Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-20 / 93. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK VÉLETLEN VAGY MEGGONDOLATLANSÁG? TÁBORNOK, AKI NEM ÁLLNA ÚTJÁBAN HAT SZOVJET KÖZTÁRSASÁG ESETLEGES ELSZAKADÁSÁNAK Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter nyilatkozott a Kom­szomolszkaja Pravda című napilapnak. A tegnap megjelent beszélge­tésben úgy vélekedett, csak véletlen lehet, vagy az ország jelenlegi helyzete súlyosságának lebecsülése, hogy a hét elején a legfelsőbb vezetés tagjainak többsége külföldre utazott. Mihail Gorbacsov Japán­ba, Valentyin Pavlov kormányfő Londnba, Anatolij Lukjanov, a parla­ment elnöke pedig Párizsba. Ugyanebben az időben Franciaországban járt Borisz Jelcin, az oroszországi parlament elnöke is. A szovjet sajtó és helyi megfigye­lők ezzel összefüggésben arra hív­ták fel a figyelmet, hogy ilyen módon ideális körülmények jöttek létre egy esetlege6 puccshoz, amelynek lehe­tőségéről Moszkvában már hetek óta a legkülönbözőbb hírek kerin­genek. Ami Gorbacsov tokiói útját illeti, az exkülügyminiszter azt mondta, egyelőre nem értek meg a feltételek az elvi változásokhoz, így Gorba­csov tárgyalásaitól nem lehetett for­radalmi áttörést várni. 1985 óta a két ország párbeszédében jelentős elő­relépés történt, de - figyelembe vé­ve a Szovjetunió bonyolult belpoliti­kai helyzetét - aligha lehet többet várni. Rövid szünet után csütörtökön fel­újította munkáját az orosz parla­ment. Megvitatta a rendőrségről és a dolgozóknak nyújtandó szociális garanciák növeléséről szóló törvé­nyek tervezetét. Ez utóbbi vitája teg­nap is folytatódott, ezenkívül napi­rendre került az oroszországi föde­ráció foglalkoztatási törvénye is. Ruszlán Haszbulatov, a parlament első alelnöke vezette a tanácsko­zást, mivel Jelcin ugyan visszatért már Franciaországból a Szovjetu­nióba, de parlamenti források szerint egyelőre Kiszlovodzskban tartóz­kodik. Csütörtökön a grúz parlament is ülésezett, egyhangúlag Akakij Aszatiant választotta meg elnöké­vé. A 37 éves politikus Zviad Gam­szahurdia örökébe lép, aki közben a köztársaság elnöke lett. Tbilisziben Zviad Gamszahurdia nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiro­da tudósdítójának. A függetlenségét kinyilvánított köztársaság elnöke ki­jelentette, az a legfontosabb feladat, hogy elérjék Grúzia gazdasági elkü­lönülését a központtól, létrehozzák a köztársaság gazdasági határait, ezeken belül a vámőrséget. A grúz elnök azt hangoztatta, Tbiliszi igyek­szik párbeszédet kezdeni Moszkvá­val a kölcsönös kapcsolatokról, de felhívásaira eddig még semmilyen választ sem kapott. Ami a polgári engedetlenség kampányát illeti, sze­rinte az teljes mértékben össze­egyeztethető a tárgyalások gondola­tával, mivel a megbeszéléseket az erő pozíciójából kell folytatni. Gam­szahurdia szerint Moszkva sosem állna rá a tárgyalásokra, ha nem érezné a másik fél erejét, hiszen maga is mindig az erő pozíciójából tárgyal. A litván parlament - a grúz parla­menttel ellentétben - nem a lakos­ságot, hanem a köztársaság terüle­tén állomásozó szovjet katonákat szólította fel engedetlenségre. A Vy­tautas Landsbergis által előterjesz­tett felhívás azt kéri a katonáktól, hogy ne forduljanak szembe a pol­gári lakossággal. A jóváhagyott do­kumentum szerint a katonák esküje nem a népnek, hanem a szovjet vezetésnek szól. A nyilatkozat nyil­vánvalóan azzal áll összefüggés­ben, hogy Litvániában újra egyre többen tartanak a katonák esetleges újabb bevetéseitől. A Polityka című lengyel kommu­nista hetilapnak adott nyilatkozatá­ban Viktor Dubinyin tábornok a Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok főparancsnoka ki­jelentette, hogy engedni kell hat szovjet köztársaság elszakadását az uniótól. Arról a hat köztársaságról beszélt, melyek nem vettek részt a márciusi népszavazáson. Ezek Lit­vánia, Lettország, Észtország, Mol­dávia, Grúzia és Örményország. MOSZKVÁBA VÁRJÁK A FRANCIA ELNÖKÖT Anatolij Lukjanov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke, aki jelenleg Franciaországban tartózko­dik, tegnap egy rádióbeszélgetés keretében bejelentette, hogy Fran­cois Mitterrand francia elnököt május 6-ra Moszkvába várják. Luk­janov egyébként Mitterranddal még szerdán találkozott. A szovjet államférfi a Monte Carlo rádióállomásnak adott nyilatkozatá­ban azt is elmondotta, hogy a francia elnök és szovjet partnere, Mihail Gorbacsov a találkozó alkalmából tárgyalni fognak a leszerelésről, a Szovjetunión belüli feszült helyzet­ről, valamint az összeurópai konfö­deráció elképzeléséről. A francia köztársasági elnök hiva­tala Lukjanov bejelentését egyelőre nem kommentálta. Mitterrand: „KISEBBSÉGI JOGOK NÉLKÜL NINCS DEMOKRÁCIA" (Folytatás az 1. oldalról) udvariatlan, számonkérő hangneme szemmel láthatóan kihozta sodrából Mitterrandot, de Iliescut is. A francia elnök azután ezt válaszolta: A ki­sebbségi kérdésekkel évek óta fog­lalkozom. Ha csak a múltba nézünk, akkor a helyzet sokszor kiút nélküli. Magyarország egykori területeit vesztette el. A románoknak is van­nak olyan területeik, melyek ma nem tartoznak az országhoz, de románok élnek ott, s az összes román az övének is vallja őket. így van ez a magyarokkal is most ezekkel a te­rületekkel kapcsolatban. Említhet­nénk azonban a lengyeleket, a né­meteket is. Na de mi lenne, ha mindenki elkezdené visszakövetelni azokat a területeket, melyek valaha az országához tartoztak? Ez kérem történelem, de tudomásul kell venni, hogy minden kisebbség, amely bár­milyen oknál fogva is elszakadt a nemzet többségétől, érzelmileg hozzátartozónak tudja magát. Talál­koztam a romániai kisebbségek képviselőivel is és egytől sem hallot­tam, hogy meg akarná változtatni Románia határait. Ellenben hangsú­lyozták, hogy Romániában élnek, nem akarnak határváltozásokat, de azt, hogy elismerjék jogaikat, törőd­jenek velük, védjék őket. A problé­mákat magas állami szinten, jogi alapon kell megoldani. Úgy hallot­tam, Romániában is új alkotmány készül, amely jó alkalom a kisebbsé­gi jogok rögzítésére. Mitterrand azt is hozzátette, hogy másrészt sem­miképpen sem akar döntőbíró lenni Bukarest és Budapest viszonyában. A sajtóértekezleten egyébként Mitterrand és Iliescu is megelégedé­süket fejezték ki a román-francia csúcstalálkozó eredményei felett. Leszögezték, hogy a megbeszélé­seket konkrét egyezményeknek kel­lene követniük és megvannak a le­hetőségek az együttműködés bőví­tésére. A tegnapi nap folyamán Mitter­rand fogadta a román parlamenti ellenzéki pártok vezetőit is. A Nem­zeti Liberális és a Nemzeti Paraszt­párt képviselői nyíltan elmondták a francia elnöknek, hogy szerintük látogatását nem jól időzítette. A bu­karesti diákság sem fogadta Mitter­rand elnököt túlságosan jól, tüntet­tek és kifütyülték, mert leült Iliescu­val és Románnál tárgyalni. Az egyik diákvezér kijelentette, hogy nem a román-francia kapcsolatok ellen tüntettek, de az ellen, hogy a jelenle­gi román vezetéssel tárgyalt, mert az az országban már nem képviseli a demokratikus erőket. Mitterrand látogatásával azonban akarva aka­ratlanul is segített Iliescunak és Ro­mannak, szögezte le a diákvezér. KOKES JÁNOS, Bukarest iUJ S2X &1 KÖZEL-KELETI KÖRÚTON BÉKEKONFERENCIÁT SZERVEZ James Baker amerikai külügyminiszter hat héten belül már harmadszor jár a Közel-Keleten. Csütörtökön este érkezett meg Izraelbe, tegnap Jeruzsálemben David Levy külügyminiszterrel kezdte meg tárgyalásait. Ugyancsak tegnap talál­kozott Jicchak Samir kormányfővel. Megbeszéléseinek egyik fő témája a béke­konferencia előkészítése. Meg akarja szerezni az izraeli vezető hozzájárulását ahhoz, hogy a Szovjetunió és az Európai Közösségek is bekapcsolódjon a békefo­lyamatba. 1991 ÁPRILIS 20. Az amerikai diplomácia vezetője ma ismét találkozik a megszállt területeken élő palesztinok delegációjával. A jeruzsá­lemi amerikai konzulátusnak adták át a palesztinok még csütörtökön kérdései­ket Baker számára. Ezekből kitűnik, haj­landóak mérlegelni az ideiglenes palesz­tin önkormányzatra tett javaslat részleteit. Ez az autonómia egyetlen formája, ame­lyet Izrael egyáltalán felajánlott a paleszti­noknak. Fejszál Husszeini küldöttségve­zető szerint a dokumenlumot nem a PFSZ keretében készítették elő. Jelzi a palesztinok bizonyos rugalmasságát abban a kérdésben, hogy az izraeliek valamilyen formában továbbra is jelen lesznek Ciszjordániában és Gázában. Egyébként az ideiglenes, nem több mint öt évig tartó palesztin önkormányzatra irányuló javaslat része a Camp David-i izraeli-egyiptomi megállapodásnak. Baker eredeti utitervében Izraelen kí­vül szerepelt még Jordánia, Egyiptom, Szaúd-Arábia és Szíria. Amerikai képvi­selők azonban Jeruzsálemben bejelentet­ték, Baker hétfőn Kuvaitba is ellátogat. Sürgetni fogja az Emírség vezetőit, hogy mielőbb teremtsék meg a stabilitást an­nak érdekében, hogy az amerikai egysé­gek elhagyhassák a térséget. OVÁCIÓ ÉS TILTAKOZÁS Míg az amerikai Kongresszus képvise­lői hatalmas ovációkban részesítették a dalai lámát, amikor bírálta Kínát a tibeti­ek jogainak megsértéséért, ugyanakkor Peking hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a tibeti vallási vezetőt szerdán fo­gadta George Bush amerikai elnök. Kína washingtoni nagykövete közölte az ame­rikai külügyminiszter-helyettessel, Peking a belügyeibe való beavatkozásnak tekinti ezt a lépést. Mariin Fitzwater, az elnök szóvivője elítélte ezt a vádat és kijelentet­te, a fogadás teljes mértékben „rendben ..volt". Ezen kívül az amerikai külügymi­nisztérium megerősítette, Kína részének tekinti Tibetet, s nem volt politikai felhang­ja Bush és a dalai láma találkozójának. Az elnök ezzel csak jelezte tiszteletét a vallá­si vezető és a Nobel-békedíj kitüntetettje iránt. IDEIGLENES TŰZSZÜNET BONYODALMAK A KURD MENEKÜLTTÁBOROK LÉTESÍTÉSE KÖRÜL Kurdisztán Demokratikus Pártja csütörtökön Damaszkuszban beje­lentette, hogy a kurd felkelők „ideiglenesen", 48 órára leállítják a harcot az iraki kormánycsapatokkal. Ebben a lépésben a szembenálló felek egyeztek meg annak érdekében, hogy a kurd ellenzék vezetői áttanul­mányozhassák az iraki kormányjavaslatot, amely a kurdok számára autonómiát ígér. A Washington Post amerikai na­pilap tegnapelőtt megjelent cikkében rámutat arra, hogy az Egyesült Álla­mok elsősorban Franciaország, Tö­rökország és Nagy-Britannia szor­galmazására vezényelte katonai egységeit Észak-Irak területére, hogy ott táborokat hozzanak létre a kurd menekültek számára. Ez a döntés nem áll összhangban a ko­rábban kinyilvánított alapelvekkel, s kételyeket ébresztett az ENSZ képviselői körében is. Ez egyébként abból is következik, hogy Nadia Jounys, az ENSZ főtitkárának helyet­tes szóvivője egy New York-i sajtó­tájékoztatón megállapította, hogy a három nagyhatalom iraki katonai lépése bonyolítja az ENSZ törekvé­seit. Főleg azt követően, hogy az ENSZ és Irak Bagdadban memoran­dumot írt alá, melynek értelmében Észak-Irak területén menekülttábo­rokat hoznak létre az ENSZ égisze alatt. Egyidejűleg elutasította azt az indoklást, hogy a három nagyhata­lom akcióját az ENSZ által nyújtott humanitárius segítség lassú üteme tette szükségessé. A szóvivő helyet­tese rámutatott arra is, hogy Bush elnök Pérez de Cuellar ENSZ-főtit­kárt a szóban forgó lépésről csak telefonice tájékoztatta, aki ezt az értesítést tudomásul vette, de egyeztetett eljárásról nincs szó. Az Amnesty International szerve­zet Londonban kiadott közleményé­ben elmarasztalóan szól arról, hogy Kuvait területén továbbra is meg­szegik az emberi jogokat. Az iraki megszállókkal való kollaborálás cí­mén több tucatnyi embert megöltek, sok százat letartóztattak és brutáli­san megkínoztak. Többnyire palesz­tin személyekről és jordán állampol­gárokról van szó, de esetenként bosszú sújt iraki, szudáni és beduin személyeket is. Tegnap váratlanul elnapolták az amerikai és iraki katonai képviselők tervezett tanácskozását a kurd me­nekülttáborok létesítéséről. Ennek a lépésnek az okáról nem esett szó. ELŐZETES LETARTÓZTATÁSBAN A CSEHSZLOVÁK EMBERCSEMPÉSZEK Az elmúlt hét szombatjának hajnalán a battonyai határőrs járőrszolgálata né­met rendszámú mikrobuszt igazoltatott. A buszban tartózkodó két csehszlovák állampolgár közül csak az egyik tudta igazolni magát, míg a másik közölte, hogy iratait egy Mezókovácsházán parkoló - szintén német rendszámú autóban hagyta. A járőrszolgálat a magyar hivatalos eljárásnak megfelelően feltartóztatta a két külföldi személyt, s bevitték őket a batto­nyai őrsre, a mikrobuszt pedig lezárták. Ugyanakkor az egyik határőrtiszt a ha­tárőrs kocsijával Mezőkovácsházára vitte azt a csehszlovák személyt, akinek iratait ott, az általa jelzett autóban megtalálták. Ezzel az ügy tulajdonképpen le is zárult volna és a két csehszlovák állampolgár nyugodtan indulhatott volna útjára, ha az igazoltatás ideje alatt nem érkezik egy hivatalos bejelentés a battonyai határőrs­re, miszerint nagy létszámú külföldi cso­port lépte át a zöld határt. A tapasztalt, több szervezett határátlé­pést meghiúsító határőr őrs a bejelentést elegendő indoknak tartotta arra, hogy a két csehszlovákot ott tartsa. A reggeli órákban a battonyai, a mezőhegyesi vala­mint az orosházi határőrkerület készenléti csoportjai elinduitak a keresésre. A ciga­retta- és lábnyomokat hamar megtalálták, ám a meglehetősen sok erdősávval, csa­tornával övezett terepen nem volt könnyű a keresés. Ám, mint ahogy az általában lenni szokott, a 97, nagyrészt török határsértőt két, éppen a járőrszolgálatot átvevő kiska­tona, Uhrin Csaba ésRácz József határőr találta meg. Egyébként vasárnap a reggeli órákban a mezókovácsházi vasútállomás környé­kén a városi rendőrkapitányság járőrszol­gálata elfogott még a csoporthoz tartozó két csehszlovák s négy török állampol­gárt, akik nem is tagadták, hogy ők szállí­tották volna a csoportot Németországba. A Békés megyei rendőrfókapitányság illetékeseitől megtudtuk, hogy a Gyulai Városi Bíróság embercsempészés alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba he­lyezte az Ústí nad Labem-i Tomáš Bu reš, Váelav Bureš, Váelav Medek, Zde­nék Pleško lakosokat. NEMCSOK LÁSZLÓ Békéscsaba NÉHÁNY SORBAN É rthetetlen precedensnek minősítette a jugoszláv Borba napilap a cseh­szlovák hatóságok döntését, amellyel megtiltották a JATT jugoszláv légiforgalmi társaság repülőgépeinek prágai leszállá­sát, mivel a jugoszlávok légiforgalmi tár­saságunknak 284 ezer dollárral tartoznak. A lap hivatkozik arra, hogy korábban nem egyszer kölcsönösen előfordultak ilyen tartozások, s mégsem történt ehhez ha­sonló intézkedés. T avaly a Szovjetunióból 452 ezer sze­mély vándorolt ki. Ezek közül, a szovjet belügyminisztérium adatai sze­rint, a legtöbb, mégpedig csaknem 60 százalékuk Izraelbe, 31,3 százalékuk Né­metországba távozott, míg az Egyesült Államokba csak 2,9 százalékuk. A z amerikai kongresszus szenátusa törvényt fogadott el, amely az iraki háború ügyében ítélkező nemzetközi bí­róság létesítésére szólít fel. Ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ezzel kapcsolat­ban eléje terjesztett javaslatot nem fogad­ja el, akkor az Egyesült Államok a Perzsa­öbölbeli szövetségeseivel együtt tenné meg ezt a lépést. A törvény indoklásában hivatkozik azokra a bizonyítékokra, ame­lyek szerint Bagdad ä háború idején, illetve iraki állampolgárokkal szemben megsértette a nemzetközi jogot. B razíliában, a földrész legnépesebb országában is koleramegbetegedést állapítottak meg. A járvány gócpontja Pe­ru, ahol ez a betegség eddig 1087 áldoza­tot szedett, és innét terjedt el a határokon túlra, Ecuádorba, Kolumbiába és Chilébe is. A kialakult helyzetet ítélik meg szom­battól hétfőig Sucre ecuadori városban az érintett országok egészségügyi miniszte­rei és nemzetközi egészségügyi intézmé­nyek képviselői. J únius 10-re New Yorkba, a Perzsa­öbölben aratott győzelem ünnepsé­geire a szervezőbizottság hivatalosan meghívta az Öböl térségében jelenlevő csehszlovák vegyvédelmi egység 4-5 ka­tonáját is. A költségeket az Egyesült Álla­mokban élő honfitársak gyűjtéssel kíván­ják fedezni. P éntekre virradóra a rajt után az irá­nyítóközpontból továbbított utasítás­sal megsemmisítették az Atlas Centauer típusú amerikai hordozórakétát, amely­nek feladata az volt, hogy japán tévéhol­dat juttasson földkörüli pályára. A meghi­básodott rakéta útja csak hat percig tar­tott, s a kár eléri a 100 millió dollárt. I rak eleget tett a Biztonsági Tanács 687. sz. határozatának, a fegyverszünet fontos feltételének, miután kormánya le­vélben közölte a világszervezettel az iraki vegyi, biológiai fegyverek és nukleáris berendezések gyártásáról, számáról és széthelyezéséröl szóló adatokat. N émetország keleti részében már ez idén hozzáfognak a volt NDK terüle­tén levő autópályák és vasutak átépítésé­hez. összesen 17 terv megvalósításáról van szó, amire a szövetségi kormány 100 millió márkát szán. Hozzávetőleg ugyan­ilyen összegben fognak építeni ezen a te­rületen új autópályákat és vasutakat. S ri Lanka lesz ez idén feltehetően a világ legnagyobb teaexportőrje. Már tavaly 215,6 millió kilogramm világhí­rű cejloni teát értékesített külföldön annak ellenére, hogy Irak, amely ennek az áru­nak a második legnagyobb befogadója volt, a háború miatt lemondta megrende­léseit. India, amely a tea exportjában tavaly világelső volt, a szakemberek becslése szerint csak 195 millió kilog­ramm teát fog exportálni. TAVASZI VÁSÁR FELSŐŐRBEN Ausztriában, a burgenlandi Felső­őrben (Oberwarter) csütörtökön nyílt meg és vasárnapig tart a tavaszi vásár, s ennek keretében az első halász- és vadászvásár. Az érdeklő­dők megtekinthetnek egy nemzetkö­zi trófeakiállítást, a vadászengedély­lyel rendelkezők pedig ,, versenyva­dászaton indulhatnak". A sportrajongókat a vásár 2-es számú pavilonja várja, akik pedig szabad idejükben szórakozásra vágynak, azok bizonyára a hobby­pavilonban új kedvtelésre találnak. A szervezők kötődtek a nagy előd, az Agromot vásár hagyományaira, így hát az érdeklődők idén is gyönyör­ködhetnek az autókban, megtekint­hetik a kiállított kerékpárokat, mező­gazdasági gépeket, kerti szerszá­mokat, kerti bútorokat, kempingfel­szereléseket. Várja vendégeit a vá­sár vidámparkja is.

Next

/
Thumbnails
Contents