Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-23 / 70. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK I ÚJ SZÓ, 1991. MÁRCIUS 23. HORVÁTORSZÁG HELYI KÉPVISELETEK HELYETT KOMISSZÁROK ENYHÜLT A FESZÜLTSÉG AZ ÁLLAMELNÖKSÉG ÜLÉSE UTÁN Tegnap kaptunk hírt arról, hogy a horvát parlament csütörtökön este felhatalmazta a köztársaság kormányát a helyi képviseletek és végrehajtó szerveik feloszlatására Horvátország egész területén. Ugyanakkor jogot kapott arra is, hogy rendkívüli biztosokat nevezzen ki, akik ezeket a szerveket helyettesítik. A jóváhagyott dokumentumból kitűnik, a kormány akkor foszthatja meg a helyi közigazgatási szerveket a hatalomgyakorlástól, ha döntéseik és tevékenységük ellentétes a Horvát Köztársaság alkotmányával, törvényeivel. A biztosok (komisszárok) minden jogkört átvállalnak, a köztársasági kormánynak tartoznak felelősséggel és maguk választhatják meg munkatársaikat. Ez a lépés nyilvánvalóan az úgynevezett Krajina autonóm terület ellen irányul, melyet a Horvátországban élő szerbek kiáltottak ki, és a zágrábi köztársasági kormányzat nem hajlandó elismerni. Egyébként ez a szerb közösség a közelmúltban kijelentette, hogy le akar szakadni Horvátországtól. Az utóbbi hetek drámai eseményei után enyhült a feszültség Belgrádban. Csütörtökön sikerült megtartani az államelnökség ülését, amelyen. Nenad Bucsin Crna Gora-i képviselőn kívül minden tagköztársaság delegátusa megjelent. A tanácskozáson jelen voltak továbbá a tagköztársaság elnökei, a szövetségi miniszterelnök és a parlament elnöke is. Az immár ki tudja, hányadik jugoszláv csúcstól a megfigyelők nagy eredményt nem vártak, de az volt az általános vélemény, hogy a tanácskozás ténye már önmagában enyhítheti a feszültséget. Miben egyeztek meg? Elsősorban abban, hogy folytatják megbeszéléseiket az új közös államról, és rögzítették az új Jugoszlávia néhány közös gazdasági funkcióját. Továbbra is nyitott kérdés azonban, hogy ez szuverén állam, vagy pedig szuverén államok szövetsége lesz-e. Főleg a piac lenne közös a tőke, az áru, a munkaerő és az információ szabad mozgásával. Egyenjogúsítanák az összes tulajdonformát, s a jugoszláv közösség vám- és pénzügyi uniót alkotna. Ami a fizetőeszközt illeti, abban egyeztek meg, folytatják a tárgyalást egy olyan változatról, amely lehetővé tenné, hogy az egyes köztársaságoknak saját pénznemük legyen. Közös lenne az adórendszer is és a külgazdasági tevékenység. Mindehhez hozzá kell tenni, Szlovénia és Horvátország ugyanakkor megismételte, hogy egyikük sem adja fel a függetlenséget célzó irányvonalat. A Delo című szlovén napilap pedig arról írt, hogy a jugoszláv hadsereg „puha katonai pucscsot" hajtott végre. A kommentár szerint a válságot az államelnökségben a hadsereg robbantotta ki azzal a céllal, hogy ellenőrzése alá vonja ezt a testületet és megőrizze hatalmát az országban. WALESA CSÁBÍTJA AZ AMERIKAI TŐKÉT Az Egyesült Államokban hivatalos látogatáson tartózkodó Lech Walesa lengyel államfő csütörtökön találkozott az amerikai Kongresszus képviselőházának és szenátusának tagjaival. A tanácskozáson többek között bejelentette, hogy Lengyelország április 15-től megszünteti a vízumkényszert az amerikai állampolgárok számára. Ez az intézkedés gesztus az amerikai vállalkozók felé. Walesa a tárgyalások során felszólította az amerikai kereskedőket, legyenek aktívabbak a beruházás során, s jelezte, hogy Lengyelország kész meggyorsítani az áttérést a piacgazdaságra. Az elnök tegnap befejezte útjának hivatalos részét, s magánlátogatásra Los Angelesbe és Chicagóba utazik. A kaliforniai fővárosban találkozik Ronald Reagan volt amerikai elnökkel. A VILÁGSAJTÓBÓL A szovjet-amerikai viszonyt elemezte tegnapi számában a szovjet hadsereg napilapja, a KRASZNAJA ZVEZDA, mégpedig azzal a hangsúlyozott aggodalommal, hogy Washington „felsőbbrendűségi pozícióból" fog közelíteni a kétoldalú viszonyhoz, s azt a taktikát fogja követni, amely szerint ,,a tárgyalásokra nektek van szükségetek, tehát gondoskodjatok is róla". A lap szerint ennek a magatartásnak két oka van. Egyrészt a Szovjetunió labilis belső helyzete, másrészt pedig az a lelkesedés, amely az Irak elleni háborúban aratott győzelem miatt tölti el az amerikaiakat. Szaddam Husszein veresége után több nyugati szakértő jutott arra a következtetésre, hogy az Egyesült Államok senki által sem veszélyeztetett szuperhatalmi státust szerzett. A politikai szótárba bekerült az öböl-szindróma kifejezés, ami érthető, hiszen az amerikai társadalom régóta vágyott arra, hogy túltegye magát a megalázó vietnami szindrómán. A Krasznaja Zvezda szerint az amerikai társadalom el hagyta magát ragadtatni a győzelmi harsonáktól és valószínűleg elveszti azt a képességét, hogy meghallja a kritikus jelzéseket is. A szovjet lap kitért a fegyverzetellenőrzésre is, mondván, jelenleg erre a területre összpontosul a kétoldalú viszonyon belül a legerősebb nyomás. A párizsi leszerelési szerződés körüli vitáról szólva megismétli a jól ismert moszkvai érveket. Mint ismeretes, a Szovjetunió három leszerelés alá eső hadosztályt átirányított a haditengerészeti erőkhöz, amelyekre a szerződés nem terjed ki. Erre állítólag azért volt szükség, hogy biztosítsák a pártvidék hatékonyabb védelmét, tekintettel arra, hogy az USA és a NATO haditengerészeti erői jelentős fölényben vannak. Új elemnek számít az a megállapítás, amely szerint James Baker közelmúltbani moszkvai látogatása során az amerikai külügyminiszternek átadták a három hadosztállyal kapcsolatos problémák megoldását célzó javaslatot. Azt nem említi konkrétan, mit tartalmaz a szovjet ajánlat, csupán annyit jegyez meg a cikk, ha Washington részéről meglenne a kellő akarat, akkor megszülethetne a komproNEM VÉGLEGES, DE MÁR KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ A SZOVJET PARLAMENT A NÉPSZAVAZÁSRÓL • SZVERDLOVSZKOT MEGBÜNTETIK? t A PENTAGON AGGODALMAI Bár a Szovjetunió jövőjéről szóló referendum szervezésével megbízott központi bizottság még csak részadatokról beszél, a szovjet parlament csütörtökön jóváhagyta azt a határozatot, amelyben a népszavazás eredményeit „kötelező érvényűnek" tartja az egész szövetség területén. A parlament feladatul adta a Szovjetunió és az egyes szövetségi köztársaságok állami szerveinek, hogy tartsák magukat a nép elhatározásához. Vladimír Orlov, a szavazási bizottság elnöke megerősítette, hogy a Szovjetunió szavazati joggal rendelkező lakosságának nyolcvan százaléka járul az urnákhoz. Az állampolgárok 76 százaléka a „szövetség, a nagyhatalom egységének megőrzésében látja azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a jelenlegi nehéz körülményekből való kilábalást" - mondotta Orlov. A konzervatív képviselők a vitában bírálták Litvániát, Lettországot, Észtországot, Grúziát, Örményországot és Moldovát, amelyek elutasították a népszavazást. Követelték továbbá, foganatosítsanak kemény szankciókat ezen köztársaságokkal szemben. Szverdlovszkban az élelmiszerhiány miatt került sor a zavargásokra - jelentette ki Ruszlán Haszbuiatov, az orosz parlament elnöke a testület tegnapi ülésén. Mint mondotta, az élelmiszer-szállítmányok csökkentése azzal függ össze, hogy a vasárnapi referendumon a lakosság túlnyomó többsége a Szovjetjnio megőrzése ellen szavazott. Azt állította, hogy 14 kerület leállította a városnak szánt élelmiszerszállítmányokat. A Reuter hírügynökség ugyanakkor Szergej Kozancevet, a szverdlovszki városi tanács elnökét idézi, aki cáfolta, hogy zavargások voltak a városban vagy környékén. Az Egyesült Államoknak számolnia kell a szovjet gazdasági helyzet további romlásával, s ezzel egyidejűleg újabb zavargásokkal - jelentette ki Richard Cheney amerikai védelmi miniszter a Georgetown Egyetemen mondott beszédében. Hozzáfűzte, Mihai! Gorbacsov elnöknek nem sikerült megszabadítania a gazdaságot és a politikai szerkezetet a kommunista befolyástól. Az amerikai miniszter megismételte, a Pentagon figyelemmel kíséri a szovjet helyzet alakulását, s ajánlani fogja az amerikai katonai kiadások tervezett csökkentésének módosítását, ha a Szovjetunióban nem sikerül megvalósítani a katonai és más reformokat. Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke csütörtökön találkozott Vilniusban az Európa Parlament küldöttségének tagjaival. Landsbergis rámutatott, hogy a Szovjetunió folytatja az agressziót Litvániával szemben, destabilizálja a balti köztársaságok helyzetét. Ennek az a célja, hogy lejárassa a köztársaságot, védelmi akciókat provokáljon ki, s ezzel egy konfliktust, amelyet ürügyként használhatna ki a litván belügyekbe való beavatkozásra - mondotta Landsbergis. TORGYÁNIZMUS Budapesten sokat és sokan beszélnek Torgyán József kisgazda politikus jövőjéről, sőt az ún. Torgyán-jelenségről is. Torgyán Józsefet a kárpótlás kérdésében keletkezett nézeteltérések miatt - ő pártja zöménél és a kormánykoalíciónál lényegesen radikálisabb felfogást képvisel - felmentették a kisgazdapárt parlamenti frakcióvezetői tisztéből. Torgyán, divatos magyar politológiai kifejezéssel szólva, már ezt megelőzően körkörös támadásba ment át. Saját pártja vezetőit elvtelen alkuval vádolta, a miniszterelnököt azzal, hogy ő akarja a saját jelöltjét a kisgazdapárti frakcióra ráerőltetni, Horváth Balázs volt belügyminisztert, az MDF apparátusának jelenlegi első emberét pedig azzal, hoqy lehallgattatja gyűléseit és magnóra veszi beszédeit. Torgyán József a mai magyar politikának sajátos vonulatát képviseli. Populista politikus, rutinos, jó szónok, a parlament néhány más tagjától eltérően az ő mondatainak van eleje-vége, alanya-állítmánya. Beszédeiben únos^-untalan a népre és a parasztságra apellál. (Egyébként jóhírű, jómódú budapesti ügyvéd, aki pályafutása alatt kartársai szerint sok vesztett ügyet „hozott vissza a sírból.") Torgyán kijelenti, hogy neki egyáltalán semmi köze sincs a budapesti szélsőjobboldalhoz, amelynek otthona a Jurta Színház, - de azért tény, hogy a Jurtában székelő csoportocskák szerveznek mellette sorra-rendre tüntetéseket. Torgyán Jószef legutóbbi, a budapesti Testnevelési Főiskolán tartott nagygyűlésén fasiszta röplapokat is terjesztettek. Az előzmények alapján gondolják nem kevesen, hogy ha Magyarországon egy parlamenten kívüli szélsőséges tömegmozgalom alakulna ki, annak éppen ő lehetne a vezéregyénisége. Ebben az összefüggésben használják sokan e szót: torgyánizmus, ami alatt az érzelmekre appelláló és a demagógiától nem messze álló „érvrendszert" szoktak érteni. Más kérdés természetesen - és ezzel már e hasábokon is foglalkoztunk -, hogy kialakulhat-e számottevő méretekben Magyarországon egy ilyen mozgalom. A parlamentben képviselt hat párt központjában épp úgy, mint a magyar politológia műhelyeiben, általában úgy gondolják, hogy a belátható jövőben ennek nincs nagy valószínűsége. Úgyhogy a budapesti maszekok egyelőre még nem gondolkodnak azon, hogy tömegesen állítsanak elő és keretezzenek be Torgyán-képeket... VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest „húsvéti előzetes", egy minap p- fi \ / érkezett hír hallatán érdekes párLi M Y huzamok jutottak eszembe a keleti német és a nyugati német mai sorsával kapcsolatban. Jön az ünnep, pár szabad nap, amikor a „vesszi" kipiheni fáradalmait. Talán bepakolja családját Volkswagenjébe, Audijába és elindul a nyár elé a Kanári-szigetekre vagy Rómába, ahol a Szentatya áldást oszt fejére, esetleg átruccan a szomszédos Ausztriába, mint ahogy azt Helmut Kohl tette. Már hagyománnyá vált, hogy a németek kancellárja Bad Hofgasteinben tölti a húsvéti ünnepeket, itt próbál megszabadulni fölösleges kilóitól. Megteheti, és megérdemli a pihenést is a nehéz munka után. Meri hát, teszem hozzá némi cinizmussal, fárasztó volt az adócsomag összeállítása, a választási csalás megindoklása, idegtépő a hitelvesztés, a zuhanás a népszerűségi listán, az ellentábor elégtétellel hangsúlyozott „én már akkor megmondtam" megállapítása. Sajnos, jó prófétának bizonyult Oskar Lafontaine szociáldemokrata vezető, amikor a választási kampány során sötét képeket festett a volt NDK FOGYOKURA közeljövőjéről. Keserves, hosszadalmas a felzárkózási folyamat. Feneketlen hordóban tűnik el a Bonnból pumpált sok-sok milliárd márka, miközben sorra omlanak össze egész gazdasági ágazatok, a mesterségesen életben tartott vállalatok pedig megállíthatatlan futószalagon rohannak a csődbe. Lassan, túl lassan halad a privatizálás, s ott, ahol már megvalósították, tömeges munkanélküliséget vont maga után. Állás nélkül marad az „osszi", s ilyen helyzetben aligha teheti meg, hogy húsvétkor pálmafák alatt álmodozzon. De a keleti, a „másodrendű" német - mint ahogy az a Spiegel című hetilapban megjelent közvélemény-kutatásból kiderült - szintén ragaszkodik a hagyományokhoz: többezred magával a térre megy tüntetni, segély helyett munkát, bért, biztos megélhetést követel. Nem pihen, abból elege van, bizonyára megelégelte a kényszerű fogyókúrát is. Húsvétkor esetleg mégis eldönti, hogy elutazik, otthagyja a német szegényházat, és követve megannyi sorstársát, átköltözik a német „paradicsomba". És nem zárható ki, hogy az a keleti polgár, akinek még van munkája, s ma még úgy-ahogy elégedett, szintén csatlakozik a háborgó munkanélküliek háromnegyed milliós táborához, ha a következő hetekben, hónapokban rászakad a piacgazdasággal begyűrűző további baj. Drágább lesz ugyanis a lakbér, a villany, a tömegközlekedés, a bárminemű szolgáltatás. k I ugtalanító jel az egyre gyakoribb tö|\|\/ megdemonstráció, a hétfői lipcsei • * Y tüntetések hagyományának felújítása, az újabb - igaz, kisebb mértékű - menekültáradat. Mindez erősen emlékeztet 1989 őszére. Akkor a nyomás, a hullámverés kikényszerítette a kommunista rezsim bukását, lendületet adott az egyesítési folyamatnak, most azonban nem valószínű, hogy az elszántság elég lesz a gazdasági válság megszüntetéséhez. Ezúttal késni fog a fordulat, s vele együtt az önkéntesen és kényszerből fogyókúrázók életszínvonalának kiegyenlítődése. URBÁN GABRIELLA NÉHÁNY SORBAN Á

prilis 8-án rendezik meg az Európai Közösségek tagállamainak következő csúcstalálkozóját. A Reuter hírügynökség szerint Franciaország kérte az értekezletet, amelyen az öböl-háború utáni közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos problémákról lesz szó. Eredetileg június végén kellett volna megtartani a tanácskozást. V

ladimír Dlouhý szövetségi gazdasági miniszter csütörtökre virradó éjszaka Brüsszelből rövid látogatásra az Egyesült Államokba utazott. A washingtoni George Town Egyetemen részt vett a közép- és kelet-európai energiaforrásokról szóló nemzetközi konferencián, tegnap pedig a Világbank képviselőivel, valamint az amerikai pénzügy- és külügyminisztérium vezetőivel folytatott megbeszéléseket. R

ománia öt legnagyobb ellenzéki pártja - köztük az RMDSZ - csütörtökön lemondásra szólította fel Petre Roman miniszterelnök kormányát, s egyben a „néphez szóló üzenetben" előterjesztette saját politikai és gazdasági reformtervezetét. Az ellenzék hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány képtelen kivezetni az országot a válságból, s egy olyan felelősségtudatot tanúsító kabinet megalakítását követeli, amely élvezné a nemzet bizalmát, és tényleges változást hozna az ország politikai életében. Egyébként Romániában az év elejétől további hét új politikai pártot jegyeztek be, s ezzel számuk 121-re nőtt. T

g napra virradó éjszaka a jordán határnál az izraeli egységek lelőttek két arabot, akik megpróbáltak behatolni Izrael területére. A szovjet kalasnyikov típusú géppisztolyokkal felfegyverzett férfiak a ciszjordániai Sadmot Meholla település közelében próbálták átlépni a határt - közölte az izraeli rádió. B

udapesten tegnap kilenc ország részvételével nemzetközi konferencia kezdődött, amely a parlamentek felelősségéi firtatja a gazdasági fejlődésben. A képviselőkön kívül neves gazdasági ós pénzügyi szakértők is jelen vannak a konferencián. Hazánkat František Mikloško, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Ivan Čarnogurský, az SZNT alelnöke, valamint a Szövetségi Gyűlés több tagja képviseli. G

eorge Bush amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadta Nakajama Taro japán külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban. A megbeszéléseken mindenekelőtt a Perzsa-öbölben kialakult helyzetről és arról az ENSZ-határozatról volt szó, amely hivatalosan is kimondja a békét a térségben. A

thénban csütörtök este heves összecsapások voltak a rendőrség és a sztrájkoló autóbuszsoförök között. A közlekedési minisztérium épülete előtt tüntető tömeget a rendőrség könnygázzal és gumibotokkal oszlatta fel. Az állami közlekedési társaságok gépkocsivezetői egy hónappal ezelőtt léptek sztrájkba, tiltakozásul a konzervatív kormány döntése ellen, mely szerint privatizálni akarják az eladósodott athéni vállalatokat. M

eglepetést okozott a brazil kormány tegnapra virradó éjszaka hozott döntése, hogy azonnal leállítják a kávé exportját. Ennek az intézkedésnek legfőbb célja egy új nemzetközi szerződés megkötése, amely korlátozná a kávé eladását, s ezzel emelné az árát is. H

avannából érkezett a hír, mely szerint a forradalom védelmére alakított kubai bizottságoknak (CDR) jelenleg 7 456 549 tagja van, az elmúlt évhez viszonyítva 187 490-nel több. A hivatalos statisztika szerint az új tagok túlnyomó többsége 14 évesnél fiatalabb gyerekek. A CDR egy speciális kubai szervezet, melynek programja az előzetes katonai kiképzéstől a lakosság politikai ellenőrzéséig terjed.