Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-23 / 95. szám, kedd

3 HÍREK-VÉLEMÉNYEK 1991. ÁPRILIS 23. DZSIDDA IGENT ÉS NEMET MOND A KUVAITI ELLENZÉK ELUTASÍTJA AZ ÚJ KORMÁNYT A közel-keleti körúton tartózkodó James Baker amerikai külügyminiszter vasárnap Dzsiddában Fahd királlyal és más szaúdi vezetőkkel tárgyalt. A megbeszélések után Szaúd ibn Fejszál külügyminiszter azt mondta, országa támogatja a legújabb amerikai tervet a regionális válság rendezésére, de nem vesz részt a javasolt tárgyalásokon. Ezt azzal magyarázta, hogy az ilyen megbeszéléseken hagyományosan csak a közvetlenül érintett országok vesznek részt, vagyis Egyiptom, Szíria, Jordánia, Libanon és Izrael. Baker tegnap Kuvaitba érkezett. Meg akarja győzni az ottani kormányt, hogy mielőbb kezdje meg az ország demokratizálásának és helyreállításának folyamatát. Ugyanezt kftveteli a kuvaiti ellenzék .is. A kuvaiti ellenzéki csoportok mindegyike - a liberálisok, a pánarab nacionalisták, a konzervatívok, a szunnita és a síita muzulmánok, a fundamentalisták, a vállalkozók és a volt parlamenti képviselők - aláírták azt a nyilatkozatot, amelyben elutasítják a szombaton éjszaka kinevezett új kormányt. Véleményük szerint ez az-iraki megszállás előtti kabinet tevékenységének folytatását jelenti, s egyben a nép akaratának elutasítását. Azzal vádolták a Szabah-családot, melynek uralkodását garantálja az alkotmány, hogy abszolút kormányzásra törekszik, a törvényes kereteken kívül. A dokumentum szerint az új kormány kinevezése veszélyezteti a nemzeti egységet és ismételten meghoszszabbítja a népnek a törvényes jogokról való kényszerű elszigetelése időszakát. Az ellenzék demokratikus reformokra szólít fel, s követeli, az év végéig írják ki az általános választásokat. További követelések, hogy azok a miniszterek, akik augusztus 2-a előtt is a kormány tagjai voltak, mondjanak le, s alakuljon nemzeti egységkormány, amely képes lenne megoldani a Kuvait helyreállításával és átalakításával összefüggő sürgető feladatokat. A FÖDERALIZMUS ÉS A KISEBBSÉGEK Lapunkban is beszámolunk arról, hogy az Európa Mozgalom Svájcban tudományos konferenciát rendezett a föderalizmus és a kisebbségek kérdéseiről, öllős Lászlóval, a tanácskozás egyik résztvevőjével beszélgettünk az ott történtekről. - Nálunk ez idáig kevesen hallottak az Európa Mozgalomról. - Nemzetközi mozgalomról van szó, mely független az egyes államok politikai reprezentációitól. Alapvető céljuk az egyesült Európa megteremtését tűzte ki és ehhez a folyamathoz kíván hozzájárulni. A svájci összejövetel témája a kisebbségi kérdés megoldásának lehetősége és ezzel kapcsolatban a föderalizmus volt. Talán éppen ezért találkoztak Svájcban, annak is egyik kétnyelvű kantonjában. - Hogyan kapcsolódik a föderáció a kisebbségi kérdéshez? - A föderalizmus lényege az egyes közösségek közti megegyezésen alapuló államhatalmi rendszer. Ennek a megegyezésnek sokféle vetülete van, az egyik, rendkívül fontos, épp a nemzetiségi. A kérdés az, hogy milyen speciális módszerek alkalmazhatók az egyes közösségek érdekeinek érvényesítésekor. A föderalizmus a kisebbségi kérdés megoldásának bevált módja, kipróbált módszere a különböző államok egységbe szervezésének. A föderalizmus lényegében véve a településnél kezdődik és feltételezi a települések szabad akaratból következő együttműködését. Ugyanígy alkalmazható a nagyobb közösségek viszonyában is, például vallási, nemzeti közösségek viszonyrendszerében. - Kik vettek részt a konferencián? - A kérdés európai szakértőin kívül jelen voltak több európai kisebbség reprezentánsai, különféle demokratikus mozgalmak képviselői és ami nagyon fontos, részt vett a konferencián az Európa Parlament több tagja is. Ami a csehszlovákiai magyarságot illeti, a Független Magyar Kezdeményezést Hunčík Péter valamint jómagam képviseltük, az Együttélés részéről pedig Miklós István vett részt az összejövetelen. A konferencia szervezőbizottságának átadtam a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökének üdvözletét is. Hunčík Péter előadásában, mely a Csehszlovákiában zajló dezintegrációs folyamatokról szólt, részletezte az ország belső problémáit, a feléledt szlovákiai nacionalizmust, vázolta a szlovák demokratikus törekvéseket és részletesen foglalkozott a magyar kisebbség helyzetével. Ennek kapcsán beszélt kisebbségünk politikai szerveződéséről, iskolaügyi gondjairól, a nyelvtörvény hátrányairól és több más, bennünket negatívan érintő törekvésről, illetve az előttünk álló lehetőségekről. A vitában felszólaló Miklós István szintén bírálta a nyelvtörvényt. - Véleménye szerint mi volt a konferencia legfőbb jelentősége? - Két dolog. Szakmailag rendkívül színvonalas előadásokat hallgathattunk végig. Hunčík Péterrel pedig a konferencia megnyitásától kezdve arra törekedtünk, hogy ne pusztán a jelenlévő magyar küldöttekkel beszélgessünk, hanem sok európai hírű tudóssal, politikussal, illetve sok más nemzeti kisebbség képviselőjével ismerkedjünk meg. Ezeket a kapcsolatokat a jövőben mint szakmailag, ,mint politikailag kamatoztatni kívánjuk. -tlA SZOCIÁLDEMOKRATÁK GYŐZTEK RAJNA-PFALZ TARTOMÁNYBAN Súlyos vereséget szenvedett Kohl kancellár pártja, a CDU a vasárnapi rajnapfalzi tartományi választásokon. A kancellár szülőföldjén a legtöbb szavazatot az eddig ellenzékben lévő szociáldemokraták (SPD) kapták: 44,8 százalékot az 1987-es 38,3 százalékkal szemben. Az SPD így 47 mandátumot szerzett a tartományi parlamentben. A CDU-ra a választók 38,7 százaléka adta le voksát az 1987-es 45,1 százalékkal szemben, s ez azt jelenti, hogy csak 40 képviselőt küldhet a törvényhozásba, nyolccal kevesebbet. A harmadik helyen a szabaddemokraták (FDP) végeztek 6,9 százalékkal. A dolog már csak azért is érdekes, mert Rajna-Pfalzban, Kohl kancellár szülőföldjén a második világháború óta mindvégig a CDU vezetett. Különösen érzékeny volt a vereség Ludwigshafenben, ahol a kancellár él, itt az SPD abszolút többséget, 53,8 százalékot szerzett. Kérdés, hogy e tartományban a győztes SPD a szabaddemokratákkal, vagy pedig a zöldekkel (6,4 százalék) lép-e koalícióra. MAGYARORSZÁG KIBONTAKOZÓDÓBAN A NEMZETI CENTRUMMOZGALOM E hasábokon is foglalkoztunk már a kérdéssel: alapít-e új pártot Pozsgay Imre és Bíró Zoltán? A legutóbbi jelentések igenlő választ adnak e kérdésre, hamarosan zászlót bont a nemzeti centrummozgalom Magyarországon, élén e két politikussal. A mozgalom, amely pártszerveződéssel egyenértékű, még a tavasszal megindul és arra számítanak, hogy a parlamentből is mintegy húsz - vagy akár ennél több - képviselő csatlakozhat hozzá szinte minden pártból. Nem kevés nevet emlegetnek az MDF-ből, ahol Antall miniszterelnöknek jelentős ellenzéke van, a kisgazdáktól, ahol a széthúzás dominál, az MSZP-ből és a KDNPből is. Bíró Zoltán egy hétvégi nyilatkozatában az új mozgalom időzítésére vonatkozó kérdéssel kapcsolatban ezt mondotta: - Hosszas vajúdás után döntöttünk a szervezet megalapítása mellett. Úgy érezzük, hogy a magyar politikában igen nagy űr támadt a többpártrendszer működése ellenére is. Ezt a hiányt ma egyetlen párt vagy szervezet sem pótolja, jóllehet sokan tűzik zászlajukra a nemzeti értékek képviseletét. Antall József a hétvégén kifejtette véleményét az új politikai mozgalomról. Ezt mondotta: Jószándékukban nem kételkedem, bizonyára olyan politikai mozgalmat akarnak teremteni, amely hozzájárul az átalakulás sikeréhez." Rögtön hozzátette azonban: „Az elégedetlenségből, a csalódottságból és a Magyarországon tapasztalható politikai közömbösségből helytelen lenne olyan következtetést levonni, hogy olyan mozgalomra van szükség, amely újfajta népfrontként lép fel." A kormányfő az új kezdeményezést a működő politikai többpártrendszerrel ellentétesnek minősítette. Ezek után várni kell: mekkora lesz a politikai kiábrándulás érezhető légkörében az új mozgalom vonzásköre a parlamentben és annak kapuin kívül. VARGA PÉTER ÁDÁM KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOT AKARNAK A VAJDASÁGI MAGYAROK A VMDK KONGRESSZUSA SZABADKÁN A vajdasági magyarság válaszút előtt áll: vagy határozottan fellép kollektív jogainak és érdekeinek védelmében, vagy hagyja, hogy kizárólag Szerbia döntsön sorsa felől. Ez lehetne a mottója annak a tanácskozásnak, amely vasárnap zajlott le Szabadkán. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének második kongresszusa vasárnap délelőtt ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A kongresszuson elfogadott memorandumban a VMDK aggodalmának adott hangot a szerb kormányprogram miatt. Az nem ismeri el, hogy Szerbia többnemzetiségű tagköztársaság. Négy körzetre szabdalja a Vajdaságot, így osztva négy részre az itt élő őshonos magyar lakosságot is. Ezzel veszélybe kerültek a vajdasági magyarok kollektív jogai és érdekei. Hiszen - amint Ágoston András, a VMDK elnöke felszólalásában megállapította - a négy körzet élére Belgrádból kinevezett megbízottak, úgymond komisszárok csakis a szerb vezetésnek tartoznak felelősséggel, . így tevékenységük a vajdasági magyarság számára nem sok jót ígér a kisebbségi jogok és érdekek érvényesítésében, többek között az oktatás, a művelődés és - a tájékoztatás terén. Ezért a VMDK újra határozottan síkraszáll a személyi elven alapuló kisebbségi önkormányzat bevezetése mellett, s erről tárgyalásokat sürget a szerb hatalmi szervekkel. A kisebbségek helyzetét a világ érdeklődésének középpontjába kell állítani ugyanúgy, ahogy 15 éve az emberi jogokkal történt. Ezt hangsúlyozta tegnapi szabadkai sajtóértekezletén Tőkés László nagyváradi református püspök. Elmondta, hogy Francois Mitterrand bukaresti látogatásakor levelet juttatott el a francia elnökhöz és ebben a kisebbségek gondjaira hívta fel a tekintélyes politikus figyelmét. Érdekes véleményt fejtett ki a püspök a Szovjetunióval kapcsolatban. Szerinte a Nyugat készenáll Gorbacsov megmentésére, ám ez csupán az ottani kisebbségi problémák megoldásával képzelhető el. (Népszava) ÚJRAALAKULT AZ ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET A romániai Brassóban szombaton újjáalakult az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), melynek célja, hogy a közművelődés minden területén ösztönözze a romániai városok és falvak magyar anyanyelvű lakossága körében a kor elvárásainak megfelelő szellemi műveltség terjesztését, a helyi népi művelődési és művészeti értékek, valamint a magasfokú műveltség kiegyensúlyozott találkozását. Az alapszabályzat szerint az EMKE ezzel kívánja előmozdítani a romániai magyarság felemelkedését azoknak a szellemi elvárásoknak a szintjére, melyek nélkül senki sem lehet teljes értékű részese az eljövendő századok Európájának. Az EMKE újjáalakulását az RMDSZ kezdeményezte, s ezzel, azt hiszem, korigényt elégített ki. Az alakuló ülésen, melyre a Brassó régi negyedében fekvő Dalszínházban került sor, mintegy kétszáz küldött és háromszáz meghívott vett részt. Jelen volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetősége képviseletében Domonkos Géza elnök és Szőcs Géza főtitkár is. A résztvevők mintegy hetven különböző egyletet, csoportot, kört képviseltek, melyek tagszervezeteivé válnak majd az EMKE-nek. Elnökévé Dávid Gyulát, a kolozsvári irodalomtörténészt, a szerkesztőt, míg ügyvezető elnökké a szintén irodalmár sepsiszentgyörgyi Sylveszter Lajost választották. Az EMKE nem egy csúcsszerv, hanem koordináló és szervező szerepet kíván játszani az egész romániai magyar közművelődésben. Nem csak Erdélyben, de a szórványokon is, így a csángók közt, igyekszik majd kiiktatni a párhuzamosságokat, megoldani a közös gondokat. Tevékenysége rendkívül sokrétű, s elsősorban humán beállítottságú lesz. Tervez például könyvkiadást, a könyvtári hálózat kiépítését, szabadegyetemek létrehozását stb. A közművelődési munka szervezettebbé és korszerűbbé téteíe érdekében az EMKE támogatni fogja a Művelődés című, havonta megjelenő folyóiratot. Az országos vezetőség székhelye Kolozsvár. A jövőben az EMKE valószínűleg az RMDSZ tagszervezeteként fog működni. Döntés erről azonban csak az RMDSZ május végi marosvásárhelyi kongresszusán születik majd. AZ EMKE-tagszervezetek az alapszabályzat szerint megőrzik autónómiájukat. Több küldöttel beszélgetve az az igény is felmerült, hogy a jövőben fel kellene venni a szervezett kapcsolatokat a Csemadokkal és más hasonló külföldi magyar szervezetekkel, melyek profilja többé-kevésbé megegyezik, és a tapasztalatcsere mindenki számára hasznos lehetne. Meggyőződésem, hogy a Csemadok számára is hasznos lenne a kapcsolatfelvétel és főleg a jó együttműködés. AZ EMKE jelentőségének méltatására megkértem Bitay Ödönt, az RMDSZ szóvivőjét, aki ezt mondta: „Az erdélyi,' az egész romániai magyarság művelődési életének rendkívül fontos eseménye ez. Ugyanis egy több mint százesztendős hagyományt újítottunk fel (az EMKE 1885. április 12-én alakult meg először Kolozsvárott, és különböző formákban 1947-ig működött). Ez a szervezett, tudatos kultúrafejlesztés, hagyományőrzés ünnepét jelenti. Az EMKE megalakulásával felkerült a korona arra a munkára, amely 1989 decembere után indult meg ezen a területen. Lényegében arról van szó, hogy mint hetven magyar kulturális egylet, kör alakult már meg. Érdekes módon ez az a terület, melyre a szélsőséges román nacionalista körök valahogy elfelejtették kivetni hálójukat. Azt is el kell mondani, hogy a romániai magyarság körében azért a diktatúra idején sem szünetelt teljesen a közművelődés, mert éltek a dalkörök, színjátszócsoportok, táncegyüttesek stb. Bár sok helyen megfogyatkozva, de mindig akadtak emberek, akik a fáklyát továbbvitték. Búvópatakként léteztünk, s most pedig felszínre törtünk, megerősödtünk,." KOKES JÁNOS, Brassó NÉHÁNY SORBAN M

eghalt Jumdzsagin Cedenbal, Mongólia egykori kommunista vezetője, aki 32 évig volt hatalmon. Mongólia moszkvai nagykövetsége tájékoztatott róla, hogy a 74 éves Cedenbal, aki 1984-ben egészségügyi okok miatt mondott le tisztségeiről, szombaton este Moszkvában halt meg. A Mongóliában a demokratikus változások után, 1990 márciusában Cedenbalt kizárták az MNFP-ből. r É

szak-Korea tegnap nyilatkozatban fejezte ki felháborodását a szovjet-dél-koreai csúcstalálkozóval kapcsolatban. A dokumentum azzal vádolja Mihail Gorbacsovot, hogy „dollárért eladta elveit". Magát a találkozót „titkos kéregető diplomáciának" nevezte, amely támogatja az antagonizmust és a konfrontációt a két Korea között. B

rian Mulroney kanadai kormányfő vasárnap jelentős változtatásokat hajtott végre kabinetjében. A 39 miniszter többsége posztot cserélt a kormányban. Joe Clark, Kanada eddigi diplomáciai vezetője lett az alkotmányos ügyekért felelős miniszter, a külpolitikai tárca élére Barbara McDougall került, aki eddig foglalkotatásügyi miniszter volt. Michael Wilson pénzügyminiszteri székét átadta Donald Mazankowskinak, hogy ő maga az ugyancsak fontos ipari és külkereskedelmi minisztérium irányítását vegye át. T

öbb mint 40 óráig tartó drámai tárgyalások után vasárnap megállapodás született Varsó és a 17 nyugati hitelező országot tömörítő Párizsi Klub között a lengyel adósságok 50 százalékának elengedéséről. Ezt a Reuter hírügynökség közölte a lengyel televízióra hivatkozva. A megállapodás szerint a nyugati hitelezők kötelezték magukat, hogy a következő három évben 30 százalékkal csökkentik a lengyel adósságot, majd további 20 százalékkal azután, hogy a lengyel kormány elfogadja a Nemzetközi Valuta Alap által előterjesztett gazdasági programot. J

apánban a helyhatósági választások második fordulójában női polgármestert választottak. A 62 éves Kitamura Harue, Asija város polgármesterének fényképét vezető helyen közölték a japán napilapok. Japánban ugyanis még nem fordult elő, hogy női polgármestert választottak volna. Elsősorban a női szervezetek támogatásának köszönheti, hogy a vokscsatában győzni tudott riválisa, az eddigi férfi polgármester felett. V

asárnaptól Lengyelországban drágábbak a szeszes italok. Amíg a Vodka Wyborowa a drágítás előtt 40 ezer zlotyba került, most 48 500 zlotyért (kb. 5 dollár) kínálja a kiskereskedő. Az alkohol árának emeléséből befolyt összeget a mezőgazdaságba ruházzák be. Az export szeszes italok ára nem változik. Y

ehudi Menuhin, a világhírű, jelenleg Londonban élő és alkotó amerikai hegedűművész, karmester tegnap ünnepelte 75. születésnapját. A brit fővárosban tiszteletére koncertet rendeznek, amelyen a művész és a londoni Menuhin Zeneiskola a legtehetségesebb, mindössze 16 éves növendéke is fellép. T

egnaptól ismét beléphetnek az újságírók a megszállt palesztin területekre, ugyanis az izraeli hadsereg érvénytelenítette a három hónappal ezelőtt, az Öböl-háború kezdetén kiadott rendeletet. A hírt az izraeli védelmi minisztérium közölte. • Január 1-7-e óta Ciszjordánia és a Gázai övezet zárt katonai területek voltak, ahová az újságírók csak különleges katonai kísérettel léphettek be. S

zikh szeparatista szervezetek vezetői érkeztek Pakisztánból Indiába, hogy tárgyalásokat folytassanak Csandra Sekhart, ideiglenes indiai kormányfővel, közölte a Hindustan Times. A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva tájékoztat róla, a militáns szervezetek lemondtak arról a követelésről, hogy megalapítsák az önálló szikh államot, Khalisztánt. Kifejezték óhajukat, hogy be akarnak kapcsolódni India politikai életébe.