Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-15 / 88. szám, hétfő

HlREK - VÉLEMÉNYEK UJSZOI 1991. ÁPRILIS 15. CSEHSZLOVÁKIAKELET-EURÓPA FUTÁRA? (Munkatársunktól) - Charles James Haughey, az ír Köztársaság kormányfője Pozsonyban zárta háromnapos csehszlovákiai látogatását. ; Nem sokkal megérkezése után tárgyalásokat kezdétt Vladimír Mečiar kormányfővel. A tanácskozáson jelen volt Milan Kňažko, a nemzetközi kapcsolatok minisztere, valamint Joseph Small, Írország prágai nagykövete. A vendéget délután František Mikloško, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke is fogadta. Elutazása előtt, szombaton délután közös - röpke 15 perces - sajtóértekezletet tartott szlovákiai vendéglátójával, Vladimír Mečiar miniszterelnökkel. Haughey elmondta, nemcsak Írország kormányfőjeként, hanem az Európai Közösségek tagországának képviselőjeként is jött Csehszlovákiába, hogy mélyebb betekintést nyerjen az itteni politikába, megértse a problémákat, tájékozódjon a cseh és a szlovák vezetők elsődleges céljairól. Természetesen - hangsúlyozta a miniszterelnök - a gazdasági szempontok sem voltak másodrangúak. Röviden beszámolt a Pozsonyban folytatott „hasznos, nyílt és őszinte" tárgyalásairól, melyek során Mečiar kormányfő tájékoztatott a politikai helyzetről, arról, hogy ő hogyan képzeli el Csehszlovákia jövőjét a föderációban és szélesebb európai összefüggésekben is. Haughey meggyőződését fejezte ki, hogy látogatása mind politikai, mind pedig gazdasági szempontból nagyon hasznos volt, s elmondta, az eredményekről természetesen beszámol majd az Európai Közösségekben is. Ezután Vladimír Mečiar pár mondatban összefoglalta a tárgyalások témaköreit. Kifejtette vendégének a hazai és kelet-európai politikai helyzettel kapcsolatos nézeteit, rámutatott a szovjet határok közelségéből eredő szlovákiai „sajátosságokra". Szólt a hagyományokban eddig igencsak szegény kétoldalú gazdasagi és kereskedelmi kapcsolatokról, amelyek „kapuját csak a mostani látogatás nyitja meg." Mint mondotta, javaslatok hangzottak el a közös vállalkozásra, a bankok közötti együttműködésre vonatkozóan; a tárgyalópartner érdeklődést tanúsított a közös traktorgyártás, a szlovákiai üvegipari és más fogyasztási cikkek szállítása iránt. Írországnak is van mit ajánlania, kezdve a haltól, bőripari termékeken át egészen az elektronikáig. Továbbá szakértői tanácsadásra is számíthatunk, ám a legfontosabb számunkra a kölcsönös kereskedelem, a termelési együttműködés, a vállalkozás a harmadik piacokon - hangsúlyozta a miniszterelnök. Ami pedig az Európai Közösségeket illeti - folytatta - „biztosítottak bennünket, hogy általános az a vélemény, miszerint Csehszlovákiának egységes államnak kellene maradnia". A protokolláris jellegű sajtóértekezletek gyengéje az idő, s mivel ebből most is kevés volt, csupán a Csehszlovák Sajtóiroda és a televízió munkatársa kapott rövid választ kérdésére. Az utóbbi arra volt kíváncsi, hogy Haughey miként képzeli el a kapcsolatok továbbfejlesztését, mind Írországgal, mind a nyugat-európai „tizenkettekkel". Dublin keresni fogja az együttműködés lehetőségeit, az európai színtéren viszont Csehszlovákiának kell igyekeznie. Rövid távon törekednie kell a mielőbbi társulási megállapodásra az EK-val, hosszú távon pedig a teljes jogú tagságra. Csak ezután nyílik meg az út a valódi fejlődés előtt - vélte Haughey. Végezetül azért azt is megtudtuk, hogy az ír miniszterelnököt nem érte semmilyen politikai meglepetés látogatása során, hiszen, mint elárulta, felkészülten érkezett. Írország, mint az EK összes többi tagja, a szélesebb közép-kelet-európai összefüggésekben is figyelemmel kíséri a csehszlovákiai eseményeket. Nyugat-Európa úgy véli, hogy hazánk egyfajta „futár", a kelet-európai helyzet formálója lehet. Épp ezért fontos tényező a csehszlovák politika alakulása, a föderáció jövője. (urbán) REFLEX „BÁTOR" SZLOVÁK NEMZETGAZDÁSZOK A Nyilvánosság az Erőszak Ellen kettészakadása politikai földindulást váltott ki Szlovákiában. Normális viszonyok között egy országban általában néhány hét alatt ilyen politikai kataklizma után is nyugalmi állapotba többé-kevésbé egyensúlyi helyzetbe kerül a közélet. Nálunk, sajnos, távolról sincsenek normális viszonyok, így a helyes politikai gyakorlat keresése közben egyetlen parlamentáris demokrácia praxisát sem lehet alapul vennünk. A politikai földindulások fő rezgéshullámai, igaz, máshol is a gazdasági érdekek mentén haladnak, csakhogy más, évtizedek, netán évszázadok óta folyamatosan demokratikus orzságokban úgyszólván még egyszer sem került a gazdaság olyan mélypontra, mint ahova a volt szocialista országok gazdasága hanyatlott. Általában a közgazdászok is és az egyszerű emberek is elfogadták a kormányprogramnak azt a tételét, hogy csak előre menekülhetünk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tervutasításos gazdasági rendszert teljes mértékben piacgazdálkodási rendszerrel kell felváltani. Tehát az eddigi módszerek nem tökéletesíthetők, a kommunista rendszer megreformálására irányuló eddigi összes törekvés kudarcba fulladt. A lakosság a kormányprogram meghirdetésekor általában azt a megállapítást is elfogadta, hogy az átalakítás nem lesz fájdalommentes. Sőt, az emberek többsége tisztában van vele, hogy jelentős áldozatokat kell hoznia. így volt ez egészen a közelmúltig, amikor is színre lépett a független szlovák közgazdászok Hvezdoň Kočtúch vezette csoportja, és közzétette „programját", amelynek az a lényege, hogy Szlovákiában mérsékelnie kell a reform ütemét. Rudolf Filkus szlovák gazdaságstratégiai miniszter hírhedt nyilatkozatának például ez a lényege; „A kormánynak egy bizonyos pillanatban fel kell állnia az asztal mellől; hogy értékesítési lehetőségeket keressen a vállalatoknak". Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy feladjuk a következetes gazdaságátalakítási program alapelvét, amelynek ez a lényege: A kormány, az állam a gazdaságban a legerősebbeket, a szociális szférában pedig a leggyengébbeket támogatja. Ha Filkus miniszter koncepciója értelmében a kormány „feláll az asztal mellől" és segítséget akar nyújtani némely vállalatoknak, akkor nyilván nem a legerősebb vállalatokra, hanem a válsággal küzdőkdre gondol. Azokra, amelyek miatt gazdaságunk évtizedek alatt oda jutott, ahol most tartunk. A következetes gazdasági reform lényege: a vállalatok dotálásának leépítése, verseny helyzet kialakítása. A miniszter tételéből csak arra tudunk következtetni, hogy a független közgazdászok folytatni akarják az eddigi dotációs politikát, lényegében azt a gyakorlatot, amely egy feneketlen hordó vízzel való feltöltésével hasonlítható. Hvezdoň Kočtúch annyira gyenge közgazdász lenné, hogy nem veszi észre az ilyen javasolt gyakorlat tarthatatlanságát? Annyira rövidlátó, hogy nevét adja egy olyan dokumentumhoz, mint amilyen a független szlovák közgazdászok „anyaga"? A professzor tapasztalt és világlátott ökonómus, és nyilván tudja, miről van szó. A szlovákiai politikai viszonyok láttán észrevette, hogy a nacionalista hullám hátán evezve egy ilyen koncepció is „eladható". Mindegy hogy milyen a koncepció, csak az a fontos, hogy ne föderális legyen. Hogy a NEZES (a független szlovák közgazdászok egyesülete) politikai indítékból lépett porondra, és éppen akkor tette ezt, amikor a VPN kettévált, és a nemzeti politikai tömörülések is kiadták deklarációjukat, abból egyértelműen arra következtethetünk, hogy a csoportnak olyan politikai ambíciói vannak, amelyek a nacionalisták háza táján fogantak Filozófiájuk - noha ezt így nyíltan nem deklarálták - valahogy így hangzik: szerezzük meg a politikai hatalmat, aztán majd meglátjuk, hogy mit kezdünk a gazdasággal. Kočtúch professzor bizonyára tisztában van vele, hogy a tervutasításos gazdálkodáshoz, az állam által dotált vállalatok gazdaságához való visszatérés tragikus következményei 6-12 hónap alatt mindennél egyértelműbben nyilvánvalóvá válnának. Folytatódna a raktárratermelés, termékeinket még a legigénytelenebb piacokon sem tudnánk értékesíteni, növekedne az eladósodás, összeomlana a gazdaság. A népgyűléseken ma a nacionalisták bátor közgazdásznak titulálják Hvezdoň Kočtúch professzort és társait. Az ilyen bátorság azonban azt a lócsiszárt juttatja az eszembe, akinek a vásárra vitt lova nekiment a falnak. A lókupecek közül valaki megjegyezte: de hiszen ez a ló vak! Mire a lócsiszár: nem vak ez, hanem bátor. TÓTH MIHÁLY NEMZETKÖZI KONFERENCIA BUDAPESTEN TANÁCStalanságunkban)?!] Amíg létezett gyakran bíráltuk, mert sokszor gúzsba kötött, ha léptünk volna, visszahúzott. Szükségünk volt rá, vagy meglettünk volna nélküle is? Most már tulajdonképpen mindegy, miként vélekedünk, a lényeg, hogy miután pár hónappal ezelőtt szemünk előtt omlott össze, nemigen tudjuk, mit és hogyan kezdjünk nélküle. Nincs már a KGST, de van helyette dollárelszámolás és a nemzetközi kereskedelem dzsungele új feltételekkel, az egykori tagországok számára csaknem ismeretlen gyakorlattal. Vajon hogyan igazodjunk el az új körülmények között? Hol vannak lehetőségeink korlátai? Milyenek a középkelet-európai térség kereskedelmi esélyei az új fizetési és elszámolási rendszerben? Milyen a barter üzletek jelentősége az új feltételek között? Milyenek a lehetőségeink a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben? Ezekre és még számos más kérdésre keresi a választ az a nemzetközi szakmai fórum, amelyre május 20. és 22-e között kerül sor Budapesten. A rendező, a Sámling Kft. elsősorban az egykori KGST-tagországok számára hívja össze a konferenciát „Kelet-Európa útja a piacgazdaság felé és a nemzetközi kereskedelem felé" címmel. A rendezvényről Ecsédi Istvánnal, a Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. - A szakmai fórum összehívásához a KGST szinte hirtelenszerű összeomlása adta az alapötletet - mondja az ügyvezető igazgató. - De más okunk is volt arra, hogy ezt a konferenciát megszervezzük. Cégünk külkereskedelmi szakemberek képzésével foglalkozik. Az oktatás során felmerülő problémák arra utalnak, hogy a KGST felbomlása egészen új helyzetet teremtett a keleteurópai kereskedelemben. A konferencia arra lenne hivatott, hogy bemutassa milyen volt ez a kereskedelem, hogyan alakul át és milyenné válik. A fórum azokat a vállalatokat kívánja segíteni, amelyek eddig a KGST-n belül kereskedtek, s most továbbra is ugyanazokkal vagy más országokkal kívánnak üzletelni, illetve amelyeknek a Tanács megszűnése után megváltozott a viszonyuk és az esélyük elsősorban a nyugati országok viszonylatában. Szeretnénk, ha a résztvevők útmutatásokat kapnának, s rendezvényünk a kelet- és nyugat-európai, valamint az amerikai üzletemberek találkozója lenne. - A fórum bizonyára nemcsak a szűken értelmezett kereskedelemmel foglalkozik majd. -Természetesen szó lesz majd a vele összefüggő kérdésekről is, többek között a vám- és pénzügypolitikáról, a fizetési kérdésekről és még sok egyébről. A meghívott előadók nem egyedül, hanem két-három szakértővel jönnek, akik vám-, pénzügyi, szállítmányozás és egyéb kereskedelemtechnikai kérdésekben állnak majd a résztvevők rendelkezésére. Úgy hiszem, arról még nehéz lenne beszélni, hogy milyen konkrét recepteket kapnak majd a résztvevők a rendezvényen, s hogy a csehszlovák vállalatok, ha eljönnének, milyen megoldási javaslatokkal gazdagodnának. Abban nem vagyok biztos, hogy vannak általános receptek. Véleményem szerint a szakemberek inkább elsősorban a nemzetközi kereskedelem korlátait és lehetőségeit ismerhetik meg. - Mit kell még tudnunk a konferenciáról? - Az előadások angol és német nyelven folynak majd angol, német és magyar szinkrontolmácsolással. A háromnapos rendezvény részvételi díja - szállás nélkül, de az előadásokon, a fogadáson, egy orgona? koncerten, munkaebéden való részvétel költségeit magában foglalva - a magyarországi érdeklődők számára 24 ezer forint, a külföldiek pedig 390 dollárt fizetnek. A Csehszlovákiából érkezőknek azonban lehetőségük van a helyszínen készpénzben - forintban - fizetni. Az alább közölt jelentkezési lapot kitöltve április 20-ig kell cégünk címére elküldeni (Sámling Kft., 1027 Budapest, Bem rakpart 56). A kitöltött jelentkezési lapot azok is küldjék el, akik a helyszínen fizetnek majd. A tévedések elkerülése végett mindenki tüntesse fel a fizetés módját és azt is, hogy igényel-e szállást. Egyébként információt a prágai Magyar Kereskedelmi Kirendeltségen és cégünknél Budapesten a 0036-1 -115-84-28-as telefonszámon, illetve a 0036-1-135-95-25 számú telefaxon kaphatnak az érdeklődők. KOVÁCS EDIT JELENTKEZÉSI LAP O SÁMLING Név: Munkahely: Beosztás: Cím: Telefon: Telefax: A fizetés módja: készpénzben a helyszínen átutalással Bankszámlaszám: Dátum: . . . Céges aláírás Lemondási határidő: 1991. május 1. Az ezután történt lemondás esetén a részvételi díjat kiszámlázzuk. VÁRJUK JELENTKEZÉSÉT Sámling Kft. 1027 Budapest Bem rakpart 56 AZ ELLENŐRÖK TAPASZTALATAI MINDEN MÁSODIK BEVÁSÁRLÁSNÁL BECSAPNAK Az utóbbi időben nagyon sokat dühöngünk bevásárló körutaink során. Hiányoljuk az ellenőröket, akik végre rendet teremthetnének a kereskedelemben. Pedig nem ülnek ölbe tett kézzel. A Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai az elmúlt héten például az árakat, az élelmiszerek minőségét, az eladás becsületességét ellenőrizték, illetve az üres üvegek visszaváltásával kapcsolatos problémákat elemezték. összesen 271 ellenőrző bevásárlást végeztek, ezek közül 119 esetben pontosan számoltak, tizenhétszer saját magukat csapták be az eladók, 135 vásárláskor viszont a kelleténél többet kértek a „vevőktől". Sajnos, az előző héthez viszonyítva tovább növekedett az árdrágítások aránya. Felháborító, hogy minden második vásárláskor >becsapják a vásárlót. Fillérekből lesznek a koronák - talán erre gondol sok eladó is. A pozsonyi 553-02-es számú tejboltban a Delikates sajtot 5,90 helyett 6 koronáért adták el, a kenösajtot pedig 12,40 helyett 12,60-ért. Több magánkereskedőt voltak kénytelenek figyelmeztetni, hogy a burgonya kilónkénti ára 5,40, nem pedig 6 korona, amennyiért ők árulták. A trnavai Prior áruházban a Moher mosóporért 15,50-et (15 korona helyett), a Juwelért 29 koronát (28 helyett), a Namoért 13,30-at (13 helyett) számoltak. Egy bánovcei magánhentes szinte minden sertéshús, illetve belsőség árát felkerekítette. Mondván, ő nem fillérezik. Helytelen eljárására figyelmeztették őt az ellenőrök. Szabott árú termékeket is drágábban adnak el. A sajt, a vaj, az édességek, a joghurtok tipikus példái ennek. Az iparcikkek közül főleg a mosóporokért számoltak többet. Az ellenőrzött boltokban közel 300 cikknek nem tüntették fel az árát, de az ellenőrök meglepetésére a vendéglőkben mindenütt rendelkezésükre állt az étlap. A pultok alatt is találtak árut, hat boltban összesen közel 16 ezer korona értékben. A pozsonyi 12-052-es húsüzletben a vezető olyan házikolbászt árusított, amelynek nem tudta felmutatni a szállítólevelét. Több boltban tapasztalták, hogy az üres üvegeket nem vásárolják vissza, sőt erre előre írásban figyelmeztetik a vásárlókat. A pozsonyi Zdroj vállalat igazgatója ráadásul rendeletet adott ki ezzel kapcsolatban, de mivel tette törvényellenes, a kereskedelmi felügyelőség igazgatója felelősségre vonja őt. A többi vétkest sem hagyták figyelmen kívül az ellenőrök: 124 esetben a helyszínen bírságolták meg a szabálytalankodókat, - összesen 14 630 koronát „gyűjtöttek össze". A fogyasztók szempontjából az sem mellékes tény, hogy több mint 63 ezer korona értékű áru árusítását - minőségi kifogások miatt - megtiltották. D. T.