Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-13 / 61. szám, szerda

1991. MÁRCIUS 12. HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÖSSZEHÁZASODOTT A BAZ ÉS A VOLKSWAGEN És elérkezett a nagy pillanat. Tegnap 17 óra 12 percet mutatott az óra, amikor felcsattant a taps a szlo­vák kormányhivatal tükörtermében. Annak jeléül, hogy megszületett a várva várt házasság. Kézfogások, villogó fényképezőgépek, összekoc­canó pezsgőspoharak... Előtte nincs nászinduló, házas­ságkötő sehol. Csak házasulandók vannak: a Pozsonyi Autógyár és gazdag kérője, a német Volkswagen cég. Meg tanúi az ünnepi percek­nek. Másfél tucatnyi német vendég, szlovák kormánytagok és kíséretük, kíváncsi újságírósereg. Egymást váltják a beszédek. Bennük ígéretek, kívánságok, köl­csönös bókok. Mindenki már csak a frigyre vár. Nem sokáig, mert rövide­sen asztalhoz ülnek a partnerek, és aláírják az alapszerződést, kézje­gyükkel igazolják végső elhatározá­sukat. Vélemények a vendégkoszorú­ból. CarI Hahn, a Volkswagen elnö­ke: „Elégedett vagyok, mert a felté­telezettnél gyorsabban sikerült meg­egyeznünk." Vladimír Ondruš, szlo­vák miniszterelnök-helyettes: „Po­zsonyban évente 250 ezer sebes­ségváltó és 30 ezer autó összesze­relésére számíthatunk. Még nincs végleges döntés, de később évi 200 ezer gépkocsi gyártása is lehetsé­ges." Jaroslav Kubečka, az új társa­ság elöljáróságának elnöke: „Ke­mény, időnként 36 órás tárgyalások után jutottunk idáig. Holnaptól tovább folytatjuk, mert még rengete­get kell tennünk, hogy az első gép­kocsi legördülhessen a szerelősza­lagról." (jmk) ČALFA MEGÍGÉRTE... Marián Čalfa, szövetségi kor­mányfő tegnap csaknem három órát tárgyalt a cseh és szlovák újságírók képviselőivel, akik a mi­niszterelnöknek átadták közös memorandumukat és az ezt alátá­masztó gazdasági elemzést. Az újságírók követelik, hogy az álla­mi szervek mielőbb javítsanak a sajtó jelenlegi kedvezőtlen hely­zetén. Marián Čalfa megígérte, hogy a szövetségi pénzügymi­niszterrel megvitatja az időszaki sajtó forgalmi adójának kérdését, s az illetékes szervek megvizsgál­ják a papír- és nyomdaipar terén érvényes árak képzésének módját. MIKLOŠKO-MARKUŠ TALÁLKOZÓ František Mikloško, az SZNT el­nöke tegnap Pozsonyban fogadta a Matica slovenská négytagú kül­döttségét, élén a szervezet elnöké­vel, Jozef Markušsal. Jozef Markuš átadta annak a memorandumnak a szövegét, melyet hétfőn a pozso­nyi nagygyűlésen fogadtak el. A ta­lálkozó résztvevői ebben kérik az SZNT-t, hogy haladéktalanul hirdes­se ki a Szlovák Köztársaság szuve­renitását. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. március 13-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Angol font 54,22 Francia frank 5,45 Német márka 18,58 Olasz líra (1000) 24,89 Osztrák schilling 2,64 Svájci frank ' 21,42 USA-dollár 28,09 lllllllllllllllllllllllllllllll TIZENNÉGYEZER FÖLDMŰVES A PRÁGAI SPORTCSARNOKBAN (Folytatás az 1. oldalról) javaslatát támogatja, ami egyben a szövetségi kormány iránti bizalom kifejezése is. Azért tekintjük igaz­ságosabbnak a kormány törvényja­vaslatát, mert . az nem okoz újabb sérelmeket. Azt akarjuk, hogy az új törvények segítsék elő az egészsé­ges vállalkozást és a szövetkezeti demokrácia elveinek felújítását. A földműves-szövetkezeti szövetsé­gek hisznek abban, hogy a földtörvény jóváhagyásával vége lesz a mezőgazda­ságban jelenleg uralkodó bizonytalanság­nak. Jan Fencl, a Cseh-Morva Földmű­ves-szövetkezeti Szövetség elnöke azt hangoztatta, hogy a mezőgazdasági ter­melés esetleges csődje az egész lakos­ságra kiható súlyos csapást jelentene. Sürgette a föderáció és a tagköztársasá­gok mezőgazdaságpolitikai programjának kidolgozását. A szövetség ugyancsak tá­mogatja a kormány földtörvényjavaslatát, mivel az nem tesz különbséget az egyes tulajdonformák közt, s nem adminisztratív eszközökkel kívánja a mezőgazdasági szövetkezetek átalakítását. Azt is tisztáz­ni kell, hogy az állam a közellátást első­sorban hazai forrásokból vagy élelmi­szerimporttal kívánja-e biztosítani. Eluta­sította a Cseh Mezőgazdasági Minisztéri­um múlt heti sajtóértekezletén elhangzott állítást, miszerint a találkozó nyomást gyakorló rendezvény lenne. Cyril Morav­čík, a szlovák szövetség elnöke a mező­gazdaság anyagi és pénzügyi gondjairól beszélt, majd követelte, hogy a szövetsé­gi szintű földtörvény vegye tekintetbe a szlovákiai történelmi sajátosságokat. Vladimír Dlouhý beszédében elsősorban az egész gazdasági reform és a földtörvé­nyek közti összefüggésekre hívta fel a fi­gyelmet, hangoztatva, hogy a mezőgaz­daság gyakorlati kérdései a tagköztársa­ságok hatáskörébe tartoznak. Zdenék Ji­činský felolvasta Alexander Dubčeknak, a Szövetségi Gyűlés elnökének a találko­zó résztvevőihez intézett levelét, amely­ben hitet tett a szövetkezeti rendszerű mezőgazdaság jövője mellett. A vitában kemény szavak hangzottak el a Tyl-féle földtörvénytervezet címére. De a parlamenti képviselők mezőgazda­sági szakmai felkészültségét is sokan bírálták. Többen követelték a szövetségi szintű mezőgazdasági minisztérium létre­hozását. Jóllehet a vitára inkább a józan érvelés, a higgadt hangnem volt a jellem­ző, egyes szónokok súlyos vádakkal illet­ték a kormányt, az ország vezetőit, hogy azok nem Európába, hanem „a dél-ame­rikai őserdőkbe vezetik az országot". El­hangzott az is, hogy a földtörvény egyes cikkelyeinek nem szabadna szembeállíta­ni egymással a szlovákokat és a magya­rokat, hogy a fájó problémák orvoslására, mert ilyenek vannak, külön törvényt kell alkotni. A képviselők elleni hangulatot Josef Lux, a Nemzetek Kamarája bizott­ságainak földtörvény-előadója csillapította le azzal, hogy tárgyszerűen ismertette a törvényjavaslat megvitatásának helyze­tét a parlamenti bizottságokban. SOMOGYI MÁTYÁS NÉPSZAVAZÁS DÖNTSÖN A KÖZÖS ÁLLAMISÁGRÓL! A CSEHSZLOVÁK EGYETÉRTÉS MOZGALMÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA A független szlovák államiságot köve­telő megmozdulások légkörében szüksé­gesnek tartotta a Csehszlovák Egyetér­tés Mozgalmának vezetősége is, hogy ismertesse álláspontját az újságírókkal az országban kialakult politikai helyzetről, a Matica slovenská hétfői nagygyűléséről, valamint saját elképzeléseiről a jövőt ille­tően. Dr. Vladimír Čech, a mozgalom ta­nácsadó testületének elnöke elmondta, hogy igazolódtak a tavalyi év folyamán kialakult félelmeik, hiszen a „kötőjelhábo­rú", a nyelvtörvény, az illetékességi tör­vény megszavazása pontos forgatókönyv szerint és olyan légkörben zajlott, ami előrevetítette a most tapasztalható elsza­kadási törekvéseket. Ezekkel a törekvé­sekkel a Csehszlovák Egyetértés Mozgal­ma azonban nem érthet egyet, épp a szlovákság érdekében nem, hiszen ezáltal az elmúlt évtizedek alatt közösen kialakított értékekről mondanának le. A Csehszlovák Egyetértés Mozgalma, a Cseh és Szlovák Elkötelezett Pártonkí­vüliek Klubja valamint a Polgári Demokra­tikus Szövetség közös nyilatkozata sze­rint a különböző nemzeti színezetű pártok zászlaja alatt a volt kommunisták össz­pontosítják erőiket, hogy szétverjék a köztársaságot és átvegyék a hatalmat. Az utóbbi napok eseményei arra a követ­keztetésre juttatták őket, hogy ezen szét­húzó és hatalomra törekvő erők közé sorolható a Szlovák Köztársaság minisz­terelnöke, Vladimír Mečiar is. Rámutatnak arra a veszélyre, hogy a Közép-Európa szétforgácsolására irányuló törekvés azt eredményezheti, hogy az országot ismét kívülről irányítják majd és ebben a folya­matban Szlovákia határai az elsők között kérdőjeleződnének meg. A Csehszlovák Egyetértés Mozgalma szerint a Matica slovenská hétfői nagy­gyűlésének és az ehhez hasonló meg­mozdulásoknak a közvetítése a politikai és társadalmi helyzet további kiéleződé­séhez vezet. Ez pedig nem lehet megol­dás. Javasolják: egy mielőbb megtartott népszavazás döntsön arról, hogy Cseh­szlovákia a jövőben a csehek és szlová­kok közös állama legyen-e. A mozgalom nem elégszik meg nyilatkozatok közzété­telével, március 14-én a Vajanský rakpar­ton nagygyűlést szervez a Csehszlovákia egységéért kiálló állampolgárok részvéte­lével. (csanaky) A KORMÁNY TÖRÖLJE A FORGALMI ADÓT (Folytatás az 1. oldalról) aktivitásnak. Az újságok és folyóira­tok kiadói kénytelenek elfogadni a monopolhelyzetben lévő kivitele­zők követeléseit, mivel egyelőre nincs konkurencia. A sajtó kiskeres­kedelmi árának eddigi emelése lé­nyegesen csökkentette a keresletet. Nagy kár, hogy ez a folyamat meg­határozó mértékben érinti a gyer­mek- és ifjúsági lapokat, a tudomá­nyos-népszerűsítő és a szaksajtót. A Cseh Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban egy fel­mérést végeztek, amely nem terjed ki valamennyi sajtótermékre, de így is objektív képet ad. Eszerint az újságpapír ára 1988-tól 377 száza­lékkal lett drágább. A nyomdaipari költségek 1990-ben 15 százalékkal és 1991-ben további 40 százalékkal növekedtek. A 22 százalékos forgal­mi adó a Cseh Köztársaságban 288 millió koronával, a Szlovák Köztár­saságban 117 millió 649 ezer koro­nával terheli a napilapokat. A sajtó­terjesztés költségei 1990-hez viszo­nyítva 23 százalékkal nőttek, összességében Csehországban a sajtó termelési és terjesztési költ­ségei 60 százalékkal, Szlovákiában pedig 66 százalékkal nőttek. A Cseh Köztársaságban a folyó­iratok kiskereskedelmi ára átlag 27 százalékkal nőtt, több közülük elad­hatatlanná vált. A Szlovák Köztársa­ságban a napilapok 78,8 százalék­kal lettek drágábbak a többi sajtóter­mék ára pedig kétszeresére növeke­dett. 1991 januárjában a napilapok iránti kereslet 28,5 százalékkal csökkent. A mai feltételek között a Cseh Köztársaságban 120 folyó­irat közül 1991 végéig csak 28, a 15 napilap közül pedig csak hét marad­hat meg, a szaklapok közül egy sem. A Szlovák Köztársaságban a 18 napilap közül veszteség és szubvenció nélkül csak kettő marad­hat fenn. Annak érdekében, hogy a veszte­séget kiegyenlítsék a sajtótermékek árát 60 százalékkal növelni kellene, átlagos áruk elérné a 11,50 koronát, ami a mai helyzetben teljesen irreá­lis. Szemléltetésképpen megemlít­jük, hogy a sajtóból származó bevé­tel 1 koronájára 0,68 korona ter­melési költség, 0,21 korona terjesz­tési költség, 0,17 korona forgalmi adó esik, ami összesítve 1,1 koronát jelent. Ez az összeg nem tartalmaz­za a többi költséget (a hírügynökségi szolgáltatásokat, a béreket, szerzői honoráriumokat stb.) BAKER: IZRAEL LEGYEN RUGALMASABB (Folytatás az 1. oldalról) musának, de szavaiból nem lehetett arra következtetni, hogy kormánya bármilyen konkrét lépést kívánna tenni annak érdekében, hogy elébe menjen az arabok vagy a paleszti­nok álláspontjának. Hiszen ismere­tes, hogy Baker hajlana -a békéért területet elv felé, aminek azonban a Samir-kormány egy cseppet sem örül. Baker hétfőn a megszállt területek pa­lesztin képviselőivel is tárgyalt, s tegnap is szükségesnek tartotta újólag leszögez­ni: ez nem jelenti a PFSZ és az USA közötti májusban megszakadt tárgyalá­sok folytatását. Az ok ismeretes, a PFSZ az öböl-háborúban Irakot támogatta. Kissé rácáfol az amerikai külügymi­niszter által mondottakra az egyik egyip­tomi ellenzéki napilap, amely tegnap arról írt, hogy véleménykülönbségek is vannak Washington és arab szövetségesei kö­zött. A cikk szerint Bakernek nem sikerült arról meggyőznie az arab államokat, hogy a térség új biztonsági rendszerében egyes nem arab államokat is be kell vonni. Azzal pedig ő nem értett egyet, hogy az arab nyolcak maguk közé fogad­ják azokat az arab országokat is, amelyek Amerika-ellenes politikát folytatnak. Ba­ker csodálkozásának adott hangot a nyolc arab külügyminiszterrel megtartott talál­kozóján amiatt, hogy programnyilatkoza­tukban a nyolcak még csak nem is emlí­tették az USA biztonsági szerepét a tér­ségben. E lap értesülései szerint Baker javaslatot tett arra, hogy Szaúd-Arábiá­ban hat, Kuvaitban pedig hét' katonai támaszpontot létesítsenek. Ezeket Wa­shington szerelné fel a szükséges beren­dezésekkel és haditechnikával, s az arab helyőrség mellett kisebb létszámú ameri­kai személyzet is jelen lenne. Egy másik ellenzéki napilap, az Al-Vafd viszont azt írta: az amerikai diplomácia vezetője né­hány arab partnerétől ígéretet kapott arra, hogy átértékelik Izraelhez fűződő viszo­nyukat. Állítólag beleegyeztek abba: hiva­talosan el lehetne ismerni Izraelt, ha az elfogadná a Biztonsági Tanácsnak az arab-izraeli konfliktussal kapcsolatos ha­tározatait és kötelezettséget vállal a pa­lesztin probléma gyors és konstruktív megoldására. A kuvaiti ellenzék elképzelései szerint az uralkodó Szabah családnak meg kel­lene elégednie az államfői (emír) tisztség­gel, a kormányt pedig nem az uralkodó iránti lojalitás vagy a rokoni kapcsolatok alapján kellene összeállítani. Kuvaitnak olyan kormányra lenne szüksége, amely­ben az ország összes politikai erői képvi­selve lennének. Mindezt Abdullah Niba­ri, a kuvaiti ellenzék egyik vezető szemé­lyisége nyilatkozta a BBC rádió arab nyel­vű adásában. A kuvaiti ellenzék fő köve­telései közé tartozik még a parlament tevékenységének a felújítása, az, hogy a törvényhozás a végrehajtó hatalom egyenjogú partnere legyen. Garantálni kell az alapvető politikai szabadságjogo­kat, a sajtó-, szólás- és gyülekezési sza­badságot, a politikai pártok és szakszer­vezetek megalakításának a lehetőségét. A Szaut-al-Kuvajt, a Kairóban megjelenő hivatalos kuvaiti napilap az ellenzék eme követeléseiről azt irta, hogy összeegyez­tethetetlenek a nemzeti egység diktálta érdekekkel. A vezércikk elismerte, hogy szükség lenne bizonyos változtatásokra, például meg kellene szüntetni a törzsi privilégiumokat, rendezni kellene a nők helyzetét. VLADIMÍR MEČIAR VELENCÉBEN TÁRGYAL Az Olaszországban tartózkodó Vladi­mir Mečiar szlovák kormányfőt még hét­főn este fogadta Giulio Andreotti minisz­terelnök. A megbeszéléseken - amelyek tulajdonképpen a mára Pozsonyba terve­zett találkozót helyettesítették - elsősor­ban az olasz és szlovák cégek közötti vállalkozási együttműködés lehetőségei­ről, valamint az olasz kormány támogatá­sáról volt szó. Az esti órákban a delegáció Velencébe utazott, ahol Vladimír Mečiar vendéglátó­jával, Gianfranco Cremoneseval, Vene­to kormányfőjével folytatott megbeszélé­seket a tartományoknak az összeurópai integrációs folyamatban játszott szerepé­ről, s ezzel összefüggésben a Szlovákia és Velence közötti kapcsolatok fejleszté­séről. SZNT-BIZ0TTSÁG0K ÜLÉSE TÖRVÉNY KÉSZÜL A KÖZSÉGEK VAGYONÁRÓL (Munkatársainktól) - A községek va­gyonáról szóló törvény tervezetét vitatta meg tegnap a Szlovák Nemzeti Tanács három bizottsága. A régen várt törvény elfogadása teszi majd lehetővé a községi rendszerről szóló törvény megvalósítását, az önkormányzatok teljes működését. Rendkívül bonyolult kérdésről van szó, amit az is tanúsít, hogy a képviselők tegnap már a törvénytervezet harmadik változatát vitatták meg. Az első két javas­lattal kapcsolatban olyan sok észrevétel hangzott el, hogy átdolgozásra visszaad­ták az illetékes tárcának. Annak ellenére, hogy a tökéletesített tervezetet már mind a három bizottság támogatta, a képvise­lők további módosításokat is indítvá­nyoztak. A nemzetiségi, emberi jogi és etnikai bizottságban többen mutattak rá, hogy á törvényjavaslat filozófiája nincs össz­hangban a kisprivatizáció céljaival. Mar­kotán Péter bizottsági előadó annak a véleményének adott hangot, hogy a ter­vezet korlátozza a községek vállalkozási jogát. Több kifogása van a törvényjavas­lattal kapcsolatban a Városok és Köz­ségek Szlovákiai Szövetségének is, sze­rinte a törvény egyes meghatározásai fékezik a községek önkormányzati funkci­ójának kibontakozását. A szociális és egészségügyi bizottság­ban is figyelmeztettek arra, hogy nehéz lesz a községek vagyoni helyzetét szabá­lyozó törvényt összehangolni számos más törvénnyel, így elsősorban a földtör­vénnyel, a kártalanítással és a kisprivati­zációval. A többi bizottság még ezen a héten foglalkozik a tervezettel és nyilván további módosító javaslatok is elhangzanak. Fi­gyelembe kell venni, hogy a törvénynek új módon kell rendeznie az elmúlt negyven évben kialakult viszonyokat, respektálva az utóbbi időben született törvényeket. Olyan megoldást kell találni, amely gaz­daságilag megalapozza a községek valós önkormányzatát. -esi­A KÉPVISELŐI MANDÁTUMOK MEGSZŰNÉSÉRŐL -A restitúciós törvény módosítása, a képviselői mandátum megszűnése és a községek vagyona - e három téma megvitatása volt tegnap a Szlovák Nem­zeti Tanács gazdasági és költségvetési bizottsága napirendjén. Az első két téma a Szövetségi Gyűlés képviselőcsoportjá­nak kezdeményezésére került megvita­tásra, és a kárpótlási törvénnyel kapcso­latos kiegészítés csak azokat az 1948 februárja után törvénytelenül állami tulaj­donba vett épületeket érintette, amelyek ugyan még állnak, de átépítéssel megvál­tozott a rendeltetésük (lakóházból hivatal vagy intézmény lett), így ezeket a javaslat szerint nem kellene fizikai valóságukban visszaadni, csupán értéküket megtéríteni. A következő, még szintén Prágából eredő kezdeményezés, amelyben a szlovákiai képviselők támogatását szeretnék elnyer­ni, az, hogy szűnjön meg azon képviselők mandátuma, akikről kiderül, hogy együtt­működtek az állambiztonsági szervekkel, mégsem hajlandók önként távozni. A legjobban vitatott téma a községek vagyona volt, illetve az erről szóló tör­vény. Ehhez hozzászólt a városok és községek szövetségének jelen lévő kép­viselője is. A nézeteltérések akörül voltak, hogy a Z akcióban, tehát részben önse­gélyből épült objektumokról is le kelljen-e mondania a községnek a privatizáció so­rán. A képviselők többsége olyan érte­lemben nyilatkozott, hogy a községeknek nem feladatuk a kereskedelmi vagy ter­melői vállalkozás, ezt bízzák a vállalko­zókra, és így az ilyen objektumokat priva­tizálni kell; ezenkívül mivel nem kerültek hatáskörükbe az oktatási intézmények, ezekről is le kell mondaniuk, még ha önsegéllyel építették is őket (végül is a községet fogják szolgálni). De termé­szetesen minden olyan eszköz és épület, amely azt szolgálja, hogy az elöljáróság eleget tegyen a lakosság igényeinek, ma­radjon községi tulajdonban. Egyébként még az sem kizárt, hogy más célú objek­tumokat is kapnak, azokat, amelyekre a privatizáció során nem akad vevő. SZ. GY.

Next

/
Thumbnails
Contents