Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-16 / 89. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK A MEGBÉKÉLÉS AKTUSA A SZOVJET ÁLLAMFŐ ÚTBAN TOKIÓ FELÉ TÚJSZÓI 1991. ÁPRILIS 16. Mihail Gorbacsov szovjet államfő, aki útban Japán felé megállt a távol-keleti Habarovszkban, tegnap megkoszorúzta a második világháborús japán hadifoglyok közelmúltban felépített emlékművét. A koszorúzási aktust maga Gorbacsov nevezte a „megbékélés aktusának". Japán források szerint az emlékmű helyén 297 japán fogoly van eltemetve. Ugyancsak tokiói források állítják, hogy a japán katonák és a háború után Szibériába internált japán civilek száma elérte a 600 ezret. Túlnyomó többségük bányákban dolgozott, vasutat épített, vagy pedig a tajgát irtotta. Közülük hozzávetőleg 60 ezren pusztultak el. A Kjodo hírügynökség tegnap azt írta, a területi vita, vagyis a Kurilszigetek visszaadása mellett a japán hadifoglyok sorsa volt az, amely bonyolította e két ország közötti viszonyt. Gorbacsov az első szovjet államfő, aki ellátogat a felkelő nap országába, s ígéretet tett arra, átadja a tokiói kormánynak azon japánok teljes névsorát, akik a szibériai internálásban életüket vesztették. Vladlen Martinov, a szovjet akadémia világgazdasági intézetének igazgatója tokiói sajtókonferenciáján közölte, a Szovjetunió leállítja a nukleáris anyagok szállítását a KNDKnak és megszünteti vele az együttműködést, ha Phenjan nem teszi lehetővé a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértőinek az ellenőrzést az ország atomérőműiben. Kifejtette, a Szovjetuniónak, mint szállítónak joga van tudni, hogyan bánnak ezekkel az anyagokkal. Martinov hozzáfűzte, nem tudja, hogy a Szovjetunió az egyedüli szállítójae a KNDK-nak. AZ OROSZ PARLAMENT ELNÖKE STRASBOURGBA ÉRKEZETT Borisz Jelcin, az orosz parlament elnöke vasárnap este Strasbourgba érkezett. E látogatás nemhivatalos, Jelcin az Európa Parlament és áz Európa Tanács vezető személyiségeivel kíván tárgyalni. Mint mondotta, célja az, hogy „Oroszország visszatérjen Európába, ahová évszázadokon át tartozott". Annak a reményének adott hangot, hogy az európai intézmények szívélyesen fogadják majd Oroszországot. Jelcin nem sokkal elutazása előtt az orosz rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette: „Az Orosz Köztársaságnak ismét a világ színpadára kellene kerülnie." Megfigyelők szerint ez volt Jelcin utolsó Gorbacsovhoz intézett felhívása, mielőtt a szovjet elnök Japánba utazott volna. Jelcin már mondott olyat, hogy Oroszország esetleg közvetíthetne a Szovjetunió és Japán vitájában a Kuril-szigetekről, hiszen ezek a szigetek az Oroszországi Föderációhoz tartoznak. Nem csoda hát, hogy Strasbourgban az újságírók óriási érdeklődéssel várják Jelcin újabb nyilatkozatait. AZ ESÉLYESEK KÖZÉ TARTOZUNK A KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI ORSZÁGOK HELYZETÉT LATOLGATTÁK Az amerikai Connecticut állambeli New Havenben levő híres Yale Egyetemen a hét végén reprezentatív konferenciát tartottak a közép- és kelet-európai országok helyzetének alakulásával összefüggő időszerű kérdésekről. Csehszlovákiát a fórumon Jirí Dienstbier külügyminiszter képviselte. A 12 európai országból és az Egyesült Államokból érkezett résztvevők előtt mondott beszédében többek között hangsúlyozta: Európa biztonsági struktúráját ma három alapvető elem alkotja - Nyugat-Európa, a középkelet-európai államok és a szovjetunió. Az új demokráciák, beleértve Csehszlovákiát is, a Varsói Szerződés feloszlatása után egy bizonyos légüres térbe kerültek, s ezért követelik a Nyugattól biztonságuk garantálását. Ezt azonban nem tudja megadni, tekintettel arra, hogy a Szovjetunió tart a volt szövetségesek és a potenciális ellenségek közötti koalíció létrehozásától. Jirí Dienstbier pénteken és szombaton ugyancsak Közép-Európa biztonságával kapcsolatos kérdésekről tárgyalt nem hivatalos találkozókon az amerikai politikai és közélet képviselőivel, köztük Henry Kissingerrel, az Egyesült Államok volt külügyminiszterével. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának elmondta: „Kissinger úrnak még mindig az a véleménye, hogy a közép-kelet-európai országokból Csehszlovákiának vannak a legnagyobb esélyei arra, hogy áthidalja a demokráciához és a fejlődéshez vezető átmeneti szakaszt, de csak akkor, ha átvészeli a nemzetiségi problémákat és kedvező feltételeket teremt a külföldi tőke számára. Henry Kissingernek nem tetszik, hogy Csehszlovákiában most nagyobb figyelmet szentelnek annak, kinek adják vissza a vagyont, ahelyett, hogy a társadalom átszervezésével kapcsolatos konkrét problémákkal foglalkoznának. Jirí Dienstbier vasárnap New Havenből Washingtonba utazott, ahol hivatalos tárgyalásokat folytat az Egyesült Államok vezetőivel. HÁNY ÁLDOZATA VOLT CSERNOBILNAK? A hivatalos adatok szerint az 1986. április 26-i csernobili katasztrófának 35 halálos áldozata volt. A Csernobil következtében elpusztultak száma a valóságban megközelíti a 10 ezret. Ezt Vlagyimir Csernusenko szovjet tudós mondta az Independent on Sunday folyóiratnak adott nyilatkozatában. Csernusenkot bízták meg a baleset után azzal, hogy felméréseket végezzen a sugárfertőzött területen. A szovjet szakértő elmondotta, a radioaktív sugárzás következtében több ezer bányász és katona is meghalt, akik a terület megtisztításában vettek részt. Az 50 éves Csernusenko elárulta, az orvosok neki sem adnak két-négy évnél többet. „Ezért most, öt év után, amikor látom, hogy semmit sem tesznek, meg akarom mondani a világnak, hogy mit kockáztat" - hangsúlyozta. A tudósok annak idején átadták jelentésüket a kormánynak a katasztrófa valódi következményeiről, de a vezetés azt figyelmen kívül hagyta. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek megküldött jelentésben az áll, hogy a 190 tonna radioaktív tüzelőanyagból a reaktor megsérülése miatt 3 százaléknyi NEM HAGYJAK MAGUKRA A MENEKÜLTEKET TÖRÖKORSZÁGBAN ÉS IRAKBAN MINTEGY 400 EZER KURDOT KÖLTÖZTETNEK KEVÉSBÉ ZORD TERÜLETEKRE • BAGDAD ELUTASÍTJA A NÉMET KÜLÜGYMINISZTER SZADDAM-ELLENES NYILATKOZATÁT • HAZATÉRŐBEN NEMCSAK AZ AMERIKAI KATONÁK, HANEM A KUBAI EGÉSZSÉGÜGYIEK IS Az amerikai csapatok vasárnap megkezdétk a kivonulást DélIrakból abba a demilitarizált övezetbe, ahol addig maradnak, amíg fel nem váltják őket az ENSZ-megfigyelők. A hírt Rijadban közölte az amerikai katonai szóvivő. A csapatkivonás hozzávetőleg két hétig fog tartani, s ez alatt az amerikai gépek folytatják ellenőrző repüléseiket a térségben. A szóvivő hangsúlyozta, ha a menekültek Dél-Irakból a demilitarizált övezetbe szeretnének jutni, ehhez a koalíciós erők segítséget nyújtanak nekik, természetesen védelmet is. A háború vége óta hozzávetőleg 30-40 ezer iraki menekült az amerikai csapatok által ellenőrzött térségbe. A demilitarizált övezet az iraki oldalon 10 km-es, kuvaiti oldalon pedig 5 km széles sáv. Günther Greindl osztrák tábornok, az ENSZ-erők parancsnoka a hétvégén Kuvaitba érkezett. Tegnapra várták ugyanide az ENSZ 300 fős megfigyelői csoportját, amelynek tagjai 35 országból érkeztek. Közben Richard Cheney amerikai védelmi miniszter Washingtonban azt mondotta: az amerikai csapatok nem mennek úgy el Dél-Irakból, hogy ott magukra hagyják a menekülteket. Módjuk lesz arra, hogy a demilitarizált övezetből egy szaúdarábiai táborba menjenek, amely közel van a határhoz és szintén amerikai ellenőrzés alatt áll. Jóval nagyobb gondot okoznak északon a kurd menekültek. A déltörökországi Silopiba vasárnap este 150 amerikai katona érkezett, itt rendezik be a nemzetközi segélyeket elosztó központot. Néhány napon belül további 750 amerikai katonát küldenek ide Németországból. Ök a török hadsereg egységeivel közösen segítenek majd a kurdok elszállításában a hegyekből, felügyelnek a segélycsomagok szétosztására. A török kormányfő kijelentette, hogy hozzávetőleg 400 ezer iraki menekültet költöztetnek alacsonyabban fekvő, könnyebben hozzáférhető területekre, nemcsak a határ török, hanem az iraki oldalán is. Ezzel kapcsolatban a Reuter megjegyezte, az amerikai katonák egyelőre nem kaptak parancsot arra, hogy Észak-Irakban is tevékenykedjenek. Londonban a Kurd Demokrata Párt szóvivője arról tájékoztatott, hogy az iraki hadsereg vasárnap ismét tüzet nyitott a kurd menekülőkre. Bagdad rendkívül érzékenyen reagált Hans-Dietrich Genscher szombati nyilatkozatára. A német külügyminiszter azt mondotta, hogy Szaddamot nemzetközi bíróság elé kell állítani háborús bűntetteiért. Ahmed Hidajir iraki külügyminiszter megfogalmazása szerint Bagdad „határozottan elítéli a német diplomácia vezetőjének obszcén megjegyzéseit". Genscher megkapta az „infantilis" jelzőt is és az iraki külügyminiszter szerint „az Irak-ellenes agresszív háború bűnöseit kellene bíróság elé állátani". Ezen kívül az emberi jogok legsúlyosabb megsértésének nevezte az Irak elleni háborút és azt, hogy országa ellen 8 hónapja „igazságtalan" embargót alkalmaznak, ezzel megfosztják az iraki népet az élelemtől és a gyógyszertől. „Az embargó és a blokád Valósággal népirtást jelent". Kuba hazahívta Irakból a két ország közötti megállapodás értelmében ott-tartózkodó orvosainak és egészségügyi személyzetének felét. A kubai egészségügyisek az Öbölháború napjaiban is a Szaddamrezsim rendelkezésére álltak. Havannában azt közölték, hogy összesen 182 személyről van szó, 92-en már hazatértek, a többiek pedig e hónap 20-án indulnak vissza Kubába. Mint ismeretes, Havanna az Öböl-háborúban Szaddamot támogatta, természetesen Havannában állították azt, maguk a kubai dolgozók küldtek Fidel Castronak levelet, s ebben azt írták, hogy az Iraknak nyújtott segítséget a forradalom iránti kötelességüknek tartják. MINDEN (TILIIJI M IN) NÉHÁNY SORBAN H

amburgban bíróság elé állították a most 23 éves Mathias Rustot, aki mint a „kremli repülő" vált ismertté. Négy évvel ezelőtt .illegálisan átrepült a Szovjetunió területe felett és gépével Moszkva központjában, a Vörös téren szállt le. Rustot most gyilkossági kísérlettel vádolják. 1989 novemberében ugyanis a hamburgi kórházban súlyosan megsebesített egy 18 éves ápolónőt azért, mert a lány nem volt hajlandó megcsókolni őt. Rust tette elkövetése után önként jelentkezett a rendőrségen. V

asárnap Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter az újfasiszták külföldiek és főleg a lengyelek elleni támadásaival összefüggésben óva intett az új szövetségi tartományokban megnyilvánuló jobboldali irányzatoktól. A szászországi szabaddemokraták drezdai kongresszusán mondott beszédében a német diplomácia vezetője felszólította a kelet-németeket, maradjanak hűek azokhoz az értékekhez, amelyeknek köszönhetően megdöntötték a sztálini rezsimet. „A külföldiekkel szembeni gyűlölet a polgárháborúhoz hasonlítható" - mondotta Genscher. Ezzel egyidőben Görlitzben, a német-lengyel határon, ismét zavargásokat robbantottak ki a neofasiszták, közölte a Tanjug jugoszláv hírügynökség. T

amil szélsőségesek 17 szingalézt mészároltak le vasárnapra virradó éjszaka Sri Lanka északi területein - közölték colomboi katonai források. A Tigrisek nevű tamil szeparatista szervezet mintegy 20 tagja akkor rontott be az Amparati kerületben levő egyik faluba, amikor a szingalézek és a tamilok az új évet ünnepelték. Miután végeztek az áldozatokkal, több házat felgyújtottak. U

' gy döntött a Pentagon, hogy az amerikai fegyveres erők létszámának csökkentésével párhuzamosan korlátozza a hírszerző szolqálat apparátusát. Ezt az amerikai védelmi minisztérium egyik vezető képviselője közölte az UPI hírügynökséggel. Szerinte ennek a lépésnek a kiadások csökkentésén kívül az a célja, hogy hatékonyabbá tegye a hírszerzés egyes szerveinek munkáját. E

rich Honecker, a volt NDK egykori legfelsőbb vezetője komoly beteg, jelenleg a Moszkvától nem messze levő kórházban tartózkodik, amellyel a szovjet katonai légierő rendelkezik. Erről a Bild című német napilap számolt be jól informált moszkvai forrásokra hivatkozva. A lap szerint Honecker néhány nappal azután, hogy a Szovjetunióba érkezett, sikeres műtéten esett át, ám állapota csak lassan javul, állítólag emésztőrendszeri zavarokban szenved. K

ét ismeretlen férfi vasárnap reggel az egyik amszterdami múzeumból 20 van Gogh-képet lopott el. A lopás bejelentése után néhány órával a rendőrség egy parkoló gépkocsiban bukkant rá a több millió dollárra becsült képekre. A tetteseket nem sikerült kézre keríteni. L

ehetséges, hogy az idei május 1 i felvonulást Moszkvában nem a Vörös téren rendezik meg, hanem egy másik helyen. Ám az is előfordulhat, hogy a felvonulást betiltják. Ez derül ki a RIA független orosz hírügynökség adataiból. Az óvatosságra az ad okot, hogy a május 1 -i felvonulások hagyományos helyén, vagyis a Vörös téren idén három erős független szervezet akar tüntetést rendezni. J

ohannesburg néger negyedében, Sovetoban 50 embert szállítottak vasárnap este a helyi kórházba azután, hogy az ismert gettó ismét az Afrikai Nemzeti Kongreszszus (ANC) és az Inkatha hívei közötti összecsapások helyszínévé vált. Kórházi források szerint az emberek túlnyomó többsége lőfegyverből származó sérüléseket szenvedett. A rendőrségnek könnygázzal és figyelmeztető lövésekkel sikerült elválasztaniuk a mintegy 2500 harcost. Kurd menekültek a tehergépkocsikról osztogatott segélycsomagokat várják (ČSTK-AP telefoto)