Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-23 / 95. szám, kedd

1991. ÁPRILIS 23. HAZAI KÖRKÉP 4 A KIÁLLÍTÓK MÁR KÖLTÖZHETNEK Amikor néhány hónappal ezelőtt először voltam jelen az Általános Csehszlovák Kiállítás szervezőbizottságának ülésén, nagyon vegyes érzelmeket keltettek bennem, az ott hallottak. Szinte triviális kérdések röpködtek pénzügyi biztosításról, szállításról és egyáltalán: az egész kiállításról. Mindez arra utalt, hogy Csehszlovákiában bizony eléggé tájékozatlanok voltak a rendezvényről. Nos, a héten megtartott bizottsági ülés már teljesen más képet mutatott. A legfőbb felügyelő és a főépítész beszámolója szerint Prágában biztatóan jól haladnak a dolgok. A szlovák szervezők is alig tettek fel kérdéséket, tehát úgy tűnik, hogy ami hihetetlennek tűnt - vagyis 12-31 hónap alatt megrendezni egy ilyen hatalmas, hat hónapig tartó kulturális, gazdasági és gasztronómiai rendezvényt a kiállítási terület újjáépítésével együtt - mégis csak megvalósul, s a százévenként megnyíló bemutató 1791 és 1891 után 1991-ben sem marad el. Már április elsején átadták az első felépített pavilont, s e hónap végén a kiállítók az utolsóba is megkezdhetik a beköltözést. A prágai kiállítási terület (a volt Julius Fučík Művelődési és Pihenőpark) szinte teljesen átalakult, s csák a főbejáratnál látható és műemléknek számító ipari palota, meg a szomszédos épületek őrizték meg eredeti külsejüket. Akik már most azon gondolkodnak, hogy az első napokban ellátogatnak a kiállításra, azok számára elmondhatom, hogy az állandó bemutatók közül a Retro 1791-1891 történelmi visszapillantást takar, a Száz év munka Prága, Pozsony építőművészet! és emlékműfelújítási kiállítás, de az üveg- és porcelángyártás reprezentációja is. A Természeti és civilizáció néven pedig környezetvédelmi, postatörténeti, mezőgazdasági kiállítást, gyermekvilág pavilont, kereskedelmi és utazási bemutatót találunk. De felújult itt a Laterna Magica is, amely az Üzenet a következő generációknak című műsorral mutatkozik be. A május 15. megnyitás után az időszaki kiállítások közül a számítástechnika, a hangszer-, a sport- és turisztikai, valamint egy építészeti bemutató tekinthető meg 7-10 napig, (szénási) ZUHANÓREPÜLÉSBEN A GAZDASÁG (Munkatársunktól) - A hónapok óta emlegetett gazdasági hanyatlás tényadatait ismertették tegnap Pozsonyban a Szlovák Statisztikai Hivatal képviselői. Az adatok tanúsága szerint Szlovákia gazdasága az év első negyedében zuhanórepülésben tart a leépülés, a gazdasági válság irányába. Az elhangzottak alapján ugyan még nem vagyunk a gödör alján, ám a béka alfele már nagyon közeli perspektíva. Csak néhány adat: az előző év hasonló időszakához viszonyítva az ipari termelés értéke több mint 15 milliárd koronával volt kevesebb. A legnagyobb mértékű csökkenést a ruházati ipar ,,érte el", itt több mint 30 százalékos a kiesés. A textiliparban, az energetikában, a tüzelőanyaggyártásban és a bőriparban is 20 százalékon felüli a termeléscsökkenés. A visszaeséssel párhuzamosan a dolgozók létszáma is jelentősen csökkent. Az építőiparban ugyancsak sivár a kép. A beruházási kínálat csökkenése csaknem 4 milliárd korona értékű termeléskiesést, s a dolgozók létszámának csaknem 27 ezres csökkenését okozta. A mezőgazdaságban az év elejei katasztrofális mértékű áremelések következtében radikálisan visszaesett az állattenyésztési termékek felvásárlása. A januári meredek zuhanást februárban és márciusban a fogyasztói kereslet és az árak alakulása ugyan mérsékelte, de még így is csaknem 30 százalékkal kevesebb vágóállatot, 20 százalékkal kevesebb tejet és több mint 4 százalékkal kevesebb baromfit vásároltak fel, mint az előző év hasonló időszakában. Közismert, hogy a fogyasztói árindexek 1990. decemberéhez viszonyítva szintén kedvezőtlenül alakulnak. Az év első negyedében 135,9 százalékos növekedést mutatnak, bár ezt a számadatot a statisztikában kiemelt, reprezentatív árufajták árindexéből számítják ki. Hogy a gazdasági élet komoly válságban van, azt a munkanélküliség alakulása is mutatja. Legfrissebb adatok szerint Szlovákiában a nyilvántartott munkanélküliek száma meghaladja a 100 ezret (106 874), s ez év januárjához viszonyítva a létszám csaknem 80 százalékkal emelkedett. A munkanélküliek száma Szlovákiában elérte a foglalkoztatottak létszámának 4,2 százalékát. A legnagyobb mértéket a Rimaszombati járásban (8,4 százalék), a Nagymihályi a Kassa-vidéki és a Nyitrai járásban (6-7 százalék) jegyzik. A statisztika olyan mint a fürdőruha, sokat megmutat, a lényeget azonban eltakarja. Az adatok ismeretében úgy tűnik, jobb ha nem is vagyunk (leszünk) kíváncsiak a meztelen valóságra. Azt úgy is átéljük. —tszl— PARTNERKERESÉS - KÖZVETÍTŐ NÉLKÜL BESZÉLGETÉS JOZEF BAKŠAY KÜLKERESKEDELMI MINISZTERREL Amint arról tegnapi számunkban hírt adtunk, az elmúlt hétvégén Dunaszerdahelyen kétnapos szemináriumot tartottak a közös vállalatok alapításának gazdasági és jogi feltételeiről. Az előadók közt volt Jozef Bakšay külkereskedelmi miniszter is, akivel a rendezvényről, illetve a legidőszerűbb külkereskedelmi kérdésekről beszélgettünk. • A kétnapos konferencián magyarországi, ausztriai és szlovákiai vállalkozók vannak jelen, s külkereskedelmi miniszterként bizonyára van véleménye erről a találkozóról és a hasonló kezdeményezésekről. - Az ilyen jellegű találkozók, tanácskozások mindkét fél, tehát a vállalkozó és a gazdasági irányításban részt vevő miniszter, tanácsadó, banki és egyéb gazdasági szakember számára nagyon hasznosak. Egyrészt a problémák személyes, közvetlen megismerése, másrészt pedig az információcsere szempontjából. A mi szempontunkból nagyon fontos, hogy az érdekelteket megismertessük a külkereskedelmi minisztérium külkereskedelmi tevékenységre és általában a gazdasági reformra vonatkozó új álláspontjaival, számunkra, kormányhivatali dolgozók számára pedig fontos, hogy visszajelzést kapjunk intézkedéseinkkel kapcsolatban, megtudjuk, a vállalkozói szféra miként reagál döntéseinkre. Az ilyen kölcsönös tájékoztatások nélkül aligha hozható jó döntés. És azért is hasznosnak tartom az ilyen találkozókat, mert olyan cégek képviselői találkozhatnak egymással, amelyek egyéb körülmények között nehezen teremthetnének kapcsolatot. Itt három országból, Magyarországról, Ausztriából és Csehszlovákiából érkezett vállalkozók vannak jelen, amit nagyon fontosnak tartok. Azért, mert ez a terület a múltban a kereskedelmi tevékenység szempontjából egy egységes területet képezett, amelyre a jövőben is építeni kellene. Persze, nem az Osztrák-Magyar Monarchia elvén, hanem az európai gazdasági integritás elvén. • Miniszter ür előadásában vázolta a külkereskedelmi tárca egyre inkább kikristályozódó jogi feltételeit. Úgy tűnik, az exportálni szándékozók útjában egyre kevesebb jogi akadály áll, mégis... Az export korántsem a várakozásoknak megfelelően alakul, az import a korona háromszori leértékelése ellenére nem csökken, ellenkezőleg, növekszik. Miként lehetne kedvező fordulatot elérni vállalataink exporttevékenységében? -Az export, mint olyan, több szempontból sajátos. Az első szempont a történelmi, hiszen az elmúlt negyven évben exportunk 50 százaléka a szovjet piacra irányult. Hoszszú távú kétoldalú egyezmények alapján folyt ez a tevékenység. Pontosan megszabták, mit, milyen áron vásárolunk, illetve adunk el, tekintet nélkül az adott exportlépés gazdaságosságára. Persze, az új gazdasági modellre való áttéréskor óriási nehézségek következtek be exportunkat illetően is. Közben a szovjet gazdaságban bekövetkezett a ma már mindenki által jól ismert lehetetlen állapot, tehát az oda irányuló exportunk nem politikai okok miatt csökkent. Ez egyszerűen az ottani gazdasági helyzet következménye, nincs pénzük külföldi áruk vásárlására. Míg tavalyelőtt külkereskedelmi kapcsolatainknak több mint a 43 százalékát a Szovjetunióval folytatott kapcsolatok képezték, addig a múlt év végére ez már ennek csak a felét képezte. Ez egy normálisan működő ország számára katasztrófát jelent. Persze, sem mi, sem termelőink nem képesek a gyors szerkezetváltásra, termelési feltételeink azonnali megváltoztatására. Ez tehát óriási gondot jelent, akárcsak a másik probléma, pontosabban a fegyvergyártás kérdése. Szlovákiában a fegyvergyártás az utóbbi tíz esztendőben soha nem volt nyereséges, gazdasági elemzéseink egyértelműen tükrözik ezt. Lehetséges ugyan, hogy az adott gyár részére ez a termelési profil nyereséget hozott, de csupán azért, mert hatalmas kormányhitelekből fedezte kiadásait. A kormányhitelt pedig a 16 milliós lakosság rovására nyújtották. A letűnt rendszer kormányszervei által hozott döntésekből következően nagyösszegű követeléseink vannak, többek között Szíriával, Irakkal, Iránnal, az Arab térség más országaival és azoknak a térségeknek az országaival szemben, amelyekben politikailag akartunk hatni. A harmadik ok pedig a KGST felbomlása. Különösen az NDK-piacnak úgyszólván a teljes beszűkülése jelent számunkra nagy kiesést. Bizonyos lépéseket teszünk, főleg a szovjet piac felé. Találtunk egy módszert, amely reméljük, megoldást jelenthet a szovjet piac vonatkozásában. Ennek az lenne a lényege, hogy árut áruért alapon kereskednénk majd egymással, éspedig úgy, hogy az áru értékét világpiaci árakon szabnánk meg, mert a mostani korona-rubel árfolyam teljesen irreális. A módszerrel elkerülhetnénk a Szovjetunió keményvaluta-hiányából eredő gohdokat. • Mit jelenthetne ez az exportáló vállalataink számára? - Véleményem szerint a múltbeli árucsere-forgalmunknak legalább a 80 százaléka felújítható lenne. Persze, az csakis a vállalatokon múlik, miként élnek majd ezzel a lehetőséggel. A talajt minisztériumunk előkészíti számukra, szakembereink éppen ezekben a napokban vannak a Szovjetunióba, hogy pontosítsák a feltételeket. Tehát nem az állam adná el termékeiket, maguknak kell megkeresniük a partnereket. Ehhez a korábbi kapcsolatok jó alapul szolgálhatnak. Termékeikért olyan áruféléket kell behozniuk a Szovjetunióból, amelyet akár egy harmadik piacon is értékesíthetünk. Kereskedőinknek tudatosítaniuk kell, hogy a kereskedelem nem más, mint a pénz állandó forgatása. Persze, ez a megoldás csak rövid távra szóló célunk, a hosszú távú gazdaságunk szerkezetváltása jelenti ezen a téren is. Csehszlovákia már nem gyárthat mindent, a tűtől a tankig, összpontosítanunk kell valamely csúcsszínvonalú termékünkre, az ebből szerzett pénzből pedig megvesszük, amire szükségünk van, amit mások olcsóbban, színvonalasabban képesek gyártani. • Miniszter ür. Az ön nevét most csempészési ügyben szellőzteti a sajtó. Talán ha néhány mondattal szólna erről az esetről. -A tényt nem tagadom, annak idején valóban elkoboztak tőlem néhány elektronikai cikket, amelyet németországi barátomtól kaptam ajándékba. A tranzitállomáson nem jelentettem, mert ott nincs bejelentési kötelezettsége a csehszlovák állampolgárnak, s az elkobzott árut a későbbiekben sem kértem vissza, tehát az ügyet lezártnak tekintettem. Talán csak annyit az egészhez, aki csempészni akar, az bizonyára nem a legkisebb forgalmú határátkelőhelyet választja, ahol a vámőrök minden utast alaposan megvizsgálnak. És még valamit: bizonyára nem véletlen, hogy az ügyet a kommunista sajtó szellőztette, amelynek munkatársa - nem akármilyen szintű segítséggel - csakis belügyi anyagokból juthatott ehhez az információhoz... • Köszönöm a beszélgetést. PÁKOZDI GERTRÚD KI JÖN, HA MEČIAR MEGY? Óvatosan araszolgat a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége Vladimír Mečiar fölöttébb esedékes leváltása, visszahívása irányában. Óvatosan, hiszen Mečiarnak valóban kiváló sajtója van. Talán sohasem fogjuk megtudni, mi játszott nagyobb, meghatározóbb szerepet abban, hogy a szlovák újságírók annyira ,,kifuttatták" őt a lapokban; azok a bizonyos, véletlenül az íróasztalra került titkos dossziék vagy az a készsége, hogy minden kérdésre kapásból volt hajlandó válaszolni, illetve kérdezés nélkül is hosszasan szónokolni. Sőt, még azzal is tisztában volt, milyen közönség előtt mit kell mondania, s mit nem mondhat (Komáromban például nem ismételte meg véletlenül sem, hogy fasiszták és kollaboránsok lennénk, a külföldi újságírókkal tartott találkozóján a nyelvtörvénnyel kapcsolatos tüntetések résztvevőinek fasizmusáról szólt, stb.). Pontosan kiszámított kijelentés volt az is, hogy ő, a kormányfő nem fogja felszólítani híveit, álljanak ki mellette, lépjenek sztrájkba, tüntessenek. Egy ilyen kijelentés után ugyanis nem kellett már ilyen felszólítást tennie - most megtette. A Mečiar-hivok értettek a szóból, nem szabad üzenetre várniuk. Amint nyilvánosságra került a vizsgálat híre, tömegesen érkeztek a sztrájkkal való fenyegetődzések. Értett a szóból a Szlovák Nemzeti Tanács is. Mečiar azonnali visszahívása esetében számolnia kellett volna újabb éhségsztrájkolókkal (esetleg ugyanazokkal?), sztrájkokkal, tüntetésekkel. így most fokozatosan adagolják a közvéleménynek a feltehetőleg nem tegnap szerzett értesüléseket arról, hogy Mečiar államvédelmi információkat használt fel legalábbis a zsarolás fogalmát megközelítő módon, hogy itt vagy ott felhőtlenül „dezinformáló" kijelentéseket tett... Felkészítik a közvéleményt Mečiar visszahívására, felváltására. A kormányfőt visszahívni azonban nemcsak a közvélemény, a 91 százalékos támogatás miatt nehéz. Sokan (főként a parlamenti folyosókon és a sajtóban) azt rebesgetik, vagy abban bíznak, (?) aligha akad, aki vállalná Mečiar funkcióját. Ez talán érthető is lenne, hiszen a parlamenti választásokig fennmaradó egy év alatt a kormánynak számtalan népszerűtlen intézkedést kellene meghoznia, felelősséget vállalnia az életszínvonal csökkentéséért stb. Mečiar mindezeket a népszerűtlen jelenségeket az ellenségképek pajzsával hárította el. Azt a benyomást keltette, hogy Szlovákia minden bajáért mások hibáztathatóak. Az SZNT araszolgatási taktikája szemmel láthatóan Mečiarnak sem volt ellenére. Szakadár társaival együtt végigjárta Szlovákiát, korteskedett saját platformja mellett. S mert mindezzel valószínűleg mégsem tudja megőrizni posztját, előtérbe kerül a kérdés: ki lép a helyébe, mely párt állít kormányfőt? Kormányfőt rendszerint a győztes, a legerősebb parlamenti párt állít. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen kettészakadása után azonban már aligha beszélhetünk róla, mind a legerősebb parlamenti pártról. Ha pedig mégis a NyEE alakít kormányt, állít kormányfőt, melyik „szárnya" lesz a győztes? És egyáltalán, megállapodásra tudnak-e jutni a történtek után? Ma a legerősebb parlamenti párt a Kereszténydemokrata Mozgalom. Ján Čarnogurský viszont már három héttel ezelőtt kijelentette, mozgalma akkor vállalja a kormányalakítást, a kormányfői posztot, ha senki más nem vállalja. Ki jöhet még számításba? A jelenlegi kormánykoalícióból a Demokrata Párt (a kormánykoalíció tagja ugyan az FMK is, de, ugye senki sem ringatja magát abban az illúzióban, hogy a szlovák parlament elfogadna egy magyar nemzetiségű kormányfőt). Kevésbé irreális, de azért mégis nehezen elképzelhető, hogy a parlamentben alig egy-két képviselővel rendelkező DP adjon kormányfőt Szlovákiának. Vannak, persze, a koalíción kívül álló, nagyobb, több képviselővel rendelkező pártok is. Például a Szlovák Nemzeti Párt, a Demokratikus Baloldal Pártja. így nem meglepő, hogy František Mikloško és a parlamenti pártok vezetőinek szombati találkozóján felmerült a kormánykoalíció átalakításának kérdése. Nehéz lenne azonban a koalíciót úgy átalakítani, hogy az ne okozzon radikális változást Szlovákia politikájában. A NyEE feltehetőleg sohasem lépne koalícióra a Szlovák Nemzeti Párttal (a Mečiar féle platformról ez már inkább elképzelhető). A kereszténydemokraták kijelentették már a választások idején, hogy sohasem ülnek egy asztalhoz a kommunistákkal (az időközben történt névváltoztatás aligha befolyásolja ezt a határozatukat), habár az már elképzelhető, hogy meg tudnának állapodni a Szlovák Nemzeti Párttal, Mečiar platformjával, a Demokrata Párttal, sőt még a Zöldek Pártjával is. Ez nyilván elég is lenne egy új kormánykoalíció létrehozásához, ha a régi képtelennek bizonyulna arra, hogy megállapodjon a kormányfő személyében. Bárhogy is lesz, többé-kevésbé biztosra vehető, hogy a szlovák politikában erősödni fog a nemzeti vonal, s csupán emlékeinkben él majd a Gál-féle politikai liberalizmus, mint kormánypolitika. FEKETE MARIAN MIÉRT KELL ÚJ TÖRVÉNY A MATICÁRÓL? (Folytatás az 1. oldalról) magyar képviselőjének tartózkodása mellett elfogadásra javasolta. A bizottságban nézeteltérések a tervezet második, a Matica slovenská feladatait taglaló paragrafusának f pontjával kapcsolatban merültek föl. Eszerint a Matica feladatai közé tartozik olyan, szakértőkből és a nyilvánosság képviselőiből álló csoportok szervezése is, melyek a Szlovákia nemzetiségileg vegyesen lakott területein élő szlovákok helyzetével hivatottak foglalkozni. A bizottság néhány képviselőjének az ülés után az alábbi kérdést tettük fel. - Mi a véleménye a törvénytervezet egészéről, illetve milyennek tartja a 2. paragrafus f pontjának elfogadott változatát? Berényi József (FMK): A törvénytervezet számomra elfogadhatatlan, mivel lehetőséget teremt arra, hogy a Matica slovenská beleszólhasson az államigazgatási szervek munkájába, vagy legalábbis véleményezhesse azt. Ez sérti a parlamentáris demokrácia kereteit, hiszen a politikai és a társadalmi szervezeteknek élesen el kell különülniük egymástól. Nem tudom továbbá támogatni a tervezetet a második paragrafusának f pontja miatt sem, mely - az eredeti változatában legalábbis - azt a fajta gettóhangulatot viszi be a törvénytervezetbe, amely szerint a nemzetiségek békés egymás mellett éléséhez hazánkban felügyelőre van szükség. A bizottságunk által végül elfogadott változat szerintem egy kicsit homályosabbá teszi az egészet, a lényegen azonban mit sem változtat. Jozef Filipp (SZNP): Ami a törvénytervezet egészét illeti, véleményem szerint némileg korlátozza a Matica slovenská hajdani történelmi küldetését. Lehet, hogy csak az egyszerű ember beszél belőlem, de én a szlovák nemzet több évszázados elnyomása után valami ünnepélyesebbet, veretesebbet vártam. Valami olyasmit, ami ha nem is az egész tervezetben, de legalább a bevezetőjében méltóképpen hangsúlyozta volna a Matica létének megalapozottságát. A tervezet második paragrafusának ,,f" pontjával kapcsolatban csak azt mondhatom, hogy nem vagyok elégedett a bizottságunk által jóváhagyott változatával. Meg vagyok győződve arról, hogy az utolsó mondatrész kihúzásával bizonyos értelemben újra korlátozzák azon tevékenységeket, melyeknek tulajdonképpen a szlovák nemzet lassú megszűnését kellene megakadályozniuk. Štefan Nižňanský (DBP): Szerintem a törvénytervezet, ahogy azt Jozef Markuš, a Matica elnöke is kimondta, lehetőséget ad a Matica slovenskának arra, hogy teljes mértékben azt a tevékenységet fejthesse ki, amit szívesen végezne, illetve amit végeznie kell. Amikor a törvénytervezet 2. paragrafusa f pontjának megtárgyalására került sor, meglepődtem, hogy az eredeti változatban olyan szándékok is felfedezhetők, amilyeneket Bauer Edit felfedezni vélt, amikor azonban elgondolkodtam a dolgon, arra a következtetésre jutottam, hogy jobb előre látni az ilyen eshetőségeket, ezért is szavaztuk meg végül azt a változatot, amelyből kimaradtak a nemzetiségileg vegyesen lakott területek. Bauer Edit (Együttélés): Maga a törvénytervezet egy bizonyos mértékben csalódást okozott számomra, mert jogi szempontból egy kissé elnagyolt, egyes részei a fércmunka minden ismérvét magukon viselik, és azt hiszem, hogy normális körülmények között egy ilyen tervezetet a bizottságunk visszaadott volna. A tervezet második paragrafusának f pontja, eredeti változatában - szerintem - olyan kompetenciákat ad a Matica helyi szervezeteinek, amelyek messze túlhaladják a Matica küldetését, és ez bennem egy bizonyos mértékig félelmet váltott ki. Az elfogadott változat jóval megfelelőbb, mint az eredeti, de a rendelkezés ilyen formában is meghaladja a Matica küldetését. (kajó)