Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-08 / 57. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1991. MÁRCIUS 8. NŐK FEGYVERBEN NÖVEKVŐ ELLENTETEK A SZOVJET NÉPSZAVAZÁS ELŐTT MOLDOVÁBAN MEG IS BÜNTETIK A SZERVEZŐKET NÉHÁNY SORBAN Számomra az Öböl-háborúval kap­csolatos legmegrendítőbb hírt február 15-én közölte a The Washington Post. A Pentagon forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy 17 500 amerikai gyerek maradt szülő nélkül a háború miatt. 1200 házaspárt hivtak be sivatagi szolgálatra és 16 300 olyan szülőt, aki egyedül neveli gyermekét. És köztük nagyon sok a nő. Egyébként az öböl térségében az ameri­kai csapatokban kb. 11 százalékos volt a nők aránya, s ez megfelel az amerikai hadseregben kialakult aránynak. A szá­razföldi erek 11,4, a haditengerészet 10,1 a légierő 13,9 százalékát teszik ki a lá­nyok - vagy asszonyok. Ugyanolyan ki­képzést kapnak, mint a férfiak, csak egy dologban jár nekik engedmény (?): ütkö­zetbe nem küldik őket. Persze, egy hábo­rúban sosem lehet tudni, hogy éppen hol alakul ki egy összecsapás. Hiszen a női katonák között vannak orvosok és nővé­rek, írnokok - s ezek viszonylag biztonsá­gos beosztások. Ami már nem mondható el a szállítórepülógépek és helikopterek pilótáiról, a teherautók sofőrjeiről, az ejtő­ernyősökről, a tábori rendőrökről i sem azokról, akik az ellátásért és az utánpótlá­sért felelősek. Talán igaza van Szvetlana Alekszije­vics belorusz írónőnek, aki hat éve meg­jelent dokumentumkönyvének ezt a címet adta: A háború nem női mesterség. Miért jelentkeznek tehát a fiatal nők a hadse­regbe? Ugyanazért, amiért a férfiak is Amerikában, Kanadában, Belgiumban, Dániában vagy Hollandiában: a tanulási lehetőség, a biztos megélhetés miatt. Persze, a kalandvágy sem zárható ki - de hát már ebben sem lehet egyenjogúság? Melissa Rathbun-Nealy. Húsz éves, amerikai és utánpótlási feladatokat látott el, amikor a Szafdzsan szaúdi várost lerohanó irakiak fogságába esett. Napok és napok teltek el úgy, hogy semmi hír sem volt róla. Több tucat szövetséges katona esett fogságba, de leginkább miat­ta aggódtunk. A héten szabadult, a hadi­foglyok első csoportjával. Bizonyára ami­att volt ez a fokozott aggodalom, mert az irakiak már előtte bebizonyították, nem nagyon lehet azt várni tőlük, hogy korrek­tül viselkedjenek, megtartsák a nemzet­közi konvenciókat. Nem ez lett volna az Volt, aki időzített bombának ne­vezte a bolgár oktatásügyi miniszté­riumnak azt a határozatát, hogy az iskolákban kísérleti jelleggel beve­zetik a török nyelv oktatását. A ve­gyesen lakott területeken, főleg a dél-bulgáriai Kardzsaliban és kör­nyékén robbanásveszélyes - ez az Otecsesztven Vesztnik jellemzése - a helyzet, a diákok tízezrei hetek óta nem járnak iskolába. Tüntetnek, sztrájkolnak, sőt tiltakozásul több fi­atal éhségsztrájkot is kezdett. Érde­kes módon mindkét oldal tiltakozik a rendelet ellen. A bolgárok azért, mert nemzeti érdekeik aláásását lát­ják benne, a törökök pedig a kísérleti jelleg miatt elégedetlenek: a török nyelv oktatásának azonnali beveze­tését követelik. Izzó szenvedélyek, nyelvhaszná­lat, éhségsztrájk - mindebben Euró­pa keleti felén ma már nincs semmi rendkívüli. De abban már igen, hogy Popov kormányfő nemrégiben Gö­rögországban kijelentette: Bulgária egynemzetiségü ország, ott nincse­nek nemzetiségek. Ilyen messzire a kelet-európai változások után ha­talomra került egyetlen új kormány sem mert elmenni. Az tény, hogy mindenütt vannak kizárólag nemzet­első eset, hogy kiderül: a biztos és azon­nali halál is jobb lehet, mint a fogság. Izraelben például, ahol a férfiak és a nők számára egyaránt kötelező a katonai ki­képzés, az 1948-as függetlenségi háború óta a nők nem vehetnek részt a harcok­ban. Akkor nagyon sokan vesztették éle­tüket, többségük a harctéren - és ők voltak a szerencsésebbek. Akik fogságba estek, azokat kegyetlenül megkínozták, ezért a tilalom. Pedig az iszlámhoz olyannyira ragasz­kodó arab világban sem szokatlan látvány a fegyveres nő, bár be kell vallanom, számomra nincs meghökkentőbb látvány, mint ha a kötelező csador kiegészítője egy géppisztoly. Pedig éppen a legmeg­szállottabb muszlimok, a síiták körében terjedt el ez a sajátos „divat", elsősorban Iránban és a libanoni síita közösségek­ben. Meg Kadhafi Líbiájában, pedig az ezredes szintén elvakult igazhívő. Sőt, Líbiában létrehozták a női katonai akadé­miát is, mert azt azért nem tartják helyes­nek, ha férfiak és nők együtt tanulnak. Harcolni együtt lehet, tanulni nem! Kad­hafi azért eléggé „felvilágosult": rájött arra, hogy a hosszú lepelben nehéz tank­ba mászni, igy hát tett egy okos megálla­pítást: a hazáért harcoló nő számára a legszebb csador az egyenruha. Jöjjön hát a zubbony és a nadrág, nesze neked iszlám hagyomány! Azért nem ilyen egyszerű a helyzet, Szaúd-Arábiában elég sok kellemetlen­ségnek voltak kitéve az amerikai lányok. A helyi kereskedők például meg sem hallgatták őket, ha vásárolni akartak, férfi kollégáikat kellett segítségül hívniuk. Ki­menőkor a vendéglőkben sem akarták kiszolgálni a lányokat, csak ha férfikísé­rettel jelentek meg. Az ellen viszont nem volt kifogásuk, hogy nők is védjék hazáju­kat-a rettegett iraki diktátortól. Hát ennyit a nőkről fegyverben, a kü­lönbözőképpen értelmezett egyenjogú­ságról, hagyományokról, női és férfi fel­adat megosztásról. Az lenne persze az igazán jó, ha kimondanák: nőknek harcol­ni nem szabad, de nők ellen sem. Arról még álmodni sem merek, hogy rövidesen születik egy világméretű megállapodás: embereknek egymás ellen harcolni szigo­rúan tilos! GÖRFÖL ZSUZSA államban gondolkodó, nemzetiség­ellenes nacionalista pártok, moz­galmak, de mindenütt elismerik . - vagy önszántukból, vagy mert kénytelenek - az adott nemzetisé­gek létét. Ugye, a Zsivkov-rezsim állította azt, hogy Bulgáriában nincsenek tö­rökök, . csak ,,elmuzulmánosltott" bolgárok, s az ismert forgatókönyv szerint ennek jegyében fosztották meg a törököket a nyelvüktől, zárták be iskoláikat. Furcsa, hogy egy olyan országban, ahol állítólag a de­mokrácia felé kívánnak haladni, egy az egyben átveszik a gyűlölt diktátor elméletét, aki egyébként éppen bíró­ság előtt áll. S teszi mindezt az a kormányfő, az a kormányzat, aki, illetve amely a csődbejutott gazda­ságot nyugati segítséggel szeretné talpraállítani, és csodálkozik azon, hogy ez a segítség csak nagyon lassan érkezik. Hiszen a Nyugaton éppen az emberi jogok megsértését vetik Szófia szemére. A Zsivkov­elmélet mai hívei azzal érvelnek, hogy a bolgár nép az ötszázéves A szpvjet parlament tegnap jóváhagy­ta a Biztonsági Tanács néhány tagjának kinevezését. A javaslatokat Mihail Gor­bacsov államfő terjesztette elő. A tanács tagja lett Gennagyij Janajev alelnök, Va­lentyin Pavlov kormányfő, Alekszandr Besszmertnih külügyminiszter, Vlagyi­mir Krjucskov, a KGB elnöke, Borisz Pugo belügyminiszter, Dmitrij Jazov vé­delmi miniszter és Vagyim Bakatyin volt belügyminiszter. Két jelölt, Valerij Bol­gyin és Jevgenyij Primakov, akik tagjai voltak a januárban feloszlatott elnöki ta­nácsnak, nem kapták meg a szükséges szavazatokat. Gorbacsov viszont a sza­vazás után kijelentette, hogy jelöltjeit is­mét a parlament elé terjeszti. Az elnök ezenkívül beszámolt a Föde­rációs Tanács szerdai üléséről, amelyen megvitatták az új szövetségi szerződés tervezetének 10 fő kérdését. Gorbacsov elmondta, kilenc kérdésben sikerült közös nevezőre jutni, a köztársaságok képvise­letének elve a jövendő legfelsőbb össz­szövetségi államhatalmi szervben azon­ban megoldatlan maradt. Az új szövetségi szerződés alapelve a soknemzetiségű fö­deratív állam megőrzése. A tervezet lehe­tővé teszi, hogy az autonóm köztársasá­gok vagy közvetlenül, vagy valamelyik szövetségi köztársaság részeként lépje­nek be az új szövetségbe. Szerdai ülésén a Föderációs Tanács a dél-oszétiai helyzettel is foglalkozott. A TASZSZ szerint a résztvevők megálla­podtak abban, halaszthatatlan intézkedé­seket kell elfogadni az emberek normális életének biztosítására ebben a régióban, ahol véres összecsapások zajlanak. Hogy (Folytatás az 1. oldalról) tőjéhez érkezett szerdán este két hajó 6500 albán menekülttel a fedélzeten. Az olasz hatóságok azonban nem engedé­lyezték számukra a partraszállást. Szer­dán azt közölte a Tanjug hírügynökség, a jugoszláv és az albán hatóságok enge­délyezték, hogy 550 albán Crna Gorába mehessen. Albániában egyre feszültebb a helyzet, megfigyelők attól tartanak, hogy az or­szágban rendkívüli állapotot hirdetnek ki. Egyébként az Egyesült Államok szerdán arra szólította fel Tiranát, ne alkalmazzon erőt a kivándorolni szándékozókkal szemben. Közben Rómából is megérkezett az utasítás, amely teljesen egyértelmű: nem engedélyezi az albán menekülteknek a belépést olasz területre. A parti őrség becslése szerint Bariban, Otranteban, Monopoliban és másutt további hét-nyolc­ezer albán „boat people" kíván partra­szállni és csatlakozni ahhoz a 3000 sze­mélyhez, akiknek ez az elmúlt napokban sikerült. Feszült a helyzet a hajókon, ke­vés az élelmiszer és a gyógyszer, a me­nekültek között állítólag betegek és talán sebesültek is vannak. Az olasz parti rend­őrség ugyan eljuttatta a fedélzetre a leg­szükségesebb élelmiszereket és gyógy­szereket, ám a hatóságok attól tartanak, török elnyomást nem tudja elfelejte­ni, s ha elismernék a törököket törö­köknek, akkor netán a határmenti bolgár területeket visszacsatolnák Törökországhoz. E hihetetlenül torz demagógia hirdetői nem akarnak tu­domást venni arról, hogy léteznek nemzetközi garanciák, hogy Európa megváltozott és a Balkánnak is vál­toznia kell. De hogy ne csak Popov kormány­főt bíráljam: alakult egy úgynevezett országos bizottság a bolgár nemzeti érdekek védelmére, amelynek jelen­tése előrevetíti, hogy hová vezethet­nek az olyan lépések, mint az iskola­ügyi minisztériumé. Ez az erősen nacionalista testület attól fél, sor ke­rülhet rá, hogy a törököket elismerik nemzeti kisebbségnek, s akkor al­kotmányos jogokat is kell biztosítani számukra az érvényes nemzetközi dokumentumokkal összhangban. Ez pedig, szerintük, a bolgár nép eláru­lása lenne, mert - úgymond - ha a törököket elismerik nemzetiség­nek, akkor ez kulturális és politikai autonómiájukhoz is elvezethet. milyen intézkedésekről van szó, azt a TASZSZ egyelőre nem közölte. Mint arról Gorbacsov beszámolt a par­lamentben, az új szövetségi szerződés tervezete elkészült, ám az unión belül éleződnek az ellentétek a március 17-re kiírt népszavazás előtt, amelynek a föde­ráció megőrzéséről kell döntenie. A litván parlament elnöksége ismételten elutasí­totta, hogy a köztársaság területén meg­tartsák a voksolást, mivel ennek nincsen jogi alapja. A testület közleménye szerint Litvánia szuverén, bár megszállt állam. A parlament semmilyen eszközöket sem bocsát rendelkezésre a szavazás megtar­tásához, ugyanakkor senkit sem fognak akadályozni abban, ha szavazni akar. Hasonlóképpen döntött a lett parla­ment is és leszögezte, a március 3-i köztársasági népszavazáson már döntöt­tek a függetlenségről. Moldova parla­mentjének elnöke pedig egyenesen beje­lentette, büntető eljárást indítanak azok ellen, akik megpróbálják megszervezni a népszavazást a köztársaságban. Azo­kat a helyi tanácsokat pedig, amelyek megszervezik a népszavazást, felosz­latják. Ceslovas Stankevicius, a litván par­lament alelnöke szerdán fogadta azt a csehszlovák parlamenti küldöttséget, melynek tagjai előzőleg Lettországban és Észtországban vettek részt megfigyelő­ként az ottani népszavazáson. Stankevi­cius tájékoztatott a litvániai helyzetről és közölte, a szovjet hadsereg még mindig kb. 15 fontos objektumot tart megszállva Vilniusban. hogy a menekültek megpróbálják kierő­szakolni a belépést a kikötőkbe. Claudio Martelli olasz miniszterelnök­helyettes tegnap tanácskozásra hívta össze a külügy-, a védelmi és a belügymi­nisztert. Valószínű, hogy a kormány kész következetesen teljesíteni az úgynevezett Martelli törvényt, mely szerint csak a poli­tikai menekülteknek van joguk arra, hogy olasz földre lépjenek. Az albánok túlnyo­mó többsége viszont „a gazdasági válság elől menekül, mivel tudatosították, hogy országukban csak rosszabbra fordulhat a helyzet" - hangsúlyozta a külügymi-, nisztérium egyik munkatársa. Az olasz diplomaták ezzel összefüggésben rámu­tatnak arra, hogy a hajók milyen könnyen jutnak el az olasz kikötőkhöz. Az albán katonák állítólag utasítást kaptak, senkit se akadályozzanak meg a menekülés­ben. Egyes diplomaták úgy vélik, a tiranai kormány arra akarja kihasználni a mene­külthullámot, hogy 10 milliárd líra érték­ben gazdasági gyorssegélyt eszközöljön ki Olaszországtól. Zárás előtt kaptuk a gyorshírt: a helyi szervek tilalma ellenére Brindisiben még­is partraszállt a hat és félezernyi albán menekült. A kiosztott élelmiszeren össze­verekedtek, s ezt követően jelezte a római kormány: vagy 12 ezer menekültet haza­toloncolnak. Ezeket a vádakat sorakoztatták fel a hozzávetőleg 1,8 millió törököt tömörítő Jog és Szabadság Mozga­lom ellen is. Amely a tavalyi parla­menti választásokon is jól szerepelt, s reális politikai erőként kell vele számolni. Egyébként érthetetlen, miért furcsállják Szófiában, hogy egy nemzetiségi mozgalom megpró­bálja védeni a nemzetiséget. Nem titok, hogy Bulgáriában is­mét parlamenti választásokra ké­szülnek, s ez adhat feleletet arra a kérdésre, kinek az érdeke az újabb nemzetiségi konfliktusok szítása. A kormányfő kemény nemzetiségel­lenes vonala magött is keresni lehet ilyen megfontolásokat. De veszélyes játék ez a tűzzel, mert a nemzetiségi konfliktusokkal csak ideig-óráig le­het a súlyos gazdasági gondokról elterelni a figyelmet. Remélem, hogy így van, hogy a gyerekcipőben járó kelet-európai demokráciák végül ki­növik a gyermekmondókákat, vagy legalábbis nem ragaszkodnak hoz­zájuk a nagypolitikában. Én például olyan változatot is el tudok képzelni, amely szerint a magyar gyerek vág­ta meg és egy török gyerek gyógyít­ja... MALINAK ISTVÁN J irí Nezval, Ewaryst Waligorski és Siklós Csaba, vagyis a csehszlovák, a lengyel és a magyar közlekedésügyi miniszter szerdán, kétnapos zakopanei találkozójuk zárónapján, jegyzőkönyvet írtak alá az együttműködés megkönnyíté­séről a közlekedés területén. A tanácsko­záson elhangzott, Csehszlovákia és Ma­gyarország támogatni fogja a Pentagoná­léba való belépéssel kapcsolatos lengyel erőfeszítéseket. A miniszterek megálla­podtak a KGST feloszlatása utáni együtt­működés alapelveiben, s ez összefügg a szabadpiac és az elszámolási rendszer kérdésével. K lémetországban újabb vitákat váltott IN ki egyes kormánypolitikusok kövéte­lése, hogy a volt NDK vagyonjogi ügyei­nek rendezésekor először a pénzügyi kár­térítéshez lássanak hozzá, s csak azután foglalkozzanak a vállalatok és földek visz­szaadásával az eredeti tulajdonosoknak, illetve azok örököseinek. A Jürgen Mölle­mann gazdasági miniszter vezette pénz­ügyi kártérítés hívei, ezért követelik, mó­dosítsák az NDK és az NSZK közötti egyesítési szerződést, amely elvben biz­tosítja a jogot az NDK létrehozása után kisajátított vagyon visszaadására. Mölle­mann szerint, akit az ellenzéki szociálde­mokraták és egyes kereszténydemokrata politikusok is támogatnak, csak úgy lehet biztosítani a töke beáramlását Németor­szág keleti részébe, ha előnyben részesí­tik a pénzügyi restitúciót. I rán napi 100 ezer barrellel növeli olaj­termelését. Ezt az ÍRNA hírügynökség közölte az olajipari miniszterre hivatkoz­va, aki szerdán azt mondta, a termelési technika tökéletesítése tette lehetővé, hogy néhány napon belül növeljék az olajkitermelést. K uba egyetlen betűt sem fogad el ab­ból a határozatból, amelyet az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága hagyott jóvá szer­dán Genfben, áll a hivatalos havannai nyilatkozatban. A dokumentum továbbá hangsúlyozza, az ENSZ-bizottság immár öt éve a kormány Kuba-ellenes támadá­sainak az eszköze. A határozatot egyéb­ként 22 szavazattal fogadták'el, Irak, Kína, Etiópia, a Szovjetunió, Ukrajna és természetesen Kuba ellenezte. Csehszlo­vákiát és Magyarországot, amelyek szin­tén csatlakoztak a dokumentumhoz, éle­sen bírálta a kubai külügyminiszter-he­lyettes. A két államot „Washington kiszol­gálójának" nevezte. M ose Arens izraeli védelmi miniszter tegnap a parlamentben közölte, Iz­raelnek szándékában áll saját kémműhol­dat felbocsátani. A parlament előzőleg bírálta, hogy az izraeli hírszerzés kudar­cot vallott az öböl-háború idején. Arens ezzel összefüggésben hangsúlyozta, Iz­rael még a háború kitörése előtt fellőtt két műholdat, ezek azonban, csakúgy, mint a harmadik, nincsenek összefüggésben az öböl-válsággal. G uatemalában szerdán a rendőrség fél tonna kokaint kobozott el Zacapa városban. A belügyminiszter újságírókkal közölte, valószínűleg ez volt a legna­gyobb mennyiségű kábítószer, amit az országban, s lehet, egész Latin-Ameriká­ban valaha is elkoboztak. A 87 millió dollár értékű kokainra Arnaldo Vargas­nak, Zacapa város egykori polgármeste­rének házában bukkantak rá. Vargas, akit januárban tartóztattak le kábítószer­csempészet és illegális fegyvertartás vád­jával, számolhat azzal, hogy kiadják öt az Egyesült Államoknak. S ri Lanka északkeleti részén tegnapra virradó éjszaka 18 személy vesztette életét a biztonsági egységek és a tamil szeparatisták közti harcokban. Ezt colom­ból katonai vezetők közölték. A halottak között 14 tamil szélsőséges van. Tizenhá­rom hónapos tűzszünet után tavaly júni­usban robbantak ki ismét a kormánycsa­patok és a tamilok közötti összecsapások. Becslések szerint azóta mintegy 5000-en vesztették életüket. D él-Korea védelmi minisztériuma teg­nap közölte, elutasítja Észak-Korea vádaskodását, hogy Szöul hétfőn meg­sértette a tűzszünetet. ENSZ-szakértők a vizsgálat után megállapították, semmi­lyen fegyveres incidensre nem került sor. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a KNDK azzal vádolta Dél-Koreát, hogy hétfőn három tankelhárító rakétát lőtt ki a félsziget északi területére. K izárták Vietnam Kommunista Pártjá­ból Bui Tint, a Nhan Dan című pártlap főszerkesztő-helyettesét, egykori magas rangú tisztet. 1975-ben őelőtte kapitulált a saigoni rezsim' utolsó elnöke. Bui Tint megfosztották a napilapban betöltött tiszt­ségétől is. Az egykori pártvezető kor­mányellenes támadásaival sokkolta a KP tagjait. Csador és géppisztoly - elfogadott viselet a libanoni síita milíciákban TÖRÖK GYEREK MEGVAGTA... ALBÁN EXODUS

Next

/
Thumbnails
Contents