Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-12 / 60. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK .ÚJ szói 1991. MÁRCIUS 12. BRIT-NÉMET ESZMECSERE John Major brit kormányfő és kabinetjének tagjai, Douglas Hurd külügy-, Tom King védelmi, John Gummer mezőgazdasági és Peter Lilley ipari miniszter tagnap Bonnban folytatott tárgyalásokat Európa jövőjéről valamint a közel-keleti helyzet békés rendezéséről. Majort fogadta Richard von Weizsacker német elnök. Major hivatalba lépése óta most először találkozott Németország államfőjével. Tegnap ôélután a brit miniszterelnök tárgyalásokat folytatott Helmuth Kohl kancellárral, ezt követően a két vezető politikus sajtóértekezletet tartott. A csúcstalálkozó legfőbb témája az volt, hogy a két ország miként járulhatna hozzá a béke megteremtéséhez a Közel-Keleten. KÁRTÉRÍTÉST KÖVETELNEK Tokióban tegnap kezdődött meg a japán-észak-koreai kapcsolatok normalizálásáról szóló hivatalos tárgyalások második fordulója. A tanácskozás, melynek első fordulóját januárban Phenjanban tartották meg, vitás pontja a reparációk kérdése. Az észak-koreai követelések szerint Tokiónak nemcsak az 1910-1945-ös évekért - amikor Japán megszállva tartotta a Koreai-félszigetet - kellene fizetnie, hanem az 1945-1990-ig tartó korszakért is. A japánok azonban csak a 35 évig tartó gyarmati uralomért hajlandók fizetni. LESZ KUVAITI OLAJ Kuvait reméli, hogy két hónapon belül megkezdheti az olajkitermelést, s így az erőművek üzemeltetését is. Napi 50 ezer barrel (egy barrel 159 liternek felel meg) olajra számít - mondotta vasárnap a Kuwait Oil Co. Társaság vezetőségének tagja. Ahmed Murád szerint Kuvait termelési kapacitásának 80-85 százalékát a háborúban megsemmisítették, mintegy 30-40 fúrótorony azonban épségben maradt. Murád arról is tájékoztatott, hogy az irakiak által felgyújtott tornyokban naponta 4-4,5 millió barrel olaj ég el, vagyis annyi, amennyit Kuvait és Irak együtt termelt a háború előtt. HATÁRSÉRTŐKET LŐTTEK LE Az izraeli katonák lelőttek hat arabot, akik néhány órával James Baker amerikai külügyminiszter tervezett érkezése előtt a jordániai határ felől próbáltak belépni Izraelbe. Ezt az izraeli rádió közölte azzal, hogy a tűzpárbajban három katona is megsebesült. Baker látogatásával összefüggésben készültségbe helyezték az izraeli biztonsági erőket. Magában Izraelben növekedett a feszültség azután, hogy a katonák szombaton 55 palesztint sebesítettek meg a megszállt gázai övezetben. A NYILVÁNOSSÁG AZ ERŐSZAK ELLEN SZLOVÁKIAI TANÁCSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA SZLOVÁKIA VÁLASZÚT ELŐTT ÁLL Amint közöltük, szombaton ülést tartott a VPN Szlovákiai Tanácsa, amelyen állást foglalt a legutóbbi belpolitikai eseményekkel kapcsolatban. Az elfogadott határozat leszögezi, hogy a tapolcsányi közgyűlés tanúsága szerint Szlovákia és a CSSZSZK ezekben a napokban válaszút előtt áll. Égető feladatokat kell megoldani, így Szlovákia és a CSSZSZK államjogi rendezésének kérdését három alkotmány elfogadása útján; radikális gazdasági reformot kell végrehajtani s a közéletet megtisztítani azoktól a vezetőktől, akik a múltban lejáratták magukat. Ezt az irányvonalat megbontotta Milan Kňažko miniszter 1991. március 3-i fellépése. A Demokratikus Szlovákiáért platformot képviselő csoport eljárása szakadáshoz vezet a mozgalomban. Vladimír Mečiar és a további küldöttek távozása a VPN Szlovákiai Tanácsának március 5-i üléséről megosztotta a szlovákiai politikai erőket a Szövetségi Gyűlésben, a Szlovák Nemzeti Tanácsban és a szlovák kormányban is. A platformot képviselő tagok tevékenysége lassítja és veszélyezteti a reform megvalósítását és indokolatlanul nacionalizálja a gazdasági és más problémákat. Ugyanakkor olyan szociális ígéreteket tesznek, amelyeket nem lehet valóra váltani. A határozat felszólítja azokat a parlamenti képviselőket, akik nem csatlakoztak a platformhoz, hogy interpelláljanak a következő kérdésekben: a politikai rendőrség alapanyagaival való visszaélések, a Demikátügy, az alkotmány és demokráciát védő hivatal volt pozsonyi kirendeltségének kérdése, valamint a michalovcei rendőrparancsnok esete. A VPN Szlovákiai Tanácsa megállapítja, Alexander Dubček tájékoztatta őket, nincs ellenvetése az ellen, hogy kooptálják a VPN Szlovákiai Tanácsába, ami a tanács előző ülésén valósult meg. A határozat továbbá leszögezi, hogy a Demokratikus Szlovákiáért platform ugyan a VPN-t támogatja, de kétségbe vonja a tapolcsányi közgyűlés határozatait, valamint a demokratikusan megválasztott szervek legitimitását. A platform ellentétben áll a VPN programjával. A nemzeti aspektust mindenek fölé helyezi és ezzel nyeri meg a nemzeti irányzatot követő pártok és csoportosulások támogatását, amelyek programjukban az önálló szlovák állam kihirdetését szorgalmazzák. A dokumentum leszögezi, hogy a platform gazdasági szempontból a reális szocializmus reformjához, politikai szempontból pedig egy nacionalista ideológiához vezet. Befejezésül a határozat leszögezi, hogy a platform jogérvényesen nincs meghatározva, nincs tagsága, sem pedig megfogalmazott programja. Egyelőre csak egy alapító bizottsága és néhány aláírója van, akik azt ígérték, hogy programjukat előterjesztik. A rendesen megválasztott Szlovákiai Tanács legitimitásának tagadásával az alapító bizottság megsértette a VPN alapszabályait. Nyilvánvalóan kísérletről van szó, hogy antidemokratikus módszerekkel kezükbe vegyék az egész VPN-t és ez a kísérlet egy baloldali fordulathoz hasonlít. A platform Vranovban kiadott nyilatkozata arról tanúskodik, hogy képviselői nem értették meg a VPN programját és politikai alapelveit. Befejezésül a nyilatkozat felhívással fordul a mozgalom tagjaihoz, hogy helyezkedjenek szembe a fordulattal fenyegető törekvésekkel. A NÉPSZAVAZÁST SZORGALMAZZÁK (Munkatársunktól) - ,,A dezinformációs kampány túllépte az elviselhetőség határát. Eljött az ideje annak, hogy népszavazással nyilvánítsa ki a lakosság, közös államban kíván-e élni a csehekkel és a morvákkal, s itt az ideje annak is, hogy a parlament eldöntse, milyen politikai felelősség terheli azokat, akik a jelenlegi destabilizációt okozták" - ezekkel a szavakkal nyitotta meg a Nyilvánosság az Erőszak Ellen tegnapi sajtótájékoztatóját Fedor Gál, a NYEE Szlovákiai Tanácsának elnöke. Elmondta: a Demokratikus Szlovákiáért elnevezésű csoport a tapolcsányi közgyűlés, valamint az ott megválasztott Szlovákiai Tanács legitimitásának kétségbe vonásával egyértelműen kinyilvánította, hogy távozik a NYEE-ből. A továbbiakban szólt a Szlovákiai Tanács szombati üléséről, melyről bővebben is beszámolunk lapunk hasábjain. Juraj Fiamik, a NYEE Koordinációs Központjának elnöke hangsúlyozta: keresték a helyzet kulturált megoldásának lehetőségét. A Szlovákiai Tanács tagjai azonban úgy vélik, rendkívüli közgyűlésnek kell definiálnia a NYEE - Demokratikus Szlovákiáért kapcsolatát. A NYEE alapszabályzata érelmében rendkívüli közgyűlést akkor hívnak össze, ha a járások egyharmada indítványozza azt. Megfigyelők szerint nagy a valószínűsége annak, hogy már a közeljövőben sor kerül a rendkívüli közgyűlésre. Vladimír Mečiar a lusztrálások ellen van, legalábbis a nyilvánosság előtt, közvetlen munkatársaival, a kormány tagjaival szemben viszont eszközként használja fel a feddhetetlenségi vizsgálat lehetőségét - hangzott el a továbbiakban a sajtótájékoztatón. Fedor Gál veszélyes jelenségnek tartja azt is, hogy egyesek megkérdőjelezik a gazdasági reform gyorsaságát. A Szlovákiai Tanács elnöke elmondta: a napokban tárgyalásokra kerül sor a NYEE és a kormánykoalíció tagjai között a kialakult belpolitikai helyzetről. Ezen minden bizonnyal szó lesz arról is, megvonják-e a bizalmat a miniszterelnöktől és a kormány néhány tagjától vagy nem. G. A. ALBÁN MENEKÜLTEK ODISSZEÁJA A dél-olaszországi Brindisi kikötővárosban, ahová az elmúlt napokban mintegy 20 ezer albán érkezett, lassan normalizálódik a helyzet. A hét végén a menekültek számára 36 iskolát tettek szabaddá, ezekben csupán három és félezer személyt tudtak elhelyezni. A helyszínre érkezett katonák a többiek számára sátrakat vertek fel, lakókocsikat szállítottak a helyszínre és felállították a gulyáságyúkat is. De még így is több ezren töltötték a szabad ég alatt a hideg éjszakát. Hozzávetőleg kétezer kiábrándult menekült döntött úgy, hogy inkább hazatér. Ez a csoport a Tirana hajó fedélzetén a tegnapi nap folyamán meg is érkezett az albán kikötőbe. Vito Lattanzio, az albán menekültek ügyével foglalkozó olasz kormánybiztos vasárnapi sajtóértekezletén arról tájékoztatott, hogy a kormány a hadsereg és a Vöröskereszt együttműködésével táborokat létesít a menekültek számára Szicílióban, Laziöban és több más tartományban. Ezekben a táborokban hozzávetőleg 8 és fél ezer embert tudnak majd elhelyezni. Scotti belügyminiszter pedig azt hangsúlyozta, sajtóértekezletén, hogy Róma nem módosított álláspontján, csak politikai menekülteket fogad be. Bonyolította a helyzetet, hogy az albániai Durres kikötővárosban a hadsereg megkezdte az emigrálni szándékozók eltávolítását a városból. Megostromoltak egy menekülőkkel túlzsúfolt hajót s a Reuter hírügynökség értesülése szerint ennek az akciónak három halálos áldozata és több sebesültje volt. A TASZSZ értesülése szerint Fatos Nano albán kormányfő vasárnap felkérte az olasz kormányt, nyújtson rendkívüli gazdasági segélyt Albániának a gazdasági válság leküzdésére. Tegnap Tiranába érkezett Claudio Martelli olasz miniszterelnök-helyettes, aki erről a kérdésről folytat tárgyalásokat a tiranai vezetőkkel. O-^ombaton Belgrádban elszabadult a po\D/L kol. Pontosan egy héttel korábban a horvátországi Pakracban történt ugyenez: ott a szerbek és a horvátok csaptak össze, s úgyszintén voltak halálos áldozatok. Pakrac kapcsán a polgárháború rémképe miatt kondították meg a vészharangot. Belgráddal összefüggésben most azt találgatjuk: kitört a forradalom? összefügg-e ez a kettő, és ha igen, akkor milyen mértékben? Mi a különbség Pakrac és Belgrád között, milyen hatással lehetnek a szétesőben lévő Jugoszláviára? Az együttmaradást vagy a szakadást előmozdító folyamatokba illeszkednek-e bele? Biztos választ nem lehet adni, csupán a legvalószínűbbnek tűnő változatokon lehet együttgondolkodní. Közvetlen összefüggést nem keresnék a horvátországi nemzetiségi konfliktus és aközött, ami a belgrádi utcákon zajlik. Horvátországban már megtörtént a rendszerváltás, e köztársaságban a múlt év tavaszán a választások eredményeként a kommunisták kiszorultak a hatalomból. Szerbiában ilyan rendszerváltás nem történt, Belgrádban most éppen ezért folyik a küzdelem. Itt jóval később, decemberben rendezték meg az elnök- és parlamenti választásokat. A vokscsatát a volt kommunista pártból alakult Szerb Szocialista Párt (SZSZP) nyerte: a 250 mandátumból 194-et szerzett meg. (Egyébként a hat jugoszláv tagköztársaságból csak kettőben őrizték meg vezető pozíciójukat a posztkommunisták.) Az elnökválasztáson a volt kommunista vezető, Szlobodan Milosevics, ,,új pártjához", az SZSZP-hez hasonlóan kiütéses győzelmet aratott az ellenzéki Szerb Megújhodási Mozgalom (SZMM) vezére, Vuk Draskovics fölött. És ennek tudható be az is, hogy a hat köztársaság hónapok óta elkeseredett és meddő vitát folytat arról, milyen legyen az új jugoszláv államforma. A még mindig kommunista szerb rezsim a mága erős nacionalizmusával, valamint az új, nemzeti alapokon szervezett többi köztársasági vezetés (ezeknél is jókora adag nacionalizmus található) érdekei összeegyeztethetetlenek. Külön fejezetet érdemel a fantasztikus karriert befutott Milosevics személye. Rövid idő alatt lett a volt ügyvéd, belgrádi polgármester, kommunista pártvezető és most szerb elnök nagyon népszerű. Ezt elsősorban erős nacionalizmusának, a horvátokkal szembeni kérlelhetetlenségének köszönhette. Csakhogy a nacionalizmustól még sehol sem javult a gazdaság állapota, nem lett olcsóbb a hús és a kenyér. Ahogy romlott a helyzet, úgy erősödött az elégedetlenség. Egy év után már elég erős ellenzéke lett, tucatnyi új pártot jegyeztek be Szerbiában. S bár közvetlenül a választások előtt már nyilvánvaló volt Milosevicsék fölénye, ilyen nagyarányú vereségre az ellenzék nem számított. Az okot egyrészt abban kell keresni, hogy az új pártok programjai úgy hasonlítottak egymáshoz, mint egyik tojás a másikhoz. Talán egyvalamiben tudták túlszárnyalni a volt kommunistákat: a nacionalizmus terén. Ok még dühödtebben támadták a szlovéneket és a horvátokat. Másrészt pedig az volt a vereségük oka, hogy az SZSZP nem tette számukra hozzáférhetővé a tömegtájékoztatást. Egyébként ez az utóbbi politika a választások után is folytatódott, ami pl. nagyon fájdalmasan érintette és érinti a jugoszláviai magyar sajtót és televíziózást is. Milosevics nagyon is a nyeregben érezte magát, mondván, az első „igazán szabad" szerbiai választáson is győzni tudott. Az ellenzék viszont visszaélésekről, választási csalásokról beszélt, s tény, hogy nem minden alap nélkül. Ezek a vádak a mostani megmozdulásokon is elhangzanak. Tehát az események hátterében az áll, hogy december óta nem javult, inkább romlott a gazdasági helyzet, rendkívül kiéleződtek a társadalmi feszültségek, Jugoszlávia a szakadék szélére sodródott. A következtetés: a posztkommunista rezsim, nem tud elfogadható megoldást kínálni sem a köztársaság, sem a jugoszláv államszövetség bajainak enyhítésére. V

uk Draskovicsot vasárnap letartóztatták. Kérdés, ha ő kerülne hatalomra, csökkenne-e a jelen pillanatban talán legnagyobb veszélynek számító nacionalizmus? Ez ügyben nem vagyok derűlátó, hiszen Draskovics nemrégiben olyan nyilatkozatot tett, amelyben csaknem háborúra szólította fel a szerbeket a horvátok ellen. Igaz, van olyan vélemény is, amely szerint Milosevics politikája kényszerítette bele Draskovicsot a még keményebb nacionalizmusba. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN L

íbiában vasárnap csúcstalálkozót tartottak az öt északafrikai ország legfelsőbb vezetői. A jelentések nem számoltak be a tanácskozás részleteiről, ám diplomáciai források szerint a csúcs legfőbb célja a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek nyújtandó támogatás kinyilvánítása volt. V

asárnap Jeruzsálemben egy palesztin késsel támadott rá négy izraelire, akik belehaltak sérüléseikbe. A rendörök a tettest komolyan megsebesítették, amikor őrizetbe vették. Eddig nem tudni semmit a merénylő kilétéről, a rendőrség azonban hangsúlyozta, a támadás egyértelműen nacionalista indíttatású volt. J

ozef Markušnak, a Matica slovenská elnökének egyes kijelentései ellen tiltakoztak az Egyesült Államokban és Kanadában élő honfitársak Noviny c. napilapjuk hasábjain. Hangsúlyozták, távol tartják magukat Markuš azon állításától, miszerint a szlovákok ötven százaléka önálló szlovák államban kíván élni. Hozzáfűzték: a közvéleménykutatásokból tudják, hogy a szlovákoknak csupán a tíz százaléka szorgalmazza az önálló állam létrehozását. D

elors, az Európai Közösségek bizottságának elnöke a francia rádiónak adott vasárnapi nyilatkozatában kijelentette: az EKnaki 995-ig önálló hadsereggel kell rendelkeznie, amely képes az azonnali beavatkozásra, különben az Egyesült Államok fog dominálni a világpolitikában. Delors az interjúban hangsúlyozta, Európa reagálása Kuvait megszállására bebizonyította, hogy a tizenkettek mint világhatalom mennyire gyenge. K

asmírban, az észak-indiai szövetségi államban vasárnap legkevesebb hét ember vesztette életét a kormánycsapatok és a szeparatisták közötti harcokban. A rendőrség azt is közölte, hogy az összecsapások térségébe átszivárgott mintegy 4 ezer felkelő, akik már 15. hónapja vívnak fegyveres harcot Kasmír önállóságáért, vagy hozzácsatolásáért Pakisztánhoz. A

riel Sáron izraeli építésügyi miniszter tegnap lemondott a bevándorlók ügyével foglalkozó kormánybizottságban betöltött tisztségéről. Az ITIM izraeli hírügynökség jelentése szerint Sáron levélben bírálta Samir miniszterelnök kormányát azért, hogy nem tudott megbirkózni a menekültáradattal, képtelen volt biztosítani a lakásépítést a szovjet bevándorlók számára. Tavaly decemberig 200 ezer szovjet zsidó vándorolt ki Izraelbe, idén további 300 ezer menekültre számítanak. B

izalmas jelentést dolgozott ki a múlt év végén a Szovjetunió Állami Tervbizottsága (Goszplan). Ebben megállapítja, hogy az ország a sztálini korszakra emlékeztető megtorlások és az éhínség szakadékához közeleg. A hírt a BBC brit televíziós állomás tette közzé, amely elsőként tájékoztatott a dokumentumról. A szovjet bizottság a jelentést bizalmas dokumentumként terjesztette a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Közösségek elé. G

enfben tegnap kezdődött meg az Olajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) első miniszteri ülése az OBöl-hábőrú befejezése óta. A tizenkét tagország miniszterei (Irak nem küldte a tanácskozásra képviselőit), áttekintik az olajpiacon kialakult helyzetet, s fontolóra veszik, nem kell-e csökkenteni a kitermelést, hogy ezzel emeljék az olajárakat, amelyek barrelenként jelenleg 17 és 18 dollár között mozognak. W

ashington tárgyalásra szólí

T totta fel Japánt. Ezen olyan megállapodást kötnének, amellyel korlátoznák a szuper számítógépek eladását. A hírt tegnap közölte a New York Times című amerikai napilap, kormányképviselőkre hivatkozva. Az USA és Japán eddig arra a tényre alapozták megállapodásukat, hogy gyakorlatilag csak ez a két ország képes a rendkívül nagy teljesítményű számítógépek gyártására. Kiderült azonban, hogy Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Hollandia és Olaszország is kifejlesztett hasonló gépeket, amelyeket kész piacra dobni. FORRADALOM?