a határok tologatása a célja. Ezzel szemben mindent elkövet e határok szabad átjárhatóságáért. Minket - mondotta - nem fog zavarni, ha nemzetiségi iskoláinkban elhangzik az adott nemzetiség himnusza, vagy kitűzik zászlóikat. Természetesnek tartjuk, ha anyaországaiktól támogatást kapnak, ám ezt fordítva is jogosnak véljük. Antall nyomatékkal hangoztatta: elképzelhetetlen jó államközi kapcsolat olyan országgal, amely rosszul bánik nemzeti kisebbségeivel. Ugyanakkor nem igaz az, hogy Budapest egyedül a magyar kisebbség helyzetétől tenné függővé kapcsolatainak alakítását a szomszédállamokkal. • A magyar közvéleményt sokkolta a hír: itt is tároltak atomfegyvereket. A sokkhatást magyarázza: Csehszlovákiától eltérően Magyarországon ez a tény „huppanókkal" és nem hivatalos közlések útján került nyilvánosságra. Nagyon érdekes hírt közölt tegnap az Interfax független szovjet hírügynökség. Eszerint közel-keleti körútját befejezve James Baker amerikai külügyminiszter csütörtökön kétórás villámlátogatásra az észak-kaukázusi Kiszlovodszkba érkezik, itt találkozik szovjet partnerével. Baker és Besszmertnih a közel-keleti rendezésről és a Bush-Gorbacsov találkozó előkészítéséről fog tárgyalni. . A kiszlovodszki találkozó tényét tegnapi sajtóértekezletén megerősítette Vitalij Ignatyenko, a szovjet államfő szóvivője is. Egyben közölte, a szovjet-amerikai csúcstalálkozóra június elején kerül sor Moszkvában. Baker azonban egyelőre még Szíriában van. Hétfőn este érkezett Damaszkuszba rövid kuvaiti tartózkodás után, s tegnap már Hafez Asszad szíriai államfővel tárgyalt. Az amerikai külügyminiszternek Damaszkusz az utolsó állomása, de ingadiplomáciája keretében ma feltehetően még visszatér Izraelbe. James Bakernek eddig nem sikerült jelentősebb haladást elérnie, hacsak nem tekintjük komoly előrelépésnek azt a tényt, hogy a régióban mozgásba hozta a diplomáciát. A hónap elején Samir izraeli kormányfő intézett üzenetet Hoszni Mubarak egyiptomi elnökhöz, s már választ is kapott, bár aligha olyat, ami igazán jólesne neki. Mubarak a palesztinok jogainak tiszteletben tartására és az amerikai békejavaslatokkal kapcsolatos rugalmasabb álláspontra szólította fel Samirt. Mubarak nemcsak az izraeli miniszterelnöknek, hanem Hafez Asszad szíriai Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára, valamint Franciaország és Indonézia képviselői hétfőn felszólították az egymással szembenálló kambodzsai feleket, hogy május elsejétől hirdessenek ideiglenes tűzszünetet. Ezzel biztosítanák a béketárgyalások sikeres folytatását. Franciaország és Indonézia annak a párizsi Kambodzsa-konferenciának társelnökei, amely a Phnom-Penh-i kormány és a Norodom Szihanuk herceg vezette háromoldalú ellenzéki koalíció Helmut Kohl német kancellár tegnap síkraszállt azért, hogy Berlin legyen a német parlament és a kormány jövőbeni székhelye. A CDU/ CSU képviselői frakciójának ülésén Kohl először szólt bele hivatalosan a német főváros, Berlin és az állami szervek jelenlegi székhelye, Bonn közötti vitába. Am azt is elmondta, véleménye szerint a hivatalok átköltöztetése Berlinbe 10-15 évet venne igénybe. Theo Waigel pénzügyminiszter, a CSU elnöe berlini újságírók szerint bírálta Kohl álláspontját és megállapította, hogy a költözködésre nincs pénze a minisztériumnak. HansElőször a magyarországi atomfegyverekről akkor volt szó, amikor a múlt év október végén a szovjet vezérkari főnök Brüsszelben kijelentette: kivonásuk megtörtént. A magyar vezérkari főnök másnap diszkréten helyreigazította: Magyarországon nem voltak szovjet atomeszközök, csak olyan hordozók, amelyek hagyományos és atomfegyver kilövésére is alkalmasak. Legalább is ez volt a hivatalos szovjet tájékoztatás, - mondotta akkor a tábornok. A múlt hét péntekén viszont Annus Antal altábornagy, honvédelmi államtitkár valószínűsítette, másnap pedig Grósz Károly volt pártfőtitkár és miniszterelnök cáfolhatatlanul meg is erősítette: valóban voltak szovjet robbanótöltetek Magyarországon. Eredetileg Kádár János engedélyezte ideszállításukat. Grósz aláhúzta saját szerepét, ezek visszavonásában, amit némileg vitat ugyan Németh Miklós volt miniszterelnök (jelenleg bankár) kedden napvilágot látott interjújában amelyet államfőnek is levelet írt. Állítólag őt is arra szólította fel, hogy legyen megértőbb az amerikai kezdeményezésekkel szemben, ne akadályozza a közel-keleti békekonferencia összehívását, hacsak nem akarja, hogy országa lemaradjon róla. A PFSZ viszont nemzetközi konferenciát akar az ENSZ és az Európai Közösségek égisze alatt - ezt közölte tegnap reggel Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke, miután a líbiai főváros közelében tárgyalt Roland Dumas francia külügyminiszterrel. A Reuter közben Tunéziából azt jelentette, a PFSZ Tanácsának ülésén Arafat hétfőn rugalmasságra szólította fel, bár bírálta Baker javaslatait, azokat egyértelműen nem utasította el. A testület radikális tagjai Baker valamennyi indítványának elvetését sürgették, de Arafat azt mondta, ő maga azt a megfogalmazást ellenzi, amely több autonómiát javasol ugyan, de kevesebbet, mint a palesztin állam. Feltételezhetően az amerikai diplomácia javára írható, hogy Kuvait jelezte, esetleg enyhíti Izraellel szembeni szankcióit és kereskedni fog azokkal az amerikai cégekkel is, amelyek együttműködnek a zsidó állammal. Maga Kuvait azonban tartja 'magát az Arab Liga döntéséhez, amely tiltja a közvetlen kereskedelmet Izraellel. Kuvaittal kapcsolatos az a hír is, amely szerint az emír hétfőn arról biztosította az amerikai külügyminisztert, már véget vetettek azoknak a jogtiprásoknak, melyekre közvetlenül a felszabadulás után került sor. Az emberi jogok megsértésének legtöbb áldozata a palesztin kisebbség soraiból került ki. közötti, immár 12 éve tartó polgárháború befejezésére törekszik. A francia és indonéz képviselők hétfői nyilatkozatukban reményüket fejezték ki, hogy májusban Dzsakartában összeül a Kambodzsai Legfelsőbb Nemzeti Tanács. Ezt a szervet a kambodzsai béketerv keretében, az ENSZ Biztonsági Tanácsának kezdeményezésére hozták létre. A tanácsnak Kambodzsát kellene képviselnie az ENSZ-szel folyó tárgyalásokon az átmeneti időszakban, vagyis a világszervezet felügyelete alatt megtartandó általános választásokig. Dietrich Genscher külügyminiszter viszont egyetért a kancellárral, csakúgy mint Eberhard Diepgen, Berlin megbízott polgármestere. Az 1945 és 1949 között KeletNémetországban hozott államosítási intézkedések érintetlenek maradnak és nem módosul az akkori földreform sem. így döntött a karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság, amely elutasította a volt tulajdonosok keresetét és törvényesnek nevezte a földek akkori kisajátítását. A háború utáni államosítási intézkedéseket egyébként már a tavalyi német-német egyesítési szerződés is megerősítette. Serény Péternek, a Népszabadság washingtoni tudósítójának adott. A lényeg azonban az, hogy Németh is megerősíti: Öt is tájékoztatták a töltetekről és ő maga Rizskov miniszterelnöknél járt közben 1989 tavaszán a kivonás érdekében, amit némi huzavona után sikerült elérnie. Németh, aki a választások után Antall József miniszterelnöknek adta át a kormányzást, azt is elmondotta, hogy tájékoztatta az új kormányfőt az ügy titkos történetéről. Antall József megerősítette elődje szavait: ,,Németh Miklós volt miniszterelnök nyilatkozata természetesen megfelel a valóságnak. A hivatali ügyek átadásánál - teljes felősségének hangsúlyozása mellett - közölte velem, hogy korábban voltak, de az adott időszakban már nincsenek atomfegyverek Magyarország területén. Ezt a közlést tudomásul vettem, melyet hivatalba lépésem után a magyar katonai vezetők, továbbá más hiteles források is megerősítettek". A szakértői nyilatkozatok egyébként valószínűsítik, hogy két rövidebb hatótávolságú rakétatípus robbanótölteteit tárolták egy különlegesen védett raktárban a Dunántúlon. VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest H

étfőn este a román rendőrség erőszakkal oszlatta fel a Bukarest központjában, az Egyetem téren megrendezett Iliescu-ellenes tüntetések résztvevőit. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója szemtanúja volt annak, hogy az akció során a rendőrök megvertek két ellenzéki újságírót - a Romania Libera című független napilap igazgatóját és az Acum nevű hetilap főszerkesztőjét. Az elitegységek tagjainak százai körülzárták az Egyetem teret és gumibotokkal láttak hozzá a térség kiürítéséhez. A tüntetők védekezni próbáltak, gyújtópalackokat és köveket dobáltak a rendőrökre. M

egfosztják mandátumától és az ügyészségre bízzák annak a képviselőnek az ügyét, aki a Fax című független napilap rendelkezésére bocsátotta a titkosrendőrséggel együttműködő személyek listáját. Erről a bolgár parlament bizottsága döntött azon a hétfői ülésen, amelyen a lusztrálás problémájával foglalkozó bizottság tagjai is részt vettek. A 32 képviselő-informátor közül többen tagjai a Demokratikus Erők Szövetségének, a Bolgár Szocialista Pártnak, a parasztpártnak, s köztük van egy független képviselő is. A BTA hírügynökség ezzel összefüggésben tájékoztatott Christov Danov belügyminiszter lemondásáról. A parlament vezetőségének és a különbizottság tagjainak a véleménye, hogy a lista közzététele épp Danov lemondását célozta. Még egy Bulgáriával kapcsolatos hír: azok a szovjet zsidók, akik Izraelbe kívánnak emigrálni, Bulgáriát tranzitállomásként használhatják. A hírt az UPI hírügynökség közölte, a szófiai külügyminisztérium szóvivőire hivatkozva. T

izenhat év után, június 25-én felújítják a közvetlen légiösszeköttetést az Egyesült Államok és Vietnam között. Ho Si Minh-városban ezen a napon száll le először a Northwest Airlines amerikai légitársaság Boeing 474-es gépe. Ezt hanoi hivatalos források közölték azzal, hogy az említett légitársaság gépei a kezdetben havonta egyszer landolnak majd a volt Saigonban. Azzal számolnak, hogy a járatot mindenekelőtt azok a vietnamiak fogják kihasználni, akik legálisan akarnak kivándorolni külföldre. Számukat 100 ezerre becsülik. I

smét arra kérte a washingtoni kormány az amerikai szenátust, hogy hagyja jóvá a kényszermunka betiltásáról szóló nemzetközi megállapodást. A szenátus ugyanis 1963, vagyis az egyezmény megkötése óta utasítja el a dokumntum ratifikálását. Lynn Martin munkaügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a szerződés ratifikálása jelentősen megerősítené az Egyesült Államok hitelét abban az időben, amikor más országokra gyakorol nyomást e téren. E

urópába vezető új utakat keresnek a kokainbárók. Ez derült ki a kolumbiai titkosszolgálat jelentéséből, amelyet hétfőn tettek közzé a cartagenai 9. nemzetközi drogkonferencia megnyitóján. A csempészeknek az utóbbi időben a spanyol és az olasz partvidéken sikerült elosztóhálózatot kiépíteniük, innen szállítják a kokaint a kontinensre. A titkosszolgálat becslései szerint a kábítószerek 60 százalékát ezeken a csatornákon csempészték Európába. M

ájus elsején és hatodikán megsemmisítik az 1987-es szovjet-amerikai szerződés hatálya alá eső utolsó amerikai rakétákat. Ezt hétfőn közölték a Pentagonban. Az amerikai védelmi minisztérium szerint május elsején semmisítik meg az utolsó földi indítású szárnyasrakétákat, öt nappal később pedig a Pershing-rakétákat. Az akción szovjet ellenőrök lesznek jelen. K

athmanduból érkezett a hír, miszerint rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítanak a május 12-re kiírt első szabad parlamenti választások idején Nepálban. Ezekkel az intézkedésekkel próbálják majd megakadályozni a politikai erőszakot, hangsúlyozta a központi választási bizottság elnöke tegnapi sajtóértekezletén. Mint mondotta, a rendfenntartó erők mintegy 70 ezer tagja felügyel majd a választásokra. A KISEBBSÉGI KÉRDÉS NEM LEHET BELÜGY KÁDÁR ENGEDÉLYEZTE A SZOVJET ATOMFEGYVEREK TÁROLÁSÁT MAGYARORSZÁGON