Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1991-04-20 / 93. szám, szombat
HÍREK - VÉLEMÉNYEK VÉLETLEN VAGY MEGGONDOLATLANSÁG? TÁBORNOK, AKI NEM ÁLLNA ÚTJÁBAN HAT SZOVJET KÖZTÁRSASÁG ESETLEGES ELSZAKADÁSÁNAK Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter nyilatkozott a Komszomolszkaja Pravda című napilapnak. A tegnap megjelent beszélgetésben úgy vélekedett, csak véletlen lehet, vagy az ország jelenlegi helyzete súlyosságának lebecsülése, hogy a hét elején a legfelsőbb vezetés tagjainak többsége külföldre utazott. Mihail Gorbacsov Japánba, Valentyin Pavlov kormányfő Londnba, Anatolij Lukjanov, a parlament elnöke pedig Párizsba. Ugyanebben az időben Franciaországban járt Borisz Jelcin, az oroszországi parlament elnöke is. A szovjet sajtó és helyi megfigyelők ezzel összefüggésben arra hívták fel a figyelmet, hogy ilyen módon ideális körülmények jöttek létre egy esetlege6 puccshoz, amelynek lehetőségéről Moszkvában már hetek óta a legkülönbözőbb hírek keringenek. Ami Gorbacsov tokiói útját illeti, az exkülügyminiszter azt mondta, egyelőre nem értek meg a feltételek az elvi változásokhoz, így Gorbacsov tárgyalásaitól nem lehetett forradalmi áttörést várni. 1985 óta a két ország párbeszédében jelentős előrelépés történt, de - figyelembe véve a Szovjetunió bonyolult belpolitikai helyzetét - aligha lehet többet várni. Rövid szünet után csütörtökön felújította munkáját az orosz parlament. Megvitatta a rendőrségről és a dolgozóknak nyújtandó szociális garanciák növeléséről szóló törvények tervezetét. Ez utóbbi vitája tegnap is folytatódott, ezenkívül napirendre került az oroszországi föderáció foglalkoztatási törvénye is. Ruszlán Haszbulatov, a parlament első alelnöke vezette a tanácskozást, mivel Jelcin ugyan visszatért már Franciaországból a Szovjetunióba, de parlamenti források szerint egyelőre Kiszlovodzskban tartózkodik. Csütörtökön a grúz parlament is ülésezett, egyhangúlag Akakij Aszatiant választotta meg elnökévé. A 37 éves politikus Zviad Gamszahurdia örökébe lép, aki közben a köztársaság elnöke lett. Tbilisziben Zviad Gamszahurdia nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósdítójának. A függetlenségét kinyilvánított köztársaság elnöke kijelentette, az a legfontosabb feladat, hogy elérjék Grúzia gazdasági elkülönülését a központtól, létrehozzák a köztársaság gazdasági határait, ezeken belül a vámőrséget. A grúz elnök azt hangoztatta, Tbiliszi igyekszik párbeszédet kezdeni Moszkvával a kölcsönös kapcsolatokról, de felhívásaira eddig még semmilyen választ sem kapott. Ami a polgári engedetlenség kampányát illeti, szerinte az teljes mértékben összeegyeztethető a tárgyalások gondolatával, mivel a megbeszéléseket az erő pozíciójából kell folytatni. Gamszahurdia szerint Moszkva sosem állna rá a tárgyalásokra, ha nem érezné a másik fél erejét, hiszen maga is mindig az erő pozíciójából tárgyal. A litván parlament - a grúz parlamenttel ellentétben - nem a lakosságot, hanem a köztársaság területén állomásozó szovjet katonákat szólította fel engedetlenségre. A Vytautas Landsbergis által előterjesztett felhívás azt kéri a katonáktól, hogy ne forduljanak szembe a polgári lakossággal. A jóváhagyott dokumentum szerint a katonák esküje nem a népnek, hanem a szovjet vezetésnek szól. A nyilatkozat nyilvánvalóan azzal áll összefüggésben, hogy Litvániában újra egyre többen tartanak a katonák esetleges újabb bevetéseitől. A Polityka című lengyel kommunista hetilapnak adott nyilatkozatában Viktor Dubinyin tábornok a Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok főparancsnoka kijelentette, hogy engedni kell hat szovjet köztársaság elszakadását az uniótól. Arról a hat köztársaságról beszélt, melyek nem vettek részt a márciusi népszavazáson. Ezek Litvánia, Lettország, Észtország, Moldávia, Grúzia és Örményország. MOSZKVÁBA VÁRJÁK A FRANCIA ELNÖKÖT Anatolij Lukjanov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke, aki jelenleg Franciaországban tartózkodik, tegnap egy rádióbeszélgetés keretében bejelentette, hogy Francois Mitterrand francia elnököt május 6-ra Moszkvába várják. Lukjanov egyébként Mitterranddal még szerdán találkozott. A szovjet államférfi a Monte Carlo rádióállomásnak adott nyilatkozatában azt is elmondotta, hogy a francia elnök és szovjet partnere, Mihail Gorbacsov a találkozó alkalmából tárgyalni fognak a leszerelésről, a Szovjetunión belüli feszült helyzetről, valamint az összeurópai konföderáció elképzeléséről. A francia köztársasági elnök hivatala Lukjanov bejelentését egyelőre nem kommentálta. Mitterrand: „KISEBBSÉGI JOGOK NÉLKÜL NINCS DEMOKRÁCIA" (Folytatás az 1. oldalról) udvariatlan, számonkérő hangneme szemmel láthatóan kihozta sodrából Mitterrandot, de Iliescut is. A francia elnök azután ezt válaszolta: A kisebbségi kérdésekkel évek óta foglalkozom. Ha csak a múltba nézünk, akkor a helyzet sokszor kiút nélküli. Magyarország egykori területeit vesztette el. A románoknak is vannak olyan területeik, melyek ma nem tartoznak az országhoz, de románok élnek ott, s az összes román az övének is vallja őket. így van ez a magyarokkal is most ezekkel a területekkel kapcsolatban. Említhetnénk azonban a lengyeleket, a németeket is. Na de mi lenne, ha mindenki elkezdené visszakövetelni azokat a területeket, melyek valaha az országához tartoztak? Ez kérem történelem, de tudomásul kell venni, hogy minden kisebbség, amely bármilyen oknál fogva is elszakadt a nemzet többségétől, érzelmileg hozzátartozónak tudja magát. Találkoztam a romániai kisebbségek képviselőivel is és egytől sem hallottam, hogy meg akarná változtatni Románia határait. Ellenben hangsúlyozták, hogy Romániában élnek, nem akarnak határváltozásokat, de azt, hogy elismerjék jogaikat, törődjenek velük, védjék őket. A problémákat magas állami szinten, jogi alapon kell megoldani. Úgy hallottam, Romániában is új alkotmány készül, amely jó alkalom a kisebbségi jogok rögzítésére. Mitterrand azt is hozzátette, hogy másrészt semmiképpen sem akar döntőbíró lenni Bukarest és Budapest viszonyában. A sajtóértekezleten egyébként Mitterrand és Iliescu is megelégedésüket fejezték ki a román-francia csúcstalálkozó eredményei felett. Leszögezték, hogy a megbeszéléseket konkrét egyezményeknek kellene követniük és megvannak a lehetőségek az együttműködés bővítésére. A tegnapi nap folyamán Mitterrand fogadta a román parlamenti ellenzéki pártok vezetőit is. A Nemzeti Liberális és a Nemzeti Parasztpárt képviselői nyíltan elmondták a francia elnöknek, hogy szerintük látogatását nem jól időzítette. A bukaresti diákság sem fogadta Mitterrand elnököt túlságosan jól, tüntettek és kifütyülték, mert leült Iliescuval és Románnál tárgyalni. Az egyik diákvezér kijelentette, hogy nem a román-francia kapcsolatok ellen tüntettek, de az ellen, hogy a jelenlegi román vezetéssel tárgyalt, mert az az országban már nem képviseli a demokratikus erőket. Mitterrand látogatásával azonban akarva akaratlanul is segített Iliescunak és Romannak, szögezte le a diákvezér. KOKES JÁNOS, Bukarest iUJ S2X &1 KÖZEL-KELETI KÖRÚTON BÉKEKONFERENCIÁT SZERVEZ James Baker amerikai külügyminiszter hat héten belül már harmadszor jár a Közel-Keleten. Csütörtökön este érkezett meg Izraelbe, tegnap Jeruzsálemben David Levy külügyminiszterrel kezdte meg tárgyalásait. Ugyancsak tegnap találkozott Jicchak Samir kormányfővel. Megbeszéléseinek egyik fő témája a békekonferencia előkészítése. Meg akarja szerezni az izraeli vezető hozzájárulását ahhoz, hogy a Szovjetunió és az Európai Közösségek is bekapcsolódjon a békefolyamatba. 1991 ÁPRILIS 20. Az amerikai diplomácia vezetője ma ismét találkozik a megszállt területeken élő palesztinok delegációjával. A jeruzsálemi amerikai konzulátusnak adták át a palesztinok még csütörtökön kérdéseiket Baker számára. Ezekből kitűnik, hajlandóak mérlegelni az ideiglenes palesztin önkormányzatra tett javaslat részleteit. Ez az autonómia egyetlen formája, amelyet Izrael egyáltalán felajánlott a palesztinoknak. Fejszál Husszeini küldöttségvezető szerint a dokumenlumot nem a PFSZ keretében készítették elő. Jelzi a palesztinok bizonyos rugalmasságát abban a kérdésben, hogy az izraeliek valamilyen formában továbbra is jelen lesznek Ciszjordániában és Gázában. Egyébként az ideiglenes, nem több mint öt évig tartó palesztin önkormányzatra irányuló javaslat része a Camp David-i izraeli-egyiptomi megállapodásnak. Baker eredeti utitervében Izraelen kívül szerepelt még Jordánia, Egyiptom, Szaúd-Arábia és Szíria. Amerikai képviselők azonban Jeruzsálemben bejelentették, Baker hétfőn Kuvaitba is ellátogat. Sürgetni fogja az Emírség vezetőit, hogy mielőbb teremtsék meg a stabilitást annak érdekében, hogy az amerikai egységek elhagyhassák a térséget. OVÁCIÓ ÉS TILTAKOZÁS Míg az amerikai Kongresszus képviselői hatalmas ovációkban részesítették a dalai lámát, amikor bírálta Kínát a tibetiek jogainak megsértéséért, ugyanakkor Peking hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a tibeti vallási vezetőt szerdán fogadta George Bush amerikai elnök. Kína washingtoni nagykövete közölte az amerikai külügyminiszter-helyettessel, Peking a belügyeibe való beavatkozásnak tekinti ezt a lépést. Mariin Fitzwater, az elnök szóvivője elítélte ezt a vádat és kijelentette, a fogadás teljes mértékben „rendben ..volt". Ezen kívül az amerikai külügyminisztérium megerősítette, Kína részének tekinti Tibetet, s nem volt politikai felhangja Bush és a dalai láma találkozójának. Az elnök ezzel csak jelezte tiszteletét a vallási vezető és a Nobel-békedíj kitüntetettje iránt. IDEIGLENES TŰZSZÜNET BONYODALMAK A KURD MENEKÜLTTÁBOROK LÉTESÍTÉSE KÖRÜL Kurdisztán Demokratikus Pártja csütörtökön Damaszkuszban bejelentette, hogy a kurd felkelők „ideiglenesen", 48 órára leállítják a harcot az iraki kormánycsapatokkal. Ebben a lépésben a szembenálló felek egyeztek meg annak érdekében, hogy a kurd ellenzék vezetői áttanulmányozhassák az iraki kormányjavaslatot, amely a kurdok számára autonómiát ígér. A Washington Post amerikai napilap tegnapelőtt megjelent cikkében rámutat arra, hogy az Egyesült Államok elsősorban Franciaország, Törökország és Nagy-Britannia szorgalmazására vezényelte katonai egységeit Észak-Irak területére, hogy ott táborokat hozzanak létre a kurd menekültek számára. Ez a döntés nem áll összhangban a korábban kinyilvánított alapelvekkel, s kételyeket ébresztett az ENSZ képviselői körében is. Ez egyébként abból is következik, hogy Nadia Jounys, az ENSZ főtitkárának helyettes szóvivője egy New York-i sajtótájékoztatón megállapította, hogy a három nagyhatalom iraki katonai lépése bonyolítja az ENSZ törekvéseit. Főleg azt követően, hogy az ENSZ és Irak Bagdadban memorandumot írt alá, melynek értelmében Észak-Irak területén menekülttáborokat hoznak létre az ENSZ égisze alatt. Egyidejűleg elutasította azt az indoklást, hogy a három nagyhatalom akcióját az ENSZ által nyújtott humanitárius segítség lassú üteme tette szükségessé. A szóvivő helyettese rámutatott arra is, hogy Bush elnök Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt a szóban forgó lépésről csak telefonice tájékoztatta, aki ezt az értesítést tudomásul vette, de egyeztetett eljárásról nincs szó. Az Amnesty International szervezet Londonban kiadott közleményében elmarasztalóan szól arról, hogy Kuvait területén továbbra is megszegik az emberi jogokat. Az iraki megszállókkal való kollaborálás címén több tucatnyi embert megöltek, sok százat letartóztattak és brutálisan megkínoztak. Többnyire palesztin személyekről és jordán állampolgárokról van szó, de esetenként bosszú sújt iraki, szudáni és beduin személyeket is. Tegnap váratlanul elnapolták az amerikai és iraki katonai képviselők tervezett tanácskozását a kurd menekülttáborok létesítéséről. Ennek a lépésnek az okáról nem esett szó. ELŐZETES LETARTÓZTATÁSBAN A CSEHSZLOVÁK EMBERCSEMPÉSZEK Az elmúlt hét szombatjának hajnalán a battonyai határőrs járőrszolgálata német rendszámú mikrobuszt igazoltatott. A buszban tartózkodó két csehszlovák állampolgár közül csak az egyik tudta igazolni magát, míg a másik közölte, hogy iratait egy Mezókovácsházán parkoló - szintén német rendszámú autóban hagyta. A járőrszolgálat a magyar hivatalos eljárásnak megfelelően feltartóztatta a két külföldi személyt, s bevitték őket a battonyai őrsre, a mikrobuszt pedig lezárták. Ugyanakkor az egyik határőrtiszt a határőrs kocsijával Mezőkovácsházára vitte azt a csehszlovák személyt, akinek iratait ott, az általa jelzett autóban megtalálták. Ezzel az ügy tulajdonképpen le is zárult volna és a két csehszlovák állampolgár nyugodtan indulhatott volna útjára, ha az igazoltatás ideje alatt nem érkezik egy hivatalos bejelentés a battonyai határőrsre, miszerint nagy létszámú külföldi csoport lépte át a zöld határt. A tapasztalt, több szervezett határátlépést meghiúsító határőr őrs a bejelentést elegendő indoknak tartotta arra, hogy a két csehszlovákot ott tartsa. A reggeli órákban a battonyai, a mezőhegyesi valamint az orosházi határőrkerület készenléti csoportjai elinduitak a keresésre. A cigaretta- és lábnyomokat hamar megtalálták, ám a meglehetősen sok erdősávval, csatornával övezett terepen nem volt könnyű a keresés. Ám, mint ahogy az általában lenni szokott, a 97, nagyrészt török határsértőt két, éppen a járőrszolgálatot átvevő kiskatona, Uhrin Csaba ésRácz József határőr találta meg. Egyébként vasárnap a reggeli órákban a mezókovácsházi vasútállomás környékén a városi rendőrkapitányság járőrszolgálata elfogott még a csoporthoz tartozó két csehszlovák s négy török állampolgárt, akik nem is tagadták, hogy ők szállították volna a csoportot Németországba. A Békés megyei rendőrfókapitányság illetékeseitől megtudtuk, hogy a Gyulai Városi Bíróság embercsempészés alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezte az Ústí nad Labem-i Tomáš Bu reš, Váelav Bureš, Váelav Medek, Zdenék Pleško lakosokat. NEMCSOK LÁSZLÓ Békéscsaba NÉHÁNY SORBAN É rthetetlen precedensnek minősítette a jugoszláv Borba napilap a csehszlovák hatóságok döntését, amellyel megtiltották a JATT jugoszláv légiforgalmi társaság repülőgépeinek prágai leszállását, mivel a jugoszlávok légiforgalmi társaságunknak 284 ezer dollárral tartoznak. A lap hivatkozik arra, hogy korábban nem egyszer kölcsönösen előfordultak ilyen tartozások, s mégsem történt ehhez hasonló intézkedés. T avaly a Szovjetunióból 452 ezer személy vándorolt ki. Ezek közül, a szovjet belügyminisztérium adatai szerint, a legtöbb, mégpedig csaknem 60 százalékuk Izraelbe, 31,3 százalékuk Németországba távozott, míg az Egyesült Államokba csak 2,9 százalékuk. A z amerikai kongresszus szenátusa törvényt fogadott el, amely az iraki háború ügyében ítélkező nemzetközi bíróság létesítésére szólít fel. Ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ezzel kapcsolatban eléje terjesztett javaslatot nem fogadja el, akkor az Egyesült Államok a Perzsaöbölbeli szövetségeseivel együtt tenné meg ezt a lépést. A törvény indoklásában hivatkozik azokra a bizonyítékokra, amelyek szerint Bagdad ä háború idején, illetve iraki állampolgárokkal szemben megsértette a nemzetközi jogot. B razíliában, a földrész legnépesebb országában is koleramegbetegedést állapítottak meg. A járvány gócpontja Peru, ahol ez a betegség eddig 1087 áldozatot szedett, és innét terjedt el a határokon túlra, Ecuádorba, Kolumbiába és Chilébe is. A kialakult helyzetet ítélik meg szombattól hétfőig Sucre ecuadori városban az érintett országok egészségügyi miniszterei és nemzetközi egészségügyi intézmények képviselői. J únius 10-re New Yorkba, a Perzsaöbölben aratott győzelem ünnepségeire a szervezőbizottság hivatalosan meghívta az Öböl térségében jelenlevő csehszlovák vegyvédelmi egység 4-5 katonáját is. A költségeket az Egyesült Államokban élő honfitársak gyűjtéssel kívánják fedezni. P éntekre virradóra a rajt után az irányítóközpontból továbbított utasítással megsemmisítették az Atlas Centauer típusú amerikai hordozórakétát, amelynek feladata az volt, hogy japán tévéholdat juttasson földkörüli pályára. A meghibásodott rakéta útja csak hat percig tartott, s a kár eléri a 100 millió dollárt. I rak eleget tett a Biztonsági Tanács 687. sz. határozatának, a fegyverszünet fontos feltételének, miután kormánya levélben közölte a világszervezettel az iraki vegyi, biológiai fegyverek és nukleáris berendezések gyártásáról, számáról és széthelyezéséröl szóló adatokat. N émetország keleti részében már ez idén hozzáfognak a volt NDK területén levő autópályák és vasutak átépítéséhez. összesen 17 terv megvalósításáról van szó, amire a szövetségi kormány 100 millió márkát szán. Hozzávetőleg ugyanilyen összegben fognak építeni ezen a területen új autópályákat és vasutakat. S ri Lanka lesz ez idén feltehetően a világ legnagyobb teaexportőrje. Már tavaly 215,6 millió kilogramm világhírű cejloni teát értékesített külföldön annak ellenére, hogy Irak, amely ennek az árunak a második legnagyobb befogadója volt, a háború miatt lemondta megrendeléseit. India, amely a tea exportjában tavaly világelső volt, a szakemberek becslése szerint csak 195 millió kilogramm teát fog exportálni. TAVASZI VÁSÁR FELSŐŐRBEN Ausztriában, a burgenlandi Felsőőrben (Oberwarter) csütörtökön nyílt meg és vasárnapig tart a tavaszi vásár, s ennek keretében az első halász- és vadászvásár. Az érdeklődők megtekinthetnek egy nemzetközi trófeakiállítást, a vadászengedélylyel rendelkezők pedig ,, versenyvadászaton indulhatnak". A sportrajongókat a vásár 2-es számú pavilonja várja, akik pedig szabad idejükben szórakozásra vágynak, azok bizonyára a hobbypavilonban új kedvtelésre találnak. A szervezők kötődtek a nagy előd, az Agromot vásár hagyományaira, így hát az érdeklődők idén is gyönyörködhetnek az autókban, megtekinthetik a kiállított kerékpárokat, mezőgazdasági gépeket, kerti szerszámokat, kerti bútorokat, kempingfelszereléseket. Várja vendégeit a vásár vidámparkja is.