Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-17 / 90. szám, szerda

1991. ÁPRILIS 17. HfREK - VÉLEMÉNYEK .ÚJ szól ÚJABB IRAKI-IRÁNI KONFLIKTUS A LÁTHATÁRON? TANKOKKAL A KURDOK ELLEN • SZAÚD-ARÁBIA NÖVELI FEGYVERES ERŐINEK SZÁMÁT JELCIN KUDARCA AZ EURÓPA PARLAMENT GORBACSOWAL SZIMPATIZÁL NÉHÁNY SORBAN .Az iráni ENSZ-misszió hivatalos tilta­kozást tett közzé, amelyben azzal vádolja Irakot, hogy egy dandárja hétfő este Kur­disztánban átlépte a közös határt és azt három kilométer hosszan elfoglalta. ENSZ-források szerint a terület, amelyet a támadás ért, délre fekszik attól a határ­szakasztól, amelyen keresztül a kurdok tízezrei menekülnek a szomszédos Iránba. Teherán szerint ezzel a lépéssel Irak megsértette az 1988 augusztusában kö­tött tűzszünetet. A már idézett nyilatkozat felszólítja a bagdadi kormányt: ha el akar­ja hárítani a figyelmet a belső káoszról, más manőverekhez kellene folyamodnia, nem a külső ellenségesség felújításához. Hétfőn az iraki ENSZ-misszió is egy memorandumot tett közzé, amelyben Iránt vádolja a tűzszünet és Irak szuvere­nitásának megsértésével. A dokumentum szerint március közepe óta Irán több el­lenséges akciót hajtott végre, fegyveresei több ízben behatoltak Irak területére, megsemmisítették a határőrség állásait és iraki célpontokat lőttek. Még a hivatalos nyilatkozatokba foglalt kölcsönös vádaskodást megelőzően a te­heráni rádió arról számolt be, hogy Tehe­rántól kb. 520 kilométerre délnyugatra, Szaré Pole Zahab iráni határváros köze­lében iraki tankok próbálták elvágni a kurd menekülők útját. A rádió szerint a harcko­csik tüzet nyitottak és több személyt meg­öltek. Más forrásokból nem erősítették meg ezt a hírt. Török források szerint a mostani 400 ezerről 650-700 ezerre emelkedtek a kö­zeli napokban a Törökországba menekülő iraki kurdok száma. A határ menti tarto­mányok különleges kormányzója szerint eljutnak a segélyszállítmányok a térség­be, de további élelemre, sátrakra és taka­róra van szükség. Megkezdődött a bete­George Bush amerikai elnök hét­fő este jelezte, már nem ragaszkodik ahhoz, hogy csak akkor kerüljön sor találkozójára Mihail Gorbacsovval, ha már elkészült a hadászati táma­dófegyverek korlátozásáról szóló szerződés (START). Mariin Fitzwa­ter, az elnök szóvivője azonban kö­zölte: nem lehet szó a csúcstalálko­zóról, amíg nem sikerül megoldani az ellentéteket az európai hagyomá­nyos fegyverzet csökkentéséről a tavaly Párizsban aláírt sokoldalú gek, a terhes nők, az anyák és kisgyer­mekeik letelepítése a völgyekben. A ma­gas hegyekben ugyanis rendkívül zord az időjárás és az orvosi ellátás is minimális. Az amerikai külügyi szóvivő szerint na­ponta kb. ezer iraki menekült hal meg, pedig gyógyítható betegségekben szen­vednek. A brit külügyminiszter bejelentet­te, hogy a héten további hat helikopterrel erősítik meg a légihidat, amely a segély­szállítmányokat juttatja el Törökországba a kurd menekülteknek. A térséggel kapcsolatos az a hír is, hogy Fahd szaúdi uralkodó az iszlám szent hónap, a ramadan befejeződése alkalmából mondott beszédében bejelen­tette: az öböl-háborúból levont tanulsá­gok alapján országa növeli fegyveres erői számát és a fegyverzet minőségét. Jasz­szer Arafat, a PFSZ elnöke pedig szintén a ramadan befejeződése alkalmából köz­zétett üzenetében úgy vélekedett, nem az a fontos, hogy milyen formája lesz a tér­ség problémáival foglalkozó nemzetközi konferenciának, hanem az, hogy tisztelet­ben tartsák a palesztinok jogait és meg­kezdődjön a párbeszéd a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezettel. xxx A Humanitárius Együttműködés Csehszlovák Tanácsának szlovák ka­marája közli, hogy 1991. április 16-tól a következő címre lehet eljuttatni az iraki kurdoknak szánt anyagi és pénzü­gyi támogatást: Raóianská utca 51. szám (raktár), Pozsony. Az anyagi tá­mogatás a következő folyószámlára fi­zethető be: Általános Hitelbank (Všeo­becná úverová banka Bratislava-mes­to), a számla száma: 182-107531-012. További információkat a 584-18, 518­90, 530-72 számú telefonokon szolgál­tatnak. szerződés teljesítése és értelmezé­se körül. Amíg mindezt nem tisztáz­zák, nem lehet a dokumentumot rati­fikálásra a szenátus elé terjeszteni. A moszkvai csúcstalálkozót ere­detileg februárra tervezték, de végül az öböl-háború és a START-szer­ződés körüli ellentétek miatt elha­lasztották. A halasztás mellett szólt a szovjet hadsereg baltikumi be­avatkozása is. Fitzwater szerint a pá­rizsi szerződés esetében várható a kompromisszum megszületése. Beszélgetésem Jelcin úrral nem töltött el túl sok bizalommal. El­mondtam neki, hogy amikor mi itt, Nyugat-Európában egyesülünk, a közös politikát és a pénzügyi uniót dolgozzuk ki, a másik oldalon sze­paratizmust, széthullást és nagyon gyakran a szakadék szélén való egyensúlyozást látunk - mondotta tegnap rádiónyilatkozatában Enri­que Baron Crespo, az Európa Par­lament elnöke. Hozzáfűzte, Jelcin bátor ember benyomását keltette benne, de az Európa Parlament in­kább Gorbacsov irányvonalával szimpatizál. Hangsúlyozta, az Oroszországi Föderáció parlament­jének elnöke nem az ő meghívásá­ra, hanem mint az egyik francia kormányon kívüli szervezet vendége érkezett Strasbourgba. A francia sajtó tegnap arról cikke­Zviad Gamszahurdia grúz ál­lamfő tegnap polgári engedetlenségi mozgalmat hirdetett a köztársaság­ban - közölte az AFP hírügynökség a grúz sajtóra hivatkozva. Az újon­nan megválasztott államfő első ren­delete utasítja az állami szerveket, hogy az egész köztársaság terüle­tén „nemzeti és polgári engedetlen­séget tanúsítsanak", így lépjenek fel a szovjet érdekekkel szemben. A kampány célja többek között an­nak elérése, hogy a fegyveres erők valamennyi szövetségi egysége tá­vozzon Grúzia területéről. A grúz parlament rendelkezett egy egyeztető tanács létrehozásáról is; ennek feladata, hogy a sztrájkbi­zottságok segítségével biztonsági rendszert hozzon létre Grúzia gaz­dasági érdekeinek garantálására. Változatlanul feszült a helyzet Be­lorussziában, hiszen a köztársasági sztrájkbizottság és a belorusz veze­tés képviselői közti hétfői tárgyalási forduló konkrét eredmények nélkül zárult. A sztrájkbizottság ismételten hangsúlyozta: ha április 22-én nem születnek eredmények, akkor más­nap megkezdődik a köztársasági politikai sztrájk. Georgij Tarnovszkij, a köztársa­zett, hogy Borisz Jelcin Strasbourg­ban nem érte el célját. Abban bízott, felveheti a kapcsolatokat Oroszor­szág és az Európa Parlament kö­zött, de csalódnia kellett, mivel az EP elnöke egyértelműen közölte ve­le, hogy a tizenkettek csak szuverén országokkal létesítenek viszonyt. Ugyanezt kellett hallania az Európa Tanács főtitkárától is. Hiába ismétel­gette Jelcin, hogy szuverén állam elnökeként joga van nemzetközi megállapodásokat kötni és aláírni, Strasbourgban nem talált megér­tésre. A sajtó arra is felfigyelt, Párizs hallgat, ami Jelcin kérését illeti, hogy fogadja őt Mitterrand elnök. Idézték a külügyminisztérium álláspontját, amely hangsúlyozta Jelcin látogatá­sának magánjellegét. ság főügyésze megerősítette, hogy vizsgálatot indít az április elején kez­dődött és egyre terjedő sztrájkmoz­galom körülményeinek tisztázására. Szerinte mindenekelőtt Minszkben komoly károkat okoztak a munkabe­szüntetések, a veszteségeket pedig kompenzálni kell. Ez a bejelentés csak tovább rontott a helyzeten, hiszen a sztrájkbizottság már koráb­ban azzal fenyegetőzött, hogy ha üldözni fogják a sztrájkok szervezőit, akkor azonnal megszakítják a tár­gyalásokat a kormánnyal és általá­nos sztrájkot hirdetnek. A radikális politikai pártok felhívá­sára tegnap tiltakozó sztrájk kezdő­dött Kijevben. A sztrájkolok többek között követelik Mihail Gorbacsov lemondását, továbbá a szovjet kül­döttkongresszus és parlament fel­oszlatását. Ugyancsak követelik a köztársasági parlament feloszlatá­sát és új többpárti választások kiírá­sát, a közintézmények, a hadsereg és a KGB depolitizálását, valamint az SZKP vagyonának államosítását. Az Interfax hírügynökség szerint az ukrán parlamenti ellenzék támoga­tásáról biztosította a sztrájkolok kö­veteléseit, kivéve az Ukrán Legfel­sőbb Tanács feloszlatását. M ihail Gorbacsov szovjet elnök, aki pénteken Japánból hazaté­rőben megáll Dél-Koreában a közel­jövőben várhatóan hivatalos látoga­tást tesz Szöulban - közölte Dél­Korea moszkvai nagykövete. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Gorbacsov hivatalos útja keretében látogatást tesz Észak-Koreában is. B écs hétfőn szokatlan gyászme­net szemtanúja volt. Mintegy 200 taxis kísérte el utolsó útjára kollégáját, Leopold Stettgebert, akit rablótámadás során egy újvári férfi lőtt le. A 23 éves gyilkost röviddel tette elkövetése után őrizetbe vet­ték. A menet egyben a bécsi taxisok tüntetése volt, amelyen nagyobb biztonságot követeltek. Az osztrák fővárosban ugyanis az utóbbi idő­ben jelentős mértékben megnöveke­dett a taxisok ellen elkövetett rabló­támadások száma. F rancesco Cossiga olasz államfő kénytelen volt ismét tárgyaláso­kat kezdeni a kormánykoalíció párt­jaival, hogy megpróbálja elejét venni az újabb kormányválságnak. Hétfőn este ugyanis Giorgio La Malfa, a Re­publikánus Párt elnöke közölte, párt­ja a parlamentben nem szavaz bizal­mat az új kabinetnek. A republikánu­sok így reagáltak a posztok elosztá­sára Giulio Andreotti miniszterelnök régi-új kabinetjében. Andreotti állító­lag nem tartotta be a kormány ösz­szeállítása során kötött megállapo­dást. V ioleta Chamorro nicaraguai el­nök hétfőn háromnapos hivata­los látogatásra az Egyesül Államok­ba érkezett, ahol tárgyalásokat folytat George Bush elnökkel és több más vezető politikussal. Nyu­gati hírügynökségek szerint Cha­morro látogatásának legfőbb célja, hogy újabb amerikai hiteleket sze­rezzen a korábbi szandinista kor­mány és a polgárháború által romba döntött nicaraguai gazdaság számá­ra. A közép-amerikai ország külföldi adóssága 11 milliárd dollár. B arbara Bush, az Egyesült Álla­mok elnökének felesége „a vi­lág legjobb viccének" nevezte azt, hogy elődje, Nancy Reagan a Fehér Házban titokban találkozott Frank Sinatrával, amíg Ronald Reagan dolgozott. Ezt állítja Kitty Kelley a Nancy Reagan életéről szóló könyvében. Barbara Bush szerint a Fehér Házban állandóan akkora a zűrzavar, hogy lehetetlenség ész­revétlenül bejutni az elnök lakásába. A könyvet „hazugságnak és pletykának" nevezte. Arra a kérdés­re, elképzelhetőnek tartja-e, hogy valaki róla is ilyen szenzádóéhes könyvet írjon, az Egyesült Államok First ladyje azt válaszolta: „Ó, igen, remélem". A usztria fővárosában Bécsben, tegnap csehszlovák és osztrák energetikai szakértők, környezetvé­dők kezdtek tárgyalásokat. Ezek­nek az a célja, hogy áttekintsék az osztrák szakértőknek a csehszlová­kiai energiafogyasztás csökkentésé­re vonatkozó terveit. T iranában hétfőn csupán harminc percig ülésezett az új albán par­lament, mivel a demokratikus ellen­zék betartotta a tanácskozás boj­kottjára tett múlt heti ígéretét. A De­mokrata Párt, a legnagyobb ellenzé­ki párt, amely 75 képviselővel ren­delkezik a 250 tagú albán parla­mentben, csak akkor hajlandó részt venni az üléseken, ha a kommunista kormány bíróság elé állíttatja az áp­rilis 2-i, shkodrai tüntetések során elkövetett gyilkosságok tetteseit. A parlamenti ülést mára napolták el. O.erbiában tegnap sztrájkba lé­O ĺ pett a fém- és textilipar mint­egy 700 ezer dolgozója. Követelik a törvény által garantált bérek kifize­tését, az adók eltörlését, amelyeket még a „kommunista" szkupstina hagyott jóvá a múlt év végén. Amennyiben két napon belül nem teljesítik követeléseiket, a sztrájk ki­terjedhet az egész szerb gazda­ságra. G eorge Bush elnök jövedelme tavaly összesen 450 ezer dol­lár volt, és ebből 100 ezret fizetett adóba - közölte a Fehér Ház. Bush­nak 200 ezer dol láros el nöki fizetésén kívül a többi jövedelme magánva­gyonból származott. A Bush-házas­pár az elmúlt évben 40 ezer dollárt adott jótékonysági célokra. JOGOSAN VAGY TÖRVÉNYESEN? Nem új az a javaslat, amellyel a német külügyminisz­ter a hét végén állt elő, s amelyet hétfőn végül is elfogadott az Európai Közösségek külügyminiszteri kon­ferenciája. Genscher azt indítványozta, hogy bíróság elé kellene állítani Szaddam Husszein iraki elnököt mint háborús bűnöst azokért a bűncselekményekért, melye­ket az utóbbi években elkövetett. Vagyis az Irán elleni háború kirobbantásáért és a nyolc év alatt elkövetett bűnökért, Kuvait lerohanásáért és a megszállás idején végrehajtott gaztettekért, a vegyi fegyverek bevetéséért a kurdok ellen és mostani irtásukért. Margaret Thatcher akkor brit kormányfő volt az első, aki már tavaly ősszel úgy vélekedett, Szaddamnak felelnie kell az agresszióért. Később Bush elnök is többször kijelentette, a diktátor nem úszhatja meg szára­zon ezt a háborút. Hitlerhez hasonlította őt, amit akkor sokan túlzásnak tartották és nem éppen taktikusnak, mivel úgy vélték - ez is még ősszel volt -, van remény a háború elkerülésére. A háborúnak vége - Szaddam pedig maradt a helyén, s pozíciója van olyan erős, mint augusztus 2-a előtt, ha nem erősebb. Mert a szövetsé­gesek megelégedtek Kuvait felszabadításával, s bár megszállva tartják Irak területének 15 százalékát, nem tettek semmit az ellen, hogy a csak minimális vesztesé­geket szenvedett elit alakulat, a Köztársasági Gárda necsak északon törje le a kurdok felkelését, hanem a síiták harcát is délen, az orruk előtt. Tökéletesen meg lehet érteni Bush elnök álláspontját, hogy nem avatkozik be az iraki belharcokba, nem áldoz fel talán még annál is több katonát, mint amennyi a háborúban elesett, egy olyan ügyért, amihez semmi közük. Viszont megkérdőjelezhető ez az álláspont, ha tudatosítjuk: amíg Szaddam a helyén van, ez a régió egy puskaporos hordó. Szaddam ugyanis a vereség után ugyanahhoz a taktikához folyamadott, mint az Iránnal kötött tűzszünetet követően, propagandagépezete ismét azt próbálta elhitetni a tömegekkel, hogy ez valójában egy győzelem volt, hiszen Irak két hónapon át állta a gazdasági embargó következményeit, s közben har­colni is tudott az „imperialista összeesküvők" ellen. S bár a tömegek egyre kevésbé hisznek az ilyen butaságokban, az mégis veszélyes, hiszen vannak igaz­ságmorzsái, melyekbe belekapaszkodhatnak az elnök legfanatikusabb hívei. Lassan módosul a propaganda hangvétele, már nem a hadsereget dicsőíti - nehéz is, hiszen az egyszerű katonák tömegesen adták meg magukat, eldobált fegyvereikkel, magasba emelt karjuk­kal mondtak nemet Szaddamra-, hanem a Köztársasági Gárdát, amely közben már végigkegyetlenkedte az or­szágot. Mivel ez a szégyentelenül hazug propaganda külföl­dön, az arab országokban is hal,rendkívül veszélyes. Hiába volt a koalíció tagja több arab ország, az egyszerű emberek közül sokan bedőltek Szaddamnak, aki éppen erre számított. Csak arra nem, hogy a kormányok akár az utca ellenében is szembefordulnak vele. Ennek a helyzetnek mielőbb véget kellene vetni, az pedig csak úgy lehetséges, hogy Szaddamot ország-világ előtt felelősségre vonják, bebizonyítják, hogy háborús bűnös és elítélik. Egy ilyen ítélet jogos lenne, de kérdés, mennyire törvényes. Márpedig a törvényességhez nem férhet kétség, ellenkező esetben Szaddamból arab már­tírt csinálnak. Kiindulási alap a nürnbergi per lehet. Az ott alkalma­zott elvek szerint béke elleni bűncselekménynek számít már a háború kirobbantása is, ugyanígy természetesen az emberirtás. Kétségtelen, hogy Szaddam mindebben vétkes. De a második világháború óta hány kisebb háború, *az emberirtás hány esete maradt megtorlatla­nul? Akkor miért éppen Szaddam? Hiszen volt közben Korea, Vietnam, Palesztina, Libanon, Kambodzsa, Afga­nisztán ... Sajnos, hosszú a sor. De szerintem ez nem lehet érv, csak ürügy. Egyszer már fel kell végre hagyni a struccpolitikával, különben nem új, de semmilyen világrend sem lesz. Elkezdeni viszont okosan kell, nehogy nagyobb le­gyen a kár, mint a haszon. Az adott helyzetben az lenne az ideális, ha Szaddamot saját népe vonná velelősség­re, de erre egyelőre aligha lehet számítani. Egy nemzet­közi törvényszék felállítása is hordoz magában veszé­lyeket. Mert ha a szövetségesek csak vádlóként, Szad­dam és az iraki hadvezetés pedig az egyetlen vádlott­ként szerepelne, az elfogulatlanság ki lenne zárva. Kuvait és Szaúd-Arábia indítványa is lehet éppen megoldás. Ők iszlám igazságszolgáltatási követelnek, hiszen Szaddam az utóbbi időben nagyon feltűnően demonstrálta vallásosságát. Márpedig a Koránon alapu­ló sarija, az iszlám törvénykezés értelmében büntetendő a hittársak elleni agresszió, a vagyonuk elrablása, a ke­gyetlen bánásmód a nőkkel és gyerekekkel szemben, a fák kivágása és a kútmérgezés - vagyis ebben az értelemben azok a környezeti károk is, melyeket Szad­dam a háború során okozott. Ezeknek a gaztetteknek a büntetése: a kar és a láb levágása vagy keresztrefe­szítés. Míg az iszlám jog szerinti vádemelés elfogadhatónak tűnik, addig a kiszabható büntetések már aligha. Az lenne a legjobb, ha ebben az ügyben is az ENSZ vállalná a főszerepet és a hágai Nemzetközi Bíróság. Figyelembe kell venni azt is, hogy külföldön nem állítha­tó bíróság elé egy hivatalban lévő államfő. A tör­vényszéknek valóban pártatlannak kell lennie, az eljá­rásnak végtelenül tisztességesnek, a vádiratnak pedig kell, hogy legyen keze meg lába is, nehogy az igazságot feszítsék keresztre és ezzel lehetővé tegyék Szaddam mennybemenetelét. GÖRFÖL ZSUZSA A START-SZERZŐDÉS MÁR NEM FELTÉTELE A CSÚCSNAK POLGÁRI ENGEDETLENSÉGI MOZGALOM GRÚZIÁBAN KIJEVET IS ELÉRTE A SZTRÁJKHULLÁM

Next

/
Thumbnails
Contents