Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-07 / 56. szám, csütörtök

1991. MÁRCIUS 7. . ÚJ SZÓM CSALÁD - OTTHON -EGÉSZSÉG A WALKMAN RABJAI Köztudott, hogy az emberiség hallása csökken, vérnyomása emel­kedik, s ennek okozói főként mi magunk vagyunk. A városi élet tele van erős, felesleges zajokkal. Gon­dolok itt az ipar és a közlekedés (repülés, autóbuszok) ártalmain ki­vül azokra a zajártalmakra, amik például karácsonyi ajándékként, újabb támadást indítottak hallószer­vünk ellen. " Az általános iskolából kikerülő fiatalokat Dél-Budán évek óta hal­lásvizsgálatban részesítjük. A halló­ideg-bántalomban szenvedő, egyébként anatóimiailag ép fülű fiatalok csaknem mindegyike walk­mant használ, annak a rabja. A ké­szülékeket ajándékozási alkalmak­kor kérik a gyerekek, de nem vilá­gosítják fel őket a helyes használa­téról. A zajos utcán a készüléket nagy hangerőre állítják, amely •hangerő,meghaladja az élettani kü­szöböt. (gy mint a zajos gépek, ál­landó ártalmat jelentenek. Nagy a kockázata a közlekedésben is, mert a veszélyek hangjait (járművek) el­nyomja a harsogó zene. Sőt olyan felelőtlen emberek is vannak, akik autóvezetés közben is fülhallgatót használnak, amivel még embertár­saikra is veszélyesek! Ennek a je­lentőségével már régen foglalkoz­nak a fülorvosok és a közlekedési szakemberek, rendőrök, de a kóros divathullám még terjed. A walkman szerkezetek arra va­lók, hogy amikor nem akarjuk za­varni környezetünket, de hallgatni akarunk valamit, vegyük elő. Ilyen esetekben nem kell kóros hangerőt alkalmaznunk és nem veszélyeztet­jük saját hallószervünket, s az ut­• cán nem teremtünk közlekedési konfliktushelyzetet magunkra ás másokra nézve. A híradástechniká­nak ezt az áldását humanista mó­don, önmagunk kímélésével hasz­náljuk. Ne felejtsük el, hogy fülünket nem lehet becsukni, mint a sze­münket. Éjjel-nappal érnek ben­nünket a természetes zajokon kívüli hangingerek. Ezek gyorsítják a hal­lószerv öregedését. Miután az átla­gos életkor növekedőben van, és a fül a leghamarabb öregedő szer­vünk, az öregkori hallóidegromlés, amit élettaninak is nevezhetünk, Jetünk folyamatában egyre hosz­szabb lesz. Vagyis, akarattal ne rontsuk, inkább kíméljük a fülünket. A modern híradástechnikához a hallószerv nélkülözhetetlen. Ha na­gyothallókká leszünk, s még azzá is tesszük magunkat, életünk végé­re saját sorsunk rontóivá válunk. Az ingerszegénység az életérték, az életminőség rontását, s rövidségét okozza. Ezt tudatosításuk környe­zetünkben, magunkban egyaránt. DR. DURAY ALADÁR AZ ALKOTÓ SZEMÉLYISÉG MINDIG KÍVÁNCSI Alkotóképesség — kreativitás. Gyakran hajlamosak vagyunk azt hin­ni, hogy ez az adottság csupán vagy főként a művészek és tudósok privilégiuma. Pedig az az ötletekből soha ki nem fogyó háziasszony, aki állandóan „innoválja" a háztartását, alakítgatja a lakását, finomakat fó'z, s még ezer aprósággal újabb és újabb színeket varázsol otthoná­ba, családja életébe, legalább olyan kreatív, mint a „saját" eredményeit mások tanulmányaiból „összeszedegető" szakember. Még akkor is, ha e szempontból a háziasszony privát pechje, hogy kreativitásának ered­ményei ritkán kerülnek reflektorfénybe. Persze, a háziasszony csak egy — igaz nem véletlenül választott — példa arra, hogy az alkotó életstílus bárhol elképzelhető. Ipény van rá az egyén és a társadalom szempontjából is, hisz az alkotas „értelmet ad az életnek, az alkotás különbözteti meg az embert az állattól és a géptől, az alkotás az önmegvalósítás módja, alkotni annyi, mint élni", idezem a tudományos esszét, amelynek beszélgetőtársam, Dr.Eva Jaššová pszichológus, egyetemi tanársegéd és publicista az egyik társszerzője (M. Zelina— E. Jaššová: Tvorivosť — piata dimenzia. Az alkotóképesség — az ötödik dimenzió, 1984). S gondolatban hozzáte­szem, amit szinte mindenki tud: az alkotás egyben nagyon kemény munka. Egyébként a beszélgetés is erről szól... — Olvastam a könyvben, hogy az alkotó életstílus egyfajta rendszert követel az embertől. Újabb és újabb feladatokat kell kitűznie, ugyanakkor rend­szeresen ellenőriznie kell, hogy teljesítette-e azokat. Máskülön­ben saját létének lelki élősködő­jévé válik. Ismerek olyan egyéne­ket, akik még a magánéletüket Is betáblázzák, talán a legapróbb részletekig, mégsem mondanám, hogy alkotó emberek, inkább gé­pek. Hol van hát a „tervezés" op­timális határa? — Nagyon hasznosnak tartom, ha a rendszerességet, mint vezérel­vet már a gyerekekbe betáplálják, ugyanakkor az az ember, aki min­denben konokul ragaszkodik a tervhez, sokszor maga csapja be a kaput a múzsa orra előtt. Mert el­őfordul, hogy az inspiráció váratla­nul, „terven felül" érkezik. Tudjuk viszont, hogy a múzsák ahhoz húz­nak, aki hívja őket. Érkezésüket ál­talában nagyon kemény munka el­őzi meg. Az írónak például naponta tíz oldalt is meg kell írnia, míg pa­pírra veti a várva vért mondatot, vagy a tudósok, feltalálók eredmé­nyeit, az úgymond megálmodotta­kat is rengeteg meddőnek tűnő erőfeszítés előzte meg. Az alkotó­képesség fejlesztése tehát tudatos hozzáállást követel. Ugyanakkor nem biztos, hogy terveink mara­déktalanul beválnak, mert az alko­tóképesség nem önmagát egy­könnyen megadó hölgy, a körülmé­nyek alakulása nagyon érzékenyen érinti. Ne zárkózzunk hát el a hirte­len jövő inspirációk elől. Jó dolog például az ötlet-füzet. Valamennyi alkotó jellegű gondola­tunkat beleírhatjuk, s amint alkalom nyílik intenzívebb kidolgozásukra, csak elővesszük a füzetet, s folytat­juk az abbahagyott gondolatnál. — Milyen a kapcsolat az alko­tóképesség és a siker között? — Ennek a kapcsolatnak két ar­culata van: a napos és az árnyé­ORVOSI TANÁCSADÓ A PORCKORONG MEGBETEGEDÉSE Túlságosan civilizált, gépesített tár­sadalmunkra az ülő és az egyoldalú fizikai megterheléssel járó foglalkozá­sok a jellemzőek. Ez a mozgásszer­veknek nem tesz jót, közülük legin­kább a hátgerinc szenved. A hátgerincnek, amely az állatvi­lág legfejlettebb körének, a gerince­seknek a kiváltsága, kettős feladata van. Szilárd, de rugalmas alapot nyújt a test középső részének és vé­di a gerincvelőt. Az emberi hátgerinc 33—34 csigolyából áll, ebből 7 a nyakcsigolya (a hosszú nyakú zsi­ráfnak is ennyi van!) 12 a derékcsi­golya, 5 az ágyékcsigolya; 5 össze­nőtt csigolya alkotja a keresztcson­tot és 3-4 a farkcsontot. A derékcsi­golyákhoz kapcsolódnak a bordák — ezek alkotják a mellkast. A hátgerinc leggyakoribb megbe­tegedése a csigolyák közötti porcko­rongok degeneratív elváítozasa, ko­pása. A porckorongok kötik össze a szomszédos csigolyákat, biztosítják a hátgerinc mozgékonyságát és szi­lárdságát, A porckorongok külső ré­sze az ínburok (annulus fibrosus), belső része a porcos mag (nucleus pulposus). Vízszintes helyzetben a porckorongokra csak kb. 250 New­tonnyi erő hat. Az ember azonban el­követte azt a meggondolatlanságot, hogy felegyenesedett és ezzel kelle­metlen meglepetést okozott saját ge­rincoszlopának, amely nem voltfelké­szülve a fokozott megterhelésre. Álló helyzetben már 800—1000 N, súlyos terhek emelésekor akár 10 000 N is nehezül a korongokra. Tovább bo­nyolítja a helyzetet az emberi gerinc kettős görbülete — ez ugyan szép egyenes tartást biztosít a testnek, lö­késgátlóként is működik, de tovább növeli a korongok terhelését. A porckorong elváltozásainak több oka van, ezek összegeződése okoz bajt: a porckorong vérellátása és ezál­tal anyagcseréjének intenzitása, re­generálódó képessége már 25-30 éves korban csökken. A már említett, hosszantartó és egyoldalú megterhe­lés, a rossz testtartás, a hát izomzaté­nak gyengesége, a túlsúly, az egész­ségtelen eletmód (cigaretta, alkohol) és észrevétlen apro sérülések tovább rontják a helyzetet. A kopott porckorong sokáig nem okoz panaszt, de váratlan függőleges megterhelésnél, rossz mozdulatnál a porckorong elmozdul a helyéről, rendszerint a gerinccsatorna irányá­ba. A panaszok rendszerint hirtelen jelentkeznek, és nem korlátozódnak a derékra és a hátra (lumbágó, hexens­chuss). A kicsúszott porckorong ugyanis nyomja a gerinccsatornában futó idegeket. Ha a negyedik ágyék­kos. Nagy emberek életrajzából tudjuk, hogy általában értetlenség és irigykedés övezte őket, így ma­gasfokú alkotóké­pességük sikerte­lenséggel páro­sult. De nemcsak a letűnt századok­bari volt ez így. Az elmúlt rend­x szer társadalma sem volt kreatívo­gén, azaz nem adott valódi lehe­tőséget az alkotó munkára, nem te­remtette meg a szabad véle­ménynyilvánítás és -csere, a sza­bad önmegvalósí­tás körülményeit. Általában azok számítottak sike­res embernek, akik probléma­mentesen alkal­mazkodtak... Em­lékszem a feltalá­lókkal és újítókkal folytatott beszél­getéseimre, akik elmondták, hogy újítási javaslatai­kat nem valósít­hatják meg, mert a feletteseik (ma­guk alkotásra képtelen embe­rek), egyszerű irigységből az út­jukba állnak. Ha viszont mégis si­került valóraváltani elképzeléseiket és kaptak érte egy kis pénzt, ak­kor újból jött az irigykedés, a gyű­lölködés... Tehát az úgynevezett szocialista rendszer alkotó szemé­lyiségei sem voltak maradéktala­nul sikeresek. Szerencsére ma már nem az irigykedők, „gyengébb képességű­ek" és a bürokraták közti sikeres át­evickélés taktikáján és stratégiáján törjük a fejünket. Az alkotóképes­ség kiteljesedésében ma már nin­csenek akadályok, sőt ez lett az egyik legkeresettebb „árucikk". — Előfordulhat, hogy az alkotó­képesség visszafejlődik? — Igen! Régebben azt tartották, hogy az alkotóképesség a betonfa­lat is áttöri, de ez túlzott optimiz­musnak bizonyult. Bizonyos mérté­kű akadály ösztönzőleg hat az al­kotó személyiségre, de a hatért át­lépve sorvadni kezd az alkotóké­pesség. Az alkotó ember többnyire érzékenyebb az átlagnál, s ezért is van az, hogy ha túlságosan sok fal­ba ütközik, inkább „leteszi a fegy­vert" és más tevékenységbe kezd. Az alkotóképesség tehát megköve­teli a feltételeket. Rudo Nociar felvétele — A könyvben aprólékosan fog­lalkoznak az alkotóképesség fej­lesztésének módszereivel. Meg­kérhetném, hogy foglalja össze a legfontosabb szabályokat? — Liszt Ferenc mondta egyszer: „ha egy napig nem gyakorolok, már észreveszem. Ha két napig nem gyakorolok, közeli ismerőseim is észreveszik. Ha nem gyakorolok három napig, már a közönség is észreveszi". Vagyis nem elegendő rendelkezni az alkotóképességgel. Azt naponta alá kell vetni a gyakor­lati élet próbáinak azáltal, hogy az ember az adott iránynak megfelelő­en dolgozik, s így egyre többet fe­dez fel saját lehetőségeiből. Tehát a legalapvetőbb szabály a rend­szeres önművelés és a munka. Amennyiben az ember valóban rendelkezik alkotóképességgel, kö­telessége mindent megtenni a fej­lesztéséért. Önmagának, családjá­nak s a társadalomnak is tartozik azzal, hogy a benne rejlő legjobb képességeket nyújtsa a mindenna­pi életben is. Az alkotóképesség fejlesztése gyermekkorban kezdődik. Nem minden szülő tudatosítja ezt, pedig épp tőle függ, hogy gyermeke megéli-e a korára tipikus élménye­ket vagy ennek nem megfelelő te­vékenységekbe, magatartásfor­mákba kényszerítik bele. — Lehetnek-e alkotóképesség­gel nemigen rendelkező szülők­nek alkotó gyermekeik? — Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni, mégis inkább nemmel felelek. Az alkotóképesség öröklő­dik, ugyanakkor fontos szerepet ját­szik az alkotói légkör a családban, később pedig az iskolában. A szülő felelőssége abban rejlik, hogy ké­pes-e ilyen légkört teremteni. Te­hát: képes-e megfelelő szabad­ságot biztosítani gyermekének, nem köti-e fölösleges szigorral, til­tással, nem ellenőrzi-e minden lé­pését. Ismert, hogy a gyerekek na­gyon korán kezdik a kérdezőskö­dést, s ha kérdéseikre nem kapnak megfelelő választ, netán még le is hurrogják őket a szülők, ezzel meg­teszik az első lépéseket az örökle­tesen esetleg adott alkotóképesség elfojtásához. Az alkotó személyiség mindig kíváncsi, állandóan kérdé­sekkel ostromolja környezetét, majd később önmagát, s ez a jó. További fontos dolog az ösztön­zés. Szükség van arra, hogy a gyermeket gondolkodásra, cselek­vésre, alkotásra késztető ingerek érjék, s erről is a szülőnek kell gon­doskodni. Járjanak együtt kirándul­ni, állatkertbe, bábszínházba, le­gyen a gyereknek gyurmája, legye­nek ceruzái, kifestó'i, rajzoljon, szer­kesszen családi újságot, lapozgas­son könyveket, újságokat, s nem utolsósorban meséljen, énekeljen neki a szülő is, ne csak a tévé meg a videó. — Köszönöm a beszélgetést. LAMPL ZSUZSANNA csigolya porckorongja csúszik ki, (ez a leggyakoribb eset), akkor a fájda­lom a comb és a lábszár külső részén jelentkezik, rendszerint csak az egyik oldalon. Ha egy csigolyával lejjebb történik a baj, akkor a fájda­lom az alsó végtagok hátsó részébe sugároz ki. Olykor előfordul az is, hogy a porckorong részei bejutnak a gerinccsatornába és több ideget nyomnak egyszerre. Ilyenkor a két alsó végtagba kisugárzó erős fájda­lomhoz végtaggyengeség, az érző­idegek károsodása és reflexkiesés is társul. Ez azonnali sebészeti beavat­kozást követel. A gyógykezelés alapja a nyuga­lom, fájdalomcsillapítók és a beteg rész körüli begörcsölt izomzatot ella­zító gyógyszerek orvosi előírás sze­rinti szedése. (Egy-két otthon talált Brufen nem old meg semmit.) A he­veny tünetek elmúltával lehet elkez­deni a rehabilitációt és a gyógytornát. Súlyos porckorongelváltozásnál el­kerülhetetlen a sebészi beasvatko­zás, ennek lényege a sérült részek el­távolítása ós az idegek kiszabadítása. Ezt a betegséget is meg lehet előz­ni, és a megelőzés módja majdnem ugyanaz, mint a többi idült betegség elleni harc esetében: ne hízz el, mo­zogj! A hátizmok leginkább az úszást kedvelik, a kemény terepen való futás és az erős rázkódásokkal járó sportok nem használnak a gerincnek. Termé­szetesen az is, hogy egyenes testtar­tással, jól kiválasztott székkel, a nehéz terhek óvatos emelésével is kímél­nünk kell porckorongjainkat. DR. MARIÁN ŠANTA HÁZIASSZONYOK KIS ABC-JE Alma lehámozott héját ne dobjuk el. Jól használhatóba főzőedények belsejében keletkezett szürke réteg eltávolítására. Kevés vízzel főzzünk almahéjat az ilyen edényben — ra­gyogó tiszta lesz. Burgonya felhasználható főzőedé­nyek bamulásának eltávolításéra Főz­zünk az edényben burgonyát, hagyjuk egy éjszakán át az edényben, majd az egészet forraljuk fel. Citrommal dörzsöljük át az olyan edényt, amelyből a mosogatás sem tün­tette el az ételszagot Diós vagy mandulás sütemény tete­jét sütés előtt takarjuk le selyempapírral, hogy meg ne égjen. Emeletes módon olcsóbban lehet főzni, mert ha a leves vagy hosszan fövő étel fazekának tetejére más, melegítésre szánt étel lábasát helyezzük, vagy vizet melegítünk mosogatáshoz, tésztafőzés­hez, sok energiát takaríthatunk meg Friss kenyér vagy tészta fonó vízbe mártott késsel vágható szép, sima szele­tekre. Gyorsan kel a tészta, ha valamivel több élesztőt teszünk bele. Ez nem vál­toztatja meg a tészta ízét (Vigyázat: sütő­porból nem szabad többet tenni!) Illatosabb, aromásabb a tea, ha a tea­vízbe csöppnyi sótteszünk. Jénai edényt soha ne tegyünk forró tűzhelyre, mert szétpattan. Kenyerünk hosszú ideig friss marad, ha mélyhűtőben tároljuk, és felhaszná­láskor a sütőben felforrósítjuk. Legédesebb ételbe is mindig te­gyünk kevés sót, és a savanyúba kevés cukrot így teljesednek ki az étel ízei. Mustár nem szárad bele a megkez­dett üvegbe, ha kissé mégsózzuk a fel­ületét Nyers húst mindig egészben kell megmosni, még a darabolás, szeletelés előtt Omlós tésztánk porhanyósabb lesz, ha a vajhoz, vagy margarinhoz kb. egy­harmadnyi zsírt adunk. Palackot, termoszt, fűszertartó té­gelyeket kimosás után ne dugaszoljuk be, mert megdohosodnak. Rántáshoz mindig sima lisztet hasz­náljunk. Só, porcukor nem csomósodik, nem nyirkosodik meg, ha a tartóba egy darabka itatóspapírt vagy néhány szem rizst teszünk. Tojásfőzéskor tegyünk sót a vízbe, így a tojás nem reped meg. Uborkasaláta készítésénél mindig kóstoljuk meg az uborka csúcsát, nem keserű-e. Ezt a szeletelés közben több­ször ismételjük meg. Vágódeszkát, fakanalat előbb sóval dörzsöljünk le, majd forró, mosószeres víz­ben súroljunk le. Bére állítva, nem meleg helyen szárítsuk, mert meggörbül, ha pe­dig nedvesen rakjuk el, megpenészedik. Zománcozott edényünk élettartamát meghosszabbítjuk, a zománc lepattog­zását megakadályozzuk, haelső haszná­lat előttvízzeltöHjük meg, és avizetfél órá­ig forraljuk benne. H. OROSZ MÁRIA

Next

/
Thumbnails
Contents