Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-07 / 56. szám, csütörtök

1991. MÁRCIUS 7. . ÚJ SZÓM CSALÁD - OTTHON -EGÉSZSÉG A WALKMAN RABJAI Köztudott, hogy az emberiség hallása csökken, vérnyomása emelkedik, s ennek okozói főként mi magunk vagyunk. A városi élet tele van erős, felesleges zajokkal. Gondolok itt az ipar és a közlekedés (repülés, autóbuszok) ártalmain kivül azokra a zajártalmakra, amik például karácsonyi ajándékként, újabb támadást indítottak hallószervünk ellen. " Az általános iskolából kikerülő fiatalokat Dél-Budán évek óta hallásvizsgálatban részesítjük. A hallóideg-bántalomban szenvedő, egyébként anatóimiailag ép fülű fiatalok csaknem mindegyike walkmant használ, annak a rabja. A készülékeket ajándékozási alkalmakkor kérik a gyerekek, de nem világosítják fel őket a helyes használatéról. A zajos utcán a készüléket nagy hangerőre állítják, amely •hangerő,meghaladja az élettani küszöböt. (gy mint a zajos gépek, állandó ártalmat jelentenek. Nagy a kockázata a közlekedésben is, mert a veszélyek hangjait (járművek) elnyomja a harsogó zene. Sőt olyan felelőtlen emberek is vannak, akik autóvezetés közben is fülhallgatót használnak, amivel még embertársaikra is veszélyesek! Ennek a jelentőségével már régen foglalkoznak a fülorvosok és a közlekedési szakemberek, rendőrök, de a kóros divathullám még terjed. A walkman szerkezetek arra valók, hogy amikor nem akarjuk zavarni környezetünket, de hallgatni akarunk valamit, vegyük elő. Ilyen esetekben nem kell kóros hangerőt alkalmaznunk és nem veszélyeztetjük saját hallószervünket, s az ut• cán nem teremtünk közlekedési konfliktushelyzetet magunkra ás másokra nézve. A híradástechnikának ezt az áldását humanista módon, önmagunk kímélésével használjuk. Ne felejtsük el, hogy fülünket nem lehet becsukni, mint a szemünket. Éjjel-nappal érnek bennünket a természetes zajokon kívüli hangingerek. Ezek gyorsítják a hallószerv öregedését. Miután az átlagos életkor növekedőben van, és a fül a leghamarabb öregedő szervünk, az öregkori hallóidegromlés, amit élettaninak is nevezhetünk, Jetünk folyamatában egyre hoszszabb lesz. Vagyis, akarattal ne rontsuk, inkább kíméljük a fülünket. A modern híradástechnikához a hallószerv nélkülözhetetlen. Ha nagyothallókká leszünk, s még azzá is tesszük magunkat, életünk végére saját sorsunk rontóivá válunk. Az ingerszegénység az életérték, az életminőség rontását, s rövidségét okozza. Ezt tudatosításuk környezetünkben, magunkban egyaránt. DR. DURAY ALADÁR AZ ALKOTÓ SZEMÉLYISÉG MINDIG KÍVÁNCSI Alkotóképesség — kreativitás. Gyakran hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez az adottság csupán vagy főként a művészek és tudósok privilégiuma. Pedig az az ötletekből soha ki nem fogyó háziasszony, aki állandóan „innoválja" a háztartását, alakítgatja a lakását, finomakat fó'z, s még ezer aprósággal újabb és újabb színeket varázsol otthonába, családja életébe, legalább olyan kreatív, mint a „saját" eredményeit mások tanulmányaiból „összeszedegető" szakember. Még akkor is, ha e szempontból a háziasszony privát pechje, hogy kreativitásának eredményei ritkán kerülnek reflektorfénybe. Persze, a háziasszony csak egy — igaz nem véletlenül választott — példa arra, hogy az alkotó életstílus bárhol elképzelhető. Ipény van rá az egyén és a társadalom szempontjából is, hisz az alkotas „értelmet ad az életnek, az alkotás különbözteti meg az embert az állattól és a géptől, az alkotás az önmegvalósítás módja, alkotni annyi, mint élni", idezem a tudományos esszét, amelynek beszélgetőtársam, Dr.Eva Jaššová pszichológus, egyetemi tanársegéd és publicista az egyik társszerzője (M. Zelina—

E. Jaššová: Tvorivosť — piata dimenzia. Az alkotóképesség — az ötödik dimenzió, 1984). S gondolatban hozzáteszem, amit szinte mindenki tud: az alkotás egyben nagyon kemény munka. Egyébként a beszélgetés is erről szól... — Olvastam a könyvben, hogy az alkotó életstílus egyfajta rendszert követel az embertől. Újabb és újabb feladatokat kell kitűznie, ugyanakkor rendszeresen ellenőriznie kell, hogy teljesítette-e azokat. Máskülönben saját létének lelki élősködőjévé válik. Ismerek olyan egyéneket, akik még a magánéletüket Is betáblázzák, talán a legapróbb részletekig, mégsem mondanám, hogy alkotó emberek, inkább gépek. Hol van hát a „tervezés" optimális határa? — Nagyon hasznosnak tartom, ha a rendszerességet, mint vezérelvet már a gyerekekbe betáplálják, ugyanakkor az az ember, aki mindenben konokul ragaszkodik a tervhez, sokszor maga csapja be a kaput a múzsa orra előtt. Mert előfordul, hogy az inspiráció váratlanul, „terven felül" érkezik. Tudjuk viszont, hogy a múzsák ahhoz húznak, aki hívja őket. Érkezésüket általában nagyon kemény munka előzi meg. Az írónak például naponta tíz oldalt is meg kell írnia, míg papírra veti a várva vért mondatot, vagy a tudósok, feltalálók eredményeit, az úgymond megálmodottakat is rengeteg meddőnek tűnő erőfeszítés előzte meg. Az alkotóképesség fejlesztése tehát tudatos hozzáállást követel. Ugyanakkor nem biztos, hogy terveink maradéktalanul beválnak, mert az alkotóképesség nem önmagát egykönnyen megadó hölgy, a körülmények alakulása nagyon érzékenyen érinti. Ne zárkózzunk hát el a hirtelen jövő inspirációk elől. Jó dolog például az ötlet-füzet. Valamennyi alkotó jellegű gondolatunkat beleírhatjuk, s amint alkalom nyílik intenzívebb kidolgozásukra, csak elővesszük a füzetet, s folytatjuk az abbahagyott gondolatnál. — Milyen a kapcsolat az alkotóképesség és a siker között? — Ennek a kapcsolatnak két arculata van: a napos és az árnyéORVOSI TANÁCSADÓ A PORCKORONG MEGBETEGEDÉSE Túlságosan civilizált, gépesített társadalmunkra az ülő és az egyoldalú fizikai megterheléssel járó foglalkozások a jellemzőek. Ez a mozgásszerveknek nem tesz jót, közülük leginkább a hátgerinc szenved. A hátgerincnek, amely az állatvilág legfejlettebb körének, a gerinceseknek a kiváltsága, kettős feladata van. Szilárd, de rugalmas alapot nyújt a test középső részének és védi a gerincvelőt. Az emberi hátgerinc 33—34 csigolyából áll, ebből 7 a nyakcsigolya (a hosszú nyakú zsiráfnak is ennyi van!) 12 a derékcsigolya, 5 az ágyékcsigolya; 5 összenőtt csigolya alkotja a keresztcsontot és 3-4 a farkcsontot. A derékcsigolyákhoz kapcsolódnak a bordák — ezek alkotják a mellkast. A hátgerinc leggyakoribb megbetegedése a csigolyák közötti porckorongok degeneratív elváítozasa, kopása. A porckorongok kötik össze a szomszédos csigolyákat, biztosítják a hátgerinc mozgékonyságát és szilárdságát, A porckorongok külső része az ínburok (annulus fibrosus), belső része a porcos mag (nucleus pulposus). Vízszintes helyzetben a porckorongokra csak kb. 250 Newtonnyi erő hat. Az ember azonban elkövette azt a meggondolatlanságot, hogy felegyenesedett és ezzel kellemetlen meglepetést okozott saját gerincoszlopának, amely nem voltfelkészülve a fokozott megterhelésre. Álló helyzetben már 800—1000 N, súlyos terhek emelésekor akár 10 000 N is nehezül a korongokra. Tovább bonyolítja a helyzetet az emberi gerinc kettős görbülete — ez ugyan szép egyenes tartást biztosít a testnek, lökésgátlóként is működik, de tovább növeli a korongok terhelését. A porckorong elváltozásainak több oka van, ezek összegeződése okoz bajt: a porckorong vérellátása és ezáltal anyagcseréjének intenzitása, regenerálódó képessége már 25-30 éves korban csökken. A már említett, hosszantartó és egyoldalú megterhelés, a rossz testtartás, a hát izomzaténak gyengesége, a túlsúly, az egészségtelen eletmód (cigaretta, alkohol) és észrevétlen apro sérülések tovább rontják a helyzetet. A kopott porckorong sokáig nem okoz panaszt, de váratlan függőleges megterhelésnél, rossz mozdulatnál a porckorong elmozdul a helyéről, rendszerint a gerinccsatorna irányába. A panaszok rendszerint hirtelen jelentkeznek, és nem korlátozódnak a derékra és a hátra (lumbágó, hexenschuss). A kicsúszott porckorong ugyanis nyomja a gerinccsatornában futó idegeket. Ha a negyedik ágyékkos. Nagy emberek életrajzából tudjuk, hogy általában értetlenség és irigykedés övezte őket, így magasfokú alkotóképességük sikertelenséggel párosult. De nemcsak a letűnt századokbari volt ez így. Az elmúlt rendx szer társadalma sem volt kreatívogén, azaz nem adott valódi lehetőséget az alkotó munkára, nem teremtette meg a szabad véleménynyilvánítás és -csere, a szabad önmegvalósítás körülményeit. Általában azok számítottak sikeres embernek, akik problémamentesen alkalmazkodtak... Emlékszem a feltalálókkal és újítókkal folytatott beszélgetéseimre, akik elmondták, hogy újítási javaslataikat nem valósíthatják meg, mert a feletteseik (maguk alkotásra képtelen emberek), egyszerű irigységből az útjukba állnak. Ha viszont mégis sikerült valóraváltani elképzeléseiket és kaptak érte egy kis pénzt, akkor újból jött az irigykedés, a gyűlölködés... Tehát az úgynevezett szocialista rendszer alkotó személyiségei sem voltak maradéktalanul sikeresek. Szerencsére ma már nem az irigykedők, „gyengébb képességűek" és a bürokraták közti sikeres átevickélés taktikáján és stratégiáján törjük a fejünket. Az alkotóképesség kiteljesedésében ma már nincsenek akadályok, sőt ez lett az egyik legkeresettebb „árucikk". — Előfordulhat, hogy az alkotóképesség visszafejlődik? — Igen! Régebben azt tartották, hogy az alkotóképesség a betonfalat is áttöri, de ez túlzott optimizmusnak bizonyult. Bizonyos mértékű akadály ösztönzőleg hat az alkotó személyiségre, de a hatért átlépve sorvadni kezd az alkotóképesség. Az alkotó ember többnyire érzékenyebb az átlagnál, s ezért is van az, hogy ha túlságosan sok falba ütközik, inkább „leteszi a fegyvert" és más tevékenységbe kezd. Az alkotóképesség tehát megköveteli a feltételeket. Rudo Nociar felvétele — A könyvben aprólékosan foglalkoznak az alkotóképesség fejlesztésének módszereivel. Megkérhetném, hogy foglalja össze a legfontosabb szabályokat? — Liszt Ferenc mondta egyszer: „ha egy napig nem gyakorolok, már észreveszem. Ha két napig nem gyakorolok, közeli ismerőseim is észreveszik. Ha nem gyakorolok három napig, már a közönség is észreveszi". Vagyis nem elegendő rendelkezni az alkotóképességgel. Azt naponta alá kell vetni a gyakorlati élet próbáinak azáltal, hogy az ember az adott iránynak megfelelően dolgozik, s így egyre többet fedez fel saját lehetőségeiből. Tehát a legalapvetőbb szabály a rendszeres önművelés és a munka. Amennyiben az ember valóban rendelkezik alkotóképességgel, kötelessége mindent megtenni a fejlesztéséért. Önmagának, családjának s a társadalomnak is tartozik azzal, hogy a benne rejlő legjobb képességeket nyújtsa a mindennapi életben is. Az alkotóképesség fejlesztése gyermekkorban kezdődik. Nem minden szülő tudatosítja ezt, pedig épp tőle függ, hogy gyermeke megéli-e a korára tipikus élményeket vagy ennek nem megfelelő tevékenységekbe, magatartásformákba kényszerítik bele. — Lehetnek-e alkotóképességgel nemigen rendelkező szülőknek alkotó gyermekeik? — Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni, mégis inkább nemmel felelek. Az alkotóképesség öröklődik, ugyanakkor fontos szerepet játszik az alkotói légkör a családban, később pedig az iskolában. A szülő felelőssége abban rejlik, hogy képes-e ilyen légkört teremteni. Tehát: képes-e megfelelő szabadságot biztosítani gyermekének, nem köti-e fölösleges szigorral, tiltással, nem ellenőrzi-e minden lépését. Ismert, hogy a gyerekek nagyon korán kezdik a kérdezősködést, s ha kérdéseikre nem kapnak megfelelő választ, netán még le is hurrogják őket a szülők, ezzel megteszik az első lépéseket az örökletesen esetleg adott alkotóképesség elfojtásához. Az alkotó személyiség mindig kíváncsi, állandóan kérdésekkel ostromolja környezetét, majd később önmagát, s ez a jó. További fontos dolog az ösztönzés. Szükség van arra, hogy a gyermeket gondolkodásra, cselekvésre, alkotásra késztető ingerek érjék, s erről is a szülőnek kell gondoskodni. Járjanak együtt kirándulni, állatkertbe, bábszínházba, legyen a gyereknek gyurmája, legyenek ceruzái, kifestó'i, rajzoljon, szerkesszen családi újságot, lapozgasson könyveket, újságokat, s nem utolsósorban meséljen, énekeljen neki a szülő is, ne csak a tévé meg a videó. — Köszönöm a beszélgetést. LAMPL ZSUZSANNA csigolya porckorongja csúszik ki, (ez a leggyakoribb eset), akkor a fájdalom a comb és a lábszár külső részén jelentkezik, rendszerint csak az egyik oldalon. Ha egy csigolyával lejjebb történik a baj, akkor a fájdalom az alsó végtagok hátsó részébe sugároz ki. Olykor előfordul az is, hogy a porckorong részei bejutnak a gerinccsatornába és több ideget nyomnak egyszerre. Ilyenkor a két alsó végtagba kisugárzó erős fájdalomhoz végtaggyengeség, az érzőidegek károsodása és reflexkiesés is társul. Ez azonnali sebészeti beavatkozást követel. A gyógykezelés alapja a nyugalom, fájdalomcsillapítók és a beteg rész körüli begörcsölt izomzatot ellazító gyógyszerek orvosi előírás szerinti szedése. (Egy-két otthon talált Brufen nem old meg semmit.) A heveny tünetek elmúltával lehet elkezdeni a rehabilitációt és a gyógytornát. Súlyos porckorongelváltozásnál elkerülhetetlen a sebészi beasvatkozás, ennek lényege a sérült részek eltávolítása ós az idegek kiszabadítása. Ezt a betegséget is meg lehet előzni, és a megelőzés módja majdnem ugyanaz, mint a többi idült betegség elleni harc esetében: ne hízz el, mozogj! A hátizmok leginkább az úszást kedvelik, a kemény terepen való futás és az erős rázkódásokkal járó sportok nem használnak a gerincnek. Természetesen az is, hogy egyenes testtartással, jól kiválasztott székkel, a nehéz terhek óvatos emelésével is kímélnünk kell porckorongjainkat. DR. MARIÁN ŠANTA HÁZIASSZONYOK KIS ABC-JE Alma lehámozott héját ne dobjuk el. Jól használhatóba főzőedények belsejében keletkezett szürke réteg eltávolítására. Kevés vízzel főzzünk almahéjat az ilyen edényben — ragyogó tiszta lesz. Burgonya felhasználható főzőedények bamulásának eltávolításéra Főzzünk az edényben burgonyát, hagyjuk egy éjszakán át az edényben, majd az egészet forraljuk fel. Citrommal dörzsöljük át az olyan edényt, amelyből a mosogatás sem tüntette el az ételszagot Diós vagy mandulás sütemény tetejét sütés előtt takarjuk le selyempapírral, hogy meg ne égjen. Emeletes módon olcsóbban lehet főzni, mert ha a leves vagy hosszan fövő étel fazekának tetejére más, melegítésre szánt étel lábasát helyezzük, vagy vizet melegítünk mosogatáshoz, tésztafőzéshez, sok energiát takaríthatunk meg Friss kenyér vagy tészta fonó vízbe mártott késsel vágható szép, sima szeletekre. Gyorsan kel a tészta, ha valamivel több élesztőt teszünk bele. Ez nem változtatja meg a tészta ízét (Vigyázat: sütőporból nem szabad többet tenni!) Illatosabb, aromásabb a tea, ha a teavízbe csöppnyi sótteszünk. Jénai edényt soha ne tegyünk forró tűzhelyre, mert szétpattan. Kenyerünk hosszú ideig friss marad, ha mélyhűtőben tároljuk, és felhasználáskor a sütőben felforrósítjuk. Legédesebb ételbe is mindig tegyünk kevés sót, és a savanyúba kevés cukrot így teljesednek ki az étel ízei. Mustár nem szárad bele a megkezdett üvegbe, ha kissé mégsózzuk a felületét Nyers húst mindig egészben kell megmosni, még a darabolás, szeletelés előtt Omlós tésztánk porhanyósabb lesz, ha a vajhoz, vagy margarinhoz kb. egyharmadnyi zsírt adunk. Palackot, termoszt, fűszertartó tégelyeket kimosás után ne dugaszoljuk be, mert megdohosodnak. Rántáshoz mindig sima lisztet használjunk. Só, porcukor nem csomósodik, nem nyirkosodik meg, ha a tartóba egy darabka itatóspapírt vagy néhány szem rizst teszünk. Tojásfőzéskor tegyünk sót a vízbe, így a tojás nem reped meg. Uborkasaláta készítésénél mindig kóstoljuk meg az uborka csúcsát, nem keserű-e. Ezt a szeletelés közben többször ismételjük meg. Vágódeszkát, fakanalat előbb sóval dörzsöljünk le, majd forró, mosószeres vízben súroljunk le. Bére állítva, nem meleg helyen szárítsuk, mert meggörbül, ha pedig nedvesen rakjuk el, megpenészedik. Zománcozott edényünk élettartamát meghosszabbítjuk, a zománc lepattogzását megakadályozzuk, haelső használat előttvízzeltöHjük meg, és avizetfél óráig forraljuk benne. H. OROSZ MÁRIA